Kapu, ház nélkül

Ismét Istenhegyi út, ezúttal a 78-as számnál járunk. Nem jó ómen a 8-as szám errefele, az Istenhegyi út 8 alatti villa is vészesen rogyadoz gondos gazda, pénz, szándék és odafigyelés hiányában, és ez a sorsa a számomra legkedvesebb, közeli 88-as szám alatti villának is. A 78-as számot neobarokk kapu őrzi, legutóbbi alkalommal a zúzmarás erdőben még meseszerűbb látványt nyújtott….mepróbáltam utánajárni, mit lehet tudni a fénykorról. Nem sokat találtam…..

82648310_2431868816922462_6427934298136903680_n

Mesébe illő, díszes, cirkalmas, neobarokk kapu bozótos, erdős telekkel. Ház sehol, legalábbis nem látszik se az útról, se a Google térkép műholdas verzióján.

A Budapesti Lakczímjegyzék szerint 1916-tól nagyjából a harmincas évek végéig a Tschögl család birtokolta. Német eredetű család, kereskedők, Pesten jókora bérházuk állt az országház közelében a Báthory utca 8-ban, benne üzlettel persze, a ház megvan ma is. Ott, és a Városmajor utca 50-ben lakott a család, amikor épp nem itt, a hegyen. Övék volt a fél domboldal, a szomszédos Istenhegyi út 76 és 80 is, továbbá a hátsó szomszéd Lóránt utca 6, ami eséllyel ugyanez a telek, egy másik bejárattal. Siklósi Tschögl Henrik és Gusztáv tehetős gabona, gyarmatáru, déli gyümülcs és dohány nagykereskedőként voltak ismertek a huszadik század első felének Budapestjén. Tschögl Gusztáv kormányfőtanácsos 1853-1935-ig élt, testvére, Henrik a Védjegy Tanács tagja volt és a Budapesti Áru és Értéktőzsde miniszteri biztosa többek között.

Tschögl Gusztáv Lilla nevű lánya Tormay Cecile testvérének volt a felesége.

fullsizeoutput_c14

1938-ban már bizonyos Balázs Farkasé a vélhetően igényes kivitelű, a kapuból ítélve nem csúnya, akkor még biztos létező ház. De a telek önmagában is nagyon értékes lehetett mindig, így most is. Budapest egyik legdrágább környékén járunk, aranyárban mérnek itt mindent. Az utcáról látható háztól kerítés választja el, gazdátlannak tűnik, rozsda eszi, a rajta csüngő nejlonzacskó nem emeli kimondottan a látványt. Rejtélyes, szomorú.

Forrás:

Helyszínbejárás 2020 január

https://www.google.com/maps/place/Budapest,+Istenhegyi+út+78,+1125/@47.5048439,18.9946222,613m/data=!3m2!1e3!4b1!4m5!3m4!1s0x4741de94c8e5b2c7:0xec3897be2150a074!8m2!3d47.5048439!4d18.9968109

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_27_1916/?pg=77&layout=s&query=Istenhegyi-út%2078

www.urbface.com

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Kempelen-kempelen-bela-magyar-nemes-csaladok-1/10-kotet-12A65/tschogl-siklosi-14E23/

http://szegedem.hu/wp-content/uploads/2012/04/Tormay_Cecile_Bujdoso_konyv.pdf

www.városigorillak.hu

A dunaparti tanoda háza

Borongós őszi napon volt szerencsém benyitni a Szent István körút legelején, a Jászai Mari tér sarkán magasodó, szecessziós sarokházba. A lépcsőházba barátságos férfi engedett be, szokás szerint őszinte döbbenettel arcán, hogy a lépcsőházat miért szeretném megcsodálni. Nem bántam meg.

AbwpyFmUQQGgiAzFX%jn+Q

A bejárat sokkal díszesebb, mint a homlokzat, napraforgók, indák, virágok, madarak, antik hangulatú, komoly urak képei díszítik a falakat, a kapu felett írás: ”Edificavit Gaál Bertalan”, vagyis építtette Gaál Bertalan. A bejárattól jobbra mélybarna fából faragott, trónszerű ülőhely „Salve” felirattal várja a megfáradt betévedőt. Vagyis „Isten hozott”, ami azért mégiscsak jó érzés, akkor is, ha a feliratot kutya sem olvassa el, pláne nem ül le a barátságos régiek által épített padra.

fullsizeoutput_c11

1b3q5JQYR7C66J+IuLyPmQ
kVYY6hl3Ta6uzKBwy1O%%g

Gaál úr építész volt, esetünkben egyszemélyben megrendelő, a tervező és a kivitelező is. Kassán született 1860-ban és Pesten halt meg 1915-ben, közben tisztességgel megtervezett egy csomó bérházat, egy sörgyárat, és néhány kellemes villát az őrült tempóban épülő és szépülő századfordulós Budapesten. Itt, a szomszédban például ő rajzolta az akkori Lipót, ma Szent István körút 13 és 15-ös, azóta is a környéket domináló, óriás bérházakat, vélhetően tisztes megélhetést biztosítva ezzel családjának. Az 1899 és 1903 közt felhúzott Lipót körút 1-ben ő, majd özvegye volt a tulajdonos, itt is lakott haláláig, és építészirodája is ezen a címen található a Lakczímjegyzékben.

Ahogy az ember belép a kívülről semmi különöset nem ígérő házba, az első benyomás a fény, dacára a bánatos időnek. A falak sárgák, a díszek habfehérek, a korlát fekete kontrasztja ellenére vidám, barátságos a hangulat. Csak amikor a legfelső, szépen díszített mennyezethez ér az ember, derül ki, hogy mállik a vakolat, ez a felújítás sem sikerült igazán, hiába a rászánt sok pénz.

vyhyQGglRIWFngX44SZ1Gg

Gk8q6Kp0RNq%LCvmQT2YHA

PqWofD0+TJyTplpbYVCU4Q

A régi tervek megvannak hála Istennek, tágas, kényelmes lakásokról mesélnek mind a négy emeleten. Két udvaros, több lépcsőházas, hatalmas ház hátsó traktusában a legkisebb lakások is kétszobások voltak, a fénykorban legnagyobb, saroklakások hat szobával kényesztették boldog tulajdonosaikat.

Akik közt találjuk például Schmidt Miksát, aki lakberendező volt és bútorgyáros. Schmidt úr papájának lakberendezési boltja volt Bécsben, ő maga a császárvárosban és Párizsban tanulta szép szakmáját. Kastélyok, nagykövetségek, híres éttermek és cukrászdák berendezését tervezte, többek között például a Gerbaud-ét. Tisztes vagyonát ingatlanba fektette, megvette például a Kiscelli zárdát, ahol ma a Kiscelli Múzeum van. Gazdag festmény-bútor és szőnyeggyűjteményét 1935-ös halálakor Budapest és Bécs városaira hagyta.

Itt üzemelt továbbá az 1911-ben Révész Béla és Zigány Árpád által alapított Renaissance című folyóirat, amely irodalmi, politikai és társadalomtudományos cikkekkel látta el olvasóit. Itt jelentek meg Ady és Kassák azon írásai, amik valamiért nem jelenhettek meg a Nyugatban. Publikált benne Karinthy Frigyes, Bölöni György, Balázs Béla, Jászi Oszkár.

Ezen a címen volt található a Lipótvárosi Társaskör, amely nem összekeverendő a Lipótvárosi Casinoval. Sőt. Tagjai azon lipótvárosi illetőségű üzletemberek voltak, aki valamiért nem akartak, vagy nem tudtak felvételt nyerni a patinás Casino közösségébe. Elnökük az ifjabbik dr. Chorin Ferenc volt, szép, szecessziós „Ex libris” képüket Faragó Géza tervezte.

A második emelet 2 alatt létezett a legérdekesebb műintézmény. 1903-tól egészen az államosításig itt működött az Országos Színész Egyesület Színésziskolája, ami gyakorlatilag a Vígszínház színészképzője volt. A képzés 1924-ig kétéves volt, onnantól kezdve hároméves. Egyenértékű diplomát adott a Nemzeti Színház Akadémiájával. A diplomaelőadások a Vígszínházban, a Magyar Színházban, a Belvárosi Színházban, A Fővárosi Operettszínházban és a Royal Színházban voltak, aminek épületét szintén Gaál Bertalan tervezte. Itt végzett többek között Somogyvári Rudolf, Jávor Pál és Bilicsi Tivadar.

A földszinten üzletek voltak, és persze kávéház, vagyis cukrászda. A híres Ilkovits család Jenő nevű fia volt az üzletvezető, innen látták el süteményekkel a legendás Berlini, ma Nyugati téri „Nagy Ilkovics”-ot. Az Ilkovits Cukrászda mignonja volt kedvence a közelben lakó Radnótinak, állítólag szívesen, órákig üldögélt itt amíg lehetett, annak idején….

Régi lakóinak listája most is regénybe illő. 1913-ban itt lakott Kondor Izor papírkereskedő, Magaziner Lajos ablakredőny gyáros, Vámbéri Sándor czukor-ügynök, Adler Andor arany-ezüst ékszeráru kereskedő, Bándics Eszter bába és Balz János mérnök, Kutasi Elemér és Lévai József ügyvéd urak, Schmidt Miksa lakberendező és díszítési iparüzlettulajdonos, továbbá Gaál Bertalan építész.

A cukrászda helyén ma bankfiók van, a legendákat nevelő színitanodára semmi sem emlékeztet. Szép, egyszerű, fényben fürdő ház ma is, kilátása a Dunára, a budai dombokra örök, falai mesélnek….

Forrás:

Helyszínbejárás 2019 október

https://hu.wikipedia.org/wiki/Gaál_Bertalan

http://budapest100.hu/en/house/szent-istvan-korut-1/

https://archives.hungaricana.hu/hu/budapest/HelyrajziSzam/25013/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Országos_Sz%C3%ADnészegyesület

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Muveszet_1915/?query=%22Gaál%20bertalan%22&pg=147&layout=s

https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/historia/93-02/ch08.html

https://mandadb.hu/tetel/441057/Lipotvarosi_Tarsaskor_Ex_libris

https://welovebudapest.com/2016/04/12/a-szent-istvan-korut-1-is-latogathato-lesz-a-budapest100-on/

https://library.hungaricana.hu/en/view/EgyetemiKonyvtarEvkonyvei_05/?pg=222&layout=s

https://mek.oszk.hu/02100/02185/html/1245.html

http://real.mtak.hu/101964/1/EPA00861_aetas_2012_02_029_048.pdf

http://valasz.hu/kultura/jo-par-lelkes-reszlet-117578

https://www.origo.hu/tudomany/20160415-szent-istvan-korut-1-budapest100-ady-endre-radnoti-miklos-gaal-bertalan-kis-ilkovics.html

https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/ebben-a-hazban-dolgozott-magnas-elza-kitartoja/

 

 

A hiányzó őr háza – Király utca 78

Király utca, a Körúton túl. Januári jeges ködben a szürkénél is szürkébb. Megbízhatóan forgalmas, járdán, úttesten egyaránt. A szembejövő gyalogos részegen ordít velem és a világgal, kisodródom a járda szélére, felnézek, és ott áll. Vagyis állt. Klasszicista ház emeletén, fegyelmezett sorban, antik angyalok feszítenek. Egy férfi, egy nő, egy férfi – és egynek hűlt helye. A ház szimmetrikus, egyszerű, szürke-fehér volt egyszer, régen. Lengén öltözött őre vajh’ hova lett? Mióta hiányzik? És vajon feltűnt valakinek?

refbJcnDS32o8rTVH80LyA

A Király utca 78 terveit a sok tehetséges mestert kinevelő Hild család Károlya rajzolta 1869-ben bizonyos Fuchs Ignácz megbízásából. A gondos tervek ma is megvannak, a homlokzat – kész csoda – nem sokat változott az elmúlt röpke 150 év alatt. Ha jól bogarászom az cirkalmas írást a digitalizált levéltári anyagon, tavaly júniusban ülte a ház 150.születésnapját.

A neten lelhető anyagban az áll, hogy 1891-ben a ház Fuchs Nándor és Etelka öröksége lesz „egyenlő arányban”, majd 1894-ben Etelka férje Havel Lipót kivásárolta Nándort. 1922-ben pedig Harmatta Andor földbirtokos, homonnai lakos vette meg a ingatlant, és úgy tűnik, övé és a családjáé volt a ház végig, amíg csak lehetett.

Hild Károly nevével leginkább úgy találkozik az ember, hogy az ő rajzolta ház helyére épült fel a most Pest arcát meghatározó, sok-sok századfordulós bérház. Ritka, mindent túlélt munkája például a Bródy Sándor utca „kéményseprős ház”, és a Dreherek gyönyörű, de rogyadozó, klasszicista villája a X. kerületben. És ezek szerint a 78-as szám itt, a Király utcában.

A megrendelő Fuchs úr különös figura volt. Fuchsloch Mihály „kapás” fiaként kezdte és királyi udvari pénztárnokként, dúsgazdagon, divatosra rövidített névvel fejezte be hosszú, szorgalmas életét. Lánykájának adott mesés hozományt szigorú szerződésben lánya magánvagyonaként engedte csak ki a kezéből. Szerencséjére az ifjú férj szekere is pont az esküvő ideje tájt lódult meg, így nem jelenthetett gondot a fukar após undok húzása.

Hável Lipót is igazi „self made man” volt. Csehországból származó összes felmenője kőműves volt, így ő is így kezdte Pesten jó mélyről, szegény családból, hogy aztán a virágos századfordulóra a város egyik legjobban menő, legkeresettebb kivitelezőjévé nője ki magát.

Wechselmann Ignácz építőmester irodájában kezdett inasként 1861-ben. Aki szintén nem egy érdektelen arc, Alpár Ignác az Anker-köz házainak bejáratát az ő síremlékéről mintázta. Wechselmann sziléziai-porosz származású mester volt, Berlinben és Bécsben tanult, Pesten első munkája a Dohány utcai zsinagóga építésének vezetése volt 1854-től. 1859-ben feleségül vette Neuschloss Kornél lányát, akinek szép hozományával kezdett igazán szárnyalni a családi vállalkozás. Wechselmann vezette az Ybl tervezte Vámház, a Várkert építkezéseit, de a Festetich és Batthyany családok palotái építését is ő felügyelte. Zsidó vallásához végig hű maradt. Halálakor 1903-ban 10 millió(!) koronás vagyonából 3,4milliót adományozott közcélokra végrendeletében. A cégét gyakorlatilag kedvenc segédjére, a szorgalmas és tehetséges Hável Lipótra hagyta. Ő mutatta be Hávelt a Fuchs családnak is.

Havel Lipót önállósodásától, 1886-tól 1933-as haláláig összesen körülbelül 500 budapesti építkezést bonyolított le. Ugyan a Nagy Háború után az ő cége is megrogyott kissé, azért az Izabella utca 40 alatti otthonukon kívül 4 másik ingatlant hagyott családjára halálakor.

A Király utca 78 1933-ban már nem volt az eredeti tulajdonosok birtoka. Harmatta úr biztos jó gazdája volt a háznak, ha 1922-től legalább 1942-ig megtartotta az ingatlant. A Budapesti Lakczímjegyzék mindenféle érdekes, időnként vicces, rég nem létező foglalkozásokat űző, helyenként Rejtő regényeit idéző neveket sorol hosszan, egy élmény lapozni, ajánlom mindenkinek szeretettel az Arcanum oldalán. Továbbá a Király utca rejtőzködő részleteit, érdemes emelt fővel, és nyitott szemmel sétálni, a házak mesélni tudnak….

Forrás:

Helyszínbejárás 2020. 01. 03.

https://maps.hungaricana.hu/hu/BFLTervtar/10878/view/?pg=2&bbox=9329%2C-14710%2C19037%2C-7713

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_28_1922-1923/?pg=322&layout=s&query=Harmatta%20Andor

http://acta.bibl.u-szeged.hu/41022/1/aetas_2001_003_004_159-181.pdf

http://www.kitervezte.hu/epuletek/csaladihaz/havas-villa-dreher-villa-budapest

A Síp utca titkai

Síp utca, Zsidónegyed. Keskeny, árnyékos, viszonylag forgalmas utca, átjáró a Rákóczi út és a Dob utca között. Az első szakasz közepe tájt háló mögé rejtett, romos, öreg ház, a néhány felújítás lehet bármilyen szép, az összkép szürke és szomorú. 1891 óta itt áll a zsidó közösség adminisztrációs központja, benne gazdag levéltára. Érdemes alaposan megnézni minden házat, mesélni mind tudna. A Wesselényi utca sarkához közel éri a kevés, emelt fejjel közlekedő idegent az igazi meglepetés: égszínkék eozin kerámia fedi az egyik jobboldali ház homlokzatát. Kapuja is gyönyörűen felújítva, rajta indák, madarak, feljebb a keskeny teraszok korlátjain menóra dísz. Ez a legszebb ház az utcában.

vH7zBHB8TC6BQr2DBW2izA

A mai Síp utca 17 keskenyke telkére először a híres építészekben bővelkedő Hild család Károly nevű fia tervezett földszintes házat 1861-ben. Hild Károly 1812 és 1899 közt élt, kőfaragó volt és építész. Ő tervezte a Bródy Sándor utcai „kéményseprős házat” a szintén 17 alatt, és a mai X. kerületben álló szép, klasszicista Dreher-villát. Az ő házát bonttatta le az új tulajdonos, bizonyos Burger János. Burger uram szálloda tulajdonos volt, a közeli Nyár utca 30 alatt üzemelt 1901 óta Imperial nevű, nevénél jóval egyszerűbb műintézménye. Amely nem volt különösebben virágzó vállalkozás – 1918-as kimúlásáig több tulajdonos váltotta egymást – de azért hozott annyit a konyhára, amiből vidáman meg lehetett bízni egy menő építészt, sőt építész párost, hogy ugyan tervezzen már meg egy jóképű, szecessziós bérházat a Dohány utcai nagy Zsinagóga szomszédságában.

7TAGaKM+SwmTeCMrPZXJEQdD251KYcQ++aC33Pa5w60Q

A tervezés éve 1907, az építkezésé 1908, a tervező páros a Löffler testvérek. Löffler Béla és Löffler S. Sándor karrierjüket Spiegel Frigyes, majd Lajta Béla irodáiban kezdték. Sok, főleg szecessziós szépséget terveztek a fénykor Budapestjén, leghíresebb épületük a meseszép Kazinczy utcai ortodox zsinagóga. Valamivel annak megépülte előtt születnek a Síp utcai tervek, és valószínűleg az elhatározás is: az eredetileg fotós műteremnek szánt legfelső emeletre a Löffler építész iroda költözik majd. 1906-1918-ig dolgozott együtt a két testvér, azután Béla hagyta el a közös irodát, és hamarosan az országot is. Kalandos élete során eséllyel minden idők egyetlen magyarjaként nyitott építészirodát Alexandriában 1925-ben. Valamikor a harmincas években halt meg valószínűleg Jeruzsálemben. Testvére túlélte Pesten a Holocaustot, előbb Bécsbe, majd Melbourne-be költözött, ott is halt meg 1962-ben.

A Síp utca 17 legkülönlegesebb része az eozinmázas kerámiából formált türkizes kék pajzs-szerű dísz, egészen abszurd, ahogy ragyog a szürke utca felett. Alatta a kapu önmagában egy műalkotás, ahogy egyébként a mestere, Migray József minden egyes munkája. Együtt dolgozott a Löfflerekkel az Aradi utcában és a Zichy Jenő utcában is. A kaput díszítő madár belül is megjelenik: a kapualj domborzatain, a lépcsőkorláton, a gang korlátjain kíséri végig az elképedt látogatót.

lgp6sbj2QUemrVZcMA1INgsM1QcoSbRhu0uIAaP40LVw

e1%nvAkNQ4WWKxEeiO6s9A

A kapu mögötti mélyvörös majolika burkolat és a szintén eredeti, mindent túlélt, kék-fehér padlóburkolat fogadja a szerencsés keveseket, akik ide beléphetnek, feljebb a fehér falon fiókáit etető galambok díszítik az előteret.

IZjyIswqTlObaGeaZ9rJwA1faKWTM6RdOv2xOjezfauw

De a legnagyobb csoda a lépcsőházban várja az ilyesmit értékelő látogatót. Soha nem értettem, a törékeny, finoman munkált metszett ablakok mégis hogyan képesek túlélni mindent? Pláne itt, Budapesten, pláne a legutóbbi, a sokévszázados átlagnál is viharosabb, kegyetlenebb, legutóbbi száz évet? Rejtély. Csoda. Csoda a megmunkálás igényessége, a kicsit magyaros-népművészetes életfa, a benne foglaltatott monogram: „BJ és F” lévén az építtető felesége Heinemann Franciska volt, ő lehet az „F”. Csak három ablakszárny maradt meg, kész csoda, hogy annyi, és egyáltalán.
FvGxyqvmQC+kb8rWEe1Nyg

A gangokat menórák díszítik, mint Löfflerék más házainál is. A tervezők, a megrendelő, és a lakók többsége itt istenhívő zsidó emberek lehettek nagyrészt. A zsidónegyed szíve közepén járunk, itt minden jelképnek jelentése, ereje van. Kicsit komor a ház belső homlokzata, az udvar szűk, a fény kevés. De a régi díszek megteszik lélekemelő hatásukat, nem a félhomály az ember első benyomása.

yRArTlOxROGDYSuArenrMg

OKR0XGaVSqWYLQ+Miqh+7w

MwzZxXikRXCTe8QCr+w4hw

Szép háznak épült a Síp utca 17, és az ma is. Anno is üzletek voltak az utca felé, műhelyek a hátsó, földszinti traktuson. Emeletenként 5-5, komfortos lakással épült forrásaim szerint, bár az eredeti tervek már sajnos nincsenek meg, legalábbis én nem leltem nyomukat. Nem épült gazdagnak, de kényelmesnek, szemet gyönyörködtetőnek. 1944-ben csillagos ház volt, tanúja minden borzalomnak. 2005-ös felújításkor született újjá az addigra végletekig lepukkant külső homlokzat, a belső részekre nem jutott annyi pénz. Régi fényében csillog a kék pajzs, mutatja szép gazdáját. Érdemes megcsodálni.

Forrás:

Helyszínbejárás 2019. december

www.lathatatlan.ovas.hu

www.24.hu

www.arcanum.hu

www.urbface.hu

Magyar Építőművészet folyóirat 1908/10

www.mierzsebetvarosunk.blog.hu

 

Kincses Nyíregyháza

A minap egy nagyon érdekes munka kapcsán Nyíregyházára vitt az utam. A számomra eddig ismeretlen vidéken szakavatott házigazdám vezetett körbe. Volt szerencsém néhány kivételesen gyönyörű szecessziós házat megcsodálni, sőt, az egyikbe bejutni is. Egy rég letűnt fénykor szemtanúja ez az igényesen, gondosan épült városközponti tornyos, teraszos ház, aminek terveit Szuchy József rajzolta 1911-ben. Nem fényűzően, de a célnak, egy virágzó vállalkozásnak, és az azt üzemeltető család barátságos otthonának épült úgy száz évvel ezelőtt. És dacára a viharos évszázadnak, és a különösen hálátlan utódok igénytelen, időnként szándékos hanyagságának, a ház áll, és nyomokban őrzi a virágkor emlékét.
y3erYxVLSbSwDrY1WNL2iQHázigazdám szerint borkereskedés volt hajdan itt, a közeli Tokaj szőke borait tárolták a gondosan alápincézett ház csak bennfentesek számára használatos, ősrégi pincéiben. Az építtető emlékét a falon tábla, az interneten egy alapos helytörténész blogja őrzi.

De meséljenek a képek egy hajdan szép otthonról. Minden részletében igényes, szép házról, ami, dacára annak, hogy az építő közismert, és az is, mi mindent köszönhet neki a város, a ház méltatlanul keserves állapotban van. Még nem menthetetlen, kis odafigyeléssel, és nem kevés pénz ráfordításával újra régi fényében pompázhatna. Emberléptékű, nem belakhatatlan terek, de az idő múlásával egyre többe fog kerülni a felújítás. Amire úgy tíz éve volt valami halavány akarat, de az aztán elmúlt a rászánt pénzzel együtt.

y3erYxVLSbSwDrY1WNL2iQ

pu3GhPajSoemfU9rG0issQ

v2PqsdNaR4ufYb+vrwFaBQ

ee0liH+pSoucrxVT9t69Rw

uVaBGBNDQfaAMve4onm0Jg

YLhQMVfeRn2TiVTYAMjqTg

2myw7e8kQBeyUZ1yv4f3sg

DX9O3otUQDmMT+JSFgAucQ

Kár érte.

Forrás:
Helyszínbejárás 2019.november
http://emlekjelek.hu/index.php/252-liptay-jeno

Könyvkiadók otthona

Amikor a Wenckheim kiskatélyról írtam a Mányoki úton szúrt szemet a szomszéd ház. A kör alakú terasz, a szép kapu, és a viharvert, de még álló kerítés. A kert, a lombos fák, a nagy ablakok. Aztán az Athaeneum székházának történetekor megnéztem, a cég fénykorában azt vezető főnök vajh hol lakott, állt össze a kép. Ez is egy mesélő ház, nem csak szép.

3dhLlSm0QHKNi4Gw2epYoQ

Miklós Andor, akiről legutóbb a Dísz tér kapcsán olvastam, innen költözött a Várba. De mi érhet többet, mint a Gellérthegy csöndje, erdei levegője, békéje, miközben percek alatt elérhető a város? A cím, ahol Gombaszögi Frida és férje Miklós Andor élt az 1928-as lakcímjegyzék szerint, így valószínűleg 1930-ig, a Mányoki út 5. Az utcáról nem látszik sok, ami igen, épp a legszebb részek: egy félkor terasz tetővel, oszlopokkal, alatta félkör szoba, felül nyílt erkély. Bármilyen lakás tartozhat ehhez a kombinációhoz, nagyjából soha az életben el nem költöznék innen. Miklós Andor Dísz téri háza ennél sokkal kisebb, még akkor is, ha „csak” egy részét lakták a  anno a gellérthegyi villának. A vári a telek keskeny, bár remekül kihasználták az ottani tereket, és a kert, a terasz, pláne a tetőterasz egy saját ház tetején, lábuk előtt gyakorlatilag az egész város látványával – na igen, elgondolkodtató.

lnyfLGFiRH+2BG8OmtacyQdbz0SWwtQ6CggEscdoiCIg

De lépjünk vissza a Gellérthegy oldalába. A Mányoki út nem egy országút, sem szélességre, sem forgalom tekintetében. 1911-ben pláne csöndes lehetett. A közvetlen szomszédok közül még csak a Műteremház állt, az éppen vadonatúj volt, 1902-es, jóvoltából sok híres festő élvezte a friss levegőjű domboldalt. Már majdnem kész a Gellért Fürdő, az majd sokat lendít a környék presztízsén, sorra épülnek az akkor még Fehérvári, ma Bartók Béla út szecessziós bérházai. Itt, a hegyoldalban villanegyed születik a tehetős pesti polgárság, arisztokrácia, illetve helyenként a Főváros jóvoltából.

A Mányoki út 5 bizonyos Strasser Bertalan és felesége megbízásából építtetik 1911-ben, a tervező Darmstadler Gyula, aki az ugyanebben a az évben, Mai Manó fényképész megbízásából épülő Közraktár utca 10 tervein mint a Kemény és Tisza Magyar Vasbeton Építési Vállalat építőmestere szerepel. Itt is a Kemény és Tisza a kivitelező, nekik a leghíresebb munkájuk a Párizsi Nagy Áruház az Andrássy úton.

1911-ben Strasser úr emeletes nyaralója szintenként 9-10 szobával épült meg. Az 1913-as lakcímjegyzék szerint a tulajdonoson és feleségén kívül Balázs Adolfné született Strasser Laura lakja a szintenként nagyjából 300 négyzetméteres ingatlant. Ő tán nagynénje lehetett Strasser Bertalannak és egyúttal üzlettársa is.

Virágzó vállalkozásuk pedig a könyvkiadás volt, amely 1868-tól 1950-ig Pesten létezett Grill Károly Könyvkiadó Vállalat néven. Strasser Bertalan úr Lipót nevű rokonával 1893-ban vásárolt tulajdonjogot Grill Károly örököseitől, és üzemeltette ezentúl ugyanezen név alatt igen sikeresen a cég kiadó részét, a kereskedés más vezetésével futott tovább. A kiadó székhelye a Veres Pálné utca 16 alatt volt,. A Veres Pálné utca 3 alatt működött pedig a Pannónia Magyar Irodalmi Intézet, Strasser és Tsa. vagyis Strasser Bertalan és Kamer Mór urak könyvkereskedése. Az üzlet jogi kiadványairól volt híres, a Grill-féle Jogi Könyvtár, a Magyar Törvények Grill-féle kiadása, a „Döntvénytár” kiadásán kívül 1908-ban megjelent a Magyar Írók Aranykönyvtára, aminek tiszta jövedelméből a Budapesti Újságírók Egyesületének özvegyei és árvái alapját támogatták. A nemes ügyből aztán per lett a konkurens Révai-Franklin kiadóval, de a versennyel nem járt rosszul a nagyérdemű, hiszen elérhető áron sorozatok jelentek meg a magyar irodalom nagyjaitól mindkét kiadó jóvoltából.

Hogy a könyvkiadás és kereskedés rentábilis vállalkozás volt a XX. század elején, azt már más, a viharos évszázadot túlélő villák történeténél is megfigyelhettük. A vállalkozás itt is a Nagy Háború alatt és főleg után rogyott meg kissé, ekkor születhetett a döntés: az addig a kizárólag a Strasser család által használt Mányoki úti nyaralót bérvillává alakították át, és tágas lakásait bérbe adták az ilyes luxust maguknak megengedő pesti polgároknak.

Ma a Mányoki út 5 csak egy villa a sok közül. Kicsit megviselte a XX. század és annak ízlése, vagyis inkább hiánya: az eredeti terveken látható ház sokkal szebb, mint ami ma néz le a völgybe. Hiába a tágas szobák sora, a nagyvonalú tervezés, csak sikerült még egy szintet rányomorítani az eredendő háromra, ezzel megbontani a kezdeti harmóniát. De a ház áll, felismerhető, és ma is igen szerencsés az, aki otthonának tudhatja ezt a szép, mesélő házat.

Forrás:

Helyszínbejárás 2019 október

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_29_1928/?pg=1484&layout=s&query=Mányoki%20út%205https://archives.hungaricana.hu/hu/budapest/HelyrajziSzam/5060/!https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_24_1912/?pg=747&layout=s&query=Strasser%20Bertalan

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_24_1912/?pg=804&layout=s&query=Strasser%20Bertalan

https://maps.hungaricana.hu/hu/BFLTervtar/26809/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Grill_Károly_Könyvkiadóvállalata

http://genealogyindexer.org/view/1940H/1940H%20-%200339.pdf

Villa a Várban

Budai Vár. Hajdan uralkodók székhelye, ma legalábbis csupa történelem, a város többi részéhez képest régimódi, ódon, valahogy nem evilági, kirakatnegyed. Turista rezervátum, az itt lakók megszenvedik a híresség minden hátrányát, látogatók özöne lepi el nap, mint nap, zajjal, tömeggel szállják meg az egyébként csöndes, kisvárosi hangulatú utcákat. Pedig minden ház mesélni tudna….

Mai mesélőnk régi kedvenc. A Dísz téren áll, jelen formájában ugyan „csak” nagyjából kilencven éve, de a középkor óta lakóház állt itt mindig.  A XIV. században már biztosan, 1391 előtti tulajdonosa bizonyos Hengmannus de Sebenicio körmöcbányai kamaraispán volt. 1391 január 15-én a nemes úr elajándékozta házát, méghozzá az „Újbányái (königsbergi) kórháznak. Ettől kezdve egészen a török idők végéig nincs adat a ház lakóiról. Az 1686-os ostrom után barokkos stílusban felújított ház először Bössinger Ignác Ferenc patikusé lett, aki 1693-ban budai polgármester lett. 1696-ban itt nyitotta meg patikáját a „Zum goldenen Eichhorn” néven. 1699-ben eladta a házat patikástul, előbb János Bálint, majd Sey Ferenc lettek tulajdonosai. Őket követte a Seil család, ők sokáig, 1771-1869-ig, majdnem száz évig laktak itt. A XIX. század érdekes lakója Arányi Lajos aki sebész, orvosprofesszor, továbbá hobbi műemlékes volt, neki köszönhetően indult meg a várbéli házak történetének feltérképezése.

Az épület homlokzatát 1845 körül neoklasszikus stílusban, négyablakossá alakították át Hild tervei szerint, de a legnagyobb változás 1930-ban történt. Akkor, az új tulajdonos Miklós Andor kérésére lebontották a középkori alapokra épült barokk házat, és helyére a ma is látható neobarokk villa született Pogány Móric tervei alapján. Aki 1934-35-ben további átalakításokat tesz, hogy a ház elnyerje ma ismert formáját.

Ahogy ma ismerjük a Dísz tér 6-os házat: Először is a ma is csodás kapu. Még a sokévtizedes gazdátlanságtól szemmel láthatóan megrogyott állapotában is gyönyörű a kovácsoltvas kacifántos kidolgozottsága, a virágos girlandok, a rég nem világító lámpa, a virágkosár. Mindez Sima Sándor aranykoszorús budapesti műlakatos munkája, aki pl. a ciszterci Szent Imre Gimnázium ajtajának kovácsoltvas díszeit is készítette.

fullsizeoutput_a80

A halványzöld falak, élettelen ablakok, gondosan megmunkált, de évtizedek elhanyagoltsága miatt koszló, rozsdásodó kovácsoltvas ajtódíszek, kopott fakapu felett néznek a Dísz tér felé. Az egyik földszinti ablakon át benézve felsejlik a ház túloldalán lévő, igazi város kincs: a kert. A Hunyadi János út oldalán várfal védi a csöpp kis saját, zöld oázist, és fölötte a szédítő kilátást, ami mindkét szintről, és koronaként, a tetőteraszról tárul a boldog, ide bejáratos kevesek elé.

fullsizeoutput_a82

A merész újító, a középkori nyomokat elbontó új tulajdonos, Miklós Andor igazi self-made ember volt, briliáns tehetségű üzletember, aki a semmiből épített fel egy hatalmas, fénykorában 6000 embert foglalkoztató média-birodalmat, és egyúttal a két világháború közti Magyarország egyik legnagyobb vagyonát is.

fullsizeoutput_a7f

Az Est haditudósítója a Nagy Háborúban: Molnár Ferenc

1880-ban született Pesten egy szegény, hatgyerekes zsidó családba. 15 évesen már kifutófiúként dolgozott, elindult a ranglétrán, 23 évesen a Pesti Naplónál kezd, 2 év múlva Klein Árminról Miklós Andorrá változtatja nevét. 30 évesen, 1910-ben alapította meg saját lapját Az Estet, ami az elkövetkező 25 év legsikeresebb, legnagyobb példányszámú napilapja lesz. 1917-ben megvette az Athaeneum Rt-t és ezzel médiabirodalmat alkotott. Lapja, Az Est új stílust képvisel, bulvárlap, kimagaslóan színvonalas külpolitikai,  és 1923-tól kiváló irodalmi rovattal Mikes Lajos szerkesztésében. Állandó szerzője volt Bródy Sándor, Molnár Ferenc, Herczeg Ferenc, Heltai Jenő, Móricz Zsigmond, Illés Endre, Erdélyi József, Sárközi György, Szabó Lőrinc.

A grafikákat Falus Elek készítette, a fényképeket többek között Escher Károly, Révész és Bíró, a Szántó fotóiroda, Világ Miklós, Zubor István.

A címlapokat a legdivatosabb festőktől rendelte: Vaszary János munkája az 1935 áprilisában megjelent 25. évet ünneplő jubileumi szám címlapja pl. Ekkor, már az alapító halála után ünnepelték Az Est létezésének 25. évfordulóját. Ekkor a lap napi 150000(!) példányban jelent meg, 365-en dolgoztak csak a szerkesztőségben(!), a terjesztéssel összesen 6100-an.

fullsizeoutput_a81

Miklós Andor, mint a tehetséges, törtető üzletemberek általában, nem volt feltétlenül kellemes ember. Közeli munkatársa, Móricz Zsigmond írt róla beszédes jellemzést, amit aztán a „főnök” halálakor kicsit szelídített:

Különös ellentmondás volt ebben az emberben. A felszínen közönséges szatócs, petróleumszagú s képes volt az ország egyik legnagyobb vagyonát megteremteni s ami még nehezebb, megtartani. Kellett tehát benne képességeknek lenni, de ezek el voltak rejtve… Folyton borotvaélen járt a lapja, a szatócs megérezte, mi kell a tömegnek (…) Egyetlen könyvet el nem olvas. Sejtelme sincs róla, ki volt Arany János ha néha egy íróról beszél, az embernek megáll az esze”  Majd 1933-ban:  „Miklós Andor tanította meg olvasni a magyar népet.” Ami kétségtelenül igaz is a népszerű sorozatok, és a teljes kortárs irodalom megjelentetésével.

Miklós Andor 1930-ban vette meg az akkor itt álló, utoljára az 1800-as évek közepén Hild tervei szerint átszabott házat, amit teljesen lebontatott, és új, tetőteraszos, modern, minden igényt – ideértve színésznő feleségének kényelmét is  – szolgáló, extravagáns házat építtetett Pogány Móric rajzai alapján.

Az eredeti terveket bogarászva kiderül, a Dísz tér felé csak a kiszolgáló helységek néztek. A főbejárat egy kerek előtérbe, onnan meg a garázsba (!) vezetett – itt állhatott Miklós Andor Rolls-Royce-a, vagy feleségének Minervája. A garázs mögött ebédlő és hall, majd egy hatalmas, ellipszis alakú, kupolával fedett szalonba érkezett a szerencsés, korabeli látogató, innen „fogadó” szoba nyílt, egyenesen az apró, de annál értékesebb kertbe.

Az emeleten a Dísz tér felé a cselédszoba, a sofőr szobája, és a legnagyobb, az úgy nevezett „szerep-szoba” nyílt, onnan egy előtér, inasfülke, cseléd-fürdőszoba, tágas konyha, kamra, a szakácsnő szobája, onnan egy óriási konyha, tálaló, varró-szoba, és a komorna szobája. Újabb előtér az ellipszis alakú szalon légterében, innen indult a lépcső a tetőteraszra, továbbá nyíltak a fürdőszobák, amik a ház legszebb, városi kilátású szobáihoz vezettek: a férfi hálóhoz és a budoárhoz, amihez öltöző és fürdőszoba is tartozott, természetesen. A szédítő kilátás kényelmes teraszról volt élvezendő, a kertbe a földszinten a madár se látott be, a tágas tetőterasz meg olyan extravagancia, ami itt, a Várnegyedben párját ritkítja bő 90 évvel megépülte után is.

5r77GiLcRNi%Bp8bPL6KzA

Miklós Andor nem élvezhette sokáig kényelmes, vári villáját. 1933 decemberében érte végzetes szívroham, hatalmas vagyonát, cége vezetését felesége, Gombaszögi Frida örökölte. Frida Grün Frederika néven született Budapesten 1890-ben öt gyerekes, szegény zsidó családban. Az öt lányból négy lett színésznő, abból ketten, Ella és Frida lettek igazán híresek. Ahogy Pesten mondták: „Margit volt a legszebb, Frida a legelőkelőbb, Ella a legmulatságosabb és Irén élt a legtovább.” Tizenkilenc évesen végezte el a színiakadémiát, 1916-tól visszavonulásáig, 1933-ig a Vígszínház művésze volt. Első férje Rajnai Gábor volt, tőle 1918-ban vált el, de barátok maradtak, és amikor Fridának a háború alatt bujkálnia kellett, Rajnaira is számíthatott. Miklós halála után pedig Heltai Jenővel is élt házasságban – nem vetette meg a tehetséges férfiakat. És a híreseket sem, még házasságai előtt jóval hozta hírbe a pesti pletyka az 1906-ban Pestre látogató Puccinivel, sőt, a későbbi IV. Károly királlyal is annak főhercegi korában. 1922-ben ment hozzá Miklós Andorhoz, és amikor a médiamogul 53 évesen meghalt, Frida megörökölte és átvette az Athenaeum Rt. és az Est-konszern vezetését, amiért visszavonult a színpadról. Miklós Andor szerencséjére nem érte meg média-birodalma mélyrepülését, szándékos kivéreztetését, majd megszűntetését. 1939-ban államosították a céget, Az Est utoljára 1939 november 17-én jelent meg.

Gombaszögi Frida, bár járt Amerikában többek között Molnár Ferenc vendégeként, hazajött, és megkísérelte visszaszerezni a háború után az elveszett vagyont. Cserébe 1951-ben mindenét, így házát is elvették tőle, elszegényedve halt meg.

A Dísz tér 6 az 1970-es években a Külügyminisztérium vendégháza volt, majd az 1990-es években Algéria nagykövetsége. Mostanában pedig üres, évek óta, ránézésre teljesen gazdátlan, hajdan meseszép teraszaiból bokrok nőnek ki, kertje gaztenger. De zöld, és ahogy a földszinti ablakon benéz az ember, kovácsoltvas korlátot lát, messze derengő kertet… ígéretes, értékes, csöndes, mesélő ház. Üresen hagyni, az enyészetnek átengedni vétek.

Forrás:

Helyszínbejárás 2019 szeptember

Az Est 1935 április 14-i jubileumi száma (saját tulajdon)

https://hu.wikipedia.org/wiki/Gombaszögi_Frida

https://hu.wikipedia.org/wiki/Miklós_Andor

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/PestiNaplo_1936_08/?query=%20D%C3%ADsz%20tér%206&pg=517&layout=s

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BME_Technika_1940/?query=%20D%C3%ADsz%20tér%206&pg=178&layout=s

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Muemlekvedelem_1986/?query=%20D%C3%ADsz%20tér%206&pg=66&layout=s

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Muemlekvedelem_1986/?query=%20D%C3%ADsz%20tér%206&pg=69&layout=s

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/EPKOZLEK_12/?query=%20D%C3%ADsz%20tér%206&pg=144&layout=s

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/EPKOZLEK_12/?query=%20D%C3%ADsz%20tér%206&pg=95&layout=s!!!

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MagyarHirlap1891_1933_12/?query=%20D%C3%ADsz%20tér%206&pg=111&layout=s!

https://maps.hungaricana.hu/hu/BFLTervtar/25603/?list=eyJxdWVyeSI6ICJIUlNaPSg2NTIwKSJ9

https://hu.wikipedia.org/wiki/Pogány_Móric

https://epa.oszk.hu/00000/00022/00568/17731.htm

http://intezet.nori.gov.hu/national-tombs/budapest/fiumei-uti-temeto/miklos-andor-klein-armin/

https://totalcar.hu/magazin/kozelet/2017/11/19/a_magyar_elit_es_az_autozas_a_masodik_vilaghaboru_elotti_magyarorszagon/

https://bpromantikaja.blog.hu/2018/07/16/az_aranykor_magnasai

http://www.multunk.hu/wp-content/uploads/2017/05/zalaik_16_3.pdf

https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/historia/99-04/ch07.html

http://urbface.com/budapest/a-miklos-villa

Móricz Virág: Apám regénye