A Budaörsi Repülőtér

Budaörsi reptér anno

A Budaörsi Reptér gyönyörű épülete mindig érdekelt. Az élet úgy hozta, hogy egy időben viszonylag gyakran, heti rendszerességgel kellett elautóznom mellette. Az út szorosan az épület mellett halad, annak semmilyen teret nem hagyva. Sem teret, sem becsületet, az egész reptéri fogadóépület látványosan rohad, megy tönkre, zuhan szét pénz, odafigyelés és igény hiányában immáron hosszú évtizedek óta, kitartóan.

20171129_151358

20171122_141441

Hetekig gyűjtöttem a bátorságot, hogy megálljak, és megpróbáljak jobb képeket készíteni az épület mai állapotáról. Aztán egyszer szerencsém volt. Tárva nyitva volt az ház, valami belső felújítási munkákat készítettek elő, nem is volt barátságtalan a fogadtatás.

20171122_141008

Meglepő módon az épület belseje sokkal jobb állapotban van, mint a külső részek. Az eredeti állapotokat ismertető tanulmányok, korabeli folyóiratok ismeretében persze kopár a belső, de nem olyan nyomasztó, mint a külső alapján hinné az ember.

Megkapóan gyönyörű, úgy, ahogy van. Keveset láttam belőle, de az is felejthetetlen. A potenciál, az elegancia, s hogy mindez ilyen méltatlanul atomjaira rohadt, keserves állapotba volt képes kerülni, ez csak itt, Magyarországon, de legalábbis Európa ezen pénztelen, és sajnos igénytelen sarkán történhet meg.

Viszont leltem a neten egy alapos, letehetetlen tanulmányt az épületegyüttesről és a magyar repülés történetéről Horváth Tamás tollából. Néhány érdekességet az ő dolgozatából tanultam, így következzen egy öreg, romjaiban is elegáns, mesélő reptér története.

Az előzmények

A magyar repülés története 1919-ben kezdődött dr. Kutassy Ágoston kísérleteivel Rákosmezőn. Az ő nevéhez fűződnek az első motoros repülőgépek megjelenése. Az első világháború, és főleg annak elvesztése lelassította a fejlődést, bizonyos teljesítménynél nagyobb gépeket a vesztes országok nem építhettek, az első magyar repülési vállalat tönkremenetele is a békeszerződések megkötéseinek volt köszönhető. 1920 májusában indultak az első, belföldi postajáratok Budapest és Szombathely között. A közbeeső Pápára és Győrbe címzett csomagokat ejtőernyővel (!) dobták le a városok fölött – ez is egy ma nehezen elképzelhető részlet.

1922 szeptemberében oldották fel a teljes magyar repülési tilalmat. A Magyar Légi Forgalmi Rt. 6 db Hollandiából vett Fokker-III-al 5 utas is kényelmesen utazhatott max. 550km távolságra, legfeljebb 140km/óra sebességgel.

Az 1930-as évek elejétől már 15 fős gépek voltak használatban. Mátyásföldön landoltak KLM, Lufthansa és az osztrák ÖLEG gépei. Mátyásföld viszonylag új település, az első parcellázás 1885-ös. Gazdag pestiek építettek itt nyaralókat, uszodát, teniszpályát. 1915-ben a Magyar Általános Gépgyár épített itt repülőteret, innen indult az első nemzeti légiposta járat Bécsbe, és vált így Mátyásföld a magyar repülés központjává az első 15 évre.

Az 1920-as években még sehol Európában nem voltak elegáns, korszerű, kényelmes repterek. Ez csak a ’30-as évekre lett igény, amikor már kényelmesebb, nagyobb gépekkel lehetett repülni, már nem kellett sportosnak, kalandvágyónak lenni egy-egy utazáshoz. Ezért az utazóközönség is egyre inkább a tehetősekből kerültek ki, akik a repterektől a vasútállomásokon megszokott kényelmet és kiszolgálást várták el. Kiderült, a reptér az ország kirakata lett, nem mindegy, hogyan néz ki, milyen színvonalú kiszolgálásra képes. Mátyásföld alkalmatlan volt a reprezentációra, kicsi volt a terület, és nagyon messze a város központjától. Egy új reptérnél szempont volt a város központjától való minimális távolság, és a jó megközelíthetőség. Annak idején a repülőutak rövidek voltak, a környező városokat célozták, cserében a gépek lassúak voltak, eleinte Bécs 115, később 80 perces utat jelentett. Vagyis ha sokat kell a reptérre bumlizni, sokkal inkább lesz vonzó opció a kényelmes, egyszerű vonat a színvonalas, városközpontban lévő vasútállomásokkal.

Az új reptér helyszínei közül Mátyásföld ugye kicsi, 18km-re van Pestről, Budaörs sem nagy terület, viszont csak 9km-re van Pestről, és rendes út visz ki. Ferihegy a legnagyobb, sík terület, de az van a legmesszebb, 23 km-re Pestről, kényelmes megközelíthetőségét a mai napig nem sikerült megoldani. Felmerült még Csepel legészakibb csücske, mellette szólt a közelség és a jó megközelíthetőség, ellene a szinte állandó köd, és a sok magas kémény, ami a repülés biztonsága ellen szólt.

A legmerészebb ötlet pedig a budaörsi repteret jegyző építész Bierbauer (Borbíró) Virgiltől származott, miszerint épüljön az új reptér a Svábhegy tetején. Értelemszerűen kiváló látási viszonyok, zavaró építmények nélkül, „csak” a kifutópályákhoz szükséges földmunkák lettek volna „kicsit” húzósak…

1931-ben indultak az új reptér felépítésének komoly munkálatai. Állami beruházásként első perctől kezdve minimális költségvetéssel terveztek, de a gazdasági világválság évében esélytelen volt a kivitelezés. Csak 1935-ben indulhatott a project.

A legtöbb európai reptér is ilyenkor, a budaörsivel egy időben épült. A pályázatot kiíró minisztérium a pályázóknak tanulmányutat biztosított, hogy láthassák az épp zajló építkezéseket, ill. a már meglévő reptereket. Így Budaörsön egy csomó olyan megoldás született, aminek nem volt párja Európában, csak a magyar minta után lett használatos.

Mások voltak anno a kifutópályák is. Nem volt alapkövetelmény a beton kifutó, lévén kisebbek és könnyebbek a gépek, jobban is fújta őket a szél. Ezért gyakran több, különféle irányú kifutót építettek, hogy széliránytól függően lehessen többet használni.

Az új kiszolgáló épületek nem csak a reprezentációt szolgálták, hanem a logisztikát is: az induló és érkező utasok forgatását, a postát, az étterem, és szálloda kiszolgáló részei sem zavarhatták egymást.

Budaörs

A végül kiírt pályázat alapfeltételei voltak, hogy fővárosi tulajdonú telken épüljön, hogy a kisajátításért se kelljen fizetni. Legyen a létező legolcsóbb, de feleljen meg a legkorszerűbb igényeknek, legyen eredeti, és legyen magyar. A nyertes pályázó Bierbauer Virgil mellett Králik László volt, a kettőjük terveit kellett összehangolni, de leginkább Bierbauer elképzelése valósult meg.

Budaörsi reptér anno

Az első repterek egyik legproblémásabb részlete volt a gépek biztonságos megközelítése. A kifutón kellett ugyanis kisétálni, ami túl azon, hogy bőrig áztak pl., mire elértek a gépig, a korabeli légcsavarok beindításakor gyakorlatilag életveszélyes vállalkozás volt. Ezért Bierbauer – elsők közt Európában – földalatti folyosókat tervezett, amiknek végén hidraulikus lifttel érték volna el az utasok a gépet. Ezt a megrendelő minisztérium a talajvíz keserűsó tartalma miatt utasította el, mondván, megoldhatatlan, és költséges beruházás lenne. A tervező nem értett egyet, szerinte ez csak szigetelés kérdése. Igaza volt, ahogy azt később a kazánházból a fogadóépületbe föld alatt vezetett gépészet: évekig nem jelentkezett semmilyen ázás a kifogástalan szigetelésnek köszönhetően.

Az eredeti tervek szerint a fogadóépületben egészen változatos, a mai reptereken már rég nem létező szolgáltatások voltak elérhetőek. Volt ugye a fogadócsarnok, bank, jelen volt az IBUSZ, volt étterem, mindig a kifutókra nyíló legszebb kilátással – kell ennél jobb reklám? – fodrász, szálloda, inas, kapus, tálaló, poggyász, pilóták, felvonók, wc-k.

A fogadóépület

Ami most olyan szomorú látványt nyújt, a kerek központú, két, tágas teraszokkal ellátott oldalszárnnyal, autófelhajtóval romjaiban is impozáns épülete egyidős Európa első reptereivel, korszerű, modern, elegáns megoldásaival Európa legjobbjainak sorában volt ismert – és lehetne most is, ha nem lennénk olyan gazdagok, hogy simán hagyjunk lábon elrohadni egy ilyen értékes, jobb sorsra érdemes épületet.

Amikor épült, sem számított nagynak, fontosságát emelte a kétkarú autófeljáró rámpa. Bátor újítás a korabeli európai repterekhez képest, hogy a legszebb kilátást nem az étterem foglalja el, hanem a váróteremről nyíló ablaksorok és íves teraszokról csodálhatóak a szemközti hegyek, és persze az induló és érkező gépek.

Az összes fal, az alapok és a pincefalak kivételével bauxitbetonból készült, ami akkoriban a legmodernebbnek számított. Hamar kötött, és amit akkor nem tudtak, hamarabb is fárad, a mostani, az eredeti szépséget sokban rontó állványzatok ennek az anyagnak a fáradásának köszönhető. A falak sima, fehér nemesvakolattal voltak fedve, olyan szépek a letisztult vonalak, felesleges, sőt romboló lett volna bármely más színválasztás. A nyílászárók fából voltak, kivéve az óriás teraszajtó és a bejárat, ami vasból készült. Márkus Lajos Rt. Vasszerkezetek Gyára készített minden korlátot és fémszerkezetet. A padlóburkolatok a (vicces nevű) Magyar Ruggyantaárugyár Rt. alkotásaként az egyik legszebb pontja lehetett az épületnek. A kör alakú fogadóterem padlóját műgyanta fedte, a közepén iránytű formájú csillag-dísszel. Valamikor a hetvenes évek elején szedték fel, hogy gyatra minőségű és látványú PVC-re cseréljék, pedig még akkor is szép volt…. A többi helységben amerikai tölgyfapadló volt, a vizes helységekben kerámia, vagy márványmozaik lap, a teraszokon márványmozaik, a lépcsőkön műtravertin – ez utóbbi bírta a legtovább a háborút követő félévszázados elhanyagoltságot.

Az egyik legkülönlegesebb díszítőelem a váróterem oszlopain lehetett. Fehér tapétával és átlátszó, hajlított üveglapokkal fedték be őket, hogy ezzel szinte átlátszókká, láthatatlanokká váljanak, így az emeleti részek lebegni legyenek képesek a terem fölött. A világítás is ezt az illúziót volt hivatott emelni: lapos üvegtető helyett, ami vízszigetelés miatt lett volna kihívás, megemelték a mennyezetet, a terem felé dőlő kettős üvegborítás közé raktak lámpákat, amik éjjel-nappal fénylő sávként szórták a fényt.

20171129_150945 20171129_15095620171129_150945

A mellvédre került az összesen kettő, dísznek szánt elem egyike: egybefüggő, folyamatos alkotás volt a tervező elképzelése, aminek nincs eleje, se vége. Marsovszky Elemérné „ A repülés élménye” című fotómontázsa nyert itt helyet.  Több európai nagyváros: Bécs, Berlin, Köln, London, Párizs légi felvételeiből állt a fríz. A Magyar Mérnök folyóirat 1938-as, szinte teljes egészében az új reptérnek szentelt számában megjelent, a repteret ábrázoló, azóta mindenütt publikált, a fénykort visszaadó képeket is Marsovszky Elemérné készítette.

A reptér területén nem kevés melléképület van ma, ezek többsége a hatvanas, hetvenes években készült, és úgy is néznek ki. Eredetileg a kazánház épült és a hangár, ami Európa legnagyobbja volt 1937-ben. 2x70méter fesztávolsággal, 42 méteres mélységével tekintélyt parancsoló méretű ma is.

A Tér és Forma folyóirat – főszerkesztő Bierbauer Virgil – 1937-es évfolyam 8-as számában olvasható, hogy 1936 novemberében kezdték építeni, és 1937 májusában adták át, vagyis télen épült, megállás nélkül, fagyos, csapadékos időben nem éppen optimális körülmények között. 141m X 41.3m –es hangárban közbülső alátámasztás nincs, hogy a gépek szabadon mozoghassanak. 12db Ju-52-es utasszállító fért be, vagy kisebb sportgépekből akár 40-50 db. A tetőszerkezet tiszta vas, ami a legnagyobb volt az országban. A homlokfal felöl a hangár teljesen nyitott, egy 2×70 méter széles, 8 méter magas kapunyílás van rajta, amiket vasszerkezetű toló kapuk zárnak le. Összesen 18 db táblás tolóajtót kell elképzelni, melyek egymás mögött, párhuzamos síkban mechanikusan elektromotorral, de szükség esetén kézi erővel is mozgathatóak voltak(!). Külön kikötés volt, hogy bármelyik, cirka 7,5 méteres kaputáblát külön-külön is, a többitől teljesen függetlenül nyitni-csukni lehessen. „Az egyes kaputáblák olyan finom golyós csapágyazású görgőkön gördülnek, hogy szükség esetén két ember is eltolhatja őket.”

A hangár bravúros építése Czakó László és Méhes György tervei alapján született, a résztvevő cégek a Ganz és Társa és a Magyar Állami Vas- Acél és Gépgyárak hídosztályai, Teleki László vállalkozó a kőműves munkák, Wohl József tetőfedő mérnök, Wusinszky György padlóburkoló vettek részt. A kivitelezés a Magyar Királyi Kereskedelmi és Közlekedési Minisztérium hajóépítési osztály Dunahíd építő osztálya vett részt, ellenőrök Tantó Pál miniszteri biztos és dr. Széchy Károly királyi főmérnök, Gyengő Tibor és Palágyi Pál ellenőr mérnökök munkái.

A gyönyörű, ultramodern Budaörsi Repteret 1937.június 20-án  ifj. Horthy István nyitotta meg. 1937 őszétől indult a prágai járat, 1938-tól Arad, Varsó, Helsinki, Stockholm irányából Budapest az észak-déli európai tengely kulcsfontosságú állomásává vált. Ezek az évek jelentették a fénykort, 1939-ben naponta 30 gép fordult meg a reptéren. És már jelentkeztek is a hátrányok. Egyre inkább hiányzott az anno kispórolt földalatti folyosórendszer, ami az utasokat és kísérőiket a géphez juttatta volna. A reptér völgyben van, a köd, az éjjeli világítás teljes hiánya, a betonpályák hiánya, a puha talaj és rövid kifutópálya egyre zavaróbbá vált. És főleg, hogy a reptér terjeszkedése teljesen lehetetlen volt. Már 1938-ban megindult Ferihegypuszta fejlesztése. Ugyan a háború beköszöntével megcsappant polgári légiközlekedést ki tudta szolgálni Budaörs, egy új, nagyobb befogadó erejű reptér építése elengedhetetlenné vált.

A háborúban Budaörs szinte egyáltalán nem sérült meg, szemben a ferihegyi építkezéssel, így 1946-ban Budaörsön indult újra az élet. Ferihegy 1950-re készült el, azóta szegény Budaörsi Reptérre sem karbantartásra, sem gondos felújításra nem jutott pénz. Az eredeti berendezésből minden elveszett, a falak áznak, keserves látványt nyújt az egész ház és környezete. Állami tulajdonban van, különféle hasznosítók váltják egymást, de az épített örökség, a magyar mérnöki tudomány vívmánya nincs jó kezekben, sőt. Kész csoda, hogy még áll. A mostani bérlők lelkesen újítják a belső tereket, de a teljes felújítás költségeit kigazdálkodni csak vaskos állami ráfordítással lehetne. Jó lenne mielőbb megérni az újjászületést.

Forrás: Helyszínbejárás 2017 ősz/tél

https://hu.wikipedia.org/wiki/Budaörsi_repülőtér

http://www.budaorskonyvtar.hu/elektronikus/letoltes/tanulmany/tan0021.pdf

http://epiteszforum.hu/borbiro-bierbauer-virgil-1893-1956

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/PestiHirlap_1937_03/?query=Buda%C3%B6rsi%20rept%C3%A9r&pg=212&layout=s

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/TERESFORMA_1937/?pg=406&layout=s

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MagyarMernok_1938/?pg=264&layout=s

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MagyarMernok_1938/?pg=267&layout=s

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MagyarMernok_1938/?pg=271&layout=s

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MagyarMernok_1938/?pg=284&layout=s

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/TERESFORMA_1937/?pg=348&layout=s

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/TERESFORMA_1937/?pg=348&layout=s

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/TERESFORMA_1937/?pg=382&layout=s

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/TERESFORMA_1937/?pg=366&layout=s

Bérház mese

20180224_102604

Rákóczi út. Sokat látott, lepusztult, forgalmas főútvonal. Gyalogosan közlekedni rajta nem egy élmény, inkább büntetés. Lehajtott fejjel, gyorsított léptekkel érdemes, így azonban végképp lemaradunk a fénykor itt felejtett tanúiról.  Vannak még mindig szép homlokzatok, a többség egységesen szürke, koszos, kopott, gondos, alapos felújítást rég nem remélő, szomorú bérház.

20180225_100314

Ilyen a 69-es számú is, amire egy kedves olvasóm, Ábrahám Zsuzsanna hívta fel a figyelmemet. A házzal való ismerkedést a Levéltárban kezdeni azért jó, mert előbb a hőskort látja az ember, ráadásul a 120 éves terveken a gyöngybetűs írás, a festett részletek külön örömforrást jelentenek az erre „utazó” érdeklődőnek.

20180219_112809

Befektetésnek épült a hatalmas bérkaszárnya, az építés éve 1896, a megrendelő „Tekintetes Weinréb Fülöp úr és neje”, a tervező ugyanő, és társa, Spiegel Frigyes.

20180219_112828Aki kicsit is érdeklődik Pest, különösen a XIX. és XX. század fordulóján őrült tempóban épülő város története iránt, az felkapja a fejét e két név hallatán. Spiegel Frigyes (1866-1933) és Weinréb Fülöp (1863-1934) 1895-ben nyitottak közös irodát az Erzsébet körút 33-ban. Ők építették Pest legelső és egyúttal legmerészebb szecessziós bérházait. Ráadásul színesben, ahogy azt az Izabella utcai Lindenbaum-ház felújítása óta tudjuk. Vagyis ilyen színes homlokzatokkal büszkélkedhetett anno például Kosztolányi háza, ahol a rég kihalt „Üllői úti fákról” írt, vagyis az Üllői út 21, és a Nyugati tér környékének egyik legszebb, és, lévén átjáró ház, legizgalmasabb háza is, a ma Bajcsy-Zsilinszky út 63-Jókai út 40. A bécsi szecesszió stílusát követik a homlokzaton tekergő díszítések, modern, forradalmi változást hoznak a pesti városképbe a historizmus fegyelmezettségével szembenálló „Jugenstil, art nouveau, modern style”merész díszeivel. Weinréb és Spiegel névjegye a szecesszió, ők az éllovasok, a bátrak, az elsők.

Gyakori a századfordulón, hogy ketten jegyeznek egy építészirodát. Egyikük a művész, a másik az „adminisztrátor, szervező” a háttérmunkás. Esetünkben Spiegel volt a művész, nemcsak építészként, bútortervezőként és belsőépítészként is dolgozott, sőt, a később Sir Alexander Kordaként világhírű  Korda Sándor első filmjeihez díszleteket is tervezett. Márkus Gézával, a tehetséges, fiatalon elhunyt építésszel, a kecskeméti Cifrapalota tervezőjével Maison Moderne néven lakberendezési szalont nyitottak a Károlyi Mihály utca 3-5-ben, majd, 1912-ben a gyönyörű Váci utca 11/b félemeletén „Dáma, asszonyi ékességek boltja” néven. Alapítója, majd 1914-1917ig elnöke volt a Magyar Építőművészek Szövetségének, tagja a Szinyei Merse Társaságnak és a Fészek Klubnak is. Még babákat is tervezett, és vélhetően gyönyörű díszletet egy ma nehezen elképzelhető rendezvényhez: 1914-ben jótékonysági bált tartottak a Duna jegén.  A Tanácsköztársaság után Nagyváradra költözött, ott is van pár bérháza. 1923-tól ismét Pesten élt és dolgozott, de kései munkáit már nem a szecesszió jegyében készítette. Sírja a Kozma utcai zsidó temetőben található Freund Vilmosé mellett, akinek irodájában fiatalon dolgozott, Weinréb Fülöp a rákoskeresztúri zsidó temetőben nyugszik.

Weinréb az épületszerkezetek szükséges, de nem feltétlen kreatív, vagy örömteli megalkotásában volt erős, talán ezért születhetett a döntés, hogy a Weinréb és felesége által megrendelt házon egy centi szecesszió se látszódjon. Klasszikus eklektikus bérkaszárnya születik, a fénykorban 2-3 szobás, fürdőszobás – ez utóbbi korántsem természetes akkoriban – lakásokkal. A megbízható stílus stabil jövedelemhez juttathatta a befektetőt és induló építészirodáját is, ahol egyik szépséges, leginkább szecessziós lakóház terve született a másik után.

20180224_101314

20180224_10133820180224_103535

20180224_10260420180224_103436

20180224_102627

20180224_101802

20180224_101624

Az elmúlt bő fél évszázad mindent elkövetett, hogy a ház eredeti szépségéből mára gyakorlatilag semmi ne maradjon. A főlépcső kovácsoltvas korlátja, és padlódíszítése sejteti, hogy bár nem a legmerészebb divat szerint épült, sem a legdrágább környékre, azért az időtálló minőség alapvetése itt sem maradt el. 50 méterre vagyunk a magyar kovácsoltvas művészet mesterének, Jungfer Gyulának lakatosműhelyétől, jó eséllyel ezek a korlátok is az ő szakértelmét dicsérik.

20180219_11284920180219_112856

Az utcafronton az első tervek szerint egységes, igényes, fakeretes kirakatsor épül az utcára nyíló üzleteknek, ma ez a legszedett-vedettebb pontja a háznak, sanyarú mai szokás szerint se egység, se ízlés, igényesség meg pláne nincs az üzletportálokon nyomokban sem.

A házat aztán átalakítják 1923-ban és 1935-ben is. A háború utáni áldatlan évtizedekben úgy sikerül szétszabdalni az eredendően emberszabású, kényelmes városi lakásokat, hogy némelyiket 1988-ban kelljen korszerűsíteni. Vagyis a 100 éve alap fürdőszobákat visszaépíteni. Szomorú.

20180225_10024720180225_100302

Ma a ház apró lakásokra szabdalt, ha lehet még inkább kaszárnya-jellegű, mint 100 évvel ezelőtt lehetett. Homlokzata egész jól vészelte át a viharos évszázadot, felismerhetőek az első rajzok díszei, de a vastagon mocskos felszín kevéssé vonzza a tekintetet. Az egyik lakó teljesen elképedt a hírre, hogy azért fényképezem, mert érdekel a ház története, és mert szépnek látom. Jó lenne ezeket a házakat is egyszer felújítani, portáljaikat egységes, minőségi arculattal ellátni, és főleg, a minőség megmaradását garantálni. Érdemes lenne megbecsülni, amink van, a Rákóczi út minden régi házát rendbehozni, és rendben tartani, megszolgálták.

Forrás: Helyszínbejárás 2018. február

Budapest Történeti Levéltár

https://24.hu/kultura/2017/06/11/ismeretlen-budapest-a-rakoczi-uton-foldre-hullott-makk-hetes/

http://kep-ter.blogspot.hu/2015/01/vaci-utca-11b.html

https://24.hu/tag/weinreb-fulop/

http://lathatatlan.ovas.hu/index.htm?node=48680

https://24.hu/belfold/2016/06/26/ismeretlen-budapest-terezvaros-rejtett-szecesszios-csodaja-mely-vilaghirt-hozhatott-volna-a-tervezojenek/

http://www.szecessziosmagazin.com/magazin2/spiegellindenbaum.php

https://24.hu/kultura/2016/05/29/ismeretlen-budapest-a-varos-legkeskenyebb-alig-hat-lepes-szeles-haza/

https://24.hu/belfold/2016/06/26/ismeretlen-budapest-terezvaros-rejtett-szecesszios-csodaja-mely-vilaghirt-hozhatott-volna-a-tervezojenek/

 

Egy mesélő parkolóház

bianchi_s5_01

Erzsébetváros, Kertész utca. Árnyékos, viszonylag forgalmas útvonal, magas, sötét házak, egy-két foghíj. A szemközti üres telek szokatlan fénnyel árasztja el a páros oldal szomorkás, hosszú házfal szürke, sokat látott, egyszerű homlokzatát.  Dísztelen falán felirat nyomai: „Cyklop Garage”.

20180210_111517

20180210_111637

20180210_111648

20180210_111724

És igen, garázsnak, mai szóval parkolóháznak épült, az elsők közt a városban.

cyklop1

A Cyklop Építő és Ingatlanforgalmi Részvénytársaság” 1924-ben bízta meg a divatos pesti építészt, Löffler Bélát, hogy parkolóházat építsen a tulajdonukban lévő, többháznyi telekre a Kertész utcában. Úgy tűnik, ez Löffler Béla egyik utolsó pesti megbízatása, lévén 1925-ben megnyerte a jeruzsálemi Nemzeti Színház építésének pályázatát, majd Alexandriába költözött, ott nyitott építészirodát, jó eséllyel minden idők egyetlen magyarjaként. Ott, Alexandriában halt meg valószínűleg, valamikor a harmincas évek második felében.

20171029_183637

A megnyitóra Auguszta királyi hercegnő, Ferenc József unokája, és férje, József Ágost főherceg, József nádor unokája is megjelent, ünnepelve a modern városi újdonság megépültét.

250px-Auguste_maria_louise_bayern_1875_1964_erzherzogin

József Ágost

A kezdetek hirdetései Európa legnagyobb és legmodernebb autógarázsaként hirdették, a fénykorban benzinkút, alkatrész üzlet, sőt 1928-ban Lancia és Bianchi szalon szolgálta ki Budapest növekvő létszámú autótulajdonosait.

20171029_184310

Cyclop fészek

LANCIADilambda-3349_2

LANCIA Dilambda 1928-1933

bianchi_s5_01

BIANCHI S5 1928

 

A közeli Kazinczy utcai zsinagóga után 20 évvel született ez a terv, stílusában és funkciójában is teljesen eltérő épületről van szó. Vasbeton szerkezetű, háromszintes garázs rejtőzik az utcára néző bérház mögött, az 1928-as emeletráépítés után összesen 250 autó elhelyezésére volt alkalmas.

A háború után a Főtaxi kapta meg az épületet. Az épület lassú mélyrepülése nagyjából akkor kezdődhetett. A hátsó traktus ma is parkolóházként üzemel, az utcára néző szárnyban lakások vannak. A színtelen, ütött-kopott homlokzaton semmi sem utal a fénykor eleganciájára.

Várkastély a Városligetnél

20180210_101031

A Thököly út és a Dózsa György út közötti kertváros egy oázis. Méterekre a város legreménytelenebb, legzajosabb forgalmától itt csönd van, fák, kertek, öreg házak őriznek valamit egy régi Budapestből. A régi Park Club, ma Stefánia Palota hátsó bejáratával szemben, a Zichy Géza utca 10 alatt egészen különleges hangulatú villa áll. Várkastélyt idéző tornyai vannak, hatalmas ablakai, ígéretes teraszai, mindezt, öreg platán őrzi, takarja az avatatlan szemektől. A falon kicsi tábla: „Ezt a házat építette, itt élt és alkotott László Fülöp világhírű festőművész.”

20180210_101031

20180210_101145

Ezen a ponton szégyelli el magát az ember. Bár érdekelt mindig is a festészet, és ugye kijártam iskoláim, bizony fogalmam nincs, ki volt, a ráadásul világhírű László Fülöp. Azaz nem volt, mindaddig, amíg a Múlt-Kor magazin 2013-as évjáratának téli számába meg nem írtam a Mesélő Házak sorozatban ennek az igazán mesélő villának a történetét. László Fülöp nevét sikeresen elhallgattatta a magyar oktatás és művészetpolitika (ha van ilyen nyakatekert abszurdum), bár briliáns tehetség volt, jó 50 évig a kutya se beszélt róla sehol Magyarországon.

 250px-László_Fülöp_Önarckép

László Fülöp Laub Fülöp Elek néven született 1869-ben született Budapesten és 1937-ben halt meg Londonban. Szegény, zsidó családban született Pesten, édesapja női szabó volt. A rajzban jeleskedő ifjú Laub előbb Székely Bertalan és Lotz Károly tanítványa lett, majd Münchenben tanult. 1890 és 1892 közt Pesten, 1901-1907közt Bécsben dolgozott, 1907-ben pedig Londonban telepedett le. 1914-től angol állampolgár. Nagy sikerű kiállításai voltak Berlinben 1897-ben és 1900-ban, 1907-ben Londonban és Budapesten, 1909-ben ismét Berlinben, 1925-ben New Yorkban, 1927-ben Londonban, 1931-ben Párizsban. A londoni Royal Art School tanára volt éveken át. Portréfestőként volt világhírű, állítólag 2-3 óra alatt készült el egy-egy arcképpel. Több, mint 3000 portrét festett meg pályafutása alatt. Modellt ült nála mindenki, aki számított, megfestette XIII. Leó pápát, és utána minden, magára valamennyire is adó főpapot, az amerikai elnököt és pénzarisztokráciát, a német császárt, Lord Rothemiere-t, Horthyt többször is, Erzsébet királynét, Ferenc Józsefet például 1912-ben. A kép jól sikerült, nemesi címet kapott érte, eztán Philip Alexius de László of Lombos néven szerepelt. V. György király lovaggá ütötte.

VI. György

VI. György angol király

laszlo_fulop_-_xiii_leo_papa_1900_mng

XIII. Leó pápa

E

Erzsébet királyné

FJóska

Ferenc József

Münchenben a festőakadémián ismerte meg, majd 1900-ban vette feleségül az ír sörgyáros lányát Lucy Madelain Guiness-t.

Lucy Madelain

A korabeli pletykákkal ellentétben ez szerelemházasság volt, az esküvő előtt a pár 10 évig levelezett, házasságukból öt fiú és egy lány született.

László Fülöp önarcképe ma az Uffiziben látható, de vannak képei a Louvre-ban, Rómában, Oxfordban, és a Nemzeti Galériában is.

László Fülöp romantikus villája tervezését 1898-ban Gyalus Lászlóra (1865-1941) bízta, aki mai szóval műemlékes építész volt, Pesten az ő munkája még a Szabadság tér 13, és a Mosonyi utca 5. Schulek Frigyes mellett dolgozott a Mátyás templom feltárásán, Pozsonyban a ferencesek és a klarisszák templomán, és a jáki nagytemplom restaurálásán is. A városligeti várkastély 350 négyzetmétere csak 9 évig volt László Fülöp otthona. 1907-től bérlők váltották egymást: itt lakott egy ideig Molnár Ferenc is, állítólag itt írta a Liliomot. 1912-ben Paupera Ferenc vette meg a házat, aki nevével ellentétben dúsgazdag volt, bankár. Az 1901-es Vasárnapi Újság írta róla: „kevés olyan ember van a pesti pénzoligarchiában, aki könnyebben, szívesebben, szebben tudna pénzt költeni, mint ő.” 1928 húsvétján mesebeli házába méltó menyasszonyt hozott: Bajor Gizit, minden idők egyik legnagyobb magyar színésznőjét vette feleségül.

20180210_100920 20180210_101001 20180210_101108 20180210_101116 20180210_101201 20180210_101324 20180210_101330 20180210_101335

A háború után is laktak még itt színészek: Berczy Géza, a Víg-és a Nemzeti Színház színésze jóvoltából kollégák, barátok leheltek életet a falakba. Somlai Artúr itt tanulta Lear király szerepét például.

A nagy lakást több kisebbre szabdalta a történelem, de ma is festők, művészek laknak itt. Nagy idők, nagy emberek, híres tehetségek tanúja ez a ház, ráférne most, így az első 100 év után végre egy gondos, alapos felújítás.

Forrás:

Helyszínbejárás 2018 február

http://www.kieselbach.hu/muvesz/laszlo-fulop_728

http://www.kortarsonline.hu/2004/03/laszlo-fulop-az-utolso-udvari-festo/7465

http://www.blikk.hu/aktualis/belfold/uralkodok-udvari-festoje-volt-a-nagyapam/m0sgvrp

https://hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%A1szl%C3%B3_F%C3%BCl%C3%B6p_Elek

http://www.mke.hu/lyka/11/171-175-laszlo.htm

https://budapestaukcio.hu/laszlo-fulop-elek/festo

http://egykor.hu/budapest-xiv–kerulet/laszlo-fulop-lovagvara/3774

http://lexikon.katolikus.hu/G/Gyalus.html

https://24.hu/kultura/2015/12/01/csodalatos-romantikus-varkastely-bujik-meg-a-a-varosliget-mellett/

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/b-74700/berczy-geza-74B28/

Búza Péter: Pest-Budai Történetek Idegenforgalmi és Prop. Kiadó Budapest, 1983

Fényterápia

20171006_110224

Már rég szerettem volna látni. Nálamnál aktívabb városjárókmár többször bemutatták ezt a századfordulós, rejtett, szecessziós csodát. Meg szerettem volna ajándékozni magam ezzel a nem mindennapi látvánnyal. Az ősszel aztán szerencsém volt. Isten áldja a felújítókat – több szempontból is – az ajtó hetekig tárva-nyitva állt, por, kosz, halkan és udvariasan sürgő-forgó munkások mindenütt. Beengedtek, besurrantam.

Szűk, sötét előtér fogadott, a már utcáról megcsodálható, sárga virágos kőszőnyeget kerámiaképes, fehér csempés folyosó keretezi. Abszurd módon mindent túlélt, maratott üvegű, mintás fa ajtó nyílik a lépcsőházra. Ami menthetetlenül sötét, a megvilágítását szolgáló kis udvar szűk, a ház magas, a fény csekélyke, pláne borongós napon. A praktikum megint meglep: éppen ezért, az udvart átszelő gangok üvegtéglásak, hogy legalább a kevéske fény áthatolhasson, így érvényesülhessenek Róth Miksa messze földön híres ablakcsodái

20170928_161632

20171006_105617

20171006_10530620171006_105222 20171006_105233

Mert a Hajós utca 32 fő attrakciója a kék minden árnyalatában pompázó, virágokat és egzotikus madarakat ábrázoló nagyszerű ablakok. Mint egy kedves lakó megjegyezte, ezek már „csak” másolatok, de hódolat az elkészítőknek, korszaktól függetlenül. Az elpusztult ablakok újjászületésének éve 1992 volt, a mecénás a Fővárosi Önkormányzat műemléki alapja, a restaurátorok Gonzálesz Gábor és Füri Judit. Kár, hogy nincs sehova kiírva a nevük, megérdemelnék. Az ablakok olyan szépek, le sem tudja az ember venni a szemét róluk, lenyűgözőek, ahogy a kovácsoltvas is. A tér egészen szűk, a terv és a kivitelezés mégis – vagy épp ezért – csupa játék. Sehol egy szöglet, sehol egy egyenes vonal. Hullámzik a lépcső, a lépcsőkar, félkörív vezet a lakásokhoz, a lépcsőfordulóban is körtáncot kénytelen járni az elképedt látogató. A fény letéteményese a mennyezetet fedő üvegtető, szomorú állaga ellenére is hűségesen teljesíti kötelességét: a kevéske fényt megtöbbszörözi, árasztja fentről.

20170928_161131

20171101_121425

20171006_11022420171006_110047

20170928_161012

20170928_16102220170928_161035

20170928_160921

20170928_161206 H32 Anita

Most épp a külső, utcai homlokzat felújítása zajlott le, ami áldásos, biztos hatalmas lesz a változás az eddigi sötétszürke, potyogó vakolatú látvány után, de a belső terek, bár bőven rászolgáltak némi pénzköltésre, most úgy tűnik, nem kerülnek sorra. Egyedül az ablakok ragyognak, erős kontrasztban a falakkal, korlátokkal.

Az eredeti terveket kézbe venni mindig élmény.

Ezúttal az első meglepetés tárgya egy, a lépcsőházról nem látható, extra belső udvar, földszinten fedett – volt legalábbis anno – az emeleti lakásból azonban terasz nyílt erre hátra, vagyis nyugat, így a napfény felé.

Az már a főlépcsőről is látszik, hogy a meseszép ablakok keskenyebbik verziójából kettő a lakások felé néz. A régi rajzok szerint ezekből minden emeleten egy-egy a tágas fürdőszobát volt hívatott sejtelmes fényben fürdetni, míg a másik ablak a „passage” felé nézett, amely a lakást kötötte hátsó teraszához, illetve szobáihoz.

Az 1903-as tervek megrendelője Szegő Gáspár és felesége voltak, a tervek Málnai Béla és Román Miklós aláírásával születtek, a kivitelező pecsétje Kondor és Feledi mestereké. Mindkét építésznek rengeteg gyönyörű háza épül Pesten, Málnai karrierje nagyját Haász Gyulával dolgozta végig, Román Miklós meg testvérével, Ernővel szövetkezett, ez a fiatalkori munkájuk egy különös koprodukció.

Szegő Gáspár papírkereskedelmi részvénytársasága foglalta el a ház teljes földszintjét, valamint pincéjének nagyját, és „karzat” fedőnév alatt a mai világban galériának nevezhető, az első szint és a földszint közé kitalált szintet is, ott voltak az irodák, továbbá innen nyílt a legszomorúbb paraméterekkel bíró házmesterlakás: a szűk és sötét belső udvarra nézett.

Az első emeletre épült a legszebb lakás: négy szoba, hall, nagy fürdőszoba, az utca felé kis loggia, és hátra, a zárt, nagyobb udvar fele terasz. A hátsó lépcsőről kétszobás, fürdőszobás lakás épült. Ez a szoba-és lakáselosztás a másik két szinten ismétlődik.

A padlástérre épült a műterem, eredetileg „lemez-edző”, teremméretű szobákkal, és három sötétkamrával, továbbá tágas terasszal az utca felé.

Sem a Levéltár iratai közt, sem pedig a lépcsőházban nem leltem nyomát a szocializmusban szokásos, drasztikus lakás leválasztásoknak. Szerencsés lehet az, aki itt lakik, vagy valamiért időről időre itt akad dolga. Homlokzata újjászületése óta olyan, mint egy csokor fehér virág, csodás színfolt.

A volt……

20160228_120355

….és a lett.

20171202_120914

És a mesés részletek….

20171202_120925

20171202_120933

20171202_120949

20171202_120941

20171202_121134

20171202_121218

20171202_121222

20171202_121001

Mint egy szentély, a szecesszió szentélye, olyan ez a ház, mindenütt virágok, madarak, színek, girlandok, mintha minden a lakók, és az erre járók kedélyének javítására született volna. A homlokzat gyönyörűen megújult, reméljük a belső terek is szépen sorra kerülnek.

Forrás:

Helyszínbejárás 2017 ősz

Ráday Mihály: Új Városvédő Beszédek –  Tarsoly Kiadó Bp., 2001

Budapest Történeti Levéltár

Fent és Lent – Corvina Kiadó Bp., 2014

Hálás köszönet a http://checkmybudapest.blogspot.hu/ szerzőjének, Nagy Anitának a gyönyörű képeiért, és lelkes részvételért 🙂

Pók és arany – Kazinczy utca 51

20171202_093313

Kazinczy utca. Idejártam iskolába hajdanán, akkor még jóval lepukkantabb volt a környék. Maradt mára is pár rozzant homlokzat, de sokasodnak az újjászülető házak, a jó példák. Az 51-es szám keskeny, magas, napsárga fala messziről látszik, ahogy gazdátlan földszintje is, pedig milyen klassz üzletet lehetne itt újra berendezni. Hogy a homlokzat átvakolása, vagyis az ahhoz használt anyag miért nem volt szerencsés választás, arról az örökségfigyelőn olvasható okos írás. A divatos, viszont előnytelen megoldáshoz valószínűleg a pénz, az akarat, és a kivitelező hozzáértésének hiánya alkotott tökéletes kombinációt – pesti szokás szerint.

20170317_104955

20171202_093602

Sokan írtak már e házról, én körülbelül 5 éve próbálok bejutni, egyrészt, mert rég csodált, kedvenc építészem, Fodor Gyula munkája, másrészt mert olyan gyönyörű a kapu mögött látszó folyosórészlet. Szívszorítóan szép, évtizedek óta elhanyagolt állapotában is. Aztán a minap szerencsém volt. Napfényes, téli reggelen barátságos lakók engedték be a bámészkodó idegent. Sőt, körbe is vezettek páratlanul szép lépcsőházukban, elbüszkélkedtek a mindent túlélt, illetve saját kézzel felújított részletekkel. Mert igen, a homlokzat nemrég megújult a tulajdonos önkormányzat jóvoltából, ahogy a belső, udvari rész is, de a lépcsőház, hát igen, az még várat magára. De néhány éve a lakók kiemelték a nyomokban megmaradt színes, Róth Miksa-féle, a földszinti lépcsőfordulót díszítő ablakot a keretéből, és a legfelső szinten lakó grafikusművész felújította. Igen, saját maga. És ugye, milyen szép lett? De milyen! De jó, hogy ilyen is van. Nagy hasú pók díszíti az ablakot, ahogy a ház külsejét is helyenként, az ablakok alatt.

20171202_091643

 

20171202_093313

20171202_093305

De miért a pók? Kicsit utánanéztem, minek lehet szimbóluma, vagy volt régebben mifelénk, illetve más kultúrákban.  Érdekes dolgokat találtam: „Ősi szimbóluma a például a mágiának, misztériumoknak, erőnek, növekedésnek, s az időnek. Az indiánoknál a pók a védelem szimbóluma is. védelmezője a rejtett tudásnak. Indiában a pók jelöli azt, hogy nem minden az, aminek látszik. Egyiptomban teremtésnek, az újrateremtésnek a szimbóluma, Neith istennővel kapcsolják össze. A pókok nagy terveket és titkokat rejtegetnek. Az indiánok azt mondják, hogy a Pókasszony fonta az életet és az élőlényeket, s hogy minden ezen a fonálon csatlakozik egymáshoz. Egy régi történet szerint a pók adta az első ábécét az embernek, hogy kommunikálhasson a másikkal. A pók totem egyensúlyt tanít a múlt és a jövő között, a fizikai és a szellemi világ között. Az erő és a gyengédség kombinációja. Segít felébreszteni a kreatív tehetséget. Emlékeztet, hogy a múlt mindig kapcsolatban áll a jövővel.  A pók üzenetéhez tartozik, hogy élned kell, haladnod tovább. Gondold át a lépéseidet, s hogy kikre leszel vele hatással. Egyensúlyt teremts az életedben, s figyelj oda minden apró rezgésre a hálódon, mert  jutalmat rejthet.  Minden hálórész kapcsolatban áll a középponttal, így tehát ne felejtsük el, hogy honnan is indultunk.  Akik a pók totemmel rendelkeznek, általában sikeresebbek az írással kapcsolatos varázslatokban.”

A régi zsidó negyedben járunk, ősi szabályok, és mély, Istenbe vetett hit szerint élték itt életüket a közösség tagjai, ráadásul a ma Kazinczy, 1879 előtt Kereszt utca hajdan az ezüst- és aranyművesek, ékszerészek utcájaként volt ismert, akiknek rejtélyes munkáját sok titok, misztérium övezte. Lehet, rájuk utaltak a homlokzatba faragott, üvegbe metszett-maratott pókok gondosan szőtt, szabályos hálóikkal.

Ma már csak egy színes ablak díszíti a sokat látott lépcsőházat, de az a ház büszkesége, joggal. Még néhány ablakszem tanúskodik a fénykorról az emeleten, kész csoda, hogy megmaradtak.

20171202_09323220171202_092427

És a falak. Hála az elmúlt évtizedek teljes pénztelenségének a régi festés is megmaradt, majdnem végig, de leginkább a legfelső szinten csodálható meg a Fodor Gyula házaiban megszokott frízek alatt futó sötétkék csík-pár, ritka kincs. Visszatérő szépség pesti házakban, és itt is a sötétkék szín, általában csempe formájában, a lépcső mentén, vagy/és az előtérben. A kék a Bibliában jellegzetesen égi szín, a keresztény művészetekben a transzcendencia színe, kikeveréséhez a drága lazúrkövet használták. Minél mélyebb a kék, annál inkább ébreszt bennünk vágyat a tisztaság iránt. Kék az ég, a levegő, a víz, csupa létfontosságú, életet adó, gondoskodó természetű dolog. De jelképezhet intelligenciát, tudást, vallási áhitatot, de nosztalgiát is. Tapasztalatom szerint visszatérő dísze a huszadik század elején Budapesten épült bérházak lépcsőházainak. Ez a szín kíséri haza a lakókat évszázada – kérdés, észreveszi ezt ma bárki is.

20171202_093113

20171202_092803

20171202_093022

20171202_092855

20171202_092848

20171202_093407A Kazinczy utca 51-ben mindenhol a kék szín köszön vissza: a padló geometrikus díszén, az egy legfelső lépcsőforduló kivételével, de ott az udvar felé néz egy egészen más, szintén kék, és szintén gyönyörű verzió. A fal festett csíkján magasan, és a bejáratnál, ahol a legkeservesebbek az állapotok. A belső udvar is kék lett legutóbbi felújításakor, ez viszont kissé meglepő fordulat az utcai sárga, és a belső kékek eltérő, melegebb árnyalata után.

A ház eredeti tervei elvesztek, de a kezdetekről Rákosi Jenő (az ő házáról itt) lapjában, a Budapesti Hírlapban található kincset érő híradás az Arcanum jóvoltából. A lap 1908 június 28-i számában megjelent hirdetésből lehet következtetni a megépült lakások méretére és színvonalára: „A Kazinczy utca 51. számú bérház legmodernebb, nagy, 4 szobás, (2 ablakos) belépővel, télikert, előszoba, stb-vel bíró lakások kiadók. Ugyanott egy 4 helységből álló, felülvilágítós műterem műipari célokra is alkalmas, augusztus hó 1-ére kiadók.”

25114994_1527787320670151_534809642_n

A szecesszió beköszönte előtt e ház helyén a szomszédos 49-es szám tervezőjének Zitterbath Mátyásnak jó eséllyel hasonló háza állt. 1905-ben ezt a házat Schirmbrandt Antal építész, építési vállalkozó vette meg. Az ő lánykáját vette feleségül Fodor Gyula, aki aztán megrajzolta szépen az újat, és a ház létének első éveiben „Fodor Gyula és társa czég” néven birtokolta is azt. Aztán persze több tulajdonos váltotta egymást. A mai lakók emlékezete szerint az utolsó, háború előtti gazda egy aranyműves család volt, akiknek a földszinten üzletük, az emeleten szép lakásuk volt, és akik gondosan karbantartották igényes bérházukat. Pár éve a leszármazottak ellátogattak ide, biztos megrázó volt így látni a házat….

20171202_092815

20171202_092825 20171202_093334 20171202_092508

….a szőnyeg hűlt helye….

20171202_093525 20171202_093434

A ma szégyenszemre bedeszkázott, jobb sorsra érdemes üzlethelyiségben a fénykorban „Wieselmann és társa üvegcsiszoló, tükröző és rézkeretező ipartulajdonos” üzlete volt található, majd, 1938-1953-ig Felhős Frigyes ötvösműhelye. A Felhős család emlékét mai is őrzi a ház.

20171202_093606

Annyira szép ez a ház is. Hiába a gányolt homlokzati festés, a rohadó földszint, romjaiban is fényűző, és elegáns. Az lenne a legjobb, ha újrakezdenék a felújítást, ahogy a szomszédos, 49-es házat legalább kívülről sikerült, úgy át lehetne vakolni ezt a jobb sorsra érdemes, pesti csodát. Nem beszélve a belsőről. Ney Simon szobrász alkotásai, a falfestések, az eredeti ajtók-ablakok mind-mind megértek a gondos felújításra. Remélem, már nem kell sokáig méltatlan állapotban várniuk a csodát Budapest legfelkapottabb negyedében.

Forrás:

Helyszínbejárás

http://tgy.gportal.hu/portal/tgy/upload/541212_1354234268_05184.pdfhttp://www.annwn.hu/natura/totemallatok/totemallatok-fajtakra-bontva/a-pok

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_20_1908/?pg=207&layout=s&query=Kazinczy%20utcza%2051

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BudapestiHirlap_1908_06/?pg=512&layout=s&query=Kazinczy-utca%2051

http://kep-  ter.blog.hu/2017/03/14/kazinczy_utca_821

http://www.megbekelestemplom.hu/files/006_Szinek.pdf

http://www.erzsebetvaros.hu/erzsebetvaros/keruletunk-38/helytortenet-61/epuletek-111/kazinczy-utca-206

http://oroksegfigyelo.blog.hu/2016/02/06/mitol_csunyak_a_pesti_hazak

http://hg.hu/cikkek/varos/14001-szazeves-gyarakban-bulizunk-tavaszi-felfedezout-az-erzsebetvarosban

http://mierzsebetvarosunk.blog.hu/2016/07/31/kazinczy_utca_51

http://urbface.com/budapest/a-schirmbrandt-berhaz

http://www.multesjovo.hu/hu/aitdownloadablefiles/download/aitfile/aitfile_id/435/

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_21_1909/?pg=790&layout=s&query=Wieselmann%20%C3%A9s%20t%C3%A1rsa

Városszéli szecesszió – Fiumei út 12-14.

nő

Fiumei út. Széles, poros, hiába a  temető közelsége, városi főútvonal ez a javából. Régen a város széle volt, ma az egyik fő ütőér. Nem számít itt sok szépségre az ember, pedig a kórház, hivatalosan az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet épülete is gyönyörűnek épült anno 1939-ben a Csontváry-mentő Gerlóczy Gedeon jóvoltából. Mára lepusztult, ki itt belép, ha fel nem is hagy minden reménnyel, de a civilizált életfeltételek szokásosan hiányzó valóságával érdemes barátságot kötni. Az utca másik híres épülete Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, melyet Komor Marcell, Jakab Dezső és Sós Aladár rajzolt 1913-ban, mára szépen felújított tömbje messziről vonzza a tekintetet. Az út túloldalán a Nemzeti Sírkert parkja terpeszkedik, előtte rövid házsor a szebb napokat látott Baross térig.

A sarkot egészen különös formájú bérház zárja, már legutóbb, 2 éve, amikor erre vitt dolgom is feltűnt, milyen szép. A Festetics utca felé félig nyitott félkör, a temető felé magas, háromszög forma, a tetőn fura madarak gubbasztanak.

20171028_120709 20171101_140642

20171028_114836

A források többsége, így például nagy tudású szecessziosmagazin is az általam nagyra becsült Fodor Gyulának tulajdonítja a sarki, szecessziós házat, és a fura madarak jelenléte, az igényes és ismerős formák ezt simán hihetővé is teszik. A szomszéd ház gyanúsan sok hasonlóságot mutat a „madaras” házzal. Két éve még az elhanyagolt külsőn is osztoztak, mára a sarki, nagyobb ház szépen megújult. De a Fiumei útra nyíló ajtóik így is egyformák, ahogy az előtér kő burkolata is. Egyszerre épülhettek tán, jó eséllyel ugyanazon tervező munkájaként.

A Budapest Történeti Levéltárban megtekinthető terveken elegáns, szépen díszített ház-pár csodálható meg, azonban azok egyikén sincs rajta Fodor Gyulának sem neve, sem pecsétje. A megrendelő és a kivitelező egyaránt a bizonyos „Nagyságos Schubert és Hickisch utódai”, nekik és általuk épült fel a ház 1907-ben az anno Köztemető utca 12-ben. Egy házra kérnek építési engedélyt 1906-ban, a lakhatási engedély azonban a következő évben már két, címükben 12a és 12b számon szereplő ház-pár kap.. Így született meg a mai Fiumei út 12 és 14.

20171123_110256

A Köztemető-utcza 12 és homlokzatai……

20171123_110640

….illetve alaprajza.

A 12-es ház most még bánatosan lepusztult állapotban van, de díszei nyomaiból látszik, milyen szép lehetett anno, és lehetne újra, ha lenne oly szerencsés, mint a sarki szomszéd. A nagyobbik házban a sarokra néztek a legnagyobb, 4 szobás lakások, most is ott lehetnek a legszebbek, azok nyílnak a temető felé néző védett, napfényes loggiákról. A többi lakások 2, illetve 3 szobásak voltak anno. Schubert és Hickisch cég pecsétjén kívül még Zeuner Gyula építőmester, a Schubert és Hickisch építőmester cég tagja és képviselője szépséges aláírása olvasható a terveken, ő tervezhette a házakat.

20171123_111426

Schubert Ármin és Hickisch Rezső tervezése és kivitelezése nyomán sok pesti bérház és budai villa született már az 1880-as évektől kezdve. Az 1910-es lakcímjegyzék szerint „Schubert és Hickisch és utódai, társtul. Zeuner Gyula építőmester és Kovács Sándor ép. vállalkozók” székhelye a Szív utca 35 alatt található. Ugyanebben az évben a Fiumei út 12/a és 12/b tulajdonosa Kovács Sándor.

20171129_210114

A 14-es ház belseje….

20171028_113501 20171028_113657 20171028_113852

…és a 12-es külseje ma…..
20171028_115000

20171028_114949

20171028_114051

  20171101_143223

20171028_115327

20171101_130211

20171101_130138

20171101_143223

….és régen….

20171123_111337

20171123_110335

20171123_110320

20171123_110303

 20171123_111139

Mindkét ház gyönyörű, figyelemre, megbecsülésre érdemes. Remélem, hamarosan a mai 12-es szám is újjászületik, régi díszeivel együtt, hogy újult erővel indulhasson második száz éve…..

Forrás:

Helyszínbejárás

Budapest Történeti Levéltár

http://www.szecessziosmagazin.com/budapesthely.php?kerulet=08&cim=fiumeu-ut-14&cimtxt=%20CIM

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_22_1910/?pg=756&layout=s&query=Schubert%20%C3%A9s%20Hickisch

https://lnyr.eleveltar.hu/bflquery/detail.aspx?ID=2571488

http://www.jozsefvaros.hu/dokumentumok/foepitesz/36670.pdf