Amikor 2020 augusztusában, a Covid közepén elindítottam a Mesélő Házak első sétáját a Terézváros és Erzsébetváros határán elterülő villanegyedben, már tudtam, a Bajza utca és a Benczúr sarkán álló villa, és főleg annak kincset érő kertje ki nem hagyható szereplője kell legyen városi sétáimnak. Az első alkalmat megelőző napon a Budapest Régi Képeken Facebook csoport oldalán megjelent egy kép 1898-ból erről a házról, ami egész kivételes csodáról tett tanúbizonyságot. Nevezetesen arról, hogy ez a villa semmit sem változott első bő 120 éve alatt. Nem sok ilyen ház van Pesten.
Ez a villa az egyik legrégebbi a környéken, továbbá, dacára mindössze kettő emeletének, a legnagyobb is, és a szakirodalom egybehangzó véleménye szerint egyben a legelegánsabb is. Lánczy-villaként nevezetes, az építés éve 1898, tervezői Korb Flóris és Giergl Kálmán voltak, akiknek többek között a Zeneakadémia épületét, a Királyi bérpalotát a Ferenciek terén, a Klotild palotákat és a New York biztosító palotáját köszönhetjük, utóbbi munkában Hauszmann Alajos irodájának munkatársaiként „társszerzőként” vettek részt. Vagyis divatos, befutott irodát kért fel a telek új tulajdonosa, hogy oda presztizsének megfelelő palotát, családjának otthont építhessen. Két szomszédos telek összenyitásával született meg a ma ismert Benczúr utca 17 – Bajza utca 27 címeken található villa. Bizonyos Fuchs Emil városi fő kertész 1881-ben vett telkére 9 szobás házat emelt, ezt Lánczy Leó 35 000 pengő forintért vette meg a szomszédos, kissé drágább, 54 000 forintot kóstáló saroktelekkel egyetemben, amin egy szintén viszonylag új, 1896-ban 15 éves ház állt. Mindkét házat elbontotta az új, ambiciózus tulajdonos, hogy arra egy igazi, francia reneszánsz hangulatú palotát emelhessen.
De ki volt Lánczy Leó?
Lánczy Leó közgazdász volt, bankár, a maga szakterületén Isten adta tehetség. Negyven éven át vezette kora legmeghatározóbb pénzintézetét, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankot. Emellett elnökölte az Iparkamarát, a Szabadelvű Párt színeiben országgyűlési képviselő volt, a huszadik század elejétől főrendiházi tag, valamint „valóságos belső titkos” tanácsos.
Lazarsfeld Adolf néven született Pesten 1852 május 10-én. 10 éves volt, amikor apja, a sikeres és tehetős pesti kereskedő magyarosította a család nevét, és egyúttal áttért a református hitre. Gyermekeit jó iskolákba járatta, másik fia, Lánczy Gyula elismert tudós lett, a budapesti tudományegyetem történészprofesszora. Leót a papa reáliskolába járatta, onnan 1866-tól a budapesti Kereskedelmi Akadémiára, azzal a nem titkolt céllal, hogy majd ő lesz, aki átveszi az a család üzletét. Leó azonban két év után otthagyta az iskolát, és már ugyanabban az évben, 18 évesen elszegődött első bankjához, az akkor frissen, 1868-ban alapított Angol-Magyar Bankhoz. Szemtelenül fiatalon, húszévesen már a könyvviteli osztály vezetője lett, munkája részekén folyamatosan ingázott a bank londoni és pesti kirendeltségei közt, amely munkakörben későbbi elmondása szerint többet tanult, mint bármely egyetemen. Az 1873-as tőzsdekrach évében sok más, addig virágzó vállalkozással egyetemben az Angol-Magyar Bank is tönkrement. Hősünk azonban nem esett kétségbe. A Magyar Általános Földhitel Bank a Részvénytársasághoz került mindjárt a vezérigazgatói székbe mindössze 21 évesen! Mi több, rávette az akkori francia tulajdonosokat, hogy a Földhitel Bank fuzionáljon a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal, amely intézetnek így, az egyesülés megtörténte után 1881-ben lett vezérigazgatója – 29 évesen – összesen röpke negyven évre, és hozta el egyúttal a már addig is igen jó hírnek örvendő PMKB virágkorát.
Pedig az 1873-as krach elképesztő pusztítást végzett. Főleg, mert előtte, a Kiegyezéstől eltelt pár évben hatalmas lendületet vett a magyar gazdaság. 1867 és 1873 közt, vagyis 6 év alatt 552(!) új bankot alapítottak, emellett megszületett 170(!) ipari részvénytársaság, és nem mellesleg megépült 4000km-nyi vasúti pálya. Egészen hihetetlen számok. Országszerte minden városban jelzáloghitelekre alapozott építési láz alakult ki, ami persze az építő anyagok és az ingatlanárak emelkedését hozta, ami egy ingatlan buborékot alakított ki. A biztos alapnak hitt jelzáloghitelek összege nyolcszorosára nőtt a Kiegyezés előtti évekéhez képest, amihez a bankok többségének nem volt megfelelő tartaléka. 1873 május 9 lett a „fekete péntek”, a nap, amikor a tőzsdepánik mindent vitt: bankok mentek tönkre, magukkal rántva befektetők, ipari vállalkozások és magánvagyonok sorát.
Kis magyar banktörténet
A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank alapítói tekintélyes pesti zsidó kereskedők voltak. Vezetőjük Ullmann Móric nemesi címet nyert, zsidó származású nagykereskedő már 1830-ban kért engedélyt az uralkodótól egy magyar hitelintézet alapításához, amely engedélyt a király akkor nem adta meg, mondván nincsenek meg a lépés törvényi feltételei. De Móric nem adta fel, továbbra is kitartóan lobbizott abban a reményben, egy igazi bank majd fellendülést hoz az addig kizárólag magánhitelek uralta magyar piacon. És lőn, a várva várt engedély 1841-ben megszületett. Az első magyar kereskedelmi bank igazgatója Ullmann Móric lett, mellette a Lánchíd legnagyobb hitelezője, Wodianer Sámuel és Széchenyi István neve olvasható az alapító atyák közt. A bank első székháza pedig a Vörösmarty téren álló Gerbaud-ház lett, onnan majd 1909-ben költöztek át a Quittner Zsigmond tervezte, a Lánchíd Pesti hídfőjénél álló, a legutóbbi időkig Belügyminisztériumnak otthont adó, de eredetileg a PMKB számára épült palotába.
Ullmann Móricról Barabás Miklós festett portrét
Ezzel megszületett Magyarország első kereskedelmi bankja, amely sokáig az ország legnagyobb és leggazdagabb pénzintézete volt. 1843-ban kezdte el a nagy, ipari beruházások számára való kölcsönök folyósítását. Ezek egyike volt például az első magyar vasútvonal (Budapest-Szob közt) finanszírozása, vagy a Tisza szabályozása, valamint a fővárosi villamoshálózat kiépítése.. Az bankalapítás utáni első évtized meghozta a Szabadságharcot is, és amikor megszületett az első magyar nemzeti kormány, annak pénzügyminisztere, Kossuth Lajos a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankot bízta meg az első, önálló magyar bankjegy, vagyis a Kossuth-bankó kibocsátásával. A nyomtatást a Landerer és Heckenast nyomda végezte, a PMKB pedig nemzeti bankká avanzsált, elnyerve ezzel az örökös „nemzeti” jelleget, amit majd egészen a bank száz évvel későbbi, 1948-as átnevezéséig megtartott, akkortól Magyar Külkereskedlmi Bank néven létezett. Az 1848-as forradalom leverésével elérte a PMKB-t az osztrákok bosszúja: Windischgratz tábornok személyesen fosztotta meg a bankot az új magyar pénz ezüst-és aranyfedezetétől a Kossuth-bankók érvénytelenítésekor.
Ezen kívül büntetést is fizetettek vele az osztrák hatóságok a magyar kormánnyal való együttműködése miatt, sőt,1850-ben az Osztrák Nemzeti Bank kezdeményezte, hogy egyszerűen zárjon be a magyar bank Pesten, mert ott ő akar kirendeltséget nyitni. Ami meg is történt, de gyakorlatilag a PMKB kirendeltségeként üzemelt csak, és kizárólag osztrák ügyfeleket szolgált ki, vagyis megmaradhatott a magyarok bankja.
Az 1873-as nagy tőzsdekrachot is egész jól átvészelő bank irányítását vette át Lánczy Leó 1881-ben, és hozta el az intézet virágkorát. 1886 és 1914 közt 19 bankfiók nyílt meg csak a fővárosban.
A pénzintézet fő profilja a hosszúlejáratú hitelezés lett, olyan nagy beruházások mögött találjuk a bank és vezetője nevét, amelyek nélkül nehéz lenne elképzelni a ma Pestet. Ez a bank állt az 1894-ben megalakult Magyar Vígszínház Részvénytársaság mögött, amely így meg tudta venni a telket Weiss Manfrédtól és létre tudta hozni azt a gyönyörű épületet és intézményt, amit van szerencsénk élvezni azóta is. Támogatták továbbá a Tungsramot, Engel Károly Alkatrészgyárát, A Budapesti Telefonközpontot (Puskás Tivadar és Társai), a Schlick- Nicholson Gép, Waggon-és Hajógyár Részvénytársaságot, a Magyar Helyiérdekű Vasút Rt-t, vagyis a HÉVet és az első magyar autógyárat, a MARTA-t.
Autó Aradról
Ez utóbbi a legérdekesebb versenyző talán. A MARTA Aradon létezett 1909-től 13 éven át Magyar Automobil Részvénytársaság Arad néven. Kezdetben az amerikai Westinghouse rendszer francia Le Havre-ban székelő leányvállalatának volt kirendeltsége, majd 1912-ben átvette a tulajdonjog egy részét az Austro-Daimler. Csak a Magyar Posta 175 magyar autót rendelt tőlük. 1915-ben ismét új tulajdonosuk lett: a Benz, amely még nem egyesült a Daimlerrel. Ebben az időszakban 150 villamos hajtású autó került ki a gyárból! Így lehetett, hogy Lánczy Leó, a császári bajuszáról híres bankigazgató volt az első elektromos autót tulajdonló és vezető autós Pesten. Rajta kívül 1913-ban az első budapesti taxivállalat 150 taxit rendelt a MARTA-tól. Ezen autók voltak az utolsók: az első világháború kitörésével megszűnt az autógyártás Aradon, eztán a háború végéig csak repülőgép motorok készültek itt, a háború után meg az sem.
Egyik kedvenc forrásom a Színházi Élet 1924. 04.13-a száma érdekes listát közölt az akkor Pesten „Benz kocsin járó” hírességekről:
Özvegy Lánczy Leóné
Schlick-Nicholson Gépgyár Rt.
Hangya Szövetkezet Igazgatóság
Magyar Egyesített Villamosvasút
Budapest Székesfőváros
Magyar Királyi Államrendőrség
Budapest-Szentlőrinczi Téglagyár
Magyar-Cseh Iparbank
Scitovszki Tibor
Weisz Fülöp
Uránia Magyar Tudományos Színház
Serényi Gusztáv
Solymossy Ödön
A Verebély-klinika
Fedák Sári ekkor például Cadillac-et vezetett Pesten.
Az asszony
Lánczy Leó 1905-ös házassága nagy port vert fel mind a korabeli sajtóban, mind saját családjában. Az addig és azután is a nyilvánosságot látványosan kerülő bankár 52 évesen egy 36 éves elvált nőt vett feleségül, amely olyan felháborodást szült, hogy az 1921-ig Nagy János utcának nevezett, anno 13-as szám alatti villában élő teljes Lánczy-család kiköltözött mintegy demonstrációként az új asszony ellen. Ennél jobban nem is járhatott volna az „ifjú pár”. Lánczy Leóné született Lázár (Lusztig) Janka Szászy-Schwartz Gusztáv jogászprofesszortól vált el Leó kedvéért. Elegáns, szép nő volt, László Fülöp festett róla gyönyörű képet. Janka tudta, mit akar, hosszasan levelezett az őt lefesteni sokáig nem nagyon akaró festővel, majd kiutazott hozzá Londonba, hogy megszülethessen a várva-várt kép, amit aztán jól nem is adott kölcsön a Műcsarnoknak, amikor a múzeum ugyanazon évben gyűjteményes kiállításra készült. Mindezt László Fülöp és Lánczy Leóné levelezéséből tudjuk, ami megvan, szemben a gyönyörű festménnyel….
Lázár Janka első férjétől, a jogász professzor Szász-Schwarz Gusztávtól született egy szem fia György fiatalon halt meg, az ő felesége Ilosvai Rózsi színésznő volt, róla Rippl-Rónai festett több képet is.
Már Lánczy Leó feleségeként az a hír járta Jankáról Pesten, hogy ő járt először elektromos autóval, amely valószínűleg MARTA gyártmányú lehetett, továbbá, hogy felvarratta az arcát, bőven azelőtt, hogy ez az őrület divatba jött volna.
1921 januárjában Lánczy Leó váratlanul meghalt, olyannyira, hogy a pesti sajtó szerint végrendeletet sem írt. Családjában senki nem folytatta a banki szakmát, de a pénzkeresés más formáit sem, ezért a vagyon lassan, de biztosan elfogyott. 1934-ben itt élt még Lázár Janka, abban az évben átalakításokat végzett a házon, ahol más bérlők is éltek ekkor már.
A palota a háború után nem sokkal a Kinai Népköztársaság használatába került, bő ötven éven át nagykövetségként, majd 2001-ben, amikor a szemközti Benczúr utca 18-ba költözött át a követség, ez a szép ház követségi rezidenciaként volt ismeretes. Ennek következtében nem sok magyar ember láthatta a belső tereket. A tervtárból kiemelt tervdokumentáció elérhetetlensége sem segíti a kutatók munkáját. A Láthatatlan-Óvás kiváló oldalán fellelhető alaprajz elegáns belső kialakítást sejtet: ellipszis alakú lépcsőház köré az egyik szinten nyolc, a másikon tízenként helyiséget élvezhetnek az ide bejáratos kevesek. A díszteremben a leírások szerint Lotz Károly festette falfestmények vannak, sok a Zsolnay burkolat, stukkók, színes, és maratott fehér üvegfelületek.
A környéken élő, néha velem sétálóktól tudom, hogy kínai ünnepek alkalmával belülről világítják ki az épületet. Olyankor, aki teheti, a kerítés Bajza utca felöli oldalánál áll, onnan csodálható meg a fényben úszó palota. Jó lenne ennél többet látni ebből a mesélő házból is….
A kert is ritka kincs, pláne a pesti kőrengetegben, körülbelül a legnagyobb meglepetés a szorosan egymás mellett sorakozó Benczúr utcai házak mögött anno egytől egyig meghúzódó nem is kis méretű telkeken, Esetünkben a Bajza utca felöli autóbejárat enged némi betekintést az egyszeri sétáló számára is a fénykorból itt felejtett villára és szép kertjére. Jó lenne egyszer, vagy nem csak egyszer belülről is látni, alaposan megcsodálhatni, hiszen látlelet, szemtanú, ráadásul ez a ház is egy nagy ember otthona volt, aki nélkül nem lehetne Budapest ma olyan szép, amilyen.
Felhasznált irodalom:
Helyszínbejárás 2020-2025
https://adt.arcanum.com/hu/view/Valosag_1992/?pg=54&layout=s
http://lathatatlan.ovas.hu/index.htm?node=49734
https://adt.arcanum.com/hu/view/SzinhaziElet_1914_01/?query=Lánczy+Leó&pg=9&layout=s
https://adt.arcanum.com/hu/view/SzinhaziElet_1914_24/?query=Lánczy+Leó&pg=22&layout=s
https://adt.arcanum.com/hu/view/SzinhaziElet_1919_29-30/?query=Lánczy+Leó&pg=17&layout=s
https://adt.arcanum.com/hu/view/EstiKurir_1927_07/?query=Lánczy+Leóné+autó&pg=176&layout=s
https://adt.arcanum.com/hu/view/UjBarazda_1927_11/?query=Lánczy+Leóné+autó&pg=69&layout=s
https://adt.arcanum.com/hu/view/Szozat_1921_01/?query=Lánczy+Leóné+autó&pg=147&layout=s
https://adt.arcanum.com/hu/view/Magyarorszag_1921_01/?query=automobil+Lánczy+Leó&pg=137&layout=s
https://adt.arcanum.com/hu/view/SzinhaziElet_1924_15/?query=automobil+Lánczy+Leóné&pg=72&layout=s
https://villanyautosok.hu/2023/08/27/megerte-e-villanyautora-valtani-1929-ben/
https://budapest100.hu/wp-content/uploads/2017/01/Szent-István-körút-3_Tóth-Anna.pdf
https://epa.oszk.hu/02100/02120/00045/pdf/EPA02120_tbm_2020_45_199-252.pdf
https://csakaszepre.blog.hu/2016/04/18/bankelnoki_rezidencia_paratlan_loggiaval
https://www.kieselbach.hu/alkotas/szineszno-_ilosvai-rozsi__1036
https://adt.arcanum.com/hu/view/Korall_2012/?query=Az+Est+Lánczy+Leó&pg=64&layout=s
https://hu.wikipedia.org/wiki/Pesti_Magyar_Kereskedelmi_Bank
https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_Automobil_Részvénytársaság,_Arad
https://magyarjarmu.hu/ipar/marta/
https://tozsdemuzeum.hu/kibocsato/pesti-magyar-kereskedelmi-bank/
https://budapestcity.org/muemlekek/05/Belugyminiszterium/index.html
https://ntf.hu/index.php/2018/06/25/marta_az_elso_magyar_autogyar/
https://reformatus.hu/egyhazunk/hirek/majus-10-160-eve-szuletett-a-fasori-templom-adomanyozoja/
https://epa.oszk.hu/01600/01615/00020/pdf/EPA01615_ars_hungarica_2019-02_255-262.pdf
https://real.mtak.hu/623/1/42484_ZJ1.pdf
https://www.otpedia.hu/egyszer-volt/ilyen-volt-a-magyar-gazdasagi-vadnyugat/nem-a-kolera-a-fekete-pentek-vitte-foldre-becset-es-pestet/
0 hozzászólás