A fővárosból kifelé igyekvő autós tömegeknek leginkább a hajdani Osztyapenkó szobor helyén kavargó, soha nem szűnő forgalom ismerős, pedig a közelben érdekes, régi, öreg ház árválkodik, érdemelne több figyelmet. Szimmetrikus, zömök, piszkos sárga épület, oldalán kopott felirat, félköríves sarkokkal, osztott középső ablaksorával kicsit angolos összképet mutat. Bejárata mélyen az utcaszint alatt húzódik, ezzel is mutatja jóval, generációkkal az őt most körülvevő világ megszületése előtt épült.
Anno….
…..és most…..
Az építés éve tekintélyt parancsoló, különösen a környéken páratlan: 1894, az építtető bizonyos „Tekintetes Fowler és társa” – ahogy az, bár szinte hihetetlen, de ma is olvasható a ház oldalán: „John Fowler and Co.” Az épület eredeti rendeltetése szerint a közeli gőzekeraktár kiszolgáló személyzetének otthonául szolgáló, háromemeletes lakóház hajdan melléképületekkel. A lakóház az első tervek szerint emeletenként 2-2, egyenként 4 szobás lakással, hatalmas, raktárnak szánt pincével, a padláson további terek mellett egy 3 szobás fürdőszobás lakással épült meg. Az épület fénykorában a mainál sokkal díszesebb tetejét fém, „John Fowler és Tsa Gőzekék” felirat díszítette. A terveken Wellisch Sándor és Gyula pecsétje olvasható, melyeket „Tekintetes John Fowler és Comp. építkezése Kelenföldön” címmel a Fővárosi Közmunkák Tanácsa Műszaki Osztálya által ellenjegyzett 1896-ban. De ki volt John Fowler és mit keresett Kelenföldön?
John Fowler néven több mérnökember is élt a tizenkilencedik századi ködös Albionban, a Révai Nagylexikon négy úriembert sorol a fenti néven, nagyjából egyazon generációból. Egyikük Leeds városában született, és 1826 és 1864 közti, rövid életét vasútépítésekkel és mozdonyok szerkesztésével töltötte. Az ő főmérnöksége alatt indult a híres-neves, világon elsőnek induló londoni metró építése 1853-ban, aminek alkalmából az első metrókocsik elé ezen úr saját tervezésű lokomotívját indították el. Sajnos nem ugyanez, hanem egy másik John Fowler, a szintén mérnök, ámde hosszabb életű úr töltötte életét mezőgazdasági gépek alkotásával, ő az 1800-as évek második felében világhírnek örvendő gőzeke feltalálója. A nagy méretű mezőgazdasági területek megművelését megkönnyíteni hivatott találmány atyja 1917-ben született és egészen 1898-ig élt. A különleges, 1855-ben feltalált gőzeke gyártására és kereskedésére szakosodott üzlet-és gyárhálózatot ennek a John Fowlernek a nevét viselte szerte Európában is, így, többek között Magyarországon is.
Két, egymással szemben álló, „magánjáró” mozdony fémsodronnyal mozgat 1-1, egymással szemben, párhuzamos nyomvonalban haladó ekét. Megbízhatóságának köszönhetően használata gyorsan terjedt nemcsak az angol gyarmatokon, de szerte Európában is. Belgium, Németország, Egyiptom, Dél-Afrika, Új Zéland, Kuba, India és Ausztrália mellett Prágában és Magdeburgban is jelen voltak.
Magyarországra 1888-ben érkezett meg az akkor már Robert Fowler által vezetett cég, amely itt először irodát, majd rá 8 évvel bemutatótermet, raktárt és javítóüzemet nyitott, így biztosítva a magyar gazdáknak a gőzeke garanciális javítását, alkatrész utánpótlását és a bérszántás lehetőségét is. A korabeli reklámok a Váczi körút (ma Bajcsy-Zsilinszky út) 76-ban található, mai szóval bemutató termet, kereskedést hirdetnek, míg a javításokat és gyártást végző üzem Kelenföldön, a „pályaudvarral szemben” létezett. Amely meghatározás kicsit nehezen értelmezhető így, száz év múltán és a környék erős átrendeződése folytán, de a XIX-XX. századok fordulóján évtizedeken át tökéletesen szolgálta a kedves vevők odatalálásának nemes célját.
1897-es, a „Köztelek” folyóirat júniusi számában megjelent hirdetésük szerint itt, Kelenföldön a „vasút állomással szemben épített új telepükön a gőzeke szerkezetről tárlatot rendeztek be. Ugyanott teljesen berendezett tartalékrész-raktárt, és javító műhelyt tartanak fent.” „Budapestről a keleti (központi) pályaudvarról, és a Déli vasúttal Budáról könnyen elérhető.”
Megbízhatósága ellenére a gőzeke nehezen terjedt Magyarországon, mert persze drága volt, és igazán csak nagy táblaméretek megművelésekor volt rentábilis a használata. 1888 és 1910 közt 350 darabot adtak el az országban. Néhány érdekes név a korabeli vevők közül, akiknek volt elég nagy területű birtokuk és erős anyagi hátterük a beruházáshoz: Habsburg Frigyes főherceg több birtokát is felszerelte a modern szerzeménnyel, de gazdagodott ezzel a Pécsi Püspöki és Székesegyházi Uradalom, a szentegáti Biedermann-birtok, Montenuovo Nándor herceg birtoka Magyarbólyon, és Széchenyi László gróf somogyi uradalma. Az első angol, Fowler-féle gőzgépet Magyarországon Habsburg Frigyes főherceg béllyei birtokán (ma Horvátország) alkalmazták, az utolsót az 1960-as években a békés megyei Zsadányi Állami gazdaságban. Utolsó darabja 1965-ben került a Mezőgazdasági Múzeum tulajdonába, majd 1972-ben Keszthelyre, a Georgikon Majormúzeumba.
Az öreg angol ház második világháborút követő, 1955-ös, siralmas helyesírási hibáktól hemzsegő építési engedélyezési tervei szokásosan keserves lakásleválasztásokról szólnak, ekkor javították ki a háborús sérüléseket is. Meglepő módon 1955-ben még mindig az angol gyár volt a tulajdonos, de a cég neve lassan, és azóta is biztosan kopik az épület faláról, ahogy emlékezete is a köztudatból.
Az öreg ház hősiesen állja az időt, a hatalmas forgalmat, a zajt, a port, a folyamatos rázkódást, az utcaszint és a bejárat közti méteres különbségből fakadó állandó vizesedési problémákat, és egyáltalán, a megbecsülés teljes hiányát. Jó minőségben, gondos kezek építették meg bő lassan 130 éve, Wellisch Gyula és Sándor jó nevű, keresett építészei voltak a milleniumi Magyarországnak. Ők tervezték többek között a Kazinczy utca 33. alatti sarokházat, és Budán a Szent Gellért tér 3. tekintélyes, szintén sarkon álló bérpalotájának tervezői és tulajdonosai is ők voltak, a Wellisch család sok ünnepelt építészt adott az országnak.
A Budaörsi út mentén hajdan terpeszkedő Fowler-gyár központi lakóházának melléképületei rég eltűntek már, hajdani kertjének helyén részben lakópark, részben sportpályák épültek. Ahogy a hivatalos iratokban olvasni: „a Budaörsi út 101. szám alatti telken lévő épület védett. Bontásához, esetleges átépítéséhez, bővítéséhez a védett épületekre vonatkozó mindenkori szabályok szerint kell eljárni.”
Reméljük, hamarosan jut kis pénz és főleg jóakarat e szép, jobb sorsra érdemes ház megmentésére, lehetőleg mielőtt végképp elveszti régi szépségét. Kora, különleges formája, története figyelmet, megbecsülést érdemelne. Budának ezen a részén páratlan értékű kincs, ideje lenne megbecsülni.
Ez a cikkem pár évvel ezelőtt az egy.hu oldalán jelent meg.
Forrás:
Helyszínbejárás 2016, 2021.
https://epiteszforum.hu/dinasztiak-wellischek-ahol-nem-esett-messze-az-alma-az-epuletfatol
http://batarzsoltbotond-azenvilagom.blogspot.hu/2014/05/horvatorszag-magyar-emlekeibol.html
http://www.origo.hu/auto/veteran/20050104fowlerszantorendszer.html
http://discovery.nationalarchives.gov.uk/details/rd/ff114b8c-c253-4c55-89cf-c86db6b67708
http://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_10_1898/?pg=618&layout=s
http://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_26_1914/?pg=1089&layout=s
http://www.omgk.hu/pdf/ruston-proctor/1897.47.pdf
http://travelo.hu/cucc/2013/01/10/szazotven_eves_a_londoni_metro
http://www.epa.hu/02200/02213/00069/pdf/EPA02213_Koztelek_1897_043.pdf
https://www.yumpu.com/hu/document/view/24951250/74a75-orszagos-mezagazdasagi-kanyvtar/32
0 hozzászólás