Varázslatos Városliget

Pontosabban Városligeti fasor. Ami igazán fasor, szemben például szegény Lechner Ödön fasoréval a kilencedik kerületi Duna parton, ahol csak néhány csenevész fácska kornyadoz. Itt szép példányok, platánok adnak értékes árnyat, kerítéseken kívül és belül, ami a nyári tikkasztó hőségben igencsak elkél.

Minden ház mesél, meg-és túléltek mindent, amivel a zivataros huszadik század áldotta őket. Minden kerítés, villa kész történelem, érdemes a falak mögé lopódzni, a díszítések, kapuk és falak rég eltűnt időket idéznek.

Az egyik legszebb ház a 40-es szám. Kívülről ez ma már nem nagyon látszik, de a felújítás elkezdődött, biztos látványos lesz a megújulás.

Vf3

1911-ben épült a budapesti szecessziós építészet egyik kimagaslóan tehetséges és sikeres építészpárosa, Révész Sámuel és Kollár József tervei alapján Révész Sámuel megrendelésére, aki ide költözött feleségével, Stern Lilivel, itt volt lakásuk és műtermük is.

A századfordulón Budapesten épült bérházak közös, különös ismertetőjegye, hogy látszólag létezett a szándék, hogy a betérő, miután átlépte a küszöböt, elámuljon. Csodálja meg az itt lakók és vendégeinek kiváltságaként élvezhető részleteket, érezze, itt a nemes anyagokat, a szépet, a minőséget ismerő és becsülő emberek laknak. A XXI. századi látogatónak ilyenkor földbe gyökerezik a lába. Ilyen aulák, bejárati ajtók, festett falak, színes ablakok, mahagóni(?) liftkeretek, ólomüvegbetétes üveghengerek, amiben a lift rejtőzik, na ilyesmit már ritkán lát a mai ember lánya.

És akkor még nem említettük a mozaikpadlót, ami bőven túl első száz évén köszöni szépen, jól van.

De beszéljenek a képek, amik egy 1911-ben biztos modernnek számító, elegáns bérvilla kényelmes lakásaihoz vezető lépcsőházat mutatnak, ide betérni lélekemelő élmény lehet mindenkori boldog lakóinak.

frLqSF0XQkGPJhHiTKtaMA

kJdjLrTISwSALOiedNtL5g

Vf2

fullsizeoutput_12c3

YOsm7Qb3Tf+voFvYQIubog

Vf

fullsizeoutput_12c5

vJ%Z89+ASSC2e+cWjRBbnA

mHpn4vYGRY2MjOoW6tBt9A

Ig9tVu4QTpuZPB+SRuROQg

fullsizeoutput_12bf

yExy6aZvQCqjWBy9zTnuig

 

Forrás: Helyszínbejárás 2020 augusztus

 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Városligeti_fasor

http://www.szecessziosmagazin.com/budapestmap.php

http://budapest100.hu/en/architect/revesz-rosenfeld-samuel/

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_27_1916/?pg=1636&layout=s&query=Városligeti%20fasor%2040

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_27_1916/?pg=1374&layout=s&query=Városligeti%20fasor%2040

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_29_1928/?pg=420&layout=s&query=Vilma%20királynő%20út%2040

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_29_1928/?pg=667&layout=s&query=Vilma%20királynő%20út%2040

Somlai Tibor: Fent és Lent

Pest-Budai lépcsőházak 1835-1945

Corvina kiadó 2014

Pávák, virágok – kórház a Liget szélén

Sok szép ház van a Benczúr utcában, de ez a leghíresebb. A 47-es szám. Már majdnem a Dózsa György, anno Aréna út sarkán áll, közel a dübörgő forgalom, de még tart a fák lombja alá szorult csönd, árnyas fák békéje. Kicsit nehéz elképzelni a fénykort, amikor a szomszédos, ultramodernnek szánt, de leginkább túlméretes sarokház nem állt itt, tér, és főleg vidéki csend vette körül a százáve szanatóriumnak épült, szecessziós épületet.

A Városliget és környéke volt a pesti szanatóriumok paradicsoma a virágos századelőn, egyik intézet nyílt meg a másik után. Tiszta, pormentes levegő és a környék vasas bórvizei tették lehetővé a „vízgyógyintézetek”, és kórházak létrejöttét és sikerét. A Liget Szanatórium mai szóval élve beruházója dr. Jakab László volt, aki egy Bihar megyei kicsi faluban született. Apja volt a falu kocsmárosa, hét gyerekéből kettő tanult tovább: Lászlóból neves orvos lett, Dezső, a nála 11 évvel idősebb testvér brilliáns építész, Komor Marcell szerzőtársa évtizedeken át. Jakab László 1898-ban végzett Pesten, utána Korányi Frigyes mellé került, majd 1903-tól a szomszédos Városligeti fasorban a szintén mára nyomtalanul eltűnt, hajdan jó hírű Herczel-féle szanatóriumban vezette a vízgyógyászati részleget. (Herczel doktor kórházának vége államosítás, belügyi kórházi lét lett átalakítva, átépítve, majd 2007-ben végleg bezárt, azóta szomorú, szürke falakkal várja sorsa jobbra fordulását.)

De vissza Jakab doktorhoz. Nem vacakolt sokat, mintegy 11 évvel a diplomája megszerzése után, 1909 augusztusában nyitotta meg saját kórházát az anno Nagy János, ma Benczúr utca 47 alatt. Az épület terveit – természetesen – testvére, Jakab Dezső és társa Komor Marcell jegyezte, a stílus a divatos szecesszió. A hatszintes házban minden betegszoba erkélyes, mind az utcára néz.

NHRyzDJuRL+111VJlHoATQ

fullsizeoutput_11f5

ev1aIskiSOS3HfdbRZPc4Q

Szállodai kényelem járt a legmodernebb orvosi ellátás mellé. Negyven ágy szolgálta a bennfekvő betegek kényelmét, az első, 1909-es év végére 124 beteg gyógyult itt, két év múlva ez a szám ötszörös, 699. A kórház profilja az ideggyógyászat, sebészet, vízgyógyászat, a belgyógyászaton belül az emésztőrendszerek zavara, és az anyagcserezavarok. Ilyen betegségeket eddig csak Bécsben gyógyítottak. Volt röntgen, oxigén-szénsavas-és villamosfürdők, 1910-től inhalatórium.

A Liget presztizsét mutatja, hogy 1919 januárjában ide szállították be Adyt, szegény itt is halt meg január 27-én, emlékét ma kis emlékszoba és tábla őrzi. Itt volt Csáth Géza morfium elvonó-kúrán 1913-ban igaz, a kúra nem járt sikerrel, és itt kezelték a már nagybeteg Krúdyt 1927-ben.

Jakab László dr. 1904-ben feleségül vette a szintén orvos Rácz Hannát, ők alkották az első magyar orvos házaspárt. Nem csak állandó orvosgárdával üzemelt a Liget, a kedves beteg hozhatta orvosát, ami csak növelte az intézet népszerűségét. Dolgozott itt például Arányi Zsigmond, aki többek között Kossuth Ferenc kezelőorvosa volt.

A nagy sikerre tekintettel a Liget nyitása után kettő azaz 2 évvel megnyílt a szintén dr. Jakab László vezette, a Liget szomszédságában álló, hatalmas, vadonatúj, sarki épületben a Park Szanatórium, amit ugyanaz az építészpáros tervezett. A kivitelezés pazar részleteiről itt olvashatnak. Pár híresebb, a fénykorban itt megfordult név: Léda itt halt meg 1934-ben, itt műtötték és kezelték Babits Mihályt 1938-ban, és, ami még egy érdekesség, 1919-ben a Tanácsköztársaság borzalmait a Ligetben vészelte át Wekerle Sándor.

A Liget Szanatórium nemcsak kórház volt, hanem üzleti vállalkozás, nem is akármilyen. A fő részvényese a főorvosa volt és testvére, az építész Jakab Dezső. Részvényesek voltak még az itt fixen dolgozó orvosok, és Bayer Antal gyógyszerész, az orvosságok állandó beszállítója. A főorvos úr ragyogó üzletember volt, mert kockáztatni. A Nagy Háborút követő gazdasági válság ellenére képes volt minden, a Liget és a Park Szanatóriumok építésével járó kölcsönt visszafizetni, sőt, 1920-ban továbblépett, és létrehozta legmerészebb üzleti vállalkozását, amibe aztán bele is bukott anyagilag.

Ekkor született meg a Budapest-Svábhegy Szanatórium Rt-t, 1922-ben indult hegyi szanatóriumának építése. A tervező természetesen ismét Jakab Dezső volt, ezúttal nem Komor Marcell, hanem a veje, Sós Aladár a terveken szereplő másik név. Azonban a svábhegyi beruházás egyik részvényesének kitáncolásával dollár alapú kölcsönt volt kénytelen Jakab doktor felvenni, ami megroppantotta az egyébként tőkeerős vállalkozást. Még megtörténhetett az ünnepélyes átadás 1927 júniusában, de a csődöt nem lehetett elkerülni 1931-re.

Az svábhegyi földi paradicsom fénykoráról érdemes a filmhiradót megnézni, a város legszebb fekvésű medencéjét Hajós Alfréd tervezte ide. A keserves mai állapotokat bemutató videó itt elérhető.

Jakab doktor a nagy csőd után sem adta fel kórházvezetői ambícióit. 1931-ben kicsi, 10 majd 14 ágyas magánkórházat nyitott Jakab Szanatórium néven a Szondi utca 102-ben, és vezetett 1940-es haláláig. Szívproblémákra és anyagcserezavarokra specializálódott intézete nagy népszerűségnek örvendett.

De térjünk vissza a Benczúr utcába. Dr. Jakab vállalkozásának 1931-es csődjével bezárt a Liget Szanatórium, az új tulajdonos panziót nyitott helyén. A Park Szanatórium, bár új tulajdonosokkal, de eredeti profillal üzemelhetett 1944-ig, utána a város egyik, ha nem a legszínvonalasabb kórházát csontra kifosztották, majd háborús sérülésekre hivatkozva lebontották az épületet.

1997-re teljesen leromlott az évek óta nem használt hajdani Liget Szanatórium épületének állaga, mire megérkezett a hőn várt befektető, aki felújította a házat. Engem már a műanyag (hatású?) utcai bejárat is szíven ütött, de legelszomorítóbb az egyedüliként megmaradt bejárati részektől keservesen elütő, „Bricostore akciós” jellegű recepciós fülke ócskasága. A főlépcsőn ugyan megmaradt a kovácsoltvas korlát, éles kontrasztban a gipszkarton falakkal, amik úgy tűnik, félbevágják a régen tágasabb tereket.

Ymv%QI5dRB+fG22wcoXcWg

zIOdIbW3R4ac5LOjN0yrDg

Vg20wybKQN+Id1roGLCxPg

De az előtér meseszép. Pávák, szívek, virágok mindenütt, Zsolnay eozinból, kerámiából és kovácsoltvasból. Még az ajtókban is szivecskék vannak faragva, a keretük meg egyenesen mesés. Sejtet valamit a fénykorból, ami oly régen volt, tán igaz sem volt.

Vx0J%bpPSpSzWJu8xg72kQ

qDM3AILjTVobm2OyGGw

fullsizeoutput_120dx4MAjsWnQbaavUVdaR+1Fw

+mgno%BiQkeb5eN2Yr1eEw

HrCjhMIKQoeGiKXBEzEAnQ

fullsizeoutput_120c

jtA31QtpQ1pvv+0n3qA

6xzUrIgQS8GmrltWnZSGOw

VgqunSUqSjWm%BYq6kVIoQ

KrvqnQtiRIe9cbkqV4EreQ

 

Forrás:

Helyszínbejárás 2020 július.

http://nol.hu/archivum/archiv-339654-157101

www.menyhertanna.hu

https://adoc.tips/egy-vallalkozo-orvos-tndklese-es-bukasa.html

http://lathatatlan.ovas.hu/index.htm?node=48074

http://lindenfeldpartners.com/2012/11/19/park-szanatorium/

https://gallery.hungaricana.hu/hu/BudapestGyujtemeny/1053942/?img=0

http://www.szecessziosmagazin.com/magazina/ligetszanatoriumzsolnaydiszei.php

https://www.youtube.com/watch?v=xUyMCH6pn-s

https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=1065

http://egykor.hu/budapest-vi–kerulet/liget-szanatorium/2990

http://lathatatlan.ovas.hu/index.htm?node=49983

Szecessziós Práter utca

Práter utca. Klasszikus nyolcadik kerület. A Pál utcai fiúk környéke, bár azóta változott némileg. A Corvin, és a Corvin-negyed közvetlen szomszédsága, új, színvonalas, fákkal körülvett házak sokasága új színt vitt a környék hangulatába. Forró, nyári napon vitt erre az utam. Ahogy a körút felöl bekanyarodtam, rögtön feltűnt egy homlokzat. Hullámos, halvány rózsaszín óriás, legfelül ígéretes műteremablakkal.

pM+d1HUKQrCAAQm0kiasaQ

fullsizeoutput_11fd

A Práter utca 9 a magyar szecessziós építészet egyik legnagyobb mesterének, Körössy Albert Kálmánnak munkája, ahogy az az épületen olvasható. Körössy Neumann Albert néven született Szegeden, 1891-ben változtatott nevet. Lechner követőjeként a virágos, magyaros szecesszió stílusában tervezett leginkább, egészen az első világháború kitöréséig. 1895 és 1899 között Sebestyén Artúrral, 1909-től az első világégésig Kiss Gézával dolgozott együtt. 1914 után nem tervezett semmit, törvényhatósági tisztviselőként dolgozott 1955-ös haláláig.

icZ30zZQSSKMT9FjFthg1g

Házai közül a mára megmaradt legszebb a sajátja, a Városligeti fasor 47 alatti Kőrössy-villa, ahova 1902-ben feleségével költözött, és aminek kertjében anno a műterme állt. Gyönyörűen felújítva várja mai csodálóit a Dózsa György út közelében.

A Práter utcai bérház 1904 és 1905 között épült bizonyos dr. Gonda Dezső ügyvéd megbízásából, ő a közeli József körút 23 alól költözött át ide.

ruok2L5dS+qTRwQfUsf5Jw

A Budapesti Lakczímjegyzékból kiderül, hogy a fénykorban évtizedekig itt üzemelt a házban lakó Nadler Adolf műszerészmester tulajdonában lévő Nádler és dr. Schönfeld toronyóragyára, valamint a kacifántos nevű Cracuin – Reute – Enoch Immunitas Állategészségügyi Védőoltóanyag Termelő Intézet. Itt lakott továbbá többek között Porgesz József értékpapírtulajdonos, Szentgyörgyi Zoltán fűszerkereskedő, Thén Jakab kárpitos, Friebert J. papírkereskedő, Cracuin Gyula gyógyszerész, Csaul Károly tanár és Fandrich Hugó dr. királyi járásbíró, és természetesen dr. Gonda Dezső ügyvéd, háztulajdonos, királyi tanácsos.

g7XfTm38Tl+2rkWYp1Ir2Q

De a legregényesebb lakó mégiscsak az élete utolsó három évében itt műtermet fent tartó báró Mednyánszky László festőművész volt. 1916-ban jelent meg a neve a lakcímjegyzékben, előtte pesti lakása a Vasváry Pál utca 9-ben volt.

fullsizeoutput_1209

Sok időt nem tölthetett Mednyánszky, vagy ahogy barátai nevezték „Medi” a Práter utcában, lévén a Nagy Háború kitörésekor Tisza István miniszterelnök külön engedélyével, 63(!) évesen a frontra indult, annak is lehetőség szerint a legveszélyesebb pontjaira, hogy kora haditudósítójaként Az Est számára készítsen megrendítő rajzokat a katonák szenvedéseiről, a háború pusztításairól. Megszakításokkal két évet töltött  el így a szerb, galíciai és dél-tiroli harcok helyszínein. Nagybetegen, sebesülten került Bécsbe, ott is halt meg, magányosan, barátai otthonában.

fullsizeoutput_120b

A különös báró a festői Beckó vára alatti Mednyánszky-kúriában született 1852-ben, és Bécsben halt meg 1919-ben 66 évesen. Ahogy magát nevezte, az „Öreg Kutya” megmaradt képein hosszú, fehér szakállal, szakadt ruhában látható. Így járta végig Európát, és rajzolt, festett megszállottan. De nem a divatos és rentábilis arisztokrata portrékat, hanem mindig az elesetteket, a szegényeket, koldusokat, csavargókat, az egyszerű parasztemberek közt érezte magát a legjobban. Csak férfiakat festett, nyílt titok volt, hogy a férfiakat szerette, párjaitól is elvileg egy világ választotta el. Krúdy írta valahol, hogy Mednyánszky csak azokat festette „akiknek közeledtére kórusban kezdenek ugatni a kutyák a faluban.”

A nagy műveltségű mester 1881-1906-ig naplót vezetett, amit megfejteni nem kis feladat volt, lévén magyarul, franciául és németül írta de görög betűkkel! Már fiatal korától kezdve minden pénzét mások megsegítésére költötte. Egyszerűen élt, arisztokrata létére közfelháborodásra lukas cipőkben és madzaggal kötött nadrágokban járt. Halála után a családja rá akarta bizonyítani, hogy öregkori demenciában szenvedett, ezért adományozta el vagyonát, évekig pereskedtek az örökségért…

Közel háromezer munkájából csupán ötszáz maradt meg, legtöbb rajza már életében, vagy közvetlenül a halála után veszett el. 2003-ban a Magyar Nemzeti Galériában 469 művét állították ki, százezres nagyságrendű látogatót vonzott a tárlat, ami azután Pozsonyban és Bécsben is látható volt, mint a valaha látott legnagyobb Mednyánszky-gyűjtemény.

Még néha előkerül egy-egy festménye, rajza. Bécsben halt meg, és az épp tomboló tanácsköztársaság miatt nem lehetett itthon eltemetni. Bécsi temetésére ketten kísérték csak el. Először 1936-ban merült fel hamvai hazahozatala, amire aztán harminc évvel később, 1966-ban került sor. 1906-ban, szerelme, egy váci parasztember halálakor sírhelyet vett magának a váci temetőben, ennek ellenére sírja a Fiumei úton van.

A szép, szecessziós ház dísze a Práter utcának, de a szomorú báróra, Mednyánszky Lászlóra semmi nem emlékeztet.

Forrás:

Helyszínbejárás 2020 július

http://www.szecessziosmagazin.com/budapesthely.php?kerulet=08&cim=prater-u-9&cimtxt=Práter%20utca%209

Az Est 1935. Jubileumi kiadás, Atheneum

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_27_1916/?pg=0&layout=s

https://hu.wikipedia.org/wiki/Mednyánszky_László_(festő)

https://www.kieselbach.hu/alkotas/kastely-becko-1591

http://pestbuda.hu/cikk/20190418_millisits_mate_mednyanszky_laszlo_festeszetenek_kulonos_vilaga

http://www.gyomroi-hirhatar.hu/index_cikk.php?hh=muzsak-es-szerelmek-mednyanszky-laszlo

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BME_EpitoIpar_1903/?pg=0&layout=s

https://gallery.hungaricana.hu/hu/BudapestGyujtemeny/1045868/?img=0

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kőrössy_Albert_Kálmán

http://lathatatlan.ovas.hu/index.htm?node=48764&f=1

http://www.magyarszemle.hu/cikk/20040301_a_mednyanszky-regeny

 

Művész menedék a Gellérthegyen

Műteremh

A hullámos, szecessziós, világhírű Szent Gellért Fürdő fölött világoskék épület magasodik hatalmas ablakaival, mely magyaros tető-és homlokzati díszeivel messziről bevonzza a tekintetet. 1903 óta áll ez az Európa szerte párját ritkító épület. Nemcsak magyaros díszei teszik különlegessé, hanem funkciója, és főleg, a létét biztosító közakarat teszi a ma emberének pláne hihetetlenné a történetét.

A most következő ismertető közös munka kedvenc fotósommal, Nagy Anitával. Egy élmény vele felfedezni a várost, gyönyörű képeit fogadják szeretettel.

 www.anitanagy.com-4607

A virágzó Millenium építkezéseivel, a szecessziós Budapest születésekor egyre több bérház legfelső szintjein műteremmel épült meg. Ami persze igen örvendetes tendencia volt, kivéve, hogy a házak tulajdonosai előszeretettel emelték a bérleti árakat tetszésük szerint. Ez ellen emelte fel szavát a szakma, így az 1890-es évek elejétől kezdve az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat és a Székesfőváros tárgyalásain terítékre került egy, a Társulat kezelésében és finanszírozásával megépítendő „művészház”, vagyis egy színvonalas, de elérhető bérleti árakon üzemelő műteremház létesítése.

Elsőként az Epreskert környéki Kmetty utca 29-31-es, akkor még üres telek került szóba, hogy azt a Főváros jutányos áron a művészeknek átengedné. Hosszas huzavona után megszületett az a szerencsétlen javaslat, hogy a telket a város csak bizonyos, előre meghatározott időre engedné a Társulat kezelésébe, majd visszavenné a tulajdonjogot.

Ekkor került képbe a Gellérthegy. Ami az 1900-as évek elején még egészen vadregényes táj lehetett, a Műteremház az első épületek egyike lett. Itt sem volt kegyes a hatóság, csak második körben engedélyezte, hogy a „villa-rayon”, vagyis az ide tervezett villanegyedben kettő emeletnél magasabb ház épüljön. Aztán ez az akadály és elhárult, így 1902 és 1903 közt, egy röpke év alatt megépült Kosztolányi-Kann Gyula, a leginkább Hollósy Simon tanítvány festőként híres építész egyetlen budapesti, de annál ismertebb szecessziós műteremháza.

www.anitanagy.com-4605

www.anitanagy.com-4607 www.anitanagy.com-4657

Szemben a Kmetty utcai tervek 12 műtermével ide 19 épült, kettő kivételével mind kapott egy-egy szobát és fürdőszobát. Ezen kívül épült a földszintre egy négyszobás lakás is, minden a kor legmodernebb világításával és fűtésével felszerelve. És persze ami a legfontosabb volt, mindez elérhető áron. A legdrágább műtermek 880, a legolcsóbbak 510 korona értékben álltak a művészurak és hölgyek rendelkezésére.

www.anitanagy.com-4616

Az elsők közt költözött ide 1903-ban Madarász Viktor, a ’48-as szabadságharcot is megélt idős mester élete utolsó éveit élte itt,  Dudits Andor, aki szintén a kezdetektől 1944-es haláláig volt lakó. Neve leginkább a Magyar Nemzeti Levéltár és az Országház szekkóiról híres, utóbbiban a „Kardvágás” című, 120nm-es falfestménye 1901-ben került a Delegációs Terem falára. Az itt élt további hírességekről, mint például Czóbel Béla, Uitz Béla, Kokas Ignác, Herman Lipót, Rippl-Rónai József, Domanovszky Endre és még sokan mások a bejáratnál elhelyezett márvány táblák emlékeznek.

www.anitanagy.com-4632

Közben, a huszadik század első, virágos évtizedében kiépült a környék, a mai Bartók Béla, anno Fehérvári út szecessziós bérházai egymás után bújtak ki a földből, a kor divatja szerint legtöbbjük legfelső szintjén műteremmel. A földszinten kávéházak, vendéglők sokasága nyílt, így a második világégést megelőzően párizsi hangulatú művésznegyeddé ért a Gellérthegy déli lejtője, és az annak mentén épült főútvonal.

www.anitanagy.com-4623

www.anitanagy.com-4633

www.anitanagy.com-4643
www.anitanagy.com-4650

www.anitanagy.com-4641

www.anitanagy.com-4628

www.anitanagy.com-4631

A 2000-es évek elején indult várva-várt felújítás a Műteremház alapjait veszélyeztette a munkálatok kezdeti szakaszában. Végül közel 10 évig tartott a renoválás – szemben az építés 100 évvel korábbi egy szem évével – de most régi pompájában, porcelánkék színben, fényben fürödve várja boldog lakóit szerencsés látogatóit. Másik 100 évig, évekig, talán.

www.anitanagy.com-4646

www.anitanagy.com-4670

Forrás:

Helyszínbejárás 2020 június

Képek: Nagy Anita CheckMyBudapest.com

 

https://epa.oszk.hu/00000/00003/00025/hadik.html

http://www.epa.hu/00000/00009/00012/muveszet_02_kronika_6.htm

https://archives.hungaricana.hu/hu/budapest/HelyrajziSzam/5486/

https://mnl.gov.hu/mnl/ol/hirek/dudits_andor_festomuvesz_emlekezete

https://papageno.hu/featured/2019/01/czobel-bela-a-ketlaki-festo/

http://pestbuda.hu/cikk/20181031_kelenhegyi_muteremhaz

 

Olasz elegancia a Vízivárosban

Csalogány utca. Széles, szellős, budai főútvonal, a Dunától vezet a Széll Kálmán tér felé. Valamiért elkerülik a reménytelen dugók, tartja magát az illúzió, hogy nem is annyira élhetetlen a városi forgalom. Ez a ház középtájt áll, és messziről látszik, Z alakban keretezi az utat, szép, szögletes terméskő lapjai elegánsak, elütnek a például szomszédos, ránézésre 1970-es évek vonalaitól.  Az 1937-es városrendezési tervek parkosított sávot szántak a házak elé, ezt is elsodorta a háború. Ahol keskenyebb a járda, árkádos átjáró épült, hogy többnek tűnjön a hely. Minden az elegancia érdekében – egy gondolat, ami nyomtalanul tűnt el a háborúval, pláne, az utána következő évtizedekkel. Évtizedekig ez volt a „lukas ház”, a Duna felöli homlokzaton hiányzott egy lap, egy nagy luk tátongott a legfelső szinten, nem pótolták egyhamar.

Amióta láttam Somlai Tibor gyönyörű könyvében Budapest legszebb lépcsőházai között, azóta szeretném látni belülről ezt a házat. Vagyis évek óta. Ma volt szerencsém.

Csalogány26

Az építés éve 1942, a megrendelő a hajdan virágzó, mára az ismeretlenségbe veszett vállalkozás, a Nagybátony-Újlaki Rt. Nyugdíjintézete volt. A Nagybátony-Újlaki Egyesült Iparművek Rt. több, nagy múltú vállalat egyesülésével jött létre 1928-ban az Angol-Magyar Bank támogatásával. Foglalkoztak műkő, tégla-és cementáruk, valamint azbesztcement pala, papírlemez, tetőcserép gyártással, szénbányászattal, kavics, és homokkotrással, és mindezen anyagoknak Dunán és Tiszán való szállításával. Központjuk a Vilmos császár, mai Bajcsy-Zsilinszky úton volt. A cég háború után kezdődött kivéreztetése 1949-ben, teljes vagyonának államosításával zárult le.

De ez a házépítés még a fénykor gyümölcse. A jó elhelyezkedésű, modern bérház megbízására a divatos tervezőt, Árkay Bertalant (1901-1971) hívták meg, aki a tehetséges, városépítő Árkayak harmadik generációjaként a két világháború közti Magyarország egyik legkeresettebb építésze volt. Art deco, majd modern stílusú villák és bérházak sokasága fűződik nevéhez. Ez, a Csalogány utcai ház azért különleges, mert az itáliai novecento hatása érződik rajta, és ezzel egyedülálló a budapesti bérházak között. Ilyen építészeti hatások még a szintén az Árkay Aladár és Bertalan által tervezett Városmajori Jézus Szíve templomon figyelhetők meg.

Árnyékos oldalon nyílt a Csalogány utca 26 bejárata, ami már jó hír volt a rekkenő hőségben. A belépőt mozaikberakású hölgy várja, Matteoni Eszter munkája, az ő nevével a gellérthegyi Műteremházban találkoztam. Úgynevezett hímeskő technikával dolgozott, szűk bejáraton az utcáról betörő fényben olyan a kép, mintha drágakövekből lenne. Meglepő fordulat a városi forgalomból belépve.

Csal26kép

És a meglepetés végig velünk marad. A szűk, földszinti előteret a félemeleten tágas tér követi. Balra félkörben mélybarna, (tán mahagóni?) faburkolatba simulnak a bejárati ajtók, és csodával határos módon, szinte láthatatlanul marad rejtve a lift is. Lehet ezt szépen is csinálni, ritka megoldás Pesten. Itt még a villanyóra szekrények is észrevétlenül simulnak a falburkolatba, csak egy-egy kilincs jelzi létüket.

Csal26fsz

A lépcső mellett meg az igazán merész részlet: narancssárgás-piros csempe borítja plafonig a lépcsőfordulókat egészen a legfelső szintig. Egyenes vonalú, teljes falat fedő ablakcsíkok szolgálnak fényforrásul, azt meleg színek verik vissza, fürdetik barátságos, állandó fényben az egyébként keleti fekvésű, tehát magától nem különösebben világos lépcsőházat. Amin felmászni ünnep, dacára a párás hőségnek, ami szokás szerint a legfelső emeleten igazán embert próbáló. De kárpótol a szép, nemes anyagok használata, a meleg színek, a meszelt falak és fémkorlátok íve. Úgy szép ez a ház, ahogy van.

Csal26abl

 

Csal26le

Csal26kő
Csal26kofal

Csal26fel Csal26fa

Csal26árkád

Csal26sarok

 

Forrás:

Helyszínbejárás 2020 június

https://www.hajoregiszter.hu/tarsasagok/belvizi/nagybatony__ujlak_egyesult_iparmuvek_rt_/383

https://library.hungaricana.hu/hu/view/FszekCimNevTarak_20_019_04_00_1943_01/?pg=45&layout=s&query=Csalogány%20utca%2026

https://hu.wikipedia.org/wiki/Novecento

Somlai Tibor: Fent és Lent – Pest-budai lépcsőházak 1850-1945

Corvina Kiadó 2014

http://habitation.archivportal.hu/temak/az-1930-evek-uj-lakastipusa-hallos-lakas

 

http://budapest100.hu/en/house/csalogany-utca-26/

https://multidezoepiteszet.blog.hu/2018/11/21/arkay_bertalan_a_modern_magyar_epiteszet_uttoroje

https://24.hu/kultura/2018/09/03/arkay-bertalan-mattioni-eszter-bauhaus-ismeretlen-budapest-csalogany-utca-26/

https://www.emi.hu/emi/web.nsf/pub/bauxitbeton_epuletek.html

 

Védett villa

Sas-hegy, keleti lejtő. Társasházak, családi házak váltják egymást, a többség a huszadik század második felének nehezen behatárolható stílusában, változó minőségben épült, messziről kitűnik a néhány, 1940-es évekbeli Bauhaus villa.

Meredek38

Egyikük két utcára nyílik fent, a hegy legtetején, hátsó szomszédja a Természetvédelmi Terület, előtte gyönyörű kilátás a városra. Építésekor Miasszonyunk útja, ma Meredek utca 38 nem csak stílusával és legutóbbi, színvonalas felújításával tűnik ki szomszédai közül, de ez az a ház, ami igazán mesélni tud.

Pedig békés, egyszerű, polgári családi háznak épült. 1940-ben kezdődtek az építkezések, és a nehéz terepnek hála 1943-ig tartottak. Szegény első lakójának nem sok ideje maradt szép háza élvezésére…..Vécsey Jenő cukrász mester volt a megrendelő. Övé volt a Gourmand kávéház és presso a gróf Tisza István, ma József Attila utca 6-ban, ez a homlokzat ma koszos ablakaival a Belügyminisztériumhoz tartozik. Az üzletet Vécsey úr 1939-ben átépíttette, modernizáltatta ifj. Benckhardt Ágost építésszel, aki az azonos nevű festőművész fia volt. Elégedett lehetett a munkával, ha utána hegyi villája terveit is vele rajzoltatta meg.

Meredek

A villa egyszerű vonalú, elegáns, kerek ablakos terasza pompás kilátást ígér. Felül 3 szobás lakás, lent egy kis egyszobás hivatott szolgálni mindenkori tulajdonosát, hátul tágas kert, alul, az utca felöl garázs. A boldog békeidőket elsodorta a háború, és főleg, ami utána következett. 1954-ben államosították a gyakorlatilag vadonatúj házat, és ettől kezdve szigorúan titkos, gondosan őrzött lakói voltak. Nevezetesen egy igazi amerikai, vagyis mindjárt kettő, egy házaspár, akiknek jelenléte nem nevezhető megszokottnak a legvadabb kommunista diktatúrában Magyarországon 1954-ben.

Field

Noel Field Hruscsovnak, nevelt lánya gulági bebörtönzése, ill.kiszabadítása ügyében írt levelét írta így alá, pontos budapesti címével

Minél többet olvasok Noel és Herta Fieldről, annál kevesebbet tudok és értek ebből a két emberből és sorsukból. Az amerikai Noel Field keleti parti, protestáns értelmiségi családból származott, egyetemet végzett, értelmes embernek tűnik, de mégse. Ideggyenge, egy életen át megfelelési, és egyéb kényszerektől szenvedő, fura alak volt. Dolgozott Amerikában, Svájcban. Spanyolországban is egy darabig, volt az amerikai külügynél, a kommunista párt mindenféle alakulatainál szerte Európában, és persze kapcsolatban volt a titkosszolgálatokkal is. Mindkét hidegháborús oldal megvádolta kémkedéssel, de nekem végig az az érzésem vele kapcsolatban, hogy egyszerűen nem volt elég okos ahhoz, hogy kém, pláne, hogy kettős ügynök lehetett volna. De mindent megtett azért, hogy gyanúba keverje, így tálcán kínálja önmagát a KGB-nek, és a kelet-európai csatlós szolgálatoknak. Ajándék amerikai, ennél nagyobb fogást keresve sem találhattak volna.

Letartóztatása 1949-ben Prágában történt, a csehek azonnal átdobták Fieldet a magyar elvtársaknak, hogy azok az éppen folyó Rajk-perben felhasználhassák. 5 évig, 1954-ig tartották fogva, ütötték-verték, éheztették, kínozták, lecsukták az egész családját, fogadott lányát a Gulágon kínozták 5 évig, majd, 1954-ben ártatlannak nyilvánították Fieldet és elengedték. Mint utólag kiderült, meg sem vádolták hivatalosan semmivel, ezért felmenteni sem lehetett, hiába kérvényezte később.

Szabadulásakor jött a történet leghajmeresztőbb részlete: dacára az elmúlt 5 év poklának, Noel Field politikai menedékjogot kért és kapott a kommunista magyar hatóságoktól, és ezzel életfogytiglan Magyarországon maradt, látszólag önszántából. Ennyire nem lehet senki sem naív, sem vak, bigott, megszállott, megtévesztett, hacsak…. és lőn. A legfrissebb kutatások szerint Fieldet szabadulása előtt kötelezték a kedves magyar hatóságok, hogy menedékjogot kérjen Budapesten. Amerikába nem mehetett mint volt szovjet ügynök, így nem nagyon akadt más választása. Megkapta a szép villát a Sas-hegyen, aminek ugyan csak egy kis részét, két szobáját használhatta feleségével, és a bőséges létszámú őrség és kiszolgáló személyzet mind a Belügyminisztérium szorgalmasan jelentő alkalmazottja volt, mindez élhető kompromisszumnak volt nevezhető. Havi apanázsuk 10 ezer forintja bőven meghaladta a korabeli miniszterekét, és később még dolgozhatott is Noel Field a Corvina Kiadónál idegennyelvű lektorként plusz 1500 forintért. Síelni, nyaralni jártak, jól éltek. És vak hittel szolgálták a pártot. Előbb árulták el családjukat, nevelt lányukat, bárkit, mint a kommunista pártot is eszmét… Ugyan minden levelüket cenzúrázták, beszélgetéseiket lehallgatták, ennek dacára Fieldék hálásak voltak a bánásmódért, és ennek többszörösen hangot is adtak. Field 1970-es halálakor felesége levélben zengett ódát Kádárnak: „Elvtársaink segítő keze és szíve, valamint az éveken át való törődés, melyet a Párt tanúsított felénk, mélyen meghatott minket (…)”

Fieldék után Losonczy Pál következett a kivételezettek sorában, akik a Belügy jóvoltából élvezhették a villa kényelmét, ő a hetvenes évek közepétől a nyolcvanas évek végéig lakott itt. A rendszerváltáskor Szűrös Mátyás vette meg a házat. A környék örömmel fogadta a tapintható humorérzék jelenlétét: Szűrös hatalmas, szürke komondora Mátyás névre hallgatott.

Aztán egyszer csak kiürült a ház, és lassan de biztosan rohadni kezdett. Rejtélyes, de valamiért majdnem kötelező sorsa ez az ízléssel, igényesen épült, kivételes fekvésű, esetünkben szédítő kilátással és csenddel, jó levegővel rendelkező házaknak Budapesten. A megváltás jó 20 évet váratott magára, 2013-ban a villa végre gondos kezekbe került, meseszépen újították fel. Ismét ékessége a környéknek, az egyik, ha nem a legszebb ház. Lassan a történelem sötét árnyéka is elhagyja, újra békés, csendes otthon lehet, aminek mindig is szánták.

Forrás:

Helyszínbejárás 2020 május

Kémek, korok, életek – Erica Wallach és Noel H. Field története

Libri 2017.

https://12.kerulet.ittlakunk.hu/utcak-terek/141109/sztalin-amerikai-keme-majd-egy-elnok-lakta-ezt-villat-felujitas-meredek-utcaban

https://index.hu/urbanista/2015/06/30/elkepesztoen_klassz_haboru_elotti_modern_villat_arulnak_budan/

https://365buildings.tumblr.com/post/3895765029/057-meredek38

https://11.kerulet.ittlakunk.hu/uzlet-szolgaltatas/151111/280-milliot-kernek-azert-meredek-utcai-villaert-amelyben-ket-koztarsasagi

https://24.hu/kozelet/2015/11/11/elado-sztalin-kemenek-budai-villaja/

http://www.omnia.ie/index.php?navigation_function=2&navigation_item=%2F2048128%2F676796&repid=1

http://www.omnia.ie/index.php?navigation_function=2&navigation_item=%2F2048128%2F676807&repid=1

https://hu.wikipedia.org/wiki/Benkhard_Ágost_(ép%C3%ADtész)

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/TERESFORMA_1939/#_=_?query=Gourmand%20cukrászda

http://www.omnia.ie/index.php?navigation_function=2&navigation_item=%2F2048128%2F676784&repid=1

https://mandadb.hu/tetel/676784/Vecsey_Jeno_cukraszmester_fenykep

Legendák otthona

Pesten, ahogy a Ferenciek terét elhagyja az ember és az Astoria felé indul, a Ferencesek temploma mögött kettővel egy nagy, öreg sarokházat talál. Ha jól figyel, a szépséget is meglátja benne, elegáns hölgyek tartják a forgalmas utcára néző egyetlen erkélyét, és foglalják keretbe a ház bejáratát. Figyelemre méltó a kovácsoltvas, ami az erkélyt keretezi, az emeleti ablakok sora, az arányos, bár dísztelen, fegyelmezett klasszicista stílus. Lassan 200 éve őrzi a Szép utca sarkát, egyre romló állapotban, de töretlenül. Szép utca felöli hátsó bejárata környékén sikerült valami pénzt rákölteni, de az utcai front, az erkély korlátjának fura kis arcai, az ablakok díszei bizony évtizedes elhanyagoltságról tanúskodnak.

Kossuth3nok

Kossuth3ablak

Pedig csupa híresség lakott itt. Ha önmagában a két, húzós évszázad túléléséért nem is érdemel egy pesti ház megbecsülést, amit megkérdőjeleznék, híres-neves lakóiért, az itt élt, dolgozott „nagy generáció”, a magyar történelem és irodalom legnevesebb figurái kedvéért igazán felújíthatnák ezt a mesélő házat.

Kossuth2fejek

Már az 1700-as évek végén fogadó állt helyén „Arany Tsillag” néven. 1806-tól Kultsár István jóvoltából irodalmi szalon létezett itt, ahol Kazinczy Ferenc és Kisfaludy Károly is megfordult. 1816-ban szentgyörgyi Horváth József rendelte meg e ház terveit Pollack Mihálytól, és egy év múlva már állt is az akkor még kétszintes épület.

Kossuth3no

Nincs túl sok ház Pesten ebből a korszakból. A közeli, regényes történelmű Szapáry-palota kortárs, és sorstárs, szintén az összedőlés határán. A Király utcai Dlauchy-ház jobb karban van, bár arra is lehetne még költeni.

Ez volt az utolsó ház Pesten, amit jobbágyok építettek fel az utolsó cserépig. Jól, mert, mint tudjuk, alig 20 évvel az építése után túlélte a Duna legendásan romboló 1838-as árvízét. Kétlem, hogy a ma épülő házak tudnának így vizsgázni egy hasonló katasztrófa esetén….A házépítő jobbágyok Bajáról érkeztek, a Horváthok birtokáról. 1851-ben ugyanez a család rendelte meg Wieser József tervezőtől a ház harmadik szinttel való megemelését, és ezzel megszületett a ma ismert homlokzat.

1838-ban már itt üzemelt a híres Landerer-nyomda, amelynek tulajdonosa a nagy árvíz idején való helytállásáért Pest Díszpolgára címben részesült. Landerer Lajos 1840-ben társult Heckenast Gusztávval, és így megszületett és élt 1854-ig a tankönyveinkből jól ismert legendás páros vállalkozása. 1837 és 1843 közt itt nyomtatták a Himnuszt és a Szózatot elsőnek publikáló Atheneum irodalmi folyóiratot, amelynek szerkesztősége is e falak mögött működött. És ennek a szerkesztőségnek köszönhető, hogy a XIX. századi magyar irodalom szinte minden híressége megfordult itt, sőt, sokan lakást is béreltek a házban. A most, romjaiban is felséges lépcsőházban olyan hírességek közlekedtek, mint Bajza József, Toldy Ferenc, Eötvös József, Tompa Mihály, Döbrentei Gábor, itt lakott és dolgozott Vörösmarty Mihály, Kossuth Lajos, sőt, 1849 májusában egy rövid ideig Arany János is.

Kossuth3lépcs

Kossuth3lépbest

Kossuth3lépcsf

Kossuth3lép

Kossuth3-2

Kossuth3racs

1841-ben itt indult Kossuth lapja a Pesti Hírlap, de itt, a Landererék nyomdájában készült a Kossuth-bankó is, és itt tartotta első üléseit Batthyany gróf első magyar független, felelős magyar kormánya 1849 májusa és szeptembere között.

Kossuth3Batthy

Minden itt történt, és mindenki, akire a magyar történelem és irodalom büszkén emlékezik, megfordult e falak között. Ennek ellenére az épület nagyrészt üres, rogyadozik, a lépcsőházat állványok mentik az összedőléstől, ránézésre évtizedek óta. Történik mindez a város közepén, értékes helyen, telken, a Városházától pár méterre, a XXI. században. Rejtély.

 

Forrás:

Helyszínbejárás 2015, 2019, 2020

 

Múlt Kor 2015 téli szám, saját cikk

http://fmmk.hu/mernokokfejerben/imapbuilder/PollackM.pdfą

https://archives.hungaricana.hu/hu/budapest/HelyrajziSzam/24189/

https://varosban.blog.hu/2012/01/24/budapest_legszebb_lepcsohazai_kossuth_lajos_utca_3gyar.pdf