47317609_394343127775302_5802327725419003904_n

A Vasárnapi Újság 1904-es, hatalmas, kopottan is tekintélyes példányának egyik oldala tett kíváncsivá, keltette fel érdeklődésemet ez iránt a villa iránt. Vajh’ megvan-e még? És ha igen, felismerhető-e egyáltalán? Igencsak meglepődtem, hogy nemhogy megvan, de ez az a ház, amit annyit bámultam a Margit-hídon ácsorogva. Ha az ember Buda felé araszol, a soha el nem készülő szálloda-torzó mellett masszív, fehér falat lát. Nagy fehér tömb. Ennyi maradt a romantikus toronyból, ami büszke romantikával uralta Rózsadomb keleti oldalát  a XX. század első, villatörténetek szempontjából mindenképpen boldogabbik felében.

47317609_394343127775302_5802327725419003904_n

A Vasárnapi Újság 51.évfolyamának 41.száma másfél oldalas cikket szánt, hogy a tehetséges, a Fővárost életében virágzó vállalkozásaival, halála után pedig bőkezű adományaival gazdagító, épp 1904-ben elhunyt polgárára emlékezzen.

47264879_355744841844303_4738115896977915904_n

Neuschloss Ödön – vagy ahogy 1904-ben írta: Neuschlosz – családja Morvaországból származott, és fakereskedelemmel, faiparral foglalkozott emberemlékezet óta. Pestre a Felvidékről jöttek, először Újpesten telepedtek meg, Károlyi István birtokára 1832-ben költöztek. Az 1810-es budai tűzvész, majd az egész várost sújtó, 1838-as nagy, pesti árvíz után nagy szükség volt rendes faanyagra, és az azt megbízható minőségben beépíteni képes szakemberekre. Újpesten a Neuschloss család építette az első zsinagógát. A forradalom után költöztek be a Lipótvárosba, a Duna partjára. Újpesttől sem szakadtak el, 1851-53-ig Neuschloss Bernát volt Újpest főbírája – és egyúttal Lukács György filozófus dédnagypapája.

Lipótvárosban parkettagyáruk épült, ennek helyén született meg 1931 és 1935 között Budapest egyik legszebb közparkja, az első szent királyunk születésének 900. évfordulója, azaz 1937 óta Szent István nevén ismert park. A Neuschloss-gyár hírnevét vitte az 1885-ben átadott Rudas-fürdő nyugati szárnyának díszes lépcsője, a Hauszmann-féle átalakításkor a Budai Várba beépült összes ácsmunka, az 1885-ös Országos Kiállítás 30 épületének kivitelezése. Építési Vállalkozásuk híres volt az egész Monarchia területén, részt vettek a magyar vasúthálózat kiépítésében is, de leghíresebb megbízatásuk talán az 1896-os Milleniumi Kiállításra, először leginkább fából épült, Alpár Ignác tervezte Vajdahunyadvár kivitelezése volt.

Itt ismerte meg Neuschloss Ödön Alpár Ignácot és kérte fel budai villája tervezésére. A telekvásárlás éve 1891, a telek eredeti mérete  a mai sokszorosa  volt, azt testvérével és üzlettársával, Neuschloss Marczellel osztotta meg. A hajdani Apostol utca 11-et is Alpár Ignác tervezte, neoreneszánsz és neobarokk jegyekkel, eklektikus stílusban. Nagyobb volt, mint a szintén nem kicsi 13-as szám, lévén, szemben a családot nem alapító Ödönnel Marczell 5 gyereket nevelt fel. Stein Aurél, a világhírű Kelet-kutató pesti tartózkodásaikor leginkább itt, az Apostol utca 11-ben szállt meg. A ház súlyosan sérült a második világháborúban, 1948-ban lebontották.

Ödön házának központi csarnokáról Klösz György képét közli a Vasárnapi Újság: a mennyezetig fedi nemes fa burkolat, felül körbefutó karzatról nyilnak a szobák. Az villa külsejét a fénykorban „prágai stílusú” torony uralta, amit aztán persze letarolt az ostrom, és csonkán hagyott a leginkább igénytelen utókor.

47228537_2344366955635192_3890004489041608704_n

Szegény Ödön nem sokáig élvezhette meseszép villáját: a ház 1898-ra lett kész, ő meg 1904-ben meghalt. Végrendeletében örököseitől a villa eladását kérte, a várhatóan befolyó 250 000 koronát a hagyatékból másik 100 000-el kéretett megtoldani, hogy abból tüdőbeteg munkásoknak tüdőszanatórium épüljön. „A szanatórium egyszerűen, a czélnak megfelelő módon épüljön, s tágas legyen, 50-60 beteg munkás befogadására. „ (Vasárnapi Újság 1904/51./45) Ez sejteti a faipari munka erős hátulütőit is…

A házat előbb Politzer tőzsdetanácsos, majd 1934-ben egy másik, Neuschlosshoz hasonló tehetségű vállalkozó, Aschner Lipót vette meg, aki a villát némileg átalakította és modernizálta. Épült pár új szoba, lett központi fűtés, központi porszívó és étellift, a kertbe virágzó gyümölcsöst ültetett. Ez a gyümölcsös később bestiális gyilkosságról lett híres: Adolf Eichmann 1944 őszén állítólag itt ölt meg egy munkaszolgálatos fiatal magyar zsidó fiút.

Aschner Lipót 14 évesen állt be dolgozni Egger Béla – szintén újpesti – elektrotechnikai cégéhez. (Ahol egy darabig bádogosként dolgozott Ferdinánd Porsche is!). Aschner 22 évesen már aligazgató, 46 évesen kereskedelmi igazgató, 49 évesen pedig első vezérigazgatója az akkor már Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt.-nek. Ebből alakult a Tungsram-gyár, aminek nevét Aschner a volfrám angol megfelelőjéből (tungsten) és a német Wolfram szóból kreálta. Cégét bevezette az 1924-ben, a világ vezető világítástechnikai vállalatait összefogó kartellbe, amit 1931-től ő elnökölt. Ennek tagjai voltak az amerikai General Electrics, a holland Philips, a német Osram, a francia Compagnie des Lampes és persze a magyar Tungsam.

Aschner_Lipót

Faragó,_Géza_-_Poster_for_Tungsram_Light_Bulbs_(ca_1910)

1901-től Újpesten, a külső Váci úton laboratóriumok sorát hozta létre. A Tungsram 1936-ban 20 millió izzót gyártott. Aschner 1935-ben 2500 pengőt ajánlott fel Hóman Bálintnak – szigorúan névtelenül – oktatási célokra. Ezen kívül alapítványt hozott létre a József Nádor Műegyetem Atomfizikai tanszékének részére 300 ezer pengő értékben. Ő hívta Hajós Alfrédot Újpestre, hogy tervezzen stadiont, nem is akármilyent, ez volt Magyarország első vasbeton stadionja, amiben 200 fedett páholy és 20.000 férőhely várta a szurkolókat. Épített Aschner csónakházat, uszodát, munkáslakásokat, kultúrházat, üdülőket is – egy igazi, bőkezűen adakozó, a munkásaira gondosan odafigyelő nagyvállalkozó volt.

A megszállás első napján, 1944 március 19-én  dobták ki otthonából, helyére a magyarországi zsidóüldözés legfőbb irányítója, a hírhedt Adolf Eichmann költözött. A 72 éves Aschnert a Tungsram tulajdonosai hosszas tárgyalások és 100 000 frank váltságdíj kifizetése árán szabadították ki a lágerből, s menekítették előbb Bécsbe, majd Genfbe. A gyáráért aggodó Aschner 1947 nyarán azonban hazajött. Megtűrték a gyárban, és ő hitt benne, hogy még megmentheti. Beteg öregemberként dolgozhatott  egy rövid ideig. 1952 januárjában halt meg. Halálának híre sehol nem jelent meg, vagyonából semmit nem kapott vissza.

Újpesten Aschner Lipótról a közelmúltban teret neveztek el, emlékét több emléktábla őrzi.

A villa ma is áll, nagyrészt lélektelenül és igénytelenül átalakítva. Megmaradt kertje részben lekövezve parkolóként használatos, a megmaradt zöld részek éppen hogy keretezik a házat. A szomszédos házak szorosan, szinte ráépültek az öreg villára, annak semmilyen teret nem hagyva. Kár.

IMG_3466

IMG_3463

47197947_198523741097742_7305294759776485376_n

A Margit-hídról. Legújabb, alsó szomszédja jóvoltából már tényleg alig látszik a fehér torony torzója.

 

Írásom első verziója a Múlt-Kor magazin 2014. évfolyam tavaszi számában jelent meg.

Források:

Helyszínbejárás 2014 január, 2018 december

http://doktori.btk.elte.hu/lit/huszaghne/disszertacio.pdf

https://www.or-zse.hu/hirdetes/neuslossz2007.htm

https://mult-kor.hu/20060411_az_eichmannper_tortenete

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BME_EpitoIpar_1906/?pg=260&layout=s&query=Bierbauer

http://www.budaipolgar.hu/helytortenet/villa_Neuschlosz.html

https://books.google.hu/books?id=BBmVCgAAQBAJ&pg=PT112&lpg=PT112&dq=Politzer+Sándor+1909&source=bl&ots=sdTIa38Pae&sig=hd_7k16FjBS6o0xJJSnSD0GgIaM&hl=hu&sa=X&ved=2ahUKEwjswP-arubeAhUEFSwKHVphCx8Q6AEwAnoECAkQAQ#v=onepage&q=Politzer%20Sándor%201909&f=false

http://nol.hu/archivum/archiv-118206-99554

http://rabbi.zsinagoga.net/2013/01/27/o-volt-ujpest-varos-keze-szive-lelke-es-eletben-tartoja-eletmesek-xxii/

https://2.kerulet.ittlakunk.hu/bunesetek/120604/adolf-eichmann-magyar-zsidosag-gettositoja-es-deportaloja

 


Hozzászólások

Építő elmék, sötét sorsok – Apostol utca — Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

kettő × egy =