Amikor pár héttel ezelőtt egy szintén ezer éve „ismerős”, vagyis sétáimon rendszeresen szereplő épület történetével foglalkoztam, amiről legnagyobb meglepetésemre kiderült, hogy az Egyesült Államok első magyarországi képviseletének adott otthont nem is olyan rövid ideig, kedvet kaptam ahhoz, hogy utánanézzek néhány mesélőbb pesti villának, amelyek ugyan más céllal épültek, de nagykövetségeknek adnak, vagy adtak otthont a közelmúltban. Ilyen volt például a szintén terézvárosi Lánczy-villa, amely vagy ötven éven át szolgált Kínai Nagykövetségként, vagy éppen az évtizedeken át a Szovjetunió követségéként szolgáló szintén környékbeli épület, amely bőven tud mesélni, nem is keveset. A mai állapotról kivételesen nincs saját képem, lévén az épület ma az Orosz Föderáció nagykövetsége, nem annyira kényelmes gondolat az épületet fotózgatni. Lehet, hogy lehetne, de még nem próbáltam ki. Remélem, enélkül is élvezhető lesz az épület története.
Mai mesénk „alanya” tehát az Andrássy út és az 1874 és 1911 közt Hajtsár, ma Bajza utca, illetve a Lendvay utcák által határolt saroktelek, és az azon álló villaépület. Az 1874-es első parcellázáskor elég kis alapterületű telkek születtek, ezért három szomszédos telek megvásárlásával alkotta meg a ma ismert, 763 négyszögöl nagyságú dupla saroktelket az első tulajdonos, gróf Erdődy István, aki 1877 májusában kapott engedélyt „városi villa” építésére az akkori Sugár út 120, mai címén Andrássy út 104 alatt.
Gróf Erdődy ekkor a mai szemmel megmosolyogtató „valóságos belső titkos tanácsos” cím büszke tulajdonosa, továbbá főlovászmester volt és aranygyapjas vitéz, a vaskorona rend nagykeresztese, főrendiházi tag, a villa építésekor már 64 éves, 32 éve özvegy. Háza tervezéséhez több, pesti neoreneszánsz palotát, többek között a Bródy Sándor utcai Ádám-palotát jegyző Weber Antalt kérte fel. A mégoly tekintélyes pesti referenciáknál biztos meggyőzőbb volt Erdődy grófnál az a tény, hogy Weber tervezte meg a gróf úr vidéki kastélyát, az egykor Vas vármegyéhez, ma Burgenlandhoz tartozó, gyönyörű vörösvári Erdődy-kastélyt 1852-ben. Más vidéki kastélyokat is tervezett, amelyeket Erdődy gróf jól ismerhetett, mint például a somogytarnócai Széchenyi-kastélyt, amelynek építtetője, Széchenyi Ferenc Erdődy István veje volt.
Vörösvár, még felújítása előtt (Forrás: Wikipédia)
A pesti villa egy öreg, özvegy grófnak épült. Földszinti nyolc szobájából négy vendégszoba volt, a legnagyobb helység egy 43 négyzetméteres fogadóterem és a kiszolgáló személyzet szobái. Az emeleten volt az ebédlő és a gróf úr magánhasználatú terei, dolgozószoba, hálószoba, fürdőszoba. Ezekről eredeti fényképek is fennmaradtak, ritka kincs abból a korszakból. Lotz Károly festette pannók (vászonra festett, falra rögzített képek) is díszítették a Sugár úti Erdődy palotát. Weber Antalnak sógora volt Lotz Károly, együtt dolgoztak Vörösváron és a homlokzati hasonlóságot a pesti villával mutató Ádám-palotán is. A Vasárnapi újság tudósítása szerint „Lotz Károly gróf Erdődy István sugárúti palotájának termeibe és loggiáiba fest freskókat.” A neoreneszánsz stílusú villa végül 14 szobával készült el 640 négyzetméteren. 15 év használat után Erdődy István 1894 januárjában adta el szép házát 120 000 forintért Semsey Lászlónak.
Erdődy-villa (Wikipédia)
A második tulajdonos
Semsey László (1869-1943) ősi, nemesi családból származó gazdag földbirtokos volt, a villa megvásárlásakor 25 éves, házasodás előtt álló fiatalember. Pesten született, jogot végzett, 1893-ban doktorált Oxfordban, országgyűlési képviselő, tartalékos huszárhadnagy. A Milleniumi udvari ünnepségek szertartásmestere, Abaúj-Borsod és Hajdú-vármegyék első virilistája, vagyis legnagyobb adófizetője, amely megyékben összesen 22500 katasztrális hold birtoka volt. 1894 júniusában feleségül vette Dessewffy Karolinát, a főrendiház elnökének, Dessewffy Aurélnak a lányát. Már 1894 áprilisában benyújtotta a városi hatóságokhoz a sugárúti villa átépítési terveit, a megbízott építész ezúttal a neobarokk mestere, Meinig Artúr volt.
Meinig úr a híres Fellner és Helmer színházépítő iroda révén jött Drezdából Bécsen át Pestre 1883-ban. Az 1885-től az Andrássyról elnevezett régi Sugár út addigra 104-re átszámozott villája átépítése előtt már elkészült Wenckheim Frigyes meseszép palotája a Baross utca elején, vagyis a mai Szabó Ervin Könyvtár, Andrássy Gyula tiszadobi kastélya, és folyt már a Stefánián a Park Club építése, vagyis Meinig mindent tudott, amit egy főúri palota építéséhez tudni lehetetett. Első körben lebontották az Erdődy-villa Lendvay utcára néző melléképületét, és helyére újat építettek, amiben többek között egy húsz(!) ló elhelyezésére alkalmas istálló is helyet kapott. Volt még az emeletén 3 gyerekszoba, 14(!) cselédszoba, két személyzeti szoba és két szoba-konyhás lakás a személyzetnek. Az összesen 25 méter széles hátsó traktust egy 11 méter hosszú szárny kapcsolta az eredeti, Andrássy útra néző főépülettel, amelyhez szintén hozzáépültek új részek, így összesen az átalakítás után megháromszorozódott az alapterület: az eddigi 14 szoba és 640 négyzetméter helyett egy 25 szobás, 1540 négyzetméteres városi palota született.
Az Andrássy út 104 1900-ban, a Semsey grófok idején. Forrás: Fortepán 82283. Klösz György felvétele, Budapest Történeti Levéltár
Az 1907-ben grófi címet nyert Semsey család szintén csak 15 évig használta szép, pesti otthonát. 1909-ben 450 000 forintért adták el. Okosan gazdálkodott Semsey gróf. Budán vett új birtokot az Andrássy úti villa árának kétharmadából a Városmajorban. Egy ötször akkora, közel 4000 négyszögöles, erdős domboldalt vett Buda frissen parcellázott, épp fejlődésnek indult részén. A telken álló, Kallina Mór tervezte 1891-es villát kibővítette, és az utcafrontra még két luxus bérházat terveztetett Hültl Dezsővel úgy, hogy a három épület között Budapesten különösen ritka nagy park maradt. Ebben a rejtőzködő villában élt Semsey gróf 1943-as haláláig.
A harmadik, legizgalmasabb tulajdonos
1909-ben történt tehát a második világégést megelőző utolsó tranzakció. Ismét egy magyar arisztokrata a vevő, vagyis mégsem, hiszen a hivatalos iratokon kizárólag a felesége szerepel – és nem csak ez a Pesten szokatlan jelenség. Hanem, hogy a feleség amerikai, híres, és főleg, dúsgazdag.
Gladys Vanderbilt-Széchenyi grófnő László Fülöp festményén 1921-ből
Forrás wikipedia
Gróf Széchenyi László és felesége Gladys Vanderbilt minden szándékuk ellenére hatalmas feltűnést keltettek a korabeli Budapesten. Egy régi nemesi család, a leghíresebb, „legmagyarabb” arisztokrata család sarja elvette az Egyesült Államok leggazdagabb iparmágnásának unokáját feleségül, aki olyan vagyon várományosa, majd örököse lett, amiről errefelé csak álmodni lehet, vagy azt sem. Nehezen tudta a közvélemény, pláne az ilyesmire oly éhes sajtó elhinni, hogy ilyen kaliberű hozomány esetén, vagy annak ellenére is létezhet olyan, hogy szerelem. Pedig itt, is, ahogy Lucy Madelaine Guiness és a festő László Fülöp esetén is ez volt a helyzet. Gladys és László szerették egymást, úgy tűnik.
gróf Széchenyi László nagyjából az esküvője idején (wikipedia)
Gladys Vanderbilt és gróf Széchenyi László ezerszer elválhatott volna, ha akar, de ők kitartottak egymás mellett harminc évig, a gróf korai haláláig. A valóban gazdag, de a kortársak leírása szerint végtelenül szerény amerikai hölgy öt lánynak adott életet, a férje kedvéért kifogástalanul megtanult magyarul, és nem rajta múlt, hogy nem sokat éltek Pesten. Férje halála után Amerikából is Magyarországot segítette, mindent megtett, hogy a maga eszközeivel jót tegyen az országgal és annak népével. Erről persze már kevesen tesznek említést.
Károlyi Mihálynak köszönhetjük azt a savanyú városi legendát, miszerint az elszegényedett fiatal gróf hitelezői elől menekült külföldre, és egyes források szerint Karlsbadban, mások szerint Párizsban vagy Amerikában, vagy, ami a legvalószínűbb, hogy Berlinben, egy, az amerikai nagykövetségen tartott fogadáson találkozott László Gladyssel. A hitelezős sztorit semmilyen más forrás nem erősíti meg, ezért ezt is betudom az általam nagyra becsült Bánffy Miklós által jól ismert és remekül jellemzett, legtöbb kortársára keserű irigységgel emlékező Károlyi elfogultságának.
Gróf Széchenyi László a legnagyobb magyar bátyjának volt az unokája. Apja is érdekes arc volt, egy, az ismeretlen, de rendkívül tehetséges magyar arisztokraták közül: Széchenyi Imre 5 nyelven beszélő hivatásos diplomata és képzett, sikeres zeneszerző volt. Magyar keringőkirálynak is nevezték. Diplomataként szolgált a Vatikánban, Frankfurtban, Stockholmban, Brüsszelben, Párizsban, Szentpéterváron, Nápolyban és Rómában. Diplomataként személyesen ismerte Otto von Bismarckot, ifjabb Johann Strauss-ot, barátja volt a fiatal Zichy Mihálynak és Liszt Ferencnek. Utolsó megbízatása a Monarchia berlini képviselete volt, 1892-ben vonult vissza.
Legidősebb fia László a család horpácsi birtokán született, a mai Sopronhorpács jobb sorsra érdemes, hajdan gyönyörű kastélya a 14 holdas park mélyén rogyadoz gondos gazda hiányában, ki tudja még meddig…
Villa az Andrássy úton
A pár házasságkötésük után egy évvel vette meg az akkor már mai címén Andrássy út 104 alatti ingatlant. A leggazdagabb amerikai családban felnőtt fiatalasszony kicsit más dimenziókhoz szokott otthon, ezért a nem olyan régen megnagyobbított és átépített Andrássy úti palotára újabb, az eddigieknél még markánsabb átalakítás várt. A megbízott építész egy befutott amerikai tervező volt, bizonyos Ernest Flagg, aki leginkább a historizáló, akadémikus stílusban dolgozott, és aki helyett a terveken bizonyos Albert Pam neve szerepel. Flagg úr irodája a Wall Street 35 alatt volt New Yorkban, a felesége pedig Gladys apjának, II. Cornelius Vanderbiltnek, vagyis a vagyont megalapozó családfő fiának az unokatestvére volt. Tervei alapján még egy emelettel gazdagodott a Bajza utca sarkán álló villa, amely emeletráépítés ugyan szabályellenes volt a környéken, de a kedves hatóságok előzékenyen benyelték ezt az apróságot.
A Vanderbilt-Széchenyi palota elrendezése
Az újonnan emelt második szinten kapott helyet a privát szféra: a házaspár hálószobái, fürdői, öltözői, a hölgy budoárja, a Bajza utca felé néztek a gyerekszobák, vendégszobák és fürdőszobák, összesen öt szoba és négy fürdő egy harminc méteres folyosóra felfűzve. Az eredeti neoreneszánsz, loggiás villa első emeleti összes nagyobb szobáját egybenyitották az új tulajdonosok, és így egy 18×8 méteres, összesen 144 négyzetméteres termet nyertek, ami az Andrássy útra nézett. Egy karral szélesebb lett a főlépcsőház is, és nagyobb, mintegy 88 négyzetméteresre „nőtt” az ebédlő alapterülete is. Az ebédlő falait vörös, illetve háromféle szürke márvány „berakásos-táblás” díszítés teszi a legszebbé a házban – jó eséllyel a mai napig. A régi melléképület legfelső szintjén egy egybefüggő, nagy torna terem, vagy „gyermekjátszótér” kapott helyet mintegy 227 négyzetméteren! A terem szellőzését hat kisebb ablak, a fényt luxfer üvegbeton tető szolgálta. Ezeken kívül a hátsó traktusban 14 cselédszoba és kiszolgáló helységek kaptak helyet.
A teljes átalakulás 1911-re lett kész, és ezzel az épület a maga 4000 négyzetméterével messze felülmúlta a környékbeli villanegyed épületeinek méretét. Kertje gyakorlatilag nem maradt, egy kis zöld sáv vette csak körül, stílusát a szakirodalom „erősen öszvér hatásúnak” írja le, szemben a tervezővel, aki „a francia és az amerikai klasszicizmus keverékének” szerette láttatni, ami kétségtelenül előkelőbben hangzik, mint a finom humorú magyar művészettörténészek kritikája.
Az utolsó békebeli tulajdonosok
Gladys Vanderbilt és gróf Széchenyi László találkozása és esküvője nagy port vert fel a korabeli sajtóban, a tengerentúlon és kis hazánkban egyaránt, és azóta is számtalan írás foglalkozik ezzel a majdnem mesébe illő történettel.
Sem a magyar, sem az amerikai sajtó nem szűkölködött a maliciózus megjegyzésekben. Az amerikaiak emlékeiben élénken élt még Consuelo Vanderbilt története, aki Gladys unokanővére volt, és akit az anyja szabályosan férjhez kényszerített a jó nevű, de tökéletesen legatyásodott angol főnemeshez, bizonyos Charles Richard Spenser-Churchillhez, Marlborough 9. grófjához, egyúttal Winston Churchill unokatestvéréhez. Aki egy klasszikus hozományvadász volt, amiből nem is csinált titkot. 1895-ös esküvőjüket követő nászútjukon már 25 éves felesége arcába vágta, hogy nem őt, hanem egy másik nőt szeret, őt csak azért vette el, hogy ezzel megmenthesse a családi birtokot és a csodálatos Blenheim kastélyát – ahol Winston Churchill született, és ahol a sírja is van – az enyészettől. Ennek dacára 25 évet éltek együtt hivatalosan, fizikailag gyakorlatilag folyamatosan külön, két fiúk született. 1906-ban váltak szét, a válást 1921-ben mondták ki. A Vanderbilt családot kevésbé zavarta mindez, ők befektetésnek nézték ezt a liezont. Némi pénzösszegért megnyíltak számukra az arisztokrata körök, és sok százéves családi címek birtokosai lehettek.
Blenheim kastély
Ezért fogadták a helyi sajtóhoz képest sokkal nagyobb bizalommal a valóban szerelmes magyar grófot is. Az esküvőt a család newyorki rezidenciáján tartották: A „Petit Chateux”, vagyis Kiskastélynak becézett városi villa a legnagyobb magánház volt az akkori New Yorkban. 1882-ben épült a párizsi Hotel de Cluny mintájára. Az 5. Sugárút és az 57.utca sarkán állt egészen 1926-ig, amikor lebontották. Ez csak egyike volt az extravagáns építkezéseiről híres család 41(!), nagyrészt mai is álló ingatlana közül.
A „Petit Chateaux” New Yorkban (wikipedia)
Az ifjú pár az esküvő után egy hátsó bejáraton távozott, előbb a The Breakers nevű legendás vidéki családi rezidenciára mentek Newportba, Rhode Island államba a menyasszony édesanyjához, mielőtt kezdetét vette volna a nászút: Anglián, Franciaországon és Észak-Olaszországon át utaztak Magyarországra. 1908 április elsején értek Budapestre, onnan pedig útjuk a vőlegény anyukájához vitt a felvidéki Őrmezőre.
1909-ben megvették a pesti rezidenciának szánt Andrássy úti Erdődy-Semsey-villát, amit 1911-re átépítettek, és nem rajtuk múlt, hogy nem sokat éltek benne. 1910-ben 120 000 dolláros adományt juttattak el a Magyar Tudományos Akadémiának azon célra, hogy a magyar nyelv külföldön is tanulható lehessen. Ritka szép gesztus, nem sokat hallani róla.1912 márciusában betörtek az Andrássy útra, és elloptak 200 000 akkori dollárnyi ékszert, ami ma úgy 8 millió dollárt érne. A becsületes megtalálónak 600 dollárt ajánlott a grófnő, és mivel a megtaláló a magyar rendőrség detektívje volt, a naiv amerikai hölgy neki küldte el a pénzt a kapitányságra. Ahonnan a detektív főnöke azt a pénzt vissza is küldte, mondván a rendőr csak a munkáját végezte, elég lesz neki a fizetése is.
Az első világháború alatt hadikórház működött a grófnő jóvoltából az Andrássy út 104 alatt, Gladys maga is ápolta a betegeket a Vöröskereszt önkénteseként. 1915-ben el is kapta tőlük a fekete himlőt, amiből szerencsésen felépült. Szintén a Nagy Háború alatt anyósa birtokán, a felvidéki Őrmezőn árvaházat, a pesti Izabella utcában napköziotthont szervezett a férje által elnökölt Országos Gyermekmentő Szolgálat égisze alatt hadiárvák részére. A háború után gyűjtést szervezett Washingtonban és New Yorkban az amerikai magyarok közt, amely adományokat saját költségen hozatta Magyarországra. Egy másik felvidéki birtokukon, az Ung vármegyei Felsőremetén kórházat és amerikai típusú nyaraló telepet hozott létre édesanyáknak és gyerekeknek, ahol a szegényeket ingyen kezelték, és aminek hatására a gyermekhalandóság a környéken a minimumra apadt.
Széchenyi Imre 1901-ben épített kastélyt Őrmezőn (Forrás https://mindennapoktortenete.blog.hu)
Széchenyi Lászlót Horthy Miklós 1921 december 14-én nevezte ki amerikai nagykövetté. Ez azért érdekes, mert az első amerikai követ már 1919-től Pesten volt, a közeli Lendvay utca 12-ben képviselte az amerikai kormányt.
Az 1921-es amerikai nagykövetségi kinevezésről gróf Bánffy Miklós akkori külügyminiszter így vélekedett:
„Washingtonba Széchenyi Lászlót akartam küldeni. Igaz, hogy közpályán addig soha nem volt. Az apja azonban egykor nagykövet Berlinben sok éven keresztül, tehát fia diplomáciai légkörben nőtt fel, testvére, Dénes utolsó osztrák-magyar követünk volt Dániában. László józan eszű, kitűnő idegű férfi. Sokat járt Amerikában. Felesége, Vanderbilt Gladys a vasútkirályok családjából való. Itt (Huszonöt év című emlékezéseiben) megvallhatom, hogy ez nyomós ok volt számomra. A magyar követnek egész ms helyzete lesz ott, ha nejének sokmilliárdos testvérei alátámasztják.Akkor azonban ezt le kellett tagadnom, hogy a férjét őmiatta választottam ki erre. Pedig igaz volt, és nem csupán a vagyona okából. Vanderbilt Gladys nemcsak nagyon csinos, de egyike a legintelligensebb nőknek, akivel valaha találkoztam. Jószívű, és lelkében egészen magyarrá lett. Ha vagyontalan, akkor is kitűnő támasza lett volna férjének.”
Érdekes adalék még, hogy 1927-ben, amikor szabadságukat Budapesten töltötték, borzalmas autóbalesetet szenvedett Széchenyi László. A Park Clubból autón vitte haza Wenckheim Antalnét, aki akkor épp a svábhegyi Pálffy-villában vendégeskedett. Az Istenhegyi út egyik kanyarjában kisodródtak, és a Park Club sofőrje által vezetett Fiat alá szorultak. A kitört szélvédő egy darabja az amerikai követ szemében állt meg. A Park Szanatóriumban Dr. Grósz Emil műtötte meg a grófot, amivel megmentette az életét, de elvesztette a bal szemét. Jellegzetes, bal szemén kötést viselő arcát László Fülöp festménye örökítette meg.
Széchenyi 11 évig szolgált Washingtonban, 1933-ban Londonba került, onnan súlyosbodó szívbaja miatt vonult vissza 1935-ben. Pesten halt meg a Park Szanatóriumban 1938-ban.
A magyarság first ladyje
Gladys hazaköltözött Amerikába a férje halála után.A második világháborút követően is folyamatosan segítette Magyarországot, segélycsomagokat juttatott el Budapestre és az emigrációba kényszerült magyarokhoz részben az Amerikai Vöröskereszten keresztül, részben magánúton. Úgy hívták őt: A magyarság first ladyje.
1934-ben az édesanyja is meghalt, ekkor ő örökölte meg a legendás „The Breakers” nevű családi birtokot. A ház 1893 és 95 közt épült Gladys nagyapja, a dinasztia alapító Cornelius Vanderbilt jóvoltából 70 szobával, 5 emeleten 5800 négyzetméteren, neoreneszánsz stílusban. Azért Gladys lett az egyedüli örökös, mert neki nem volt más tulajdona az amerikai kontinensen. Ehhez örökölt még 4,7 millió dollárt kézpénzben és egy másik 5 milliót részvényekben. Az épület 1948-ban jelképes évi 1 dolláros bérletért került először a köz szolgálatába és nyílt meg a nagyközönség előtt. Gladys haláláig ,1965-ig élt a „The Breakers” harmadik emeleti lakosztályában.
Gladys Vanderbilt Magyarország és a magyar nemzet iránti elköteleződését nem honorálta el-és befogadással a háború előtti társadalom, különösen az arisztokrácia képviselői. Kíváncsiság és irigység vette körül leginkább, amíg Gladys Magyarországon élt, az őt említő, külhoni és helyi tudósításokból egyaránt ez olvasható ki. Egy újságcikk sem hagyta ki a lehetőséget, hogy a hozomány méretét és értékét hosszan elemezze, mintha Gladys Vanderbilt nagylelkű adományai, kórházalapításai, gyűjtései nem kaptak sem publicitást, sem különösebb elismerést.
A sors fintora
Magyarság című lap 1944 júniusi száma arról számolt be, hogy bombatalálat érte, méghozzá egy amerikai bomba találta telibe a Bajza utcai palotát beszakítva a mennyezetet, masszív rombolást okozva. Ennek kapcsán a lap tudósítása elég pontos leírást ad a belső berendezés utolsó, fénykort lezáró pillanatáról:
„Az Andrássy úti frontonkirályok házaiba illő tánctermet létesítettek, stukkós menyezet, márvány kandallók, velencei tükrök és csillárok díszítik ezt a csarnokot. Az első emelet kizárólag reprezentációs célokra szánták, különböző színű selyemkárpitos ebédlők, hálók foglalnak még itt helyet, távolabbra galériás tálalóba jutni, ahol sokezer, nagy műértéket képviselő étkezési készletet halmoztak fel, többszáz vendég ellátására. Mögötte a konyha valóságos kémiai laboratóriumnak készült, raffinált főzőhelyalkalmatosságok sorakoznak itt, közötük egy egész kaszárnya főzését is ellátó óriási tűzhely áll. A második emeleti traktuson a lakószobák helyezkednek el, közöttük persze egész sereg vendégszoba. Az épület bejárata a Bajza utcáról nyílik. A vertvas kapun át dóroszlopos előcsarnokba jutunk, ahonnan széles márványlépcső vezet fel a tükrös hallba.Az oszlopos előcsarnok nincs többé Az amerikainő palotáját telitalálta egy amerikaibomba , átverte a tetőt, felrobbanta kandallós ebédlőben , és a padozat rászakadt az előcsarnok kőkockáira . Magával rántotta az ebédlőben felhalmozott nagy értékű antik bútorokat, úgyszólván a palota egész berendezését,ugyanis nemrégiben e kis kastélyt honvédüdülő céljára rendezték be, a termek, szobák bútorzatát ebben a bombatalálatot ért ebédlőben helyezték el. Egy másik bomba ebből a sorozatból az épület homlokfalát érte, de nem robbant fel, hanem irányt változtatva, a palota elé hullott, ahonnan másnap reggel óvatosan eltávolították.”
Ugyanez a cikk említi meg, hogy a házat Gladys Amerikában költözésekor honvédségi célokra ajánlotta fel, de kezelése, így feltételezhetően tulajdonjoga is a családban maradt, édesanyja megbízásából gróf Hadik Béláné volt az épület „kezelője”, aki ha nem is Pesten, de Magyarországon, férje birtokán, Seregélyesen élt.
A palota sorsa a háború után
Az Andrássy úti villa még 1945-ben is Gladys Vanderbilt nevén volt. Innen került a Szövetségi Ellenőrző Bizottság tulajdonába. A mi generációnk számára ez az épület a közepesen sem barátságos Szovjet, később Orosz Föderáció Nagykövetségének otthona. Félve közelítjük meg, pedig az őrök mostanában már barátságosak, rendszeres sétáim alkalmával nyáron a kerítés szélén üldögélhettünk, amíg a szembe szomszéd Léderer villa Roth Miksa üvegmozaikjait csodáltuk.
Az első Szovjet Követség a Stefánián nyílt az akkor 33, ma 63-as szám alatt 1934-ben. 1935-ben átköltöztek a már említett Bajza utca 42-be, amely épületet előbb béreltek a Lederer-családtól, majd, hat hónappal a beköltözésüket követően meg is vásároltak. Az 1939-ben megszakadt diplomáciai kapcsolatokat 1945-ben, már az Andrássy út 104-ben nyitották újra. 1953-ig Sztálin haláláig akkora apparátussal üzemelt a követség, hogy dolgozói teljes létszámban megtöltötték a Bajza utca- Lendvay utca – Munkácsy Mihály utca – Andrássy út határolta tömböt. Úgynevezett „szovjet kolóniaként” csak szovjet állampolgárok laktak itt, sőt, a városi legenda szerint csak szovjet állampolgárok kaphattak lakhatási engedélyt ebben a háztömbben egészen 1990-ig. Ami azért kissé kísérteties gondolat. Az Andrássy út 120 szintén orosz követségi tulajdon, 1994 ót itt székel az anno a Semmelweis utcában létező Orosz Kulturális Központ.
Az Andrássy út 104 tekintélyt parancsoló méretével, szögesdróttal erősített kerítésével, őrökkel vigyázott csendjével évtizedek óta megközelíthetetlen jelenség a városban ez a hajdan elegáns, érdekes emberek otthona. László Fülöp gyönyörű képéről ránk néző hölgyre, ahogy az előtte itt éltekre sem emlékeztet semmi.
Forrás:
Helyszínbejárás 2020-2025
Gróf Bánffy Miklós: Huszonöt év Atheneum kiadó Budapest 2017
https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarsagMilotayPetho_1944_06/?query=Gladys+Vanderbilt&pg=258&layout=s
https://maps.hungaricana.hu/hu/BFLTervtar/29900/view/?pg=63&bbox=127%2C-3621%2C5365%2C5
https://hu.wikipedia.org/wiki/Andrássy_út
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szovjetunió_budapesti_nagykövetsége
https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarsagMilotayPetho_1944_06/?query=Gladys+Vanderbilt&pg=258&layout=s
Bánffy Miklós: Emlékeimből Szépmíves Kiadó 1932, 2017
https://en.wikipedia.org/wiki/The_Breakers
https://mindennapoktortenete.blog.hu/2019/12/19/ver_es_arany_egy_magyar_grof_es_egy_amerikai_milliomos_lany_hazassaga
https://elmenynektek.blog.hu/2018/02/16/egy_magyar_four_izgalmas_elete
https://adt.arcanum.com/hu/view/SzinnyeiMagyarIrok_12/?query=Semsey+László&pg=454&layout=s
https://en.wikipedia.org/wiki/Ernest_Flagg
https://kronika.hu/cikk/a-magyar-grof-aki-elvette-az-amerikai-milliardos-lanyat/
https://www.youtube.com/watch?v=2KtrLEGOFtQ
https://telex.hu/belfold/2024/09/14/szechenyi-kastely-sopronhorpacs-nemzeti-kastelyprogram
https://adt.arcanum.com/hu/view/NemzetiUjsag_1927_08/?query=Wenckheim-villa+Svábhegy&pg=114&layout=s
https://hu.wikipedia.org/wiki/Széchényi_Imre_(zeneszerző)
Gábor Eszter: Az Andrássy út körül Osiris Kiadó Budapest, 2010
https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarHirek_USAHUN_1987/?query=Gladys+Vanderbilt&pg=342&layout=s
https://adt.arcanum.com/hu/view/Kapu_1995_09/?query=Gladys+Vanderbilt&pg=50&layout=s
https://adt.arcanum.com/hu/view/Magyarorszag_1920_05/?query=Gladys+Vanderbilt&pg=75&layout=s
https://fszek.hu/Entities/110/0601anzix-lederer-bajza-42
0 hozzászólás