Tejeskávé habbal – Szűz utca 5-7

19359045_1360132974102254_1388634349_o

Mindig is vonzottak a műtermek, a műtermek világa, pláne, ha rejtve, a város fölé, öreg házak legfelső emeletén vannak, mindig izgatott. Voltak leginkább, az elmúlt bő 70 év nem tett jót az efféle polgári csökevények fennmaradásának. A minap olvastam egy érdekes tanulmányt a témakörben, ott akadt meg a szemem a Szűz utcai címen. Igaz, rögtön megtudtam, az anno megépült kettő darab, fényárban úszó műteremnek rég híre-hamva sincs, a ház viszont áll, és mert tervezőjét ismerem, elhatároztam, megkeresem. Érdemes volt.

20170617_152414

Nem túl barátságos környék a nyolcadik kerületnek ez a része sem. Bár a homlokzatokból ítélve messze nem lepukkant városrésznek számíthatott anno – de az már nagyon régen volt. A Szűz utca különös kis oázis. Zsákutca, ami a „nyóckerben” ritka, mint a fehér holló, ezért csendes is, az itt lévő ovi udvara zöld, szélén szép, nagy platán őrzi az öreg házakat.

Az 5-7-es telken messziről világít az egyetlen felújított, magyaros szecessziós, virágmintás, hullámos homlokzat, szürke-fehérben, mint tejeskávé habbal.

20170618_150428

20170618_150439 20170618_150418

20170618_150336

Minden ablak virágos keretben, vakolat-virágosban, az ifj. Nagy István építész specialitása. Lechner tanítványa volt, ez messziről látszik, de ő nem Zsolnayban utazott, hanem a vélhetően jóval olcsóbb, vakolatos hímzésben. A bejárat felett kalocsai mintás legyező – teljesen Szenes-ház-feeling. Ami bent, a lépcsőházban is végig elkísér. Barátságos, szép házukra büszke lakók engednek be, egyikük, mint kiderül, azért költözött ide, mert szívügye a szecesszió. Jó tudni, hogy ilyen is van. Exkuzálják magukat, még nem szép a ház, még nincs kész a felújítás.

Dehogynem, szép az, de milyen szép. A folyamatban lévő építkezés látszik, csak a hétvége tiszteletére némult el, biztos meseszép lesz, ha majd elkészül. Addig fájdalmas kontraszt a belső és a külső homlokzat között. Bent sötét van, lövésnyomok, a kovácsoltvas rozsdaette állapotában is szívszorítóan gyönyörű. A főlépcső csigavonalban tekeredik a sokadikra, a fény felé. Legfelül lélekvesztő folyosó vezet a hátsó lépcsőhöz, az ajtó, mint egy mézeskalácsházé.

20170617_15370420170617_152541

A Szűz utca 5-7 alatt 1906 óta álló bérházat a szakirodalom Rákosi Jenő házaként jegyzi. Mindszenti Rákosi Jenő író volt, újságíró, színigazgató, lapszerkesztő, főrendiházi tag, a MTA levelező, a Kisfaludy Társaság rendes, és a Petőfi Társaság tiszteletbeli tagja 1842-1929-ig élt. Testvére a Nemzeti Színház örökös tagja, a népszerű színésznő Rákosi Szidi, de az ő „népszerűsége Kossuthéval vetekszik, írása a közérzés egyetemének kifejezője” – mint írta róla Schöpflin Aladár.  1930-ban Lord Rothermere közbenjárására szobrot kapott Budapesten a Dohány utca és Erzsébet-körút találkozásánál, Kisfaludy Stróbl Zsigmond szobra 1948-ig állt.

1896-ban kapta családja a nemesi címet Ferenc Józseftől, innen a „mindszenti” előnév, a főrendiházi tagság pedig 1903. január 1-től az övé. Ifj. Nagy István műépítész szépséges házát 1906-ban rajzolta, ahogy azt a házon kis tábla ma is jelzi.

20170618_150501

1910-ben a legfelső szinteken ma éktelenkedő, a háztól erősen elütő, szögletes ablakok helyén létező műtermekben vélhetően Aradi Viktor festőművész dolgozott, de a Lakczímjegyzék itt jegyzi Czigány Dezső festőművészt, és M. Muray Stefánia szobrász nevét is. Sose értettem, hogy tudtak szobrászok padlásterekben dolgozni, ez már az Akácfa utcában is meglepett, vagyis ott pláne, lévén ott nyomokban sincs lift.

20170618_150341

Czigány Dezső

Czigány Dezső

1910-ből álljon itt pár név az akkori lakók névsorából: Itt lakott dr. Reichl Károly és dr. Vígh Viktor ügyvédek, Stefanusz Gyula „czímirodája”, Rónai Ignác „Gummikerék készítő és javító”, özv. Vanek Károlyné mázoló és Sárkány Béla hírlapíró akár Rejtő regényhősök lehetnének, Bertuts Ingyaló (!) consulátusi titkár, Klöckner Ede zeneműkiadó, Kurián Károly honvéd százados. 1928-ban már lakik és rendel itt két orvos: dr. Almer Sándor főorvos és Barla-Szabó Jenő dr., továbbá itt működik Firtkó István fakoporsó gyáros műintézménye is.

19359214_1359854044130147_1540574450_o 19400714_1359854037463481_1789340441_o

De meséljenek leginkább a képek a nyolcadik kerület rejtőzködő kincséről. Egy romjaiban is szépséges, éppen újjászülető, lakói által szeretett, megbecsült, gondos felújítás alatt álló, első száz évét hősiesen túlélő, magyaros szecessziós, szép, pesti házról.

20170617_153741

20170617_153451

20170617_152838

20170617_153053

20170617_152957

19359045_1360132974102254_1388634349_o

20170617_152647

20170617_153600

20170617_15360820170617_153122

20170617_153529

20170617_153334

20170617_15332320170617_15261920170618_150838

Forrás:

Helyszínbejárás

http://epa.oszk.hu/00000/00003/00025/hadik.html

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_29_1928/?pg=0&layout=s

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_29_1928/?pg=0&layout=shttps://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_29_1928/?pg=0&layout=s

http://gyujtemeny.imm.hu/virtualis-kiallitas/rakosi-jeno-haza-budapest-szuz-utca/647

https://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A1kosi_Jen%C5%91

https://www.kozterkep.hu/~/4596/rakosi_jeno_szobor_budapest_kisfaludi_strobl_zsigmond_1930.html

http://www.szecessziosmagazin.com/budapesthely.php?kerulet=08&cim=szuz-u-5-7&cimtxt=Sz%C5%B1z+utca+5-7

 

Varázslat a Visegrádi utcában

20170525_112446

Kedvenc levéltáramból hazafele a forgalmas Váci út helyett a békésebb Visegrádi utcát szoktam választani, főleg, mert annyi szép kapu kíséri itt az embert egészen a Körútig. Az egyik a 29-es házhoz tartozik, régóta csodálom, milyen szép, milyen jó lenne egyszer tudni mögé lesni.

20170525_111600

20170525_111503

20170525_111508

20170525_111532

Aztán rám köszöntött a szerencse, és egy napsütéses kora nyári napon beléphettem a barlangszerűen szűk, és elképesztően gyönyörű lépcsőházi előtérbe.

20170525_111921 20170525_112224 20170525_112243 20170525_112255

Fodor Gyula házaira hajaz kicsit a felülről belógó kőcsipkével, amilyent az Alsó erdősor utcában, de még inkább a Stahly utcában láttam, meg az oldalsó képekkel, de az összhatás egész más, ünnepélyes, a szűk tér ellenére gyönyörű.

20170525_112351

20170525_112344

A kovácsoltvas külső, és a metszett üvegű, barna faajtón túl, a falon mintha harangöntésről mesélne a dombormű, szemben meg izmos alakok kőtömböket hurcolnak, középen egy hajó érkezik, jobb szélen meg könyvet tartó alak pénzérmét tartó férfivel – kicsit nehezen követem, mit szeretett volna üzenni a művész.

20170525_112155

20170525_112146

A fekete-vajszín mintájú lépcső szépséges, márvány hölgyekhez vezet, akik bő száz éve várják az – esetünkben elképedt – betévedőt. Némelyik mintha énekelne, könyvféle lehetett a kezükben, körülöttük mozaik, köztük pad, az egy fürdőszobalámpa józanítóan mai, az, és a sötét garantálja, hiába a szép díszlet, leülni biztosan nem fogok.

20170525_112119

20170525_112048

20170525_11205720170525_11195220170525_111926

Az építés éve 1913, a tervező Klinger József, a megrendelő bizonyos Spitzer Sámuel volt. Az 1928-as telefonkönyvben úgy féloldalnyi Spitzer lelhető, a mindenféle bizniszben jeleskedő család Sámuelje „légszesz-bádogos-és vízvezeték berendezési üzlettulajdonos” volt. Övé volt a legfelső szint, mi anno egy lakás volt, vélhetően meseszép.

19340060_1359441467504738_1639434789_o

20170525_112817

A titokzatos légszesz egyébként a gáz volt, mi a városi világítást szolgálta, gyárainak tulajdonosait pedig megbízható jövedelemmel látta el.

A méla hölgyek és dolgos urak faragóját homály övezi, sajnos, pedig díszbe öltöztetik ezt a szép, Lipócia-béli polgárházat, mi túl az első évszázadán is kiváló karban, rendületlen, főleg belső szépségekben gazdagon várja szerencsés lakóit és látogatóit.

20170525_112451

20170525_112446

20170525_112433

20170525_111957

Forrás: Helyszínbejárás

http://menolakasom.blog.hu/2016/06/08/budapest_legszebb_lepcsohazai_visegradi_u#

Somlai Tibor: Fent és Lent

Pest-Budai lépcsőházak 1835-1945

Corvina kiadó 2014

http://www.szecessziosmagazin.com/budapesthely.php?kerulet=13&cim=visegradi-u-29&cimtxt=%20CIM
https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_27_1916/?pg=893&layout=s&query=Spitzer%20Salamon

https://vs.hu/magazin/osszes/legszeszt-a-legszeszgyarbol-1107

A színfalak mögött – Váci utca 7

20170529_162304

Szegény Váci utca már nagyon régóta nem az, aminek sokan hiszik. Rég nem elegáns sétálóutca, szép, színvonalas, barátságos üzletekkel, kávéházakkal, éttermekkel. Pedig híre még mindig jó, dacára a sok, külföldi vendégek átverésére specializáló étteremnek, gagyiárusok tengerének. Az utca északi fele nagy, nemzetközi márkák lerakata, a déli – és ez a mostohább – inkább az éttermeké. A régi kis üzletek, bélyegárusok rég eltűntek, helyüket kétes minőségű ajándékokat ránk tukmáló árusok vették át. Ha vendégeimmel mindenképpen kereszteznem kell, az üzletek helyett a házak homlokzataira hívom fel a figyelmet, egyik szebb, mint a másik.

Legutóbb a Vörösmarty tér felöl vitt utam, amikor nyitott kapura lettem figyelmes. A 7-es számú ház portálját amerikai gyorsétterem foglalja el, bejáratát kismillió csiricsáré reklámtábla csúfítja, ha felnéz az ember, átlagos pesti ház néz vissza. De bent igazi csoda várja a betévedőt.

20170529_162832

1870 és 1871 közt épült a ház Ybl Miklós, és a Pollack Mihály fiatalon, 34 évesen elhunyt tehetséges unokája, Unger Emil tervei alapján. A megrendelő a bizonyos Formágyi Ferencé Jüttner Eleonóra volt. A kivitelező pedig az, az egyébként szintén építész Wechselmann Ignác, akinek magánalapítványából megszületett a Vakok Intézete.

Egész kivételes kovácsoltvas lépcsőkar visz fel az ellipszis alakú lépcsőház legfelső szintjére, ahol – a napsütésen túl – meglepő fordulat a körbefutó falfestmény, méghozzá kiváló állapotban. Anno műteremlakás nyílt innen, ahogy azt a Levéltárban őrzött tus/akvarell tervrajzokon ma is meg lehet csodálni. Az ide vezető lépcsőházi szakaszon láthatóak a falfestmények, amelyeket az a Heinrich Ede rajzolt, aki  a Pollack Mihály téri Festetics palota falfestményeit is festette.

20170529_162230

20170529_162332

20170529_162405

20170529_162501

20170529_162426

20170529_16250720170529_162517

20170529_162434

A belső udvar is gyönyörű, felújított, sőt, még a hátsó lépcső is. Ritka.

20170529_162613

20170529_162304

20170529_162537

20170529_162549

20170529_162642

20170529_162734

Szép ház ez is, szolid, elegáns. Őriz valamit a régi időkből, amikor gyorsétterem helyett finom cukrászda, a „Háen” várta itt vendégeit, és ügyes cukrászát, Rákóczi Jánost, aki 1926-ban itt alkotta meg a Rákóczi túróst, hogy az Isten áldja meg érte.

Háen

Jó lenne, ha ma lenne, aki nem engedélyezi a háztól és városképtől reménytelenül elütő, ízlés-és igénytelen reklámtáblákat, sőt, a legszebb lenne, ha szana-széjjel büntetné a város azokat, akik ezeket a rettenet portálokat, hirdetéseket mégis felszerelik.

Forrás: Helyszínbejárás

http://yblegyesulet.hu/unger-emil/http://urbface.com/index

lhttp://www.kieselbach.hu/muvesz/heinrich-ede_580

http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/wp-content/uploads/2014/08/anna2.jpg

https://maps.hungaricana.hu/hu/BFLTervtar/20067/

http://jozsefvarosanno.ucoz.com/index/wesselmann_ignac/0-63

Virágtenger a Ferenciek terén – Királyi Bérház

20170518_132016

Akinek van szeme a régi pesti házakhoz, annak biztosan feltűnt már az a hatalmas bérpalota, ami Pest egyik, ha nem a legforgalmasabb csomópontjában terpeszkedik bő 110 éve. Napi szinten loholunk el mellette, bambulunk fáradtan a szemközti buszmegállóban állva, nézzük gondolatainkba merülve. És látjuk is? Nem biztos, pedig pár éve a szomorkás feketéből ünnepi vajszínre váltott a homlokzat, kívülről sem csúnya, de az igazi szépség bent várja az embert.

F2 ma

A Ferenciek tere 2-Veres Pálné utca 2- Curia utca 2-4 számok alatt jegyzett, tekintélyt parancsoló méretű bérház 1901 és 1902 közt épült Giergl Kálmán és Korb Flóris építészpáros tervei szerint. A megrendelő pedig maga a Habsburg család volt, természetesen nem saját, hanem a kacifántosan hangzó „Császári és Királyi Magán Családi Alapok Igazgatósága” álnéven, amely társulat felügyelte a Habsburg család magánvagyonát. A XX. század elején kevés jövedelmezőbb üzletág létezett a virágzó, és rohamtempóban épülő Budapest ingatlan befektetéseinél, ebben látott fantáziát az uralkodócsalád is. A kiválasztott építészek már bizonyítottak: első híresebb épületüket, a New York palotát még mesterükkel, Hauszmann Alajossal jegyezték, a szomszédos Klotild és Matild ikerpalotákat azonban már önállóan tervezték meg a Királyi Bérpalota előtt nem sokkal. Stílusuk ott még „angol neobarokk”, itt, a Ferenciek (anno Kígyó) terén már beköszön a szecesszió, ami majd a Zeneakadémia terveiben teljesedik ki. A kivitelezés nem egyszerű feladatát a szintén már bőven befutott, sikeres, profi mester, Hável Lipót nyerte meg, akinek 1886–as önállósodása  és 1933-as halála között közel 500(!)  budapesti épület születését köszönhetjük. Az ablaktáblákat anno Róth Miksa készítette, ezekből mára kevés maradt. Az építkezésen, annak mindkét évében maga az uralkodó, Ferenc József is tiszteletét tette, mivel feltételezhetően nem kis nyomást gyakorolt a minőségi mestermunka és a határidők betartására.

A két lépcsőházas, négyemeletes bérpalotában anno csupán 24, ma 66 lakás van. A szárnyakat üvegfedésű udvar köti, de természetes fényben úszik mindkét, üvegtetős lépcsőház is, szauna meleget biztosítva a legfelső szinten – amely hőséget egy ragyogó májusi délutánon a növények látványosan jobban élveztek, mint a nap elől már fedezéket kereső lakók, és belopakodó házcsodálók. A két lépcsőházat lengőajtó választja el a földszinti, üvegtetős passzázstól, érdekes és érdemes onnan felnézni az oázis-szerű belső udvarra, ahol kivételes mikroklímát élveznek a belső teraszok boldog virágai, és meglepő csöndet szerencsés tulajdonosai.

A két lépcsőház egymás tükörképe. Mindkét lépcsőkar egy hatalmas, kovácsoltvas napraforgó-csokor, az egyik oldalon hófehéren, a másikon feketére festve. Alul, és az emeletek többségén megmaradt az eredeti, virágmintás padlódísz, amihez hasonlót a Vágó-testvérek házain látni, a legfelső szinten, és lent, a főbejárat felett magasan pedig koronás stukkó emlékeztet diszkréten az első tulajdonosokra.

Az 1911-es pillanatkép sok érdekes nevet sorol fel itt, az akkori Kígyó tér 1-ben – a teljesség igénye nélkül: Itt székelt többek között a Belvárosi Takarékpénztár Részvénytársaság, melynek egyik alelnöke zólyomi dr. Wágner Géza volt, a Svábhegy szép, ma már rogyadozó villáinak  építtetője, itt lakott Hirschler Mór, a “Ferenc József” keserűvíz forrásának, és vízeladási jogának tulajdonosa, Agobian Hadji Kazer úr, a “keleti szőnyegek és hímzések behozatalával és azoknak nagybani, és kicsinyben(!) való kereskedésével foglalkozó üzlet tulajdonosa”, továbbá a Schmied nővérek, akik gramofon-kereskedők voltak, Hradzsy Olga festőművész, Margittay Szaniszló dr, aki a “Házi fogorvos’ című szaklap lelkes szerkesztője, továbbá Panama konzulja is volt egyben. Lakott itt egy csomó orvos: Dr. Basch Imre bőrgyógyász, Dirner Gusztáv egyetemi tanár, nőgyógyász, Gerlóczy Zsigmond és Merelli Károly, Wein Dezső doktorok, Siklóssy Gyula sebész, egyetemi tanár. Ide jegyezte be Sieburger és Társa “Császári és királyi udvari szállító, kárpitos, és az első magyar “papírkárpitgyár” vagyis tapéta készítő irodáját. Itt lakott Pulszky Ferenc fia Pulszky Garibaldi, ki nevével ellentétben kevésbé forradalmi pályát választott: vasútépítő mérnökként élt és halt meg, vasúton. A szintén itt lakó Rohonczy Gedeon földbirtokos, országgyűlési képviselő cirkalmas beszédeit Mikszáth is kifigurázta írásaiban.

Az alábbi listáról a ház földszintjén sorakozó üzletek színes kínálatáról lehet képet kapni: Kálózy nővérek művirág és dísztoll kereskedők, Freund Béla nyereggyáros, Weszely és Társa orvosi műszer gyáros, Kuncz Gusztáv és Lenz Ferenc fehérnemű kereskedők, valamint Klein Katicza kesztyűs és German Gyula órás, és Tokody Lajos cipész.

De  meséljenek a képek erről a kivételes házról, az ízléses és igényes felújításról, és arról a különös hangulatról, ami az itt lakók ajándéka, és a betévedők meglepetése.

20170518_130753

20170518_130758

20170518_131849

20170518_131854

20170518_130831

20170518_130958

20170518_130918

20170518_131010

20170518_131640

20170518_131611

20170518_131324

20170518_131351

20170518_131442

20170518_131429

20170518_131624

20170518_131016

20170518_131028

20170518_132009

20170518_132016

20170518_132106

20170518_132159

20170518_132905

20170518_132725

20170518_132239

20170518_132348

20170518_132615

20170518_132629

20170518_133036

Forrás:

Helyszínbejárás

www.urbface.com

http://www.berpalota.hu/EpitesTortenet.html

http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/eletrajz/html/ABC07165/08377.htm

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_23_1911/?pg=585&layout=s&query=K%C3%ADgy%C3%B3%20t%C3%A9r%201

www.welovebudapest.com

www.wikipedia.org

Kopár falak Budán – Csaba utca 8

20170512_115841

Régóta nézem ezt a házat. Azt hiszem, gyerekkorom óta. Mert olyan nagy, és olyan öreg. Kopár, már nincs, ami lepotyogjon róla, de olyan szép, hullámos a homlokzata, sose tudtam “csak úgy” elmenni mellette. Nincsenek rajta hegyes szögletek valahogy, a vakolat hiánya ellenére, bár viharvert, látszik, egyszer nagyon szép lehetett. Sok még a régi, szecessziós ablakkeret, kész csoda. Az ajtó kopott, dísztelen, ahogy az egész sarokház is. Fönt messze, a magasban, a kevésbé forgalmas mellékutca felé fejét vesztett, kitárt karú alak áll, ölelte a napfényt egyszer régen. A zöld hegyekre néz a ház, és régen biztos nagyon szép volt.

31026608013_9bc687088d_k

Forrás

20170512_11584120170421_090842

20170421_091358

Mégis leesett az állam, amikor megtudtam, kedvenc építészem tervezte. Azt tudom róla, hogy igen divatos, „felkapott” művész volt anno, a szecesszió fénykorában, 1903 és 1915 között negyven, azaz 40 darab bérházat tervezett Budapesten, inkább Pesten, mint Budán. Budán konkrétan én még egy darab munkájával sem találkoztam – eddig.

A Csaba utca 8-ról elmondható, hogy már alig áll. Minden díszétől és vakolatától megfosztva egészen szomorú látvány. De sokszor tapasztaltam, hogy van, hogy egy ház kívülről elhanyagolt állapotban van, de belül, ahol valamivel kevésbé reménytelen a felújításhoz szükséges irdatlan mennyiségű pénz összekalapozása, szóval belül jobb a helyzet. De nem itt. Ilyen reménytelenül lepusztult házbelsőt ritkán lát az ember.

A Csaba utca 8 – Bors utca 21-es  címen 1909-ben született terv Fodor Gyula tervező tollából Joó Lajos és neje megrendelésére. Joó úr építész volt szintén és kivitelező, a Budapesti Czím és Lakásjegyzék szerint kitartóan a Gizella út 46-ban lakott. Ez a ház befektetésnek épült úgy tűnik, maga a megrendelő volt egyben a kivitelező is.

20170306_102740

A két utcára néző ház minden utcaszinti helysége üzletnek épült, a sarkon évtizedekig a „Gruber testvérek utódja Somogyi Jenő fűszerkereskedő” üzlete székelt, de volt itt cipész, borbély, és mészáros is lakott a házban kettő is, lehet, hentesüzlet is volt a földszinten.

 fortepan_55446 Csaba utca 8

Szerencsére megvannak a viharvert ház eredeti tervei a Budapest Történeti Levéltár Tervtárában, így meg lehet csodálni, milyen művészi igényességgel alkották meg ezt az épületet is, milyen szép lehetett a fénykorban, és kis odafigyeléssel, és nem kevés – az évek múlásával növekvő összegű – befektetéssel mennyire szép lehetne újra. Eredetileg emeletenként 3db, egy három, egy négy, és egy ötszobás lakás épült, a legnagyobb a saroklakás, szép, kiugró ablakai ma is a hegyekre néznek. És a legfelső szinten – a kor divatja szerint – ide is műteremlakás épült nagy alapterületű szobákkal, fénnyel, kényelemmel.

20170306_103534

És akkor a rég elveszett részletek…

20170306_10365720170306_10375420170306_10374820170306_103738

20170306_103721

20170306_103709

A boldogabb időkből következzék egy lakólista, ezúttal 1928-ból: e címen volt fellelhető ugye „A Gruber testvérek utóda Somogyi Jenő” fűszerkereskedő, Locke Viktor borbély, May Béláné hentes és Herszki Samu mészáros, Bándy Ferenc dr. táblabíró úr, Berczelly Ödön gazdasági szakértő, Fekl János cipész, Hofhauser Ödön főherczegi felügyelő, kormányfőtanácsos. Itt lakott továbbá Kiss Kálmán földbirtokos, Kossuth Árpád bírósági tanácselnök, Kossuth Margit fővárosi tanítónő, Jekl János cipész, Lorberer Elemér tisztviselő, Zechmeister Alajos dr közjegyző, és Prohatszky Béláné özvegy, színésznő. Prohatszky úr is színész volt, sőt rendező, Londonban született 1864-ben. Felesége 1872-es, lánykori neve Florczek, de mert az kevéssé hangzik romantikusan, a világot jelentő deszkákon Mihályffy Juliska néven vált ismertté. 1914-ig vándorszínésznő volt, onnantól különféle pesti színházaknál, utoljára 1934-től a Belvárosi Színházban ünnepelhette a közönség.

Hónapokig hiába próbáltam bejutni a házba, és ma, amikor végre sikerült, egészen elkeserítő látvány fogadott. Még a külsőnél is szomorúbb a belső kép, a teljes lerohadás állapota. Pedig annyira sok maradt meg az eredeti részletekből, sok pesti ház megirigyelhetné az ajtókat, a gang korlátját, ami annyi Fodor-házban köszön vissza, a burkolatot, a lépcsőfordulók réz gombját, a mélykék kerámiát a lépcsők peremén. Csak oda kéne figyelni rá kicsit, de erre itt látványosan nincs igény.

20170512_114723

20170512_11473020170512_11475020170512_11484520170512_11495620170512_11502220170512_115117

20170512_115123

20170512_11520620170512_11523620170512_11540620170512_11574220170512_115841

Kár.

 

Forrás:

Helyszínbejárás

Budapest Történeti Levéltár

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_29_1928/?pg=0&layout=s

fortepan.hu

A titokzatos K.A. – Óra utca 14.

20170430_111412

 

Eredetileg egy Diescher József tervezte házat próbáltam megtalálni a sokat csodált, kedves Istenhegyi út 88 mögött, az Adonis utca 4-es címen, de mert nem sikerült, gondoltam, elportyázom ismeretlenebb tájak felé. A Gyöngyvirág utcán is volt pár mesélőnek kinéző ház, de amin igazán megakadt a szemem, már lejjebb, az Óra utcában mosolygott rám. K.A. cirkalmas, tisztán olvasható monogram, régi, de stabilan álló kerítésen, amit egy fejetlen és egy ép angyalka őriz – látványosan nem tegnap óta. Kapu mögött kútféle dísz, kőpad, sárga ház, zöld spalettákkal néz a szédítő kilátás felé.

20170416_174303

20170430_111412

De ki lehetett K.A.?

Budapesti Czím és Lakásjegyzék 1928-as kiadása szerint az Óra utca 14/a-ban Kaszab Aladár gyáros lakott.

Kaszab Aladár egy pici faluban született a Mátra alján, Szűcsiben a messzi 1868-ban. Gyöngyösön érettségizett a ferenceseknél, majd pár év külföldi tanulmányút után Pesten megalapította a Kaszab-féle Csavar-és Vasárugyár Rt-t mindössze 26 évesen 1894-ben. A Kaszab-féle gyár hamarosan külföldön is tekintélyes tényezője lett a magyar iparnak és gazdaságnak. 1911-ben Kaszab urat udvari tanácsosnak nevezték ki, 1915-ben pedig megvásárolta az akkor vadonatúj Szabadság-tér 15 számú, hatalmas bérházát, amiért a kapu fölé egy oda egy másik, a svábhegyinél barokkosabb „K.A” monogram került.

CIB Kaszab
b354f539a00f6d56f0285326c548cf8ef45c4a58072719c737ec35251ac4ec10

1924-ben Újvidéken nyílt új, tekintélyes gyár, miközben tulajdonosát a legkülönbözőbb testületek vezetőségében találjuk. Ő a Kereskedelmi és Iparkamara legrégebbi beltagja, tőzsdetanácsos, az Országos Iparegylet, és a Kereskedelmi Csarnok alelnöke, valamint elnöki pozícióban vezet egy rendkívül érdekes társulatot: a Tisztességtelen Verseny zsűrijét.

De a legértékesebb befektetése, legnagyobb alkotása egészen más természetű. A Pesti Izraelita Hitközség kórháza 1886 óta folyamatosan épült és bővült a pesti Aréna út- Vágány utca-Szabolcs utca által határolt területen. Az 1923-ig megépült részlegek a Hatvani-Deutsch, a Bródy és Weiss családok alapítványainak jóvoltából születtek meg. Kaszab Aladár – a Bródy és Weiss alapítás hagyományát folytatva – szintén feleségéről nevezte el a magánalapítványa által finanszírozott Józsa Poliklinika intézményét. Mai szóval ambulancia lett, a kórház, és így a Hitközség járóbeteg ellátását, valamint az orvosképzést segítette már a kezdetektől. Maga az épület 1923 és 1925 között épült fel Román Miklós és Román Ernő tervei alapján. A világháborúig aztán háromszor is átépült, bővült, megújult. A háború után közkórház maradt változó funkciókkal, 2013 óta hajléktalanok egészségügyi ellátása történik itt.

Kaszab klinika

A salgótarjáni úti – siralmas állapotú – izraelita temető elegáns, fekete márvány síremlékén olvasható évszám szerint nem adatott hosszú élet szép házához az adakozó, tehetős, dolgos Kaszab úrnak. Élete alkonyán, hálából a kórházépítésért, a Pesti Hitközség elnökévé választotta 1928-ban.

Svábhegyi otthona régen sem lehetett különösebben hivalkodó.

A bejárat fölött félkör alakú, kovácsoltvas előtető látszik – még mindig szép, dacára keservesen gányolt, belógó ereszcsatornának…

20170430_110924

20170416_17440720170416_174426

20170416_174248

20170416_174341

Modern vonalú kerítésén mára átnőtt a borostyán, helyenként a rozsda átette, de megvan a sárga keramit, ami a kertbe vezet, az érkezőt váró kőpad, a lámpák kandeláberei.

20170430_110728

20170430_111019

KaszabÓra14kép

A házon geometrikus festés nyomai látszanak, és mert épp kiadó a ház egy (160nm-es) szelete, a hirdetésen megcsodálható az utcáról nem látható faveranda, ami klasszikus, svábhegyi nyaralókat idéz, és az időt, amikor még a házat őrző angyalok épen, a kandeláberek lámpával várták, hogy meseautóján megérkezzen a ház ura. Nyílhat a monogramos kapu, gyúlhatnak a fények….

Forrás:

Helyszínbejárás

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_29_1928/?pg=0&layout=s

http://egykor.hu/budapest-xiii–kerulet/pesti-zsido-korhaz/3988

http://mek-oszk.uz.ua/04000/04093/html/szocikk/12488.htm

http://urbface.com/budapest/a-deutsch-kaszab-berhaz

http://www.fszek.hu/sirkert/album/Zsid%C3%B3%20temet%C5%91k/Bp.,%20VIII.%20SALG%C3%93TARJ%C3%81NI%20%C3%9ATI%20NEOL%C3%93G%20ZSID%C3%93%20TEMET%C5%90/04.%20A%20temet%C5%91%20k%C3%B6zpontja%20%C3%A9s%20d%C3%ADszhelyei/Kaszab%20Alad%C3%A1r/index.htm https://static.darabanth.com/images/1/0/1047029.jpg

http://www.fszek.hu/sirkert/album/Zsid%C3%B3%20temet%C5%91k/Bp.,%20VIII.%20SALG%C3%93TARJ%C3%81NI%20%C3%9ATI%20NEOL%C3%93G%20ZSID%C3%93%20TEMET%C5%90/04.%20A%20temet%C5%91%20k%C3%B6zpontja%20%C3%A9s%20d%C3%ADszhelyei/Kaszab%20Alad%C3%A1r/index.html#6.jpg

Villasors a Gellért-hegyen

Gellérthegy. Napfény, kilátás, mesélő házak tömkelege, mindenféle korokból, ízlésük, stílusuk, funkciójuk mindenféle. A Bérc utca az egyik legeklektikusabb. Nekem kedvesebb, mint a többi, családom egy részének, és régi, közeli barátaiknak menedékül szolgált anno régen, nehéz időkben. A domb felöli oldalon áll a villa, amire egy kedves ismerős hívta fel a figyelmem. Elsőre semmi különös. Öreg fenyő őrzi, szép, nagy ablakok néznek a városra ránézésre úgy 1940 óta kb, azóta többszörösen átépítve.

20170313_113346

Nem tévedtem sokat. A gondosan kifestett(!) tervek szerint 1941-ben születettek a tervek bizonyos Németh Emil okleveles építészmérnök tollából, ki pecsétje szerint „Budapest Székesfőváros Árvaszékének hites szakértője”. A villa dr. Mattyasovszky László és Tamás megrendelésére készült, a mesteri kivitelezés Szeili és Lengyel „felelős építőmesterek” munkáját dícsérik. Szép idők lehettek, amikor így nevezte magát egy kivitelező…

20170306_101009

20170306_100407

20170306_100404

A terveket pontos leírás kíséri, ezúttal a tervező írja le gondosan, milyen anyagokat, milyen arányban és hova használtak fel. Egy családi házról beszélünk, semmi hivalkodás, sem méreteiben, sem stílusában nem hívja fel magára a figyelmet. De a belső olyan igényességről tett tanúbizonyságot, ami bizony, attól tartok, régen kiveszett fővároskánkból.

A helyi emlékezet szerint építésügyi államtitkár volt az építtető, aki feleségének szánta a szép villát, de ennek, illetve az államtitkár személyének nem találtam nyomát. A terveken szereplő Dr. Mattyasovszky László a Budapesti Czím-és Lakásjegyzék szerint mérnökember volt és 1928-ban a Magyar Királyi Kereskedelemügyi Minisztérium repülőtér építési kirendeltség légügyi igazgatója volt többek között, műszaki irodája volt az Apponyi tér 5-ben, műszaki cikk boltja a Baross tér 1 alatt, lakhelye pedig a Horthy Miklós út 40-ben volt található. A Zsolnay család is említ két rokont e név alatt, egyikük Zsolnay-Mattyasovszky László festőművész, illetve a másik ágon rokon Mattyasovszky László vegyészmérnök,  aki Zsolnay-gyár negyedik generációs vezetésében aktív családtag, a gyár utolsó, az államosítást megelőző főmérnöke.

Mattyasovszkyk

Mattyasovszky László a jobb szélen ülő fiatalember

forrás: http://myzsolnay.blogspot.hu/2014/04/a-zsolnay-csalad-tortenete.html

Mattyasovszky Tamásról annyit sikerült találnom, hogy amikor az áldatlan emlékű kommunista államosítás földönfutóvá tette a nagyhírű pécsi Zsolnay-gyár tulajdonosait és vezetőit, Mattyasovszky- Zsolnay Tibor (1882-1968), az utolsó igazgató fiához, Mattyasovszky Tamáshoz költözött Budapestre. Biztos, hogy 1950 magasságában már nem ide, a szép gellérthegyi villába…

A finom ízlésű családi ház a Bérc utca 12-ben 270nm nagyságban épült az 1312nm-nyi telekre. A földszintre garázs került és a szokásos kiszolgáló helységek, házmesterlakás, kazánház, fáskamra, mosókonyha, sőt, vasalószoba is. Az emeleten természetesen egy, tágas lakás épült: két nagy, egy kisszoba, hatalmas hall, cselédszoba, vizes helységek, az utcára teraszok. Az első rajzok szerint körbe csupa terasz lett volna a ház, amit azonban a korabeli zordon hatóságok nem engedélyeztek, így maradt a kettő az utca felé.

20170306_100428

20170306_10042020170306_101509

20170306_10040020170313_112333

A szobákba a leírás szerint „első osztályú tölgyparketta” készült, ami a háború utáni lakók szerint haboskőrisre váltott, viszont a falakat borító faburkolat szépséges, meleg barna tölgyfából volt való hála a jó ízlésű Mattyasovszkyaknak, no meg a kiváló kivitelezésnek, ami egy háborús ostromot is kibírt. Mindez azonban már a múlté. A nemes anyagokból készült eredeti részletek a legutóbbi lakásfelújításkor kidobásra ítéltettek, így a régi ház, hála a hozzá-és beépítéseknek lassan teljesen átalakul, arctalanná válik, ahogy sok más, hasonló sorsú budai villa.

Hálás köszönet Tanay Mercedesz  közlésének

Forrás:

Helyszínhbejárás

Gellért-hegy (hegy), Gellérthegy (városrész)

Budapest Történeti Levéltár

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_29_1928/?pg=253&layout=s&query=Mattyasovszky%20

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_29_1928/?pg=398&layout=s&query=Mattyasovszky%20

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_29_1928/?pg=592&layout=s&query=Mattyasovszky%20

https://sites.google.com/site/azoka40esevek/home/allamositas/a-zsolnay-gyar-allamositasa

http://nol.hu/archivum/archiv-69319-53200

https://hu.wikipedia.org/wiki/Zsolnay_csal%C3%A1d

http://myzsolnay.blogspot.hu/2014/04/a-zsolnay-csalad-tortenete.html