Gellérthegy, keleti oldal. A Gellért szálló felett, az utolsó ház a sétányok felé a legizgalmasabb. Tornyos, romantikus, hatalmas, regényes kerítése, hullámzó homlokzatai, ablakai minden irányban, hátulról hatalmas, ránézésre a házzal egyidős platánfák védik. Aki nagyon nyújtogatja a nyakát, a hátsó homlokzaton évszámot lát: 1907. Vagyis az első között épült, amikor még ennél is jóval vadregényesebb lehetett a vidék. Történelem tanúja, és bizony részese is volt a legkegyetlenebb időknek: kerítése falán emléktábla őrzi a bátor svéd diplomaták nevét, akik itt mentették a második háború alatt üldözött az szerencsétleneket.
A Minerva utca 3a-b alatti saroktelek tornyos villája mindenhonnan látszik, és mégsem. Öreg fák, magas falak, mindent túlélt, szecessziós kerítés, vastag indák takarják a kíváncsi tekintetek elől. Ez a Bayer, vagy helyenként tévesen Bauer-villa, ahol a második világháború idején a svéd királyi követség működött, és így a tragikus sorsú, bátor, fiatal svéd diplomata, Raoul Wallenberg budapesti főhadiszállásaként volt ismert.
A tornyos villa tervei Hoepfner Guido és Györgyi Géza irodájában készültek 1907-ben dr. Bayer Dezső megbízásából „gellérthegyi nyaraló” céljára, a kivitelezés Klenovits Pál és Báthory István munkája. A Levéltárban fellelhető tervek fényűző nagypolgári kényelemről tanúskodnak: egy cirka hetven négyzetméteres hall kötötte össze a két szint egyenként 8-10 szobás tereit, legfelül a kiszolgáló helységeken kívül hatalmas padlás és rendes toronyszoba volt, ahogy kell. A Hoepfner Guido tervezte a századforduló várkastélyszerű szállodáit a Magas-Tátrában, ezekhez hasonlít kicsit a Minerva utcai villa.
Bayer úr gyógyszerész volt, és az Üllői út 39-ből költözött ide, ahol az „Angyalhoz” címzett családi patikájuk vezetését az édesapjától vette át 1904-ben. Előtte, 1901-ben indította saját vállalkozását, a később világhírűvé vált „Dr. Bayer és társa” gyógyszergyárat. Virágzó vállalkozásának gyümülcse ez a villa is, valamint a svéd kapcsolat, amely lehetővé tette, hogy 1910-1922 közt a Svéd Királyság budapesti konzulja, majd 1922- haláláig, 1944-ig a Svéd Királyság főkonzuljaként vezesse az itt, az ő villájában létesült, akkor Gyopár utca 8 címen létező Svéd Királyi Nagykövetséget. A svéd-magyar kapcsolatokért tett erőfeszítéseiért kitüntette őt a Budapesten időnként titokban megjelenő V. Gusztáv svéd király.
A kerítés falán kétnyelvű tábla emlékeztet a tragikus fordulatra, ami örökre szomorú nyomot hagy a házon: itt dolgozott a fiatal, okos, nemeslelkű de naívan a szovjetekben vesztére megbízó svéd embermentő diplomata Raoul Wallenberg. 1944 júliusi érkezése és 1945 januári eltűnése között emberek ezreit mentette meg. A szovjetek elfogták, elrabolták, jó eséllyel megkínozták mielőtt ismeretlen helyen és időben meggyilkolták. 34 éves volt, amikor utoljára hírt kaptak felőle. Földi maradványait, halálának pontos helyét, idejét és okát soha nem kapta meg az őt egy életen át kereső és visszaváró testvére.
A szép-szomorú villa áll. Már rég nem szolgál diplomáciai célokat, a csengő tanusága szerint sok kisebb lakásra szabdalta az utókor. De csodával határos módon sikerült nem átépíteni, sehol egy kutyaól tetőablak, se hullámpala, se semmi zavaró. Mióta utoljára láttam, a kerítést felújították. Lehetne költeni rá, de nem reménytelen. Úgy szép, ahogy van, túl az első 100 éven.
Forrás:
Helyszínbejárás 2020 március
https://maps.hungaricana.hu/hu/BFLTervtar/27513/view/?pg=12&bbox=-2062%2C-6268%2C4818%2C-868
https://maps.hungaricana.hu/hu/BFLTervtar/27514/
http://www.muemlekem.hu/muemlek/show/-8225?logsall=1
http://www.gyogyszeresztortenet.hu/wp-content/uploads/2013/10/Bayer-Krucsay-Dezső-Dr..pdf
http://intezet.nori.gov.hu/national-tombs/budapest/fiumei-uti-temeto/bayer-krucsay-dezso/
https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_20_1908/?pg=606&layout=s&query=Bayer%20gyár
http://mek.oszk.hu/09600/09621/pdf/wallenberg.pdf
0 hozzászólás