Egy mesélő parkolóház

bianchi_s5_01

Erzsébetváros, Kertész utca. Árnyékos, viszonylag forgalmas útvonal, magas, sötét házak, egy-két foghíj. A szemközti üres telek szokatlan fénnyel árasztja el a páros oldal szomorkás, hosszú házfal szürke, sokat látott, egyszerű homlokzatát.  Dísztelen falán felirat nyomai: „Cyklop Garage”.

20180210_111517

20180210_111637

20180210_111648

20180210_111724

És igen, garázsnak, mai szóval parkolóháznak épült, az elsők közt a városban.

cyklop1

A Cyklop Építő és Ingatlanforgalmi Részvénytársaság” 1924-ben bízta meg a divatos pesti építészt, Löffler Bélát, hogy parkolóházat építsen a tulajdonukban lévő, többháznyi telekre a Kertész utcában. Úgy tűnik, ez Löffler Béla egyik utolsó pesti megbízatása, lévén 1925-ben megnyerte a jeruzsálemi Nemzeti Színház építésének pályázatát, majd Alexandriába költözött, ott nyitott építészirodát, jó eséllyel minden idők egyetlen magyarjaként. Ott, Alexandriában halt meg valószínűleg, valamikor a harmincas évek második felében.

20171029_183637

A megnyitóra Auguszta királyi hercegnő, Ferenc József unokája, és férje, József Ágost főherceg, József nádor unokája is megjelent, ünnepelve a modern városi újdonság megépültét.

250px-Auguste_maria_louise_bayern_1875_1964_erzherzogin

József Ágost

A kezdetek hirdetései Európa legnagyobb és legmodernebb autógarázsaként hirdették, a fénykorban benzinkút, alkatrész üzlet, sőt 1928-ban Lancia és Bianchi szalon szolgálta ki Budapest növekvő létszámú autótulajdonosait.

20171029_184310

Cyclop fészek

LANCIADilambda-3349_2

LANCIA Dilambda 1928-1933

bianchi_s5_01

BIANCHI S5 1928

 

A közeli Kazinczy utcai zsinagóga után 20 évvel született ez a terv, stílusában és funkciójában is teljesen eltérő épületről van szó. Vasbeton szerkezetű, háromszintes garázs rejtőzik az utcára néző bérház mögött, az 1928-as emeletráépítés után összesen 250 autó elhelyezésére volt alkalmas.

A háború után a Főtaxi kapta meg az épületet. Az épület lassú mélyrepülése nagyjából akkor kezdődhetett. A hátsó traktus ma is parkolóházként üzemel, az utcára néző szárnyban lakások vannak. A színtelen, ütött-kopott homlokzaton semmi sem utal a fénykor eleganciájára.

Várkastély a Városligetnél

20180210_101031

A Thököly út és a Dózsa György út közötti kertváros egy oázis. Méterekre a város legreménytelenebb, legzajosabb forgalmától itt csönd van, fák, kertek, öreg házak őriznek valamit egy régi Budapestből. A régi Park Club, ma Stefánia Palota hátsó bejáratával szemben, a Zichy Géza utca 10 alatt egészen különleges hangulatú villa áll. Várkastélyt idéző tornyai vannak, hatalmas ablakai, ígéretes teraszai, mindezt, öreg platán őrzi, takarja az avatatlan szemektől. A falon kicsi tábla: „Ezt a házat építette, itt élt és alkotott László Fülöp világhírű festőművész.”

20180210_101031

20180210_101145

Ezen a ponton szégyelli el magát az ember. Bár érdekelt mindig is a festészet, és ugye kijártam iskoláim, bizony fogalmam nincs, ki volt, a ráadásul világhírű László Fülöp. Azaz nem volt, mindaddig, amíg a Múlt-Kor magazin 2013-as évjáratának téli számába meg nem írtam a Mesélő Házak sorozatban ennek az igazán mesélő villának a történetét. László Fülöp nevét sikeresen elhallgattatta a magyar oktatás és művészetpolitika (ha van ilyen nyakatekert abszurdum), bár briliáns tehetség volt, jó 50 évig a kutya se beszélt róla sehol Magyarországon.

 250px-László_Fülöp_Önarckép

László Fülöp Laub Fülöp Elek néven született 1869-ben született Budapesten és 1937-ben halt meg Londonban. Szegény, zsidó családban született Pesten, édesapja női szabó volt. A rajzban jeleskedő ifjú Laub előbb Székely Bertalan és Lotz Károly tanítványa lett, majd Münchenben tanult. 1890 és 1892 közt Pesten, 1901-1907közt Bécsben dolgozott, 1907-ben pedig Londonban telepedett le. 1914-től angol állampolgár. Nagy sikerű kiállításai voltak Berlinben 1897-ben és 1900-ban, 1907-ben Londonban és Budapesten, 1909-ben ismét Berlinben, 1925-ben New Yorkban, 1927-ben Londonban, 1931-ben Párizsban. A londoni Royal Art School tanára volt éveken át. Portréfestőként volt világhírű, állítólag 2-3 óra alatt készült el egy-egy arcképpel. Több, mint 3000 portrét festett meg pályafutása alatt. Modellt ült nála mindenki, aki számított, megfestette XIII. Leó pápát, és utána minden, magára valamennyire is adó főpapot, az amerikai elnököt és pénzarisztokráciát, a német császárt, Lord Rothemiere-t, Horthyt többször is, Erzsébet királynét, Ferenc Józsefet például 1912-ben. A kép jól sikerült, nemesi címet kapott érte, eztán Philip Alexius de László of Lombos néven szerepelt. V. György király lovaggá ütötte.

VI. György

VI. György angol király

laszlo_fulop_-_xiii_leo_papa_1900_mng

XIII. Leó pápa

E

Erzsébet királyné

FJóska

Ferenc József

Münchenben a festőakadémián ismerte meg, majd 1900-ban vette feleségül az ír sörgyáros lányát Lucy Madelain Guiness-t.

Lucy Madelain

A korabeli pletykákkal ellentétben ez szerelemházasság volt, az esküvő előtt a pár 10 évig levelezett, házasságukból öt fiú és egy lány született.

László Fülöp önarcképe ma az Uffiziben látható, de vannak képei a Louvre-ban, Rómában, Oxfordban, és a Nemzeti Galériában is.

László Fülöp romantikus villája tervezését 1898-ban Gyalus Lászlóra (1865-1941) bízta, aki mai szóval műemlékes építész volt, Pesten az ő munkája még a Szabadság tér 13, és a Mosonyi utca 5. Schulek Frigyes mellett dolgozott a Mátyás templom feltárásán, Pozsonyban a ferencesek és a klarisszák templomán, és a jáki nagytemplom restaurálásán is. A városligeti várkastély 350 négyzetmétere csak 9 évig volt László Fülöp otthona. 1907-től bérlők váltották egymást: itt lakott egy ideig Molnár Ferenc is, állítólag itt írta a Liliomot. 1912-ben Paupera Ferenc vette meg a házat, aki nevével ellentétben dúsgazdag volt, bankár. Az 1901-es Vasárnapi Újság írta róla: „kevés olyan ember van a pesti pénzoligarchiában, aki könnyebben, szívesebben, szebben tudna pénzt költeni, mint ő.” 1928 húsvétján mesebeli házába méltó menyasszonyt hozott: Bajor Gizit, minden idők egyik legnagyobb magyar színésznőjét vette feleségül.

20180210_100920 20180210_101001 20180210_101108 20180210_101116 20180210_101201 20180210_101324 20180210_101330 20180210_101335

A háború után is laktak még itt színészek: Berczy Géza, a Víg-és a Nemzeti Színház színésze jóvoltából kollégák, barátok leheltek életet a falakba. Somlai Artúr itt tanulta Lear király szerepét például.

A nagy lakást több kisebbre szabdalta a történelem, de ma is festők, művészek laknak itt. Nagy idők, nagy emberek, híres tehetségek tanúja ez a ház, ráférne most, így az első 100 év után végre egy gondos, alapos felújítás.

Forrás:

Helyszínbejárás 2018 február

http://www.kieselbach.hu/muvesz/laszlo-fulop_728

http://www.kortarsonline.hu/2004/03/laszlo-fulop-az-utolso-udvari-festo/7465

http://www.blikk.hu/aktualis/belfold/uralkodok-udvari-festoje-volt-a-nagyapam/m0sgvrp

https://hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%A1szl%C3%B3_F%C3%BCl%C3%B6p_Elek

http://www.mke.hu/lyka/11/171-175-laszlo.htm

https://budapestaukcio.hu/laszlo-fulop-elek/festo

http://egykor.hu/budapest-xiv–kerulet/laszlo-fulop-lovagvara/3774

http://lexikon.katolikus.hu/G/Gyalus.html

https://24.hu/kultura/2015/12/01/csodalatos-romantikus-varkastely-bujik-meg-a-a-varosliget-mellett/

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/b-74700/berczy-geza-74B28/

Búza Péter: Pest-Budai Történetek Idegenforgalmi és Prop. Kiadó Budapest, 1983

Fényterápia

20171006_110224

Már rég szerettem volna látni. Nálamnál aktívabb városjárókmár többször bemutatták ezt a századfordulós, rejtett, szecessziós csodát. Meg szerettem volna ajándékozni magam ezzel a nem mindennapi látvánnyal. Az ősszel aztán szerencsém volt. Isten áldja a felújítókat – több szempontból is – az ajtó hetekig tárva-nyitva állt, por, kosz, halkan és udvariasan sürgő-forgó munkások mindenütt. Beengedtek, besurrantam.

Szűk, sötét előtér fogadott, a már utcáról megcsodálható, sárga virágos kőszőnyeget kerámiaképes, fehér csempés folyosó keretezi. Abszurd módon mindent túlélt, maratott üvegű, mintás fa ajtó nyílik a lépcsőházra. Ami menthetetlenül sötét, a megvilágítását szolgáló kis udvar szűk, a ház magas, a fény csekélyke, pláne borongós napon. A praktikum megint meglep: éppen ezért, az udvart átszelő gangok üvegtéglásak, hogy legalább a kevéske fény áthatolhasson, így érvényesülhessenek Róth Miksa messze földön híres ablakcsodái

20170928_161632

20171006_105617

20171006_10530620171006_105222 20171006_105233

Mert a Hajós utca 32 fő attrakciója a kék minden árnyalatában pompázó, virágokat és egzotikus madarakat ábrázoló nagyszerű ablakok. Mint egy kedves lakó megjegyezte, ezek már „csak” másolatok, de hódolat az elkészítőknek, korszaktól függetlenül. Az elpusztult ablakok újjászületésének éve 1992 volt, a mecénás a Fővárosi Önkormányzat műemléki alapja, a restaurátorok Gonzálesz Gábor és Füri Judit. Kár, hogy nincs sehova kiírva a nevük, megérdemelnék. Az ablakok olyan szépek, le sem tudja az ember venni a szemét róluk, lenyűgözőek, ahogy a kovácsoltvas is. A tér egészen szűk, a terv és a kivitelezés mégis – vagy épp ezért – csupa játék. Sehol egy szöglet, sehol egy egyenes vonal. Hullámzik a lépcső, a lépcsőkar, félkörív vezet a lakásokhoz, a lépcsőfordulóban is körtáncot kénytelen járni az elképedt látogató. A fény letéteményese a mennyezetet fedő üvegtető, szomorú állaga ellenére is hűségesen teljesíti kötelességét: a kevéske fényt megtöbbszörözi, árasztja fentről.

20170928_161131

20171101_121425

20171006_11022420171006_110047

20170928_161012

20170928_16102220170928_161035

20170928_160921

20170928_161206 H32 Anita

Most épp a külső, utcai homlokzat felújítása zajlott le, ami áldásos, biztos hatalmas lesz a változás az eddigi sötétszürke, potyogó vakolatú látvány után, de a belső terek, bár bőven rászolgáltak némi pénzköltésre, most úgy tűnik, nem kerülnek sorra. Egyedül az ablakok ragyognak, erős kontrasztban a falakkal, korlátokkal.

Az eredeti terveket kézbe venni mindig élmény.

Ezúttal az első meglepetés tárgya egy, a lépcsőházról nem látható, extra belső udvar, földszinten fedett – volt legalábbis anno – az emeleti lakásból azonban terasz nyílt erre hátra, vagyis nyugat, így a napfény felé.

Az már a főlépcsőről is látszik, hogy a meseszép ablakok keskenyebbik verziójából kettő a lakások felé néz. A régi rajzok szerint ezekből minden emeleten egy-egy a tágas fürdőszobát volt hívatott sejtelmes fényben fürdetni, míg a másik ablak a „passage” felé nézett, amely a lakást kötötte hátsó teraszához, illetve szobáihoz.

Az 1903-as tervek megrendelője Szegő Gáspár és felesége voltak, a tervek Málnai Béla és Román Miklós aláírásával születtek, a kivitelező pecsétje Kondor és Feledi mestereké. Mindkét építésznek rengeteg gyönyörű háza épül Pesten, Málnai karrierje nagyját Haász Gyulával dolgozta végig, Román Miklós meg testvérével, Ernővel szövetkezett, ez a fiatalkori munkájuk egy különös koprodukció.

Szegő Gáspár papírkereskedelmi részvénytársasága foglalta el a ház teljes földszintjét, valamint pincéjének nagyját, és „karzat” fedőnév alatt a mai világban galériának nevezhető, az első szint és a földszint közé kitalált szintet is, ott voltak az irodák, továbbá innen nyílt a legszomorúbb paraméterekkel bíró házmesterlakás: a szűk és sötét belső udvarra nézett.

Az első emeletre épült a legszebb lakás: négy szoba, hall, nagy fürdőszoba, az utca felé kis loggia, és hátra, a zárt, nagyobb udvar fele terasz. A hátsó lépcsőről kétszobás, fürdőszobás lakás épült. Ez a szoba-és lakáselosztás a másik két szinten ismétlődik.

A padlástérre épült a műterem, eredetileg „lemez-edző”, teremméretű szobákkal, és három sötétkamrával, továbbá tágas terasszal az utca felé.

Sem a Levéltár iratai közt, sem pedig a lépcsőházban nem leltem nyomát a szocializmusban szokásos, drasztikus lakás leválasztásoknak. Szerencsés lehet az, aki itt lakik, vagy valamiért időről időre itt akad dolga. Homlokzata újjászületése óta olyan, mint egy csokor fehér virág, csodás színfolt.

A volt……

20160228_120355

….és a lett.

20171202_120914

És a mesés részletek….

20171202_120925

20171202_120933

20171202_120949

20171202_120941

20171202_121134

20171202_121218

20171202_121222

20171202_121001

Mint egy szentély, a szecesszió szentélye, olyan ez a ház, mindenütt virágok, madarak, színek, girlandok, mintha minden a lakók, és az erre járók kedélyének javítására született volna. A homlokzat gyönyörűen megújult, reméljük a belső terek is szépen sorra kerülnek.

Forrás:

Helyszínbejárás 2017 ősz

Ráday Mihály: Új Városvédő Beszédek –  Tarsoly Kiadó Bp., 2001

Budapest Történeti Levéltár

Fent és Lent – Corvina Kiadó Bp., 2014

Hálás köszönet a http://checkmybudapest.blogspot.hu/ szerzőjének, Nagy Anitának a gyönyörű képeiért, és lelkes részvételért 🙂

Pók és arany – Kazinczy utca 51

20171202_093313

Kazinczy utca. Idejártam iskolába hajdanán, akkor még jóval lepukkantabb volt a környék. Maradt mára is pár rozzant homlokzat, de sokasodnak az újjászülető házak, a jó példák. Az 51-es szám keskeny, magas, napsárga fala messziről látszik, ahogy gazdátlan földszintje is, pedig milyen klassz üzletet lehetne itt újra berendezni. Hogy a homlokzat átvakolása, vagyis az ahhoz használt anyag miért nem volt szerencsés választás, arról az örökségfigyelőn olvasható okos írás. A divatos, viszont előnytelen megoldáshoz valószínűleg a pénz, az akarat, és a kivitelező hozzáértésének hiánya alkotott tökéletes kombinációt – pesti szokás szerint.

20170317_104955

20171202_093602

Sokan írtak már e házról, én körülbelül 5 éve próbálok bejutni, egyrészt, mert rég csodált, kedvenc építészem, Fodor Gyula munkája, másrészt mert olyan gyönyörű a kapu mögött látszó folyosórészlet. Szívszorítóan szép, évtizedek óta elhanyagolt állapotában is. Aztán a minap szerencsém volt. Napfényes, téli reggelen barátságos lakók engedték be a bámészkodó idegent. Sőt, körbe is vezettek páratlanul szép lépcsőházukban, elbüszkélkedtek a mindent túlélt, illetve saját kézzel felújított részletekkel. Mert igen, a homlokzat nemrég megújult a tulajdonos önkormányzat jóvoltából, ahogy a belső, udvari rész is, de a lépcsőház, hát igen, az még várat magára. De néhány éve a lakók kiemelték a nyomokban megmaradt színes, Róth Miksa-féle, a földszinti lépcsőfordulót díszítő ablakot a keretéből, és a legfelső szinten lakó grafikusművész felújította. Igen, saját maga. És ugye, milyen szép lett? De milyen! De jó, hogy ilyen is van. Nagy hasú pók díszíti az ablakot, ahogy a ház külsejét is helyenként, az ablakok alatt.

20171202_091643

 

20171202_093313

20171202_093305

De miért a pók? Kicsit utánanéztem, minek lehet szimbóluma, vagy volt régebben mifelénk, illetve más kultúrákban.  Érdekes dolgokat találtam: „Ősi szimbóluma a például a mágiának, misztériumoknak, erőnek, növekedésnek, s az időnek. Az indiánoknál a pók a védelem szimbóluma is. védelmezője a rejtett tudásnak. Indiában a pók jelöli azt, hogy nem minden az, aminek látszik. Egyiptomban teremtésnek, az újrateremtésnek a szimbóluma, Neith istennővel kapcsolják össze. A pókok nagy terveket és titkokat rejtegetnek. Az indiánok azt mondják, hogy a Pókasszony fonta az életet és az élőlényeket, s hogy minden ezen a fonálon csatlakozik egymáshoz. Egy régi történet szerint a pók adta az első ábécét az embernek, hogy kommunikálhasson a másikkal. A pók totem egyensúlyt tanít a múlt és a jövő között, a fizikai és a szellemi világ között. Az erő és a gyengédség kombinációja. Segít felébreszteni a kreatív tehetséget. Emlékeztet, hogy a múlt mindig kapcsolatban áll a jövővel.  A pók üzenetéhez tartozik, hogy élned kell, haladnod tovább. Gondold át a lépéseidet, s hogy kikre leszel vele hatással. Egyensúlyt teremts az életedben, s figyelj oda minden apró rezgésre a hálódon, mert  jutalmat rejthet.  Minden hálórész kapcsolatban áll a középponttal, így tehát ne felejtsük el, hogy honnan is indultunk.  Akik a pók totemmel rendelkeznek, általában sikeresebbek az írással kapcsolatos varázslatokban.”

A régi zsidó negyedben járunk, ősi szabályok, és mély, Istenbe vetett hit szerint élték itt életüket a közösség tagjai, ráadásul a ma Kazinczy, 1879 előtt Kereszt utca hajdan az ezüst- és aranyművesek, ékszerészek utcájaként volt ismert, akiknek rejtélyes munkáját sok titok, misztérium övezte. Lehet, rájuk utaltak a homlokzatba faragott, üvegbe metszett-maratott pókok gondosan szőtt, szabályos hálóikkal.

Ma már csak egy színes ablak díszíti a sokat látott lépcsőházat, de az a ház büszkesége, joggal. Még néhány ablakszem tanúskodik a fénykorról az emeleten, kész csoda, hogy megmaradtak.

20171202_09323220171202_092427

És a falak. Hála az elmúlt évtizedek teljes pénztelenségének a régi festés is megmaradt, majdnem végig, de leginkább a legfelső szinten csodálható meg a Fodor Gyula házaiban megszokott frízek alatt futó sötétkék csík-pár, ritka kincs. Visszatérő szépség pesti házakban, és itt is a sötétkék szín, általában csempe formájában, a lépcső mentén, vagy/és az előtérben. A kék a Bibliában jellegzetesen égi szín, a keresztény művészetekben a transzcendencia színe, kikeveréséhez a drága lazúrkövet használták. Minél mélyebb a kék, annál inkább ébreszt bennünk vágyat a tisztaság iránt. Kék az ég, a levegő, a víz, csupa létfontosságú, életet adó, gondoskodó természetű dolog. De jelképezhet intelligenciát, tudást, vallási áhitatot, de nosztalgiát is. Tapasztalatom szerint visszatérő dísze a huszadik század elején Budapesten épült bérházak lépcsőházainak. Ez a szín kíséri haza a lakókat évszázada – kérdés, észreveszi ezt ma bárki is.

20171202_093113

20171202_092803

20171202_093022

20171202_092855

20171202_092848

20171202_093407A Kazinczy utca 51-ben mindenhol a kék szín köszön vissza: a padló geometrikus díszén, az egy legfelső lépcsőforduló kivételével, de ott az udvar felé néz egy egészen más, szintén kék, és szintén gyönyörű verzió. A fal festett csíkján magasan, és a bejáratnál, ahol a legkeservesebbek az állapotok. A belső udvar is kék lett legutóbbi felújításakor, ez viszont kissé meglepő fordulat az utcai sárga, és a belső kékek eltérő, melegebb árnyalata után.

A ház eredeti tervei elvesztek, de a kezdetekről Rákosi Jenő (az ő házáról itt) lapjában, a Budapesti Hírlapban található kincset érő híradás az Arcanum jóvoltából. A lap 1908 június 28-i számában megjelent hirdetésből lehet következtetni a megépült lakások méretére és színvonalára: „A Kazinczy utca 51. számú bérház legmodernebb, nagy, 4 szobás, (2 ablakos) belépővel, télikert, előszoba, stb-vel bíró lakások kiadók. Ugyanott egy 4 helységből álló, felülvilágítós műterem műipari célokra is alkalmas, augusztus hó 1-ére kiadók.”

25114994_1527787320670151_534809642_n

A szecesszió beköszönte előtt e ház helyén a szomszédos 49-es szám tervezőjének Zitterbath Mátyásnak jó eséllyel hasonló háza állt. 1905-ben ezt a házat Schirmbrandt Antal építész, építési vállalkozó vette meg. Az ő lánykáját vette feleségül Fodor Gyula, aki aztán megrajzolta szépen az újat, és a ház létének első éveiben „Fodor Gyula és társa czég” néven birtokolta is azt. Aztán persze több tulajdonos váltotta egymást. A mai lakók emlékezete szerint az utolsó, háború előtti gazda egy aranyműves család volt, akiknek a földszinten üzletük, az emeleten szép lakásuk volt, és akik gondosan karbantartották igényes bérházukat. Pár éve a leszármazottak ellátogattak ide, biztos megrázó volt így látni a házat….

20171202_092815

20171202_092825 20171202_093334 20171202_092508

….a szőnyeg hűlt helye….

20171202_093525 20171202_093434

A ma szégyenszemre bedeszkázott, jobb sorsra érdemes üzlethelyiségben a fénykorban „Wieselmann és társa üvegcsiszoló, tükröző és rézkeretező ipartulajdonos” üzlete volt található, majd, 1938-1953-ig Felhős Frigyes ötvösműhelye. A Felhős család emlékét mai is őrzi a ház.

20171202_093606

Annyira szép ez a ház is. Hiába a gányolt homlokzati festés, a rohadó földszint, romjaiban is fényűző, és elegáns. Az lenne a legjobb, ha újrakezdenék a felújítást, ahogy a szomszédos, 49-es házat legalább kívülről sikerült, úgy át lehetne vakolni ezt a jobb sorsra érdemes, pesti csodát. Nem beszélve a belsőről. Ney Simon szobrász alkotásai, a falfestések, az eredeti ajtók-ablakok mind-mind megértek a gondos felújításra. Remélem, már nem kell sokáig méltatlan állapotban várniuk a csodát Budapest legfelkapottabb negyedében.

Forrás:

Helyszínbejárás

http://tgy.gportal.hu/portal/tgy/upload/541212_1354234268_05184.pdfhttp://www.annwn.hu/natura/totemallatok/totemallatok-fajtakra-bontva/a-pok

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_20_1908/?pg=207&layout=s&query=Kazinczy%20utcza%2051

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BudapestiHirlap_1908_06/?pg=512&layout=s&query=Kazinczy-utca%2051

http://kep-  ter.blog.hu/2017/03/14/kazinczy_utca_821

http://www.megbekelestemplom.hu/files/006_Szinek.pdf

http://www.erzsebetvaros.hu/erzsebetvaros/keruletunk-38/helytortenet-61/epuletek-111/kazinczy-utca-206

http://oroksegfigyelo.blog.hu/2016/02/06/mitol_csunyak_a_pesti_hazak

http://hg.hu/cikkek/varos/14001-szazeves-gyarakban-bulizunk-tavaszi-felfedezout-az-erzsebetvarosban

http://mierzsebetvarosunk.blog.hu/2016/07/31/kazinczy_utca_51

http://urbface.com/budapest/a-schirmbrandt-berhaz

http://www.multesjovo.hu/hu/aitdownloadablefiles/download/aitfile/aitfile_id/435/

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_21_1909/?pg=790&layout=s&query=Wieselmann%20%C3%A9s%20t%C3%A1rsa

Városszéli szecesszió – Fiumei út 12-14.

nő

Fiumei út. Széles, poros, hiába a  temető közelsége, városi főútvonal ez a javából. Régen a város széle volt, ma az egyik fő ütőér. Nem számít itt sok szépségre az ember, pedig a kórház, hivatalosan az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet épülete is gyönyörűnek épült anno 1939-ben a Csontváry-mentő Gerlóczy Gedeon jóvoltából. Mára lepusztult, ki itt belép, ha fel nem is hagy minden reménnyel, de a civilizált életfeltételek szokásosan hiányzó valóságával érdemes barátságot kötni. Az utca másik híres épülete Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, melyet Komor Marcell, Jakab Dezső és Sós Aladár rajzolt 1913-ban, mára szépen felújított tömbje messziről vonzza a tekintetet. Az út túloldalán a Nemzeti Sírkert parkja terpeszkedik, előtte rövid házsor a szebb napokat látott Baross térig.

A sarkot egészen különös formájú bérház zárja, már legutóbb, 2 éve, amikor erre vitt dolgom is feltűnt, milyen szép. A Festetics utca felé félig nyitott félkör, a temető felé magas, háromszög forma, a tetőn fura madarak gubbasztanak.

20171028_120709 20171101_140642

20171028_114836

A források többsége, így például nagy tudású szecessziosmagazin is az általam nagyra becsült Fodor Gyulának tulajdonítja a sarki, szecessziós házat, és a fura madarak jelenléte, az igényes és ismerős formák ezt simán hihetővé is teszik. A szomszéd ház gyanúsan sok hasonlóságot mutat a „madaras” házzal. Két éve még az elhanyagolt külsőn is osztoztak, mára a sarki, nagyobb ház szépen megújult. De a Fiumei útra nyíló ajtóik így is egyformák, ahogy az előtér kő burkolata is. Egyszerre épülhettek tán, jó eséllyel ugyanazon tervező munkájaként.

A Budapest Történeti Levéltárban megtekinthető terveken elegáns, szépen díszített ház-pár csodálható meg, azonban azok egyikén sincs rajta Fodor Gyulának sem neve, sem pecsétje. A megrendelő és a kivitelező egyaránt a bizonyos „Nagyságos Schubert és Hickisch utódai”, nekik és általuk épült fel a ház 1907-ben az anno Köztemető utca 12-ben. Egy házra kérnek építési engedélyt 1906-ban, a lakhatási engedély azonban a következő évben már két, címükben 12a és 12b számon szereplő ház-pár kap.. Így született meg a mai Fiumei út 12 és 14.

20171123_110256

A Köztemető-utcza 12 és homlokzatai……

20171123_110640

….illetve alaprajza.

A 12-es ház most még bánatosan lepusztult állapotban van, de díszei nyomaiból látszik, milyen szép lehetett anno, és lehetne újra, ha lenne oly szerencsés, mint a sarki szomszéd. A nagyobbik házban a sarokra néztek a legnagyobb, 4 szobás lakások, most is ott lehetnek a legszebbek, azok nyílnak a temető felé néző védett, napfényes loggiákról. A többi lakások 2, illetve 3 szobásak voltak anno. Schubert és Hickisch cég pecsétjén kívül még Zeuner Gyula építőmester, a Schubert és Hickisch építőmester cég tagja és képviselője szépséges aláírása olvasható a terveken, ő tervezhette a házakat.

20171123_111426

Schubert Ármin és Hickisch Rezső tervezése és kivitelezése nyomán sok pesti bérház és budai villa született már az 1880-as évektől kezdve. Az 1910-es lakcímjegyzék szerint „Schubert és Hickisch és utódai, társtul. Zeuner Gyula építőmester és Kovács Sándor ép. vállalkozók” székhelye a Szív utca 35 alatt található. Ugyanebben az évben a Fiumei út 12/a és 12/b tulajdonosa Kovács Sándor.

20171129_210114

A 14-es ház belseje….

20171028_113501 20171028_113657 20171028_113852

…és a 12-es külseje ma…..
20171028_115000

20171028_114949

20171028_114051

  20171101_143223

20171028_115327

20171101_130211

20171101_130138

20171101_143223

….és régen….

20171123_111337

20171123_110335

20171123_110320

20171123_110303

 20171123_111139

Mindkét ház gyönyörű, figyelemre, megbecsülésre érdemes. Remélem, hamarosan a mai 12-es szám is újjászületik, régi díszeivel együtt, hogy újult erővel indulhasson második száz éve…..

Forrás:

Helyszínbejárás

Budapest Történeti Levéltár

http://www.szecessziosmagazin.com/budapesthely.php?kerulet=08&cim=fiumeu-ut-14&cimtxt=%20CIM

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_22_1910/?pg=756&layout=s&query=Schubert%20%C3%A9s%20Hickisch

https://lnyr.eleveltar.hu/bflquery/detail.aspx?ID=2571488

http://www.jozsefvaros.hu/dokumentumok/foepitesz/36670.pdf

 

Varázslatos Visegrádi utca 2 – Visegrádi utca 60

20171113_151642

Visegrádi utca. Mindig egy élmény végiggurulni rajta, sok a szép ház, és még szebb kapu. A 60-as szám magas, elegáns fakapuja már rég feltűnt, randa, őszi nap vitt erre dolgom, és lett szerencsém, hogy belülről is lássam a csodát.20171113_150725

20171113_150732

20171113_150725

Az már elsőre gyanús, hogy ilyen szép kapuhoz eredetileg biztos nem ilyen kopár homlokzat, dísztelen ház tartozott, a mindennemű díszek leverésében jeleskedő utókor itt is alapos munkát végzett.

20171113_152640

Belépve geometrikus padlódísz vezet a virágos udvari kapuhoz. Ajtó felső részén virágos üveg – az udvaron városi kopárság.

20171113_151341

Az előtér is ígéretes, de az igazi szépség a lépcsőházban várja az erre nyitott szemeket. Először is: a földszinti vaksötét teret, és így liftbejáratot megvilágítani hivatott lámpát végre a helyén találom. Ritka kincs! Az ilyesmi hűlt helye a megszokott Pesten, sajnos.

20171113_152528

Az első lépcsőforduló őrzi az eredeti virágtenger emlékét: az ablak csupa girland, virág, napfénysárga színei feltételzhetően ismétlődtek a régen sem fényesebb lépcsőház minden emeletén. Ma már nincs több színes ablak, ez itt kincs, egyetlen.

20171113_151459

20171113_151612

20171113_151642

20171113_151612

20171113_151555

A lépcsőház korlátja gyönyörű, a lift rácsozata szintén.

20171113_151844

20171113_152005

20171113_152318

20171113_151710

20171113_152123

..ha az a láda mesélni tudna….

20171113_152301

A ház külső falán, a bejárat mellett felirat: „Védett épület, tervezte Wellisch Alfréd, 1912”. A szerteágazó Wellisch család nevével több helyen találkozhat a lelkes városkutató. John Fowler és Tsa budaörsi úti háza tervein Wellisch Sándor és Gyula pecsétjét látható 1892-ből, Wellisch Alfréd munkáját és irodáját fia, Andor folytatta. Az iroda átadás/átvételének éve 1914 volt, helyszíne, egészen 1948-ig az anno Országház, ma Kossuth tér 4, nemrég felújított tömbje szintén Wellisch Alfréd munkája.

Wellisch Andor épp Berlinből tért haza, hogy folytassa a már sikeres, virágzó építésziroda irányítását. Ekkor már az irodát gyakorlatilag teljesen a fotóművész és építész Vydareny Iván vezette, a kezdetektől bő 36 éven át. Sok terv valójában az ő munkája, nem a híres irodatulajdonosoké, ahogy – mint azt először a Miénk a ház oldalán olvastam – ez a ház is. Vydareny a szemközti házban élt, és családja emlékei szerint elégedetten szemlélte jól sikerült művét egy életen át.

Érdekes élet Vydareny Iváné. Ragyogóan fotózott egy életen át – mindig csak kedvtelésből. És rajzolt, az első világháború idején egy műszaki alakulatként szolgált és „tudósított” végig éveket, részben Mednyánszky László mellett, vele hónapokig lakott egy barakkban, tőle, és akadémiai mesterétől, Rauscher Lajostól tanult festészetet.

Kár, hogy, bár rendezett a ház, nincsenek meg a régen biztos létező vakolatdíszek, a belsőből gazdagabb, fantáziadúsabb külső falakat várna az ember. A lépcsőház nemes részleteit talán megcsodálják néha a fel-alá rohanó lakók, ritka szép otthonuk van, figyelemre, megbecsülésre érdemes.

Forrás:

Helyszínbejárás 2017 november

http://mienkahaz.blog.hu/2012/04/13/visegradi_utca_60_egy_100_eves_haz_ujlipotvarosban

http://www.szecessziosmagazin.com/budapesthely.php?kerulet=13&cim=visegradi-u-60&cimtxt=Visegr%C3%A1di+utca+60

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_28_1922-1923/?pg=262&layout=s&query=Wellisch%20%20Alfr%C3%A9d

https://hu.wikipedia.org/wiki/Wellisch_Andor

http://nol.hu/archivum/archiv-40628-29045

https://artportal.hu/lexikon-muvesz/vydareny-ivan-6893/

https://moly.hu/konyvek/kincses-karoly-a-fotografus-epitesz-festo-vydareny-ivan

 

 

Szén és üveg – Arany János utca 25

20160419_110012

Arany János utca. Forgalmas, tágas, napfényes, huzatos, mégis elegáns. Kis ház egy sincs benne, ha mégis, ott felejtették valami nagyon régi korok. A Dunától fut a Bajcsy-Zsilinszky útra, vagyis a metrómegállóhoz. Aki erre jár, lohol, siet, szép számban cikáznak át az utca minden pontján a gyalogosok, az utolsó, amire az utca népe hajlamos, az az, hogy felnézzen. Jó magasra. Pedig érdemes.

A Bankcenter otromba tömbje mögött egy másik, százéves óriás áll. Mint egy szürke medve állja a sarat már több is, pontosan 110 éve. Kora divatos építőművésze, Wellisch Alfréd jegyezte a terveket, ezen a környéken nem először. A stílus a szecesszió, a feladat a reprezentáció, hiszen a megrendelő a Salgótarjáni Kőszénbányák Részvénytársaság. Ami esetünkben nem egyszerű, mert ha az ember jobban megnézi a házat, magasságához, az utcafront szélességéhez képest mélysége alig, vagyis a telek feladta a leckét a tervezőnek.

20160419_110248

Érdekesen csillan a szemközti üvegépületen visszavert fény…

Székháznak épült a ház, de végül kizárólag a társaság vezérkarának helyiségei kaptak benne helyet, reprezentációnak egy szem ülésterem épült csak. A homlokzat díszítésekor sem szárnyalhatott a művész, kezét megkötötte a tér és az anyagiak szűkös kerete. Hogy feldobja mégis a zordon látványt, Róth Miksa kapott megrendelést üvegmozaik kép megalkotására. Mai szemmel el nem tudtam képzelni, hol lehetett anno ez a – minden bizonnyal meseszép – kép, ezért (is) voltam igen boldog, mikor megleltem az Arcanum csodás felületét, és ott, a Magyar Építőművészet 1907-es számában egy képet, és ezzel megoldódott a rejtély:a Bazilika felé eső saroknál, a ma sima, szürke, kopár falszakaszon pompázott anno az üvegmozaik.

A házon mindenütt a bányászat jelképei és a munkafolyamatokat megjelenítő alakok.

20160419_105724 20160419_110302

20160419_110223

20160419_105755

És bent….

Bár ma kormányhivatal az épület, az azt őrizni hivatott, hivatalosan zordon őrök barátságosak voltak a ház előterét megcsodálni szándékozó, fura látogatóval, így beléphettem a még földi halandóknak is bejárható részekre. Mint a képeken látható, nem nagyon bírtam elszakadni a Zeneakadémiára emlékeztető színes ablaktól, de a liftajtótól sem nagyon.

20160419_110012

20160419_110113

20160419_105950

20160419_110153

20160419_11000020160419_110048

20160419_110024

Az Arcanum által megőrzött 1907-es cikk gondosan felsorolja az épület munkálataiban résztvevő iparosokat is. Így az asztalos munkák Thék Endre műhelyét dicsérik, a lakatosmunka Lepter Jánosét, a festő-mázoló-aranyozó munkák Reitzer Ferencét, a padlózat az Egyesült Parkettgyárak Rt., a csillárok Kiessling Rezső munkái, az üvegmozaik Róth Miksa, a szobrászat Rákos Manó, a falkárpitozó munka Sielburger S. ér Társa cég jó hírét vitte tovább.

Szép a ház, amennyit én láthattam belőle, jó kezekben van, bár, hogy mennyi csillárt, famunkát, régi tapétát kímélt meg a háború, és az ilyesmiben csekély eredményeket felmutató elmúlt pár évtized, kérdés marad.

Remélem, a gondos belső karbantartás hamarosan eléri a külső homlokzat méltó, az eredeti kivitelezéshez igazított felújítását.

 

Forrás:

Helyszínbejárás 2016 április

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1907_07-12/?query=Arany%20J%C3%A1nos%20utca%2025&pg=260&layout=s