Kincses Nyíregyháza

A minap egy nagyon érdekes munka kapcsán Nyíregyházára vitt az utam. A számomra eddig ismeretlen vidéken szakavatott házigazdám vezetett körbe. Volt szerencsém néhány kivételesen gyönyörű szecessziós házat megcsodálni, sőt, az egyikbe bejutni is. Egy rég letűnt fénykor szemtanúja ez az igényesen, gondosan épült városközponti tornyos, teraszos ház, aminek terveit Szuchy József rajzolta 1911-ben. Nem fényűzően, de a célnak, egy virágzó vállalkozásnak, és az azt üzemeltető család barátságos otthonának épült úgy száz évvel ezelőtt. És dacára a viharos évszázadnak, és a különösen hálátlan utódok igénytelen, időnként szándékos hanyagságának, a ház áll, és nyomokban őrzi a virágkor emlékét.
y3erYxVLSbSwDrY1WNL2iQHázigazdám szerint borkereskedés volt hajdan itt, a közeli Tokaj szőke borait tárolták a gondosan alápincézett ház csak bennfentesek számára használatos, ősrégi pincéiben. Az építtető emlékét a falon tábla, az interneten egy alapos helytörténész blogja őrzi.

De meséljenek a képek egy hajdan szép otthonról. Minden részletében igényes, szép házról, ami, dacára annak, hogy az építő közismert, és az is, mi mindent köszönhet neki a város, a ház méltatlanul keserves állapotban van. Még nem menthetetlen, kis odafigyeléssel, és nem kevés pénz ráfordításával újra régi fényében pompázhatna. Emberléptékű, nem belakhatatlan terek, de az idő múlásával egyre többe fog kerülni a felújítás. Amire úgy tíz éve volt valami halavány akarat, de az aztán elmúlt a rászánt pénzzel együtt.

y3erYxVLSbSwDrY1WNL2iQ

pu3GhPajSoemfU9rG0issQ

v2PqsdNaR4ufYb+vrwFaBQ

ee0liH+pSoucrxVT9t69Rw

uVaBGBNDQfaAMve4onm0Jg

YLhQMVfeRn2TiVTYAMjqTg

2myw7e8kQBeyUZ1yv4f3sg

DX9O3otUQDmMT+JSFgAucQ

Kár érte.

Forrás:
Helyszínbejárás 2019.november
http://emlekjelek.hu/index.php/252-liptay-jeno

Könyvkiadók otthona

Amikor a Wenckheim kiskatélyról írtam a Mányoki úton szúrt szemet a szomszéd ház. A kör alakú terasz, a szép kapu, és a viharvert, de még álló kerítés. A kert, a lombos fák, a nagy ablakok. Aztán az Athaeneum székházának történetekor megnéztem, a cég fénykorában azt vezető főnök vajh hol lakott, állt össze a kép. Ez is egy mesélő ház, nem csak szép.

3dhLlSm0QHKNi4Gw2epYoQ

Miklós Andor, akiről legutóbb a Dísz tér kapcsán olvastam, innen költözött a Várba. De mi érhet többet, mint a Gellérthegy csöndje, erdei levegője, békéje, miközben percek alatt elérhető a város? A cím, ahol Gombaszögi Frida és férje Miklós Andor élt az 1928-as lakcímjegyzék szerint, így valószínűleg 1930-ig, a Mányoki út 5. Az utcáról nem látszik sok, ami igen, épp a legszebb részek: egy félkor terasz tetővel, oszlopokkal, alatta félkör szoba, felül nyílt erkély. Bármilyen lakás tartozhat ehhez a kombinációhoz, nagyjából soha az életben el nem költöznék innen. Miklós Andor Dísz téri háza ennél sokkal kisebb, még akkor is, ha „csak” egy részét lakták a  anno a gellérthegyi villának. A vári a telek keskeny, bár remekül kihasználták az ottani tereket, és a kert, a terasz, pláne a tetőterasz egy saját ház tetején, lábuk előtt gyakorlatilag az egész város látványával – na igen, elgondolkodtató.

lnyfLGFiRH+2BG8OmtacyQdbz0SWwtQ6CggEscdoiCIg

De lépjünk vissza a Gellérthegy oldalába. A Mányoki út nem egy országút, sem szélességre, sem forgalom tekintetében. 1911-ben pláne csöndes lehetett. A közvetlen szomszédok közül még csak a Műteremház állt, az éppen vadonatúj volt, 1902-es, jóvoltából sok híres festő élvezte a friss levegőjű domboldalt. Már majdnem kész a Gellért Fürdő, az majd sokat lendít a környék presztízsén, sorra épülnek az akkor még Fehérvári, ma Bartók Béla út szecessziós bérházai. Itt, a hegyoldalban villanegyed születik a tehetős pesti polgárság, arisztokrácia, illetve helyenként a Főváros jóvoltából.

A Mányoki út 5 bizonyos Strasser Bertalan és felesége megbízásából építtetik 1911-ben, a tervező Darmstadler Gyula, aki az ugyanebben a az évben, Mai Manó fényképész megbízásából épülő Közraktár utca 10 tervein mint a Kemény és Tisza Magyar Vasbeton Építési Vállalat építőmestere szerepel. Itt is a Kemény és Tisza a kivitelező, nekik a leghíresebb munkájuk a Párizsi Nagy Áruház az Andrássy úton.

1911-ben Strasser úr emeletes nyaralója szintenként 9-10 szobával épült meg. Az 1913-as lakcímjegyzék szerint a tulajdonoson és feleségén kívül Balázs Adolfné született Strasser Laura lakja a szintenként nagyjából 300 négyzetméteres ingatlant. Ő tán nagynénje lehetett Strasser Bertalannak és egyúttal üzlettársa is.

Virágzó vállalkozásuk pedig a könyvkiadás volt, amely 1868-tól 1950-ig Pesten létezett Grill Károly Könyvkiadó Vállalat néven. Strasser Bertalan úr Lipót nevű rokonával 1893-ban vásárolt tulajdonjogot Grill Károly örököseitől, és üzemeltette ezentúl ugyanezen név alatt igen sikeresen a cég kiadó részét, a kereskedés más vezetésével futott tovább. A kiadó székhelye a Veres Pálné utca 16 alatt volt,. A Veres Pálné utca 3 alatt működött pedig a Pannónia Magyar Irodalmi Intézet, Strasser és Tsa. vagyis Strasse Bertalan és Kamer Mór urak könyvkereskedése. Az üzlet jogi kiadványairól volt híres, a Grill-féle Jogi Könyvtár, a Magyar Törvények Grill-féle kiadása, a „Döntvénytár” kiadásán kívül 1908-ban megjelent a Magyar Írók Aranykönyvtára, aminek tiszta jövedelméből a Budapesti Újságírók Egyesületének özvegyei és árvái alapját támogatták. A nemes ügyből aztán per lett a konkurens Révai-Franklin kiadóval, de a versennyel nem járt rosszul a nagyérdemű, hiszen elérhető áron sorozatok jelentek meg a magyar irodalom nagyjaitól mindkét kiadó jóvoltából.

Hogy a könyvkiadás és kereskedés rentábilis vállalkozás volt a XX. század elején, azt már más, a viharos évszázadot túlélő villák történeténél is megfigyelhettük. A vállalkozás itt is a Nagy Háború alatt és főleg után rogyott meg kissé, ekkor születhetett a döntés: az addig a kizárólag a Strasser család által használt Mányoki úti nyaralót bérvillává alakították át, és tágas lakásait bérbe adták az ilyes luxust maguknak megengedő pesti polgároknak.

Ma a Mányoki út 5 csak egy villa a sok közül. Kicsit megviselte a villákat nem kényeztető XX. század és annak ízlése, vagyis annak hiánya: az eredeti terveken látható ház sokkal szebb, mint ami ma néz le a völgybe. Hiába a tágas szobák sora, a nagyvonalú tervezés, csak sikerült még egy szintet rányomorítani az eredendő háromra, ezzel megbontani a kezdeti harmóniát. De a ház áll, felismerhető, és ma is igen szerencsés az, aki otthonának tudhatja ezt a szép, mesélő házat.

Forrás:

Helyszínbejárás 2019 október

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_29_1928/?pg=1484&layout=s&query=Mányoki%20út%205https://archives.hungaricana.hu/hu/budapest/HelyrajziSzam/5060/!https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_24_1912/?pg=747&layout=s&query=Strasser%20Bertalanhttps://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_24_1912/?pg=804&layout=s&query=Strasser%20Bertalanhttps://maps.hungaricana.hu/hu/BFLTervtar/26809/https://hu.wikipedia.org/wiki/Grill_Károly_Könyvkiadóvállalatahttp://genealogyindexer.org/view/1940H/1940H%20-%200339.pdf

Villa a Várban

Budai Vár. Hajdan uralkodók székhelye, ma legalábbis csupa történelem, a város többi részéhez képest régimódi, ódon, valahogy nem evilági, kirakatnegyed. Turista rezervátum, az itt lakók megszenvedik a híresség minden hátrányát, látogatók özöne lepi el nap, mint nap, zajjal, tömeggel szállják meg az egyébként csöndes, kisvárosi hangulatú utcákat. Pedig minden ház mesélni tudna….

Mai mesélőnk régi kedvenc. A Dísz téren áll, jelen formájában ugyan „csak” nagyjából kilencven éve, de a középkor óta lakóház állt itt mindig.  A XIV. században már biztosan, 1391 előtti tulajdonosa bizonyos Hengmannus de Sebenicio körmöcbányai kamaraispán volt. 1391 január 15-én a nemes úr elajándékozta házát, méghozzá az „Újbányái (königsbergi) kórháznak. Ettől kezdve egészen a török idők végéig nincs adat a ház lakóiról. Az 1686-os ostrom után barokkos stílusban felújított ház először Bössinger Ignác Ferenc patikusé lett, aki 1693-ban budai polgármester lett. 1696-ban itt nyitotta meg patikáját a „Zum goldenen Eichhorn” néven. 1699-ben eladta a házat patikástul, előbb János Bálint, majd Sey Ferenc lettek tulajdonosai. Őket követte a Seil család, ők sokáig, 1771-1869-ig, majdnem száz évig laktak itt. A XIX. század érdekes lakója Arányi Lajos aki sebész, orvosprofesszor, továbbá hobbi műemlékes volt, neki köszönhetően indult meg a várbéli házak történetének feltérképezése.

Az épület homlokzatát 1845 körül neoklasszikus stílusban, négyablakossá alakították át Hild tervei szerint, de a legnagyobb változás 1930-ban történt. Akkor, az új tulajdonos Miklós Andor kérésére lebontották a középkori alapokra épült barokk házat, és helyére a ma is látható neobarokk villa született Pogány Móric tervei alapján. Aki 1934-35-ben további átalakításokat tesz, hogy a ház elnyerje ma ismert formáját.

Ahogy ma ismerjük a Dísz tér 6-os házat: Először is a ma is csodás kapu. Még a sokévtizedes gazdátlanságtól szemmel láthatóan megrogyott állapotában is gyönyörű a kovácsoltvas kacifántos kidolgozottsága, a virágos girlandok, a rég nem világító lámpa, a virágkosár. Mindez Sima Sándor aranykoszorús budapesti műlakatos munkája, aki pl. a ciszterci Szent Imre Gimnázium ajtajának kovácsoltvas díszeit is készítette.

fullsizeoutput_a80

A halványzöld falak, élettelen ablakok, gondosan megmunkált, de évtizedek elhanyagoltsága miatt koszló, rozsdásodó kovácsoltvas ajtódíszek, kopott fakapu felett néznek a Dísz tér felé. Az egyik földszinti ablakon át benézve felsejlik a ház túloldalán lévő, igazi város kincs: a kert. A Hunyadi János út oldalán várfal védi a csöpp kis saját, zöld oázist, és fölötte a szédítő kilátást, ami mindkét szintről, és koronaként, a tetőteraszról tárul a boldog, ide bejáratos kevesek elé.

fullsizeoutput_a82

A merész újító, a középkori nyomokat elbontó új tulajdonos, Miklós Andor igazi self-made ember volt, briliáns tehetségű üzletember, aki a semmiből épített fel egy hatalmas, fénykorában 6000 embert foglalkoztató média-birodalmat, és egyúttal a két világháború közti Magyarország egyik legnagyobb vagyonát is.

fullsizeoutput_a7f

Az Est haditudósítója a Nagy Háborúban: Molnár Ferenc

1880-ban született Pesten egy szegény, hatgyerekes zsidó családba. 15 évesen már kifutófiúként dolgozott, elindult a ranglétrán, 23 évesen a Pesti Naplónál kezd, 2 év múlva Klein Árminról Miklós Andorrá változtatja nevét. 30 évesen, 1910-ben alapította meg saját lapját Az Estet, ami az elkövetkező 25 év legsikeresebb, legnagyobb példányszámú napilapja lesz. 1917-ben megvette az Athaeneum Rt-t és ezzel médiabirodalmat alkotott. Lapja, Az Est új stílust képvisel, bulvárlap, kimagaslóan színvonalas külpolitikai,  és 1923-tól kiváló irodalmi rovattal Mikes Lajos szerkesztésében. Állandó szerzője volt Bródy Sándor, Molnár Ferenc, Herczeg Ferenc, Heltai Jenő, Móricz Zsigmond, Illés Endre, Erdélyi József, Sárközi György, Szabó Lőrinc.

A grafikákat Falus Elek készítette, a fényképeket többek között Escher Károly, Révész és Bíró, a Szántó fotóiroda, Világ Miklós, Zubor István.

A címlapokat a legdivatosabb festőktől rendelte: Vaszary János munkája az 1935 áprilisában megjelent 25. évet ünneplő jubileumi szám címlapja pl. Ekkor, már az alapító halála után ünnepelték Az Est létezésének 25. évfordulóját. Ekkor a lap napi 150000(!) példányban jelent meg, 365-en dolgoztak csak a szerkesztőségben(!), a terjesztéssel összesen 6100-an.

fullsizeoutput_a81

Miklós Andor, mint a tehetséges, törtető üzletemberek általában, nem volt feltétlenül kellemes ember. Közeli munkatársa, Móricz Zsigmond írt róla beszédes jellemzést, amit aztán a „főnök” halálakor kicsit szelídített:

Különös ellentmondás volt ebben az emberben. A felszínen közönséges szatócs, petróleumszagú s képes volt az ország egyik legnagyobb vagyonát megteremteni s ami még nehezebb, megtartani. Kellett tehát benne képességeknek lenni, de ezek el voltak rejtve… Folyton borotvaélen járt a lapja, a szatócs megérezte, mi kell a tömegnek (…) Egyetlen könyvet el nem olvas. Sejtelme sincs róla, ki volt Arany János ha néha egy íróról beszél, az embernek megáll az esze”  Majd 1933-ban:  „Miklós Andor tanította meg olvasni a magyar népet.” Ami kétségtelenül igaz is a népszerű sorozatok, és a teljes kortárs irodalom megjelentetésével.

Miklós Andor 1930-ban vette meg az akkor itt álló, utoljára az 1800-as évek közepén Hild tervei szerint átszabott házat, amit teljesen lebontatott, és új, tetőteraszos, modern, minden igényt – ideértve színésznő feleségének kényelmét is  – szolgáló, extravagáns házat építtetett Pogány Móric rajzai alapján.

Az eredeti terveket bogarászva kiderül, a Dísz tér felé csak a kiszolgáló helységek néztek. A főbejárat egy kerek előtérbe, onnan meg a garázsba (!) vezetett – itt állhatott Miklós Andor Rolls-Royce-a, vagy feleségének Minervája. A garázs mögött ebédlő és hall, majd egy hatalmas, ellipszis alakú, kupolával fedett szalonba érkezett a szerencsés, korabeli látogató, innen „fogadó” szoba nyílt, egyenesen az apró, de annál értékesebb kertbe.

Az emeleten a Dísz tér felé a cselédszoba, a sofőr szobája, és a legnagyobb, az úgy nevezett „szerep-szoba” nyílt, onnan egy előtér, inasfülke, cseléd-fürdőszoba, tágas konyha, kamra, a szakácsnő szobája, onnan egy óriási konyha, tálaló, varró-szoba, és a komorna szobája. Újabb előtér az ellipszis alakú szalon légterében, innen indult a lépcső a tetőteraszra, továbbá nyíltak a fürdőszobák, amik a ház legszebb, városi kilátású szobáihoz vezettek: a férfi hálóhoz és a budoárhoz, amihez öltöző és fürdőszoba is tartozott, természetesen. A szédítő kilátás kényelmes teraszról volt élvezendő, a kertbe a földszinten a madár se látott be, a tágas tetőterasz meg olyan extravagancia, ami itt, a Várnegyedben párját ritkítja bő 90 évvel megépülte után is.

5r77GiLcRNi%Bp8bPL6KzA

Miklós Andor nem élvezhette sokáig kényelmes, vári villáját. 1933 decemberében érte végzetes szívroham, hatalmas vagyonát, cége vezetését felesége, Gombaszögi Frida örökölte. Frida Grün Frederika néven született Budapesten 1890-ben öt gyerekes, szegény zsidó családban. Az öt lányból négy lett színésznő, abból ketten, Ella és Frida lettek igazán híresek. Ahogy Pesten mondták: „Margit volt a legszebb, Frida a legelőkelőbb, Ella a legmulatságosabb és Irén élt a legtovább.” Tizenkilenc évesen végezte el a színiakadémiát, 1916-tól visszavonulásáig, 1933-ig a Vígszínház művésze volt. Első férje Rajnai Gábor volt, tőle 1918-ban vált el, de barátok maradtak, és amikor Fridának a háború alatt bujkálnia kellett, Rajnaira is számíthatott. Miklós halála után pedig Heltai Jenővel is élt házasságban – nem vetette meg a tehetséges férfiakat. És a híreseket sem, még házasságai előtt jóval hozta hírbe a pesti pletyka az 1906-ban Pestre látogató Puccinivel, sőt, a későbbi IV. Károly királlyal is annak főhercegi korában. 1922-ben ment hozzá Miklós Andorhoz, és amikor a médiamogul 53 évesen meghalt, Frida megörökölte és átvette az Athenaeum Rt. és az Est-konszern vezetését, amiért visszavonult a színpadról. Miklós Andor szerencséjére nem érte meg média-birodalma mélyrepülését, szándékos kivéreztetését, majd megszűntetését. 1939-ban államosították a céget, Az Est utoljára 1939 november 17-én jelent meg.

Gombaszögi Frida, bár járt Amerikában többek között Molnár Ferenc vendégeként, hazajött, és megkísérelte visszaszerezni a háború után az elveszett vagyont. Cserébe 1951-ben mindenét, így házát is elvették tőle, elszegényedve halt meg.

A Dísz tér 6 az 1970-es években a Külügyminisztérium vendégháza volt, majd az 1990-es években Algéria nagykövetsége. Mostanában pedig üres, évek óta, ránézésre teljesen gazdátlan, hajdan meseszép teraszaiból bokrok nőnek ki, kertje gaztenger. De zöld, és ahogy a földszinti ablakon benéz az ember, kovácsoltvas korlátot lát, messze derengő kertet… ígéretes, értékes, csöndes, mesélő ház. Üresen hagyni, az enyészetnek átengedni vétek.

Forrás:

Helyszínbejárás 2019 szeptember

Az Est 1935 április 14-i jubileumi száma (saját tulajdon)

https://hu.wikipedia.org/wiki/Gombaszögi_Frida

https://hu.wikipedia.org/wiki/Miklós_Andor

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/PestiNaplo_1936_08/?query=%20D%C3%ADsz%20tér%206&pg=517&layout=s

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BME_Technika_1940/?query=%20D%C3%ADsz%20tér%206&pg=178&layout=s

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Muemlekvedelem_1986/?query=%20D%C3%ADsz%20tér%206&pg=66&layout=s

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Muemlekvedelem_1986/?query=%20D%C3%ADsz%20tér%206&pg=69&layout=s

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/EPKOZLEK_12/?query=%20D%C3%ADsz%20tér%206&pg=144&layout=s

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/EPKOZLEK_12/?query=%20D%C3%ADsz%20tér%206&pg=95&layout=s!!!

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MagyarHirlap1891_1933_12/?query=%20D%C3%ADsz%20tér%206&pg=111&layout=s!

https://maps.hungaricana.hu/hu/BFLTervtar/25603/?list=eyJxdWVyeSI6ICJIUlNaPSg2NTIwKSJ9

https://hu.wikipedia.org/wiki/Pogány_Móric

https://epa.oszk.hu/00000/00022/00568/17731.htm

http://intezet.nori.gov.hu/national-tombs/budapest/fiumei-uti-temeto/miklos-andor-klein-armin/

https://totalcar.hu/magazin/kozelet/2017/11/19/a_magyar_elit_es_az_autozas_a_masodik_vilaghaboru_elotti_magyarorszagon/

https://bpromantikaja.blog.hu/2018/07/16/az_aranykor_magnasai

http://www.multunk.hu/wp-content/uploads/2017/05/zalaik_16_3.pdf

https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/historia/99-04/ch07.html

http://urbface.com/budapest/a-miklos-villa

Móricz Virág: Apám regénye

Újjászületés Somogyországban

Wo3OEbreS1essLFfE8L4Hg

Alsóbogát kicsi falu a Somogy megyében. Zsákfalu, dimbes-dombos tájon, völgyekben tavak, szedett-vedett házak, az utcákon, dacára nyári vasárnapnak, ember alig. A Balaton viszonylag közel van, de ahhoz messze, hogy ez bármilyen fellendülést hozzon, Kaposvár, Rippl-Rónay otthona szintén, a fények itt is olyanok, mint egy impresszionista képen. Csend van, szembetűnő szegénység, első ránézésre szomorú kilátástalanság jut eszébe az embernek, ahogy a falun áthalad, nem az, hogy itt rejtett csodák várják a nyitott szemmel utazót.

Bogáthoz régi kapcsolat fűz. A 1990-es évek végén került a kezembe egy gyönyörű könyv. Egy önéletrajz, kalandos-tragikus magyar valóság egy dél-magyarországi család történetén keresztül 1919-től 1945-ig. A későbbi kötetek aztán továbbhaladnak időben és térben egyaránt. Azóta is ajánlom boldog-boldogtalannak Thassy Jenő Veszélyes Vidékét, kötelező olvasmány mindenkinek, akit érdekel a huszadik századi magyar történelem, és/vagy útjába esik Somogyország.

Bogát a középkorban Pannonhalma birtoka, 1660-ban a szigligeti várhoz tartozott, a török kiűzetésekor lakatlanná vált a vidék. A XVIII. században egymást váltották a falu tulajdonosai: a Lengyel, Vrancsics, Festetics család, ők építették az emeletes kastélyt 1830-ban, majd Zichy családé, valamikor az 1880-as évektől került a falu mindkét kastélyával egyetemben a báró pallini Inkey család birtokába. Pallini Inkey László császári és királyi kamarás sorsa lett 1948-ban a méltatlan kiűzetés, minek története Thassy Jenő kiváló könyvében olvasható.

Valamikor 1999 tájékán egy forró nyári hétvégén be is jártam a könyv minden egyes helyszínét. Szíven ütött, milyen szép Somogy megye, a dombos vidék, a platánfák sokasága, a koldusállásos parasztházak, és a rengeteg kastély. Egyik öreg ház romosabb, mint a másik, és hiába a természet gazdagsága, a mélyszegénység tapintható volt, ahogy most is, úton-útfélen.

VLADNiqnQkCDAwCOK9POPQ

2019 júliusában még mindig sorsa jobbra fordulását várja szegény, immáron 500 éves platánjaitól megfosztva…

Ekkor jutottam el először Alsóbogátra. A könyvben többször szereplő „domboldalon álló, öreg kastélyt” kerestük, mint most már tudom, a „nagy kastélyt”. Nem tűnt dombnak, amin állt, ..inkább dzsungelnek. Méteres bozótban autóztunk, és egyszercsak ott magasodott előttünk magas, kopott sárga falaival a kastély. Senki földje ezer éve, két hatalmas platán ölelte kétoldalról, mintha óvni próbálná a történelem viharaitól….Második látogatásunkkor már leszakadt az emeleti födémből egy akkora fa tartóelem, amekkorát én még életemben nem láttam. A földön ripityára tört, sötétzöld cserépkályha-maradványokat találtunk, egyébként a pusztítás, évtizedes gazdátlanság, mindent benövő, elvadult növényzet, beköltözött madarak….2003-ben volt szerencsém találkozni Thassy Jenővel, az utolsó tulajdonos unokájával, ő felismerte a cserepeket, elmesélte, hol állt, hogy nézett ki a mélyzöld kályha anno… Akkor felhatalmazott, mehetek bármikor Bogátra, a madarakat nem zavarom, és a régi tulajdonosok is szívesen látnának….

Akkor, húsz éve még nem tudtam, létezik egy „kiskastély” is. Új tulajdonosa igazi valóra vált álom, amilyent minden, kommunizmus által kifosztott, rommá pusztított ház megérdemelne. Nagyházi Csaba, Magyarország egyik legnagyobb és leghíresebb antikvitásos szaktekintélye 2007-ben vette meg a romos, barokk kúriát, és újította fel szívvel-lélelekkel, hozzáértéssel, kitartással. Mindezt ritka értékes freskó-maradvány megtalálásával honorálta az Isten, hamár gyógyulással nem tudta: öt és fél évig tartott a felújítás, és pont ennyi idő adatott szegény Nagyházi Csabának az életből, meseszép kúriája újjászületését, teljes reneszánszát már nem élhette meg.

%ihitxNfQtGVVmv+WMPNsA

A kiskastély a falu ellenkező oldalán áll, és nagyjából száz évvel öregebb, mint emeletes szomszédja. 1760-ban a bizonyos Vrancsics család építette, idővel tulajdonosok a Lengyel, a Boronkay, a Festetics és a Zichy családok is. Valamikor a XIX. század második felében került mindkét bogáti kastély az Inkeyek birtokába, őket dobták ki aztán 1948-ban a szokásos embertelenséggel. A neten látható régi képeken a nagy kastélyban, a háború előtt fényképezett, értékes, szép bútorokkal vajh’ mi lett, csak az Isten tudja, vagy ő sem.

A „kiskastély” sem kicsi, a földszintes, kéttraktusos, téglalapalaprajzú épületet kontyolt manzárdtető fed. 16 szobájából 9 biztosan a XVIII századi Magyarország legtermékenyebb festőjének, Dorffmeister István freskóival díszítettek, a szignók szerint 1771-ben. 8(!) réteg festéket kapart le a falakról a ház megmentője, kitartó, szakértő munkájának gyümölcse e ritka, igazi kincs, amit aztán profi restaurátorok hoztak vissza a második fénykorba.

Dorffmeister István Pozsonyban született 1729-ben. 1761-től dolgozott Sopronban és környékén, gyakorlatilag az egész Dunántúlon megtalálhatóak munkái. Nemcsak a katolikus egyház volt megrendelője a divatos, rokokó festőnek, kisebb-nagyobb világi uraságok mellett falusi és városi közösségek felkérését is elfogadta. Bécsben végzett az akadémián, dolgozott olyan szépen, mint bármelyik korabeli felkapott mester, ha nem is feltétlenül bécsi árakon.

Festményei megtalálhatóak a Sárvási Vár dísztermében, a soproni bencés rendház lépcsőházában, a szentgotthárdi ciszterek apátsági templomában, a szombathelyi püspöki szemináriumban és a Székesegyház szentélyében, Hegyfalun, Alcsúton, Kemenesmihályfán és Kemenesszentpéteren – többek között. A mester 1797-ben halt meg Sopron városában, 68 évesen, pont, mint a bogáti kiskastély megmentője.

Az alsóbogáti kiskastély felújítása, berendezése, kertrendezése páratlan, látogatása hatalmas élmény, feltöltődés, emléke hetekig kísér. Nem csak civil magyar kirándulóként elképesztő ilyen minőségű munkát látni, a felújításra a szakma is felfigyelt: 2012-ben ICOMOS díjat nyert, 2013-ban pedig megkapta a legnagyobb európai elismerést, amit egy régi, leromlott épület felújításáért ma kapni lehet: Europa Nostra díjat a grémium elnöke, Placido Domingo adta át Nagyházi Csaba özvegyének Athénban az Atticus Odeon színházban. Nagyházi Csaba ha látta, biztosan rettentő büszke volt művére, ahogy lehet a családja is, és mindenki, aki kicsit is hozzátett ehhez a munkához.

Ahogy belép az ember, zöldes falfestmény fogadja az embert, ami engem a gödöllői Grassalkovich-kastély emeleti fogadójára emlékeztet teljesen. Az épület közepén a boltozatos szalon 9×5 méteres, színes, mozgalmas, a négy évszakot ábrázoló freskóját bármelyik európai barokk kastély megirigyelhetné.

3A8pQflnQqWr7FV4oIA 9z+gYOMzT7azPQqnvHWvWw amzlxn82SPyZd7FvzeD8yg

A szélső, kisebb, hajdani hölgyek kényelmét szolgáló szobák finom eleganciájával, halvány rózsaszínekkel, kecses madarakkal képesztik el a részletgazdag kézimunkától rég elszokott, XXI. századi látogatót.

B6Q17aacRKm4N%lTwXpc%Q

9z+gYOMzT7azPQqnvHWvWw

A bútorok, a fények, a drapériák, a kert lankái, a levendulák, a terasz, a hársfák, a távolban becsillogó tó tökéletes összhangban van az öreg házzal. A méteres falak fehérre festve simulnak a tájban, a képet akár Rppl-Rónai is festhette volna.

%htEHbIrRoivN5khFoGk1Q 5rN+f1qDT6+SMndRGfqm4A

Minden magyar kastély ilyen újjászületést érdemelne. Az én szüleim megpróbáltak megmenti egy öreg, vas megyei házat, nekik nem egészen sikerült, ezért különös elismeréssel adózóm Nagyházi Csaba emléke előtt. Minden elherdált örökség ilyen kreatív energiákat, okosan használt forrásokat, szívet-lelket érdemelne. Sok-sok ilyen kivételes tehetséget, hogy menteni lehessen a még menthetőt.

Forrás:

Thassy Jenő: Veszélyes Vidék

Balassi Kiadó 1996, 2006

Mayer Vera művészettörténész helyszíni tárlatvezetése, hálás köszönet érte

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Borovszky-borovszky-samu-magyarorszag-varmegyei-es-varosai-1/somogy-varmegye-153D7/somogy-varmegye-kozsegei-irta-reiszig-ede-dr-a-magy-tort-tarsulat-es-a-magy-heraldikai-es-genealogiai-tarsasag-igazg-valasztmanyi-tagja-kieges-154F7/edde-1558A/

http://www.arch.hu/tovabbi-epitesz-dijak/europa-nostra-dij-2013-nyert-az-alsobogati-festetich-kastely/kiskastely

https://hu.wikipedia.org/wiki/Inkey_család

https://hu.wikipedia.org/wiki/Alsóbogát

http://www.mke.hu/lyka/13/263-274-dorf.htm

https://hu.wikipedia.org/wiki/Dorfmeister_István_(festő,_1729–1797)

https://budapestaukcio.hu/dorffmeister-istvan/festo

Bánatos Bíró utca

 

Bíró utca. A messze földön híres, 1910 és 1913 közt épült, harminhét, azaz 37 meseszép családi házból álló Bírák és Ügyészek gyönyörű Telepének része, dimbes-dombos Bel-Buda napfényes, lejtős, a várost fojtogató forgalom is ellenére viszonylag csendes mellékutca a Városmajor utcával párhuzamosan, a Szívkórház fölött. Mindig is drága környék volt, elegáns, itt lakáshoz jutni nem kevés pénz és szerencse kérdése volt nagyjából az egész elmúlt évszázadban. Legutóbb, mikor arra jártam, érintetlen, de elhanyagolt, látszólag töküres szecessziós villára lettem figyelmes. Kapuja egy kész költemény, tornyos, teraszos, hibátlan, meseszép villa áll elvadult kertben. Életnek semmi nyoma, kertje, külseje a teljes gazdátlanság állapotát mutatja.

hEKIRvlgTvWVjdzBgHS4fw

hqbcVQnaC7%g+IwuGlw

Bár az ügyészek telepe Árkay Aladár munkája, ez a ház a Román testvérek tervei alapján épült 1909-ben, ahogy azt a homlokzaton kicsi táblán immáron 110 éve olvasható.

Az 1911-es lakcímjegyzék szerint bizonyos Farkas Imre és neje volt a szerencsés nyertes, aki a vadonatúj, akkor „Krisztinaváros-külterület”-hez tartozó budai domboldalon álló villában lakott, és mint az az 1909-es terveken olvasható, ő volt a ház építtetője is. Farkas Imre a virágzó Kann és Heller cég képviselője és cégvezetője, amelynek telephelye ide, a Bíró utca 6/d-be volt bejelentve 1914-ben. Az üzlet maga lent volt Pesten, az anno Váczi körút, ma Bajcsy Zsilinszky út 62, egyúttal a Báthory utca 24-ben, a sarkon. Az egész házat a Kann és Heller építtette 1896-ban, üzletük a teljes földszintet elfoglalta. Kann Jakab és Heller Herman urak „gazdasági és egyéb házi gépek” javításával és kereskedésével foglalkoztak igen sikeresen, évtizedekig.

AUl3WKMPTSuaDVbzl8EnvQ

Román Ernő és Miklós 1906 és 1926 közt dolgoztak együtt, a Bíró utcai az első megbízásaik egyike. Rengeteget dolgoztak együtt és külön-külön is, elég sok házuk élte túl a viharos huszadik századot. Leghíresebbjük talán az Aranykéz utca és a Régiposta utca sarkán álló, egész különleges díszítésű lépcsőházáról híres Bátori-féle üzlet-és lakóház, de a Hitel-és Leszámító Bank, illetve többek között a Karátson család megbízásából sokat építkeztek Budán és Pesten egyaránt. Ezeken a terveken a pecsétjük szerint a Visegrádi utca 4 alatt volt közös irodájuk, később költöztek a szintén saját tervezésű, szintén 1909-ben megépülő Papnevelde utca 8 alá.

1903 és 1907 közt inkább az úgynevezett virágos szecesszió jegyében dolgoztak, 1908 és az első világháború közt a késői szecesszió jellemezte munkáikat. Ennek ellenére itt, a Bíró utca 6d-ben a geometrikus, art deco-ba hajló vonalakkal játszó épület született. Az egyetlen eltérés az eredeti rajzoktól a torony megléte: nélküle zömök a ház homlokzata, de a sokszögű, arányos toronyrész tökéletesen passzol a házhoz, sejthetően gyönyörű kilátással szolgálva mindenkori boldog tulajdonosait.88TpNsoASMO0CEwORIlZsg

SHqeF564TWmDBjyj7QIWXA

Az alaprajz tágas, kényelmes tereket ígér. Az alagsorban a kiszolgálóhelységek kaptak helyet, így a kamra, a mosókonyha, cselédszoba, házmesterlakás. A földszinten három tágas szoba nyílt az utcára, a bejárat mögött nagy konyha, de ezen a szinten a legnagyobb alapterületú helység a déli napfényben fürdő télikert volt. Az emeleten további három szoba, plusz vendégszoba, fürdőszoba-gardrób, még egy cselédszoba vette körül a középső teret, ahova a vélhetően gyönyörű falépcső vezetett.

A keserves időket idéző 1944-es levéltári iratok a Farkas család második generációjáról mesélnek. Ekkor az építtető Farkas Imrének vélhetően a gyerekei lakták a villát, kivéve Farkas Györgyöt, aki ekkor már Amerikában élt. Farkas István a főbérlő és Farkasné dr. Halmos Hedvig részére rendelőnek volt átalakítva a földszint egy része.

Szerencsére drasztikus, otromba átépítésekre még az ebben jeleskedő hatvanas, nyolcvanas években sem került sor, legalábbis ennek koratavaszi ottjártamkor az utcáról benézve nem láttam nyomát. Egyszerűen „csak” a totális elhanyagoltság szembetűnő. Szép, lombos fáira inda fut fel lassan, de biztosan megfojtva őket.

Sosem értettem, hogy lehet bárki célja az enyészetnek átadni az ilyen értékes, szép, régi házakat. Kényelmes, kellemes, minden igényt ma, száz évvel az építése után is bőven kielégítő villáról beszélünk ismét, Buda közepén. Szándékos károkozás? Érthetetlen. Miközben itt is méregdrága, stílusában teljesen tájidegen lakópark, de legalábbis házóriás épült az út túloldalára, mint annyi más, hasonló sorsú, elhagyatott villa esetében. Pesten úgy látszik a régi, a stílusos műemlék már nem érték. Kár.

 

Forrás:

Helyszínbejárás 2019 március

 

https://archives.hungaricana.hu/hu/lear/Lakasiv/2012/utcza https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_23_1911/?pg=82&layout=s&query=B%C3%ADró-utcza

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_27_1916/?pg=1555&layout=s&query=B%C3%ADró-u.%20

https://archives.hungaricana.hu/hu/lear/search/results/?list=eyJxdWVyeSI6ICJEQj0oXCJLT1pKRUdZWk9JXCIpIn0&page=9584&per_page=20

https://archives.hungaricana.hu/hu/lear/Kozjegyzoi/406064/?list=eyJxdWVyeSI6ICJEQj0oXCJLT1pKRUdZWk9JXCIpIn0

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_22_1910/?pg=167&layout=s&query=Kann%20és%20Heller

https://archives.hungaricana.hu/hu/lear/Kozjegyzoi/406064/?list=eyJxdWVyeSI6ICJEQj0oXCJLT1pKRUdZWk9JXCIpIn0

https://archives.hungaricana.hu/hu/lear/Lakasiv/2012/

 

 

Hegyi menedék

Az egyik legrégebbi ház a Sas-hegyen ma sem öregnek, sem mesélőnek nem tűnik. Jellegtelen, sárga kockaház piros sátortetővel, némi terméskő díszítéssel áll a dombtetőn, dacolva széllel, faggyal, idővel.

GXPHReMYTyaQES0%J2XvgA

Az 1939-es terveken sem volt díszesebb, arányos, praktikus, a napfény felé a déli oldalon nagy, emeleti teraszokkal, kettő, egyenként kétszintes nagy lakással, plusz a tetőtérben egy kellemes kicsivel épült meg. Lakóit a környéken mindenki ismerte, hatalmas kertjük sok cicáról, házuk gazdag könyvtáráról volt híres, családjuk a macskákhoz és a könyvekhez való legendás viszonyáról, valamint arról, hogy gyakorlatilag minden tagja tudós volt. Kosáry Domokost – aki túl azon, hogy történész volt, nem is akármilyen, gyönyörűen festett bal kézzel(!), és hegedült –  egyik kedvenc macskája anno a buszmegállóban szokta volt várni gazdáját, hogy aztán az íróasztalánál vállára ülve „felügyelje” a munkát.

A ház építettője dr. Huszti József klasszika-filológus, irodalomtörténész egyetemi tanár volt, Kosáry Domokos apósa. Felesége Révhegyi Rozália dr, aki esztétikából doktorált abban a korban, amikor az egyetemi végzettség még nagyon kevés nőnek adatott meg. A ház építésének évében, 1939-ben lett Huszti doktor az MTA rendes tagja, tanított Pesten a Pázmányon és az Eötvös Kollégiumban, Szegeden, Bécsben és Rómában is.

Szegeden Huszty József tanította Ortutayt, akinek a Piaristáknál volt osztálytársa Bibó, iskolatársa Sőtér István. A Szegedi Tudományegyetemen 1930-ban csatlakozott a társasághoz Radnóti – micsoda évfolyam! – innen (is) származnak a későbbi családi kapcsolatok. Szegedi történet, hogy mikor Huszti József Ortutaynak római ösztöndíjat ajánlott, és helyette Ortutay az alföldi tanyavilág néprajzi kutatását választotta, Huszti József ezt válaszolta: „Hja fiam, ha maga a gatyológiát választja, akkor legyen úgy”.

Az új ház tervein szerepel mindhárom Huszti testvér neve: Huszti Dénes dr történész, Kosáry Domokosné Huszti Klára zenetanár és a legfiatalabb, már 1941-ben meghalt Huszti Judit.

fullsizeoutput_7aa

A terveket Máté Rezső műépítész írta alá, aki leginkább Berlinben dolgozott, az 1909-ben újjáépülő Charlottenburg negyed újszerű bérházainak általa tervezett, legsikeresebb példányait a színházi rendező és író Bárdos Artúr a Művészet című folyóiratban dícsérte: „Máté házainak az a szeretet adja a művészi alkotás melegségét, mellyel a végére járt minden gyakorlati kényszerűségnek, a legapróbbaknak is, hogy minél jobban, minél gyakorlatibban építhessen.”

Ez a ház is mindenekelőtt praktikusnak épült. Eredetileg egy-egy kétszintes, egyenként 4 szoba – cselédszoba – hall, plusz a manzárdban egy gazronlakás szolgálta boldog tulajdonosait a gondosan, külön megtervezett kert közepén, aminek legvédettebb, dél-nyugati csücskében lugas is épült, oda vezetett minden kerti ösvény.

9tfF8cWHQ+CspaGsaJ1qRg

fullsizeoutput_7a0

fullsizeoutput_7ab

Huszti Dénes, aki szintén irodalomtörténész volt és történész, műfordító, kisgazda képviselő, remekül zongorázott, valamint kártyázott, az ostromig volt lakója a tetőtéri, napfényes kis lakásnak.

fullsizeoutput_7ae fullsizeoutput_7af

Amely bohémtanya a vészkorszakban volt, hogy egyszerre több, mint 30 üldözött ember menedékéül szolgált. Egy szekrény mögé rejtették a lakás egy részét és a padlásteret, amit így, csodával határos módon titokban tudtak tartani a kegyetlen, ámde kitartó nyilas házkutatások elől. Három házkutatást jegyez a családi emlékezet: Kun páter hírhedt „kollégái”, a XII. kerület nyilas vezérei, a Bokor testvérek vezetésével háromszor kutatták át a gyanús tudósok otthonát, szerencsére eredménytelenül.

Itt rejtőztek többek között a bizonyos Holitscherék lányai. Övék volt a most is szép Hegyalja út 59 alatti villa, régen hatalmas, a Hegyalja út kanyarjával kerített kerttel, továbbá egy habselyemgyár valahol a Váci úton. A lányok édesanyja, Nelli néni, aki ragyogó varrónő és tervező volt, és nagybácsijuk, Pali bácsi túlélték Auschwitzot, a háború után Londonba kerültek, de a kapcsolat a Fátra térrel még évtizedekig megmaradt.

Itt bujkált továbbá Kosáry Domokos egykori egyetemi professzora, Szekfű Gyula és osztrák származású, idős, magyarul alig beszélő felesége, Amtmann Antónia a háziak egyik nagymamájának papírjaival, és Ortutay Gyula felesége, aki gyereke születése után a kórházból már nem tudott hazamenni. Kislánya kedvéért az akkor kétéves Kosáry Judit előzékenyen kiköltözött kiságyából, hogy helyet szorítson az üldözött kisbabának. Kosáry Domokos ekkor a Nemzeti Múzeum pincéjében bújkált éppen, majd már az ostrom után, útban hazafelé az utcáról vitték el az oroszok ’45 márciusában. Szekfű Gyula később, amikor miniszteri rangban moszkvai követté nevezték ki, azt azzal a feltétellel fogadta el, ha Kosáry Domokost hazaengedik, aki így, ekkor szabadult.

A Farkasréten, és így a Sas-hegyen a pokol 1944 karácsonya után szabadult el, december 25-től február 13-ig folyamatosan tűz alatt volt a terület. Ekkor a család a Sas-hegy bunkereibe menekült, a laktanya mögötti domboldalra. Valahogy odakeveredett Fekete István író is, akinek társaságában nem volt sok köszönet. Az emlékezők szerint a sebfertőtlenítésre használandó alkoholt is megitta, mivel nem emelte kimondottan az amúgy sem rózsás hangulatot.

Közben a gyakorlatilag vadonatúj, még csak hatéves ház telitalálatot kapott, alig maradt belőle valami a bombázás után. 1946-ban kért és kapott engedélyt Huszti József az újjáépítésre. Ekkor már középen „felezve” épült meg a ház két, teljesen szeparált lakrésszel. A tervező neve érdekes: Vidor Pál, aki az egyik legnagyobb magyar, a szecesszió jegyében tervező építész, Vidor Emil fia volt. Vidor Pál tervezte például a nemrég felújított, elegáns Fény utca 2 alatti sarok bérházat.

l7MbgwlzRbisyJvecZ0YhA

Az immáron másodszorra felépült Fátra tér 5 ha kicsit szegényesebb is, de pontos mása az eredetinek. A család visszaköltözhetett otthonába, a ház egyik fele végig megmaradhatott tulajdonukban.A háború után a családra még jó pár nehéz év várt börtönnel, meghurcoltatással, mellőzéssel, mielőtt eljöttek a nyugodt, alkotásra való idők. Az embermentésekről soha szó nem esett, a világ legtermészetesebb dolga volt, hogy akit üldöznek, az itt menedéket lel. Akkor is, ha az komoly veszélyt jelentett a háziakra.

A Fátra téri villa áll, a Kosáryék sokáig, még évtizedekig benne éltek. Mára a házat ugyan a felismerhetetlenségig újították fel, de egy emlékoszlop megmaradt, és néhány időtálló barátság, meg egy öreg, mesélő ház a domb tetején….

Forrás:

  1. Kosáry Judit visszaemlékezései, amiért külön hálás köszönet

Budapest Történeti Levéltár

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/MuMaTu-a-mult-magyar-tudosai-1/ortutay-gyula-4A64/szegedi-ifjusag-tanarok-baratok-4A67/

http://www.mke.hu/lyka/08/359-367-berlin.htm

http://habitation.archivportal.hu/feny-utca-2

https://books.google.hu/books?id=tOSfCwAAQBAJ&pg=PA254&lpg=PA254&dq=Vidor+Emil+fia+Vidor+Pál&source=bl&ots=cXSk6ryTn9&sig=ACfU3U1-_EhzOhp2MMPjHBKZZsMNqsWsaQ&hl=en&sa=X&ved=2ahUKEwjh0f-2yd_hAhUnlYsKHcvLC4QQ6AEwDHoECAgQAQ#v=onepage&q=Vidor%20Emil%20fia%20Vidor%20Pál&f=false

https://hungaricana.hu/hu/budapest-idogep/terkep/

https://cultura.hu/kultura/ki-volt-ortutay-gyula/

https://www.origo.hu/tudomany/20180213-politikai-presztizs-nem-pedig-hadaszati-celszeruseg-allt-az-ostrom-hattereben.html

http://www.hetek.hu/hatter/201604/kun_pater_es_a_testverek

http://urbface.com/budapest/a-kps-szit-berhaz

http://habitation.archivportal.hu/feny-utca-2

http://urbface.com/budapest/a-mendl-palota

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szekfű_Gyula

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kosáry_Domokos

http://real.mtak.hu/35537/1/2013_Glatz_Kosary_Domokos_a_tortenesz_eletutja_u.pdf

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Erdőszéli otthon

 

Szemben az eddig megosztott hűvösvölgyi történetekkel, ez a ház tökéletesen jó kezekben, és karban van. Gyönyörörű úgy, ahogy van. Talán a legszebb, amit az utóbbi időben láttam, és végre nincs semmi, amitől az embernek összeszorulna a szíve. Sehol sem rohad, nincs oda nem illő hozzáépítés, rombolás, elhanyagoltság. Túl első évszázadán olyan szép, amilyennek megépült, ami Budapesten maga a csoda.

Szalonka utca – Páfrány utca sarok, ismét. Esős, koratavaszi napon sétáltam itt először, amikor egy elképesztően szépen faragott fakapura lettem figyelmes. Nem új – ilyent már nem nagyon tudnak –  de áll, sőt, zárja is eredetinek tűnik. Kerítése is nagyrészt megvan, de a ház mögötte gyanúsan nem az, amit anno őrizhetett. És lőn, a régi ház feljebb, beljebb az erdő fele, a dombon áll, platánok őrzik, kovácsoltvas korlátos terasszal, gazdagon faragott verandával kényeszteti mindenkori boldog lakóit.

fullsizeoutput_7dcNGZ4UobHRn6FhIg6AKoAXA

A mai címén Szalonka utca 2a tervezője egy bizonyos Harming M. Mihály, róla semmi mást nem tudtam kinyomozni, az építés éve 1902, az építtető „Nagyságos Toldi Lajos úr és neje”. Az első terveken feljegyezték, hogy a bizonyos Hehurich János faragta a melléképületet, talán a kaput is? Nagy ház épült már első körben is, aztán többször, több későbbi tulajdonos növelte még az alapterületet. 1902-ben négy, egyenként 20-30 négyzetméteres szoba épült, fürdő, konyha, kamra plusz persze, a pincében mosókonyha, meg egy szoba-konyha a személyzetnek, a kertbe fáskamra és, ahogy az első terveken olvasható: „tyukoll”. 🙂 Mert 1902-ben igazi kalandtúra lehetett felköltözni a hegyre, az erdőbe. Piac, boltok messze, utak alig, autók keveseknek, és a villamospálya ugyan megépült 1900 januárjában, de a járat csak 1918-ban indult el. A Páfrány utcát térképen először 1908-ban jelölték.

cOX6PpzlT2yfRt0hSWA3rA

A kapu kovácsoltvasa a félkör terasz korlátján köszön vissza…..

dW4iK+hER3Oe%tEI2owGOA

Toldi Lajos úr egyébként könyvkereskedő volt, üzlete a Fő utca 2-ben volt, lakása pedig onnan pár méterre, a Vár aljában, az Albrecht főherceg út, vagyis a mai Hunyadi János út 7 alatt. Ezt a mézeskalácsházat nyaralónak szánta, ahogy a környék villáit általában.

fullsizeoutput_7dbZWfjICveStaLw1zJY7QTxw

1917-ben új tulajdonosa lesz a szép, erdei laknak. A Balassa testvérek, Ferenc, aki likőrgyáros, és Béla, aki orvos volt, és a Teréz körúton rendelt, 1921-ben némileg átalakítja az akkori Páfrány utca 19-et.

1736

12320

Üvegház épül ekkor, „toldalékban az első emeleten egy toronyszoba és nyitott terasz, a földszinten üvegezett veranda, az alagsorban konyha, kamra. Különálló „üvegház” is épül ekkor, benne két „virágház”, egy munkaterem és kazánház. 1918-as a veranda toldalék és egy különálló növényház! 1923-ban még a Balassa testvérek emeletet húznak az eddig sem kicsi házra, amelyben egy képtárat rendeztek be.

KcTOm066RpGcbDeQn+Ougw

fullsizeoutput_741

M+S3GyU+RGuDsF7FErpG2Q

XUrqVuHtTn2+a6BqY9O28g

Az átalakítások során, a ház közepén lévő 2 nagy szobát ebédlővé alakítják, az így közel 60 négyzetméteres teret a a loggiából átalakított terasz teszi még nagyobbá. Az eddigi verandából előtér, a loggiából félkör alakú terasz lesz.

Clwb7N65RjK+t2qAw6QNvg

1941-ben az új tolajdonos Hoffmann Ferenc képkereskedő 3 lakásossá alakítja a házat: a földszinten egy négy és egy kétszobás lakás születik, az emeleten egy külön kétszobás lakrész kialakításáról szólnak a tervek.

C5hBiPEDRgepACQXPQd32w

A háború utáni engedélyezési kérelmek és tervek belső átalakításokról szólnak, de egyik sem érintette a villa külső megjelenését. Sehol egy hullámpala, kutyaól tetőablak, igénytelen részlet. Üdítő kivétel, hogy még az öreg platánfák is megmaradhattak végig, a viharos huszadik században, sőt, a mai gyászos fakivágásos időket is túlélni látszanak. Úgy szép ez a ház ahogy van, minden részletében és egészében. Milyen jó, hogy ilyen is van.

Források:

Helyszínbejárás

Budapest Történeti Levéltár

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_14_1902-1903/?pg=740&layout=s&query=Toldi%20Lajos

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_27_1916/?pg=757&layout=s&query=Balassa%20Ferenc

https://hu.wikipedia.org/wiki/56-os_villamos_(Budapest)

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_13_1901-1902/?pg=1709&layout=s&query=Toldi%20Lajos