Művész menedék a Gellérthegyen

Műteremh

A hullámos, szecessziós, világhírű Szent Gellért Fürdő fölött világoskék épület magasodik hatalmas ablakaival, mely magyaros tető-és homlokzati díszeivel messziről bevonzza a tekintetet. 1903 óta áll ez az Európa szerte párját ritkító épület. Nemcsak magyaros díszei teszik különlegessé, hanem funkciója, és főleg, a létét biztosító közakarat teszi a ma emberének pláne hihetetlenné a történetét.

A most következő ismertető közös munka kedvenc fotósommal, Nagy Anitával. Egy élmény vele felfedezni a várost, gyönyörű képeit fogadják szeretettel.

 www.anitanagy.com-4607

A virágzó Millenium építkezéseivel, a szecessziós Budapest születésekor egyre több bérház legfelső szintjein műteremmel épült meg. Ami persze igen örvendetes tendencia volt, kivéve, hogy a házak tulajdonosai előszeretettel emelték a bérleti árakat tetszésük szerint. Ez ellen emelte fel szavát a szakma, így az 1890-es évek elejétől kezdve az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat és a Székesfőváros tárgyalásain terítékre került egy, a Társulat kezelésében és finanszírozásával megépítendő „művészház”, vagyis egy színvonalas, de elérhető bérleti árakon üzemelő műteremház létesítése.

Elsőként az Epreskert környéki Kmetty utca 29-31-es, akkor még üres telek került szóba, hogy azt a Főváros jutányos áron a művészeknek átengedné. Hosszas huzavona után megszületett az a szerencsétlen javaslat, hogy a telket a város csak bizonyos, előre meghatározott időre engedné a Társulat kezelésébe, majd visszavenné a tulajdonjogot.

Ekkor került képbe a Gellérthegy. Ami az 1900-as évek elején még egészen vadregényes táj lehetett, a Műteremház az első épületek egyike lett. Itt sem volt kegyes a hatóság, csak második körben engedélyezte, hogy a „villa-rayon”, vagyis az ide tervezett villanegyedben kettő emeletnél magasabb ház épüljön. Aztán ez az akadály és elhárult, így 1902 és 1903 közt, egy röpke év alatt megépült Kosztolányi-Kann Gyula, a leginkább Hollósy Simon tanítvány festőként híres építész egyetlen budapesti, de annál ismertebb szecessziós műteremháza.

www.anitanagy.com-4605

www.anitanagy.com-4607 www.anitanagy.com-4657

Szemben a Kmetty utcai tervek 12 műtermével ide 19 épült, kettő kivételével mind kapott egy-egy szobát és fürdőszobát. Ezen kívül épült a földszintre egy négyszobás lakás is, minden a kor legmodernebb világításával és fűtésével felszerelve. És persze ami a legfontosabb volt, mindez elérhető áron. A legdrágább műtermek 880, a legolcsóbbak 510 korona értékben álltak a művészurak és hölgyek rendelkezésére.

www.anitanagy.com-4616

Az elsők közt költözött ide 1903-ban Madarász Viktor, a ’48-as szabadságharcot is megélt idős mester élete utolsó éveit élte itt,  Dudits Andor, aki szintén a kezdetektől 1944-es haláláig volt lakó. Neve leginkább a Magyar Nemzeti Levéltár és az Országház szekkóiról híres, utóbbiban a „Kardvágás” című, 120nm-es falfestménye 1901-ben került a Delegációs Terem falára. Az itt élt további hírességekről, mint például Czóbel Béla, Uitz Béla, Kokas Ignác, Herman Lipót, Rippl-Rónai József, Domanovszky Endre és még sokan mások a bejáratnál elhelyezett márvány táblák emlékeznek.

www.anitanagy.com-4632

Közben, a huszadik század első, virágos évtizedében kiépült a környék, a mai Bartók Béla, anno Fehérvári út szecessziós bérházai egymás után bújtak ki a földből, a kor divatja szerint legtöbbjük legfelső szintjén műteremmel. A földszinten kávéházak, vendéglők sokasága nyílt, így a második világégést megelőzően párizsi hangulatú művésznegyeddé ért a Gellérthegy déli lejtője, és az annak mentén épült főútvonal.

www.anitanagy.com-4623

www.anitanagy.com-4633

www.anitanagy.com-4643
www.anitanagy.com-4650

www.anitanagy.com-4641

www.anitanagy.com-4628

www.anitanagy.com-4631

A 2000-es évek elején indult várva-várt felújítás a Műteremház alapjait veszélyeztette a munkálatok kezdeti szakaszában. Végül közel 10 évig tartott a renoválás – szemben az építés 100 évvel korábbi egy szem évével – de most régi pompájában, porcelánkék színben, fényben fürödve várja boldog lakóit szerencsés látogatóit. Másik 100 évig, évekig, talán.

www.anitanagy.com-4646

www.anitanagy.com-4670

Forrás:

Helyszínbejárás 2020 június

Képek: Nagy Anita CheckMyBudapest.com

 

https://epa.oszk.hu/00000/00003/00025/hadik.html

http://www.epa.hu/00000/00009/00012/muveszet_02_kronika_6.htm

https://archives.hungaricana.hu/hu/budapest/HelyrajziSzam/5486/

https://mnl.gov.hu/mnl/ol/hirek/dudits_andor_festomuvesz_emlekezete

https://papageno.hu/featured/2019/01/czobel-bela-a-ketlaki-festo/

http://pestbuda.hu/cikk/20181031_kelenhegyi_muteremhaz

 

Olasz elegancia a Vízivárosban

Csalogány utca. Széles, szellős, budai főútvonal, a Dunától vezet a Széll Kálmán tér felé. Valamiért elkerülik a reménytelen dugók, tartja magát az illúzió, hogy nem is annyira élhetetlen a városi forgalom. Ez a ház középtájt áll, és messziről látszik, Z alakban keretezi az utat, szép, szögletes terméskő lapjai elegánsak, elütnek a például szomszédos, ránézésre 1970-es évek vonalaitól.  Az 1937-es városrendezési tervek parkosított sávot szántak a házak elé, ezt is elsodorta a háború. Ahol keskenyebb a járda, árkádos átjáró épült, hogy többnek tűnjön a hely. Minden az elegancia érdekében – egy gondolat, ami nyomtalanul tűnt el a háborúval, pláne, az utána következő évtizedekkel. Évtizedekig ez volt a „lukas ház”, a Duna felöli homlokzaton hiányzott egy lap, egy nagy luk tátongott a legfelső szinten, nem pótolták egyhamar.

Amióta láttam Somlai Tibor gyönyörű könyvében Budapest legszebb lépcsőházai között, azóta szeretném látni belülről ezt a házat. Vagyis évek óta. Ma volt szerencsém.

Csalogány26

Az építés éve 1942, a megrendelő a hajdan virágzó, mára az ismeretlenségbe veszett vállalkozás, a Nagybátony-Újlaki Rt. Nyugdíjintézete volt. A Nagybátony-Újlaki Egyesült Iparművek Rt. több, nagy múltú vállalat egyesülésével jött létre 1928-ban az Angol-Magyar Bank támogatásával. Foglalkoztak műkő, tégla-és cementáruk, valamint azbesztcement pala, papírlemez, tetőcserép gyártással, szénbányászattal, kavics, és homokkotrással, és mindezen anyagoknak Dunán és Tiszán való szállításával. Központjuk a Vilmos császár, mai Bajcsy-Zsilinszky úton volt. A cég háború után kezdődött kivéreztetése 1949-ben, teljes vagyonának államosításával zárult le.

De ez a házépítés még a fénykor gyümölcse. A jó elhelyezkedésű, modern bérház megbízására a divatos tervezőt, Árkay Bertalant (1901-1971) hívták meg, aki a tehetséges, városépítő Árkayak harmadik generációjaként a két világháború közti Magyarország egyik legkeresettebb építésze volt. Art deco, majd modern stílusú villák és bérházak sokasága fűződik nevéhez. Ez, a Csalogány utcai ház azért különleges, mert az itáliai novecento hatása érződik rajta, és ezzel egyedülálló a budapesti bérházak között. Ilyen építészeti hatások még a szintén az Árkay Aladár és Bertalan által tervezett Városmajori Jézus Szíve templomon figyelhetők meg.

Árnyékos oldalon nyílt a Csalogány utca 26 bejárata, ami már jó hír volt a rekkenő hőségben. A belépőt mozaikberakású hölgy várja, Matteoni Eszter munkája, az ő nevével a gellérthegyi Műteremházban találkoztam. Úgynevezett hímeskő technikával dolgozott, szűk bejáraton az utcáról betörő fényben olyan a kép, mintha drágakövekből lenne. Meglepő fordulat a városi forgalomból belépve.

Csal26kép

És a meglepetés végig velünk marad. A szűk, földszinti előteret a félemeleten tágas tér követi. Balra félkörben mélybarna, (tán mahagóni?) faburkolatba simulnak a bejárati ajtók, és csodával határos módon, szinte láthatatlanul marad rejtve a lift is. Lehet ezt szépen is csinálni, ritka megoldás Pesten. Itt még a villanyóra szekrények is észrevétlenül simulnak a falburkolatba, csak egy-egy kilincs jelzi létüket.

Csal26fsz

A lépcső mellett meg az igazán merész részlet: narancssárgás-piros csempe borítja plafonig a lépcsőfordulókat egészen a legfelső szintig. Egyenes vonalú, teljes falat fedő ablakcsíkok szolgálnak fényforrásul, azt meleg színek verik vissza, fürdetik barátságos, állandó fényben az egyébként keleti fekvésű, tehát magától nem különösebben világos lépcsőházat. Amin felmászni ünnep, dacára a párás hőségnek, ami szokás szerint a legfelső emeleten igazán embert próbáló. De kárpótol a szép, nemes anyagok használata, a meleg színek, a meszelt falak és fémkorlátok íve. Úgy szép ez a ház, ahogy van.

Csal26abl

 

Csal26le

Csal26kő
Csal26kofal

Csal26fel Csal26fa

Csal26árkád

Csal26sarok

 

Forrás:

Helyszínbejárás 2020 június

https://www.hajoregiszter.hu/tarsasagok/belvizi/nagybatony__ujlak_egyesult_iparmuvek_rt_/383

https://library.hungaricana.hu/hu/view/FszekCimNevTarak_20_019_04_00_1943_01/?pg=45&layout=s&query=Csalogány%20utca%2026

https://hu.wikipedia.org/wiki/Novecento

Somlai Tibor: Fent és Lent – Pest-budai lépcsőházak 1850-1945

Corvina Kiadó 2014

http://habitation.archivportal.hu/temak/az-1930-evek-uj-lakastipusa-hallos-lakas

 

http://budapest100.hu/en/house/csalogany-utca-26/

https://multidezoepiteszet.blog.hu/2018/11/21/arkay_bertalan_a_modern_magyar_epiteszet_uttoroje

https://24.hu/kultura/2018/09/03/arkay-bertalan-mattioni-eszter-bauhaus-ismeretlen-budapest-csalogany-utca-26/

https://www.emi.hu/emi/web.nsf/pub/bauxitbeton_epuletek.html

 

Védett villa

Sas-hegy, keleti lejtő. Társasházak, családi házak váltják egymást, a többség a huszadik század második felének nehezen behatárolható stílusában, változó minőségben épült, messziről kitűnik a néhány, 1940-es évekbeli Bauhaus villa.

Meredek38

Egyikük két utcára nyílik fent, a hegy legtetején, hátsó szomszédja a Természetvédelmi Terület, előtte gyönyörű kilátás a városra. Építésekor Miasszonyunk útja, ma Meredek utca 38 nem csak stílusával és legutóbbi, színvonalas felújításával tűnik ki szomszédai közül, de ez az a ház, ami igazán mesélni tud.

Pedig békés, egyszerű, polgári családi háznak épült. 1940-ben kezdődtek az építkezések, és a nehéz terepnek hála 1943-ig tartottak. Szegény első lakójának nem sok ideje maradt szép háza élvezésére…..Vécsey Jenő cukrász mester volt a megrendelő. Övé volt a Gourmand kávéház és presso a gróf Tisza István, ma József Attila utca 6-ban, ez a homlokzat ma koszos ablakaival a Belügyminisztériumhoz tartozik. Az üzletet Vécsey úr 1939-ben átépíttette, modernizáltatta ifj. Benckhardt Ágost építésszel, aki az azonos nevű festőművész fia volt. Elégedett lehetett a munkával, ha utána hegyi villája terveit is vele rajzoltatta meg.

Meredek

A villa egyszerű vonalú, elegáns, kerek ablakos terasza pompás kilátást ígér. Felül 3 szobás lakás, lent egy kis egyszobás hivatott szolgálni mindenkori tulajdonosát, hátul tágas kert, alul, az utca felöl garázs. A boldog békeidőket elsodorta a háború, és főleg, ami utána következett. 1954-ben államosították a gyakorlatilag vadonatúj házat, és ettől kezdve szigorúan titkos, gondosan őrzött lakói voltak. Nevezetesen egy igazi amerikai, vagyis mindjárt kettő, egy házaspár, akiknek jelenléte nem nevezhető megszokottnak a legvadabb kommunista diktatúrában Magyarországon 1954-ben.

Field

Noel Field Hruscsovnak, nevelt lánya gulági bebörtönzése, ill.kiszabadítása ügyében írt levelét írta így alá, pontos budapesti címével

Minél többet olvasok Noel és Herta Fieldről, annál kevesebbet tudok és értek ebből a két emberből és sorsukból. Az amerikai Noel Field keleti parti, protestáns értelmiségi családból származott, egyetemet végzett, értelmes embernek tűnik, de mégse. Ideggyenge, egy életen át megfelelési, és egyéb kényszerektől szenvedő, fura alak volt. Dolgozott Amerikában, Svájcban. Spanyolországban is egy darabig, volt az amerikai külügynél, a kommunista párt mindenféle alakulatainál szerte Európában, és persze kapcsolatban volt a titkosszolgálatokkal is. Mindkét hidegháborús oldal megvádolta kémkedéssel, de nekem végig az az érzésem vele kapcsolatban, hogy egyszerűen nem volt elég okos ahhoz, hogy kém, pláne, hogy kettős ügynök lehetett volna. De mindent megtett azért, hogy gyanúba keverje, így tálcán kínálja önmagát a KGB-nek, és a kelet-európai csatlós szolgálatoknak. Ajándék amerikai, ennél nagyobb fogást keresve sem találhattak volna.

Letartóztatása 1949-ben Prágában történt, a csehek azonnal átdobták Fieldet a magyar elvtársaknak, hogy azok az éppen folyó Rajk-perben felhasználhassák. 5 évig, 1954-ig tartották fogva, ütötték-verték, éheztették, kínozták, lecsukták az egész családját, fogadott lányát a Gulágon kínozták 5 évig, majd, 1954-ben ártatlannak nyilvánították Fieldet és elengedték. Mint utólag kiderült, meg sem vádolták hivatalosan semmivel, ezért felmenteni sem lehetett, hiába kérvényezte később.

Szabadulásakor jött a történet leghajmeresztőbb részlete: dacára az elmúlt 5 év poklának, Noel Field politikai menedékjogot kért és kapott a kommunista magyar hatóságoktól, és ezzel életfogytiglan Magyarországon maradt, látszólag önszántából. Ennyire nem lehet senki sem naív, sem vak, bigott, megszállott, megtévesztett, hacsak…. és lőn. A legfrissebb kutatások szerint Fieldet szabadulása előtt kötelezték a kedves magyar hatóságok, hogy menedékjogot kérjen Budapesten. Amerikába nem mehetett mint volt szovjet ügynök, így nem nagyon akadt más választása. Megkapta a szép villát a Sas-hegyen, aminek ugyan csak egy kis részét, két szobáját használhatta feleségével, és a bőséges létszámú őrség és kiszolgáló személyzet mind a Belügyminisztérium szorgalmasan jelentő alkalmazottja volt, mindez élhető kompromisszumnak volt nevezhető. Havi apanázsuk 10 ezer forintja bőven meghaladta a korabeli miniszterekét, és később még dolgozhatott is Noel Field a Corvina Kiadónál idegennyelvű lektorként plusz 1500 forintért. Síelni, nyaralni jártak, jól éltek. És vak hittel szolgálták a pártot. Előbb árulták el családjukat, nevelt lányukat, bárkit, mint a kommunista pártot is eszmét… Ugyan minden levelüket cenzúrázták, beszélgetéseiket lehallgatták, ennek dacára Fieldék hálásak voltak a bánásmódért, és ennek többszörösen hangot is adtak. Field 1970-es halálakor felesége levélben zengett ódát Kádárnak: „Elvtársaink segítő keze és szíve, valamint az éveken át való törődés, melyet a Párt tanúsított felénk, mélyen meghatott minket (…)”

Fieldék után Losonczy Pál következett a kivételezettek sorában, akik a Belügy jóvoltából élvezhették a villa kényelmét, ő a hetvenes évek közepétől a nyolcvanas évek végéig lakott itt. A rendszerváltáskor Szűrös Mátyás vette meg a házat. A környék örömmel fogadta a tapintható humorérzék jelenlétét: Szűrös hatalmas, szürke komondora Mátyás névre hallgatott.

Aztán egyszer csak kiürült a ház, és lassan de biztosan rohadni kezdett. Rejtélyes, de valamiért majdnem kötelező sorsa ez az ízléssel, igényesen épült, kivételes fekvésű, esetünkben szédítő kilátással és csenddel, jó levegővel rendelkező házaknak Budapesten. A megváltás jó 20 évet váratott magára, 2013-ban a villa végre gondos kezekbe került, meseszépen újították fel. Ismét ékessége a környéknek, az egyik, ha nem a legszebb ház. Lassan a történelem sötét árnyéka is elhagyja, újra békés, csendes otthon lehet, aminek mindig is szánták.

Forrás:

Helyszínbejárás 2020 május

Kémek, korok, életek – Erica Wallach és Noel H. Field története

Libri 2017.

https://12.kerulet.ittlakunk.hu/utcak-terek/141109/sztalin-amerikai-keme-majd-egy-elnok-lakta-ezt-villat-felujitas-meredek-utcaban

https://index.hu/urbanista/2015/06/30/elkepesztoen_klassz_haboru_elotti_modern_villat_arulnak_budan/

https://365buildings.tumblr.com/post/3895765029/057-meredek38

https://11.kerulet.ittlakunk.hu/uzlet-szolgaltatas/151111/280-milliot-kernek-azert-meredek-utcai-villaert-amelyben-ket-koztarsasagi

https://24.hu/kozelet/2015/11/11/elado-sztalin-kemenek-budai-villaja/

http://www.omnia.ie/index.php?navigation_function=2&navigation_item=%2F2048128%2F676796&repid=1

http://www.omnia.ie/index.php?navigation_function=2&navigation_item=%2F2048128%2F676807&repid=1

https://hu.wikipedia.org/wiki/Benkhard_Ágost_(ép%C3%ADtész)

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/TERESFORMA_1939/#_=_?query=Gourmand%20cukrászda

http://www.omnia.ie/index.php?navigation_function=2&navigation_item=%2F2048128%2F676784&repid=1

https://mandadb.hu/tetel/676784/Vecsey_Jeno_cukraszmester_fenykep

Legendák otthona

Pesten, ahogy a Ferenciek terét elhagyja az ember és az Astoria felé indul, a Ferencesek temploma mögött kettővel egy nagy, öreg sarokházat talál. Ha jól figyel, a szépséget is meglátja benne, elegáns hölgyek tartják a forgalmas utcára néző egyetlen erkélyét, és foglalják keretbe a ház bejáratát. Figyelemre méltó a kovácsoltvas, ami az erkélyt keretezi, az emeleti ablakok sora, az arányos, bár dísztelen, fegyelmezett klasszicista stílus. Lassan 200 éve őrzi a Szép utca sarkát, egyre romló állapotban, de töretlenül. Szép utca felöli hátsó bejárata környékén sikerült valami pénzt rákölteni, de az utcai front, az erkély korlátjának fura kis arcai, az ablakok díszei bizony évtizedes elhanyagoltságról tanúskodnak.

Kossuth3nok

Kossuth3ablak

Pedig csupa híresség lakott itt. Ha önmagában a két, húzós évszázad túléléséért nem is érdemel egy pesti ház megbecsülést, amit megkérdőjeleznék, híres-neves lakóiért, az itt élt, dolgozott „nagy generáció”, a magyar történelem és irodalom legnevesebb figurái kedvéért igazán felújíthatnák ezt a mesélő házat.

Kossuth2fejek

Már az 1700-as évek végén fogadó állt helyén „Arany Tsillag” néven. 1806-tól Kultsár István jóvoltából irodalmi szalon létezett itt, ahol Kazinczy Ferenc és Kisfaludy Károly is megfordult. 1816-ban szentgyörgyi Horváth József rendelte meg e ház terveit Pollack Mihálytól, és egy év múlva már állt is az akkor még kétszintes épület.

Kossuth3no

Nincs túl sok ház Pesten ebből a korszakból. A közeli, regényes történelmű Szapáry-palota kortárs, és sorstárs, szintén az összedőlés határán. A Király utcai Dlauchy-ház jobb karban van, bár arra is lehetne még költeni.

Ez volt az utolsó ház Pesten, amit jobbágyok építettek fel az utolsó cserépig. Jól, mert, mint tudjuk, alig 20 évvel az építése után túlélte a Duna legendásan romboló 1838-as árvízét. Kétlem, hogy a ma épülő házak tudnának így vizsgázni egy hasonló katasztrófa esetén….A házépítő jobbágyok Bajáról érkeztek, a Horváthok birtokáról. 1851-ben ugyanez a család rendelte meg Wieser József tervezőtől a ház harmadik szinttel való megemelését, és ezzel megszületett a ma ismert homlokzat.

1838-ban már itt üzemelt a híres Landerer-nyomda, amelynek tulajdonosa a nagy árvíz idején való helytállásáért Pest Díszpolgára címben részesült. Landerer Lajos 1840-ben társult Heckenast Gusztávval, és így megszületett és élt 1854-ig a tankönyveinkből jól ismert legendás páros vállalkozása. 1837 és 1843 közt itt nyomtatták a Himnuszt és a Szózatot elsőnek publikáló Atheneum irodalmi folyóiratot, amelynek szerkesztősége is e falak mögött működött. És ennek a szerkesztőségnek köszönhető, hogy a XIX. századi magyar irodalom szinte minden híressége megfordult itt, sőt, sokan lakást is béreltek a házban. A most, romjaiban is felséges lépcsőházban olyan hírességek közlekedtek, mint Bajza József, Toldy Ferenc, Eötvös József, Tompa Mihály, Döbrentei Gábor, itt lakott és dolgozott Vörösmarty Mihály, Kossuth Lajos, sőt, 1849 májusában egy rövid ideig Arany János is.

Kossuth3lépcs

Kossuth3lépbest

Kossuth3lépcsf

Kossuth3lép

Kossuth3-2

Kossuth3racs

1841-ben itt indult Kossuth lapja a Pesti Hírlap, de itt, a Landererék nyomdájában készült a Kossuth-bankó is, és itt tartotta első üléseit Batthyany gróf első magyar független, felelős magyar kormánya 1849 májusa és szeptembere között.

Kossuth3Batthy

Minden itt történt, és mindenki, akire a magyar történelem és irodalom büszkén emlékezik, megfordult e falak között. Ennek ellenére az épület nagyrészt üres, rogyadozik, a lépcsőházat állványok mentik az összedőléstől, ránézésre évtizedek óta. Történik mindez a város közepén, értékes helyen, telken, a Városházától pár méterre, a XXI. században. Rejtély.

 

Forrás:

Helyszínbejárás 2015, 2019, 2020

 

Múlt Kor 2015 téli szám, saját cikk

http://fmmk.hu/mernokokfejerben/imapbuilder/PollackM.pdfą

https://archives.hungaricana.hu/hu/budapest/HelyrajziSzam/24189/

https://varosban.blog.hu/2012/01/24/budapest_legszebb_lepcsohazai_kossuth_lajos_utca_3gyar.pdf

Rogyadozó mézeskalácsház

 

Kis-Sváb-hegy, ismét. Szelíd dimbek-dombok, kertes házak, vegyesen a huszadik század helyenként tájidegen megoldásai állnak leginkább reménytelen versenyben a százéves, stílusban, hangulatban, arányosságban és barátságosságban felülmúlhatatlan, mindent túlélt szomszédokkal. Ez itt a Bírák és Ügyészek Telepe.

1910-ben született az ötlet, hogy az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület telket szerezzen a Fővárosban, hogy azon az Egyesület nagyra becsült tagjai családi házakat építhessenek, továbbá, hogy a vidéki tagok számára épüljön kollégium és egy bérház is. A terveket tett követte, a Pesti Hazai Takarékpénztár és a Magyar Jelzáloghitelbank támogatásával vett az Egyesület egy fél hegyoldalt, mintegy tízezer négyszögölt a Kis-Sváb-hegyen. Az új negyed határai az akkor már létező Istenhegyi út, és a mai Ráth György, Tóth Lőrinc és a Határőr utak lettek, az új utcákat, ld. Karap, Csemegi, Székács mind híres jogászokról nevezték el.

Az Egyesület megbízta Árkay Aladárt, aki 39 családi ház tervét rajzolta meg, és ami a legmeglepőbb fordulat, hogy ezek a szebbnél-szebb villák mind fel is épültek mindössze három év alatt 1913-ra. Ez még magát az Egyesületet is meglephette, ahogy Márkus Dezső, az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület főtitkára a Magyar Építőművészet 1913-as számában írta: „a rengeteg munkamennyiség abnormálisan rövid időalatt lett végrehajtva.”

Páratlan beruházás, az elmúlt száz évben, beleértve a büszke XXI. századot sem akadt (eddig) hasonló Budapesten. Nem beszélve arról, hogy nincs két egyforma ház. A villákat a jogászok családjai saját beruházásként valósították meg, ennek ellenére, vagyis ezzel együtt a villanegyed egységes képet mutat, eredeti, egyedi homlokzatokkal, díszekkel, formákkal, magas minőségben épült meg minden ház. A Tóth Lőrinc utca déli oldalára épült kollégiumot és bérházat elsodorta a háborús ostrom, de a villák nagy része megmaradt, túlélt mindent az elmúlt 110 évben.

Az általam most felfedezett házikó szomorú képet nyújt: ránézésre gazdátlan, hasonlóan a Bíró utca 6/d-hez. Itt elhanyagolt házat látni különösen érthetetlen, Buda egyik legdrágább vidékén járunk, parlagon hagyni, hogy az összedőlés határán egyensúlyozzon itt egy ilyen értékes ingatlan, legalábbis meglepő. Pedig lassan kész sorozatom alakul környékbeli, elhagyott, elhanyagolt villákból. 🙁

TóthLőrinc-3

A Tóth Lőrinc utca 3 eredeti tervei nincsenek a Budapest Történeti Levéltár gyönyörűoldalán, viszont találtam egy csodás fotót a ház vadonatúj korából a Darabont oldalán.

TóthLőrinc

A kevés, ami ma a bozótból látszik, felismerhető a régi képen: oszlopos veranda felett félkör íves ablaksor, felette védett terasz töri meg a manzárt tetőt, mindez déli fekvéssel nem egy nyomasztó perspektíva. Kevés visszafordíthatatlan rombolás látszik a házon, kis hullámpala hervadoz a bejáratnál, leesik az magától is, ha valaki hozzányúl.

TóthLőrinc-5

1913-ban az első, úgy tűnik építtető beruházóaz iratok tanusága szerint dr. Körmendy-Ékes Lajos volt, aki sohasem lakott itt. Befektetésnek vehette a házat, hiszen ekkor és még jópár évig Kassán élt. A Nagy Háború gyászos végével mint a felvidéki magyarság sorsát szívén viselő értelmiségi országgyűlési képviselő lett, és 1920-ban egy életveszélyesen bátor beszédet mondott a prágai parlamentben. A csehszlovák hatóságok várható megtorlása elöl menekült Magyarországra, és lett Veszprém megye főispánja. Neki köszönhetően lett Veszprém megye az első teljesen villamosított vármegye Magyarországon. Nyugdíjasként Mátyásföldön élt, itt, a Tóth Lőrinc utcában soha. Helyette bérlője, a zeneakadémiai tanár, zeneszerző Tarnay Alajos lakott itt a kezdetektől 1928-ig biztos.

1938-ban már Almásy István és neje a ház tulajdonosa, és az 1944-es levéltári dokumentumok szerint Almásy Istvánné, Almásy Katalin és Almásy Veronika nevén volt a ház.

TóthLőrinc-4

Az azutáni időkről nem találtam semmit. A ház mostani állapotából ítélve jó ideje nincs itt mozgás, de legalábbis a pénz biztosan elkerülte az egyre sürgetőbb feladatokat. A ránézésre a házzal egyidős, hatalmas fák egyike teljesen kiszáradva várja sorsa jobbra fordulását, a garázs is ipari műemlék kategória. A szomszéd ház az egyik, ha nem a legszebben sikerült felújítás a környéken, így még erősebb a kontraszt ezzel a szegény, roskadozó mézeskalácsházzal.

Remélem, elnyeri méltó gazdáját, mielőtt végleg az enyészeté lesz.

Forrás:

Helyszínbejárás 2020 április

Hálás köszönet Körmendy-Ékes Mária emlékezéseiért

https://library.hungaricana.hu/hu/view/FszekCimNevTarak_19_022_02/?pg=175&layout=s&query=Tóth%20Lőrinc%20u%203

https://archives.hungaricana.hu/hu/lear/Lakasiv/2859/

https://www.darabanth.com/en/online-auction/298/categories~Postcards/Hungary~200006/Budapest-XII-Villa-a-Toth-Lorinc-utca-3-szam-alatt~II1594624/

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_27_1916/?pg=2509&layout=s&query=Tóth%20Lőrincz%20u%203

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/t-ty-780F8/tarnay-alajos-78185/

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_27_1916/?pg=143&layout=s&query=Körmendy%20Ékes%20Lajos

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_27_1916/?pg=491&layout=s&query=Körmendy%20Ékes%20Lajos

https://valtozomult.blog.hu/2013/11/20/1920_magyar_eletkezdes_a_felvideken

https://hu.wikipedia.org/wiki/Országos_Keresztényszocialista_Párt_(Csehszlovákia)

http://adatbank.sk/lexikon/kormendy-ekes-lajos/

https://mtdaportal.extra.hu/books/kormendi_ekes_lajos_a_mozi.pdf

http://lexikon.katolikus.hu/K/Körmendy-Ékes.html

https://nemafilm.blog.hu/2012/05/07/libertiny_marton_2

https://amikassa.sk/2019/06/07/a-szechenyi-liget-kassa-eloszobaja/

https://felvidek.ma/wp-content/uploads/2012/02/fm_2013_1.pdf

https://index.hu/kultur/cinematrix/2018/04/28/a_filmtortenet_oskori_templomai/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Országos_Keresztényszocialista_Párt_(Csehszlovákia)

http://hg.hu/cikkek/design/15539-101-eves-budapest-egyik-legszebb-villanegyede

 

Oázis a Kis-Sváb-hegyen

Kis-Sváb-hegy, déli lejtő. Jó sok kockaház van itt, amerre a szem ellát, társasházak az elmúlt három-négy évtized mérsékelten jóízlésű korszakából, de köztük megbújik még egy-két utolsó mohikán, régi idők őrzője, öreg fák, vadregényes kertek árnyékában, mindent túlélt, arányos, ízléses családi-és társasvillák, társasházak is páran.

A megboldogult szocializmusban Martinovits-hegynek becézett budai domb csodával határos módon érintetlenül felejtett zöld csúcsára ha igyekszik az ember, előbb-utóbb a Határőr úton találja magát. És ha figyel, feltűnik a legszebb kerítés. Szürke, egyszerű, semmi stílzavar, semmi hivalkodás. A kovácsoltvas kapu két szárnyában iniciálé: „S” és „G”.

M7WMRhjURBuW%WOO0ZiRQAHatárőr 59

A fénykorban, amikor ez a városrész először beépült, vagyis valamikor a két világháború között, divat volt az építtető tulajdonos nevének kezdőbetűit elrejteni valahol, lehetőleg, hogy a látogató rögtön észrevegye.

e8xW904MTbe5g%U7e7jsTgHatárőr 59

ck1A2PjDROy9DO9kPvKdxwHatárőr 59

Esetünkben a cirkalmas “S” és “G” bizonyos Szentgyörgyi Gyula építész, tervező és kivitelező mérnök kezdőbetűit rejtik a sokat látott kapuszárnyak, és az ő, saját használatra tervezett és épített, neobarokk, 1923-24-ben elkészült villáját óvja az eredetinél jóval kisebb alapterületű, mára kissé elvadult kert.

A muemlekem.hu honlapja szerint a ház szinte sértetlenül úszta meg az efféle értékek módszeres rombolásában jeleskedő huszadik századot, bár külső díszei hiányosak, oszlopos verandája, arányai, belső díszei megvannak még.

Mindez sajnos egyáltalán nem látszik ma, a gondosan ültetett, szép nagyra nőtt növények hatékonyan óvják a szép házat az utca felöl.

fJTmDSmMRju2AZ%EUrQZzgHatárőr 59

Anno volt melléképület is, 1924-ben még jóval kalandosabb lehetett felköltözni a hegyre, mint manapság, így a nagy kert, a melléképület praktikus okokat is szolgáltak biztosan. Mindenesetre az épületet elsodorták a háború utáni évek, helyére a szomszéd, kissé tájidegen panelház került.

Dacára annak, hogy már koratavasszal is jótékonyan takarja gazdáját a dúsan zöldellő kert, vagyis a házból semmi sem látszik, sejthető, igazi oázist rejteget a szép, egyébként ránézésre frissen felújított kapu.

Talán építtető gazdája is örülne, ha látná otthonát ma, közel századik születésnapjához.

 

Forrás:

Helyszínbejárás 2020 április

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_28_1922-1923/?pg=625&layout=s&query=Szentgyörgyi%20Gyula

http://www.muemlekem.hu/muemlek/show/11743batch_processed_images-3

Egy gellérthegyi történet

Gellérthegy, keleti oldal. A Gellért szálló felett, az utolsó ház a sétányok felé a legizgalmasabb. Tornyos, romantikus, hatalmas, regényes kerítése, hullámzó homlokzatai, ablakai minden irányban, hátulról hatalmas, ránézésre a házzal egyidős platánfák védik. Aki nagyon nyújtogatja a nyakát, a hátsó homlokzaton évszámot lát: 1907. Vagyis az első között épült, amikor még ennél is jóval vadregényesebb lehetett a vidék. Történelem tanúja, és bizony részese is volt a legkegyetlenebb időknek: kerítése falán emléktábla őrzi a bátor svéd diplomaták nevét, akik itt mentették a második háború alatt üldözött az szerencsétleneket.

L849ih7hRNiWlQfJGqIosQ

A Minerva utca 3a-b alatti saroktelek tornyos villája mindenhonnan látszik, és mégsem. Öreg fák, magas falak, mindent túlélt, szecessziós kerítés, vastag indák takarják a kíváncsi tekintetek elől. Ez a Bayer, vagy helyenként tévesen Bauer-villa, ahol a második világháború idején a svéd királyi követség működött, és így a tragikus sorsú, bátor, fiatal svéd diplomata, Raoul Wallenberg budapesti főhadiszállásaként volt ismert.

A tornyos villa tervei Hoepfner Guido és Györgyi Géza irodájában készültek 1907-ben dr. Bayer Dezső megbízásából „gellérthegyi nyaraló” céljára, a kivitelezés Klenovits Pál és Báthory István munkája. A Levéltárban fellelhető tervek fényűző nagypolgári kényelemről tanúskodnak: egy cirka hetven négyzetméteres hall kötötte össze a két szint egyenként 8-10 szobás tereit, legfelül a kiszolgáló helységeken kívül hatalmas padlás és rendes toronyszoba volt, ahogy kell.  A Hoepfner Guido tervezte a századforduló várkastélyszerű szállodáit a Magas-Tátrában, ezekhez hasonlít kicsit a Minerva utcai villa.

s8n8pokMQw2WlyHiDAijPQ

Bayer úr gyógyszerész volt, és az Üllői út 39-ből költözött ide, ahol az „Angyalhoz” címzett családi patikájuk vezetését az édesapjától vette át 1904-ben. Előtte, 1901-ben indította saját vállalkozását, a később világhírűvé vált „Dr. Bayer és társa” gyógyszergyárat. Virágzó vállalkozásának gyümülcse ez a villa is, valamint a svéd kapcsolat, amely lehetővé tette, hogy 1910-1922 közt a Svéd Királyság budapesti konzulja, majd 1922- haláláig, 1944-ig a Svéd Királyság főkonzuljaként vezesse az itt, az ő villájában létesült, akkor Gyopár utca 8 címen létező Svéd Királyi Nagykövetséget. A svéd-magyar kapcsolatokért tett erőfeszítéseiért kitüntette őt a Budapesten időnként titokban megjelenő V. György svéd király.

N9JNC3rmS7OL5QwAKB2zCQ

A kerítés falán kétnyelvű tábla emlékeztet a tragikus fordulatra, ami örökre szomorú nyomot hagy a házon: itt dolgozott a fiatal, okos, nemeslelkű de naívan a szovjetekben vesztére megbízó svéd embermentő diplomata Raoul Wallenberg. 1944 júliusi érkezése és 1945 januári eltűnése között emberek ezreit mentette meg. A szovjetek elfogták, elrabolták, jó eséllyel megkínozták mielőtt ismeretlen helyen és időben meggyilkolták. 34 éves volt, amikor utoljára hírt kaptak felőle. Földi maradványait, halálának pontos helyét, idejét és okát soha nem kapta meg az őt egy életen át kereső és visszaváró testvére.

L849ih7hRNiWlQfJGqIosQ

A szép-szomorú villa áll. Már rég nem szolgál diplomáciai célokat, a csengő tanusága szerint sok kisebb lakásra szabdalta az utókor. De csodával határos módon sikerült nem átépíteni, sehol egy kutyaól tetőablak, se hullámpala, se semmi zavaró. Mióta utoljára láttam, a kerítést felújították. Lehetne költeni rá, de nem reménytelen. Úgy szép, ahogy van, túl az első 100 éven.

Forrás:

Helyszínbejárás 2020 március

https://maps.hungaricana.hu/hu/BFLTervtar/27513/view/?pg=12&bbox=-2062%2C-6268%2C4818%2C-868

https://maps.hungaricana.hu/hu/BFLTervtar/27514/

http://www.muemlekem.hu/muemlek/show/-8225?logsall=1

http://www.gyogyszeresztortenet.hu/wp-content/uploads/2013/10/Bayer-Krucsay-Dezső-Dr..pdf

http://intezet.nori.gov.hu/national-tombs/budapest/fiumei-uti-temeto/bayer-krucsay-dezso/

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_20_1908/?pg=606&layout=s&query=Bayer%20gyár

http://mek.oszk.hu/09600/09621/pdf/wallenberg.pdf

https://books.google.hu/books?id=v4CXDwAAQBAJ&pg=PT224&lpg=PT224&dq=svéd+követség+budapest+története&source=bl&ots=VvVop-WKmu&sig=ACfU3U1yUITpiGJEcNYz82YmT3za0bteXQ&hl=en&sa=X&ved=2ahUKEwiOsfvR5N7oAhUEDewKHesJAykQ6AEwCXoECAwQNA#v=onepage&q=svéd%20követség%20budapest%20története&f=false