Kis-Sváb-hegy, ismét. Szelíd dimbek-dombok, kertes házak, vegyesen a huszadik század helyenként tájidegen megoldásai állnak leginkább reménytelen versenyben a százéves, stílusban, hangulatban, arányosságban és barátságosságban felülmúlhatatlan, mindent túlélt szomszédokkal. Ez itt a Bírák és Ügyészek Telepe.
1910-ben született az ötlet, hogy az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület telket szerezzen a Fővárosban, hogy azon az Egyesület nagyra becsült tagjai családi házakat építhessenek, továbbá, hogy a vidéki tagok számára épüljön kollégium és egy bérház is. A terveket tett követte, a Pesti Hazai Takarékpénztár és a Magyar Jelzáloghitelbank támogatásával vett az Egyesület egy fél hegyoldalt, mintegy tízezer négyszögölt a Kis-Sváb-hegyen. Az új negyed határai az akkor már létező Istenhegyi út, és a mai Ráth György, Tóth Lőrinc és a Határőr utak lettek, az új utcákat, ld. Karap, Csemegi, Székács mind híres jogászokról nevezték el.
Az Egyesület megbízta Árkay Aladárt, aki 39 családi ház tervét rajzolta meg, és ami a legmeglepőbb fordulat, hogy ezek a szebbnél-szebb villák mind fel is épültek mindössze három év alatt 1913-ra. Ez még magát az Egyesületet is meglephette, ahogy Márkus Dezső, az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület főtitkára a Magyar Építőművészet 1913-as számában írta: „a rengeteg munkamennyiség abnormálisan rövid időalatt lett végrehajtva.”
Páratlan beruházás, az elmúlt száz évben, beleértve a büszke XXI. századot sem akadt (eddig) hasonló Budapesten. Nem beszélve arról, hogy nincs két egyforma ház. A villákat a jogászok családjai saját beruházásként valósították meg, ennek ellenére, vagyis ezzel együtt a villanegyed egységes képet mutat, eredeti, egyedi homlokzatokkal, díszekkel, formákkal, magas minőségben épült meg minden ház. A Tóth Lőrinc utca déli oldalára épült kollégiumot és bérházat elsodorta a háborús ostrom, de a villák nagy része megmaradt, túlélt mindent az elmúlt 110 évben.
Az általam most felfedezett házikó szomorú képet nyújt: ránézésre gazdátlan, hasonlóan a Bíró utca 6/d-hez. Itt elhanyagolt házat látni különösen érthetetlen, Buda egyik legdrágább vidékén járunk, parlagon hagyni, hogy az összedőlés határán egyensúlyozzon itt egy ilyen értékes ingatlan, legalábbis meglepő. Pedig lassan kész sorozatom alakul környékbeli, elhagyott, elhanyagolt villákból. 🙁
A Tóth Lőrinc utca 3 eredeti tervei nincsenek a Budapest Történeti Levéltár gyönyörűoldalán, viszont találtam egy csodás fotót a ház vadonatúj korából a Darabont oldalán.
A kevés, ami ma a bozótból látszik, felismerhető a régi képen: oszlopos veranda felett félkör íves ablaksor, felette védett terasz töri meg a manzárt tetőt, mindez déli fekvéssel nem egy nyomasztó perspektíva. Kevés visszafordíthatatlan rombolás látszik a házon, kis hullámpala hervadoz a bejáratnál, leesik az magától is, ha valaki hozzányúl.
1913-ban az első, úgy tűnik építtető beruházóaz iratok tanusága szerint dr. Körmendy-Ékes Lajos volt, aki sohasem lakott itt. Befektetésnek vehette a házat, hiszen ekkor és még jópár évig Kassán élt. A Nagy Háború gyászos végével mint a felvidéki magyarság sorsát szívén viselő értelmiségi országgyűlési képviselő lett, és 1920-ban egy életveszélyesen bátor beszédet mondott a prágai parlamentben. A csehszlovák hatóságok várható megtorlása elöl menekült Magyarországra, és lett Veszprém megye főispánja. Neki köszönhetően lett Veszprém megye az első teljesen villamosított vármegye Magyarországon. Nyugdíjasként Mátyásföldön élt, itt, a Tóth Lőrinc utcában soha. Helyette bérlője, a zeneakadémiai tanár, zeneszerző Tarnay Alajos lakott itt a kezdetektől 1928-ig biztos.
1938-ban már Almásy István és neje a ház tulajdonosa, és az 1944-es levéltári dokumentumok szerint Almásy Istvánné, Almásy Katalin és Almásy Veronika nevén volt a ház.
Az azutáni időkről nem találtam semmit. A ház mostani állapotából ítélve jó ideje nincs itt mozgás, de legalábbis a pénz biztosan elkerülte az egyre sürgetőbb feladatokat. A ránézésre a házzal egyidős, hatalmas fák egyike teljesen kiszáradva várja sorsa jobbra fordulását, a garázs is ipari műemlék kategória. A szomszéd ház az egyik, ha nem a legszebben sikerült felújítás a környéken, így még erősebb a kontraszt ezzel a szegény, roskadozó mézeskalácsházzal.
Remélem, elnyeri méltó gazdáját, mielőtt végleg az enyészeté lesz.
Forrás:
Helyszínbejárás 2020 április
Hálás köszönet Körmendy-Ékes Mária emlékezéseiért
https://archives.hungaricana.hu/hu/lear/Lakasiv/2859/
https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/t-ty-780F8/tarnay-alajos-78185/
https://valtozomult.blog.hu/2013/11/20/1920_magyar_eletkezdes_a_felvideken
https://hu.wikipedia.org/wiki/Országos_Keresztényszocialista_Párt_(Csehszlovákia)
http://adatbank.sk/lexikon/kormendy-ekes-lajos/
https://mtdaportal.extra.hu/books/kormendi_ekes_lajos_a_mozi.pdf
http://lexikon.katolikus.hu/K/Körmendy-Ékes.html
https://nemafilm.blog.hu/2012/05/07/libertiny_marton_2
https://amikassa.sk/2019/06/07/a-szechenyi-liget-kassa-eloszobaja/
https://felvidek.ma/wp-content/uploads/2012/02/fm_2013_1.pdf
https://index.hu/kultur/cinematrix/2018/04/28/a_filmtortenet_oskori_templomai/
https://hu.wikipedia.org/wiki/Országos_Keresztényszocialista_Párt_(Csehszlovákia)
http://hg.hu/cikkek/design/15539-101-eves-budapest-egyik-legszebb-villanegyede
0 hozzászólás