Ismét Budán – Bartók Béla út 35

Bartók Béla út ismét. Egységesen elegáns, széles budai főútvonal, átlagosan százéves bérházai közül egyre több újul meg, majdnem minden homlokzat alapos figyelemre érdemes.

A 35-ös házba  először 2016 telén jutottam be. Az előtér és a főlépcsőház nemrég alapos felújításon eshetett át, meseszép, mélykék csempéi és szürke-fehér díszítései mintha újak lennének. A hátsó traktus kicsit szürkébb, a belső udvar lekövezve kopárabb, mint reméltem volna, de a ház eleganciája szembeszökő.

Fények és színek – ismét Bartók Béla út

Először dr. Sziklai János keresett meg, hogy egy régen itt élt lakó tudásával, történeteivel színesítse az általam olvasottakat, most Nagy Tamás úr talált meg, hogy az első, nagyjából 50 évről meséljen nekem. (A két emlékezés némileg eltér, különösen az építés évét illetően, de ez nem ront a történet szépségén. A Tervtárban őrzött iratok is a korábbi építést valószínűsítik.)

Nagy Tamás dédnagymamája Vajai Istvánné, született Perger Mária Halimbáról került Pestre, hogy ott az akkor még Fehérvári úton, a 12-es szám alatt lakó dúsgazdag, losonci származású dr. Fischer József családjának cselédje legyen. Hosszú évek hűséges szolgálata után ajánlotta fel Fischer úr Máriának, hogy új, az akkori számozás szerint Fehérvári út 33 alatt épült szép házába házmesterként költözzön, lakást is kap majd a fizetés mellé. 1915-ben költöztek be a szép, új házba. „Az valóban úri ház volt, orvosok, professzorok, mérnökök, művészek, katonatisztek béreltek ott tágas lakásokat.” A Gellért szálló 1918-as megépültekor számozták át az utat, ekkortól lett 35 az addigi 33-as szám.

Nagy úr édesanyja, Vajai Kornélia besegített a házmesteri feladatokba, ő engedte be az késő este hazatérőket és a liftet is ő kezelte. A családi emlékezetben él Gusztáv Adolf svéd király látogatása, aki az itt lakó híres teniszező Kehrling Béla meghívására érkezett. A kis Kornélia felajánlotta, hogy felkíséri liften a királyi vendéget, de „ő csak felszaladt a lépcsőn…ugyanez a király pedig máskor egy hatalmas zongorával ajándékozta meg a Kehrling Béla barátját.”

Utánanéztem, de sem svéd királynak, sem királyi herceg látogatásának nem találtam nyomát a két világháború között.  Kehrling Béla, aki 1911 és 19ß33 közt egyszerre volt válogatott teniszező, labdarúgó és asztaliteniszező, valóban részt vett teniszezőként az 1912-es stockholmi olimpián, tehát elvileg megismerhette a teniszt is hobbijai közt soroló Gusztáv Adolf svéd királyi herceget, aki ugyan 1950-ig nem lett király, de mint herceg elvileg feltűnhetett Pesten a szemfüles pesti újságírók tudta nélkül is.

Kehrling Béla apjának kelmefestő, vegytisztító és gőzmosó gyára volt Óbudán, egy csomó üzlete Pesten és Budán, Bélának pedig sportüzlete a Krisztina körúton, és lakása is volt jó pár helyen, többek között, pl. 1936-ban a Horthy Miklós út 35-ben, az első emeleten.

Az udvarban a szobrokat helyből absztraktnak szánta Krivátsy-Szűts Miklós, nem az első száz év után tűnnek kopottnak. A szobrász is itt lakott Nagy Tamás úr elmondása szerint.

Ismét Nagy Tamás emlékezik:

„Ott lakott Strausz Adolf is, a Kelet Akadémia világhírű professzora, aki sok könyvet irt a Balkánrol, es a zsidóság rabszolga múltú történetét is a Romai Ghetto cimű könyvében. A Rosin doktor pedig megmentette anyukám életét amikor egy cukorka akadt a torkan kislány korában. Fölszaladtak hozza nagy pánikban, es ő pedig csipesszel kioperálta a cukorkát.

Meg leírok néhány akkori lakót, akik eszembe jutnak:

Gurtner Felix, tánctanár a Gellért szallóban.
Perger Janos, dédnagymamám öccse, halimbai születesű kőműves.
Fischer Lenke, Fischer József háztulajdonos leánya, az egyik Sziklai fiú (nem tudom, melyik) felesége.
Wanner Henrik, építőmester, többek között a pozsonyi úti református templom építője.

Az udvaron el van temetve egy ló. Az ostrom alatt nagy éhinség volt es a lakók az óvópincében jó, ha fél bögre száraz kukoricát ehettek. Es lelőttek ott egy gebe lovat es megették, ezt ott eltemették, es annak a csontjai meg ott lehetnek.”

Kedves Nagy Tamás, köszönöm szépen a kiegészítéseket, így teljes a szép ház első száz évének igaz története.

Források:

Nagy Tamás emlékezése

https://library.hungaricana.hu/hu/view/FszekCimNevTarak_20_019_02/?pg=328&layout=s&query=Kehrling

https://library.hungaricana.hu/hu/view/FszekCimNevTarak_20_019_04_00_1942/?pg=850&layout=s&query=Krivátsy

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kehrling_Béla

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/k-760F2/kehrling-bela-762A4/

http://www.huszadikszazad.hu/1924-majus/sport/kehrling-bela-nyerte-budapest-lawn-tenisz-bajnoksagat

https://hu.wikipedia.org/wiki/VI._Gusztáv_Adolf_svéd_király

 

A Kossuth kifli, a pozsonyi pezsgő és a vörös ruhás tündér története – Vámház körút 15

Vámház körút.

A középkori városfal helyén ma forgalom, zaj, por, gyakorlatilag folyamatosan dübörög egy túlterhelt nagyváros élete. Kevesen néznek körül, csodálkoznak rá szép, régi épületeire. Öreg házak sorakoznak mindkét oldalán, közel kétszáz éve tanúi a főváros zajos-zavaros történelmének, mindennapjainak. A 15-ös ház kapuja mellett kicsi, elegáns márványtábla hirdeti: a XIX. századi építész óriás, maga a híres-neves Ybl Miklós tervezte, az építés évei 1863-1864.

IMG_3195
A Vámház körút 15, anno Mészáros utca 23 megrendelője egy lakatosmester volt, bizonyos Dlauchy Károly. Dlauchy uram szintén díszlakatos apja Ferenc a messzi Csehországban született 1786-ban, Benatky városából került Pestre. 1814-ben lett itt céhes mester, 1825-ben kapott Pesten polgárjogot. Többek között a régi Pesti Vigadó, a Redout lakatosmunkái dicsérték műhelyét, Ybl szeretett mesterével, Pollack Mihállyal sokat dolgozott Tolna megyében és Pest városában is. Király utcában hatalmas bérházát is Pollack Mihály tervezte 1833-ban.

A Vámház körúti ingatlan már a második generáció befektetése. Pollack tanítványa, Ybl Miklós a választott tervező, a két mester évekig dolgozott együtt a Károlyi család megbízásából Fóton, a templom építésén.
Ybl 1851-ben költözött fel Fótról Pestre, de még 1861-ig a Károlyiak szolgálatában állt évi 800 forint fizetésért. Pesti irodája a Vámház körúthoz közeli Üllői út 17-ben volt, gróf Károlyi György palotájában. 1863-ban Ybl Miklóst végre, többszöri kérelemre felveszi a pesti építőmesteri céh, 1864-ben megszületik egyetlen gyermeke, Félix. Ekkor épül megy Vámház körút 15 is.

A Vámház körúton a 15-ös és a 13-as házak telke is a Dlauchy család birtokában volt eredetileg. A telek megosztására 1863-ban került sor, ekkor épült be a saroktelek, a Duna felöli házhely 1867-ben, más források szerint csak 1870-ben. Azt a házat is Ybl rajzolta meg, saját magának, befektetésnek. Sosem lakott itt, a közeli Kálvin tér 11-ben említi Ybl lakhelyét a szakirodalom. Mindkét telek nagyon keskeny, kihívás volt jól kihasználni, mint minden bérháznak, itt is megfelelő számú és méretű lakás kellett épüljön, hogy a tulajdonosoknak rentábilis legyen az befektetés. A 13-as szám lépcsőháza is szűk, csigalépcső szerű, a 15-ös szám alatt meglepően keskeny az előtér, dísztelen folyosó vezet a ház fénypontjához, a gyönyörű ívű, a Dlauchy-műhelyben készült, míves kovácsoltvas korláttal díszített lépcsőházhoz. Az egyetlenhez, a telek szűkössége miatt, szokatlan módon akkoriban, nem épült melléklépcső egyáltalán.

45722433_718330638524213_4780936716624068608_n

45862149_2200977813555142_9220397359685435392_n

45884703_1853419591435775_5055920876764004352_n

IMG_3170Az emeleten pedig következik az abszolút meglepetés, a freskó. Ovális, barna keretben állítólag Lotz Károly festett ma már alig kivehető képet. Erősen ráférne a restaurálás, halaványan mélyvörös ruhájú nő képe rémlik. Az ő története még rejtély, majd ha megszabadul kétszáz év koszától, kiderül, kit is ábrázol….

IMG_3144

IMG_3155

A lépcsőfordulókban mélyen ülő ablakokban napsárga spaletta nyílik a gangra, a felső szinten színesüveg keretezi a napfényben fürdő verandát, aminek csodák csodája, még eredetinek tűnő, gyönyörű kövezése is megvan. Kalapom emelem a 200 éve itt dolgozó mesterek előtt, dacára két viharos évszázadnak, és az efféle csodákra érzéketlen, rombolásban jeleskedő elmúlt évtizedeknek, még mindig kitart az ide beépített járólap, falfestés, színesüveg (ha hiányosan is), freskó, ablakkilincs, spaletta.

IMG_3146

IMG_3147

IMG_3149

IMG_3148

A Budapesti Lakcímjegyzék sokáig jegyzi a Dlauchy családot e címen, aztán a huszadik században már másoké a ház. Az 1938-as jegyzék dr. Palugyay Móricnét említi a ház tulajdonosaként. Érdekes, felvidéki család voltak ők, Paludzka település, amiről nevüket származtatják, ma Liptószentmiklós része. Pozsony városában két palota, a Kossuth kifli receptje és pozsonyi pezsgő emléke őrzi nevüket. A XIX. század leghíresebb pozsonyi vendéglőse ugyanis bizonyos Palugyay Jakab volt, ki sikeresen üzemeltette Vaskutacska nevű vendéglőjét. Itt a mákosnak, illetve diósnak ismert pozsonyi kifli receptjét mandulakrémesre változtatva árulták, mit a legenda szerint Kossuth nagyon szeretett, így született meg a pozsonyi polgárok és boldog utódaik örömére a Kossuth kifli. 1842-ben Palugyay Jakab alapította a család pezsgőgyárát, amit majd Jakab fia Ferenc virágoztatott fel. 1870-ben már napi kettőezer üveget palackoztak a habzó finomságból, amely 1900-ban Párizsban a világkiállításon nagydíjat kapott. Ausztriába, Németországba, Svájcba és a tengeren túlra szállítottak saját pezsgőjükön kívül tokaji, és villányi borokat. 1873 és 1879 között épült fel Chateau Palugyay Pozsonyban a Prágai út 1 alatt. A kastély lakóhely és borüzem volt egyben, ifj. Feigler Ignác tervezte. A közeli vasútállomással föld alatti borvezeték kötötte össze! Ma az épület szépen felújítva szolgálja a szlovák külügyminisztériumot.
A Palugyayak másik háza a pozsonyi Fő téren áll. Ezt is Jakab fia, Ferenc építette 1880-ban. A kék sarokház a Városházával szemben szép dísze a felújított belvárosnak.
A Palugyay pezsgőgyár 1912-ben Budafokra költözött, ami okos döntésnek bizonyult: az első világháború után volt hova menekíteni az egész vállalkozást.

A Vámház körúti 15 homlokzata szépen megújult pár évvel ezelőtt. A lépcsőház is rendezett, csak a mennyezeti freskó vár még gondos, hozzáértő restaurátorokra, kétszáz év pora fedi Lotz szép rajzát. A kicsi kertet elegáns női szobor őrzi rendületlenül, mögötte romos fal a romantika korát idézi. Egy is egy szép ház, sok mesével, gazdag történelemmel, mesteri kivitelezésben. Barátságos lakói joggal büszkék szép otthonukra.

Forrás:
Helyszínbejárás 2018 november
http://urbface.com/budapest/a-dlauchy-berhaz
www.ferenvaros.hu
www.ybl.bparchiv.hu
www.diszmukovacs.hu

Budapest, IX. Vámház körút 15. Dlauchy – ház 1863-64


http://erdokerulok.blogspot.com/2018/08/egy-lakatosmesternek-epult-haz-amelyet.html
www.pozsonyikifli.sk
www.library.hungaricana.hu
www.emlékhelyek.csemadok.sk
http://www.muemlekem.hu/muemlek/show/19644

A Budaörsi Repülőtér

Budaörsi reptér anno

A Budaörsi Reptér gyönyörű épülete mindig érdekelt. Az élet úgy hozta, hogy egy időben viszonylag gyakran, heti rendszerességgel kellett elautóznom mellette. Az út szorosan az épület mellett halad, annak semmilyen teret nem hagyva. Sem teret, sem becsületet, az egész reptéri fogadóépület látványosan rohad, megy tönkre, zuhan szét pénz, odafigyelés és igény hiányában immáron hosszú évtizedek óta, kitartóan.

20171129_151358

20171122_141441

Hetekig gyűjtöttem a bátorságot, hogy megálljak, és megpróbáljak jobb képeket készíteni az épület mai állapotáról. Aztán egyszer szerencsém volt. Tárva nyitva volt az ház, valami belső felújítási munkákat készítettek elő, nem is volt barátságtalan a fogadtatás.

20171122_141008

Meglepő módon az épület belseje sokkal jobb állapotban van, mint a külső részek. Az eredeti állapotokat ismertető tanulmányok, korabeli folyóiratok ismeretében persze kopár a belső, de nem olyan nyomasztó, mint a külső alapján hinné az ember.

Megkapóan gyönyörű, úgy, ahogy van. Keveset láttam belőle, de az is felejthetetlen. A potenciál, az elegancia, s hogy mindez ilyen méltatlanul atomjaira rohadt, keserves állapotba volt képes kerülni, ez csak itt, Magyarországon, de legalábbis Európa ezen pénztelen, és sajnos igénytelen sarkán történhet meg.

Viszont leltem a neten egy alapos, letehetetlen tanulmányt az épületegyüttesről és a magyar repülés történetéről Horváth Tamás tollából. Néhány érdekességet az ő dolgozatából tanultam, így következzen egy öreg, romjaiban is elegáns, mesélő reptér története.

Az előzmények

A magyar repülés története 1919-ben kezdődött dr. Kutassy Ágoston kísérleteivel Rákosmezőn. Az ő nevéhez fűződnek az első motoros repülőgépek megjelenése. Az első világháború, és főleg annak elvesztése lelassította a fejlődést, bizonyos teljesítménynél nagyobb gépeket a vesztes országok nem építhettek, az első magyar repülési vállalat tönkremenetele is a békeszerződések megkötéseinek volt köszönhető. 1920 májusában indultak az első, belföldi postajáratok Budapest és Szombathely között. A közbeeső Pápára és Győrbe címzett csomagokat ejtőernyővel (!) dobták le a városok fölött – ez is egy ma nehezen elképzelhető részlet.

1922 szeptemberében oldották fel a teljes magyar repülési tilalmat. A Magyar Légi Forgalmi Rt. 6 db Hollandiából vett Fokker-III-al 5 utas is kényelmesen utazhatott max. 550km távolságra, legfeljebb 140km/óra sebességgel.

Az 1930-as évek elejétől már 15 fős gépek voltak használatban. Mátyásföldön landoltak KLM, Lufthansa és az osztrák ÖLEG gépei. Mátyásföld viszonylag új település, az első parcellázás 1885-ös. Gazdag pestiek építettek itt nyaralókat, uszodát, teniszpályát. 1915-ben a Magyar Általános Gépgyár épített itt repülőteret, innen indult az első nemzeti légiposta járat Bécsbe, és vált így Mátyásföld a magyar repülés központjává az első 15 évre.

Az 1920-as években még sehol Európában nem voltak elegáns, korszerű, kényelmes repterek. Ez csak a ’30-as évekre lett igény, amikor már kényelmesebb, nagyobb gépekkel lehetett repülni, már nem kellett sportosnak, kalandvágyónak lenni egy-egy utazáshoz. Ezért az utazóközönség is egyre inkább a tehetősekből kerültek ki, akik a repterektől a vasútállomásokon megszokott kényelmet és kiszolgálást várták el. Kiderült, a reptér az ország kirakata lett, nem mindegy, hogyan néz ki, milyen színvonalú kiszolgálásra képes. Mátyásföld alkalmatlan volt a reprezentációra, kicsi volt a terület, és nagyon messze a város központjától. Egy új reptérnél szempont volt a város központjától való minimális távolság, és a jó megközelíthetőség. Annak idején a repülőutak rövidek voltak, a környező városokat célozták, cserében a gépek lassúak voltak, eleinte Bécs 115, később 80 perces utat jelentett. Vagyis ha sokat kell a reptérre bumlizni, sokkal inkább lesz vonzó opció a kényelmes, egyszerű vonat a színvonalas, városközpontban lévő vasútállomásokkal.

Az új reptér helyszínei közül Mátyásföld ugye kicsi, 18km-re van Pestről, Budaörs sem nagy terület, viszont csak 9km-re van Pestről, és rendes út visz ki. Ferihegy a legnagyobb, sík terület, de az van a legmesszebb, 23 km-re Pestről, kényelmes megközelíthetőségét a mai napig nem sikerült megoldani. Felmerült még Csepel legészakibb csücske, mellette szólt a közelség és a jó megközelíthetőség, ellene a szinte állandó köd, és a sok magas kémény, ami a repülés biztonsága ellen szólt.

A legmerészebb ötlet pedig a budaörsi repteret jegyző építész Bierbauer (Borbíró) Virgiltől származott, miszerint épüljön az új reptér a Svábhegy tetején. Értelemszerűen kiváló látási viszonyok, zavaró építmények nélkül, „csak” a kifutópályákhoz szükséges földmunkák lettek volna „kicsit” húzósak…

1931-ben indultak az új reptér felépítésének komoly munkálatai. Állami beruházásként első perctől kezdve minimális költségvetéssel terveztek, de a gazdasági világválság évében esélytelen volt a kivitelezés. Csak 1935-ben indulhatott a project.

A legtöbb európai reptér is ilyenkor, a budaörsivel egy időben épült. A pályázatot kiíró minisztérium a pályázóknak tanulmányutat biztosított, hogy láthassák az épp zajló építkezéseket, ill. a már meglévő reptereket. Így Budaörsön egy csomó olyan megoldás született, aminek nem volt párja Európában, csak a magyar minta után lett használatos.

Mások voltak anno a kifutópályák is. Nem volt alapkövetelmény a beton kifutó, lévén kisebbek és könnyebbek a gépek, jobban is fújta őket a szél. Ezért gyakran több, különféle irányú kifutót építettek, hogy széliránytól függően lehessen többet használni.

Az új kiszolgáló épületek nem csak a reprezentációt szolgálták, hanem a logisztikát is: az induló és érkező utasok forgatását, a postát, az étterem, és szálloda kiszolgáló részei sem zavarhatták egymást.

Budaörs

A végül kiírt pályázat alapfeltételei voltak, hogy fővárosi tulajdonú telken épüljön, hogy a kisajátításért se kelljen fizetni. Legyen a létező legolcsóbb, de feleljen meg a legkorszerűbb igényeknek, legyen eredeti, és legyen magyar. A nyertes pályázó Bierbauer Virgil mellett Králik László volt, a kettőjük terveit kellett összehangolni, de leginkább Bierbauer elképzelése valósult meg.

Budaörsi reptér anno

Az első repterek egyik legproblémásabb részlete volt a gépek biztonságos megközelítése. A kifutón kellett ugyanis kisétálni, ami túl azon, hogy bőrig áztak pl., mire elértek a gépig, a korabeli légcsavarok beindításakor gyakorlatilag életveszélyes vállalkozás volt. Ezért Bierbauer – elsők közt Európában – földalatti folyosókat tervezett, amiknek végén hidraulikus lifttel érték volna el az utasok a gépet. Ezt a megrendelő minisztérium a talajvíz keserűsó tartalma miatt utasította el, mondván, megoldhatatlan, és költséges beruházás lenne. A tervező nem értett egyet, szerinte ez csak szigetelés kérdése. Igaza volt, ahogy azt később a kazánházból a fogadóépületbe föld alatt vezetett gépészet: évekig nem jelentkezett semmilyen ázás a kifogástalan szigetelésnek köszönhetően.

Az eredeti tervek szerint a fogadóépületben egészen változatos, a mai reptereken már rég nem létező szolgáltatások voltak elérhetőek. Volt ugye a fogadócsarnok, bank, jelen volt az IBUSZ, volt étterem, mindig a kifutókra nyíló legszebb kilátással – kell ennél jobb reklám? – fodrász, szálloda, inas, kapus, tálaló, poggyász, pilóták, felvonók, wc-k.

A fogadóépület

Ami most olyan szomorú látványt nyújt, a kerek központú, két, tágas teraszokkal ellátott oldalszárnnyal, autófelhajtóval romjaiban is impozáns épülete egyidős Európa első reptereivel, korszerű, modern, elegáns megoldásaival Európa legjobbjainak sorában volt ismert – és lehetne most is, ha nem lennénk olyan gazdagok, hogy simán hagyjunk lábon elrohadni egy ilyen értékes, jobb sorsra érdemes épületet.

Amikor épült, sem számított nagynak, fontosságát emelte a kétkarú autófeljáró rámpa. Bátor újítás a korabeli európai repterekhez képest, hogy a legszebb kilátást nem az étterem foglalja el, hanem a váróteremről nyíló ablaksorok és íves teraszokról csodálhatóak a szemközti hegyek, és persze az induló és érkező gépek.

Az összes fal, az alapok és a pincefalak kivételével bauxitbetonból készült, ami akkoriban a legmodernebbnek számított. Hamar kötött, és amit akkor nem tudtak, hamarabb is fárad, a mostani, az eredeti szépséget sokban rontó állványzatok ennek az anyagnak a fáradásának köszönhető. A falak sima, fehér nemesvakolattal voltak fedve, olyan szépek a letisztult vonalak, felesleges, sőt romboló lett volna bármely más színválasztás. A nyílászárók fából voltak, kivéve az óriás teraszajtó és a bejárat, ami vasból készült. Márkus Lajos Rt. Vasszerkezetek Gyára készített minden korlátot és fémszerkezetet. A padlóburkolatok a (vicces nevű) Magyar Ruggyantaárugyár Rt. alkotásaként az egyik legszebb pontja lehetett az épületnek. A kör alakú fogadóterem padlóját műgyanta fedte, a közepén iránytű formájú csillag-dísszel. Valamikor a hetvenes évek elején szedték fel, hogy gyatra minőségű és látványú PVC-re cseréljék, pedig még akkor is szép volt…. A többi helységben amerikai tölgyfapadló volt, a vizes helységekben kerámia, vagy márványmozaik lap, a teraszokon márványmozaik, a lépcsőkön műtravertin – ez utóbbi bírta a legtovább a háborút követő félévszázados elhanyagoltságot.

Az egyik legkülönlegesebb díszítőelem a váróterem oszlopain lehetett. Fehér tapétával és átlátszó, hajlított üveglapokkal fedték be őket, hogy ezzel szinte átlátszókká, láthatatlanokká váljanak, így az emeleti részek lebegni legyenek képesek a terem fölött. A világítás is ezt az illúziót volt hivatott emelni: lapos üvegtető helyett, ami vízszigetelés miatt lett volna kihívás, megemelték a mennyezetet, a terem felé dőlő kettős üvegborítás közé raktak lámpákat, amik éjjel-nappal fénylő sávként szórták a fényt.

20171129_150945 20171129_15095620171129_150945

A mellvédre került az összesen kettő, dísznek szánt elem egyike: egybefüggő, folyamatos alkotás volt a tervező elképzelése, aminek nincs eleje, se vége. Marsovszky Elemérné „ A repülés élménye” című fotómontázsa nyert itt helyet.  Több európai nagyváros: Bécs, Berlin, Köln, London, Párizs légi felvételeiből állt a fríz. A Magyar Mérnök folyóirat 1938-as, szinte teljes egészében az új reptérnek szentelt számában megjelent, a repteret ábrázoló, azóta mindenütt publikált, a fénykort visszaadó képeket is Marsovszky Elemérné készítette.

A reptér területén nem kevés melléképület van ma, ezek többsége a hatvanas, hetvenes években készült, és úgy is néznek ki. Eredetileg a kazánház épült és a hangár, ami Európa legnagyobbja volt 1937-ben. 2x70méter fesztávolsággal, 42 méteres mélységével tekintélyt parancsoló méretű ma is.

A Tér és Forma folyóirat – főszerkesztő Bierbauer Virgil – 1937-es évfolyam 8-as számában olvasható, hogy 1936 novemberében kezdték építeni, és 1937 májusában adták át, vagyis télen épült, megállás nélkül, fagyos, csapadékos időben nem éppen optimális körülmények között. 141m X 41.3m –es hangárban közbülső alátámasztás nincs, hogy a gépek szabadon mozoghassanak. 12db Ju-52-es utasszállító fért be, vagy kisebb sportgépekből akár 40-50 db. A tetőszerkezet tiszta vas, ami a legnagyobb volt az országban. A homlokfal felöl a hangár teljesen nyitott, egy 2×70 méter széles, 8 méter magas kapunyílás van rajta, amiket vasszerkezetű toló kapuk zárnak le. Összesen 18 db táblás tolóajtót kell elképzelni, melyek egymás mögött, párhuzamos síkban mechanikusan elektromotorral, de szükség esetén kézi erővel is mozgathatóak voltak(!). Külön kikötés volt, hogy bármelyik, cirka 7,5 méteres kaputáblát külön-külön is, a többitől teljesen függetlenül nyitni-csukni lehessen. „Az egyes kaputáblák olyan finom golyós csapágyazású görgőkön gördülnek, hogy szükség esetén két ember is eltolhatja őket.”

A hangár bravúros építése Czakó László és Méhes György tervei alapján született, a résztvevő cégek a Ganz és Társa és a Magyar Állami Vas- Acél és Gépgyárak hídosztályai, Teleki László vállalkozó a kőműves munkák, Wohl József tetőfedő mérnök, Wusinszky György padlóburkoló vettek részt. A kivitelezés a Magyar Királyi Kereskedelmi és Közlekedési Minisztérium hajóépítési osztály Dunahíd építő osztálya vett részt, ellenőrök Tantó Pál miniszteri biztos és dr. Széchy Károly királyi főmérnök, Gyengő Tibor és Palágyi Pál ellenőr mérnökök munkái.

A gyönyörű, ultramodern Budaörsi Repteret 1937.június 20-án  ifj. Horthy István nyitotta meg. 1937 őszétől indult a prágai járat, 1938-tól Arad, Varsó, Helsinki, Stockholm irányából Budapest az észak-déli európai tengely kulcsfontosságú állomásává vált. Ezek az évek jelentették a fénykort, 1939-ben naponta 30 gép fordult meg a reptéren. És már jelentkeztek is a hátrányok. Egyre inkább hiányzott az anno kispórolt földalatti folyosórendszer, ami az utasokat és kísérőiket a géphez juttatta volna. A reptér völgyben van, a köd, az éjjeli világítás teljes hiánya, a betonpályák hiánya, a puha talaj és rövid kifutópálya egyre zavaróbbá vált. És főleg, hogy a reptér terjeszkedése teljesen lehetetlen volt. Már 1938-ban megindult Ferihegypuszta fejlesztése. Ugyan a háború beköszöntével megcsappant polgári légiközlekedést ki tudta szolgálni Budaörs, egy új, nagyobb befogadó erejű reptér építése elengedhetetlenné vált.

A háborúban Budaörs szinte egyáltalán nem sérült meg, szemben a ferihegyi építkezéssel, így 1946-ban Budaörsön indult újra az élet. Ferihegy 1950-re készült el, azóta szegény Budaörsi Reptérre sem karbantartásra, sem gondos felújításra nem jutott pénz. Az eredeti berendezésből minden elveszett, a falak áznak, keserves látványt nyújt az egész ház és környezete. Állami tulajdonban van, különféle hasznosítók váltják egymást, de az épített örökség, a magyar mérnöki tudomány vívmánya nincs jó kezekben, sőt. Kész csoda, hogy még áll. A mostani bérlők lelkesen újítják a belső tereket, de a teljes felújítás költségeit kigazdálkodni csak vaskos állami ráfordítással lehetne. Jó lenne mielőbb megérni az újjászületést.

Forrás: Helyszínbejárás 2017 ősz/tél

https://hu.wikipedia.org/wiki/Budaörsi_repülőtér

http://www.budaorskonyvtar.hu/elektronikus/letoltes/tanulmany/tan0021.pdf

http://epiteszforum.hu/borbiro-bierbauer-virgil-1893-1956

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/PestiHirlap_1937_03/?query=Buda%C3%B6rsi%20rept%C3%A9r&pg=212&layout=s

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/TERESFORMA_1937/?pg=406&layout=s

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MagyarMernok_1938/?pg=264&layout=s

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MagyarMernok_1938/?pg=267&layout=s

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MagyarMernok_1938/?pg=271&layout=s

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MagyarMernok_1938/?pg=284&layout=s

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/TERESFORMA_1937/?pg=348&layout=s

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/TERESFORMA_1937/?pg=348&layout=s

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/TERESFORMA_1937/?pg=382&layout=s

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/TERESFORMA_1937/?pg=366&layout=s

Bérház mese

20180224_102604

Rákóczi út. Sokat látott, lepusztult, forgalmas főútvonal. Gyalogosan közlekedni rajta nem egy élmény, inkább büntetés. Lehajtott fejjel, gyorsított léptekkel érdemes, így azonban végképp lemaradunk a fénykor itt felejtett tanúiról.  Vannak még mindig szép homlokzatok, a többség egységesen szürke, koszos, kopott, gondos, alapos felújítást rég nem remélő, szomorú bérház.

20180225_100314

Ilyen a 69-es számú is, amire egy kedves olvasóm, Ábrahám Zsuzsanna hívta fel a figyelmemet. A házzal való ismerkedést a Levéltárban kezdeni azért jó, mert előbb a hőskort látja az ember, ráadásul a 120 éves terveken a gyöngybetűs írás, a festett részletek külön örömforrást jelentenek az erre „utazó” érdeklődőnek.

20180219_112809

Befektetésnek épült a hatalmas bérkaszárnya, az építés éve 1896, a megrendelő „Tekintetes Weinréb Fülöp úr és neje”, a tervező ugyanő, és társa, Spiegel Frigyes.

20180219_112828Aki kicsit is érdeklődik Pest, különösen a XIX. és XX. század fordulóján őrült tempóban épülő város története iránt, az felkapja a fejét e két név hallatán. Spiegel Frigyes (1866-1933) és Weinréb Fülöp (1863-1934) 1895-ben nyitottak közös irodát az Erzsébet körút 33-ban. Ők építették Pest legelső és egyúttal legmerészebb szecessziós bérházait. Ráadásul színesben, ahogy azt az Izabella utcai Lindenbaum-ház felújítása óta tudjuk. Vagyis ilyen színes homlokzatokkal büszkélkedhetett anno például Kosztolányi háza, ahol a rég kihalt „Üllői úti fákról” írt, vagyis az Üllői út 21, és a Nyugati tér környékének egyik legszebb, és, lévén átjáró ház, legizgalmasabb háza is, a ma Bajcsy-Zsilinszky út 63-Jókai út 40. A bécsi szecesszió stílusát követik a homlokzaton tekergő díszítések, modern, forradalmi változást hoznak a pesti városképbe a historizmus fegyelmezettségével szembenálló „Jugenstil, art nouveau, modern style”merész díszeivel. Weinréb és Spiegel névjegye a szecesszió, ők az éllovasok, a bátrak, az elsők.

Gyakori a századfordulón, hogy ketten jegyeznek egy építészirodát. Egyikük a művész, a másik az „adminisztrátor, szervező” a háttérmunkás. Esetünkben Spiegel volt a művész, nemcsak építészként, bútortervezőként és belsőépítészként is dolgozott, sőt, a később Sir Alexander Kordaként világhírű  Korda Sándor első filmjeihez díszleteket is tervezett. Márkus Gézával, a tehetséges, fiatalon elhunyt építésszel, a kecskeméti Cifrapalota tervezőjével Maison Moderne néven lakberendezési szalont nyitottak a Károlyi Mihály utca 3-5-ben, majd, 1912-ben a gyönyörű Váci utca 11/b félemeletén „Dáma, asszonyi ékességek boltja” néven. Alapítója, majd 1914-1917ig elnöke volt a Magyar Építőművészek Szövetségének, tagja a Szinyei Merse Társaságnak és a Fészek Klubnak is. Még babákat is tervezett, és vélhetően gyönyörű díszletet egy ma nehezen elképzelhető rendezvényhez: 1914-ben jótékonysági bált tartottak a Duna jegén.  A Tanácsköztársaság után Nagyváradra költözött, ott is van pár bérháza. 1923-tól ismét Pesten élt és dolgozott, de kései munkáit már nem a szecesszió jegyében készítette. Sírja a Kozma utcai zsidó temetőben található Freund Vilmosé mellett, akinek irodájában fiatalon dolgozott, Weinréb Fülöp a rákoskeresztúri zsidó temetőben nyugszik.

Weinréb az épületszerkezetek szükséges, de nem feltétlen kreatív, vagy örömteli megalkotásában volt erős, talán ezért születhetett a döntés, hogy a Weinréb és felesége által megrendelt házon egy centi szecesszió se látszódjon. Klasszikus eklektikus bérkaszárnya születik, a fénykorban 2-3 szobás, fürdőszobás – ez utóbbi korántsem természetes akkoriban – lakásokkal. A megbízható stílus stabil jövedelemhez juttathatta a befektetőt és induló építészirodáját is, ahol egyik szépséges, leginkább szecessziós lakóház terve született a másik után.

20180224_101314

20180224_10133820180224_103535

20180224_10260420180224_103436

20180224_102627

20180224_101802

20180224_101624

Az elmúlt bő fél évszázad mindent elkövetett, hogy a ház eredeti szépségéből mára gyakorlatilag semmi ne maradjon. A főlépcső kovácsoltvas korlátja, és padlódíszítése sejteti, hogy bár nem a legmerészebb divat szerint épült, sem a legdrágább környékre, azért az időtálló minőség alapvetése itt sem maradt el. 50 méterre vagyunk a magyar kovácsoltvas művészet mesterének, Jungfer Gyulának lakatosműhelyétől, jó eséllyel ezek a korlátok is az ő szakértelmét dicsérik.

20180219_11284920180219_112856

Az utcafronton az első tervek szerint egységes, igényes, fakeretes kirakatsor épül az utcára nyíló üzleteknek, ma ez a legszedett-vedettebb pontja a háznak, sanyarú mai szokás szerint se egység, se ízlés, igényesség meg pláne nincs az üzletportálokon nyomokban sem.

A házat aztán átalakítják 1923-ban és 1935-ben is. A háború utáni áldatlan évtizedekben úgy sikerül szétszabdalni az eredendően emberszabású, kényelmes városi lakásokat, hogy némelyiket 1988-ban kelljen korszerűsíteni. Vagyis a 100 éve alap fürdőszobákat visszaépíteni. Szomorú.

20180225_10024720180225_100302

Ma a ház apró lakásokra szabdalt, ha lehet még inkább kaszárnya-jellegű, mint 100 évvel ezelőtt lehetett. Homlokzata egész jól vészelte át a viharos évszázadot, felismerhetőek az első rajzok díszei, de a vastagon mocskos felszín kevéssé vonzza a tekintetet. Az egyik lakó teljesen elképedt a hírre, hogy azért fényképezem, mert érdekel a ház története, és mert szépnek látom. Jó lenne ezeket a házakat is egyszer felújítani, portáljaikat egységes, minőségi arculattal ellátni, és főleg, a minőség megmaradását garantálni. Érdemes lenne megbecsülni, amink van, a Rákóczi út minden régi házát rendbehozni, és rendben tartani, megszolgálták.

Forrás: Helyszínbejárás 2018. február

Budapest Történeti Levéltár

https://24.hu/kultura/2017/06/11/ismeretlen-budapest-a-rakoczi-uton-foldre-hullott-makk-hetes/

http://kep-ter.blogspot.hu/2015/01/vaci-utca-11b.html

https://24.hu/tag/weinreb-fulop/

http://lathatatlan.ovas.hu/index.htm?node=48680

https://24.hu/belfold/2016/06/26/ismeretlen-budapest-terezvaros-rejtett-szecesszios-csodaja-mely-vilaghirt-hozhatott-volna-a-tervezojenek/

http://www.szecessziosmagazin.com/magazin2/spiegellindenbaum.php

https://24.hu/kultura/2016/05/29/ismeretlen-budapest-a-varos-legkeskenyebb-alig-hat-lepes-szeles-haza/

https://24.hu/belfold/2016/06/26/ismeretlen-budapest-terezvaros-rejtett-szecesszios-csodaja-mely-vilaghirt-hozhatott-volna-a-tervezojenek/

 

Egy mesélő parkolóház

bianchi_s5_01

Erzsébetváros, Kertész utca. Árnyékos, viszonylag forgalmas útvonal, magas, sötét házak, egy-két foghíj. A szemközti üres telek szokatlan fénnyel árasztja el a páros oldal szomorkás, hosszú házfal szürke, sokat látott, egyszerű homlokzatát.  Dísztelen falán felirat nyomai: „Cyklop Garage”.

20180210_111517

20180210_111637

20180210_111648

20180210_111724

És igen, garázsnak, mai szóval parkolóháznak épült, az elsők közt a városban.

cyklop1

A Cyklop Építő és Ingatlanforgalmi Részvénytársaság” 1924-ben bízta meg a divatos pesti építészt, Löffler Bélát, hogy parkolóházat építsen a tulajdonukban lévő, többháznyi telekre a Kertész utcában. Úgy tűnik, ez Löffler Béla egyik utolsó pesti megbízatása, lévén 1925-ben megnyerte a jeruzsálemi Nemzeti Színház építésének pályázatát, majd Alexandriába költözött, ott nyitott építészirodát, jó eséllyel minden idők egyetlen magyarjaként. Ott, Alexandriában halt meg valószínűleg, valamikor a harmincas évek második felében.

20171029_183637

A megnyitóra Auguszta királyi hercegnő, Ferenc József unokája, és férje, József Ágost főherceg, József nádor unokája is megjelent, ünnepelve a modern városi újdonság megépültét.

250px-Auguste_maria_louise_bayern_1875_1964_erzherzogin

József Ágost

A kezdetek hirdetései Európa legnagyobb és legmodernebb autógarázsaként hirdették, a fénykorban benzinkút, alkatrész üzlet, sőt 1928-ban Lancia és Bianchi szalon szolgálta ki Budapest növekvő létszámú autótulajdonosait.

20171029_184310

Cyclop fészek

LANCIADilambda-3349_2

LANCIA Dilambda 1928-1933

bianchi_s5_01

BIANCHI S5 1928

 

A közeli Kazinczy utcai zsinagóga után 20 évvel született ez a terv, stílusában és funkciójában is teljesen eltérő épületről van szó. Vasbeton szerkezetű, háromszintes garázs rejtőzik az utcára néző bérház mögött, az 1928-as emeletráépítés után összesen 250 autó elhelyezésére volt alkalmas.

A háború után a Főtaxi kapta meg az épületet. Az épület lassú mélyrepülése nagyjából akkor kezdődhetett. A hátsó traktus ma is parkolóházként üzemel, az utcára néző szárnyban lakások vannak. A színtelen, ütött-kopott homlokzaton semmi sem utal a fénykor eleganciájára.

Várkastély a Városligetnél

20180210_101031

A Thököly út és a Dózsa György út közötti kertváros egy oázis. Méterekre a város legreménytelenebb, legzajosabb forgalmától itt csönd van, fák, kertek, öreg házak őriznek valamit egy régi Budapestből. A régi Park Club, ma Stefánia Palota hátsó bejáratával szemben, a Zichy Géza utca 10 alatt egészen különleges hangulatú villa áll. Várkastélyt idéző tornyai vannak, hatalmas ablakai, ígéretes teraszai, mindezt, öreg platán őrzi, takarja az avatatlan szemektől. A falon kicsi tábla: „Ezt a házat építette, itt élt és alkotott László Fülöp világhírű festőművész.”

20180210_101031

20180210_101145

Ezen a ponton szégyelli el magát az ember. Bár érdekelt mindig is a festészet, és ugye kijártam iskoláim, bizony fogalmam nincs, ki volt, a ráadásul világhírű László Fülöp. Azaz nem volt, mindaddig, amíg a Múlt-Kor magazin 2013-as évjáratának téli számába meg nem írtam a Mesélő Házak sorozatban ennek az igazán mesélő villának a történetét. László Fülöp nevét sikeresen elhallgattatta a magyar oktatás és művészetpolitika (ha van ilyen nyakatekert abszurdum), bár briliáns tehetség volt, jó 50 évig a kutya se beszélt róla sehol Magyarországon.

 250px-László_Fülöp_Önarckép

László Fülöp Laub Fülöp Elek néven született 1869-ben született Budapesten és 1937-ben halt meg Londonban. Szegény, zsidó családban született Pesten, édesapja női szabó volt. A rajzban jeleskedő ifjú Laub előbb Székely Bertalan és Lotz Károly tanítványa lett, majd Münchenben tanult. 1890 és 1892 közt Pesten, 1901-1907közt Bécsben dolgozott, 1907-ben pedig Londonban telepedett le. 1914-től angol állampolgár. Nagy sikerű kiállításai voltak Berlinben 1897-ben és 1900-ban, 1907-ben Londonban és Budapesten, 1909-ben ismét Berlinben, 1925-ben New Yorkban, 1927-ben Londonban, 1931-ben Párizsban. A londoni Royal Art School tanára volt éveken át. Portréfestőként volt világhírű, állítólag 2-3 óra alatt készült el egy-egy arcképpel. Több, mint 3000 portrét festett meg pályafutása alatt. Modellt ült nála mindenki, aki számított, megfestette XIII. Leó pápát, és utána minden, magára valamennyire is adó főpapot, az amerikai elnököt és pénzarisztokráciát, a német császárt, Lord Rothemiere-t, Horthyt többször is, Erzsébet királynét, Ferenc Józsefet például 1912-ben. A kép jól sikerült, nemesi címet kapott érte, eztán Philip Alexius de László of Lombos néven szerepelt. V. György király lovaggá ütötte.

VI. György

VI. György angol király

laszlo_fulop_-_xiii_leo_papa_1900_mng

XIII. Leó pápa

E

Erzsébet királyné

FJóska

Ferenc József

Münchenben a festőakadémián ismerte meg, majd 1900-ban vette feleségül az ír sörgyáros lányát Lucy Madelain Guiness-t.

Lucy Madelain

A korabeli pletykákkal ellentétben ez szerelemházasság volt, az esküvő előtt a pár 10 évig levelezett, házasságukból öt fiú és egy lány született.

László Fülöp önarcképe ma az Uffiziben látható, de vannak képei a Louvre-ban, Rómában, Oxfordban, és a Nemzeti Galériában is.

László Fülöp romantikus villája tervezését 1898-ban Gyalus Lászlóra (1865-1941) bízta, aki mai szóval műemlékes építész volt, Pesten az ő munkája még a Szabadság tér 13, és a Mosonyi utca 5. Schulek Frigyes mellett dolgozott a Mátyás templom feltárásán, Pozsonyban a ferencesek és a klarisszák templomán, és a jáki nagytemplom restaurálásán is. A városligeti várkastély 350 négyzetmétere csak 9 évig volt László Fülöp otthona. 1907-től bérlők váltották egymást: itt lakott egy ideig Molnár Ferenc is, állítólag itt írta a Liliomot. 1912-ben Paupera Ferenc vette meg a házat, aki nevével ellentétben dúsgazdag volt, bankár. Az 1901-es Vasárnapi Újság írta róla: „kevés olyan ember van a pesti pénzoligarchiában, aki könnyebben, szívesebben, szebben tudna pénzt költeni, mint ő.” 1928 húsvétján mesebeli házába méltó menyasszonyt hozott: Bajor Gizit, minden idők egyik legnagyobb magyar színésznőjét vette feleségül.

20180210_100920 20180210_101001 20180210_101108 20180210_101116 20180210_101201 20180210_101324 20180210_101330 20180210_101335

A háború után is laktak még itt színészek: Berczy Géza, a Víg-és a Nemzeti Színház színésze jóvoltából kollégák, barátok leheltek életet a falakba. Somlai Artúr itt tanulta Lear király szerepét például.

A nagy lakást több kisebbre szabdalta a történelem, de ma is festők, művészek laknak itt. Nagy idők, nagy emberek, híres tehetségek tanúja ez a ház, ráférne most, így az első 100 év után végre egy gondos, alapos felújítás.

Forrás:

Helyszínbejárás 2018 február

http://www.kieselbach.hu/muvesz/laszlo-fulop_728

http://www.kortarsonline.hu/2004/03/laszlo-fulop-az-utolso-udvari-festo/7465

http://www.blikk.hu/aktualis/belfold/uralkodok-udvari-festoje-volt-a-nagyapam/m0sgvrp

https://hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%A1szl%C3%B3_F%C3%BCl%C3%B6p_Elek

http://www.mke.hu/lyka/11/171-175-laszlo.htm

https://budapestaukcio.hu/laszlo-fulop-elek/festo

http://egykor.hu/budapest-xiv–kerulet/laszlo-fulop-lovagvara/3774

http://lexikon.katolikus.hu/G/Gyalus.html

https://24.hu/kultura/2015/12/01/csodalatos-romantikus-varkastely-bujik-meg-a-a-varosliget-mellett/

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/b-74700/berczy-geza-74B28/

Búza Péter: Pest-Budai Történetek Idegenforgalmi és Prop. Kiadó Budapest, 1983

Fényterápia

20171006_110224

Már rég szerettem volna látni. Nálamnál aktívabb városjárókmár többször bemutatták ezt a századfordulós, rejtett, szecessziós csodát. Meg szerettem volna ajándékozni magam ezzel a nem mindennapi látvánnyal. Az ősszel aztán szerencsém volt. Isten áldja a felújítókat – több szempontból is – az ajtó hetekig tárva-nyitva állt, por, kosz, halkan és udvariasan sürgő-forgó munkások mindenütt. Beengedtek, besurrantam.

Szűk, sötét előtér fogadott, a már utcáról megcsodálható, sárga virágos kőszőnyeget kerámiaképes, fehér csempés folyosó keretezi. Abszurd módon mindent túlélt, maratott üvegű, mintás fa ajtó nyílik a lépcsőházra. Ami menthetetlenül sötét, a megvilágítását szolgáló kis udvar szűk, a ház magas, a fény csekélyke, pláne borongós napon. A praktikum megint meglep: éppen ezért, az udvart átszelő gangok üvegtéglásak, hogy legalább a kevéske fény áthatolhasson, így érvényesülhessenek Róth Miksa messze földön híres ablakcsodái

20170928_161632

20171006_105617

20171006_10530620171006_105222 20171006_105233

Mert a Hajós utca 32 fő attrakciója a kék minden árnyalatában pompázó, virágokat és egzotikus madarakat ábrázoló nagyszerű ablakok. Mint egy kedves lakó megjegyezte, ezek már „csak” másolatok, de hódolat az elkészítőknek, korszaktól függetlenül. Az elpusztult ablakok újjászületésének éve 1992 volt, a mecénás a Fővárosi Önkormányzat műemléki alapja, a restaurátorok Gonzálesz Gábor és Füri Judit. Kár, hogy nincs sehova kiírva a nevük, megérdemelnék. Az ablakok olyan szépek, le sem tudja az ember venni a szemét róluk, lenyűgözőek, ahogy a kovácsoltvas is. A tér egészen szűk, a terv és a kivitelezés mégis – vagy épp ezért – csupa játék. Sehol egy szöglet, sehol egy egyenes vonal. Hullámzik a lépcső, a lépcsőkar, félkörív vezet a lakásokhoz, a lépcsőfordulóban is körtáncot kénytelen járni az elképedt látogató. A fény letéteményese a mennyezetet fedő üvegtető, szomorú állaga ellenére is hűségesen teljesíti kötelességét: a kevéske fényt megtöbbszörözi, árasztja fentről.

20170928_161131

20171101_121425

20171006_11022420171006_110047

20170928_161012

20170928_16102220170928_161035

20170928_160921

20170928_161206 H32 Anita

Most épp a külső, utcai homlokzat felújítása zajlott le, ami áldásos, biztos hatalmas lesz a változás az eddigi sötétszürke, potyogó vakolatú látvány után, de a belső terek, bár bőven rászolgáltak némi pénzköltésre, most úgy tűnik, nem kerülnek sorra. Egyedül az ablakok ragyognak, erős kontrasztban a falakkal, korlátokkal.

Az eredeti terveket kézbe venni mindig élmény.

Ezúttal az első meglepetés tárgya egy, a lépcsőházról nem látható, extra belső udvar, földszinten fedett – volt legalábbis anno – az emeleti lakásból azonban terasz nyílt erre hátra, vagyis nyugat, így a napfény felé.

Az már a főlépcsőről is látszik, hogy a meseszép ablakok keskenyebbik verziójából kettő a lakások felé néz. A régi rajzok szerint ezekből minden emeleten egy-egy a tágas fürdőszobát volt hívatott sejtelmes fényben fürdetni, míg a másik ablak a „passage” felé nézett, amely a lakást kötötte hátsó teraszához, illetve szobáihoz.

Az 1903-as tervek megrendelője Szegő Gáspár és felesége voltak, a tervek Málnai Béla és Román Miklós aláírásával születtek, a kivitelező pecsétje Kondor és Feledi mestereké. Mindkét építésznek rengeteg gyönyörű háza épül Pesten, Málnai karrierje nagyját Haász Gyulával dolgozta végig, Román Miklós meg testvérével, Ernővel szövetkezett, ez a fiatalkori munkájuk egy különös koprodukció.

Szegő Gáspár papírkereskedelmi részvénytársasága foglalta el a ház teljes földszintjét, valamint pincéjének nagyját, és „karzat” fedőnév alatt a mai világban galériának nevezhető, az első szint és a földszint közé kitalált szintet is, ott voltak az irodák, továbbá innen nyílt a legszomorúbb paraméterekkel bíró házmesterlakás: a szűk és sötét belső udvarra nézett.

Az első emeletre épült a legszebb lakás: négy szoba, hall, nagy fürdőszoba, az utca felé kis loggia, és hátra, a zárt, nagyobb udvar fele terasz. A hátsó lépcsőről kétszobás, fürdőszobás lakás épült. Ez a szoba-és lakáselosztás a másik két szinten ismétlődik.

A padlástérre épült a műterem, eredetileg „lemez-edző”, teremméretű szobákkal, és három sötétkamrával, továbbá tágas terasszal az utca felé.

Sem a Levéltár iratai közt, sem pedig a lépcsőházban nem leltem nyomát a szocializmusban szokásos, drasztikus lakás leválasztásoknak. Szerencsés lehet az, aki itt lakik, vagy valamiért időről időre itt akad dolga. Homlokzata újjászületése óta olyan, mint egy csokor fehér virág, csodás színfolt.

A volt……

20160228_120355

….és a lett.

20171202_120914

És a mesés részletek….

20171202_120925

20171202_120933

20171202_120949

20171202_120941

20171202_121134

20171202_121218

20171202_121222

20171202_121001

Mint egy szentély, a szecesszió szentélye, olyan ez a ház, mindenütt virágok, madarak, színek, girlandok, mintha minden a lakók, és az erre járók kedélyének javítására született volna. A homlokzat gyönyörűen megújult, reméljük a belső terek is szépen sorra kerülnek.

Forrás:

Helyszínbejárás 2017 ősz

Ráday Mihály: Új Városvédő Beszédek –  Tarsoly Kiadó Bp., 2001

Budapest Történeti Levéltár

Fent és Lent – Corvina Kiadó Bp., 2014

Hálás köszönet a http://checkmybudapest.blogspot.hu/ szerzőjének, Nagy Anitának a gyönyörű képeiért, és lelkes részvételért 🙂