Oldal kiválasztása

Rémálom a Németvölgyi úton

Szerző: | 2021. febr. 28. | Blog

Budán, a Németvölgyi úton járunk. A hegyvidék egyik főútvonala, a csendesebb fajtából. Az elején, az Istenhegyi út felé egészen békebeli hangulatot áraszt, különös tekintettel a páratlan oldal villái nagy kertek mélyén, öreg fák alatt, szép kerítések mögött.

Az 5-ös és a mai 7-es szám nagyjából egyszerre épült meg, egyazon megrendelő jóvoltából. Bizonyos Méltóságos haraszti Bernolák János főhadbiztos úr és neje a közeli Alkotás utcáról költöztek ide, hogy az árnyas hegyoldalban mindjárt két házra adjanak megbízást. Az egyszerűbb, kisebb, ma 7-es számú ház terveit 1912-ben szignálta Walder Gyula, aki Budán leginkább a Villányi úti Ciszter Gimnázium neobarokk tömbjéről, és a mellette álló Szent Imre templom terveiről híres, bár ő rajzolta az egészen más stílusú Károly körúti, vörös téglás tömböt a 15-25 alatt, és a Madách tér 3-4-et, igaz, bő húsz évvel a németvölgyi villa megépülte után.

A mai 5-ös szám sokkal nagyobb, neobarokkos arányaival, félkör alakú földszinti ablakaival és emeleti teraszával egészen más hangulatot áraszt, mint szerényebb, mézeskalácsház jellegű szomszédja. Ennek a háznak az első terveit bizonyos Adamek Ferenc rajzolta 1914-ben, akinek leghíresebb munkája a szomorú sorsú, de romjaiban is méltóságteljes Simay-Holzer kastély Székesfehérvár-Kisfaludon és a Vácrátóti Vigyázó kastély.

A Németvölgyi úti, szintén kastélyszerű villába a földszintre öt, hatalmas szoba épült, télikerttel és a kert felé kétoldalt lépcsővel, hátul kiszolgáló helységekkel, az emeleten újabb négy, tágas szoba egy másik télikerttel volt hivatott szolgálni a mindenkori boldog tulajdonosok kényelmét. Mindezt hatalmas pince és a manzárd tető alatt tágas padlás foglalta keretbe.

1936-ban már bizonyos Szabó Jenőné megbízásából kisebb, de valószínűleg annál igényesebb átalakítások történtek a ház belső elrendezésében, ezekre, és tervezőjükre emlékezik a kerítésbe süllyesztett tábla: „Rákos Pál építő iparművész, építő mester”.

Mindezt cirkalmas, kovácsoltvas kerítés fogja körbe, aminek díszei visszaköszönnek a félkör ablakok rácsain, masszív kőoszlopokkal, amikre bőven volt szükség a viharos évszázadban, amit ez a ház is kibírt.

De az igazi rémálomtól a gondosan épített falak sem menthették meg a villát.

1944-45 fagyos telén, a pokoli ostrom soha véget nem érő nyomorán túl ide költözött be a kegyetlenség maga, a XII. kerületi nyilas parancsnokság és annak hírhedten kíméletlen vezetője, Kun András, vagy ahogy az egész város rettegett tőle, Kun páter.

Kun páter rettenetes hírű alakulatával 1944 novemberében még a Városmajor utca 37-ben, decemberben az Andrássy út 47-ben tanyázott. Pest szovjet megszállásakor tette át Budára székhelyét, akkor már a Városmajor utca helyett ide, a Németvölgyi út 5-be.

A kisszámú túlélő elbeszélései szerint az idehurcoltakra borzalmas kínzások vártak, a pincében és a kertben folytak a tortúrák és az ezeket követő kivégzések. Kun páter részben az utcáról fogdosott össze zsidó és nem zsidó civileket, részben pedig a Sváb-hegyről a „nagy gettóba” kisérendő csoportokból válogatta áldozatait. Ugyan a minoritáktól még jóval ámokfutása előtt, 1943-ban kilépett, brutális kegyetlenkedéseit papi reverendában hajtotta végre, oldalán fegyverrel, nyilas karszalaggal mozgott a városban, és „Krisztus szent nevében lőjetek” felkiáltással adott tűzparancsot a halálra ítélt civilek kivégzésére. Áldozatait ha nem itt, a Németvölgyi úton verte, kínozta halálra, akkor a Duna-parton végzett velük.

December végén elfogatta Svájc ügyvivőjét és annak titkárnőjét. Hat óra hosszat tartotta őket fogva, kegyetlenül megkínozta, majd kifosztotta őket, ahogy nem sokkal később Svédország nagykövetségét is. Mindkét helyről civil alkalmazottakat hurcoltatott el és lövetett agyon.

Kun páter vezette a leborzalmasabb tömegmászárlásokat: a Maros utca 16 alatti Chevra Kadisa szeretetkórház betegei és orvosai elleni támadást 1945 január 12-én, a nyilas vérengzést január 14-15-én és 17-én a Városmajor utca 64-66 alatti Bíró Dániel Gyógyintézetben, valamint január 19-én az Alma utcai zsidó szeretetházban.

A rendőrök, katonák, külföldiek elleni atrocitások már a nyilas hatóságok gyomrának is sok volt. Mindkét, január végén Kun András letartóztatására indult alakulat tagjait véresre verve küldte vissza a páter a megbízóiknak, csak harmadik nekifutásra sikerült letartóztatni, majd, miután Szálasi közbenjárására kegyelmet kapott és megszökött, csak jóval később, Buda szovjet megszállása után tudták bíróság elé állítani. Az összességében többszáz rendbeli gyilkosság és a sokrendbeli kegyetlenkedés vádjait nem tagadta, 1945 szeptemberében végezték ki.

A szép, budai villa csendben őrzi a háború utolsó hónapjainak pokoli emlékét. Az itt történt iszonyatos bűnökre, az itt szenvedett, meghalt áldozatokra semmi nem emlékeztet.

Forrás:

Helyszínbejárás: 2014, 2021

 

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BME_EpitoIpar_1925/?query=Adamek%20Ferenc%20ép%C3%ADtész&pg=40&layout=s

https://mult-kor.hu/kun-pater-a-nepbirosag-elott-20141126?pIdx=2

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BME_SzabadalmiUjsag_1912/?query=Adamek%20Ferenc%20ép%C3%ADtész&pg=43&layout=s

https://hogyantortent.com/kun-pater/

Budapest Történeti Levéltár

Múlt-Kor 2014 téli szám, 26-27-oldal (saját cikk)

www.elherdaltorokseg.hu

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Kategóriák