Terézvárosban járunk ismét, nem először és úgy tűnik, sosem elégszer. Annak is a Körönd és a Hősök tere közti részén, az Epreskert közelében, vagyis a villanegyedben. A Lendvay utca és anno Epreskert, 1900 óta Munkácsy nevét viselő utcák kereszteződésében áll a környék, de lehet, a város egyik legkülönösebb városi villája. Nem klasszikus villa épület, inkább hasonlít bérházra, de annak is fura. Tornyos, gondosan a sarokra rendezett, van romantikus, oszlopos terasza, az utca fele keskeny, de gondos kezek által rendben tartott, vadregényes kertje, és leginkább anyagválasztásában feltűnő külseje. Ez a ház ugyanis egy tetőtől talpig vörös téglából épült, ami korosztályát tekintve kicsit sem szokásos Pesten. Az építés éve 1896-1898, a tervező Hável Lipót, a megrendelő bizonyos Nicholson W Fülöp, azaz Philip W Nicholson angol gépgyáros. Innen az angolos hangulat.
Philip Nicholson a ködös Albionból tévedt kis hazánkba egyes források szerint 1869-ben, mások szerint 1867-ben már. Személy szerint én itt akadtam el először. Ha harminc évvel később jött volna, amikor dübörgött a városépítés, a Millenium ünnepe alkalmából addig és azóta is páratlan beruházások ezrei zajlottak országszerte, amely építkezéseknek biztosan híre ment a kontinensen, és azon túl is, kicsit sem lepődtem volna meg. De az 1860-as években ez messze nem volt biztos. Magyarország a Habsburg Monarchia közepesen, vagy annyira sem ismert szeglete lehetett egy mégoly érdeklődő angol számára. Mit tudhattak rólunk Anglia nagyjából közepén, Nottinghamshire-ben elhelyezkedő, Newark-on-Trent című kisvárosban? Valamit biztosan, ha az ott 1825 óta létező Nicholson és Son nevű vasgyártással foglalkozó vállalkozás kereskedelmi igazgatóját, egyúttal a gyártulajdonos, W.N Nicholson fiát, Philip W Nicholsont útjára engedték, hogy Pesten kereskedelmi kirendeltséget, magyarul üzletet nyisson az angol gyár portékáit kínálandó.
W.N.Nicholson a Newarki vasgyár igazgatója, 1862
National Portrait Gallery
Az Enciklopédia Britannica adatai szerint Pest népesség növekedése 1850 és a századforduló közt 100 000-ről egy milliósra nőtt, ezzel messze felülmúlva London ezirányú növekedését. Ennek híre, vagy más, mindenesetre elindította ezt a bátor embert az ismeretlen felé.
Ha belegondolunk, nem lehetett egyszerű Newarkból Pestre eljutni az 1860-as években. Leginkább vonattal és gőzhajóval utaztak nagyobb távolságokra Európában – ebbe a vérkeringésbe fog majd bekapcsolódni Philip Nicholson vállalkozása Pesten, de erről majd később. Előbb jussunk oda.
Az utazás
Newark és London közt ma 1h 20 perc a menetidő vonattal, ez 1860-ban 3-4 órát tett ki. Londonból a Csatornapart viszonylag könnyedén volt megközelíthető. Itt jött az utazás legkellemetlenebb része: a rövid, de annál emlékezetesebb átkelés Calais vagy Boulogne irányába történt, a beszámolók szerint nem volt feltétlen eseménytelen szakasz. Onnan Párison át Strasburg érintésével lehetett Bécsbe érni. Innen már az 1850-es évektől kezdve volt rendszeres gőzhajó járat Pestre. Ez az útszakasz bizonyult a legkényelmesebbnek. Kellemes kabinok, éttermek, és jó idő esetén a külső fedélzet emelte az utazás fényét alkalmat adva a nyugodt munkavégzésnek, alkalomadtán üzleti találkozóknak egyaránt. Így együtt, átszállásokkal, késésekkel és egyéb kalandokkal együtt érdemes volt a London-Pest távolságra bő 4 napot szánni.
Mert kalandból akadt bőven
Akkoriban télen tél volt, vagyis a hó és a jég rendszeres fennakadásokat okozott a vonatközlekedésben, különösen az északnémet és az alpesi tájakon. Fűtés, ha volt, az elakadt kocsikon nem maradt meg sokáig… tavasszal és ősszel a kiadós esők az utakon sártengert, a folyókon kritikus vízszintemelkedéseket okozott pláne a folyószabályozásokat megelőző időkben alaphangon is kalandosabb hajós közlekedésben. Nyáron a hőség, a szellőzés hiánya vonaton és hajón egyaránt, a szúnyogok és kiszáradás veszélyével kellett számolniuk a hosszabb távra utazóknak, továbbá arra, vizet inni nem mindenütt volt tanácsos. A kikötőkben, forgalmas vonatállomásokon előszeretettel virágzottak a szennyezett vízzel terjedő betegségek okozta járványok, mint például a kolera. Inkább bort és sörfogyasztást javasoltak a doktorok, de volt betegség bőven így is. „Kedvencem” az angolul „railway madness”-nek, vagyis vasúti őrületnek nevezett állapot, amelyet a végeérhetetlen utazás traumája volt képes kiváltani.
Hősünk mégis nekivágott a nem kis vállalkozásnak számító utazásnak, és úgy tűnik, beváltak számításai.
Végállomás: Pest
1869-ben nyitotta pesti üzletét, hogy ott a vélhetően hasonló viszontagságok árán a kontinensen átcipelt, feltételezéseim szerint nem kis méretű, Angliában készült vasszerkezeteket árusítsa. Három évre rá 1872-ben javító üzemet nyitott, majd 1875-ben első gyárát az anno Gyár, ma Liszt Ferenc tér nehezen elképzelhető pontján, ahol már 100 munkásnak adott megélhetést gőzlokomotívok építésével. 1883-ra kinőtte a gyár az itteni kereteket, ezért Philip telket vett a Külső Váci úton, felépítette vállalkozása fénykorát megjelenítő gyárát, ahol már hatszázan dolgoztak. 1885-ben vette meg az újpesti kikötő hajójavító műhelyét, és ezzel megalapozta a cég legsikeresebb ágazatát. Dacára egy rémes, gyakorlatilag a teljes Váci úti ingatlan pusztulásával járó tűznek 1892-ben, 1895-re 1000 alkalmazottal működött a Nicholson Gépgyár. A tűzvész után nemcsak, hogy újjáépült a vállalkozás, de az ügyes angol úr még vett egy 8000(!)négyszögöles telket, amelyen az új, az előzőnél modernebb gyáregység felépülhetett a mai Lehel út és Váci út találkozásánál.
Az angol úr
Az 1892-es Váci úti tűz elég nagy publicitást élvezett. Ünnepnapon, május elsején déltájt csaptak fel a lángok, és a gyárnak a főútra néző, 1884-ben épült egyemeletes, 90 méter hosszú homlokzata, teteje és teljes berendezése délután 3-ra porig égett. Az angol tulajdonos délután 3 felé jelent meg a katasztrófa helyszínén. A Magyar Hírlap május 2-i száma érzékletesen írta le a különös, jellegzetesen angol úriembert:
„Nicholson halotthalvány volt, de arczának egyetlenegy izma sem rándult meg, a mint az épület pusztulását nézte. A tisztviselői sírva referáltak neki, de ő egy szót sem felelt nekik, egy angol ember rendíthetetlen nyugalmával nézte pár percig a tűzoltók munkáját, aztán megfordult, és csak annyit mondott németül: Május elseje!”
Ebből az egy, nehezen elképzelhető részlet a német beszéd.
Az anyagi kár jelentős volt, de emberéletet nem követelt a tűz. 300 000 forintra becsülték a veszteséget, de szerencsére a céget Fonciere biztosította – előrelátóan félmillió forintra.
Így a Nicholson gépgyár képes volt főnix madárként feltámadni, és, főleg a hajógyártásnak hála nemcsak talpon maradni, hanem szárnyalni önálló léte utolsó évtizedében.
A siker titka a hajógyártás
A Nicholson Gépgyár ugyanis 1888 és 1911 közt évente átlagosan kettő, de volt, hogy 3, sőt 4 hajót, köztük oldalkerekes gőzösöket épített fel. Szállítottak Szerbiába, Romániába, Bulgáriába is. Néhány hajónév a sok közül: Ők építették 1888-ban a „Beszédes” nevű hajót, 1896-ban a Tátra, Mátra, Fátra nevűeket, 1891-ben a Wekerle Sándorról elnevezettet, 1898-ban a Vértes, Kékes, Bánffy nevűt.
A hajógyár elindításának évében írta meg az Építő Ipar című folyóirat, hogy „Nicholson Fülöp által kért magánépítési engedély adatott ki a VI. Podmaniczky ut 17. számú telken építendő háromemeletes bérház terveire (É. Hável Lipót)”
Vagyis a lakcímjegyzékben szereplő, a Lendvay utcai különös villa megépítése előtti lakása sem szimpla bérlemény volt a Podmaniczky utcában, hanem saját építésű bérházában lakott, mielőtt a csendes kertváros választotta volna. Hável Lipót cseh származású, rendkívül sikeres építőmester volt, leginkább kivitelezőként, mint tervezőként ismert, továbbá arról, hogy 1880 és 1930 közt körülbelül 500, részben ma is létező budapesti épülethez volt köze kivitelezőként, vagy tervezőként. Ő tervezte a Lendvay utcai házat is.
De szegény Philip, vagy Fülöp, ahogy a magyar írások említik, nem tudta sokáig élvezni sem szép, Epreskert környéki otthonát, sem a hamuból újjáépülő és újra szárnyaló vállalkozását. Az 1850-ben Angliában született, és 1867 óta Pesten élő úr szemben a szakirodalom többségének állításával nem 1912-ben, hanem már 1904 januárjában meghalt, a Fiumei úti sírkertben van eltemetve.
A Nicholson Gépgyár még 1895-ben a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank részvételével részvénytársasággá alakult, és ezzel mélyrepülése is elkezdődött. 1912-ben ugyanezen bank segítségével és helyiségeiben született meg a fúzió az eddigi legnagyobb konkurens, az 1843-ban nyílt Schlick gépgyárral. A Schlick-Nicholson Gép-Waggon, és Hajógyár Rt nevéhez olyan építkezések fűződnek, mint a Központi Vásárcsarnok, a Fővámház, a Tudományos Akadémia épülete, a Szent István Bazilika, az Országház és a Királyi Palota vasszerkezetei, valamint a Városligeti Műjégpálya huszadik századi hűtőrendszere. Vidéki városok villamosai, teher-és személyszállító vasúti kocsik, szétszerelhető hadihidak is készültek a Váci úti központi csarnoképületükben, amely gyönyörűen felújítva ma is áll a 45-47 szám alatt.
A szédületes mennyiségű és minőségű munka ellenére nem volt képes talpon maradni az 1912-ben egyesült két óriás. Az 100 000 négyzetméter alapterületen létező, körülbelül 2000 embernek munkát adó cég 1927-ben olvadt be a Ganz és Társa Danubius Rt-be.
A villa utóélete
Az 1916-os lakcímjegyzék a Nicholson örökösöket már nem mutatja sem a tulajdonosok, sem az itt lakók közt. 1913-ban Schwarz Sámuelné építetett felvonót a házba. majd 1919-ben egészen meglepő bérlő érkezik a Lendvay utca 12-be. Nevezetesen a Egyesült Államok Követsége, amely itt létezett egészen 1930-ig. Innen rövid időre a mai Steindl Imre utcába költöztek, itt, az akkor Árpád utcai követségen szolgált követként Theodor Roosevelt elnök unokatestvére Nicholas Roosevelt 1930-1933-ig. Ekkor, vagyis 1934 januárjában Szabadság téri épületükbe került volna a követség összes irodája. 1946-ban az Egyesült Államok megvásárolta a gyönyörű szecessziós palotát, amely csak 1966-ban kapott nagyköveti státuszt. Ez az épület is tudna mesélni, de az egy másik történet lesz….
A Lendvay utcai villa ma társasház, lakói büszkék az angol úrra, aki anno a házat építette és a cseh mesterre, aki a megalkotta ezt a különös, mesélő házat. Szemben sorstársai többségével, itt tábla emlékezik a fénykor lakóira, és az alkotókra. Ennek Nicholson úr is biztos örülne.
Források:
Helyszínbejárás 2020-2025
https://tozsdemuzeum.hu/kibocsato/nicholson-gepgyar-reszv-tars/
https://www.hajoregiszter.hu/hajogyar/nicholson_w_fulop_gepgyar/643
https://www.britannica.com/place/Budapest/Administration-and-social-conditions
https://hu.wikipedia.org/wiki/Schlick_gyár
http://remlac.hu/angyalfold_htk/13angyalfold_htk__cimekszerint/vaciut17/vaciut17.html
https://www.inspirepicturearchive.org.uk/image/8474/Nicholsons_Iron_Foundry
www.victorianweb.com
https://www.facebook.com/groups/3755348601389521
https://www.facebook.com/groups/764930611107106/
https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_01_1880-1881/?pg=374&layout=s&query=Nicholson
https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_06_1890/?pg=112&layout=s&query=Nicholson
https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_06_1890/?pg=114&layout=s&query=Nicholson
https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_06_1890/?pg=116&layout=s&query=Nicholson
https://adt.arcanum.com/hu/view/BudapestiHirlap_1892_05/?query=Nicholson+Fülöp&pg=31&layout=s
https://adt.arcanum.com/hu/view/BudapestiHirlap_1892_05/?query=Nicholson+Fülöp&pg=60&layout=s
https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarCompass_1920_2/?query=Nicholson+Fülöp&pg=662&layout=s
https://adt.arcanum.com/hu/view/Gepcsarnok_1891/?query=Nicholson+Fülöp&pg=33&layout=s
https://adt.arcanum.com/hu/view/PestiHirlap_1892_05/?query=Nicholson+Fülöp&pg=29&layout=s
https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarCompass_1922_2/?query=Nicholson+Fülöp&pg=717&layout=s
https://adt.arcanum.com/hu/view/BudapestKonyvek_049/?query=Nicholson+Fülöp&pg=1023&layout=s !!
https://www.smithsonianmag.com/smart-news/heres-how-travel-has-changed-150-years-180950327/
https://en.wikipedia.org/wiki/Grand_Tour
https://adt.arcanum.com/hu/view/Kozponti_Ertesito_1880/?query=Philip+Nicholson+&pg=144&layout=s
https://adt.arcanum.com/hu/view/Kozponti_Ertesito_1880/?query=Philip+Nicholson+&pg=104&layout=s
https://adt.arcanum.com/hu/view/Budapest_2011/?query=Philip+Nicholson+&pg=364&layout=s
https://adt.arcanum.com/hu/view/Vilag_1911_10/?query=Nicholson+gépgyár+Odessza&pg=274&layout=s
https://adt.arcanum.com/hu/view/AGRARTORTSZLE_34/?query=Nicholson+gépgyár&pg=127&layout=s
https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarCompass_1920_2/?query=Nicholson+gépgyár&pg=662&layout=s
https://adt.arcanum.com/hu/view/RevaiLexikon_16/?query=Nicholson+gépgyár&pg=643&layout=s
https://adt.arcanum.com/hu/view/MezogazdasagiTechnika_1996/?query=Nicholson+gépgyár&pg=140&layout=s !
https://adt.arcanum.com/hu/view/AGRARTORTSZLE_30/?query=Nicholson+gépgyár&pg=66&layout=s
https://www.antikvarium.hu/aukcio/index.php?t=cd&bid=912693&aid=13289 !!!!
https://www.npg.org.uk/collections/search/portrait/mw289557/William-Newzam-Nicholson-Mr-WN-Nicholson
https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_11_1899/?pg=1070&layout=s&query=Lendvay-u%204
https://www.britannica.com/place/Budapest/People
The rise of population has been phenomenal: its rate of increase from about 100,000 in the 1840s to 1,000,000 in 1918, for example, far outstripped that of London during the same period.
https://en.wikipedia.org/wiki/History_of_rail_transport_in_France#/media/File:France1860railways.png
https://en.wikipedia.org/wiki/History_of_rail_transport_in_Germany
https://www.gracesguide.co.uk/W._N._Nicholson_and_Sons
https://hu.wikipedia.org/wiki/Az_Amerikai_Egyesült_Államok_budapesti_nagykövetsége
0 hozzászólás