Egy másik kedvenc pasaréti villa a sok közül. Kör alakú üvegablak néz a Pasaréti útra, a keretét nem festegették ránézésre jó rég már. Ikerház, de szokatlanul aszimmetrikus, konkrétan semmiben nem hasonlítanak egymásra a főútra néző homlokzatok. Kocsival szoktam elsuhanni előtte, a Pasaréti tér előtt van nem sokkal, ha a templom felé tart az ember, bal kézre. Megígértem magamnak, ha egyszer gyalog lesz erre dolgom, megnézem jobban, és kicsit utánanézek, mit lehet róla tudni.
Tényleg ikerház, az ablakrácsok egyformák a valamiért szerencsésebb, felújított, kivakolt ikerpár, és a szívemhez nőtt, a két világháború közt első virágzású, és hála Istennek azóta újra divatba jött modernista, „Bauhausos” stílusban megrajzolt, ránézésre a harmincas, tán kora negyvenes évekre tippelt terveken. Van kis előkertje a szebbik háznak is, az igazi nagyobb kert hátra néz, ahova télvíz idején sem lehet belátni. A fehérebbik ikerpár lépcsőházzal, és kis, gangszerű teraszokkal néz a Pasaréti útra.
Abban is eltér ez az ikerház az általam eddig ismertektől, hogy az egyik oldala két szintjén két, teljesen szeparált, lépcsőházzal kötött lakásból áll, a másik pedig egy egy családnak szánt, kétszintes otthonnal szolgál mindenkori boldog tulajdonosának. Gyakorlatilag egy kisebb bérház és egy villa áll egymás mellé tapasztva azonos ablakrácsokkal és stílussal, de még a számozásban sem tartoznak össze, nem „a” és „b”, hanem külön számozásuk volt, úgy tűnik, a kezdetektől: a nagyobb, város felöli fele a 90-es szám, a szép, félkör ablakával és spalettás, emeleti ablakaival a Pasarétre néző villa a 92-es szám.
A szokatlan páros tervezőjét kinyomozni a jégbe fagyott Budapesten nem volt olyan egyszerű, amikor az ember nem könnyen jut el a Teve utcai levéltárba, hogy ilyesmit kinyomozzon. Végül a második kerületi önkormányzat online is elérhető, 2019-es értékvizsgálati dokumentációjában találtam erre információt. A tervező ezek szerint Virágh Pál volt és az építés éve 1934. Ami csak azért fura, mert több villát is jegyez a szakirodalom Virágh Pál tervezéseként a környéken, de erről az ingatlanról sehol máshol nem találtam említést. Itt a Pasaréten, illetve a közeli Rózsadombon három villát is tervezett: kettőt a Harangvirág utcában a 3 és 7 szám alatt, mindkettőt 1934-ben, és egyet 1940-41-ben a Lepke utca 3-ban. Virágh Pál terv még a XII.kerületi Őzike utca 30 1941-ből és a Hegyalja út 89-es Billitz-ház, ami 1942 és 1944 közt épült.
Számomra érdekes részlet, hogy 1916-ban a telek, és a rajta akkor álló ház a kacifántos nevű Bartolotti-Ertweg Ede tulajdonában állt, akinek nevével a Móricz Zsigmond körtér környékén találkoztam.
A szép, felemás villapár megrendelőjeként a kerületi dokumentáció dr. Seidner Mihályt jegyzi, aki a 90-es házban élt a korabeli lakcímjegyzék szerint. A 92-es „villarész” lakója a kezdetektől egy másik mérnökember, borosjenői Szabó Kálmán elektro-és gépészmérnök, aki Zürichben járt egyetemre, mielőtt 1898-ban Kolozsváron doktorált volna, és akinek többek között a Magyar Elektrotechnikai Múzeum megszületését köszönhetjük. A Siemens-Schrickert Művek Rt. főmérnöke volt, felesége Fleischmann Alíz, édesapja borosjenői Szabó Gusztáv református lelkész volt. A háború után a Pasaréti út 92-ben egy harmadik, nagy tudású mérnökember neve jelent meg, aki a háború ostrom előtt a Gábor Áron úton lakott. Wister Hugó 1935-ben ment nyugdíjba, addig miniszteri tanácsos volt. Gépészmérnökként végzett ő is, és neki köszönhetjük, hogy az első világháború és az ország kétharmadának elvesztése után a magyar textilipara talpra állt, és 1935-re az ország legnagyobb iparágává nőtte ki magát. Míg 1920-ban 16 ezren dolgoztak a textiliparban, 1935-ben már 50 ezer, évi 300 millió pengő értékű áru eladása mellett. Wister Hugó 1879-ben született Vágújhelyen, bőven nyugdíj után érte a háború, túlélte az ostromot és a Holokausztot, az otthona elvesztését is mielőtt a szép, bár akkoriban bizonyára romosabb Pasaréti úti villába költözött volna.
De nem a sok okos mérnök úr teszi igazán érdekessé ezt a házat. Hanem a gyermekmentő evangélikus lelkész, a huszadik század szentje, aki nemcsak gyerekek életét mentette meg, hanem felnőtteket is, visszaadva a hitet, a lelket, az erőt a túléléshez: Sztehlo Gábor említi ezt a címet, mint a Pasaréten a felügyelete alá került gyereksereg elszállásolására átmenetileg használt sok-sok épület egyikét.
A „Tények és Tanúk” sorozatban, gondolom, sokadszorra, 2022-ben megjelent Háromszázhatvanöt nap című, egyébként letehetetlen emlékezéseiben írja:
„A Lakáshivatal vezetője egy nagyon ismert és nagyon szeretett komikus színésze volt Budapestnek. (…)”
Beletelt némi időbe, hogy kinyomozzam, hogy a ritka pillanat, amikor egy hivatásos komikus a közigazgatásban, ráadásul vezető pozícióban fungál, ami azért még háborús körülmények közt is meglepő fordulat, mégis kit takarhatott. A név nekem nem mondott sokat, de a szakirodalom mint korának meghatározó komikus-színészét említi Tapolczay, vagy Tapolczai Gyulát, akit rövid élete alatt (1903-1954) tényleg nagyon megszeretett a pesti közönség, és aki valóban, a front elvonultával, 1945 január végétől a régi Kereskedők Menházában, később a Gestapó által használt Tárogató út 2 alatt újjáéledt budai közigazgatási központban a lakásügyi osztályt vezette.
Sztehlo Gábor így folytatja:
„….Igen nagy barátsággal és örömmel fogadott. Hogyne segítene! Persze, hogy lesz lakás, illetőleg egy egész ház, azonnal. Tíz perc alatt valóban volt is egy egész ház. Rövid pár perc még, és ki is állították a hivatalos írást, amiben a lakást kiutalják a Jó Pásztor Gyermekotthon részére. Így kereszteltük el már az új gyermekotthonunkat, melynek ez lesz az első lakóhelye. (…) Isten vezet és hordoz bennünket, csak ez volt az érzésem. Velem volt a két fiú, akiket, amikor a házhoz értünk, a Pasaréti út 92-höz, azonnal továbbküldtem a feleségemhez a Lórántffy útra, hogy készüljenek el..(…)(1945) február 2-től számítjuk a Pasaréti út 92-ben való gyermekotthoni létünket. Ez az otthon azonban számításom szerint csak egy átmenetet képezhetett a majd megalapítandó új gyermekotthon és a védett házak között.”
Az épületben rövid idő alatt több, mint 130 ember zsúfolódott össze a napló szerint, amit elképzelni sem tudok, hogyan lehetett megoldani egy látványosan nem túl nagy házban, nem beszélve egy ekkora tömeg etetéséről a semmiből egy rommá lőtt, és időnként még fellángoló harcokban változatlanul veszélyes, megszállt városban. Később, amikor gróf Széchenyi Viktor a pasarétinél jóval nagyobb Völgy utcai villáját is megkapták, itt, a Pasaréti út 92-ben a legkisebbek kaptak elhelyezést a leghosszabb időre, mielőtt ők is a Völgy utcába költözhettek.
Vagyis ez a ház is szolgálta azt a nemes célt, amit minden veszéllyel dacolva kitűzött és megtartott Sztehlo Gábor. Saját bevallása szerint körülbelül 200 gyereket mentett meg a biztos pusztulástól, és a felnőttekkel együtt talán 500 lelket összesen, de ez a szám valójában inkább 2000 körül mozog. Az erről is szóló naplót érdemes elolvasni.
A szép, pasaréti villa igen jó minőségben épült meg, ha ránézésre sok évtizedes elhanyagoltsága dacára sem vesztette el sem szépségét, sem eleganciáját. Történelmet írt az idemenekült gyerekek befogadásával, de ha nem tesz semmit, csak áll, finom eleganciájával, időtlen ízlésével, félköríves ablakával már bőven megérdemelné, hogy végre valaki alaposan felújítsa. Így, az első 90 év után igazán aktuális lenne.
Forrás:
Helyszínbejárás 2025 december
Sztehlo Gábor: Háromszázhatvanöt nap – Emlékek a magyarországi zsidómentésről 1944-ben
Magvető Kiadó Budapest 2022
https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarMernok_1944/?query=borosjenői+szabó+kálmán&pg=370&layout=s
https://www.e-villamos.hu/cikkek/1361-magyar-elektrotechnikai-muzeum
https://adt.arcanum.com/hu/view/SzinnyeiMagyarIrok_13/?query=borosjenői+szabó+kálmán&pg=119&layout=s
https://adt.arcanum.com/hu/view/MiskolciEllenzek_1909/?query=borosjenői+szabó+kálmán&pg=664&layout=s
https://adt.arcanum.com/hu/view/BME_MagyarKozgazdasag_1935/?query=Wister+Hugó&pg=541&layout=s
https://adt.arcanum.com/hu/view/BME_TextilIpar_1935/?query=Wister+Hugó&pg=322&layout=s
https://adt.arcanum.com/hu/view/KompaszGPT_1934-1935_03-04/?query=Wister+Hugó&pg=542&layout=s
https://adt.arcanum.com/hu/view/Gyartortenet_0027/?query=Wister+Hugó&pg=81&layout=s
https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarCompass_1927_2/?query=Wister+Hugó&pg=90&layout=s
https://www.budaipolgar.hu/helytortenet/ref_templom.html
https://www.evangelikus.hu/hireink/riport/sztehlo-gabor-es-a-budai-gyermekotthonok-nyomaban
https://www.skyscrapercity.com/threads/eltűnt-budapesti-épületek-a-reformkortól-napjainkig-teljesen-lebontott-nem-csak-átalakított.2361579/page-2
https://adt.arcanum.com/hu/view/MUSZTUD_41/?query=Dr.+Seidner+Mihály&pg=10&layout=s
https://pestbuda.hu/cikk/20180305_bucsu_az_oreg_korisektol
https://www.budapestfolyoirat.hu/2020/10/vegtelen-tortenet
emberekre. Tapolczay Gyula, az ismert színész volt a lakásügyiosztály vezetője, majd később az ő helyére került anéhány éve fiatalon elhalt újságíró, Mátrai BeteghBéla, akit diák korában, unitárius lévén, én oktattamhittanra, amikor e tárgyból még meg lehetett buknia középiskolákban. mííüik a hírt, ’”‘
https://www.hangosfilm.hu/filmenciklopedia/tapolczay-gyula
https://port.hu/adatlap/szemely/tapolczay-gyula/person-115080
0 hozzászólás