Pók és arany – Kazinczy utca 51

20171202_093313

Kazinczy utca. Idejártam iskolába hajdanán, akkor még jóval lepukkantabb volt a környék. Maradt mára is pár rozzant homlokzat, de sokasodnak az újjászülető házak, a jó példák. Az 51-es szám keskeny, magas, napsárga fala messziről látszik, ahogy gazdátlan földszintje is, pedig milyen klassz üzletet lehetne itt újra berendezni. Hogy a homlokzat átvakolása, vagyis az ahhoz használt anyag miért nem volt szerencsés választás, arról az örökségfigyelőn olvasható okos írás. A divatos, viszont előnytelen megoldáshoz valószínűleg a pénz, az akarat, és a kivitelező hozzáértésének hiánya alkotott tökéletes kombinációt – pesti szokás szerint.

20170317_104955

20171202_093602

Sokan írtak már e házról, én körülbelül 5 éve próbálok bejutni, egyrészt, mert rég csodált, kedvenc építészem, Fodor Gyula munkája, másrészt mert olyan gyönyörű a kapu mögött látszó folyosórészlet. Szívszorítóan szép, évtizedek óta elhanyagolt állapotában is. Aztán a minap szerencsém volt. Napfényes, téli reggelen barátságos lakók engedték be a bámészkodó idegent. Sőt, körbe is vezettek páratlanul szép lépcsőházukban, elbüszkélkedtek a mindent túlélt, illetve saját kézzel felújított részletekkel. Mert igen, a homlokzat nemrég megújult a tulajdonos önkormányzat jóvoltából, ahogy a belső, udvari rész is, de a lépcsőház, hát igen, az még várat magára. De néhány éve a lakók kiemelték a nyomokban megmaradt színes, Róth Miksa-féle, a földszinti lépcsőfordulót díszítő ablakot a keretéből, és a legfelső szinten lakó grafikusművész felújította. Igen, saját maga. És ugye, milyen szép lett? De milyen! De jó, hogy ilyen is van. Nagy hasú pók díszíti az ablakot, ahogy a ház külsejét is helyenként, az ablakok alatt.

20171202_091643

 

20171202_093313

20171202_093305

De miért a pók? Kicsit utánanéztem, minek lehet szimbóluma, vagy volt régebben mifelénk, illetve más kultúrákban.  Érdekes dolgokat találtam: „Ősi szimbóluma a például a mágiának, misztériumoknak, erőnek, növekedésnek, s az időnek. Az indiánoknál a pók a védelem szimbóluma is. védelmezője a rejtett tudásnak. Indiában a pók jelöli azt, hogy nem minden az, aminek látszik. Egyiptomban teremtésnek, az újrateremtésnek a szimbóluma, Neith istennővel kapcsolják össze. A pókok nagy terveket és titkokat rejtegetnek. Az indiánok azt mondják, hogy a Pókasszony fonta az életet és az élőlényeket, s hogy minden ezen a fonálon csatlakozik egymáshoz. Egy régi történet szerint a pók adta az első ábécét az embernek, hogy kommunikálhasson a másikkal. A pók totem egyensúlyt tanít a múlt és a jövő között, a fizikai és a szellemi világ között. Az erő és a gyengédség kombinációja. Segít felébreszteni a kreatív tehetséget. Emlékeztet, hogy a múlt mindig kapcsolatban áll a jövővel.  A pók üzenetéhez tartozik, hogy élned kell, haladnod tovább. Gondold át a lépéseidet, s hogy kikre leszel vele hatással. Egyensúlyt teremts az életedben, s figyelj oda minden apró rezgésre a hálódon, mert  jutalmat rejthet.  Minden hálórész kapcsolatban áll a középponttal, így tehát ne felejtsük el, hogy honnan is indultunk.  Akik a pók totemmel rendelkeznek, általában sikeresebbek az írással kapcsolatos varázslatokban.”

A régi zsidó negyedben járunk, ősi szabályok, és mély, Istenbe vetett hit szerint élték itt életüket a közösség tagjai, ráadásul a ma Kazinczy, 1879 előtt Kereszt utca hajdan az ezüst- és aranyművesek, ékszerészek utcájaként volt ismert, akiknek rejtélyes munkáját sok titok, misztérium övezte. Lehet, rájuk utaltak a homlokzatba faragott, üvegbe metszett-maratott pókok gondosan szőtt, szabályos hálóikkal.

Ma már csak egy színes ablak díszíti a sokat látott lépcsőházat, de az a ház büszkesége, joggal. Még néhány ablakszem tanúskodik a fénykorról az emeleten, kész csoda, hogy megmaradtak.

20171202_09323220171202_092427

És a falak. Hála az elmúlt évtizedek teljes pénztelenségének a régi festés is megmaradt, majdnem végig, de leginkább a legfelső szinten csodálható meg a Fodor Gyula házaiban megszokott frízek alatt futó sötétkék csík-pár, ritka kincs. Visszatérő szépség pesti házakban, és itt is a sötétkék szín, általában csempe formájában, a lépcső mentén, vagy/és az előtérben. A kék a Bibliában jellegzetesen égi szín, a keresztény művészetekben a transzcendencia színe, kikeveréséhez a drága lazúrkövet használták. Minél mélyebb a kék, annál inkább ébreszt bennünk vágyat a tisztaság iránt. Kék az ég, a levegő, a víz, csupa létfontosságú, életet adó, gondoskodó természetű dolog. De jelképezhet intelligenciát, tudást, vallási áhitatot, de nosztalgiát is. Tapasztalatom szerint visszatérő dísze a huszadik század elején Budapesten épült bérházak lépcsőházainak. Ez a szín kíséri haza a lakókat évszázada – kérdés, észreveszi ezt ma bárki is.

20171202_093113

20171202_092803

20171202_093022

20171202_092855

20171202_092848

20171202_093407A Kazinczy utca 51-ben mindenhol a kék szín köszön vissza: a padló geometrikus díszén, az egy legfelső lépcsőforduló kivételével, de ott az udvar felé néz egy egészen más, szintén kék, és szintén gyönyörű verzió. A fal festett csíkján magasan, és a bejáratnál, ahol a legkeservesebbek az állapotok. A belső udvar is kék lett legutóbbi felújításakor, ez viszont kissé meglepő fordulat az utcai sárga, és a belső kékek eltérő, melegebb árnyalata után.

A ház eredeti tervei elvesztek, de a kezdetekről Rákosi Jenő (az ő házáról itt) lapjában, a Budapesti Hírlapban található kincset érő híradás az Arcanum jóvoltából. A lap 1908 június 28-i számában megjelent hirdetésből lehet következtetni a megépült lakások méretére és színvonalára: „A Kazinczy utca 51. számú bérház legmodernebb, nagy, 4 szobás, (2 ablakos) belépővel, télikert, előszoba, stb-vel bíró lakások kiadók. Ugyanott egy 4 helységből álló, felülvilágítós műterem műipari célokra is alkalmas, augusztus hó 1-ére kiadók.”

25114994_1527787320670151_534809642_n

A szecesszió beköszönte előtt e ház helyén a szomszédos 49-es szám tervezőjének Zitterbath Mátyásnak jó eséllyel hasonló háza állt. 1905-ben ezt a házat Schirmbrandt Antal építész, építési vállalkozó vette meg. Az ő lánykáját vette feleségül Fodor Gyula, aki aztán megrajzolta szépen az újat, és a ház létének első éveiben „Fodor Gyula és társa czég” néven birtokolta is azt. Aztán persze több tulajdonos váltotta egymást. A mai lakók emlékezete szerint az utolsó, háború előtti gazda egy aranyműves család volt, akiknek a földszinten üzletük, az emeleten szép lakásuk volt, és akik gondosan karbantartották igényes bérházukat. Pár éve a leszármazottak ellátogattak ide, biztos megrázó volt így látni a házat….

20171202_092815

20171202_092825 20171202_093334 20171202_092508

….a szőnyeg hűlt helye….

20171202_093525 20171202_093434

A ma szégyenszemre bedeszkázott, jobb sorsra érdemes üzlethelyiségben a fénykorban „Wieselmann és társa üvegcsiszoló, tükröző és rézkeretező ipartulajdonos” üzlete volt található, majd, 1938-1953-ig Felhős Frigyes ötvösműhelye. A Felhős család emlékét mai is őrzi a ház.

20171202_093606

Annyira szép ez a ház is. Hiába a gányolt homlokzati festés, a rohadó földszint, romjaiban is fényűző, és elegáns. Az lenne a legjobb, ha újrakezdenék a felújítást, ahogy a szomszédos, 49-es házat legalább kívülről sikerült, úgy át lehetne vakolni ezt a jobb sorsra érdemes, pesti csodát. Nem beszélve a belsőről. Ney Simon szobrász alkotásai, a falfestések, az eredeti ajtók-ablakok mind-mind megértek a gondos felújításra. Remélem, már nem kell sokáig méltatlan állapotban várniuk a csodát Budapest legfelkapottabb negyedében.

Forrás:

Helyszínbejárás

http://tgy.gportal.hu/portal/tgy/upload/541212_1354234268_05184.pdfhttp://www.annwn.hu/natura/totemallatok/totemallatok-fajtakra-bontva/a-pok

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_20_1908/?pg=207&layout=s&query=Kazinczy%20utcza%2051

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BudapestiHirlap_1908_06/?pg=512&layout=s&query=Kazinczy-utca%2051

http://kep-  ter.blog.hu/2017/03/14/kazinczy_utca_821

http://www.megbekelestemplom.hu/files/006_Szinek.pdf

http://www.erzsebetvaros.hu/erzsebetvaros/keruletunk-38/helytortenet-61/epuletek-111/kazinczy-utca-206

http://oroksegfigyelo.blog.hu/2016/02/06/mitol_csunyak_a_pesti_hazak

http://hg.hu/cikkek/varos/14001-szazeves-gyarakban-bulizunk-tavaszi-felfedezout-az-erzsebetvarosban

http://mierzsebetvarosunk.blog.hu/2016/07/31/kazinczy_utca_51

http://urbface.com/budapest/a-schirmbrandt-berhaz

http://www.multesjovo.hu/hu/aitdownloadablefiles/download/aitfile/aitfile_id/435/

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_21_1909/?pg=790&layout=s&query=Wieselmann%20%C3%A9s%20t%C3%A1rsa

Városszéli szecesszió – Fiumei út 12-14.

nő

Fiumei út. Széles, poros, hiába a  temető közelsége, városi főútvonal ez a javából. Régen a város széle volt, ma az egyik fő ütőér. Nem számít itt sok szépségre az ember, pedig a kórház, hivatalosan az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet épülete is gyönyörűnek épült anno 1939-ben a Csontváry-mentő Gerlóczy Gedeon jóvoltából. Mára lepusztult, ki itt belép, ha fel nem is hagy minden reménnyel, de a civilizált életfeltételek szokásosan hiányzó valóságával érdemes barátságot kötni. Az utca másik híres épülete Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, melyet Komor Marcell, Jakab Dezső és Sós Aladár rajzolt 1913-ban, mára szépen felújított tömbje messziről vonzza a tekintetet. Az út túloldalán a Nemzeti Sírkert parkja terpeszkedik, előtte rövid házsor a szebb napokat látott Baross térig.

A sarkot egészen különös formájú bérház zárja, már legutóbb, 2 éve, amikor erre vitt dolgom is feltűnt, milyen szép. A Festetics utca felé félig nyitott félkör, a temető felé magas, háromszög forma, a tetőn fura madarak gubbasztanak.

20171028_120709 20171101_140642

20171028_114836

A források többsége, így például nagy tudású szecessziosmagazin is az általam nagyra becsült Fodor Gyulának tulajdonítja a sarki, szecessziós házat, és a fura madarak jelenléte, az igényes és ismerős formák ezt simán hihetővé is teszik. A szomszéd ház gyanúsan sok hasonlóságot mutat a „madaras” házzal. Két éve még az elhanyagolt külsőn is osztoztak, mára a sarki, nagyobb ház szépen megújult. De a Fiumei útra nyíló ajtóik így is egyformák, ahogy az előtér kő burkolata is. Egyszerre épülhettek tán, jó eséllyel ugyanazon tervező munkájaként.

A Budapest Történeti Levéltárban megtekinthető terveken elegáns, szépen díszített ház-pár csodálható meg, azonban azok egyikén sincs rajta Fodor Gyulának sem neve, sem pecsétje. A megrendelő és a kivitelező egyaránt a bizonyos „Nagyságos Schubert és Hickisch utódai”, nekik és általuk épült fel a ház 1907-ben az anno Köztemető utca 12-ben. Egy házra kérnek építési engedélyt 1906-ban, a lakhatási engedély azonban a következő évben már két, címükben 12a és 12b számon szereplő ház-pár kap.. Így született meg a mai Fiumei út 12 és 14.

20171123_110256

A Köztemető-utcza 12 és homlokzatai……

20171123_110640

….illetve alaprajza.

A 12-es ház most még bánatosan lepusztult állapotban van, de díszei nyomaiból látszik, milyen szép lehetett anno, és lehetne újra, ha lenne oly szerencsés, mint a sarki szomszéd. A nagyobbik házban a sarokra néztek a legnagyobb, 4 szobás lakások, most is ott lehetnek a legszebbek, azok nyílnak a temető felé néző védett, napfényes loggiákról. A többi lakások 2, illetve 3 szobásak voltak anno. Schubert és Hickisch cég pecsétjén kívül még Zeuner Gyula építőmester, a Schubert és Hickisch építőmester cég tagja és képviselője szépséges aláírása olvasható a terveken, ő tervezhette a házakat.

20171123_111426

Schubert Ármin és Hickisch Rezső tervezése és kivitelezése nyomán sok pesti bérház és budai villa született már az 1880-as évektől kezdve. Az 1910-es lakcímjegyzék szerint „Schubert és Hickisch és utódai, társtul. Zeuner Gyula építőmester és Kovács Sándor ép. vállalkozók” székhelye a Szív utca 35 alatt található. Ugyanebben az évben a Fiumei út 12/a és 12/b tulajdonosa Kovács Sándor.

20171129_210114

A 14-es ház belseje….

20171028_113501 20171028_113657 20171028_113852

…és a 12-es külseje ma…..
20171028_115000

20171028_114949

20171028_114051

  20171101_143223

20171028_115327

20171101_130211

20171101_130138

20171101_143223

….és régen….

20171123_111337

20171123_110335

20171123_110320

20171123_110303

 20171123_111139

Mindkét ház gyönyörű, figyelemre, megbecsülésre érdemes. Remélem, hamarosan a mai 12-es szám is újjászületik, régi díszeivel együtt, hogy újult erővel indulhasson második száz éve…..

Forrás:

Helyszínbejárás

Budapest Történeti Levéltár

http://www.szecessziosmagazin.com/budapesthely.php?kerulet=08&cim=fiumeu-ut-14&cimtxt=%20CIM

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_22_1910/?pg=756&layout=s&query=Schubert%20%C3%A9s%20Hickisch

https://lnyr.eleveltar.hu/bflquery/detail.aspx?ID=2571488

http://www.jozsefvaros.hu/dokumentumok/foepitesz/36670.pdf

 

Varázslatos Visegrádi utca 2 – Visegrádi utca 60

20171113_151642

Visegrádi utca. Mindig egy élmény végiggurulni rajta, sok a szép ház, és még szebb kapu. A 60-as szám magas, elegáns fakapuja már rég feltűnt, randa, őszi nap vitt erre dolgom, és lett szerencsém, hogy belülről is lássam a csodát.20171113_150725

20171113_150732

20171113_150725

Az már elsőre gyanús, hogy ilyen szép kapuhoz eredetileg biztos nem ilyen kopár homlokzat, dísztelen ház tartozott, a mindennemű díszek leverésében jeleskedő utókor itt is alapos munkát végzett.

20171113_152640

Belépve geometrikus padlódísz vezet a virágos udvari kapuhoz. Ajtó felső részén virágos üveg – az udvaron városi kopárság.

20171113_151341

Az előtér is ígéretes, de az igazi szépség a lépcsőházban várja az erre nyitott szemeket. Először is: a földszinti vaksötét teret, és így liftbejáratot megvilágítani hivatott lámpát végre a helyén találom. Ritka kincs! Az ilyesmi hűlt helye a megszokott Pesten, sajnos.

20171113_152528

Az első lépcsőforduló őrzi az eredeti virágtenger emlékét: az ablak csupa girland, virág, napfénysárga színei feltételzhetően ismétlődtek a régen sem fényesebb lépcsőház minden emeletén. Ma már nincs több színes ablak, ez itt kincs, egyetlen.

20171113_151459

20171113_151612

20171113_151642

20171113_151612

20171113_151555

A lépcsőház korlátja gyönyörű, a lift rácsozata szintén.

20171113_151844

20171113_152005

20171113_152318

20171113_151710

20171113_152123

..ha az a láda mesélni tudna….

20171113_152301

A ház külső falán, a bejárat mellett felirat: „Védett épület, tervezte Wellisch Alfréd, 1912”. A szerteágazó Wellisch család nevével több helyen találkozhat a lelkes városkutató. John Fowler és Tsa budaörsi úti háza tervein Wellisch Sándor és Gyula pecsétjét látható 1892-ből, Wellisch Alfréd munkáját és irodáját fia, Andor folytatta. Az iroda átadás/átvételének éve 1914 volt, helyszíne, egészen 1948-ig az anno Országház, ma Kossuth tér 4, nemrég felújított tömbje szintén Wellisch Alfréd munkája.

Wellisch Andor épp Berlinből tért haza, hogy folytassa a már sikeres, virágzó építésziroda irányítását. Ekkor már az irodát gyakorlatilag teljesen a fotóművész és építész Vydareny Iván vezette, a kezdetektől bő 36 éven át. Sok terv valójában az ő munkája, nem a híres irodatulajdonosoké, ahogy – mint azt először a Miénk a ház oldalán olvastam – ez a ház is. Vydareny a szemközti házban élt, és családja emlékei szerint elégedetten szemlélte jól sikerült művét egy életen át.

Érdekes élet Vydareny Iváné. Ragyogóan fotózott egy életen át – mindig csak kedvtelésből. És rajzolt, az első világháború idején egy műszaki alakulatként szolgált és „tudósított” végig éveket, részben Mednyánszky László mellett, vele hónapokig lakott egy barakkban, tőle, és akadémiai mesterétől, Rauscher Lajostól tanult festészetet.

Kár, hogy, bár rendezett a ház, nincsenek meg a régen biztos létező vakolatdíszek, a belsőből gazdagabb, fantáziadúsabb külső falakat várna az ember. A lépcsőház nemes részleteit talán megcsodálják néha a fel-alá rohanó lakók, ritka szép otthonuk van, figyelemre, megbecsülésre érdemes.

Forrás:

Helyszínbejárás 2017 november

http://mienkahaz.blog.hu/2012/04/13/visegradi_utca_60_egy_100_eves_haz_ujlipotvarosban

http://www.szecessziosmagazin.com/budapesthely.php?kerulet=13&cim=visegradi-u-60&cimtxt=Visegr%C3%A1di+utca+60

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_28_1922-1923/?pg=262&layout=s&query=Wellisch%20%20Alfr%C3%A9d

https://hu.wikipedia.org/wiki/Wellisch_Andor

http://nol.hu/archivum/archiv-40628-29045

https://artportal.hu/lexikon-muvesz/vydareny-ivan-6893/

https://moly.hu/konyvek/kincses-karoly-a-fotografus-epitesz-festo-vydareny-ivan

 

 

Szén és üveg – Arany János utca 25

20160419_110012

Arany János utca. Forgalmas, tágas, napfényes, huzatos, mégis elegáns. Kis ház egy sincs benne, ha mégis, ott felejtették valami nagyon régi korok. A Dunától fut a Bajcsy-Zsilinszky útra, vagyis a metrómegállóhoz. Aki erre jár, lohol, siet, szép számban cikáznak át az utca minden pontján a gyalogosok, az utolsó, amire az utca népe hajlamos, az az, hogy felnézzen. Jó magasra. Pedig érdemes.

A Bankcenter otromba tömbje mögött egy másik, százéves óriás áll. Mint egy szürke medve állja a sarat már több is, pontosan 110 éve. Kora divatos építőművésze, Wellisch Alfréd jegyezte a terveket, ezen a környéken nem először. A stílus a szecesszió, a feladat a reprezentáció, hiszen a megrendelő a Salgótarjáni Kőszénbányák Részvénytársaság. Ami esetünkben nem egyszerű, mert ha az ember jobban megnézi a házat, magasságához, az utcafront szélességéhez képest mélysége alig, vagyis a telek feladta a leckét a tervezőnek.

20160419_110248

Érdekesen csillan a szemközti üvegépületen visszavert fény…

Székháznak épült a ház, de végül kizárólag a társaság vezérkarának helyiségei kaptak benne helyet, reprezentációnak egy szem ülésterem épült csak. A homlokzat díszítésekor sem szárnyalhatott a művész, kezét megkötötte a tér és az anyagiak szűkös kerete. Hogy feldobja mégis a zordon látványt, Róth Miksa kapott megrendelést üvegmozaik kép megalkotására. Mai szemmel el nem tudtam képzelni, hol lehetett anno ez a – minden bizonnyal meseszép – kép, ezért (is) voltam igen boldog, mikor megleltem az Arcanum csodás felületét, és ott, a Magyar Építőművészet 1907-es számában egy képet, és ezzel megoldódott a rejtély:a Bazilika felé eső saroknál, a ma sima, szürke, kopár falszakaszon pompázott anno az üvegmozaik.

A házon mindenütt a bányászat jelképei és a munkafolyamatokat megjelenítő alakok.

20160419_105724 20160419_110302

20160419_110223

20160419_105755

És bent….

Bár ma kormányhivatal az épület, az azt őrizni hivatott, hivatalosan zordon őrök barátságosak voltak a ház előterét megcsodálni szándékozó, fura látogatóval, így beléphettem a még földi halandóknak is bejárható részekre. Mint a képeken látható, nem nagyon bírtam elszakadni a Zeneakadémiára emlékeztető színes ablaktól, de a liftajtótól sem nagyon.

20160419_110012

20160419_110113

20160419_105950

20160419_110153

20160419_11000020160419_110048

20160419_110024

Az Arcanum által megőrzött 1907-es cikk gondosan felsorolja az épület munkálataiban résztvevő iparosokat is. Így az asztalos munkák Thék Endre műhelyét dicsérik, a lakatosmunka Lepter Jánosét, a festő-mázoló-aranyozó munkák Reitzer Ferencét, a padlózat az Egyesült Parkettgyárak Rt., a csillárok Kiessling Rezső munkái, az üvegmozaik Róth Miksa, a szobrászat Rákos Manó, a falkárpitozó munka Sielburger S. ér Társa cég jó hírét vitte tovább.

Szép a ház, amennyit én láthattam belőle, jó kezekben van, bár, hogy mennyi csillárt, famunkát, régi tapétát kímélt meg a háború, és az ilyesmiben csekély eredményeket felmutató elmúlt pár évtized, kérdés marad.

Remélem, a gondos belső karbantartás hamarosan eléri a külső homlokzat méltó, az eredeti kivitelezéshez igazított felújítását.

 

Forrás:

Helyszínbejárás 2016 április

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1907_07-12/?query=Arany%20J%C3%A1nos%20utca%2025&pg=260&layout=s

A fény emléke – Gyulai Pál utca 16

20170803_104729

Egy nyári nap emléke. Forróságban reménykedtem, megnyílik a kiszemelt ház ajtaja. Csak mert az tervezte, akinek a házait keresem, kutatom, csodálom, lassan évek óta. Biztos szép, miért ne lenne az, még sosem ért csalódás. Ha mégis, nem az első rajzok, sokkal inkább az utókor trehánysága miatt.

A Gyulai Pál utcában épp felújítás folyt, jó sok por, jó meleg, bár munkanap, sehol egy lélek. A félig üres városban még parkolóhely is akad, hihetetlen.

És lőn, a kapu megnyílik, büszke, barátságos lakó fogadja a ház régi részleteit csodáló idegent.

Sötétzöld majolika arany szalaggal fogad, sose lehet megszokni a finom részletek százévesen is megrendítő eleganciáját.

20170803_105805

20170803_105758

Kis kő mellvéd, mint az Alsó-erdősor utcában. És persze képek, táncoló alakok a bejáratnál, mint annyi más, Fodor Gyula tervezte pesti bérházban.

20170803_104558

20170803_104535

20170803_104510

20170803_104500

20170803_104450

20170803_104445

A Gyulai Pál utca 16 tervei 1907-ben születtek Haller Náthán és felesége megbízásából, Fodor Gyula rajzai alapján. Vagyis akkor még Gyöngytyúk utcában, hiszen a bölcs irodalmár nevét csak 1912-ben adta a város, feledve a gyöngytyúkok nyolckeres jelenlétét. Gyulai Pál uram 1862-től bő 40 évig élt a környéken, leginkább a mai Bródy Sándor utcában. Felesége Szendrey Júlia húga, Szendrey Mária volt, apósa, Szendrey Ignác vett nekik házat 1860-ban a mai Bródy Sándor utca 13 alatt.

Az eredeti tervek sajnos elvesztek, így csak sejteni véljük a fénykor lakásainak minőségét. A ház szép ma is, külső-belső gondos felújításnak hála jó kezekben vannak a régi csodák.

20170803_105449

20170803_105310

20170803_105145

20170803_105104

20170803_105000

20170803_104954

20170803_104729

20170803_105350

20170803_105238

20170803_104418

20170803_104923

20170803_104637

20170803_104741

20170803_105440

20170803_104625

20170803_104618

20170803_104651

Az 1923-as lakcímjegyzék szerint  a mai kellemes könyvesbolt helyén Tehel és Tuschák Budapesti Paplankészítő gyára létezett.

20171103_164731

A pesti polgárság színes palettája képviseltette magát a lakók között. Itt lakott többek között Bergl Géza bérkocsis, Czeisler Szilárd gépészmérnök, Gergely Giza színművésznő, Groda Sándorné özvegy tőzsdetulajdonos, Haller Ernő mérnök, és Haller Nándor háztulajdonos és Ödön „sebész-műtő” orvos – Náthán leszármazottjai lehettek – Hirsch Artur dr. orvos, Kőváry M. János szakíró, Rampacher Irma magánhivatalnok és Pál, törvényszéki titkár, valamint Takács Jenő betűszedő.

Árad a fény a házon, még a pókhálók is életre kelnek a kovácsoltvason. Csend van és fény, őrzi a ház szépségét. Jó lehet itt lakni.

20170803_105845

20170803_105933

20170803_105922

Források:

Helyszínbejárás 2017 augusztus

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_22_1910/?pg=816&layout=s&query=Gy%C3%B6ngyty%C3%BAk-u.%2014

http://5mp.eu/web.php?a=gyulai6&o=TEjPNbvNQV

http://www.jozsefvaros.hu/dokumentumok/foepitesz/4.pdf

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_22_1910/?pg=393&layout=s&query=Haller%20N%C3%A1th%C3%A1n

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_29_1928/?pg=681&layout=s&query=Haller%20N%C3%A1th%C3%A1n

https://hu.wikipedia.org/wiki/Gyulai_P%C3%A1l_(irodalomt%C3%B6rt%C3%A9n%C3%A9sz)

„Szép, mint mindig énnekem” – A legszebb – Aradi utca 57.

20170803_113820

Évekkel ezelőtt találtam ezt a házat. Pest egyik kevéssé barátságos, szépnek sok jóindulattal sem nevezhető utcájában, csupán méterekkel a leghíresebbtől. Nem tudtam betelni vele már elsőre sem, írtam is róla akkor. Megígértem magamnak, időről-időre visszamegyek, hátha bejutok, hátha láthatom. Mert ide betoppanni ünnep, ajándék a szemnek, a léleknek.

20170803_112554

Idén az egyik legmelegebb napon akadt egy szabad órám Pesten. Kihalt ilyenkor a város, dacára a munkanapnak, aki teheti, szabadságon, kevesen lézengenek az Aradi utca kősivatagában is.

Idén még szebb a ház, mint eddig bármikor. Először is, ismét szembetűnő a ragyogó tisztaság. És hogy felújították a lépcsőházat. Szépen ki van festve, minden ajtó ragyog, soknak megvan az eredeti rácsozata is. Minden ablak tárva-nyitva, árad a fény és dől be a hőség – de nem baj, így még szebbek lesznek a képek.

20170803_113727 20170803_114150

Platschek (helyenként Piaschek) Vilmos kereskedő, és felesége, Platschek Vilmosné Grünwald Cecília rendelte meg az igényes, termetes bérház építését az akkor még fiatal, a divatos szecesszió jegyében tervező építész párostól, a Löffler testvérektől. Löffler Béla és Sándor Samu 1906-tól dolgozott együtt nagyjából az első világháborúig. Löffler Béla 1925-ben Palesztinába utazott, ahol felépítette a tel-avivi kiállítási pavilont, majd – jó eséllyel minden idők egyetlen magyarjaként – építész irodát nyitott Alexandriában.

A testvérek közös, pesti munkáik közül a leghíresebb a Kazinczy utcai ortodox zsinagóga formabontóan modern, gyönyörű épülete, bérháza és az azokat körülvevő közösségi házak együttese, de itt, az Aradi utca közelében, az Andrássy úton is terveztek. Irodájuk a szintén saját építésű Síp utca 17-ben volt, lakásuk a Lajos utca 33-ban, mindkét ház szépen felújítva várja mai csodálóit.

Az Aradi utca 57 tervei 1907-ben születtek, a ház 1908-ra épült fel szintenként 1-1 4, illetve 5 szobás lakással, melyeknek konyhái a kívülről mesebeli várak bástyáira emlékeztető, belülről embert próbáló cselédlépcsőről külön is megközelíthetőek voltak.  Az 1910-es lakcímjegyzék nem sorol gazdagnak tűnő lakókat. Platschek Vilmos ruhakereskedőn kívül itt lakott még Nánay József raktárnok, Kozma Sándor szabómester, Holczweber Miksa gyári írnok, Grünwald József magánzó, Grossmann Dávid mészáros mester és Glauber Miksa magánzó.

A ház kivitelezése, a felhasznált anyagok és azok megmunkálása bő száz év után is káprázatos. Már a kapu is olyan szép, részleteiben és egészében, hogy az ember nem hisz a szemének, erősen elüt a látvány szegény Aradi utca átlagától. Migray József műlakatos mester munkája, kinek specialitása a szecesszióval divatba jött, az ötvösmunkához hasonlító domborítás technikája, ezzel készült meseszép pávái már itt, a kapun ránk köszönnek, és majd kísérnek fel  egészen a legfelső szintig. A kapuban benne foglaltatik az építés dátuma és a ház címe, és ezzel a hit, hogy az Aradi utca neve örökre megmarad.

20170803_112306 20170803_112322 20170803_112335 20170803_112345 20170803_112355 20170803_112418Aradi kapu anno

Belépve a falak kőborítása, az udvarról özönlő fényben a kettő, csodával határos módon megmaradt savmaratott üvegablak fogadja az elképedt bámészkodót. Az előtérből indul a lépcsőház. Egyértelműen hiányzik valami a műkő mellvédekről, a régi képeken látszik: modern vonalú lámpák világítottak innen a fénykorban.

20170803_114400

20170803_114411

20170803_114433 Itt is érdemes az embernek a lába elé nézni. A kőszőnyeg kék virágai minden lépcsőfordulón megvannak még. Ezek Ifjabb Walla József munkái, vélhetően az utolsók közül, 1910-ben visszavonult a mester, hogy átadja sikeres, 300 embert foglalkoztató gyárát a még ifjabbiknak. Szépséges kövei szerte Budapesten megcsodálhatóak, egyik híresebb a Guttenberg-otthonban, másik a Vas utcai volt Pajor-szanatóriumban. Érdekes vonal Walla úr életében, hogy örökbefogadott lánykáját Róth Miksa vette feleségül. Így könnyedén lehet, hogy a kevés megmaradt itteni színes, rózsás fenyők abszurd képét mutató lépcsőházi ablak a híres vő műhelyéből került ki.

20170803_113657

20170803_113706

20170803_114124

20170803_114129

20170803_114306

Hangulatos, legújabban napfény sárga falak kísérik a döbbent látogatót a szokásosan legfényesebb legfelső szintre, ahol a ház stílusától kicsit elütő, barokkos festmény díszíti a plafont: virágkoszorús angyalka őrzi a házat majdnem 110 éve rendületlenül.

20170803_113519 20170803_113605
20170803_113829

20170803_113820

20170803_114028

20170803_113753

20170803_113846 20170803_113854 20170803_113914

20170803_113927

20170803_113954

20170803_114037

A belső udvart fura építmény vágja ketté: anno kocsiszín volt az alsó részén, felül terasz, kővázákban ma is gyönyörű zöld növények. Várfalra emlékeztet a falazat, a melléklépcső meg mint egy ittfelejtett bástya áll a sarokban.20170803_114215

20170803_114137

Két éve még állt a szomszédban egy fa. Kár, hogy kivágták, szép árnyat adott, nem tűnt betegnek…..

20170803_114201

Egyedül a homlokzatok vannak siralmas állapotban. Az udvaron makacsul tartja magát az első szinti gangot tartó fa állványzat, és az utcai homlokzat sem lesz már soha olyan szép, mint volt. Pedig sokat költenek rá. Kipótolták a  két éve még hiányzó, fa táblákat a felső eresz vonalában. Biztos egy vagyon volt, de az eredeti képeken látszó festett-faragott verzióhoz képest siralmas az új, lambéria-szerű pótlás. Régen leverhették már az anno teljes homlokzatot fedő vakolatdíszeket, ezek nélkül viszont hiába a mai jó szándék, olyan a ház, mint egy „bepucolt”, félkész épület. Nem rendezetlen, csak szomorú, látva az eredeti képeket meg pláne.

20170803_112508

20170803_112501

20170803_112425

20170803_112622

20170803_112519
20170803_112651 20170803_114649 20170803_114654 Aradi anno3 Aradi front anno

A gyönyörű, első emeleti férfialakok szobrai körüli rohadások, a bejárat fölötti fém tető – anno lámpa – tartó részek állapota meg önmagáért beszél. A szentlélek tartja össze, sok pénzért kiállt, sürgős beavatkozásért. Olyan jó lenne, ha az lenne a természetes, hogy ezek a házak állami(?) támogatással újulhatnának meg, anélkül, hogy belerokkannának a lakók, akik látványosan óvják, szeretik, becsülik szépséges házukat, és mindezzel nem kéne megvárni, míg a házat, és/vagy szép díszeik maradékát is végképp megeszi az enyészet.

Forrás:

Helyszínbejárás 2017 augusztus

http://24.hu/belfold/2016/06/29/ismeretlen-budapest-roskadozo-szecesszio-nehany-lepesnyire-az-andrassy-uttol/

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_21_1909/?pg=1782&layout=s&query=Aradi-u.57

http://www.huszadikszazad.hu/gazdasag/a-cementipar-modern-gyara

http://lathatatlan.ovas.hu/index.htm?node=48370

http://vpublic.omikk.bme.hu/epmuv/index.php?page=article&id=15377

http://vpublic.omikk.bme.hu/epmuv/index.php?page=cut&id=9386

http://mek-oszk.uz.ua/04000/04093/html/szocikk/13008.htm

http://www.diszmukovacs.hu/szecesszio-vasmuvessege

http://www.diszmukovacs.hu/kovacsmesterek-jegyzeke

https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_KOZL_OntMuzFuz_06/?pg=49&layout=s&query=migray

http://index.hu/urbanista/2016/10/15/mindennapi_muveszet_a_talpunk_alatt/

http://budapestcity.org/03-muemlekek/11/Budai-Fonogyar/index-hu.htm

 

Hattyúk háza

20170717_082002

Valahol láttam róla egy képet, tudtam, hogy belül szép, ezért akartam látni. Kívülről – sok más pesti házzal közös vonás – semmit nem nézne ki a belőle az ember. Esetünkben budai, a zöldebbik városrész legforgalmasabb, és felújítások ide, vagy oda, legrondább részén áll ez a hatalmas bérház. Sarokház, kívül fehéres, gondosan felújított, és még egy régebbi meggondolásból alaposan arctalanított homlokzat fürdik a nyári napfényben.

20170717_084443

20170717_084414

Forgalmas nyári hétköznap reggel nyílt ki a ház ajtaja. Zavarban van ilyenkor az ember, szinte fél, mikor dobják ki, mikor jön az első bizalmatlan pillantás, kérdés, ugyan ki vagyok és miért fotózom a fal csempéjét, a lépcsőház ablakait, a gang korlátját. Itt hárman szólítottak meg, mindannyian barátságosan és büszkén: ki ne hagyjam a lenti ajtót, mert az olyan szép! A belső udvart láttam-e már? Olyan jó volt érezni, az itt lakók értékelik az őket körülvevő szépséget, és örülnek, ha ezt egy vadidegen is megcsodálja.

Szóval gyöngyszem áll már száz éve a Hattyú és a Fiáth János utca sarkán.

Az ajtaja pont olyan, mint a Belgrád rakpart és az Irányi utca sarkán, meg gondolom, még ezer másik helyen a városban. A belső ajtón túl azonban már egészen más világ fogad. Mindenekelőtt csend. Valamit tudnak ezek a régi házak. A Széna térről nyíló kaputól 10 lépésre mintha elvágták volna a dübörgő forgalom zaját, hihetetlen.

20170717_084313

20170717_081817

20170717_082316

Tintakék csempe fedi a földszinti falakat, fehér díszcsíkkal, ez az első meglepetés. A másik az udvarra vezető ajtó. Két hattyú őrzi bő száz éve, ami azért nem kis teljesítmény. A ház felújított, minden részletén látszik, szeretik, óvják, vigyáznak rá. Minden, ami szép, és megúszta – ki tudja hogyan – a huszadik századot, arra gondos kezek vigyáznak.

20170717_082328

20170717_082010

20170717_082002

20170717_081952

 

1912-ben Grünwald Samu vette meg a már itt álló házat, ezt alakíttatta át Schwarcz Jenő (kinek neve máshol Schwartz, vagy Svarcz) és Horváth Antal építészekkel 1913-ban. Eklektikusnak írja a szakirodalom, nekem inkább szecessziósnak tűnik. Mindegy is, úgy szép a ház, ahogy van.

Grünwald Samu, a ház terveit megrendelő tulajdonos kereskedő volt, szép, nagy boltja a Krisztina térre nyílt, ahogy egy régi képeslap mutatja 1909-ből.

Grünwald üzlet Krisztinaváros

Az 1916-os lakcímjegyzék szerint a Csalogány utca 50-ben lakott, ami pont a Hattyú utca 16-al szemben állt.

20170717_083812

20170717_083739

20170717_083136

20170717_083258

……és azok az ablakok……

20170717_083453

20170717_08350920170717_083012

20170717_083007

20170717_083101

20170717_082635

A gondozott, barátságos belső udvar közepén kút áll. Víz rég nincs benne, de a kis nő még őrzi a békét….

20170717_082104

…és ugye a kő, a sose megunható….

20170717_083325

20170717_083602

…és a gangok, mint tökéletes szalagok…

20170717_082029

20170717_08212120170717_082039

20170717_083618

Barátságos, szép ház, ahol szeretnek lakni. Jó, hogy ilyen is van.

 

Forrás:

Helyszínbejárás 2017 július 17

http://urbface.com/index.html

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_19_1907/?pg=622&layout=s

http://www.lathatatlan.ovas.hu/index.htm?node=48952&f=1

http://www.szecessziosmagazin.com/budapestmap.php

https://darabanth.com/hu/nagyarveres/26/kategoriak~Kepeslapok/Magyarorszag~10158/Budapest-I-Krisztina-ter-lovasut-omnibusz-Grunwald-Samu-uzlete~II1349639/

Somlai Tibor: Fent és Lent Corvina kiadó 2014

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_19_1907/?pg=622&layout=s&query=Gr%C3%BCnwald%20Samu