Védett villa

Sas-hegy, keleti lejtő. Társasházak, családi házak váltják egymást, a többség a huszadik század második felének nehezen behatárolható stílusában, változó minőségben épült, messziről kitűnik a néhány, 1940-es évekbeli Bauhaus villa.

Meredek38

Egyikük két utcára nyílik fent, a hegy legtetején, hátsó szomszédja a Természetvédelmi Terület, előtte gyönyörű kilátás a városra. Építésekor Miasszonyunk útja, ma Meredek utca 38 nem csak stílusával és legutóbbi, színvonalas felújításával tűnik ki szomszédai közül, de ez az a ház, ami igazán mesélni tud.

Pedig békés, egyszerű, polgári családi háznak épült. 1940-ben kezdődtek az építkezések, és a nehéz terepnek hála 1943-ig tartottak. Szegény első lakójának nem sok ideje maradt szép háza élvezésére…..Vécsey Jenő cukrász mester volt a megrendelő. Övé volt a Gourmand kávéház és presso a gróf Tisza István, ma József Attila utca 6-ban, ez a homlokzat ma koszos ablakaival a Belügyminisztériumhoz tartozik. Az üzletet Vécsey úr 1939-ben átépíttette, modernizáltatta ifj. Benckhardt Ágost építésszel, aki az azonos nevű festőművész fia volt. Elégedett lehetett a munkával, ha utána hegyi villája terveit is vele rajzoltatta meg.

Meredek

A villa egyszerű vonalú, elegáns, kerek ablakos terasza pompás kilátást ígér. Felül 3 szobás lakás, lent egy kis egyszobás hivatott szolgálni mindenkori tulajdonosát, hátul tágas kert, alul, az utca felöl garázs. A boldog békeidőket elsodorta a háború, és főleg, ami utána következett. 1954-ben államosították a gyakorlatilag vadonatúj házat, és ettől kezdve szigorúan titkos, gondosan őrzött lakói voltak. Nevezetesen egy igazi amerikai, vagyis mindjárt kettő, egy házaspár, akiknek jelenléte nem nevezhető megszokottnak a legvadabb kommunista diktatúrában Magyarországon 1954-ben.

Field

Noel Field Hruscsovnak, nevelt lánya gulági bebörtönzése, ill.kiszabadítása ügyében írt levelét írta így alá, pontos budapesti címével

Minél többet olvasok Noel és Herta Fieldről, annál kevesebbet tudok és értek ebből a két emberből és sorsukból. Az amerikai Noel Field keleti parti, protestáns értelmiségi családból származott, egyetemet végzett, értelmes embernek tűnik, de mégse. Ideggyenge, egy életen át megfelelési, és egyéb kényszerektől szenvedő, fura alak volt. Dolgozott Amerikában, Svájcban. Spanyolországban is egy darabig, volt az amerikai külügynél, a kommunista párt mindenféle alakulatainál szerte Európában, és persze kapcsolatban volt a titkosszolgálatokkal is. Mindkét hidegháborús oldal megvádolta kémkedéssel, de nekem végig az az érzésem vele kapcsolatban, hogy egyszerűen nem volt elég okos ahhoz, hogy kém, pláne, hogy kettős ügynök lehetett volna. De mindent megtett azért, hogy gyanúba keverje, így tálcán kínálja önmagát a KGB-nek, és a kelet-európai csatlós szolgálatoknak. Ajándék amerikai, ennél nagyobb fogást keresve sem találhattak volna.

Letartóztatása 1949-ben Prágában történt, a csehek azonnal átdobták Fieldet a magyar elvtársaknak, hogy azok az éppen folyó Rajk-perben felhasználhassák. 5 évig, 1954-ig tartották fogva, ütötték-verték, éheztették, kínozták, lecsukták az egész családját, fogadott lányát a Gulágon kínozták 5 évig, majd, 1954-ben ártatlannak nyilvánították Fieldet és elengedték. Mint utólag kiderült, meg sem vádolták hivatalosan semmivel, ezért felmenteni sem lehetett, hiába kérvényezte később.

Szabadulásakor jött a történet leghajmeresztőbb részlete: dacára az elmúlt 5 év poklának, Noel Field politikai menedékjogot kért és kapott a kommunista magyar hatóságoktól, és ezzel életfogytiglan Magyarországon maradt, látszólag önszántából. Ennyire nem lehet senki sem naív, sem vak, bigott, megszállott, megtévesztett, hacsak…. és lőn. A legfrissebb kutatások szerint Fieldet szabadulása előtt kötelezték a kedves magyar hatóságok, hogy menedékjogot kérjen Budapesten. Amerikába nem mehetett mint volt szovjet ügynök, így nem nagyon akadt más választása. Megkapta a szép villát a Sas-hegyen, aminek ugyan csak egy kis részét, két szobáját használhatta feleségével, és a bőséges létszámú őrség és kiszolgáló személyzet mind a Belügyminisztérium szorgalmasan jelentő alkalmazottja volt, mindez élhető kompromisszumnak volt nevezhető. Havi apanázsuk 10 ezer forintja bőven meghaladta a korabeli miniszterekét, és később még dolgozhatott is Noel Field a Corvina Kiadónál idegennyelvű lektorként plusz 1500 forintért. Síelni, nyaralni jártak, jól éltek. És vak hittel szolgálták a pártot. Előbb árulták el családjukat, nevelt lányukat, bárkit, mint a kommunista pártot is eszmét… Ugyan minden levelüket cenzúrázták, beszélgetéseiket lehallgatták, ennek dacára Fieldék hálásak voltak a bánásmódért, és ennek többszörösen hangot is adtak. Field 1970-es halálakor felesége levélben zengett ódát Kádárnak: „Elvtársaink segítő keze és szíve, valamint az éveken át való törődés, melyet a Párt tanúsított felénk, mélyen meghatott minket (…)”

Fieldék után Losonczy Pál következett a kivételezettek sorában, akik a Belügy jóvoltából élvezhették a villa kényelmét, ő a hetvenes évek közepétől a nyolcvanas évek végéig lakott itt. A rendszerváltáskor Szűrös Mátyás vette meg a házat. A környék örömmel fogadta a tapintható humorérzék jelenlétét: Szűrös hatalmas, szürke komondora Mátyás névre hallgatott.

Aztán egyszer csak kiürült a ház, és lassan de biztosan rohadni kezdett. Rejtélyes, de valamiért majdnem kötelező sorsa ez az ízléssel, igényesen épült, kivételes fekvésű, esetünkben szédítő kilátással és csenddel, jó levegővel rendelkező házaknak Budapesten. A megváltás jó 20 évet váratott magára, 2013-ban a villa végre gondos kezekbe került, meseszépen újították fel. Ismét ékessége a környéknek, az egyik, ha nem a legszebb ház. Lassan a történelem sötét árnyéka is elhagyja, újra békés, csendes otthon lehet, aminek mindig is szánták.

Forrás:

Helyszínbejárás 2020 május

Kémek, korok, életek – Erica Wallach és Noel H. Field története

Libri 2017.

https://12.kerulet.ittlakunk.hu/utcak-terek/141109/sztalin-amerikai-keme-majd-egy-elnok-lakta-ezt-villat-felujitas-meredek-utcaban

https://index.hu/urbanista/2015/06/30/elkepesztoen_klassz_haboru_elotti_modern_villat_arulnak_budan/

https://365buildings.tumblr.com/post/3895765029/057-meredek38

https://11.kerulet.ittlakunk.hu/uzlet-szolgaltatas/151111/280-milliot-kernek-azert-meredek-utcai-villaert-amelyben-ket-koztarsasagi

https://24.hu/kozelet/2015/11/11/elado-sztalin-kemenek-budai-villaja/

http://www.omnia.ie/index.php?navigation_function=2&navigation_item=%2F2048128%2F676796&repid=1

http://www.omnia.ie/index.php?navigation_function=2&navigation_item=%2F2048128%2F676807&repid=1

https://hu.wikipedia.org/wiki/Benkhard_Ágost_(ép%C3%ADtész)

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/TERESFORMA_1939/#_=_?query=Gourmand%20cukrászda

http://www.omnia.ie/index.php?navigation_function=2&navigation_item=%2F2048128%2F676784&repid=1

https://mandadb.hu/tetel/676784/Vecsey_Jeno_cukraszmester_fenykep

Legendák otthona

Pesten, ahogy a Ferenciek terét elhagyja az ember és az Astoria felé indul, a Ferencesek temploma mögött kettővel egy nagy, öreg sarokházat talál. Ha jól figyel, a szépséget is meglátja benne, elegáns hölgyek tartják a forgalmas utcára néző egyetlen erkélyét, és foglalják keretbe a ház bejáratát. Figyelemre méltó a kovácsoltvas, ami az erkélyt keretezi, az emeleti ablakok sora, az arányos, bár dísztelen, fegyelmezett klasszicista stílus. Lassan 200 éve őrzi a Szép utca sarkát, egyre romló állapotban, de töretlenül. Szép utca felöli hátsó bejárata környékén sikerült valami pénzt rákölteni, de az utcai front, az erkély korlátjának fura kis arcai, az ablakok díszei bizony évtizedes elhanyagoltságról tanúskodnak.

Kossuth3nok

Kossuth3ablak

Pedig csupa híresség lakott itt. Ha önmagában a két, húzós évszázad túléléséért nem is érdemel egy pesti ház megbecsülést, amit megkérdőjeleznék, híres-neves lakóiért, az itt élt, dolgozott „nagy generáció”, a magyar történelem és irodalom legnevesebb figurái kedvéért igazán felújíthatnák ezt a mesélő házat.

Kossuth2fejek

Már az 1700-as évek végén fogadó állt helyén „Arany Tsillag” néven. 1806-tól Kultsár István jóvoltából irodalmi szalon létezett itt, ahol Kazinczy Ferenc és Kisfaludy Károly is megfordult. 1816-ban szentgyörgyi Horváth József rendelte meg e ház terveit Pollack Mihálytól, és egy év múlva már állt is az akkor még kétszintes épület.

Kossuth3no

Nincs túl sok ház Pesten ebből a korszakból. A közeli, regényes történelmű Szapáry-palota kortárs, és sorstárs, szintén az összedőlés határán. A Király utcai Dlauchy-ház jobb karban van, bár arra is lehetne még költeni.

Ez volt az utolsó ház Pesten, amit jobbágyok építettek fel az utolsó cserépig. Jól, mert, mint tudjuk, alig 20 évvel az építése után túlélte a Duna legendásan romboló 1838-as árvízét. Kétlem, hogy a ma épülő házak tudnának így vizsgázni egy hasonló katasztrófa esetén….A házépítő jobbágyok Bajáról érkeztek, a Horváthok birtokáról. 1851-ben ugyanez a család rendelte meg Wieser József tervezőtől a ház harmadik szinttel való megemelését, és ezzel megszületett a ma ismert homlokzat.

1838-ban már itt üzemelt a híres Landerer-nyomda, amelynek tulajdonosa a nagy árvíz idején való helytállásáért Pest Díszpolgára címben részesült. Landerer Lajos 1840-ben társult Heckenast Gusztávval, és így megszületett és élt 1854-ig a tankönyveinkből jól ismert legendás páros vállalkozása. 1837 és 1843 közt itt nyomtatták a Himnuszt és a Szózatot elsőnek publikáló Atheneum irodalmi folyóiratot, amelynek szerkesztősége is e falak mögött működött. És ennek a szerkesztőségnek köszönhető, hogy a XIX. századi magyar irodalom szinte minden híressége megfordult itt, sőt, sokan lakást is béreltek a házban. A most, romjaiban is felséges lépcsőházban olyan hírességek közlekedtek, mint Bajza József, Toldy Ferenc, Eötvös József, Tompa Mihály, Döbrentei Gábor, itt lakott és dolgozott Vörösmarty Mihály, Kossuth Lajos, sőt, 1849 májusában egy rövid ideig Arany János is.

Kossuth3lépcs

Kossuth3lépbest

Kossuth3lépcsf

Kossuth3lép

Kossuth3-2

Kossuth3racs

1841-ben itt indult Kossuth lapja a Pesti Hírlap, de itt, a Landererék nyomdájában készült a Kossuth-bankó is, és itt tartotta első üléseit Batthyany gróf első magyar független, felelős magyar kormánya 1849 májusa és szeptembere között.

Kossuth3Batthy

Minden itt történt, és mindenki, akire a magyar történelem és irodalom büszkén emlékezik, megfordult e falak között. Ennek ellenére az épület nagyrészt üres, rogyadozik, a lépcsőházat állványok mentik az összedőléstől, ránézésre évtizedek óta. Történik mindez a város közepén, értékes helyen, telken, a Városházától pár méterre, a XXI. században. Rejtély.

 

Forrás:

Helyszínbejárás 2015, 2019, 2020

 

Múlt Kor 2015 téli szám, saját cikk

http://fmmk.hu/mernokokfejerben/imapbuilder/PollackM.pdfą

https://archives.hungaricana.hu/hu/budapest/HelyrajziSzam/24189/

https://varosban.blog.hu/2012/01/24/budapest_legszebb_lepcsohazai_kossuth_lajos_utca_3gyar.pdf

Rogyadozó mézeskalácsház

 

Kis-Sváb-hegy, ismét. Szelíd dimbek-dombok, kertes házak, vegyesen a huszadik század helyenként tájidegen megoldásai állnak leginkább reménytelen versenyben a százéves, stílusban, hangulatban, arányosságban és barátságosságban felülmúlhatatlan, mindent túlélt szomszédokkal. Ez itt a Bírák és Ügyészek Telepe.

1910-ben született az ötlet, hogy az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület telket szerezzen a Fővárosban, hogy azon az Egyesület nagyra becsült tagjai családi házakat építhessenek, továbbá, hogy a vidéki tagok számára épüljön kollégium és egy bérház is. A terveket tett követte, a Pesti Hazai Takarékpénztár és a Magyar Jelzáloghitelbank támogatásával vett az Egyesület egy fél hegyoldalt, mintegy tízezer négyszögölt a Kis-Sváb-hegyen. Az új negyed határai az akkor már létező Istenhegyi út, és a mai Ráth György, Tóth Lőrinc és a Határőr utak lettek, az új utcákat, ld. Karap, Csemegi, Székács mind híres jogászokról nevezték el.

Az Egyesület megbízta Árkay Aladárt, aki 39 családi ház tervét rajzolta meg, és ami a legmeglepőbb fordulat, hogy ezek a szebbnél-szebb villák mind fel is épültek mindössze három év alatt 1913-ra. Ez még magát az Egyesületet is meglephette, ahogy Márkus Dezső, az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület főtitkára a Magyar Építőművészet 1913-as számában írta: „a rengeteg munkamennyiség abnormálisan rövid időalatt lett végrehajtva.”

Páratlan beruházás, az elmúlt száz évben, beleértve a büszke XXI. századot sem akadt (eddig) hasonló Budapesten. Nem beszélve arról, hogy nincs két egyforma ház. A villákat a jogászok családjai saját beruházásként valósították meg, ennek ellenére, vagyis ezzel együtt a villanegyed egységes képet mutat, eredeti, egyedi homlokzatokkal, díszekkel, formákkal, magas minőségben épült meg minden ház. A Tóth Lőrinc utca déli oldalára épült kollégiumot és bérházat elsodorta a háborús ostrom, de a villák nagy része megmaradt, túlélt mindent az elmúlt 110 évben.

Az általam most felfedezett házikó szomorú képet nyújt: ránézésre gazdátlan, hasonlóan a Bíró utca 6/d-hez. Itt elhanyagolt házat látni különösen érthetetlen, Buda egyik legdrágább vidékén járunk, parlagon hagyni, hogy az összedőlés határán egyensúlyozzon itt egy ilyen értékes ingatlan, legalábbis meglepő. Pedig lassan kész sorozatom alakul környékbeli, elhagyott, elhanyagolt villákból. 🙁

TóthLőrinc-3

A Tóth Lőrinc utca 3 eredeti tervei nincsenek a Budapest Történeti Levéltár gyönyörűoldalán, viszont találtam egy csodás fotót a ház vadonatúj korából a Darabont oldalán.

TóthLőrinc

A kevés, ami ma a bozótból látszik, felismerhető a régi képen: oszlopos veranda felett félkör íves ablaksor, felette védett terasz töri meg a manzárt tetőt, mindez déli fekvéssel nem egy nyomasztó perspektíva. Kevés visszafordíthatatlan rombolás látszik a házon, kis hullámpala hervadoz a bejáratnál, leesik az magától is, ha valaki hozzányúl.

TóthLőrinc-5

1913-ban az első, úgy tűnik építtető beruházóaz iratok tanusága szerint dr. Körmendy-Ékes Lajos volt, aki sohasem lakott itt. Befektetésnek vehette a házat, hiszen ekkor és még jópár évig Kassán élt. A Nagy Háború gyászos végével mint a felvidéki magyarság sorsát szívén viselő értelmiségi országgyűlési képviselő lett, és 1920-ban egy életveszélyesen bátor beszédet mondott a prágai parlamentben. A csehszlovák hatóságok várható megtorlása elöl menekült Magyarországra, és lett Veszprém megye főispánja. Neki köszönhetően lett Veszprém megye az első teljesen villamosított vármegye Magyarországon. Nyugdíjasként Mátyásföldön élt, itt, a Tóth Lőrinc utcában soha. Helyette bérlője, a zeneakadémiai tanár, zeneszerző Tarnay Alajos lakott itt a kezdetektől 1928-ig biztos.

1938-ban már Almásy István és neje a ház tulajdonosa, és az 1944-es levéltári dokumentumok szerint Almásy Istvánné, Almásy Katalin és Almásy Veronika nevén volt a ház.

TóthLőrinc-4

Az azutáni időkről nem találtam semmit. A ház mostani állapotából ítélve jó ideje nincs itt mozgás, de legalábbis a pénz biztosan elkerülte az egyre sürgetőbb feladatokat. A ránézésre a házzal egyidős, hatalmas fák egyike teljesen kiszáradva várja sorsa jobbra fordulását, a garázs is ipari műemlék kategória. A szomszéd ház az egyik, ha nem a legszebben sikerült felújítás a környéken, így még erősebb a kontraszt ezzel a szegény, roskadozó mézeskalácsházzal.

Remélem, elnyeri méltó gazdáját, mielőtt végleg az enyészeté lesz.

Forrás:

Helyszínbejárás 2020 április

Hálás köszönet Körmendy-Ékes Mária emlékezéseiért

https://library.hungaricana.hu/hu/view/FszekCimNevTarak_19_022_02/?pg=175&layout=s&query=Tóth%20Lőrinc%20u%203

https://archives.hungaricana.hu/hu/lear/Lakasiv/2859/

https://www.darabanth.com/en/online-auction/298/categories~Postcards/Hungary~200006/Budapest-XII-Villa-a-Toth-Lorinc-utca-3-szam-alatt~II1594624/

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_27_1916/?pg=2509&layout=s&query=Tóth%20Lőrincz%20u%203

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/t-ty-780F8/tarnay-alajos-78185/

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_27_1916/?pg=143&layout=s&query=Körmendy%20Ékes%20Lajos

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_27_1916/?pg=491&layout=s&query=Körmendy%20Ékes%20Lajos

https://valtozomult.blog.hu/2013/11/20/1920_magyar_eletkezdes_a_felvideken

https://hu.wikipedia.org/wiki/Országos_Keresztényszocialista_Párt_(Csehszlovákia)

http://adatbank.sk/lexikon/kormendy-ekes-lajos/

https://mtdaportal.extra.hu/books/kormendi_ekes_lajos_a_mozi.pdf

http://lexikon.katolikus.hu/K/Körmendy-Ékes.html

https://nemafilm.blog.hu/2012/05/07/libertiny_marton_2

https://amikassa.sk/2019/06/07/a-szechenyi-liget-kassa-eloszobaja/

https://felvidek.ma/wp-content/uploads/2012/02/fm_2013_1.pdf

https://index.hu/kultur/cinematrix/2018/04/28/a_filmtortenet_oskori_templomai/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Országos_Keresztényszocialista_Párt_(Csehszlovákia)

http://hg.hu/cikkek/design/15539-101-eves-budapest-egyik-legszebb-villanegyede

 

Oázis a Kis-Sváb-hegyen

Kis-Sváb-hegy, déli lejtő. Jó sok kockaház van itt, amerre a szem ellát, társasházak az elmúlt három-négy évtized mérsékelten jóízlésű korszakából, de köztük megbújik még egy-két utolsó mohikán, régi idők őrzője, öreg fák, vadregényes kertek árnyékában, mindent túlélt, arányos, ízléses családi-és társasvillák, társasházak is páran.

A megboldogult szocializmusban Martinovits-hegynek becézett budai domb csodával határos módon érintetlenül felejtett zöld csúcsára ha igyekszik az ember, előbb-utóbb a Határőr úton találja magát. És ha figyel, feltűnik a legszebb kerítés. Szürke, egyszerű, semmi stílzavar, semmi hivalkodás. A kovácsoltvas kapu két szárnyában iniciálé: „S” és „G”.

M7WMRhjURBuW%WOO0ZiRQAHatárőr 59

A fénykorban, amikor ez a városrész először beépült, vagyis valamikor a két világháború között, divat volt az építtető tulajdonos nevének kezdőbetűit elrejteni valahol, lehetőleg, hogy a látogató rögtön észrevegye.

e8xW904MTbe5g%U7e7jsTgHatárőr 59

ck1A2PjDROy9DO9kPvKdxwHatárőr 59

Esetünkben a cirkalmas “S” és “G” bizonyos Szentgyörgyi Gyula építész, tervező és kivitelező mérnök kezdőbetűit rejtik a sokat látott kapuszárnyak, és az ő, saját használatra tervezett és épített, neobarokk, 1923-24-ben elkészült villáját óvja az eredetinél jóval kisebb alapterületű, mára kissé elvadult kert.

A muemlekem.hu honlapja szerint a ház szinte sértetlenül úszta meg az efféle értékek módszeres rombolásában jeleskedő huszadik századot, bár külső díszei hiányosak, oszlopos verandája, arányai, belső díszei megvannak még.

Mindez sajnos egyáltalán nem látszik ma, a gondosan ültetett, szép nagyra nőtt növények hatékonyan óvják a szép házat az utca felöl.

fJTmDSmMRju2AZ%EUrQZzgHatárőr 59

Anno volt melléképület is, 1924-ben még jóval kalandosabb lehetett felköltözni a hegyre, mint manapság, így a nagy kert, a melléképület praktikus okokat is szolgáltak biztosan. Mindenesetre az épületet elsodorták a háború utáni évek, helyére a szomszéd, kissé tájidegen panelház került.

Dacára annak, hogy már koratavasszal is jótékonyan takarja gazdáját a dúsan zöldellő kert, vagyis a házból semmi sem látszik, sejthető, igazi oázist rejteget a szép, egyébként ránézésre frissen felújított kapu.

Talán építtető gazdája is örülne, ha látná otthonát ma, közel századik születésnapjához.

 

Forrás:

Helyszínbejárás 2020 április

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_28_1922-1923/?pg=625&layout=s&query=Szentgyörgyi%20Gyula

http://www.muemlekem.hu/muemlek/show/11743batch_processed_images-3

Egy gellérthegyi történet

Gellérthegy, keleti oldal. A Gellért szálló felett, az utolsó ház a sétányok felé a legizgalmasabb. Tornyos, romantikus, hatalmas, regényes kerítése, hullámzó homlokzatai, ablakai minden irányban, hátulról hatalmas, ránézésre a házzal egyidős platánfák védik. Aki nagyon nyújtogatja a nyakát, a hátsó homlokzaton évszámot lát: 1907. Vagyis az első között épült, amikor még ennél is jóval vadregényesebb lehetett a vidék. Történelem tanúja, és bizony részese is volt a legkegyetlenebb időknek: kerítése falán emléktábla őrzi a bátor svéd diplomaták nevét, akik itt mentették a második háború alatt üldözött az szerencsétleneket.

L849ih7hRNiWlQfJGqIosQ

A Minerva utca 3a-b alatti saroktelek tornyos villája mindenhonnan látszik, és mégsem. Öreg fák, magas falak, mindent túlélt, szecessziós kerítés, vastag indák takarják a kíváncsi tekintetek elől. Ez a Bayer, vagy helyenként tévesen Bauer-villa, ahol a második világháború idején a svéd királyi követség működött, és így a tragikus sorsú, bátor, fiatal svéd diplomata, Raoul Wallenberg budapesti főhadiszállásaként volt ismert.

A tornyos villa tervei Hoepfner Guido és Györgyi Géza irodájában készültek 1907-ben dr. Bayer Dezső megbízásából „gellérthegyi nyaraló” céljára, a kivitelezés Klenovits Pál és Báthory István munkája. A Levéltárban fellelhető tervek fényűző nagypolgári kényelemről tanúskodnak: egy cirka hetven négyzetméteres hall kötötte össze a két szint egyenként 8-10 szobás tereit, legfelül a kiszolgáló helységeken kívül hatalmas padlás és rendes toronyszoba volt, ahogy kell.  A Hoepfner Guido tervezte a századforduló várkastélyszerű szállodáit a Magas-Tátrában, ezekhez hasonlít kicsit a Minerva utcai villa.

s8n8pokMQw2WlyHiDAijPQ

Bayer úr gyógyszerész volt, és az Üllői út 39-ből költözött ide, ahol az „Angyalhoz” címzett családi patikájuk vezetését az édesapjától vette át 1904-ben. Előtte, 1901-ben indította saját vállalkozását, a később világhírűvé vált „Dr. Bayer és társa” gyógyszergyárat. Virágzó vállalkozásának gyümülcse ez a villa is, valamint a svéd kapcsolat, amely lehetővé tette, hogy 1910-1922 közt a Svéd Királyság budapesti konzulja, majd 1922- haláláig, 1944-ig a Svéd Királyság főkonzuljaként vezesse az itt, az ő villájában létesült, akkor Gyopár utca 8 címen létező Svéd Királyi Nagykövetséget. A svéd-magyar kapcsolatokért tett erőfeszítéseiért kitüntette őt a Budapesten időnként titokban megjelenő V. György svéd király.

N9JNC3rmS7OL5QwAKB2zCQ

A kerítés falán kétnyelvű tábla emlékeztet a tragikus fordulatra, ami örökre szomorú nyomot hagy a házon: itt dolgozott a fiatal, okos, nemeslelkű de naívan a szovjetekben vesztére megbízó svéd embermentő diplomata Raoul Wallenberg. 1944 júliusi érkezése és 1945 januári eltűnése között emberek ezreit mentette meg. A szovjetek elfogták, elrabolták, jó eséllyel megkínozták mielőtt ismeretlen helyen és időben meggyilkolták. 34 éves volt, amikor utoljára hírt kaptak felőle. Földi maradványait, halálának pontos helyét, idejét és okát soha nem kapta meg az őt egy életen át kereső és visszaváró testvére.

L849ih7hRNiWlQfJGqIosQ

A szép-szomorú villa áll. Már rég nem szolgál diplomáciai célokat, a csengő tanusága szerint sok kisebb lakásra szabdalta az utókor. De csodával határos módon sikerült nem átépíteni, sehol egy kutyaól tetőablak, se hullámpala, se semmi zavaró. Mióta utoljára láttam, a kerítést felújították. Lehetne költeni rá, de nem reménytelen. Úgy szép, ahogy van, túl az első 100 éven.

Forrás:

Helyszínbejárás 2020 március

https://maps.hungaricana.hu/hu/BFLTervtar/27513/view/?pg=12&bbox=-2062%2C-6268%2C4818%2C-868

https://maps.hungaricana.hu/hu/BFLTervtar/27514/

http://www.muemlekem.hu/muemlek/show/-8225?logsall=1

http://www.gyogyszeresztortenet.hu/wp-content/uploads/2013/10/Bayer-Krucsay-Dezső-Dr..pdf

http://intezet.nori.gov.hu/national-tombs/budapest/fiumei-uti-temeto/bayer-krucsay-dezso/

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_20_1908/?pg=606&layout=s&query=Bayer%20gyár

http://mek.oszk.hu/09600/09621/pdf/wallenberg.pdf

https://books.google.hu/books?id=v4CXDwAAQBAJ&pg=PT224&lpg=PT224&dq=svéd+követség+budapest+története&source=bl&ots=VvVop-WKmu&sig=ACfU3U1yUITpiGJEcNYz82YmT3za0bteXQ&hl=en&sa=X&ved=2ahUKEwiOsfvR5N7oAhUEDewKHesJAykQ6AEwCXoECAwQNA#v=onepage&q=svéd%20követség%20budapest%20története&f=false

 

Ahol a Kék Pillangó lakik

Szűz utca, nyolcadik kerület. Jártam már itt, ebben a házban pár éve. Akkor azért akartam megnézni, mert tudtam, hogy egy szecessziós csoda, hogy hajdan csodás műtermei voltak a legfelső szinten tetőterasszal, és hogy ugyanaz tervezte, mint az általam már megcsodált Thököly úti szecessziós virágcsokrot, vagyis hasonlóan szív-és lélekmelengető szépség élvezetében lesz részem akkor is, ha a jelen állapotok nem optimálisak. Nem kellett csalódnom.

IMG_4598

A Szűz utca 5-7 alatt álló épület messziről kiragyog környezetéből. Mondjuk szegény Magdolna utca irányából ha érkezik az ember, mindez nem nehéz, ritka szomorú csücske a városnak. A Szűz utca itt zsákutca, szemben alacsony, óvoda áll, kertjében szép, nagy platán – oázis a városi dzsungelben. A szecessziós bérház magyaros hímzéses vakolatdíszeivel, hullámzó formáival, változatos keretezésű teraszaival még négyzetesre arctalanított tetőtéri ablakaival is kitűnik szomszédai közül, és hogy mindezt legutóbbi felújításakor halványszürke-fehérrel festette a kivitelező önkormányzat, igazi szín az éjszakában: tejeskávé habbal.

BeVV9jGyQI2iuZ9gmq3W4w

IMG_4587IMG_4584

Pár évvel ezelőtti látogatásomkor épp dolgoztak a kapuhoz vezető folyosó, és a lépcsőház felújításán. Az eredmény igényes, ízléses, halványsárga és fehér falaival fény költözött a kapualjba. Lefestették mindkét lépcsőház ablakait is, látszik, igyekszik a ház menteni, amit az elmúlt fél évszázad leginkább csak elhanyagolni tudott. Büszkék a lakók szép házukra, amire még bőven van mit költeni, de így is meseszép. A barátságos fiatal pár, aki beengedett, emlékeztetett: ne felejtsek el kilépni az udvarra, ha felnézek, ugye tudom, mit látok majd? Igen, a Kék Pillangót. Így, nagy betűvel, bőven megérdemli a szemfüles tervező, aki a pesti kőtengerbe úgy tervez házat, hogy annak egyébként szűk, kevés fényt befogadó belső udvarát ölelő falai fent egy hatalmas, tökéletes pillangót formáljanak. A lepke középvonala pedig egy lélekvesztő folyosó a fő-és melléklépcsők között. Napi használatban, városi kötéltáncosoknak. 🙂fullsizeoutput_c28-1040x780

A tervező ismét, a szintén gyönyörű Thököly út 46 után nem meglepő módon ifj. Nagy István építész. Aki Lechner mesternek volt lelkes hódolója, magyaros mintáit viszont nem a drága majolikából, hanem a kevésbé tehetős befektetőknek is elérhető vakolatból mintázta háza falaira. Hasonló munkája a Dob utca 53, az oda bemerészkedők a lépcsőház üvegajtajain is megcsodálhatják a hímzett tulipánokat. Ifjabbik Nagy István Pestre járt egyetemre, de valamiért nem fejezte be, nem kapott építészdiplomát, csak építőmesterit, 1899-ben. 1900-tól dolgozik önállóan, 1908-ig lechneri stílusban, 1909 után inkább a jugenstil felé fordul majd.

IMG_4585

De itt, a Szűz utcában még virágos korát éli. A bejárat nagyon hasonlít a Szenes házéra, felnézve – ezt úgy látszik, a ház minden pontján érdemes – legyező formában néz vissza ránk egy nagy csokor virág. A főlépcső csigaformában tekeredik a legfelső szintre. Középen szokásosan dermesztően ronda lift pöffeszkedik. Biztosan hasznos, de ha tudták volna egy fokkal szebbre tervezni anno, mennyivel jobb lenne! Az utcára, illetve az udvarra néző lakások előtt tágas előtér szép, kovácsoltvas korláttal. Emlékeztet ez is a Thököly útra, ott a pillangók kovácsoltvas formában kényeztetik a szerencsés látogatókat itt, a homlokzat mögötti gangokon szívformájú virágok koronázzák az indákat. Az ajtók eredeti rácsozata is megvan még, újabban szép, sötétzöld festéssel. Minden részlet igényes, a melléklépcső szűk tereit bevilágító ablakok, a korlát díszei is.

kvlKsDQZQRyrt8oGtZbMQQ

zoZxC3TPQC2PWdoTURLXgg

phxrne4YTVGdIB0xhS0ZaQ

Szinte minden, általam ismert és nagyra tartott, építészetben, szecesszióban olvasásra érdemes irodalom rendületlenül Rákosi Jenő színigazgató, újságíró, író, lapszerkesztő, főrendiházi tag, MTA levelező tagot említi, mint a Szűz utca 5-7 alatti bérház építtető tulajdonosát. Ennek ellentmond a kor legautentikusabb forrása, az Arcanum oldal Budapesti Lakcímjegyzéke. Eszerint a ház építésének évében a tulajdonos bizonyos Rákosi Jakab és felesége voltak. A Lakcímjegyzék szerint Jakab úr bádogos volt, ami így száz év távlatából nem tűnik olyan tőkeerős vállalkozásnak, amiből egy divatos építésszel könnyedén fel lehet húzatni egy szép, kényelmes, nagy bérházat. Lehet, hogy Jakabunk ismerte a híres Jenőt, az sem kizárt, hogy rokonok lehettek, de hogy két különböző befektetőről van szó, az biztos.

fullsizeoutput_c3b

IMG_4600

A ház régi lakói egészen színes képet mutatnak. És ugyan nem színigazgató építtette, azért még színészt is találunk a listán: Faludi Antalt például, a Nemzeti Színház büszke tagját, aki majd 1914-ben, 40 év színészkedés után nyugdíjba vonult, egyúttal – számomra meghökkentő fordulattal – elszegődött hivatalnoknak a posta takarék pénztárhoz. Egyéb művészből is akadt bőven: Itt lakott egy időben Bornai Viktor szobrász, Tábor János festőművész, grafikus, Az Est munkatársa, Aradi Miklós festő, M. Murányi Stefánia festő és szobrász, Borszéky Frigyes festő, keramikus, Pap Emil festőművész, Fay Dezső, Romek Árpád festők. A legfelső szinten az építész Lechner mai címen Bartók Béla út 40 alá, a testvére, Lechner Gyula számára tervezett házához hasonlóan úgy rajzolt, hogy a műtermek, szám szerint kettő a párkány fölé kerüljenek egy igen kellemes tetőterasz társaságában. Az itt tanyázó művész-kolónia híres baráti összejöveteleiről volt híres, ahol a közeli Rigó utcában lakó Gulácsy Lajos is szívesen fordult meg.

Az idők folyamán lakója volt még a háznak Stefánusz Gyula „czinkográfus”, vagyis nyomdász, Bagi Gyula építész. Itt lakott még dr. Vígh Viktor és dr. Reich Károly, valamint dr. Halmágyi Artúr ügyvédek, Bolgár Gyula mérnök, Bromberger Jakab rajzoló, Büky Aurél meteorológus asszisztens, Barla-Szabó Jenő dr., Almer Sándor dr. orvosok, Dankó Ödön iparművész, Klöckner Ede zeneműkereskedő, Mocsányi Károly alezredes, Cserny Győző királyi erdőfelügyelő és Firtkó István fakoporsógyáros.
dUZ4TZORTRuWhKazaohRkA

A Szűz utca 5-7 egy újabb példa arra, hogy emelt fejjel és nyitott szemmel érdemes közlekedni Pesten gyakorlatilag mindenütt. Minél kevésbé várná az ember, annál több rejtett csoda veszi körül azt, aki odafigyel. Az Arcanum oldalán gyönyörű fényképek láthatóak a fénykorról, azokat nézve kicsit szomorú a mai valóság, de a ház áll, és egyre szépül. Drukkolok, hogy legyen pénz a belső homlokzat, és a kovácsoltvas korlátok újjászületésére is.

Forrás:

Helyszínbejárás 2020 február

https://gallery.hungaricana.hu/hu/BudapestGyujtemeny/2766/?img=0

https://www.kieselbach.hu/muvesz/fay-dezso_472

https://www.kieselbach.hu/artist/romek_-arpad_954

https://hu.wikipedia.org/wiki/Nagy_István_(ép%C3%ADtész)

https://archives.hungaricana.hu/hu/budapest/HelyrajziSzam/35257/

https://epa.oszk.hu/00000/00003/00025/hadik.html

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0557.pdf

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_19_1907/?pg=223&layout=s&query=Rákosi%20Jakab

 

Kapu, ház nélkül

Ismét Istenhegyi út, ezúttal a 78-as számnál járunk. Nem jó ómen a 8-as szám errefele, az Istenhegyi út 8 alatti villa is vészesen rogyadoz gondos gazda, pénz, szándék és odafigyelés hiányában, és ez a sorsa a számomra legkedvesebb, közeli 88-as szám alatti villának is. A 78-as számot neobarokk kapu őrzi, legutóbbi alkalommal a zúzmarás erdőben még meseszerűbb látványt nyújtott….mepróbáltam utánajárni, mit lehet tudni a fénykorról. Nem sokat találtam…..

82648310_2431868816922462_6427934298136903680_n

Mesébe illő, díszes, cirkalmas, neobarokk kapu bozótos, erdős telekkel. Ház sehol, legalábbis nem látszik se az útról, se a Google térkép műholdas verzióján.

A Budapesti Lakczímjegyzék szerint 1916-tól nagyjából a harmincas évek végéig a Tschögl család birtokolta. Német eredetű család, kereskedők, Pesten jókora bérházuk állt az országház közelében a Báthory utca 8-ban, benne üzlettel persze, a ház megvan ma is. Ott, és a Városmajor utca 50-ben lakott a család, amikor épp nem itt, a hegyen. Övék volt a fél domboldal, a szomszédos Istenhegyi út 76 és 80 is, továbbá a hátsó szomszéd Lóránt utca 6, ami eséllyel ugyanez a telek, egy másik bejárattal. Siklósi Tschögl Henrik és Gusztáv tehetős gabona, gyarmatáru, déli gyümülcs és dohány nagykereskedőként voltak ismertek a huszadik század első felének Budapestjén. Tschögl Gusztáv kormányfőtanácsos 1853-1935-ig élt, testvére, Henrik a Védjegy Tanács tagja volt és a Budapesti Áru és Értéktőzsde miniszteri biztosa többek között.

Tschögl Gusztáv Lilla nevű lánya Tormay Cecile testvérének volt a felesége.

fullsizeoutput_c14

1938-ban már bizonyos Balázs Farkasé a vélhetően igényes kivitelű, a kapuból ítélve nem csúnya, akkor még biztos létező ház. De a telek önmagában is nagyon értékes lehetett mindig, így most is. Budapest egyik legdrágább környékén járunk, aranyárban mérnek itt mindent. Az utcáról látható háztól kerítés választja el, gazdátlannak tűnik, rozsda eszi, a rajta csüngő nejlonzacskó nem emeli kimondottan a látványt. Rejtélyes, szomorú.

Forrás:

Helyszínbejárás 2020 január

https://www.google.com/maps/place/Budapest,+Istenhegyi+út+78,+1125/@47.5048439,18.9946222,613m/data=!3m2!1e3!4b1!4m5!3m4!1s0x4741de94c8e5b2c7:0xec3897be2150a074!8m2!3d47.5048439!4d18.9968109

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_27_1916/?pg=77&layout=s&query=Istenhegyi-út%2078

www.urbface.com

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Kempelen-kempelen-bela-magyar-nemes-csaladok-1/10-kotet-12A65/tschogl-siklosi-14E23/

http://szegedem.hu/wp-content/uploads/2012/04/Tormay_Cecile_Bujdoso_konyv.pdf

www.városigorillak.hu