Újjászületés Somogyországban

Wo3OEbreS1essLFfE8L4Hg

Alsóbogát kicsi falu a Somogy megyében. Zsákfalu, dimbes-dombos tájon, völgyekben tavak, szedett-vedett házak, az utcákon, dacára nyári vasárnapnak, ember alig. A Balaton viszonylag közel van, de ahhoz messze, hogy ez bármilyen fellendülést hozzon, Kaposvár, Rippl-Rónay otthona szintén, a fények itt is olyanok, mint egy impresszionista képen. Csend van, szembetűnő szegénység, első ránézésre szomorú kilátástalanság jut eszébe az embernek, ahogy a falun áthalad, nem az, hogy itt rejtett csodák várják a nyitott szemmel utazót.

Bogáthoz régi kapcsolat fűz. A 1990-es évek végén került a kezembe egy gyönyörű könyv. Egy önéletrajz, kalandos-tragikus magyar valóság egy dél-magyarországi család történetén keresztül 1919-től 1945-ig. A későbbi kötetek aztán továbbhaladnak időben és térben egyaránt. Azóta is ajánlom boldog-boldogtalannak Thassy Jenő Veszélyes Vidékét, kötelező olvasmány mindenkinek, akit érdekel a huszadik századi magyar történelem, és/vagy útjába esik Somogyország.

Bogát a középkorban Pannonhalma birtoka, 1660-ban a szigligeti várhoz tartozott, a török kiűzetésekor lakatlanná vált a vidék. A XVIII. században egymást váltották a falu tulajdonosai: a Lengyel, Vrancsics, Festetics család, ők építették az emeletes kastélyt 1830-ban, majd Zichy családé, valamikor az 1880-as évektől került a falu mindkét kastélyával egyetemben a báró pallini Inkey család birtokába. Pallini Inkey László császári és királyi kamarás sorsa lett 1948-ban a méltatlan kiűzetés, minek története Thassy Jenő kiváló könyvében olvasható.

Valamikor 1999 tájékán egy forró nyári hétvégén be is jártam a könyv minden egyes helyszínét. Szíven ütött, milyen szép Somogy megye, a dombos vidék, a platánfák sokasága, a koldusállásos parasztházak, és a rengeteg kastély. Egyik öreg ház romosabb, mint a másik, és hiába a természet gazdagsága, a mélyszegénység tapintható volt, ahogy most is, úton-útfélen.

VLADNiqnQkCDAwCOK9POPQ

2019 júliusában még mindig sorsa jobbra fordulását várja szegény, immáron 500 éves platánjaitól megfosztva…

Ekkor jutottam el először Alsóbogátra. A könyvben többször szereplő „domboldalon álló, öreg kastélyt” kerestük, mint most már tudom, a „nagy kastélyt”. Nem tűnt dombnak, amin állt, ..inkább dzsungelnek. Méteres bozótban autóztunk, és egyszercsak ott magasodott előttünk magas, kopott sárga falaival a kastély. Senki földje ezer éve, két hatalmas platán ölelte kétoldalról, mintha óvni próbálná a történelem viharaitól….Második látogatásunkkor már leszakadt az emeleti födémből egy akkora fa tartóelem, amekkorát én még életemben nem láttam. A földön ripityára tört, sötétzöld cserépkályha-maradványokat találtunk, egyébként a pusztítás, évtizedes gazdátlanság, mindent benövő, elvadult növényzet, beköltözött madarak….2003-ben volt szerencsém találkozni Thassy Jenővel, az utolsó tulajdonos unokájával, ő felismerte a cserepeket, elmesélte, hol állt, hogy nézett ki a mélyzöld kályha anno… Akkor felhatalmazott, mehetek bármikor Bogátra, a madarakat nem zavarom, és a régi tulajdonosok is szívesen látnának….

Akkor, húsz éve még nem tudtam, létezik egy „kiskastély” is. Új tulajdonosa igazi valóra vált álom, amilyent minden, kommunizmus által kifosztott, rommá pusztított ház megérdemelne. Nagyházi Csaba, Magyarország egyik legnagyobb és leghíresebb antikvitásos szaktekintélye 2007-ben vette meg a romos, barokk kúriát, és újította fel szívvel-lélelekkel, hozzáértéssel, kitartással. Mindezt ritka értékes freskó-maradvány megtalálásával honorálta az Isten, hamár gyógyulással nem tudta: öt és fél évig tartott a felújítás, és pont ennyi idő adatott szegény Nagyházi Csabának az életből, meseszép kúriája újjászületését, teljes reneszánszát már nem élhette meg.

%ihitxNfQtGVVmv+WMPNsA

A kiskastély a falu ellenkező oldalán áll, és nagyjából száz évvel öregebb, mint emeletes szomszédja. 1760-ban a bizonyos Vrancsics család építette, idővel tulajdonosok a Lengyel, a Boronkay, a Festetics és a Zichy családok is. Valamikor a XIX. század második felében került mindkét bogáti kastély az Inkeyek birtokába, őket dobták ki aztán 1948-ban a szokásos embertelenséggel. A neten látható régi képeken a nagy kastélyban, a háború előtt fényképezett, értékes, szép bútorokkal vajh’ mi lett, csak az Isten tudja, vagy ő sem.

A „kiskastély” sem kicsi, a földszintes, kéttraktusos, téglalapalaprajzú épületet kontyolt manzárdtető fed. 16 szobájából 9 biztosan a XVIII századi Magyarország legtermékenyebb festőjének, Dorffmeister István freskóival díszítettek, a szignók szerint 1771-ben. 8(!) réteg festéket kapart le a falakról a ház megmentője, kitartó, szakértő munkájának gyümölcse e ritka, igazi kincs, amit aztán profi restaurátorok hoztak vissza a második fénykorba.

Dorffmeister István Pozsonyban született 1729-ben. 1761-től dolgozott Sopronban és környékén, gyakorlatilag az egész Dunántúlon megtalálhatóak munkái. Nemcsak a katolikus egyház volt megrendelője a divatos, rokokó festőnek, kisebb-nagyobb világi uraságok mellett falusi és városi közösségek felkérését is elfogadta. Bécsben végzett az akadémián, dolgozott olyan szépen, mint bármelyik korabeli felkapott mester, ha nem is feltétlenül bécsi árakon.

Festményei megtalálhatóak a Sárvási Vár dísztermében, a soproni bencés rendház lépcsőházában, a szentgotthárdi ciszterek apátsági templomában, a szombathelyi püspöki szemináriumban és a Székesegyház szentélyében, Hegyfalun, Alcsúton, Kemenesmihályfán és Kemenesszentpéteren – többek között. A mester 1797-ben halt meg Sopron városában, 68 évesen, pont, mint a bogáti kiskastély megmentője.

Az alsóbogáti kiskastély felújítása, berendezése, kertrendezése páratlan, látogatása hatalmas élmény, feltöltődés, emléke hetekig kísér. Nem csak civil magyar kirándulóként elképesztő ilyen minőségű munkát látni, a felújításra a szakma is felfigyelt: 2012-ben ICOMOS díjat nyert, 2013-ban pedig megkapta a legnagyobb európai elismerést, amit egy régi, leromlott épület felújításáért ma kapni lehet: Europa Nostra díjat a grémium elnöke, Placido Domingo adta át Nagyházi Csaba özvegyének Athénban az Atticus Odeon színházban. Nagyházi Csaba ha látta, biztosan rettentő büszke volt művére, ahogy lehet a családja is, és mindenki, aki kicsit is hozzátett ehhez a munkához.

Ahogy belép az ember, zöldes falfestmény fogadja az embert, ami engem a gödöllői Grassalkovich-kastély emeleti fogadójára emlékeztet teljesen. Az épület közepén a boltozatos szalon 9×5 méteres, színes, mozgalmas, a négy évszakot ábrázoló freskóját bármelyik európai barokk kastély megirigyelhetné.

3A8pQflnQqWr7FV4oIA 9z+gYOMzT7azPQqnvHWvWw amzlxn82SPyZd7FvzeD8yg

A szélső, kisebb, hajdani hölgyek kényelmét szolgáló szobák finom eleganciájával, halvány rózsaszínekkel, kecses madarakkal képesztik el a részletgazdag kézimunkától rég elszokott, XXI. századi látogatót.

B6Q17aacRKm4N%lTwXpc%Q

9z+gYOMzT7azPQqnvHWvWw

A bútorok, a fények, a drapériák, a kert lankái, a levendulák, a terasz, a hársfák, a távolban becsillogó tó tökéletes összhangban van az öreg házzal. A méteres falak fehérre festve simulnak a tájban, a képet akár Rppl-Rónai is festhette volna.

%htEHbIrRoivN5khFoGk1Q 5rN+f1qDT6+SMndRGfqm4A

Minden magyar kastély ilyen újjászületést érdemelne. Az én szüleim megpróbáltak megmenti egy öreg, vas megyei házat, nekik nem egészen sikerült, ezért különös elismeréssel adózóm Nagyházi Csaba emléke előtt. Minden elherdált örökség ilyen kreatív energiákat, okosan használt forrásokat, szívet-lelket érdemelne. Sok-sok ilyen kivételes tehetséget, hogy menteni lehessen a még menthetőt.

Forrás:

Thassy Jenő: Veszélyes Vidék

Balassi Kiadó 1996, 2006

Mayer Vera művészettörténész helyszíni tárlatvezetése, hálás köszönet érte

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Borovszky-borovszky-samu-magyarorszag-varmegyei-es-varosai-1/somogy-varmegye-153D7/somogy-varmegye-kozsegei-irta-reiszig-ede-dr-a-magy-tort-tarsulat-es-a-magy-heraldikai-es-genealogiai-tarsasag-igazg-valasztmanyi-tagja-kieges-154F7/edde-1558A/

http://www.arch.hu/tovabbi-epitesz-dijak/europa-nostra-dij-2013-nyert-az-alsobogati-festetich-kastely/kiskastely

https://hu.wikipedia.org/wiki/Inkey_család

https://hu.wikipedia.org/wiki/Alsóbogát

http://www.mke.hu/lyka/13/263-274-dorf.htm

https://hu.wikipedia.org/wiki/Dorfmeister_István_(festő,_1729–1797)

https://budapestaukcio.hu/dorffmeister-istvan/festo

Bánatos Bíró utca

 

Bíró utca. A messze földön híres, 1910 és 1913 közt épült, harminhét, azaz 37 meseszép családi házból álló Bírák és Ügyészek gyönyörű Telepének része, dimbes-dombos Bel-Buda napfényes, lejtős, a várost fojtogató forgalom is ellenére viszonylag csendes mellékutca a Városmajor utcával párhuzamosan, a Szívkórház fölött. Mindig is drága környék volt, elegáns, itt lakáshoz jutni nem kevés pénz és szerencse kérdése volt nagyjából az egész elmúlt évszázadban. Legutóbb, mikor arra jártam, érintetlen, de elhanyagolt, látszólag töküres szecessziós villára lettem figyelmes. Kapuja egy kész költemény, tornyos, teraszos, hibátlan, meseszép villa áll elvadult kertben. Életnek semmi nyoma, kertje, külseje a teljes gazdátlanság állapotát mutatja.

hEKIRvlgTvWVjdzBgHS4fw

hqbcVQnaC7%g+IwuGlw

Bár az ügyészek telepe Árkay Aladár munkája, ez a ház a Román testvérek tervei alapján épült 1909-ben, ahogy azt a homlokzaton kicsi táblán immáron 110 éve olvasható.

Az 1911-es lakcímjegyzék szerint bizonyos Farkas Imre és neje volt a szerencsés nyertes, aki a vadonatúj, akkor „Krisztinaváros-külterület”-hez tartozó budai domboldalon álló villában lakott, és mint az az 1909-es terveken olvasható, ő volt a ház építtetője is. Farkas Imre a virágzó Kann és Heller cég képviselője és cégvezetője, amelynek telephelye ide, a Bíró utca 6/d-be volt bejelentve 1914-ben. Az üzlet maga lent volt Pesten, az anno Váczi körút, ma Bajcsy Zsilinszky út 62, egyúttal a Báthory utca 24-ben, a sarkon. Az egész házat a Kann és Heller építtette 1896-ban, üzletük a teljes földszintet elfoglalta. Kann Jakab és Heller Herman urak „gazdasági és egyéb házi gépek” javításával és kereskedésével foglalkoztak igen sikeresen, évtizedekig.

AUl3WKMPTSuaDVbzl8EnvQ

Román Ernő és Miklós 1906 és 1926 közt dolgoztak együtt, a Bíró utcai az első megbízásaik egyike. Rengeteget dolgoztak együtt és külön-külön is, elég sok házuk élte túl a viharos huszadik századot. Leghíresebbjük talán az Aranykéz utca és a Régiposta utca sarkán álló, egész különleges díszítésű lépcsőházáról híres Bátori-féle üzlet-és lakóház, de a Hitel-és Leszámító Bank, illetve többek között a Karátson család megbízásából sokat építkeztek Budán és Pesten egyaránt. Ezeken a terveken a pecsétjük szerint a Visegrádi utca 4 alatt volt közös irodájuk, később költöztek a szintén saját tervezésű, szintén 1909-ben megépülő Papnevelde utca 8 alá.

1903 és 1907 közt inkább az úgynevezett virágos szecesszió jegyében dolgoztak, 1908 és az első világháború közt a késői szecesszió jellemezte munkáikat. Ennek ellenére itt, a Bíró utca 6d-ben a geometrikus, art deco-ba hajló vonalakkal játszó épület született. Az egyetlen eltérés az eredeti rajzoktól a torony megléte: nélküle zömök a ház homlokzata, de a sokszögű, arányos toronyrész tökéletesen passzol a házhoz, sejthetően gyönyörű kilátással szolgálva mindenkori boldog tulajdonosait.88TpNsoASMO0CEwORIlZsg

SHqeF564TWmDBjyj7QIWXA

Az alaprajz tágas, kényelmes tereket ígér. Az alagsorban a kiszolgálóhelységek kaptak helyet, így a kamra, a mosókonyha, cselédszoba, házmesterlakás. A földszinten három tágas szoba nyílt az utcára, a bejárat mögött nagy konyha, de ezen a szinten a legnagyobb alapterületú helység a déli napfényben fürdő télikert volt. Az emeleten további három szoba, plusz vendégszoba, fürdőszoba-gardrób, még egy cselédszoba vette körül a középső teret, ahova a vélhetően gyönyörű falépcső vezetett.

A keserves időket idéző 1944-es levéltári iratok a Farkas család második generációjáról mesélnek. Ekkor az építtető Farkas Imrének vélhetően a gyerekei lakták a villát, kivéve Farkas Györgyöt, aki ekkor már Amerikában élt. Farkas István a főbérlő és Farkasné dr. Halmos Hedvig részére rendelőnek volt átalakítva a földszint egy része.

Szerencsére drasztikus, otromba átépítésekre még az ebben jeleskedő hatvanas, nyolcvanas években sem került sor, legalábbis ennek koratavaszi ottjártamkor az utcáról benézve nem láttam nyomát. Egyszerűen „csak” a totális elhanyagoltság szembetűnő. Szép, lombos fáira inda fut fel lassan, de biztosan megfojtva őket.

Sosem értettem, hogy lehet bárki célja az enyészetnek átadni az ilyen értékes, szép, régi házakat. Kényelmes, kellemes, minden igényt ma, száz évvel az építése után is bőven kielégítő villáról beszélünk ismét, Buda közepén. Szándékos károkozás? Érthetetlen. Miközben itt is méregdrága, stílusában teljesen tájidegen lakópark, de legalábbis házóriás épült az út túloldalára, mint annyi más, hasonló sorsú, elhagyatott villa esetében. Pesten úgy látszik a régi, a stílusos műemlék már nem érték. Kár.

 

Forrás:

Helyszínbejárás 2019 március

 

https://archives.hungaricana.hu/hu/lear/Lakasiv/2012/utcza https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_23_1911/?pg=82&layout=s&query=B%C3%ADró-utcza

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_27_1916/?pg=1555&layout=s&query=B%C3%ADró-u.%20

https://archives.hungaricana.hu/hu/lear/search/results/?list=eyJxdWVyeSI6ICJEQj0oXCJLT1pKRUdZWk9JXCIpIn0&page=9584&per_page=20

https://archives.hungaricana.hu/hu/lear/Kozjegyzoi/406064/?list=eyJxdWVyeSI6ICJEQj0oXCJLT1pKRUdZWk9JXCIpIn0

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_22_1910/?pg=167&layout=s&query=Kann%20és%20Heller

https://archives.hungaricana.hu/hu/lear/Kozjegyzoi/406064/?list=eyJxdWVyeSI6ICJEQj0oXCJLT1pKRUdZWk9JXCIpIn0

https://archives.hungaricana.hu/hu/lear/Lakasiv/2012/

 

 

Hegyi menedék

Az egyik legrégebbi ház a Sas-hegyen ma sem öregnek, sem mesélőnek nem tűnik. Jellegtelen, sárga kockaház piros sátortetővel, némi terméskő díszítéssel áll a dombtetőn, dacolva széllel, faggyal, idővel.

GXPHReMYTyaQES0%J2XvgA

Az 1939-es terveken sem volt díszesebb, arányos, praktikus, a napfény felé a déli oldalon nagy, emeleti teraszokkal, kettő, egyenként kétszintes nagy lakással, plusz a tetőtérben egy kellemes kicsivel épült meg. Lakóit a környéken mindenki ismerte, hatalmas kertjük sok cicáról, házuk gazdag könyvtáráról volt híres, családjuk a macskákhoz és a könyvekhez való legendás viszonyáról, valamint arról, hogy gyakorlatilag minden tagja tudós volt. Kosáry Domokost – aki túl azon, hogy történész volt, nem is akármilyen, gyönyörűen festett bal kézzel(!), és hegedült –  egyik kedvenc macskája anno a buszmegállóban szokta volt várni gazdáját, hogy aztán az íróasztalánál vállára ülve „felügyelje” a munkát.

A ház építettője dr. Huszti József klasszika-filológus, irodalomtörténész egyetemi tanár volt, Kosáry Domokos apósa. Felesége Révhegyi Rozália dr, aki esztétikából doktorált abban a korban, amikor az egyetemi végzettség még nagyon kevés nőnek adatott meg. A ház építésének évében, 1939-ben lett Huszti doktor az MTA rendes tagja, tanított Pesten a Pázmányon és az Eötvös Kollégiumban, Szegeden, Bécsben és Rómában is.

Szegeden Huszty József tanította Ortutayt, akinek a Piaristáknál volt osztálytársa Bibó, iskolatársa Sőtér István. A Szegedi Tudományegyetemen 1930-ban csatlakozott a társasághoz Radnóti – micsoda évfolyam! – innen (is) származnak a későbbi családi kapcsolatok. Szegedi történet, hogy mikor Huszti József Ortutaynak római ösztöndíjat ajánlott, és helyette Ortutay az alföldi tanyavilág néprajzi kutatását választotta, Huszti József ezt válaszolta: „Hja fiam, ha maga a gatyológiát választja, akkor legyen úgy”.

Az új ház tervein szerepel mindhárom Huszti testvér neve: Huszti Dénes dr történész, Kosáry Domokosné Huszti Klára zenetanár és a legfiatalabb, már 1941-ben meghalt Huszti Judit.

fullsizeoutput_7aa

A terveket Máté Rezső műépítész írta alá, aki leginkább Berlinben dolgozott, az 1909-ben újjáépülő Charlottenburg negyed újszerű bérházainak általa tervezett, legsikeresebb példányait a színházi rendező és író Bárdos Artúr a Művészet című folyóiratban dícsérte: „Máté házainak az a szeretet adja a művészi alkotás melegségét, mellyel a végére járt minden gyakorlati kényszerűségnek, a legapróbbaknak is, hogy minél jobban, minél gyakorlatibban építhessen.”

Ez a ház is mindenekelőtt praktikusnak épült. Eredetileg egy-egy kétszintes, egyenként 4 szoba – cselédszoba – hall, plusz a manzárdban egy gazronlakás szolgálta boldog tulajdonosait a gondosan, külön megtervezett kert közepén, aminek legvédettebb, dél-nyugati csücskében lugas is épült, oda vezetett minden kerti ösvény.

9tfF8cWHQ+CspaGsaJ1qRg

fullsizeoutput_7a0

fullsizeoutput_7ab

Huszti Dénes, aki szintén irodalomtörténész volt és történész, műfordító, kisgazda képviselő, remekül zongorázott, valamint kártyázott, az ostromig volt lakója a tetőtéri, napfényes kis lakásnak.

fullsizeoutput_7ae fullsizeoutput_7af

Amely bohémtanya a vészkorszakban volt, hogy egyszerre több, mint 30 üldözött ember menedékéül szolgált. Egy szekrény mögé rejtették a lakás egy részét és a padlásteret, amit így, csodával határos módon titokban tudtak tartani a kegyetlen, ámde kitartó nyilas házkutatások elől. Három házkutatást jegyez a családi emlékezet: Kun páter hírhedt „kollégái”, a XII. kerület nyilas vezérei, a Bokor testvérek vezetésével háromszor kutatták át a gyanús tudósok otthonát, szerencsére eredménytelenül.

Itt rejtőztek többek között a bizonyos Holitscherék lányai. Övék volt a most is szép Hegyalja út 59 alatti villa, régen hatalmas, a Hegyalja út kanyarjával kerített kerttel, továbbá egy habselyemgyár valahol a Váci úton. A lányok édesanyja, Nelli néni, aki ragyogó varrónő és tervező volt, és nagybácsijuk, Pali bácsi túlélték Auschwitzot, a háború után Londonba kerültek, de a kapcsolat a Fátra térrel még évtizedekig megmaradt.

Itt bujkált továbbá Kosáry Domokos egykori egyetemi professzora, Szekfű Gyula és osztrák származású, idős, magyarul alig beszélő felesége, Amtmann Antónia a háziak egyik nagymamájának papírjaival, és Ortutay Gyula felesége, aki gyereke születése után a kórházból már nem tudott hazamenni. Kislánya kedvéért az akkor kétéves Kosáry Judit előzékenyen kiköltözött kiságyából, hogy helyet szorítson az üldözött kisbabának. Kosáry Domokos ekkor a Nemzeti Múzeum pincéjében bújkált éppen, majd már az ostrom után, útban hazafelé az utcáról vitték el az oroszok ’45 márciusában. Szekfű Gyula később, amikor miniszteri rangban moszkvai követté nevezték ki, azt azzal a feltétellel fogadta el, ha Kosáry Domokost hazaengedik, aki így, ekkor szabadult.

A Farkasréten, és így a Sas-hegyen a pokol 1944 karácsonya után szabadult el, december 25-től február 13-ig folyamatosan tűz alatt volt a terület. Ekkor a család a Sas-hegy bunkereibe menekült, a laktanya mögötti domboldalra. Valahogy odakeveredett Fekete István író is, akinek társaságában nem volt sok köszönet. Az emlékezők szerint a sebfertőtlenítésre használandó alkoholt is megitta, mivel nem emelte kimondottan az amúgy sem rózsás hangulatot.

Közben a gyakorlatilag vadonatúj, még csak hatéves ház telitalálatot kapott, alig maradt belőle valami a bombázás után. 1946-ban kért és kapott engedélyt Huszti József az újjáépítésre. Ekkor már középen „felezve” épült meg a ház két, teljesen szeparált lakrésszel. A tervező neve érdekes: Vidor Pál, aki az egyik legnagyobb magyar, a szecesszió jegyében tervező építész, Vidor Emil fia volt. Vidor Pál tervezte például a nemrég felújított, elegáns Fény utca 2 alatti sarok bérházat.

l7MbgwlzRbisyJvecZ0YhA

Az immáron másodszorra felépült Fátra tér 5 ha kicsit szegényesebb is, de pontos mása az eredetinek. A család visszaköltözhetett otthonába, a ház egyik fele végig megmaradhatott tulajdonukban.A háború után a családra még jó pár nehéz év várt börtönnel, meghurcoltatással, mellőzéssel, mielőtt eljöttek a nyugodt, alkotásra való idők. Az embermentésekről soha szó nem esett, a világ legtermészetesebb dolga volt, hogy akit üldöznek, az itt menedéket lel. Akkor is, ha az komoly veszélyt jelentett a háziakra.

A Fátra téri villa áll, a Kosáryék sokáig, még évtizedekig benne éltek. Mára a házat ugyan a felismerhetetlenségig újították fel, de egy emlékoszlop megmaradt, és néhány időtálló barátság, meg egy öreg, mesélő ház a domb tetején….

Forrás:

  1. Kosáry Judit visszaemlékezései, amiért külön hálás köszönet

Budapest Történeti Levéltár

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/MuMaTu-a-mult-magyar-tudosai-1/ortutay-gyula-4A64/szegedi-ifjusag-tanarok-baratok-4A67/

http://www.mke.hu/lyka/08/359-367-berlin.htm

http://habitation.archivportal.hu/feny-utca-2

https://books.google.hu/books?id=tOSfCwAAQBAJ&pg=PA254&lpg=PA254&dq=Vidor+Emil+fia+Vidor+Pál&source=bl&ots=cXSk6ryTn9&sig=ACfU3U1-_EhzOhp2MMPjHBKZZsMNqsWsaQ&hl=en&sa=X&ved=2ahUKEwjh0f-2yd_hAhUnlYsKHcvLC4QQ6AEwDHoECAgQAQ#v=onepage&q=Vidor%20Emil%20fia%20Vidor%20Pál&f=false

https://hungaricana.hu/hu/budapest-idogep/terkep/

https://cultura.hu/kultura/ki-volt-ortutay-gyula/

https://www.origo.hu/tudomany/20180213-politikai-presztizs-nem-pedig-hadaszati-celszeruseg-allt-az-ostrom-hattereben.html

http://www.hetek.hu/hatter/201604/kun_pater_es_a_testverek

http://urbface.com/budapest/a-kps-szit-berhaz

http://habitation.archivportal.hu/feny-utca-2

http://urbface.com/budapest/a-mendl-palota

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szekfű_Gyula

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kosáry_Domokos

http://real.mtak.hu/35537/1/2013_Glatz_Kosary_Domokos_a_tortenesz_eletutja_u.pdf

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Erdőszéli otthon

 

Szemben az eddig megosztott hűvösvölgyi történetekkel, ez a ház tökéletesen jó kezekben, és karban van. Gyönyörörű úgy, ahogy van. Talán a legszebb, amit az utóbbi időben láttam, és végre nincs semmi, amitől az embernek összeszorulna a szíve. Sehol sem rohad, nincs oda nem illő hozzáépítés, rombolás, elhanyagoltság. Túl első évszázadán olyan szép, amilyennek megépült, ami Budapesten maga a csoda.

Szalonka utca – Páfrány utca sarok, ismét. Esős, koratavaszi napon sétáltam itt először, amikor egy elképesztően szépen faragott fakapura lettem figyelmes. Nem új – ilyent már nem nagyon tudnak –  de áll, sőt, zárja is eredetinek tűnik. Kerítése is nagyrészt megvan, de a ház mögötte gyanúsan nem az, amit anno őrizhetett. És lőn, a régi ház feljebb, beljebb az erdő fele, a dombon áll, platánok őrzik, kovácsoltvas korlátos terasszal, gazdagon faragott verandával kényeszteti mindenkori boldog lakóit.

fullsizeoutput_7dcNGZ4UobHRn6FhIg6AKoAXA

A mai címén Szalonka utca 2a tervezője egy bizonyos Harming M. Mihály, róla semmi mást nem tudtam kinyomozni, az építés éve 1902, az építtető „Nagyságos Toldi Lajos úr és neje”. Az első terveken feljegyezték, hogy a bizonyos Hehurich János faragta a melléképületet, talán a kaput is? Nagy ház épült már első körben is, aztán többször, több későbbi tulajdonos növelte még az alapterületet. 1902-ben négy, egyenként 20-30 négyzetméteres szoba épült, fürdő, konyha, kamra plusz persze, a pincében mosókonyha, meg egy szoba-konyha a személyzetnek, a kertbe fáskamra és, ahogy az első terveken olvasható: „tyukoll”. 🙂 Mert 1902-ben igazi kalandtúra lehetett felköltözni a hegyre, az erdőbe. Piac, boltok messze, utak alig, autók keveseknek, és a villamospálya ugyan megépült 1900 januárjában, de a járat csak 1918-ban indult el. A Páfrány utcát térképen először 1908-ban jelölték.

cOX6PpzlT2yfRt0hSWA3rA

A kapu kovácsoltvasa a félkör terasz korlátján köszön vissza…..

dW4iK+hER3Oe%tEI2owGOA

Toldi Lajos úr egyébként könyvkereskedő volt, üzlete a Fő utca 2-ben volt, lakása pedig onnan pár méterre, a Vár aljában, az Albrecht főherceg út, vagyis a mai Hunyadi János út 7 alatt. Ezt a mézeskalácsházat nyaralónak szánta, ahogy a környék villáit általában.

fullsizeoutput_7dbZWfjICveStaLw1zJY7QTxw

1917-ben új tulajdonosa lesz a szép, erdei laknak. A Balassa testvérek, Ferenc, aki likőrgyáros, és Béla, aki orvos volt, és a Teréz körúton rendelt, 1921-ben némileg átalakítja az akkori Páfrány utca 19-et.

1736

12320

Üvegház épül ekkor, „toldalékban az első emeleten egy toronyszoba és nyitott terasz, a földszinten üvegezett veranda, az alagsorban konyha, kamra. Különálló „üvegház” is épül ekkor, benne két „virágház”, egy munkaterem és kazánház. 1918-as a veranda toldalék és egy különálló növényház! 1923-ban még a Balassa testvérek emeletet húznak az eddig sem kicsi házra, amelyben egy képtárat rendeztek be.

KcTOm066RpGcbDeQn+Ougw

fullsizeoutput_741

M+S3GyU+RGuDsF7FErpG2Q

XUrqVuHtTn2+a6BqY9O28g

Az átalakítások során, a ház közepén lévő 2 nagy szobát ebédlővé alakítják, az így közel 60 négyzetméteres teret a a loggiából átalakított terasz teszi még nagyobbá. Az eddigi verandából előtér, a loggiából félkör alakú terasz lesz.

Clwb7N65RjK+t2qAw6QNvg

1941-ben az új tolajdonos Hoffmann Ferenc képkereskedő 3 lakásossá alakítja a házat: a földszinten egy négy és egy kétszobás lakás születik, az emeleten egy külön kétszobás lakrész kialakításáról szólnak a tervek.

C5hBiPEDRgepACQXPQd32w

A háború utáni engedélyezési kérelmek és tervek belső átalakításokról szólnak, de egyik sem érintette a villa külső megjelenését. Sehol egy hullámpala, kutyaól tetőablak, igénytelen részlet. Üdítő kivétel, hogy még az öreg platánfák is megmaradhattak végig, a viharos huszadik században, sőt, a mai gyászos fakivágásos időket is túlélni látszanak. Úgy szép ez a ház ahogy van, minden részletében és egészében. Milyen jó, hogy ilyen is van.

Források:

Helyszínbejárás

Budapest Történeti Levéltár

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_14_1902-1903/?pg=740&layout=s&query=Toldi%20Lajos

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_27_1916/?pg=757&layout=s&query=Balassa%20Ferenc

https://hu.wikipedia.org/wiki/56-os_villamos_(Budapest)

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_13_1901-1902/?pg=1709&layout=s&query=Toldi%20Lajos

 

 

 

Egy vendéglő emlékére

VafSSKLdRy+PubuORyUISA

Aki ma Hűvösvölgyben, az Ördög-árok mentén sétál, élvezve az itt tényleg jó levegőt, csendet, és a régi, szép villák látványát, a Szalonka utca sarkánál magas, elegáns, vas kapu mögött oszlopos, öreg házat lát. Ha lát, mert van olyan szemfüles, hogy sétáját lehetőleg koratavaszra időzíti, amikor még nem lombosak a fák. Ez a  kétszáz éves klasszicista épület ugyanis méteres gaztenger és szemétkupacok közepén áll, ránézésre évtizedek óta gazdátlanul. Mellette hatalmas, műanyag((?) borítású, jellegtelen, viszont ronda, irodaház-szerű épület rogyadoz, pedig ránézésre bő százötven évvel fiatalabb, mint oszlopos szomszédja.

3Nl3yCuwReaMxjZQ%wJ6cw

mcUj4BYqQ0Sl7t+JeE%cyw

eync6d4zQJaUK%jzffvCTQ

A Páfrány utca 17b építésének éve 1820, vagyis ez a ház lehet fővárosunk egyik legöregebb épülete, de a környéken biztosan nyerné a versenyt. Ha másért nem, csak ezért érdemes lenne megbecsülni, felújítani, eredeti funkciójának a környékbeliek is tudnának örülni. Vendéglőnek épült ugyanis, okos első tulajdonosa, bizonyos Gőbl Lipót uram budai molnár mesterségét adta fel, amikor az Úr 1820-dik évében megvette a várostól a szemközti domboldalt, és az Ördögárok völgyének egy szakaszát. Ezért róla, és nem holmi Habsburg uralkodóról nevezték el a környéket Leopoldfeldnek, vagyis Lipótmezőnek. Már az adás-vétel évében megépült a vendéglő, hogy az erre kiránduló budai polgár jót ebédelhessen itt, mielőtt hazazarándokol Buda városába. Aztán meg, ha beleszeret a környékbe, itt vehet telket, építhet házat. Vagyis e vendéglőnek létét köszönheti a lassan de biztosan beépülő üdülőövezet, későbbi (mai) villanegyed.

WhbRIOlkShWx0sWcC1gIkw

1870-ben némileg átépült a vendéglő Knaube Ignác tervei szerint. Ő tervezte a Szépvölgyi úton 1850 óta hősiesen álldogáló kis katolikus kápolnát például. Ekkor még mindig ez az első és egyetlen fogadó a környéken, ahol 1850-ben még egy árva  állandó ház sem létezett. Utak is alig, majd a Margit-híd megépültével (1876) válnak viszonylag megközelíthetővé a Vizivároson túli részek. Elsőnek az anno Hidegkúti, ma Hűvösvölgyi és Budakeszi út mentén épültek villák, az Ördög-árok partja. majd csak a XX. század elején kezd beépülni.

EOa5P0lpQxOv%EQZFrFi%Q

A mai Páfrány utca – Szalonkai utca – Nagybányai utca – Görgényi utca által határolt rész az Apáthyak birtoka volt, felparcellázása 1896-ban kezdődött. Ugyanebben az évben nyílvánották üdülőövezetté a környéket. 1899-ben megépült a Pasaréti út, így könnyebben vált megközelíthetővé és beépíthetővé a környék.

hjMQgSSgQ1Gx4h9xXgHRcw

+LYK33TESBqSxYNfu18UJQ

+YwfUJISQL+NZmQ5TghqLA

A vendéglő majorságként létezett a XX. század első évtizedeiben, a közelben lakó Tormay Cecile is így említette Bujdosó könyvében. Legutóbbi hasznosítása üzemi konyha volt, ami már önmagában is elég gyalázatos. Hatalmas terület tartozik az épülethez, amiben ottjártamkor épp nagy földmunkák folytak. Egyébként szemét, gaz, elhanyagoltság mindenütt. A telken álló, ránézésre nyolcvanas években épült, igénytelen monstrum félig lebontva/összedőlve sem emeli kimondattan az összképet. Kész csoda, hogy a kapu még megvan, és az oszlopos homlokzat is őrzi nyomokban a fénykor hangulatát. Jó lenne jobb kezekben látni ezt az ingatlant is, de a nagy teherautók jövés-menése, a hátsó kertrész lendületes széthordása valahogy nem a műemlék felújítása és méltó felhasználása esélyét erősíti az emberben.

Forrás:

Helyszínbejárás

https://24.hu/kultura/2019/04/22/ismeretlen-budapest-ujlak-sommer-sutohaz-uromi-utca-epiteszet/?fbclid=IwAR37PNLVO7NIj3fw6xPPNZIM3AX6SrT5p0uEMm75bSeuag3s-l3kJg1_6uQ

http://www.ilyenisvoltbudapest.hu/ilyen-is-volt/masodik-kerulet/item/1900-as-evek-kozepe-szepvolgyi-ut

https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Műemlék_majorság_kapuja,_Páfrány_út_17B,_2017_Nyék.jpg

http://epa.oszk.hu/02100/02120/00034/pdf/ORSZ_BPTM_TBM_34_209.pdf

http://www.muemlekem.hu/muemlek/show/315

https://hu.wikipedia.org/wiki/Lipótmező

http://egykor.hu/budapest-ii–kerulet/lipotmezo/2531

Hűvösvölgyi mesék

 

 

Hűvösvölgyi út. Forgalmas emelkedő, egyre mélyebbre visz az erdőbe, ahogy közeledik a város széle, egyre több a háború előttről megmaradt, mindent túlélt villa. Túl a reménytelenül roskadozó, 2007 óta üresen, gazdátlanul omladozó OPNI épületén van még pár hasonló sorsú épület. Többek között egy, hajdan gyermekszanatóriumnak használt régi villa, hatalmas kertben, üresen. Történik mindez ma Magyarországon, Budapest legdrágább környékén, az ország legtehetősebb kerületében. A ház önkormányzati tulajdonban áll 1999 óta, hiába.

E ház kertjében áll a híres, Molnár Farkas tervezte Magyar Szentföld templom, amit elkészülte előtt 3 hónappal sikerült leromboltatni politikai bosszúból 1949-ben. Azóta félkész, bauhaus torzóként áll, szomorúan. Ugyan védett, de jövője ismeretlen, ránézésre kevéssé bíztató.

A villa maga Heinrich-villa néven ismert, lévén a Heinrich István utca 1 alatt áll, másik oldala a Hűvösvölgyi út 183.

A német származású Heinrich család vaskereskedésből alapozta meg nem kis vagyonát, Pesten bérházuk volt az Üllői úton, mögötte vasraktáruk, aminek szép, eklektikus téglahomlokzata ma is a Mária utcára néz. Nemesi címet 1827-ben kapott Heinrich Alajos és Ferenc, akik eztán az „Ó-moravicai” előnévre lettek jogosultak. 1845-ben a testvérek közül Ferenc, Bács vármegye táblabírája Imrédyre magyarosította nevét, az ő dédunokája volt ó-moravicai Imrédy Béla, későbbi miniszterelnök. A Heinrich családnak jó pár ingatlana létezett Pesten és Budán az 1850-es évektől kezdve egészen a második világháború végéig.

Többek között egy bérház a Tabánban, a ma is álló Várkert rkp 8 – Döbrentei u. 6 – Fogas u 1 címeken magasodó nagy, szürke sarokház. 1887-ben lett kész, a megrendelő dr. Heinrich Kálmán, a kivitelező Hauszmann Sándor volt. Innen lehetett a kapcsolat, ami a nem sokkal később, 1895 és 1897 között felépült Heinrich-villa építéséhez vezetett, ahol a megrendelő-tervező páros újra együtt dolgozott.

ysBs9HtKQ0iytevEeVydTg

A villa tervezője Hauszmann Sándor Hauszmann Alajos unokatestvére volt. Szemben a híres rokonnal Sándor nem elsősorban építész volt, hanem kőfaragó és kivitelező. Részt vett többek között az Országház, a Budavári Palota, az Igazságügyi Palota, a Műcsarnok és még sok más, korabeli nagy, budapesti építkezésen. A Máriaremetei templomnak építésvezetője volt, egyik üvegablakának elkészültét ő finanszírozta, ezért a képen ő és a felesége láthatóak. De Hauszmann Sándor munkája a budapesti Szent István Bazilika keresztelőkútja és főkapuja is, és a Szilágy Dezső téri református templom Úrasztala. Mint sok, elsősorban kivitelezéssel foglalkozó kollégája, idővel önálló tervei is születtek. A hűvösvölgyi Heinrich-villa mellett ő tervezte pl a lövölde épületét a Marczibányi téren, meg egy szép, „svájci” villát a Budakeszi út 75-ben. Saját nyaralója a Hűvösvölgyben épült, átalakítva ma is megvan.

A tulajdonos-megrendelő Heinrich Kálmán dr. 1850-től 1927-ig élt, orvos volt, a Rudas fürdő igazgatója, sőt tulajdonosa, udvari tanácsos, és ha jól bogarászom neten elérhető családfájukat, gyermeke sosem született. Halálakor az MTI írta róla, hogy mindig lelkes támogatója volt az 1911-ben TBC-s gyerekek gyógyítására és üdültetésére szakosodott Zsófia Országos Gyermekszanatórium Egyesületnek, amely intézménynek adományozta végrendelében nem csak teljes, tekintélyes vagyonát, hanem „még gyönyörű fekvésű hűvösvölgyi palotáját a hozzátartozó telekkel együtt oly célból, hogy azok a Zsófia Gyermekszanatórium céljait szolgálják.” Vagyis 1897-től a Heinrich család nyaralója lehetett a villa, majd az 1927-es végrendelet értelmében 1935-től gyermekszanatórium, és 1939-ben került a ferences rend kezelésébe. Ekkor a Rend a villát Szent Antal Fiúárvaházként üzemelteti, cserében a ház nagy kertjének egy részét a Magyar Szentföld Temploma felépítésére használhatják fel. Ugyanekkor a házba, az egykori ebédlő helyére kápolna épül, amit egészen a háborúig, illetve a kommunista hatalom 1949-es megjelenéséig használnak.

ZnyNXDmjQQmSXYRDbLY%oQ

A villa tehát 1895 és 1897 közt épült fel, a kései historizmus színvonalas példája volt fénykorában. Anno gazdag neobarokk vakolatdíszekkel és gazdagon díszített bádogtetővel büszkélkedett. Eredeti ablakai közül több ólomüveges, köralakú volt, ezeket azóta, 1945 után befalazták, új, jellegtelen ablakokat nyitottak helyettük. Az épület mindkét, hosszanti homlokzatához 1-1 aszimmetrikus formájú, hatalmas terasz nyílik, ezeket benőtte a gaz, burkolatuk nagyrészt tönkrement. Meglepő módon megmaradt a főbejárat fölötti címer, és a tulajdonos építtetőt is említő kőtábla, bár írása már olvashatatlan. A villában ma hat, a melléképületben 9 lakás található. A melléképület van jobb karban, a főépület minden lehetséges helyen ázik, gyakorlatilag lakhatatlan. Még a Ferencesek renoválták a háborús sérülések után, azóta semmi érdemleges felújítás nem történt, a vakolatdíszeket leverték, a bádogdíszítések szintén rég eltűntek. A legbeszédesebb átalakítás 1950-es, amikor a hajdan ebédlő, később kpolnaként funkcionáló teret vizesblokká alakították át. No komment.
vTFM8I4XTNe6o8SSVlcWZA

%TaYjOYdQB6Z5gpeGmWTlA

KPf6s%JNRwisthCBMVNDcw

fullsizeoutput_742

A villa kertjét is külön terv szerint ültették be a virágos Millenium évében, a terveket ifj Pecz Ármin írta alá, aki az építész Pecz Samu testvére volt. A kertben a názáreti Mária-kút és a Lourdi Barlang másolatai is felépültek a ferencesek jóvoltából. Ezeket ma aluminium és műanyag tákolmányok takarják el, a felismerhetetlenségig, a kút és a barlang szobrai, díszei rég eltűntek. A ház körül méteres szeméthegyek, és autóroncsok emelik még a „hangulatot”.

zFant6rxSoCc9hJ%FyX+6Q

U25iVxXiQ++Rd5sjxW+oXg

Szomorú látvány ez a ház is. Minden szépségétől megfosztva áll az elvadult, hatalmas kertben. Ha más nem, a méretes terület üres négyzetméteráron is hatalmas értéket képviselhet pláne ezen a környéken, ahol aranyárban mérik a telkeket. Kevés ház áll errefelé, amik öregebbek, mint az elmút évszázad, egészségesebb egyedfejlődésű országokban fel sem merülne a megbecsülés teljes hiánya. Talán a kertjében álló különös templom hoz majd esélyt az újjászületésre. Vagy süllyednek el, mindketten, örökre.

Forrás:

Helyszínbejárás

https://24.hu/kultura/2017/11/18/ismeretlen-budapest-evszazados-kereskedoudvar-az-iparmuveszeti-muzeum-arnyekaban/

http://www.muemlekem.hu/muemlek/show/11598

http://pestbuda.hu/cikk/20160204_a_masik_hauszmann

http://urbface.com/budapest/a-heinrich-palota

https://maps.hungaricana.hu/hu/BFLTervtar/25410/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJGT1JSIjogWyJCRkwiXSwgIlBJQyI6IFsiWUVTIl0sICJTT1VSQ0UiOiBbIkxUX0JGTCJdfSwgInF1ZXJ5IjogIkZFSlo9KFwiQnVkYXBlc3RcIikiLCAic29ydCI6ICJSRUNOVU0ifQ

http://budapest100.hu/en/house/dobrentei-utca-6/

http://archivum.ferencesek.hu/letoltes/irodalom/Magyar.Szentfold.pdf

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Kempelen-kempelen-bela-magyar-nemes-csaladok-1/5-kotet-7C52/heinrich-o-moraviczai-7D5E/

http://nol.hu/kultura/az-elhagyott-szentfold-1581605https://library.hungaricana.hu/hu/view/NapiHirek_1927_08/?pg=38&layout=s

 

 

A rejtélyes festmény háza – Kálmán Imre utca 21

Kálmán Imre utca. Nem különösebben ismert, sem nem forgalmas, pár sarokkal járunk a Parlament mögött. Vannak szép felújítások, és nem kis számban egészen elképesztő módon lepusztult épületek. Az egyik ilyen szomorú sorsú a Vadász utca sarkán áll kicsit több, mint 120 éve.

xynEEPEuRRqWNwL70Sf+nA

Semmi különös a külső, vagyis fekete, hatalmas sarokház, de mert az ajtó nyitva állt, benéztem. Kicsit el van rejtve a lépcsőház, tágas hall-szerű terem választja el a bejárattól. Hogy aztán egészen meglepje a látogatót. Kovácsoltvas korlátjain sárkányszerű szörnyek kísérik az embert a legfelső szintre. Ahol vár a meglepetés. A festett mennyezet. Hetek óta vadászom, de sem a Levéltárban, sem a Hungaricana egyébként csodás oldalain nem leltem infót arról, vajon kinek a keze munkája lehet ez az ősöreg, mindent túlélt, bordó-drapp-sötétzöld színekben pompázó, középen valami harcos amazont(?) ábrázoló falfestmény. Második látogatásomkor felfedezni véltem a kovácsoltvas állatkák festett párjait, de lehet, hogy tévedek. Kopott a kép, nem hiszem, hogy túl sok pénz adatott karbantartására az elmúlt évszázadban, de így is olyan szép, hogy igazán érdemes megmászni érte négy emeletet.

ivuciHdwQriGgsow%ExNPg

IMG_3600

W3ZBSe+VRMSU0BWj6JL4Xw

IMG_3606

A ház maga bizonyos özvegy Gross Ödönné megrendelésére épült 1895-ben Sziklai Zsigmond tervei alapján. Sziklai úr 1864-1937-ig élt és nem kis létszámú, leginkább eklektikus budapesti bérház büszke tervezője, leghíresebb háza a merészen modern Párisi Áruház 1911-ből az Andrássy út 39-ben, de nem erről híres igazán. Hanem arról, hogy övé volt az első mozi Pesten. Ahogy arról a Filmkultúra című lap 1936 januári számában emlékezik, nem ez volt élete legrentábilisabb vállalkozása, sőt.

Történt ugyanis, hogy 1895-ben megkereste őt egy bizonyos Brandenburg nevű ügynök, hogy rábeszélje, néhány másik, szintén köztiszteletben álló budapesti úriember, nevezetesen Róheim Ödön, dr. Krasznay Ferenc, Malonyai Dezső és Sziklai Arnold társaságában vásárolja meg a Párizsban élő Munkácsy Mihály Ecce Homo című képét. Ezügyben utazott Párizsba testvére, Sziklai Arnold, és találkozott a Lumiere-testvérek csodálatos találmányával, a mozgókép színházzal. Arnold rávette Zsigmondot, rendeljenek a feltaláló testvérektől egy masinát, amit Pestre hoznak, és itt virágzó vállalkozássá fejlesztenek majd ők ketten. Az építész mint csendestárs, a vállalkozás pénzügyi hátterét biztosítandó szerepelt az üzletben. Így Sziklai Zsigmond nevén szerepelt a városi engedély, amit az Andrássy út 41-ben nyitandó első pesti mozira kaptak. Eisele gyáros, a ház tulajdonosa nem volt bizalommal a vállalkozással szemben, egy egész éves bérletet kért előre. És hiába dőlt a nép a következő év Milleniumi Ünnepségeire, senki nem volt kíváncsi az új, modern mozgókép színházra. A méregdrága, de örökké elromló, nehezen működtethető gépet végül Sziklai úr eladta a „Sport” kávéház tulajdonosának, aki Rákóczi út 80-ban lévő üzletében mutatott be rövid filmeket, fillérekért. A Lumiere testvérek 1896-ban személyesen is próbálkoztak a pesti közönség megnyerésével. A Körúton a Royal Szállóban üzemeltettek mozit, hiába. Pestet akkor még nem érdekelte a mozi, Lumiere-ék is hamar visszamentek Párizsba.

A Kálmán utca 21 alá pince, földszinttel együtt hatemeletes bérház épült. A földszinti kocsiszínt és istállót csak 1926-ban alakították lakásokká. Tágas, 4 méteres belmagasságú, elég nagy lakások olvashatóak ki az első tervekről. Az utcára néző lakások 4-5-6 szoba plusz cselédszoba elrendezésűek, hátrafele 2-3 szobásak, kivéve a földszintet, hogy szoba-konyhák épültek, az utcára végig üzletek. 1908-ban vendéglő nyílik a Vadász utcára, aminek aztán nyoma vész a háború utáni leírásokban.

OiFNODZoSfel%aHwGLalrAIMG_3616aq6qAuS2T%OgsXTju7onWQ

Mindig érdekes a régi lakók listáját böngészni. 1928-ban itt üzemelt ifj. dr. Zoltán Jenő vívóiskolája (az id. dr. Zoltán Jenőé pedig a Kálmán utca 15-ben), itt lakott többek között Vágó Imre építész, festőművész, dr. Arjé Sándor, Földi Dezső, Sándor Endre és Sebestyén Samu ügyvédek, Ebinger János mérnök, Schall Antal cipész, Gémes Sándor szabó, Vezér Antal vendéglős, Ehrenstein Bernát tőzsdeügynök, Poll Vilmos ládagyáros, Dr. Vízkeleti Frigyes orvos, és Wottitz Andor divatáru kereskedő.

Az Állami Biztosító székelt itt sokáig a kommunista évtizedekben, a lakásleválasztások pedig még 1981-ben is folytatódtak, de még ekkor is léteztek 195 négyzetméteres lakások. Érdekes az épület 1981-es felmérése: a középfőfal 78 centi vastag, a födém vasai a Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű gyártmányai. A főfal a födémekkel és a válaszfalakkal együtt, túlélve ostromot, közel 100 évet, köszöni szépen, kifogástalan állapotban van. Kíváncsi vagyok, az akkor, 1981-ben beépült részletek lesznek-e ilyen jó karban 100 év múlva?

fullsizeoutput_6cc

Mindenesetre mostanra biztos megért az idő az ki tudja, mióta első, alapos felújításra. A vakolat leginkább azért nem potyog, mert alig van a homlokzaton, díszek is csak mutatóban. A főbejárat fölötti balkon igen kopottas, alattuk az összebilincselt alakok viharvert ábrázattal néznek a betérőkre. Sosem volt nagyon díszes épület, de jól megépítették, strapabíró, mindent túlélt, öreg pesti ház. Jó lenne, ha, mint szemközti szomszédja, amivel pláne erős most a kontraszt, ez a ház is újjászülethetne végre. Gyönyörű festményével együtt.

Forrás:

Helyszínbejárás 2018 december, 2019 február

Budapest Történeti Levéltár

https://mult-kor.hu/cikk.php?id=14079

http://mandarchiv.hu/dokumentum/5853/FK_1936_012022.pdf

http://mandarchiv.hu/cikk/5850/120_eve_nyilt_meg_az_elso_magyar_mozi

https://mierzsebetvarosunk.blog.hu/2015/03/27/rottenbiller_utca_27

http://budapest100.hu/house/terez-korut-29/

http://kisemmizettek.hu/archivum-fooldal-2016-2017-ii/

http://www.eptort.bme.hu/doc/egyeb/Eptort5/epuletek_vizsg_2018_kep_es_epuletek_adatai.pdf

https://www.geni.com/people/Zsigmond-Sziklai/6000000070231564821

http://www.urbanisztika.bme.hu/segedlet/kiadvany/IFK-2015-A-budapesti-berhazepites-aranykora.pdf

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_10_1898/?pg=457&layout=s