Hűvösvölgyi mesék

 

 

Hűvösvölgyi út. Forgalmas emelkedő, egyre mélyebbre visz az erdőbe, ahogy közeledik a város széle, egyre több a háború előttről megmaradt, mindent túlélt villa. Túl a reménytelenül roskadozó, 2007 óta üresen, gazdátlanul omladozó OPNI épületén van még pár hasonló sorsú épület. Többek között egy, hajdan gyermekszanatóriumnak használt régi villa, hatalmas kertben, üresen. Történik mindez ma Magyarországon, Budapest legdrágább környékén, az ország legtehetősebb kerületében. A ház önkormányzati tulajdonban áll 1999 óta, hiába.

E ház kertjében áll a híres, Molnár Farkas tervezte Magyar Szentföld templom, amit elkészülte előtt 3 hónappal sikerült leromboltatni politikai bosszúból 1949-ben. Azóta félkész, bauhaus torzóként áll, szomorúan. Ugyan védett, de jövője ismeretlen, ránézésre kevéssé bíztató.

A villa maga Heinrich-villa néven ismert, lévén a Heinrich István utca 1 alatt áll, másik oldala a Hűvösvölgyi út 183.

A német származású Heinrich család vaskereskedésből alapozta meg nem kis vagyonát, Pesten bérházuk volt az Üllői úton, mögötte vasraktáruk, aminek szép, eklektikus téglahomlokzata ma is a Mária utcára néz. Nemesi címet 1827-ben kapott Heinrich Alajos és Ferenc, akik eztán az „Ó-moravicai” előnévre lettek jogosultak. 1845-ben a testvérek közül Ferenc, Bács vármegye táblabírája Imrédyre magyarosította nevét, az ő dédunokája volt ó-moravicai Imrédy Béla, későbbi miniszterelnök. A Heinrich családnak jó pár ingatlana létezett Pesten és Budán az 1850-es évektől kezdve egészen a második világháború végéig.

Többek között egy bérház a Tabánban, a ma is álló Várkert rkp 8 – Döbrentei u. 6 – Fogas u 1 címeken magasodó nagy, szürke sarokház. 1887-ben lett kész, a megrendelő dr. Heinrich Kálmán, a kivitelező Hauszmann Sándor volt. Innen lehetett a kapcsolat, ami a nem sokkal később, 1895 és 1897 között felépült Heinrich-villa építéséhez vezetett, ahol a megrendelő-tervező páros újra együtt dolgozott.

ysBs9HtKQ0iytevEeVydTg

A villa tervezője Hauszmann Sándor Hauszmann Alajos unokatestvére volt. Szemben a híres rokonnal Sándor nem elsősorban építész volt, hanem kőfaragó és kivitelező. Részt vett többek között az Országház, a Budavári Palota, az Igazságügyi Palota, a Műcsarnok és még sok más, korabeli nagy, budapesti építkezésen. A Máriaremetei templomnak építésvezetője volt, egyik üvegablakának elkészültét ő finanszírozta, ezért a képen ő és a felesége láthatóak. De Hauszmann Sándor munkája a budapesti Szent István Bazilika keresztelőkútja és főkapuja is, és a Szilágy Dezső téri református templom Úrasztala. Mint sok, elsősorban kivitelezéssel foglalkozó kollégája, idővel önálló tervei is születtek. A hűvösvölgyi Heinrich-villa mellett ő tervezte pl a lövölde épületét a Marczibányi téren, meg egy szép, „svájci” villát a Budakeszi út 75-ben. Saját nyaralója a Hűvösvölgyben épült, átalakítva ma is megvan.

A tulajdonos-megrendelő Heinrich Kálmán dr. 1850-től 1927-ig élt, orvos volt, a Rudas fürdő igazgatója, sőt tulajdonosa, udvari tanácsos, és ha jól bogarászom neten elérhető családfájukat, gyermeke sosem született. Halálakor az MTI írta róla, hogy mindig lelkes támogatója volt az 1911-ben TBC-s gyerekek gyógyítására és üdültetésére szakosodott Zsófia Országos Gyermekszanatórium Egyesületnek, amely intézménynek adományozta végrendelében nem csak teljes, tekintélyes vagyonát, hanem „még gyönyörű fekvésű hűvösvölgyi palotáját a hozzátartozó telekkel együtt oly célból, hogy azok a Zsófia Gyermekszanatórium céljait szolgálják.” Vagyis 1897-től a Heinrich család nyaralója lehetett a villa, majd az 1927-es végrendelet értelmében 1935-től gyermekszanatórium, és 1939-ben került a ferences rend kezelésébe. Ekkor a Rend a villát Szent Antal Fiúárvaházként üzemelteti, cserében a ház nagy kertjének egy részét a Magyar Szentföld Temploma felépítésére használhatják fel. Ugyanekkor a házba, az egykori ebédlő helyére kápolna épül, amit egészen a háborúig, illetve a kommunista hatalom 1949-es megjelenéséig használnak.

ZnyNXDmjQQmSXYRDbLY%oQ

A villa tehát 1895 és 1897 közt épült fel, a kései historizmus színvonalas példája volt fénykorában. Anno gazdag neobarokk vakolatdíszekkel és gazdagon díszített bádogtetővel büszkélkedett. Eredeti ablakai közül több ólomüveges, köralakú volt, ezeket azóta, 1945 után befalazták, új, jellegtelen ablakokat nyitottak helyettük. Az épület mindkét, hosszanti homlokzatához 1-1 aszimmetrikus formájú, hatalmas terasz nyílik, ezeket benőtte a gaz, burkolatuk nagyrészt tönkrement. Meglepő módon megmaradt a főbejárat fölötti címer, és a tulajdonos építtetőt is említő kőtábla, bár írása már olvashatatlan. A villában ma hat, a melléképületben 9 lakás található. A melléképület van jobb karban, a főépület minden lehetséges helyen ázik, gyakorlatilag lakhatatlan. Még a Ferencesek renoválták a háborús sérülések után, azóta semmi érdemleges felújítás nem történt, a vakolatdíszeket leverték, a bádogdíszítések szintén rég eltűntek. A legbeszédesebb átalakítás 1950-es, amikor a hajdan ebédlő, később kpolnaként funkcionáló teret vizesblokká alakították át. No komment.
vTFM8I4XTNe6o8SSVlcWZA

%TaYjOYdQB6Z5gpeGmWTlA

KPf6s%JNRwisthCBMVNDcw

fullsizeoutput_742

A villa kertjét is külön terv szerint ültették be a virágos Millenium évében, a terveket ifj Pecz Ármin írta alá, aki az építész Pecz Samu testvére volt. A kertben a názáreti Mária-kút és a Lourdi Barlang másolatai is felépültek a ferencesek jóvoltából. Ezeket ma aluminium és műanyag tákolmányok takarják el, a felismerhetetlenségig, a kút és a barlang szobrai, díszei rég eltűntek. A ház körül méteres szeméthegyek, és autóroncsok emelik még a „hangulatot”.

zFant6rxSoCc9hJ%FyX+6Q

U25iVxXiQ++Rd5sjxW+oXg

Szomorú látvány ez a ház is. Minden szépségétől megfosztva áll az elvadult, hatalmas kertben. Ha más nem, a méretes terület üres négyzetméteráron is hatalmas értéket képviselhet pláne ezen a környéken, ahol aranyárban mérik a telkeket. Kevés ház áll errefelé, amik öregebbek, mint az elmút évszázad, egészségesebb egyedfejlődésű országokban fel sem merülne a megbecsülés teljes hiánya. Talán a kertjében álló különös templom hoz majd esélyt az újjászületésre. Vagy süllyednek el, mindketten, örökre.

Forrás:

Helyszínbejárás

https://24.hu/kultura/2017/11/18/ismeretlen-budapest-evszazados-kereskedoudvar-az-iparmuveszeti-muzeum-arnyekaban/

http://www.muemlekem.hu/muemlek/show/11598

http://pestbuda.hu/cikk/20160204_a_masik_hauszmann

http://urbface.com/budapest/a-heinrich-palota

https://maps.hungaricana.hu/hu/BFLTervtar/25410/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJGT1JSIjogWyJCRkwiXSwgIlBJQyI6IFsiWUVTIl0sICJTT1VSQ0UiOiBbIkxUX0JGTCJdfSwgInF1ZXJ5IjogIkZFSlo9KFwiQnVkYXBlc3RcIikiLCAic29ydCI6ICJSRUNOVU0ifQ

http://budapest100.hu/en/house/dobrentei-utca-6/

http://archivum.ferencesek.hu/letoltes/irodalom/Magyar.Szentfold.pdf

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Kempelen-kempelen-bela-magyar-nemes-csaladok-1/5-kotet-7C52/heinrich-o-moraviczai-7D5E/

http://nol.hu/kultura/az-elhagyott-szentfold-1581605https://library.hungaricana.hu/hu/view/NapiHirek_1927_08/?pg=38&layout=s

 

 

A rejtélyes festmény háza – Kálmán Imre utca 21

Kálmán Imre utca. Nem különösebben ismert, sem nem forgalmas, pár sarokkal járunk a Parlament mögött. Vannak szép felújítások, és nem kis számban egészen elképesztő módon lepusztult épületek. Az egyik ilyen szomorú sorsú a Vadász utca sarkán áll kicsit több, mint 120 éve.

xynEEPEuRRqWNwL70Sf+nA

Semmi különös a külső, vagyis fekete, hatalmas sarokház, de mert az ajtó nyitva állt, benéztem. Kicsit el van rejtve a lépcsőház, tágas hall-szerű terem választja el a bejárattól. Hogy aztán egészen meglepje a látogatót. Kovácsoltvas korlátjain sárkányszerű szörnyek kísérik az embert a legfelső szintre. Ahol vár a meglepetés. A festett mennyezet. Hetek óta vadászom, de sem a Levéltárban, sem a Hungaricana egyébként csodás oldalain nem leltem infót arról, vajon kinek a keze munkája lehet ez az ősöreg, mindent túlélt, bordó-drapp-sötétzöld színekben pompázó, középen valami harcos amazont(?) ábrázoló falfestmény. Második látogatásomkor felfedezni véltem a kovácsoltvas állatkák festett párjait, de lehet, hogy tévedek. Kopott a kép, nem hiszem, hogy túl sok pénz adatott karbantartására az elmúlt évszázadban, de így is olyan szép, hogy igazán érdemes megmászni érte négy emeletet.

ivuciHdwQriGgsow%ExNPg

IMG_3600

W3ZBSe+VRMSU0BWj6JL4Xw

IMG_3606

A ház maga bizonyos özvegy Gross Ödönné megrendelésére épült 1895-ben Sziklai Zsigmond tervei alapján. Sziklai úr 1864-1937-ig élt és nem kis létszámú, leginkább eklektikus budapesti bérház büszke tervezője, leghíresebb háza a merészen modern Párisi Áruház 1911-ből az Andrássy út 39-ben, de nem erről híres igazán. Hanem arról, hogy övé volt az első mozi Pesten. Ahogy arról a Filmkultúra című lap 1936 januári számában emlékezik, nem ez volt élete legrentábilisabb vállalkozása, sőt.

Történt ugyanis, hogy 1895-ben megkereste őt egy bizonyos Brandenburg nevű ügynök, hogy rábeszélje, néhány másik, szintén köztiszteletben álló budapesti úriember, nevezetesen Róheim Ödön, dr. Krasznay Ferenc, Malonyai Dezső és Sziklai Arnold társaságában vásárolja meg a Párizsban élő Munkácsy Mihály Ecce Homo című képét. Ezügyben utazott Párizsba testvére, Sziklai Arnold, és találkozott a Lumiere-testvérek csodálatos találmányával, a mozgókép színházzal. Arnold rávette Zsigmondot, rendeljenek a feltaláló testvérektől egy masinát, amit Pestre hoznak, és itt virágzó vállalkozássá fejlesztenek majd ők ketten. Az építész mint csendestárs, a vállalkozás pénzügyi hátterét biztosítandó szerepelt az üzletben. Így Sziklai Zsigmond nevén szerepelt a városi engedély, amit az Andrássy út 41-ben nyitandó első pesti mozira kaptak. Eisele gyáros, a ház tulajdonosa nem volt bizalommal a vállalkozással szemben, egy egész éves bérletet kért előre. És hiába dőlt a nép a következő év Milleniumi Ünnepségeire, senki nem volt kíváncsi az új, modern mozgókép színházra. A méregdrága, de örökké elromló, nehezen működtethető gépet végül Sziklai úr eladta a „Sport” kávéház tulajdonosának, aki Rákóczi út 80-ban lévő üzletében mutatott be rövid filmeket, fillérekért. A Lumiere testvérek 1896-ban személyesen is próbálkoztak a pesti közönség megnyerésével. A Körúton a Royal Szállóban üzemeltettek mozit, hiába. Pestet akkor még nem érdekelte a mozi, Lumiere-ék is hamar visszamentek Párizsba.

A Kálmán utca 21 alá pince, földszinttel együtt hatemeletes bérház épült. A földszinti kocsiszínt és istállót csak 1926-ban alakították lakásokká. Tágas, 4 méteres belmagasságú, elég nagy lakások olvashatóak ki az első tervekről. Az utcára néző lakások 4-5-6 szoba plusz cselédszoba elrendezésűek, hátrafele 2-3 szobásak, kivéve a földszintet, hogy szoba-konyhák épültek, az utcára végig üzletek. 1908-ban vendéglő nyílik a Vadász utcára, aminek aztán nyoma vész a háború utáni leírásokban.

OiFNODZoSfel%aHwGLalrAIMG_3616aq6qAuS2T%OgsXTju7onWQ

Mindig érdekes a régi lakók listáját böngészni. 1928-ban itt üzemelt ifj. dr. Zoltán Jenő vívóiskolája (az id. dr. Zoltán Jenőé pedig a Kálmán utca 15-ben), itt lakott többek között Vágó Imre építész, festőművész, dr. Arjé Sándor, Földi Dezső, Sándor Endre és Sebestyén Samu ügyvédek, Ebinger János mérnök, Schall Antal cipész, Gémes Sándor szabó, Vezér Antal vendéglős, Ehrenstein Bernát tőzsdeügynök, Poll Vilmos ládagyáros, Dr. Vízkeleti Frigyes orvos, és Wottitz Andor divatáru kereskedő.

Az Állami Biztosító székelt itt sokáig a kommunista évtizedekben, a lakásleválasztások pedig még 1981-ben is folytatódtak, de még ekkor is léteztek 195 négyzetméteres lakások. Érdekes az épület 1981-es felmérése: a középfőfal 78 centi vastag, a födém vasai a Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű gyártmányai. A főfal a födémekkel és a válaszfalakkal együtt, túlélve ostromot, közel 100 évet, köszöni szépen, kifogástalan állapotban van. Kíváncsi vagyok, az akkor, 1981-ben beépült részletek lesznek-e ilyen jó karban 100 év múlva?

fullsizeoutput_6cc

Mindenesetre mostanra biztos megért az idő az ki tudja, mióta első, alapos felújításra. A vakolat leginkább azért nem potyog, mert alig van a homlokzaton, díszek is csak mutatóban. A főbejárat fölötti balkon igen kopottas, alattuk az összebilincselt alakok viharvert ábrázattal néznek a betérőkre. Sosem volt nagyon díszes épület, de jól megépítették, strapabíró, mindent túlélt, öreg pesti ház. Jó lenne, ha, mint szemközti szomszédja, amivel pláne erős most a kontraszt, ez a ház is újjászülethetne végre. Gyönyörű festményével együtt.

Forrás:

Helyszínbejárás 2018 december, 2019 február

Budapest Történeti Levéltár

https://mult-kor.hu/cikk.php?id=14079

http://mandarchiv.hu/dokumentum/5853/FK_1936_012022.pdf

http://mandarchiv.hu/cikk/5850/120_eve_nyilt_meg_az_elso_magyar_mozi

https://mierzsebetvarosunk.blog.hu/2015/03/27/rottenbiller_utca_27

http://budapest100.hu/house/terez-korut-29/

http://kisemmizettek.hu/archivum-fooldal-2016-2017-ii/

http://www.eptort.bme.hu/doc/egyeb/Eptort5/epuletek_vizsg_2018_kep_es_epuletek_adatai.pdf

https://www.geni.com/people/Zsigmond-Sziklai/6000000070231564821

http://www.urbanisztika.bme.hu/segedlet/kiadvany/IFK-2015-A-budapesti-berhazepites-aranykora.pdf

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_10_1898/?pg=457&layout=s

 

 

Egy klinika emlékére

J+de67fMRymFfH2TVhvvgg

 

Mágnesként vonzanak azok a házak, amik rejtélyes okokból meg tudták őrizni eredeti rendeltetésük feliratait. Mint például a Károlyi kertre néző „Molnár és Moser Laboratóriuma” békebeli felirata, vagy az Árkád Bazár díszei. Ugyanilyen ritka kincs a Kéthly Anna térre néző egyszerű, elegáns, Nyár utcai ház emlékeztetője is: „Dr. Kopits Jenő Orthopédiai Intézete.”

91ZNklvPRgqGoJV5CLSwgw

Kopits doktor 1869-ben született Kaposváron és ortopéd szakorvos volt, akkori szóval a ma viccesen hangzó „testegyenészettel” foglalkozott Budapesten 1946-ban bekövetkezett haláláig. Pályája kezdetén az I. számú Sebészeti Klinikán dolgozott Dollinger Gyula professzor mellett, akinek szintén szép háza volt Pesten. 1898-ban indította saját praxisát, 1905-től volt a Stefánia gyerekkórház főorvosa. A csípőficam nemzetközi hírű szakértője volt, sokat írt a témában főleg németül. 1908-tól egyetemi tanár, 1919-től rendkívüli tanár, 1922-től egészségégügyi főtanácsosi cím tulajdonosa. Köztiszteletben álló, sikeres, és megbecsült orvosként épp 40 évesen kérte fel kora egyik divatos építészét, Kopeczek Györgyöt otthona és rendelője megtervezésére 1909-ben.

fullsizeoutput_716

fullsizeoutput_713

A Máramarosszéken született Kopeczek keresett építész volt Pesten, ő tervezte a szomszédos Wesselényi utca 17 alatti Czipészek Ipartestületi Székházát, és Budán a Szilágyi Dezső tér 4 alatti, meseszép homlokzati díszéről híres házat, ahol Bartók is lakott. Ami Kopits Jenőnek fontosabb lehetett viszont, hogy Kopeczek tervezte Kopits doktor szülőhelye, Kaposvár új, szecessziós városházát 1902-ben, és kastélyszerű vízműtelepét 1906-ban. Ezért kérhette fel, pesti házát Kopeczek tervezze meg.

fullsizeoutput_71b

Amikor először vettem kezembe a ház terveit is leesett az állam. Nem a szokásosan a mainál díszesebb, magas tetővel koronázott békebeli homlokzat látványa volt itt a csodálat tárgya, de még a nagyvonalú, elképesztő kényelemmel és igényességgel felszerelt, és feltételezhetően berendezett belső elrendezés sem. Hanem a tornaterem.

Igen, ez a ház anno, a második világháború pusztítása előtt egy komplett tornatermet rejtett falai mögött. Adott ugye a pince, a földszint, a kettő lakószint és a padlás. A pincébe házmesterlakás, egy három ablakos műhely, raktárak, fáskamrák szerepeltek az első terveken. Aztán emeletenként 1-1 tágas, kényelmes, polgári lakás, a padláson mosókonyha és további raktárak. Aztán 1910-ben módosultak a tervek, lévén a megrendelő orvos, a földszintre rendelő épül. Az utcára nyíló nagy ablakok mögé kerül a váró, a rendelő, mellé dolgozószoba, ezeket folyosó választja el a „fiúk” és „lányok” feliratú öltözőktől, és hátul a meglepetés: egy 14 x 9 méteres tornaterem központi fűtéssel, hátra még a műszereknek külön, tágas szoba is jut. A tornaterem parkettás volt, kupolaszerű üvegtetejét az Oetl Antal vasöntödében öntötték, ahol a Gresham, a Keleti Pályaudvar, a Vasudvar, a Hold utcai piac, a Haris-bazár vasmunkái is készültek, többek között. Az emeleteken egy-egy, egyenként 9 szobás lakás épült, hatalmas ebédlővel, olvasószobával, olyan kényelemmel, tágas terekkel, amit ma itt, Erzsébetváros közepén elképzelni is nehéz. A pincébe Dobó Ede úr könyvkötő műhelye kerül, 1911-ben kapott engedélyt elektromotor beépítésére.

Aztán jó húsz év elteltével Kopits doktor átalakíttatja szép házát, ezúttal is híres építésszel dolgozik: Hoepfner Guidó írja alá az 1933-as rajzokat.fullsizeoutput_71c

Hoepfner Guidóról azt érdemes tudni, hogy felvidéki szász volt, Szepesváralján született. A papája volt alapító igazgatója a Szepesi Hitelbanknak, amely bank kezelésében álltak 1897-től a különösen Trianon után népszerű tátrai üdülőhelyek. Így tervezhette Hoepfner meg az összes, a XX. század elején épült meseszép szállodát például Csorbatón, Ótátrafüreden, Tátrafüreden, Tátralomnicon. A pesti egyetemet 1891-ben végezte el, először Hauszmann mellett dolgozott a Királyi Palota nagyszabású átépítésén. Ő tervezte a most épp újjászülető Lovardát, és a hozzá anno tartozó istállót, meg a Várkert dísze Pálmaházat, és “Magyar Parasztházat”, amiket aztán elsöpört az ostrom. Az 1920-as években minden szakmai szervezetnek tagja, vagy vezetője volt, sőt, 1932-ben felsőházi tag lett. Áll pár szép háza a városban: a Horánszky utca 12, a Krúdy utca 14, az Eisele-villa a Benczúr utca 46 latt, a csodás Bayer-villa a Gellérthegy oldalában a Minerva utca 3b-ben, saját háza is a pasaréti Csévi utca 14-ben volt.

1933-ban Hoepfner tervei alapján mindkét nagy lakást kettéválasztják, így is bőven kényelmes otthonokat hozva létre. Kisebb lett a tornaterem, hátul külön vizsgálókat választanak le belőle. Az eddigi öltözők helyére kerül a rendelő, az utcai ablakok mögé pedig egy másik, vélhetően szintén gyönyörű lakás születik.

A háború utáni engedélyek a szokásosan keserves társbérletekről, és az eddigieknél jóval drasztikusabb lakásleválasztásokról szólnak. Érdekes módon az ostrom utáni első lakásátalakítás a padlástérről szól, pedig a meredek, díszes tetőt elsodorta a háború. Ahogy a gyógyítást szolgáló, vélhetően különlegesen igényes tornaterem is szőrén-szálán eltűnt. Helyén ugyan zöld, de teljesen elhanyagolt bozót van, a szomszédból idenyíló, szívet melengető oázis, az „Anyám szerint” nevű hangulatos kis reggeliző használja és gondozza szívvel-lélekkel a  zöld sziget egy szegletét, vendégei nem kis örömére.

 

J+de67fMRymFfH2TVhvvgg

Kpm9zPXMStebaQCF%UpZ2Q9Ge0VTFeS0CBtnyfBG07%AA híres doktornak megadatott, hogy élete végéig lakhatta szép és kényelmes Nyár utca 22 alatti házát. Ugyan megérte szegény a világégést, az ostrom poklát, de a ház elvesztését legalább nem. Ma, a csengők számából ítélve 10 család lakja ezt az régen kivételesnek épült, elegáns szecessziós házat, belül ma dísztelen, hátul elvadult, különleges múltjára a homlokzat falába gondos kezek által, 110 éve beillesztett táblán kívül semmi nem emlékeztet.

Update: Most kaptam a hírt, hogy a hátsó udvart sok év után végre – az kis kávéház javaslatára – kipucolták, beültették, gondozott, szép kert lett a dzsungel helyén. Éljen-éljen! 🙂

Forrás:

Helyszínbejárás 2019 február

Budapest Történeti Levéltár

https://www.kozterkep.hu/~/21331/Kopits_Jeno_csaladi_sirboltja_Budapest_1927.

htmlhttp://intezet.nori.gov.hu/national-tombs/budapest/fiumei-uti-temeto/kopits-jeno/

Békebeli kassai építészet – Hadik András előadása

Neobarokk ikerpár

IMG_0025

IMG_0132Egész véletlenül keveredtem a Retek utcai ház szép kapuja elé. Az egész ház szép, napfény-sárga, nagy sarokház, és csodák csodája, még a kapuja is megúszta az elmúlt évszázadot, különösen annak hatvanas éveit, amikor az ilyes szépségeket arctalan rondákra volt divat cserélni. A kapu készítőjének nevét csodáltam épp, amikor egy kedves lakó beengedett. És akkor leesett az állam.

IMG_0114

IMG_0107

Mindig döbbenet a színes lépcsőházi üvegezés. Alapvetően is, mert kivitelezése mindig is drága volt, vagyis luxus, funkciója pedig a díszítés. Hogy jó legyen ide belépni, lakóként és látogatóként egyaránt. És főleg, hogy színt kapjon az egyébként félsötét lépcsőház, színt és színvonalat, itt igényes tervezéssel igényes otthonok épültek. A döbbenet másik oka, hogy megmaradt. Volt ugye egy rémes, hosszú, a kitörés folytán itt még az átlagosnál is véresebb világháborús ostrom, volt ’56, utána pénztelenség, oda nem figyelés, az ilyes értékekre érzéketlen jó pár évtized. És mégis, itt vannak a napsárga színben fürdő ablakok, gyönyörűen felújítva, általuk ünnep ide betérni. 1997-ben született a felújítás, mestermunka, Gonsales Gábor és Füri Anikó keze munkája. Nem sorolják Róth Miksa műhelyében készültek közé a Retek utca 33-35 ablakait, ami nem ront a szépségükön, de lehet, csalódást okoz pár lakónak. Elképesztő mennyiségű festett, ólombetétes ablakfelület maradt meg, még ajtókban is, ami tapasztalatom szerint elég ritka Pesten.

A kovácsoltvas a másik csoda a házban. Vélhetően a kapu és a belső korlátok ugyanazon mester munkái. Nincs jobb hirdetés egy utcai kapura helyezett táblánál:

fullsizeoutput_6b4

IMG_0003IMG_0121

„Teichner Ádám Budapest”. Teichner úr nemcsak lakatos volt, de iparművész. 1876-ban született, 10 évet élt és dolgozott Svájcban, Németországban és Franciaországban. 1904-től önálló mester Budapesten, de dolgozott Debrecenben is. 1925-ben lett ezüstkoszorús mester, a Retek utcai megrendelés a fénykorban érte.

IMG_0089IMG_0060

fullsizeoutput_6b2

IMG_0072
IMG_0088 IMG_0089 fullsizeoutput_6b1

Gót Jenő a tervező építész, az építés éve 1931, a megrendelő dr. Spitz Károly ügyvéd.  A Vállalkozók Lapjában cikk jelent meg „Egy békebeli építkezés a Retek uccában” címmel, amit aztán dr. Bierbauer Virgil http://www.meselohazak.hu/ a Tér és Formában éles kritikával támadott meg.

„A csendes Buda járókelői sokat beszélnek mostanában a Retek ucca 33—35. szám alatti úgy méreteire, mint kivitelére nézve impozáns bérpalotáról, amely a boldog békeidők szolid és szemre is tetszetős építkezéseinek emlékeit idézi vissza… Az építkezésnél mindvégig érvényre jutott a műépítésznek (Gót Jenő) az az állandóan hangoztatott elve, hogyha épít, akkor csak olyan munkába fog bele, amelynél az építtető is biztosítja, hogy békebeli szociális és higiénikus követelményeknek 100%-ig megfelelő építményt hoz létre.”

Gót építész úr utóbbi megjegyzésére válaszul Bierbauer hosszan sorolja a „békeidők”, vagyis az 1930as éveket megelőző évtized valóban lendületes budapesti építkezéseinek erősen támadható higiénikus színvonalát, a hatóságok e téren tanúsított engedékenységét, és így a megépült házak kényelmét, egészséges mivoltát.

Gót Jenő tervezte Pesten a Nagy Ignác utca 14-es számú, szintén 5 emeletes bérházát, a kettő között annyi a hasonlóság, gyakorlatilag ikrek. Ugyanaz a sárga, neobarokk homlokzat, és – isteni szerencsével – ugyanaz a gazdag lépcsőház márvány lépcsőkkel, színes ablakokkal, kovácsoltvas korlátokkal, gyönyörű, nagyrészt eredeti kövezettel.

UavODFQOR4uPswfdg40CkQ

HmW9nduiSKmmo191da5A2w

znOeS2gkRniDxSNQhKr3HA

miIhwsFqQSqiPXtobU+7Ow

8XYAlabCQD+L5qsD52JGAg

eF53898ARse2CmPwJcm%fQ

 

Az anno Koháry, ma Nagy Ignác utcai ingatlan építésének éve 1933, a megrendelő bizonyos Beck Miksáné és Beck Józsefné, kiknek férjei selyem, csipke és rövidárukereskedők voltak az Ügynök utcában. A budai bérház saroktelek, kicsi kertet zár, Pesten meglepően nagy, és (sajnos) nem meglepően teljesen elhanyagolt belső kertre néznek a lépcsőházi ablakok sokkal több fénnyel árasztva el a szőnyegétől ugyan már rég megfosztott, de így is szép, eséllyel Zsolnay csempével keretezett lépcsősorokat. Közös pont, hogy a legfelső emeleti ablakokat sodorta el a háború, és hogy a legtöbb lakásajtó eredeti rácsozattal büszkélkedhet. Pesten nincs „névjegy” Teichner mestertől, de mert a korlátok szinte egyformák, könnyen lehet, hogy ugyanaz kovácsolta őket.

oNN3WKXGQMmCIsXyxj5dLA

A padlózat érdemel még figyelmet, ez a legmodernebb részlet mindkét házon. A falakon füstös kék csempe, a helyenként hiányzó részeket ízlésesen pótolták mindkét háznál.

Ij4%cvp9SXuU0osJw%KFKA

YffrZp0pS%OXMDXFF2QXkQ
fFl92zBaSi+ots7MqAKKVg

 

A házak pincével alagsorral, és eredetileg 5 emelettel épültek, a padláson anno a mosókonyha-mángorló páros foglalt helyet. A Retek utcában 2 és 3 szoba-hall-cselédszoba elrendezésű lakások épültek emeletenként, a legszebbek a sarokra, 5×6.5méteres, félköríves sarokszobákkal. A háború utáni kérelmek és engedélyek szokásosan keserves lakás leválasztásokról, társbérletekről szólnak.

Öröm látni, hogy létezik olyan is Budapesten, hogy színvonalas felújítás.

Köszönet a barátságos lakóknak, akik ezekbe a házakba beengedtek, méltán büszkék szép otthonukra.

 

Forrás:

Helyszínbejárás 2019 február

Budapest Történeti Levéltár

https://artportal.hu/lexikon-muvesz/gonzales-gabor-4642/

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_29_1928/?pg=0&layout=s

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/TERESFORMA_1931/?pg=398&layout=s

 

Villa-sors az Istenhegyen

H2CQk0C3SDa4%apf2Vb4Hg

 

Istenhegyi út. Hegyi meredély, főútvonal, busszal, porral, zajjal. Áll még itt néhány utolsó mohikán, villák, mik őrzik a fénykor csöndjét, eleganciáját. A nyolcas szám úgy látszik, nem hoz szerencsét, kedvencem, a 88-as az összedőlés határán, a 78-as számból csak a gyönyörű kapu maradt. A 8-as szám még áll, de a kerítésén pompázó, e villa helyére pályázó egyen-luxus-kockalakótelep hirdetése szerint már nem sokáig. Évek óta látványosan gazdátlan, üres, ablakai bedeszkázva, vakolat nyomokban, kertje elvadulva, az utóbbi hónapokban pedig szép kovácsoltvassal díszített, főbejárat feletti ablaka tárva-nyitva áll esőt-havat-szelet. Ezzel kiválóan gyorsítva a teljes lerohadást. Mindez Budapest közepén, az ország leggazdagabb kerületében, egy 7000 négyzetméteres, budai telken a XXI. században. Agyrém.+zVi27dTTFym1MWeXSoWfg PVyq9TE6QzqIcwIEM5dklg

Sajnos a Budapest Történeti Levéltár sem őriz sokat a házról, a régi tervek elvesztek. Györgyi Dénes nevét a muemlekem.hu írja, és azt is, szembetűnő a hasonlóság a debreceni Déri Múzeum épületével, és tényleg, az Istenhegyi út 8 a debreceni múzeum kicsinyített mása. És egyúttal szomorúbb. A kevés levéltári anyag Pollacsek Bernát nevét említi megrendelőként, az évszám 1924. Pollacsek úr feleségével, és  bizonyos Neumann Bertával együtt „angol és franczia női szabó iparüzlettulajdonosok” az 1922-23-as lakcímjegyzék szerint, boltjuk először a Dorottya utca 3-ban, később, 1940-ben a Bimbó út 39-ben volt. Befektetésnek építhették az Istenhegyi út eleji villát, hamarosan helyettük Kerekes Izsó, majd Hrehuss Pál neve szerepel tulajdonosként a feljegyzésekben.

A szocializmusban és utána változatos, a köz számára mérsékelten átlátható funkciókat nyert az egyébként meglehetősen nagy villa, ránézésre a hetvenes évek táján épülhettek a dermesztően igénytelen melléképületek. 2002-ben felmerült, köztársasági elnöki, illetve miniszterelnöki rezidenciaként való hasznosítása, aztán ezeket a terveket valamiért elvetették, az ezzel járó felújítás esélye akkor veszett el véglegesen. Utolsó funkciója napköziotthonos óvoda volt, igazi szocialista hasznosítás, de persze lehetne rosszabb is, például a pusztulás biztos az. Mindenesetre a pénz és hozzáértés teljes hiányában született hullámpala toldások az óvoda idejét idézik, az már a mélyrepülés kora.

fullsizeoutput_6bcyXBA8UgESUCFz2yMfHvYGAA müemlekem.hu 2009-ből értékes, eredeti belső részletek meglétéről mesél: „kandalló, rokokó tükör, díszrácsok” léteztek akkor még. Vajh megvannak-e még? És ha nemsokára(?) a műemléki védettség dacára megérkeznek a buldózerek, lesz-e, aki kimenti őket? És hova viszi majd? Ha és egyáltalán…

Mindenesetre megint egy kincs vész el, mi meg nyerünk egy arctalan lakótelepet. Beköltözik egy-kettő helyett 30-50 család, lesz tömeg, por, és zaj. A csöndre, eleganciára meg sem villa, sem fák, pláne ember nem emlékszik már….

Forrás: Helyszínbejárás 2019 február

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_28_1922-1923/?pg=563&layout=s&query=Pollacsek%20Bernát

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_29_1928/?pg=57&layout=s&query=Hrehuss%20Pál

http://muemlekem.hu/muemlek/show/-14013

https://www.asz.hu/storage/files/files/Összes%20jelentés/2002/0235j000.pdf?ctid=755

https://hu.wikipedia.org/wiki/Györgyi_Dénes

 

Árkay-villa parlagon

Gondoltam, megírom a történetét, mielőtt összedől. Lassan sorozat lesz az ilyen sorsú házakból.

CC0nmK76QG2PnzN5UCfwBQ

A Galántai utca csendes, keskeny mellékutca az Istenhegyi út és az Orbánhegyi út között, illetve folytatódik az Agárdi utcáig.

A lejtősebbik részén, még az Orbánhegyivel való metszőpontja előtt, balkézre áll – már alig – a ház, amit már régóta nézegetek. Vajh’ mit vétett? Miért ennyire elhanyagolt, miért kell hagyni így lepusztulni?

AcpWh5raRQiOdxgoZygXqw

Élhető ház, sőt, romjaiban is gyönyörű villa. Ultramodern, a most hála Istennek ismét divatba jött Bauhaus tökéletes példája. Kertje se túl nagy, se túl kicsi, bár lehet, volt nagyobb is a fénykorban. A kertben hátul szocialista bódé rogyadoz, ha az összedől, nem lesz kár érte.

A Budapest Történeti Levéltár iratai szerint először 1923-ban épült ház erre a telekre, az akkor még Névtelen utcai címre. A megrendelő bizonyos Szabó Sándor, a gyöngybetűs terveket Török Ignácz tervező jegyezte, a ház klasszikus mézeskalács házikó volt meredek tetővel, terméskő lábazattal, hátra hatalmas verandával. Az alagsorban a szokásos mosókonyha-mángorló páros, fáskamra, a földszinten 2 nagy szoba, veranda szolgálta boldog tulajdonosait. De nem sokáig.

1931 októberében született a modern terv az eredeti ház átépítéséről. A megrendelő bizonyos dr. makai Makay Dezső és felesége, a terveken pedig a két világháború közti idők egyik sztárépítésze, Árkay Bertalan aláírása van. Ha másért nem, csak ezért nem szabadna hagyni lábon rohadni ezt az ékszerdobozt.

Budapest felvirágzásához hozzájáruló első Árkay, Bertalan nagypapája, Sándor kovácsmester volt. Vagyis műlakatos iparművész. 1869-ben érkezett Pest-Budára, munkái megtalálhatóak a New York palotán, a Nyugati Pályaudvar épületén, a Dísz téren a régi Honvéd Főparancsnokság palotáján és a régi Erzsébet hídon is dolgozott, amit mi már sajnos csak képekről ismerünk. Árkay Sándor fia, Árkay Aladár már építész volt, nem is akármilyen.

1868-1932-ig élt, és elképesztő mennyiségű házat tervezett meg csak Budapesten. Fiatalon az osztrák színházépítő építészirodában, a Fellner és Hellmernél, majd Hauszmann Alajos irodájában dolgozott, mellette részt vett a királyi palota átépítésének hatalmas munkájában is. Aztán társult későbbi apósával, Kallina Mórral, vele a Budai Vigadót, és Szent Gellért emlékművét húzta fel a Gellérthegyen. Saját munkája a híresen merész szecessziós Babocsay-villa az Aréna, ma Dózsa György út 92/a-ban, amit nagyon hamar átépítettek mai, visszafogott képére. Ő tervezte a Fasori Református templomot, a Győr Gyárvárosi katolikus templomot, és egy csomó, főleg budai családi ház mellett a Bírák és Ügyészek telepét a Ráth György utca, Tóth Lőrinc utca, Istenhegyi út, Határőrút határolta területen. Három év alatt, 1910 és 1913 közt 37, azaz harminchét darab családi ház épült meg. Nincs köztük két egyforma, ahogy egyetlen szedett-vedett ház sem, mindegyik igényes, hangulatos, gyönyörű ház. A Keleti Károly utcában a Rákócziánum kápolnája is Árkay Aladár munkája, ahogy a híres, Városmajori Jézus Szíve Plébániatemplom, az utolsó munkája, fiával együtt tervezte, már Árkay Bertalan fejezte be a kivitelezést.

Árkay Bertalan már a legmodernebb avantgard képviselője. 1901 és 1971 közt élt, és a két háború közti legszebb bauhaus házak tervezői közt ismerjük. 1925-ben végzett a pesti Műegyetemen, majd Párizsban és Bécsben hallgatott építészetet. Apja halála után ő fejezte be a Városmajori Jézus Szíve plébániatemplomot, aminek ablakait felesége, Árkayné  Sztehlo Lili, a gyermekmentő Sztehlo Gábor unokatestvére készítette. Ő volt a két világháború között a legtöbbet foglalkoztatott építész, elképesztő mennyiségű, magas színvonalon tervezett és kivitelezett családi ház épült meg a tervei alapján. Ezek közé tartozik a Galántai utcai, ami egyébként egyetlen, Árkay Bertalan terveit tartalmazó felsorolásban sem szerepel.

A ház két, egymáshoz épült szögletes hasábból áll. A hegy felé épült rész az eredeti ház alapjait felhasználva épült, téglafalait jelzik a tervek. Elé épült egy, az utcáról ablaktalannak látszó kocka, ami azonban nagyon okosan, a napfény és a kert felé néző ablakokkal, tökéletes térkihasználással épült meg, az utcáról benéző idegenek előtt elrejtve a boldog lakók életét.

Az „új rész” legalsó szintjén épült egy nagy konyha, mellé mosókonyha, szárító, a „régi ház” aljába kamra, cselédszoba. A következő szintre az új részt teljes egészében egy nagy szoba foglalja el, a „régi részben” nappali, ebédlő kapcsolódott az „új” nagy szobájához. A legfelső szinten 2 tágas hálóból üvegfal-ajtó nyílt a másik házrészt koronázó, hatalmas teraszra. Mindezt fedett, tölgyfa lépcső kötötte össze, mi karzattal épült a gondos tervek szerint. Gyönyörű lehetett.

A ház a nedvesség ellen szigetelést kapott, vasbeton födémet, aszfalt réteglemezes és kovaföld hőszigeteléssel, ha jól bogarásztam a terveket, a legmodernebb anyagokat használták.

A harmincas évek második felében még Makay doktor épített át valamit, ami számottevő változást nem hozott. Aztán túlélt a ház egy háborút, ötven év kommunizmust, és most várja sorsa jobbra fordulását.

A mostani állapotok keservesek. Kopasz téglafalak merednek, a falak repedeznek, vakolat már mutatóban sincs sehol, kis hullámpala imitt-amott, de hozzáépítés nem látszik rajta, vagyis simán lábon rohad, nem változtattak rajta látszólag. „Csak” semmit sem költöttek rá kb. 80 éve. Életnek kevés nyoma, lehet, évek óta lakatlan.

Nehéz elképzelni, hogy olyan befektető veszi majd meg, aki nem lakóparkot, vagy nyolcszor ekkora társasházat képzel a ház helyére, és inkább megmenti ezt az eredeti Bauhaus remekművet. Biztos istentelen mennyiségű pénzbe kerül majd, de az is, megérné.

Forrás:

Helyszínbejárás 2019 február.

Budapest Történeti Levéltár

https://hu.wikipedia.org/wiki/Árkay_Aladár#/media/File:Árkay_Bertalan5.jpg

Építő elmék, sötét sorsok – Apostol utca

47317609_394343127775302_5802327725419003904_n

A Vasárnapi Újság 1904-es, hatalmas, kopottan is tekintélyes példányának egyik oldala tett kíváncsivá, keltette fel érdeklődésemet ez iránt a villa iránt. Vajh’ megvan-e még? És ha igen, felismerhető-e egyáltalán? Igencsak meglepődtem, hogy nemhogy megvan, de ez az a ház, amit annyit bámultam a Margit-hídon ácsorogva. Ha az ember Buda felé araszol, a soha el nem készülő szálloda-torzó mellett masszív, fehér falat lát. Nagy fehér tömb. Ennyi maradt a romantikus toronyból, ami büszke romantikával uralta Rózsadomb keleti oldalát  a XX. század első, villatörténetek szempontjából mindenképpen boldogabbik felében.

47317609_394343127775302_5802327725419003904_n

A Vasárnapi Újság 51.évfolyamának 41.száma másfél oldalas cikket szánt, hogy a tehetséges, a Fővárost életében virágzó vállalkozásaival, halála után pedig bőkezű adományaival gazdagító, épp 1904-ben elhunyt polgárára emlékezzen.

47264879_355744841844303_4738115896977915904_n

Neuschloss Ödön – vagy ahogy 1904-ben írta: Neuschlosz – családja Morvaországból származott, és fakereskedelemmel, faiparral foglalkozott emberemlékezet óta. Pestre a Felvidékről jöttek, először Újpesten telepedtek meg, Károlyi István birtokára 1832-ben költöztek. Az 1810-es budai tűzvész, majd az egész várost sújtó, 1838-as nagy, pesti árvíz után nagy szükség volt rendes faanyagra, és az azt megbízható minőségben beépíteni képes szakemberekre. Újpesten a Neuschloss család építette az első zsinagógát. A forradalom után költöztek be a Lipótvárosba, a Duna partjára. Újpesttől sem szakadtak el, 1851-53-ig Neuschloss Bernát volt Újpest főbírája – és egyúttal Lukács György filozófus dédnagypapája.

Lipótvárosban parkettagyáruk épült, ennek helyén született meg 1931 és 1935 között Budapest egyik legszebb közparkja, az első szent királyunk születésének 900. évfordulója, azaz 1937 óta Szent István nevén ismert park. A Neuschloss-gyár hírnevét vitte az 1885-ben átadott Rudas-fürdő nyugati szárnyának díszes lépcsője, a Hauszmann-féle átalakításkor a Budai Várba beépült összes ácsmunka, az 1885-ös Országos Kiállítás 30 épületének kivitelezése. Építési Vállalkozásuk híres volt az egész Monarchia területén, részt vettek a magyar vasúthálózat kiépítésében is, de leghíresebb megbízatásuk talán az 1896-os Milleniumi Kiállításra, először leginkább fából épült, Alpár Ignác tervezte Vajdahunyadvár kivitelezése volt.

Itt ismerte meg Neuschloss Ödön Alpár Ignácot és kérte fel budai villája tervezésére. A telekvásárlás éve 1891, a telek eredeti mérete  a mai sokszorosa  volt, azt testvérével és üzlettársával, Neuschloss Marczellel osztotta meg. A hajdani Apostol utca 11-et is Alpár Ignác tervezte, neoreneszánsz és neobarokk jegyekkel, eklektikus stílusban. Nagyobb volt, mint a szintén nem kicsi 13-as szám, lévén, szemben a családot nem alapító Ödönnel Marczell 5 gyereket nevelt fel. Stein Aurél, a világhírű Kelet-kutató pesti tartózkodásaikor leginkább itt, az Apostol utca 11-ben szállt meg. A ház súlyosan sérült a második világháborúban, 1948-ban lebontották.

Ödön házának központi csarnokáról Klösz György képét közli a Vasárnapi Újság: a mennyezetig fedi nemes fa burkolat, felül körbefutó karzatról nyilnak a szobák. Az villa külsejét a fénykorban „prágai stílusú” torony uralta, amit aztán persze letarolt az ostrom, és csonkán hagyott a leginkább igénytelen utókor.

47228537_2344366955635192_3890004489041608704_n

Szegény Ödön nem sokáig élvezhette meseszép villáját: a ház 1898-ra lett kész, ő meg 1904-ben meghalt. Végrendeletében örököseitől a villa eladását kérte, a várhatóan befolyó 250 000 koronát a hagyatékból másik 100 000-el kéretett megtoldani, hogy abból tüdőbeteg munkásoknak tüdőszanatórium épüljön. „A szanatórium egyszerűen, a czélnak megfelelő módon épüljön, s tágas legyen, 50-60 beteg munkás befogadására. „ (Vasárnapi Újság 1904/51./45) Ez sejteti a faipari munka erős hátulütőit is…

A házat előbb Politzer tőzsdetanácsos, majd 1934-ben egy másik, Neuschlosshoz hasonló tehetségű vállalkozó, Aschner Lipót vette meg, aki a villát némileg átalakította és modernizálta. Épült pár új szoba, lett központi fűtés, központi porszívó és étellift, a kertbe virágzó gyümölcsöst ültetett. Ez a gyümölcsös később bestiális gyilkosságról lett híres: Adolf Eichmann 1944 őszén állítólag itt ölt meg egy munkaszolgálatos fiatal magyar zsidó fiút.

Aschner Lipót 14 évesen állt be dolgozni Egger Béla – szintén újpesti – elektrotechnikai cégéhez. (Ahol egy darabig bádogosként dolgozott Ferdinánd Porsche is!). Aschner 22 évesen már aligazgató, 46 évesen kereskedelmi igazgató, 49 évesen pedig első vezérigazgatója az akkor már Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt.-nek. Ebből alakult a Tungsram-gyár, aminek nevét Aschner a volfrám angol megfelelőjéből (tungsten) és a német Wolfram szóból kreálta. Cégét bevezette az 1924-ben, a világ vezető világítástechnikai vállalatait összefogó kartellbe, amit 1931-től ő elnökölt. Ennek tagjai voltak az amerikai General Electrics, a holland Philips, a német Osram, a francia Compagnie des Lampes és persze a magyar Tungsam.

Aschner_Lipót

Faragó,_Géza_-_Poster_for_Tungsram_Light_Bulbs_(ca_1910)

1901-től Újpesten, a külső Váci úton laboratóriumok sorát hozta létre. A Tungsram 1936-ban 20 millió izzót gyártott. Aschner 1935-ben 2500 pengőt ajánlott fel Hóman Bálintnak – szigorúan névtelenül – oktatási célokra. Ezen kívül alapítványt hozott létre a József Nádor Műegyetem Atomfizikai tanszékének részére 300 ezer pengő értékben. Ő hívta Hajós Alfrédot Újpestre, hogy tervezzen stadiont, nem is akármilyent, ez volt Magyarország első vasbeton stadionja, amiben 200 fedett páholy és 20.000 férőhely várta a szurkolókat. Épített Aschner csónakházat, uszodát, munkáslakásokat, kultúrházat, üdülőket is – egy igazi, bőkezűen adakozó, a munkásaira gondosan odafigyelő nagyvállalkozó volt.

A megszállás első napján, 1944 március 19-én  dobták ki otthonából, helyére a magyarországi zsidóüldözés legfőbb irányítója, a hírhedt Adolf Eichmann költözött. A 72 éves Aschnert a Tungsram tulajdonosai hosszas tárgyalások és 100 000 frank váltságdíj kifizetése árán szabadították ki a lágerből, s menekítették előbb Bécsbe, majd Genfbe. A gyáráért aggodó Aschner 1947 nyarán azonban hazajött. Megtűrték a gyárban, és ő hitt benne, hogy még megmentheti. Beteg öregemberként dolgozhatott  egy rövid ideig. 1952 januárjában halt meg. Halálának híre sehol nem jelent meg, vagyonából semmit nem kapott vissza.

Újpesten Aschner Lipótról a közelmúltban teret neveztek el, emlékét több emléktábla őrzi.

A villa ma is áll, nagyrészt lélektelenül és igénytelenül átalakítva. Megmaradt kertje részben lekövezve parkolóként használatos, a megmaradt zöld részek éppen hogy keretezik a házat. A szomszédos házak szorosan, szinte ráépültek az öreg villára, annak semmilyen teret nem hagyva. Kár.

IMG_3466

IMG_3463

47197947_198523741097742_7305294759776485376_n

A Margit-hídról. Legújabb, alsó szomszédja jóvoltából már tényleg alig látszik a fehér torony torzója.

 

Írásom első verziója a Múlt-Kor magazin 2014. évfolyam tavaszi számában jelent meg.

Források:

Helyszínbejárás 2014 január, 2018 december

http://doktori.btk.elte.hu/lit/huszaghne/disszertacio.pdf

https://www.or-zse.hu/hirdetes/neuslossz2007.htm

https://mult-kor.hu/20060411_az_eichmannper_tortenete

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BME_EpitoIpar_1906/?pg=260&layout=s&query=Bierbauer

http://www.budaipolgar.hu/helytortenet/villa_Neuschlosz.html

https://books.google.hu/books?id=BBmVCgAAQBAJ&pg=PT112&lpg=PT112&dq=Politzer+Sándor+1909&source=bl&ots=sdTIa38Pae&sig=hd_7k16FjBS6o0xJJSnSD0GgIaM&hl=hu&sa=X&ved=2ahUKEwjswP-arubeAhUEFSwKHVphCx8Q6AEwAnoECAkQAQ#v=onepage&q=Politzer%20Sándor%201909&f=false

http://nol.hu/archivum/archiv-118206-99554

http://rabbi.zsinagoga.net/2013/01/27/o-volt-ujpest-varos-keze-szive-lelke-es-eletben-tartoja-eletmesek-xxii/

https://2.kerulet.ittlakunk.hu/bunesetek/120604/adolf-eichmann-magyar-zsidosag-gettositoja-es-deportaloja