Barion Pixel

Ady festőjének otthona, avagy tragédia a Lendvay utcában

Szerző: | 2023. márc. 30. | Blog

Lendvay utca. Csendes, kicsit kopár, házai a huszadik század lenyomataként minden korszakot képviselnek. Látványosan megtépázta a háborús ostrom, a Nyugati pályaudvarhoz vezető vasúti sínek viszonylagos közelsége bevonzotta a nagy pusztítást okozó bombázást, így az Andrássy út túloldalának kertvárosához képest ez a villanegyed sokkal nagyobb károkat szenvedett. A Bajza utca sarkától ha indul az ember, a kerítések fölső harmadában zord időket idéző, látványosan újkeletű, sűrű szövésű szögesdrót éktelenkedik, amely mintegy összefűzi a hajdani szovjet, ma orosz nagykövetség hátsó, kietlen udvarát, és a szintén szögesdrótos kerítéssel védett szecessziós bérházat, amely így látványosan szintén a követséghez tartozik.

Nem sok dísz van a Lendvay utca 3 alatti házon, néhány vakolat páva, kovácsoltvas korlát sejteti a fénykor hangulatát, lekerekített formái Lajta Béla Malonyai Dezső számára tervezett villára emlékeztetnek kicsit.

A tervező itt a szecesszió egyik nagymestere, Vidor Emil, a tervek 1909-ben és 1910-ben születtek, a megrendelő gróf Apponyi Sándorné Esterházy Alexandra volt. A ház kettő plusz egy emeletesnek épült: a legfelső emeleten csak műteremlakások épültek. Amikor 1905-ben a telket megvette Apponyi Sándor, a telek elért egészen az Andrássy útig, a mai, hervasztó stílusú orosz konzulátus helyén álló Andrássy út 106 is ehhez az ingatlanhoz tartozott. Az Andrássy útra ekkor az 1877-ben Hieronymi Károly mérnök, szabadelvű politikus számára Petschacher Gusztáv által tervezett villa állt. Apponyiné előbb ezt a házat alakíttatta át, majd a telek hátsó végébe építtetett egy egész más típusú házat. 1909-ben választották ketté a telket, aminek hátsó, a Lendvay utcára néző részére 1910-ben épült fel a ma is álló ház. Ami persze befektetésnek épült, Apponyiék azt már a következő évben eladták.

Apponyi Sándor egyébként Párizsban született, ahol apja követségi titkár volt, nagyapja ugyanott nagykövet. Dédapja, Apponyi Antal György barátságot ápolt Joseph Haydnnal, akinek a Budán is játszott Teremtés, illetve Évszakok oratóriumainak megjelenését anyagilag támogatta. Sándor visszavonultan élt Tolna megyei Lengyelen lévő birtokán, tudós ember, híres könyvgyűjtő volt, a Tudományos Akadémia tagja. Halálakor híres könyvtárát a Széchenyi Könyvtárra hagyta, 1930-ban pedig, amikor felesége is meghalt, teljes birtokukat és Lengyel községben álló kastélyukat is a Nemzeti Múzeumra hagyták. A Múzeum abban bízott, a birtokból szerzendő jövedelem majd kiválthatja az állami támogatást, de legalábbis egy részét, ám csalódniuk kellett. A birtok tartozásokkal volt terhelt, veszteséges volt. Ezért minden bútort dobra vertek, ettől kezdve, vagyis bőven a háborús idők előtt kiüresedett az a 12 kéménnyel, 52 szobával és 365 ablakkal büszkélkedő, az 1820-as években épült kastély, és évtizedekre így is maradt. Volt hadikórház, internáló tábor, majd mezőgazdasági iskola, ez utóbbi funkciót az utolsó grófi tulajdonos nevével azóta is megtartotta.

A Lendvay utcai házban sok érdekes ember élt a második világháború előtt. Az épület első két szintjén tágas, kényelmes, vélhetően eredetileg nagy alapterületű lakások voltak: egy 1935-ös hirdetés szerint 5-7 szobás lakások voltak itt kiadók. Itt tartott fenn lakást 1912-től például a földbirtokos-fakereskedő dr. Róheim Ödön, Faragó Géza grafikus, plakátművész támogatója és Várnai Artúr mérnök, központi fűtés és porszívóberendezés-szerelő szakember, valamint Ghyczy Jenő diplomata, a Kállay-kormány külügyminisztere.

De az emeleti műteremlakásokban éltek az igazán érdekes arcok. Például itt élt és dolgozott Ferenczy Károly festőművész 1913 és 17 között, és később fia, a szobrászművész Ferenczy Béni is, Várady Lajos és Gerő Gusztáv festőművészek 1922-23-ban, Homonnay Jenő szobrászművész 1922-28, Bosnyák Sándor üvegművész 1913-28ig és Czigány Dezső festőművész 1936-37-ig. De nem erről az illusztris névsorról ismert a ház, hanem arról a megrázó esetről, amikor 1937 szilveszterén Czigány Dezső itt bérelt lakásában kiirtotta egész családját, majd önmagával is végzett.

A leghíresebb Ady-képek alkotója, a Nyolcak művészcsoport Párizst is megjárt, briliáns tehetségű tagjára zordon magánélete miatt is emlékszik a huszadik század magyar festészetet kedvelő közönség. Hollósy Simon fedezte fel, az általa „hatalmas tehetségnek” nevezett fiút mindenben segítette, fiaként kezelte és a magyar művészet legnagyobb reménységének tartotta. Hollósytól tanult meg gordonkázni is, ami aztán életének egyik fő szenvedélyévé vált. A Mester tanította müncheni magániskolájában, és Nagybányán is. De folyamatos botrányai miatt innen is, mint minden iskolájából mennie kellett. „Bányáról extravagáns dolgaiért kénytelen voltam elküldeni” – írta Hollósy. Eredetileg díszítőfestőnek tanult, de rossz magaviselete miatt kicsapták az iskolából. A szolnoki művésztelepre szökött, egy itteni cigánylány szerelme adta az ihletet állítólag a magyarosított nevéhez. Szolnokról Párizsba ment, ahol megismerte Adyt, akiről több képet festett. Az én generációm az ő portréinak irodalomkönyveinkbe szerkesztett reprodukcióiról ismerte meg Ady vonásait. Ady a festőt mint „Czigány Dezsőt, ezt a fiatal, nagy lélek-rajzolót” ajánlotta.

„Egy finom, gyöngéd jófiú. Akit inadekvát szituációk fenevadnak láttatnak, mert minden elpusztul körülötte.” írta róla barátja, Balázs Béla. Elég sok „inadekvát” élethelyzetbe sorolta a sors, valóban.   Első felesége, Trebiczky Mária két gyermeket, egy fiút és egy lányt szült neki, de nem volt boldog a házasság, a bohém festő nem volt ideális családapa, a fiatalasszony pár év múlva meglehetősen furcsa körülmények közt halt meg. Felmerült az idegenkezűség, és benne a festő férj szerepének gyanúja, de végül is a bíróság felmentette Czigányt.

Az első világháború idején, mint gyermekeit egyedül nevelő apa megúszta a katonaságot. Bárczy István főpolgármesternek köszönhetően ekkor műtermet és lakást kapott a Százados úti művésztelepen.

Aztán egy rövidéletű házasság után mégis úgy tűnt, Czigány Dezsőre is rátalált a boldogság. Barátjának, Kernstock Károlynak volt tanítványa a nálánál 13 évvel fiatalabb, épp 21 éves Szilasi Borbála, vagyis Boriska, akit 1917 márciusában vett el, és aki mellett úgy tűnt, végre révbe ért a tragikus sorsú festő. Boriska édesapja Szilasi Móric neves kolozsvári nyelvész és klasszikafilológus professzor volt, öccse, Szilasi Jenő a pesti Zsidókórház főorvosa, aki egészen a harmincas évek végéig anyagilag is támogatta a házaspárt. Boriska családja nem volt elragadtatva lányuk választásától. Ahogy Balázs Béla írta: „A Szilassy-família leánya halálosan beleszeretett a faunkülsejű festőbe.”

1936-ban költöztek a Lendvay utca 3 alatti műteremlakásába. Eddigre megszületett a festő első házasságából való, Párizsban élő lánya, Jutka kislánya, Panni, akinek érkezésével az addig csöndes, visszahúzódó művész barátai szerint kivirult, fűnek-fának a kislány képeivel büszkélkedett. Ezért is érhetett mindenkit villámcsapásként Az Ujság 1938 január elsejei, szombati számában megjelent hír:

„Czigány Dezső 54 éves festőművész agyonlőtte feleségét, született Szilassy Borbálát, leányát, Czigány Jutkát, unokáját, Ingusz Pannit, majd agyonlőtte önmagát is. Czigány Dezső, Czigány Jutka és Ingusz Panni azonnal meghalt, Czigány Dezsőnét a mentők válságos állapotban vitték a Parkszanatóriumba.”

Czeizel Endre külön tanulmányban foglalkozott az esettel. Ebben a lehetséges kiváltó okok közül megemlíti Szilasi Borbála előrehaladott rákbetegségét, Czigány romló anyagi helyzetét és alkotói válságát, valamint az 1937-es év riasztó politikai tendenciáit. Ebben az évben már előkészítették a zsidótörvényeket, amelyek majd a már kikeresztelkedetteket sem kímélték, mint Czigány, aki Ady hatására lett református még a század elején. 1937 márciusában megműtötték Boriskát, de nem tudták eltávolítani a rosszindulatú daganatot, és nem biztatták semmivel őket az orvosok. Ugyanebben az évben lett öngyilkos Ernst Lajos, és novemberben meghalt Czigány legjobb barátja, Pólya Tibor, a szolnoki művésztelepről ismert kiváló festő is, akinek elvesztése nagyon megviselte Czigány Dezsőt. „Végül, de semmi esetre sem utolsó sorban, mindezekre a külső hatásokra adott tragikus családirtás okát Czigány Dezső szkizoid személyiségében és szélsőséges kedélyében kell keresni.” – szögezi le Czeizel.

1937 utolsó éjszakáján Czigány Dezső kusza írással búcsúlevelet is hagyott Párizsban élő fiának címezve:” Lacikám, a mi időnk lejárt, az igénytelenség és az élet szeretete elhalasztotta mostanáig. Jutkám, Pannim jelenléte tette időszerűvé. Jutka itt akarta hagyni gyermekét, és egyedül visszatérni. Hát élet lett volna az a részére? Beleőrült volna ebbe a sorsba.” Majd kikészítette a házmester újévi ajándékát, a liftpénzt és az aranyóráját az asztalra.

Megrázó részlet, amit Czeizel írt le, hogy a festő, miután kiirtotta családját, lerohant az utcára csapzottan, nyári szandálban, ahol Barcsay Jenővel futott össze, majd hazament és főve lőtte magát.

Czigány Dezső, ugyan többször felkereste rendelőjében és meghitt kapcsolatot ápolt Jendrassik Ernő neurológus-pszichiáter professzorral, festett is róla portrét, orvosi értelemben soha nem volt őrült. Viselkedése alapján Czeizel szkizoid személyiségnek jellemzi, aki feltehetően mániás-depresszióban is szenvedett.

Czigány Dezsőt megölt családtagjaival együtt temették el a farkasréti református temetőben, ahol gróf Haller Gábor lelkész ezekkel a szavakkal búcsúztatta: „Torony volt, leomlott, és maga alá temette, akiket oly nagyon szeretett. Földi értelemben nem tudjuk megmagyarázni, miért.”

A második világháború óta az épület története szorosan, sőt, a mai napig kerítésén végig futó szögesdróttal fonódott össze követségi szomszédjával. Sokáig a Szovjet Távirati iroda budapesti kirendeltsége székelt benne, ma is az Orosz Nagykövetség használatában van.

Forrás:

Helyszínbejárás 2020-2023

https://elitmed.hu/kiadvanyaink/lege-artis-medicinae/egy-csaladirtas-hattere-czigany-dezso-tragikus-karaktere/pdf-open

https://hu.wikipedia.org/wiki/Hieronymi_K%C3%A1roly

https://szallas.hu/programok/grof-apponyi-kastely-lengyel-p8423

https://www.facebook.com/apacsmuveszet/photos/1676712479273423

https://hu.wikipedia.org/wiki/Apponyi_S%C3%A1ndor

Gottdank Tibor: Vidor Emil, a műépítész

Balassi Kiadó Budapest, 2022

https://adt.arcanum.com/hu/view/Lexikon_MagyarKepzomuveszekLexikona_01/?query=esterh%C3%A1zy%20alexandra%20gr%C3%B3fn%C5%91&pg=64&layout=s

https://www.reok.hu/hu/item/1245-kulonos-sorsot-irt-a-szenvedelyes-faun

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum

Kategóriák