Saxlehnerek a Sashegyen

Szerző: | 2026. okt. 5. | Blog

A Sashegyen járunk, már nem először. Ugyan nem ez a legrégebb óta lakott része Budapestnek, és főleg az 1970-es, ’80-as évek társasházépítési lázának „hála” a régi, második világháború előtt épült házak nemhogy nem dominálnak, de alig észrevehetőek a környéken. Kevés a szép ház, de azért akad pár, amiknek meséjét érdemes meghallgatni.

Buda dombjait az 1880-as évek második feléig szőlők borították, vagyis borospincék voltak a legelső házak, illetve egy-két nyaraló. Az állandó lakhelynek szánt házak építése majd csak az 1930-as évek parcellázásával indul el. Addig egyetlen egy ház uralta a hegyet: egy gótikus hangulatú, nem túl nagy villa, mellette kápolnával.

A ház tulajdonosa bizonyos Weber János soproni születésű jogász volt, császári és királyi tanácsos, 1842-ben vett a Sashegyen telket. Házát a városi legenda szerint nem más, mint a hídépítő skót mérnök, Clark Ádám tervezte, és abból a kőfejtőből hozatott hozzá köveket, amikből a Lánchíd is épült. Ami akár igaz is lehetne, hiszen tervezett Clark villákat Budán, nevezetesen a Wodianer családnak Zugligetben, akiknek bankja állt, mint legnagyobb befektető a Lánchíd építése mögött, és ott könnyen lehet, hogy tényleg ugyanazon kőbányából hozattak követ, amikből a Lánchíd is épült.

Ennél a villánál viszont sokkal valószínűbb, hogy a tervező Hild tanítványa, Wieser Ferenc volt, aki többek között a szintén neogót hangulatú Pichler-házat tervezte a Bazilika szomszédságában. Ide a Sashegyre nem volt egyszerű bármit is építeni, 1845-ben indultak a munkálatok, és jó három év után épült fel a ház, amiről egyetlen egy rajz létezik, amin a villa látszik, a kicsit később, ugyanazon tervező asztalán született kápolna viszont nem. A házhoz 53 holdas terület tartozott, ami nem kevés a Sashegy méretét ismerve. Egy hold nagyjából 1600 négyszögöl, vagyis 5755 négyzetméter. Egy magyar (régi) hold valamivel kisebb, 1200 négyszögöl, ami 4300 négyzetméter felett van valamivel.

A villa közvetlen környezetét alkotó kert 6500 négyszögölt foglalt el, ennek közepén állt a gótikus vonalú, némileg angolos hangulatú villa, amit egy korabeli lap, a „Képes Újság” 1859 augusztus 7-i száma így irt le:

 „Az 1842. évben a Sashegynek egész uratlan magaslatát a nagy tudományú, és köztiszteletű Weber János úr vevé meg azon szándékkal, hogy a puszta hegytetőt ékes ligetté varázsolja. — Miután az egész hegy legszebb pontját kiszemelő a művelt ízlésű tulajdonos; megkezdé 1845-ben azon gyönyörű palota építését, melyet képünk ábrázol. . . .

Az építés csak lassan haladhatott, miután tömérdek természeti akadálylyal kellett megküzdeni. Az építési anyagok a meredek sziklákon igen nehezen szállíthattak föl. A pompás építmény 3 évi munkába került, mígnem végre 1848-ban teljesen kész jön. A mi fekvését és építészeti modorát illeti: főhomlokzata Pesttel szemközt kelet felé néz; karcsú oszlopait, s tornyocskáit szőlőindák fonják körül zöld leveleikkel; az ablakok magasak, góth ívezetüek, — szóval az egészen a legszebb góth építésmodor van képviselve, … — A palota homlokzatának megfelelő góth stylben készült az annak belsejében levő, s 1853-ban ünnepélyesen beszentelt házi kápolna, merész boltívezetével; a díszes főterem szintén ezen modort viseli magán, míg az épület lakosztályai a közhasználatra alkalmasabb polgári stylben készültek.”

Ezt a villát és a hozzátartozó teljes birtokot 1891-ben vette meg özvegy Saxlehner Andrásné Pelikán Emília.

A Saxlehner család Thüringiából került Magyarországra valamikor az 1600-as években. Először Bánfalván, a mai burgenlandi Wandorffban, majd Sopronban, később Kőszegen telepedtek le, a leghíresebb családtag, András már ott született 1815-ben. 1836-ban költözött Pestre, ahol a legenda szerint Kossuth Lajos személyes tanácsára nyitott „A fekete kutyához” címzett üzletet a Váci utcában, ahol a család sokadik generációs posztókészítő mesterségét posztó kereskedésre cserélte. Ide toppant be egy bizonyos Bayer József nevű budaörsi gazda 1862-ben. A morcos vevő azt mesélte, hogy bizony hiába fúratott kutat örsödi telkén, az állatok nem isszák a vizét, mert az keserű, és büdös, mint a rettenet. Az okos Saxlehner úr mintát kért a büdös vízből, azt bemérette, és a következő évben megvette a morcos gazda telkét 4000 pengő forintért. A víz glaubersót tartalmazott, ami valóban ártalmas állatoknak, viszont gyógyír a gyomorfájós emberek számára. Már a vásárlás évében el tudott adni 41 000 palackot a gyógyító vízből, és ez csak a kezdete volt a legendás Hunyadi János keserűvíz virágzó vállalkozásának.

1885-ben már évi 6 millió palackot adtak el, a cégnek irodái voltak Londonban, Párizsban és New Yorkban, ahol a megbízható hazai fogyasztás mellett a kimagaslóan sikeres export kereskedést irányította a család. Akiknek persze eddigre szép ingatlan portfóliója volt Budapesten is. Saxlehner András palotája a két homlokzattal és bejárattal büszkélkedő, a környék beépülése idején a legdrágább telken, az Andrássy út 3 alatt állt, fia, Kálmán a Ménesi úton épített villát, de volt egy lakása a Boráros téren is. A szintén rokon Saxlehner Andor belga főkonzul háza az Alkotás út 40b-ben állt anno 1916-ban, és ehhez jött a mintegy 70(!) gyógyvízkutat, és kiszolgáló épületeit magába foglaló terület, ahol a cég virágzott a mai Kőérberki út – Egér út- Őrmezei határolta, úgy nevezett nyugat-örsödi telepen, amelynek egy része néhány gyógyvízű kúttal és régi, a még a Saxlehnerek építette kiszolgáló épülettel ma is megvan. Ezen ingatlanokhoz csatlakozott 1891-től a sashegyi telek-és villavásárlás.

A család feje 1885-ben halt meg, a céget a felesége és a fiai vitték tovább. A feleség neve Pelikán Emília volt, és nem volt operaénekes, szemben Andrással közös gyermekükkel Saxlehner Emmával, sok forrás keveri össze a két nevet. Emília döntött a sashegyi villa megvásárlásáról, amely, és különösen a hozzá tartozó hatalmas birtok évtizedekre jelentett biztos bevételt a családnak.

Az 1891-es telekvásárlás a Sashegyen nem csak egy szép villát, kápolnát, és szédítő kilátást jelentett, hanem egy hatalmas terület tulajdonát, ami ekkor még szinte teljesen beépítetlen volt. A környéket meghatározó Farkasréti Temető csak 1894-ben nyitott meg, villamosközlekedés 1902-ben, az első utak 1903-ban épültek ki. Az 1884-es filoxéra-járvány eltűntette Budáról, így a Sashegyről is a szőlőket, de nem teljesen: 1929-ben még fél hektár szőlőt jegyeznek a papírok.

Egy 1916-os térkép szerint a Saxlehner-birtok nagyjából a mai Sashegyi út –– Budaörsi út – Sasadi út – Németvölgyi út határai közt helyezkedett el. Még az 1930-as években beépülő déli lejtők új tulajdonosai is a Saxlehner örökösöktől vették a telkeiket.

Egészen 1916-ig ez, a gótikus-romantikus Weber-Saxlehner-villa néven ismert épület volt az egyetlen, nem borospincének épült ház a hegyen. Ekkor épült meg a hegy déli lábánál a Petőfi, vagyis eredeti elnevezése szerint Károly király laktanya. A tervek szerint kész kellett volna legyen 1914-re, de persze a történelem közbeszólt, és a Nagy Háború lassította a kivitelezést, ezért az 1913-ban indult építkezés csak 1916-ra lett kész.

A Budaörsi út 49-53 alatti, összesen 48 épületet magába foglaló, 15 000 négyzetméteres épület komplexum tervezője és kivitelezője a dr. Lipták és társa cég volt, akik többek között a Párisi Udvar kivitelezéséért is feleltek. A telek hátsó határai a Töhötöm és a Brassó utca, illetve az azóta Természetvédelmi Területté avanzsált ligetes, sziklás, meredek domboldal. Ezen domboldal egy részét eredetileg a laktanya gyakorlóterének szánták, ezért ástak ide egy tekintélyes lövészárok-labirintust, és ezért nem engedélyeztek a terület laktanyával határos részein a beépítést még pár évtizedig. A lövészárkok egy része a mai napig megvan.

A Saxlehner örökösök 1928-ban eladták a villát és kertjét, egy összesen 6500 négyszögöles területet a hegy keleti, városra néző lejtőjén. A vevő a Notre Dame de Sion nevű, francia alapítású női szervezetesrend volt. A rend 1843-ban Párizsban alakult, alapítói Theodore és Alphonse Ratisbonne strasburgi zsidó bankárcsalád kikeresztelkedett fiai voltak. Az Ágostoni regula tanításait követő tanítórend Magyarországon 1904-ben jelent meg. Egyik első iskolájuk az Andrássy út 117 alatt nyelvtanfolyamokat és titkárnőképzést nyújtott, illetve az Attila 101 alatt volt internátussal egybekötött polgári iskolájuk. Leánygimnáziumuk az 1910-1930ig a Villányi út 35-ben működött. Az 1916-os lakcímjegyzék szerint a Villányi út 35,37 és 39 volt a francia apácák nőnevelő intézetének kezelésében a fővárosi tulajdonú épület.

A Saxlehner-Weber villa helyére, annak teljes átépítésével, egyedül a kápolnát érintetlenül hagyva nyílt meg az 1930-ban átadott Notre Dame de Sion Római Katolikus Leánygimnázium. A rendről elnevezett Miasszonyunk útja 1 cím alatti  épületet szörényi Reischl Gusztáv tervezte és Havel Lipót cége kivitelezte, az átadáson Angelo Rotta pápai nuncius és Horthy Miklósné vett részt. Az iskola fő profilja az idegen nyelvek és az európai irodalom tanítása, a társalgás és a tanítás nyelve természetesen a francia volt. A bentlakásos épületben volt könyvtár, tornaterem, zeneterem, központi fűtés, hideg-melegvíz, orvosi szoba – messze felülmúlva egy átlagos korabeli magyar iskola színvonalát.

A kertben teniszpályák voltak, amelyek télen korcsolyapályákká változtak, volt fenyőliget, gyümölcsös, és minden osztálynak saját lugasa, amit gondozniuk kellett. 1940-ben 17 tanár és 118 növendék töltötte meg a termeket. 1944-ben 110 üldözött zsidó menekültet fogadtak be az apácák. A Gestapo felfedezte őket, de addigra szerencsére a legtöbb menekültet sikerült átmenteni a Szent Szív Társaság zugligeti házába, illetve magánlakásokba. Az épületet és az intézményt 1948 június 16-án államosították, az apácák elmenekültek az országból.

Az iskola helyére 1949-ben az Oleg Kosevojról elnevezett intézmény költözött, ami gyakorlatilag egy gyorstalpaló volt, szovjet egyetemekre készítette fel az ide beutaltakat. Orvosi, mérnöki, filozófiai felkészítő tanfolyamok mellett napi 12 órás orosztanítás folyt 1954-ig. Az ekkor indult Arany János Gimnázium megörökölte elődje könyvtárát és felszereléseinek egy részét. A kápolna állítólag bombatalálatot kapott, a szocializmusban mindenesetre teljesen átépítették, helyére a „pszichológia” elnevezésű kockaépület került, a régi képeket elnézve a templom alapjaira ugyan, de fájdalmas igénytelenséggel.

A jelen

A Miasszonyunk útja elnevezés rég nincs sehol, de a zárda iskolájának épülete áll az 1953-ban az elvtársak számára emészthetőbb Meredekre átnevezett utcában, azóta is iskola, méghozzá akkora kerttel, amekkora a világon nincs. Pedig a nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek elején beleépült egy, a teljes alsótagozatnak otthont adó épület a régi „kis játszó” helyére, és egy fedett sportcsarnok, de így is nagyobb a kert, mint bármely más, budapesti iskoláé. A lugasok rég eltűntek, és az állapotok is elég siralmasak, de így is kész csoda egy ekkora terület a szerencsés nebulók fölös energiáinak levezetésére .

Rég eltűntek az apácák és a Saxlehnerek is. A keserűvízből virágzó vállalkozást nyerő családra tábla emlékezik az Andrássy úton, de például a palota tervezőjeként is ismert Czigler Győző tervezte kriptájuk már nincs meg. Hatvan évig állt és szolgált a család temetkezési helyéül a Fiumei úton, míg 1953-ban, részben az akkor Kerepesinek nevezett út tervezett szélesítésére, részben a temető szintén (szerencsére csak) tervezett bezárására hivatkozva másik 200, szintén szép, nagy és aktívan használt családi sírbolttal egyetemben lebontották, a sírokat a Rákoskeresztúri Új Köztemetőbe száműzték, ahol a Saxlehner sírokat obeliszk jelzi.

Felhasznált források:

Helyszínbejárás 1977 –

Molnár József: Budapest romantikus építőművészete. Budapest é. 11. Gépirat. 1946-ban elfogadott doktori disszertáció 48 —49

Siklóssy László: Hogyan épült Budapest 1870-1930

Budapest 1931-1985

https://newspapers.arcanum.com/hu/view/CsaladHely_AltalanosCsaladtortenet_Nemes_csaladok_Polgar_Csaladok_01_Kempelen/?query=Saxlehner+Andr%C3%A1s+hal%C3%A1la&pg=127&layout=s

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szörényi-Reischl_Gusztáv

https://www.google.com/search?client=safari&rls=en&q=alphonse+ratisbonne&ie=UTF-8&oe=UTF-8

https://lexikon.katolikus.hu/N/Notre%20Dame%20de%20Sion%20Nővérek.html

Iskolánkról

https://www.turistamagazin.hu/hir/titokzatos-ko-mesel-a-sas-hegy-multjarol

https://newspapers.arcanum.com/hu/view/Turul_2003/?query=Saxlehner+Andr%C3%A1s+hal%C3%A1la&pg=22&layout=s

https://maps.hungaricana.hu/hu/BFLTervtar/26841/view/?pg=4&bbox=-574%2C-7009%2C9902%2C243

https://www.turistamagazin.hu/hir/oazis-a-fovarosban-sas-hegy

http://geomania.hu/lelohely.php?lelohely=583

https://vasarnap.hu/2025/04/27/eltunt-epuletek-nyomaban-a-notre-dame-de-sion-rend-iskolakapolnaja/

https://newspapers.arcanum.com/hu/view/MelyepitestudomanyiSzemle_1986/?query=+Clark+Ádám+tervezte+villa&pg=352&layout=s

https://newspapers.arcanum.com/hu/view/MagyarMuveszet_1948/?query=Weber+villa+Clark+Ádám&pg=239&layout=s

https://newspapers.arcanum.com/hu/view/BudapestKonyvek_045/?query=Dörre+Tivadar+Weber-villa&pg=543&layout=s

https://www.facebook.com/kelenfoldegykor/photos/villányi-út-35-notre-dame-de-sion/858465997613272/

https://newspapers.arcanum.com/hu/view/HelyiLapok_Bp12kerulet_1999_Hegyvidek/?query=Saxlehner-villa+Sashegy&pg=201&layout=s

https://newspapers.arcanum.com/hu/view/Budapest_1988/?query=Saxlehner-villa+Sashegy&pg=147&layout=s

https://newspapers.arcanum.com/hu/view/BpStatKozlemenyek_082_2/?query=Saxlehner-villa+Sashegy&pg=552&layout=s

https://newspapers.arcanum.com/hu/view/EstiKurirNaptara_1929/?query=Saxlehner-villa+Sashegy&pg=334&layout=s

https://funiq.hu/3525-pet%C5%91fi-s%C3%A1ndor-laktanya

https://budapestcity.org/muemlekek/11/Petofi-laktanya/index.html

https://neb.hu/nemzeti-emlekezet-bizottsaga/articles/show/igy-mukodott-a-gulag-magyarorszagon

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

Kategóriák