Hűvösvölgyi út. Forgalmas emelkedő, egyre mélyebbre visz az erdőbe, ahogy közeledik a város széle, egyre több a háború előttről megmaradt, mindent túlélt villa. Túl a reménytelenül roskadozó, 2007 óta üresen, gazdátlanul omladozó OPNI épületén van még pár hasonló sorsú épület. Többek között egy, hajdan gyermekszanatóriumnak használt régi villa, hatalmas kertben, üresen. Történik mindez ma Magyarországon, Budapest legdrágább környékén, az ország legtehetősebb kerületében. A ház önkormányzati tulajdonban áll 1999 óta, hiába.

E ház kertjében áll a híres, Molnár Farkas tervezte Magyar Szentföld templom, amit elkészülte előtt 3 hónappal sikerült leromboltatni politikai bosszúból 1949-ben. Azóta félkész, bauhaus torzóként áll, szomorúan. Ugyan védett, de jövője ismeretlen, ránézésre kevéssé bíztató.

A villa maga Heinrich-villa néven ismert, lévén a Heinrich István utca 1 alatt áll, másik oldala a Hűvösvölgyi út 183.

A német származású Heinrich család vaskereskedésből alapozta meg nem kis vagyonát, Pesten bérházuk volt az Üllői úton, mögötte vasraktáruk, aminek szép, eklektikus téglahomlokzata ma is a Mária utcára néz. Nemesi címet 1827-ben kapott Heinrich Alajos és Ferenc, akik eztán az „Ó-moravicai” előnévre lettek jogosultak. 1845-ben a testvérek közül Ferenc, Bács vármegye táblabírája Imrédyre magyarosította nevét, az ő dédunokája volt ó-moravicai Imrédy Béla, későbbi miniszterelnök. A Heinrich családnak jó pár ingatlana létezett Pesten és Budán az 1850-es évektől kezdve egészen a második világháború végéig.

Többek között egy bérház a Tabánban, a ma is álló Várkert rkp 8 – Döbrentei u. 6 – Fogas u 1 címeken magasodó nagy, szürke sarokház. 1887-ben lett kész, a megrendelő dr. Heinrich Kálmán, a kivitelező Hauszmann Sándor volt. Innen lehetett a kapcsolat, ami a nem sokkal később, 1895 és 1897 között felépült Heinrich-villa építéséhez vezetett, ahol a megrendelő-tervező páros újra együtt dolgozott.

ysBs9HtKQ0iytevEeVydTg

A villa tervezője Hauszmann Sándor Hauszmann Alajos unokatestvére volt. Szemben a híres rokonnal Sándor nem elsősorban építész volt, hanem kőfaragó és kivitelező. Részt vett többek között az Országház, a Budavári Palota, az Igazságügyi Palota, a Műcsarnok és még sok más, korabeli nagy, budapesti építkezésen. A Máriaremetei templomnak építésvezetője volt, egyik üvegablakának elkészültét ő finanszírozta, ezért a képen ő és a felesége láthatóak. De Hauszmann Sándor munkája a budapesti Szent István Bazilika keresztelőkútja és főkapuja is, és a Szilágy Dezső téri református templom Úrasztala. Mint sok, elsősorban kivitelezéssel foglalkozó kollégája, idővel önálló tervei is születtek. A hűvösvölgyi Heinrich-villa mellett ő tervezte pl a lövölde épületét a Marczibányi téren, meg egy szép, „svájci” villát a Budakeszi út 75-ben. Saját nyaralója a Hűvösvölgyben épült, átalakítva ma is megvan.

A tulajdonos-megrendelő Heinrich Kálmán dr. 1850-től 1927-ig élt, orvos volt, a Rudas fürdő igazgatója, sőt tulajdonosa, udvari tanácsos, és ha jól bogarászom neten elérhető családfájukat, gyermeke sosem született. Halálakor az MTI írta róla, hogy mindig lelkes támogatója volt az 1911-ben TBC-s gyerekek gyógyítására és üdültetésére szakosodott Zsófia Országos Gyermekszanatórium Egyesületnek, amely intézménynek adományozta végrendelében nem csak teljes, tekintélyes vagyonát, hanem „még gyönyörű fekvésű hűvösvölgyi palotáját a hozzátartozó telekkel együtt oly célból, hogy azok a Zsófia Gyermekszanatórium céljait szolgálják.” Vagyis 1897-től a Heinrich család nyaralója lehetett a villa, majd az 1927-es végrendelet értelmében 1935-től gyermekszanatórium, és 1939-ben került a ferences rend kezelésébe. Ekkor a Rend a villát Szent Antal Fiúárvaházként üzemelteti, cserében a ház nagy kertjének egy részét a Magyar Szentföld Temploma felépítésére használhatják fel. Ugyanekkor a házba, az egykori ebédlő helyére kápolna épül, amit egészen a háborúig, illetve a kommunista hatalom 1949-es megjelenéséig használnak.

ZnyNXDmjQQmSXYRDbLY%oQ

A villa tehát 1895 és 1897 közt épült fel, a kései historizmus színvonalas példája volt fénykorában. Anno gazdag neobarokk vakolatdíszekkel és gazdagon díszített bádogtetővel büszkélkedett. Eredeti ablakai közül több ólomüveges, köralakú volt, ezeket azóta, 1945 után befalazták, új, jellegtelen ablakokat nyitottak helyettük. Az épület mindkét, hosszanti homlokzatához 1-1 aszimmetrikus formájú, hatalmas terasz nyílik, ezeket benőtte a gaz, burkolatuk nagyrészt tönkrement. Meglepő módon megmaradt a főbejárat fölötti címer, és a tulajdonos építtetőt is említő kőtábla, bár írása már olvashatatlan. A villában ma hat, a melléképületben 9 lakás található. A melléképület van jobb karban, a főépület minden lehetséges helyen ázik, gyakorlatilag lakhatatlan. Még a Ferencesek renoválták a háborús sérülések után, azóta semmi érdemleges felújítás nem történt, a vakolatdíszeket leverték, a bádogdíszítések szintén rég eltűntek. A legbeszédesebb átalakítás 1950-es, amikor a hajdan ebédlő, később kpolnaként funkcionáló teret vizesblokká alakították át. No komment.
vTFM8I4XTNe6o8SSVlcWZA

%TaYjOYdQB6Z5gpeGmWTlA

KPf6s%JNRwisthCBMVNDcw

fullsizeoutput_742

A villa kertjét is külön terv szerint ültették be a virágos Millenium évében, a terveket ifj Pecz Ármin írta alá, aki az építész Pecz Samu testvére volt. A kertben a názáreti Mária-kút és a Lourdi Barlang másolatai is felépültek a ferencesek jóvoltából. Ezeket ma aluminium és műanyag tákolmányok takarják el, a felismerhetetlenségig, a kút és a barlang szobrai, díszei rég eltűntek. A ház körül méteres szeméthegyek, és autóroncsok emelik még a „hangulatot”.

zFant6rxSoCc9hJ%FyX+6Q

U25iVxXiQ++Rd5sjxW+oXg

Szomorú látvány ez a ház is. Minden szépségétől megfosztva áll az elvadult, hatalmas kertben. Ha más nem, a méretes terület üres négyzetméteráron is hatalmas értéket képviselhet pláne ezen a környéken, ahol aranyárban mérik a telkeket. Kevés ház áll errefelé, amik öregebbek, mint az elmút évszázad, egészségesebb egyedfejlődésű országokban fel sem merülne a megbecsülés teljes hiánya. Talán a kertjében álló különös templom hoz majd esélyt az újjászületésre. Vagy süllyednek el, mindketten, örökre.

Forrás:

Helyszínbejárás

https://24.hu/kultura/2017/11/18/ismeretlen-budapest-evszazados-kereskedoudvar-az-iparmuveszeti-muzeum-arnyekaban/

http://www.muemlekem.hu/muemlek/show/11598

http://pestbuda.hu/cikk/20160204_a_masik_hauszmann

http://urbface.com/budapest/a-heinrich-palota

https://maps.hungaricana.hu/hu/BFLTervtar/25410/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJGT1JSIjogWyJCRkwiXSwgIlBJQyI6IFsiWUVTIl0sICJTT1VSQ0UiOiBbIkxUX0JGTCJdfSwgInF1ZXJ5IjogIkZFSlo9KFwiQnVkYXBlc3RcIikiLCAic29ydCI6ICJSRUNOVU0ifQ

http://budapest100.hu/en/house/dobrentei-utca-6/

http://archivum.ferencesek.hu/letoltes/irodalom/Magyar.Szentfold.pdf

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Kempelen-kempelen-bela-magyar-nemes-csaladok-1/5-kotet-7C52/heinrich-o-moraviczai-7D5E/

http://nol.hu/kultura/az-elhagyott-szentfold-1581605https://library.hungaricana.hu/hu/view/NapiHirek_1927_08/?pg=38&layout=s

 

 


Hozzászólások

Hűvösvölgyi mesék — Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

tizenegy + kettő =