20161107_153752

Thék Endre nevével pár éve találkoztam először. Aztán rájöttem, hogy név nélkül ugyan, de gyerekkorom része volt. Egy gyönyörű, tán rózsafából készült falburkolat, ami anno dédapám dolgozó szobáját díszítette, a hetvenes években egy (gyerekszemmel pláne) hatalmas, Ybl Miklós téri, számomra mindörökre húsleves-illatú lakásnak volt dísze, büszkesége. Úgy tudtuk, ugyanazon asztalos keze munkája, aki az Országház fa bútorait és díszeit is faragta. Hasonlított is a később, Parlamentben megismert, neogótikus stílusra. Vagyis előbb ismertem Thék Endre munkáját, mint a nevét.

A neve először egy, a Múlt-Kornak írt cikk írásakor talált meg. A Magyar utca 20 alatt anno létező, Schumayer Róza által üzemeltetett, pikáns hírű műintézmény legendásan szép bútorai kapcsán ismertem meg a századforduló legnagyobb magyar bútorgyárának alkotó tulajdonosát. Ennek több, mint két éve, azóta terveztem eljutni az Üllői út 66-ba, ahol a híres mester gyára, és otthona is volt.

Az 1842-ben Orosházán született Thék Endre 1872-ben a józsefvárosi Szűz utcában nyitotta meg első műhelyét, miután Tauszig Béla, az Üllői úti „Bútorkézműzeti Gyár” tulajdonosa nem alkalmazta a külföldról épp hazaért, fiatal asztaloslegényt, sőt, kidobatta a „rajongó bolondot”. A Szűz utcai műhely hamar nevet szerzett a szakmában, megrendelés megrendelést követett, és Thék hamarosan, mint tőkeerős befektető vette meg a Tauszig gyárat 1885-ben. Ide költöztette át műhelyét, amely a Monarchia Magyarországának legfoglalkoztatottabb bútorgyára lett. 1893-ban a  „Thék Endre butor-, zongora- és épületmunkák gyára részvénytársaság” kötelékében, az Üllői út 66/b-ben 270 munkás dolgozott, 1910-ben már 400.

Budapesten ekkor sorra épülnek a reprezentatív magánpaloták és középületek, megrendelések sora találja meg a szorgalmas mester magas minőségű munkáit. Nála készültek – többek között – az épülő Országház üléstermeinek famennyezetei, a miniszterelnök dolgozószobájának Zsolnay eozinmázas kerámiával díszített, mahagóni bútorai. Érdekesség, hogy Thék legszívesebben Szlavóniából szállított tölgyből dolgozott. Ő volt az első gyáros, aki felismerte a belsőépítész tervező – ahogy akkor hívták: rajzoló – munkájának hozzáadott értékét. Állandó tervezője Tattay Ferenc volt, de dolgozott Rippl Rónai Józseffel is a híres, gróf Andrássy Tivadar részére készült ebédlő elkészítésekor. Leginkább a historikus, neogótikus, neobarokk, neorokokó stílusokban dolgozott, de a modern szecesszió felé is nyitott, lásd a híres, a háborúban sajnos elpusztult, Rippl-tervezte ebédlő darabjai.

Az 1880-as években az Országházon kívül, azzal párhuzamosan dolgozott az Operaház és a Királyi Palota Hauszmann Alajos-féle átépítésekor, és ekkor indította zongoragyártó részlegét is: 11 féle(!) zongorát, és 3 fajta pianínót lehetett tőle rendelni.

Szédítő a lista, ahol minden, ami fa, a Thék-gyár hírnevét dícsérte: A Saxlehner-palota az Andrássy úton, Wenckheim-palota, (mai Szabó Ervin Könyvtár), a Tőzsdepalota (ma üres), Kúria, Károlyi, Andrássy, New York paloták, a piarista rendház, a Bakáts-téri templom bútorai és fa díszei, Debrecenben a Kossuth utcai templom, a volt Koháry utcai unitárius templom Pecz Samu tervezte bútorai, és a nádasdladányi Nádasdy kastély híres, neogótikus falburkolatai is.

1867 és 1911 közt 8, azaz nyolc világkiállításon szerepelt a mester gyára büszkeségeivel. 1890-ben például a párizsi világkiállításon a Királyi Palota Hauszmann-tervezte Szent István-termével, amit aztán elsöpört a háború. 1885-ben létrejött a budapesti Országos Általános Kiállítás megmozgatta a magyar ipar szereplőit, közel 12ezer iparos állított ki. Thék mint szervező és zsűri elnök vett részt, amiért a Ferenc József rend lovagkeresztjét kapta meg. 1901-ben Budapesten díszalbumot adtak ki tiszteletére, amit néhány érdekes név tesz értékesebbé: beleírt Gárdonyi Géza, Benczúr Gyula, Jászai Mari, Zsolnay Miklós és Zichy Jenő is. 1908-ban iparosként elsőként nyerte el a „Magyar Királyi Udvari Tanácsos” mesekönyvbe illő, ám kissé homályos feladatokat rejtő címét, és ezzel a „méltóságos asztalos” megszólítás jogát.

1896-ban a felvidéki Lontó községben házat vett magának, a régi Majthényi-kastélyt barátságos otthonná rendezte be nem kis mennyiségű értékes műtárgy társaságában.

thek-lonto

A kommunizmus előszele, a tanácsköztársaság meghurcolta az öreg mestert: gyárából kidobták, hetvenhét évesen a népbiztosoknak hála utcára került. Balatonfüreden halt meg 1919-ben.

Az Üllői út rég elvesztett szépsége nyomokban fellelhető a 3 házból álló 66-os tömb szélső két épületén. Kicsit szecessziós ablakívek, faragott kapu, metszett üveg – helyenként. A házak falain futó fríz a nagynevű gyár profiljairól mesél. A középső épületet elsöpörte a háború, annak stílusa teljesen eltér a század elején épült kerettől. A két szélső házat az olaszos nevű Grioni Antal tervezte, az építés éve 1906 és 1908. Ezért fura a 66/a kapujának metszett üvege 1898-as évszámmal, holott a ház 10 évvel később épült..

20161107_155100

 

A korabeli képeslap szerint a mai Leonardo utcával – mi 1928-1952ig Thék Endre utca volt – határos 66/c volt eredetileg az áruház, de 1930-tól 1952ig tábla hirdette a ház falán: itt is lakott Thék Endre.

thek-anno

Az áruházi funkciót nehéz elképzelni a mai lépcsőházba lépve, olyan, mintha mindig is lakóház lett volna. Emeletenként egy-egy nagy lakás lehetett az elrendezés – de ez csak tipp az ajtók elrendezéséből, amik hála istennek szépek, eredetinek tűnnek.

Őszi délután jártam erre, halavány fényviszonyok közt kerestem a letűnt idők tanúit. Szép ívű csigalépcső kovácsoltvas korlátja, némely öreg kőburkolatok és lépcsőházablakok sejtetik, milyen minőségben épült ez a ház is. A túlsó szomszéd, a 66/a kapujának egyik fele emlékezik, belül is alkalmam volt megörökíteni, amit az elmúlt 100 év viharai, és az őszesti fényviszonyok látni engedtek.

20161107_153048

20161107_153053

20161107_153429

20161107_153242

20161107_153446

20161107_153748

20161107_153706

20161107_154213

20161107_154302

20161107_154550

20161107_154308

20161107_154629

20161107_154350

20161107_154335

20161107_154905

 

Forrás:

Épületbejárás 2016 november

http://jozsefvarosanno.ucoz.com/index/thek_endre_zongora_es_butorgyar/0-54

http://www.fataj.hu/2011/04/016/Thek-Endre.pdf

https://hu.wikipedia.org/wiki/Th%C3%A9k_Endre


Hozzászólások

Egy fafaragó emlékére – Üllői út 66/a és c — Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

8 − 2 =