A Benczúr utca árnyas fái alatt minden évszakban érdemes sétálni. Az utca egyik oldalán bérházak sora, a másikon kertes villák állnak, nagy részük valami isteni szerencsével megúszta a világháború viharos, és az utána következő évtizedek módszeres, lassú, de kitartó pusztítását. A legszerencsésebb épületek az utóbbi évtizedekben felújításra kerültek. Ezek közül az egyik legfrissebb beruházás a pincétől-padlásig újjászületett, messziről fehéren ragyogó, szecessziós Dayka-villa.
Kőrössy Albert Kálmán, a virágos szecesszió századfordulós fénykorának egyik ünnepelt építésze asztalán születtek a tervek, sorrendben az utolsó, mielőtt kitört volna az első, „Nagy” háború, és mielőtt az addig Isten adta tehetséggel és fantáziával tervező építész – rejtélyes okokból – letette volna a pennát, és művészi szakmáját a laikus szemmel lélekölőnek tekinthető törvényszéki tisztviselői munkára cserélte volna élete hátralevő, mintegy 40(!) évére.
1888-ban bizonyos Pugin Leó svájci származású, fő reáltanodai és a Budapesti Egyetemen is tanító francia tanár, és felesége, Dreher Margit vették meg a hajdani Nagy János és Délibáb utcák határolta, két bejáratú telket, és a rajta lévő házat. Lányuk, Leóna, koloratúr szoprán énekesnő a szintén énekesként indul színészhez, Dayka Balázshoz ment feleségül. Amikor az öreg Pugin meghalt 1909-ben, Leóna kivásárolta testvére, Leó részét, és férjével 1911-ben megbízta Kőrössy Albert Kálmánt és Kiss Gézát egy, a régi ház helyére építendő nyaraló megtervezésével. A tervek 1912-re, a ház 1913-ra készült el. A villa építőmestere, magyarul kivitelezője Bíró Gyula volt, akinek szép, szintén Kőrössy tervezte háza a Szondi utca 75 alatt várja ma sorsa jobbra fordulását, a szándékot és főleg a pénzt, ami egy alapos felújítást megvalósíthatna.
Dayka Balázs 1865-ben született Nagykőrösön, 1884-től az akkor vadonatúj pesti Operaház kardalnokaként kezdte pályafutását, onnan kis kitérővel Aradra került baritonistának, majd Nagyváradon és Miskolcon szerepelt. Színigazgatóként Székesfehérváron, Besztercebányán, Egerben, Losoncon és Rimaszombatban dolgozott a XIX. század utolsó évtizedeiben, 1899-ben Pesten találjuk az Uránia tudományos színházban, majd 1914-től Vígszínházban játszott nyugdíjazásáig. Idősebb korában leginkább Siófokon volt megtalálható.
A Dayka-villa díszítése már az art-deco-t idézi, az ókori egyiptomi ábrázolásokat idéző, geometrikus maszkok és alakok sokkal visszafogottabb stílusúak, mint például a legismertebb Kőrössy-épület, a saját magának tervezett, Városligeti fasor 47. A legdíszesebb részlet a legutóbbi felújításkor finom eleganciával teraszból főbejárattá átalakított homlokzati traktus. Az emeleti teraszt tartja egy-egy női és férfi alak, alattuk maszk utal a megrendelő házaspár hivatására.
Akik, úgy tűnik, nem nagyon laktak itt, a Budapesti Czím- és Lakásjegyzék szerint konkrétan a villa megépültétől kezdve évtizedekig lakhelyük változatlanul az Andrássy út 84 alatt maradt.
De lakott itt pár érdekes ember. 1913-ban például Dreher Ignác acélgyáros, Fogarassy Albert detektív, Katz Sándor kereskedő, és aki a legérdekesebb, dr. Rácz Hanna orvos, aki dr. Jakab Lászlónak, a híres Liget, Park és Svábhegy Szanatóriumok alapító főorvosának felesége, ők ketten alkották az első orvosházaspárt Pesten. Rácz doktornő címe 1928-ig található itt, a Nagy János, ma Benczúr utca 26 alatt, utána a Liget Szanatórium címén volt fellelhető, vélhetően annak eladásáig, 1931-ig. A Dayka-villának nem tudni, meddig volt a Dayka-Pugin házaspár a tulajdonosa, 1935-ben már más újítja fel a Nay és Strausz építész irodával.
A háború és az államosítás után az elegáns villa zordon funkciót nyert: az NDK követsége székelt benne 1949-1990-ig. A rendszerváltás barátságosabb lakót hozott, sokunk számára a nagybetűs nyugat képviselőjeként az angol nyelv fellegvára, a British Council költözött a falak közé. Mostani, legfrissebb tulajdonosa az OTP Fáy András alapítványa, nekik köszönhetjük a gondos, alapos, gyönyörű felújítást. Az 1992 óta létező alapítvány az általános és középiskolás gyerekek pénzügyi, gazdasági és gazdálkodási ismereteinek bővítését, tudatos életpálya-és karriertervezés tanítását tűzte ki célul. E nemes cél érdekében a legmodernebb technológiákat használják fel, így a szecessziós külső posztmodern belső berendezést, kialakítást és technológiákat rejt.
A névadó Fáy András Deák Ferenc szerint a „nemzet mindenese” volt, egy igazi reneszánsz ember, Kossuth előtt a magyar liberális ellenzék feje. Volt bankigazgató, színigazgató, vezetett biztosítót, s bár jogot végzett, neves közgazdászként, a Pesti Első Takarékpénztár megszervezőjeként tiszteli az utókor. Mesegyűjteménye, regényei bestsellerek voltak, beszélt és olvasott angolul és franciául. Kertben ülő szobra csak arra vár, hogy egy kedves látogató végre megossza vele kerti, kávéházi magányát, asztalához várja a pénzügy, és/vagy a legmodernebb tanítási technikák iránt érdeklődő, avagy csupán vele szelfizni vágyó, idelátogató ifjúságot. Szegény Oktatóközpont a Covid19 járvány közepén nyílt meg, így, sokunkkal együtt „hibernálva” várja a legújabb kori rontás lecsengését, hogy végre birtokba vehessék a házat a tanulni vágyó érdeklődők. Úgy legyen.
Forrás: Helyszínbejárás 2020 október
https://www.otpfayalapitvany.hu/web/aloldal/fayandras
https://library.hungaricana.hu/hu/collection/fszek_budapesti_czim_es_lakasjegyzek/.
https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/SzinhaziElet_1914_08/?query=Dayka%20Balázs&pg=11&layout=s
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22512.htm
Építőművészek Ybl és Lechner korában Terc Kiadó Budapest 2015
