Oroszvár. Kicsi falu kerek 3km-re a magyar határtól, Rajkától ha vezet az ember Pozsony fele. A régi írások szerint 15km-re volt Pozsony városa, ez mára teljesen összeépült, a szlovák főváros egyik kerületének számít 1972 óta. Nem most voltam először, hanem 10 évvel ezelőtt, az első látogatás hatalmas, bár megrázó élmény volt. Fél gyerekkoromat Mosonmagyaróváron töltöttem, ha ritkán, de mostanában is előfordulok arrafelé. 10 éve már nem tudom, miért pont arra indultunk kirándulni, de a falu közepén feltűnő, Zólyom várának cikk-cakkos falára emlékeztető kőkerítés, a mögötte magasodó fák, és a köztük feltűnő, hatalmas, hófehér kastély látványa emlékszem, teljesen letaglózott. Megírtam akkor is a történetét, és évek óta terveztem visszamenni abban a reményben, hátha javult valami. Hátha már nem veszi körül szorosan, zárja el a külvilágtól az a rohadó, végtelenül igénytelen hullámpala kerítés, nem éktelenkednek a kertjében tájidegen, vas konténerek, és pláne nem acsarkodó kutyák veszik el az arra járó kedvét a kastély kicsit közelebbi fotózásától. Hátha be lehet menni. Hátha jobb lett valami. Hát nem.
10 éve legalább a park viszonylag bejárható volt, a Duna kis átvezető holtága és a kastély épülete közt magasodó, fenséges platánok alatt lehetett sétálni, és legalább viszonylagos közelségből lehetett sóvárogni, ha már a kastélyba bemenni úgy 80 éve nem lehet. Most magas, helyenként villanypásztorral erősített, máshol duplán rakott kerítéssel szakítottak le a parkból egy fájdalmasan óriási darabot, a sétálóknak a szintén teljesen elhanyagolt patakpart és a ligetessé pusztult erdősáv marad. A park elhanyagolt, a kerítés jelenlétének a parkban semmilyen látványos oka nincs.
Térkép jelzi piros, szaggatott vonallal a kerítéssel elkerített és lezárt parkrészletet
Az épület közelében a leglátványosabb a pusztulás. A 10 évvel ezelőtti állapotokhoz képest borzalmas pusztítást vittek véghez, minden, a ház közvetlen környezetében anno létező növényt kiirtottak, a területet szabályosan felszántották. A falu főutcája és az épület közt konténererdő és munkagépek tömege áll – kicsit látványosabban imitálva az évtizedek óta halogatott felújítási munkákat.
Barikádok gyanánt vörösmárvány itatókat használnak, vagy régi, ledőlt oszlopokat.
A hullámpala kerítés is megvan, bár eltörpül az új kerítésrendszer mellett, amely teljesen elvágja a házat a parktól. A kastély, ha lehet, még rosszabb állapotban van, mitől is lenne másként. A birtok utolsó tulajdonosa 1944-ben jogtiszta végrendeletben a pannonhalmi bencésekre hagyta a kastélyt és a hozzátartozó birtoktesteket, amely rendelkezést hosszas, bő évtizedig húzódó, több, mint tíz éve lezárt pereskedés után sem hajlandó a szlovák állam elismerni, vagyis nem elég, hogy jogilag nem a szlovákoké az épület, azt teljes és szándékos elhanyagolással kezelik lassan egy évszázada, hogy most kb. 110 millió euróból saját kormányuk reprezentatív épületévé tegyék – amennyiben tényleg sikerül végre egyszer teljesen felújítani. Múzeumi hasznosítás kizárva, így a látogathatóság is.
Viszont most kicsit jobban utána olvastam a ház történetének, és egy csomó minden érdekeset találtam, ami némileg színezi és pontosítja a 10 éve leírtakat.
A terület a XVIII. században lett Zichy tulajdon, a kastélyt a Kárpát-medencében ritka, angol gótikára hajazó romantikus stílusban felépítő földbirtokos gróf Zichy-Ferraris Emanuel, becenevén Manó volt, ki 1808 és 1877 közt élt, bár itt, Oroszváron ugyan csak alig több, mint 10 évet. Neki köszönhetjük ezt a gyönyörű kastélyt, és annak, hogy 1837-ben a ködös Albionból nősült, angolszász feleségének akart kedveskedni ezzel az angol hangulatú otthonnal. Szól a legenda. A valóság szokás szerint kicsit más. Lady Charlotte Strachan (1815-1851) családja ugyanis skót származású, úgyhogy egy, a windsori angol királyi rezidenciára emlékeztető kastély nem biztos, hogy annyira megmelengette a szívét. Apja Sir Richard John Strachan a Királyi Tengerészet admirálisa és a skót Strachan klán utolsó vezére, Strachan utolsó bárója, lévén fiúörökös nélkül halt meg. Charlotte anyja, Louise Dillon körül a korabeli sajtóban rendszeresen feltűnő pajzán pletykák némi leszbikus vonalat sejtetnek, amit azonban a menyasszony szédítő hozománya okán a jótékony feledés homálya fedett. A vagyon Charlotte 1848-as nyilatkozata szerint 1.720.000 ezüst forintértékre rúgott. Ezt költötte Manó kastélyépítésre Oroszváron, amely beruházást az angol feleség mindig is ellenzett.
gróf Zichy-Ferraris Emanuel
Lady Charlotte Strachan-Zichy
A kastély építése 1841-ben kezdődött és 1844-re teljes pompájában állt, ami ismételten elnyeri teljes csodálatomat, az én életemben nem tudok egyetlen hasonló méretű, pláne minőségű kivitelezésről, amit úgy sikerült 3 év alatt felépíteni, hogy az utána bő 80 év teljes elhanyagoltság után is képes legyen talpon maradni. Az utolsó alapos felújítás 1909-ben volt, most 2025-öt írunk.
Az építész Franz Beer bécsi mester volt, aki akkor épp Schwarzenberg herceg szolgálatában állt, neki építette a szintén windsori stílusú, csehországi Hluboka kastélyt. Az oroszvári rezidencia ünnepélyes alapkőletételénél számos nobilitás tette tiszteletét. Ilyen volt például Klemens Wenzel Lothar von Metternich, vagyis a rettegett Metternich kancellár személyesen, a Monarchia de facto vezetője 1848-as lemondásáig, aki történetesen harmadik felesége révén Manó sógora volt, ezen minőségében vett részt az oroszvári ünnepségen is. Rangban hozzá legközelebbi vendég Johann Adolf Schwartzenberg herceg volt, a Monarchia nagykövete 1825-től Párizsban, 1835-től Berlinben és 1837-től Londonban. Ő volt a ma is létező osztrák bank, a Creditanstalt egyik alapítója 1855-ben Bécsben, továbbá a Bécs és Prága közti vasútvonal megépítésének kezdeményezője, és nem utolsó sorban a meseszép Hluboka kastély megépítője. Az alapkőletételnél jelen volt még gróf Esterházy Károly Győr vármegye alispánja, belső titkos tanácsos, Robert Gordon bécsi angol nagykövet és még egy rejtélyes angol úr, bizonyos Lord Bratayon.
Schwarzenberg herceg csehországi kastélya Hlobuká
Még tartott a kastély építése, amikor 1843-ban Pozsony vármegye törvényszéke csődpert indított a Zichy-család több tagja ellen, köztük Zichy Manó ellen is. És ha ez nem lett volna elég, a kastélyberuházást ellenző felesége időközben beleszeretett egy másik, Manónál bő évtizeddel fiatalabb magyar arisztokratába, gróf Andrássy Manóba.
Charlotte és az ő Manói
A másik Manó a híres Andrássy Gyula bátyja volt és nőtlen, független, gazdag és rendkívül szórakoztató társasági ember hírében állt. Autodidakta festő, karikaturista, műgyűjtő és szenvedélyes utazó volt.
Támogatta a vasércbányászatot és kohászatot, kora legnagyobb magyar nehézipari vállalkozásának, a Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű Rt.-nek igazgatósági tagjaként kapta a „Vasgróf” nevet. Charlotte teljesen beleszeretett a kalandos Andrássy grófba, olyannyira, hogy követte szerelmét Indiába. Kapcsolatukból szép nagy botrány kerekedett, pedig Charlotte házassága jó eséllyel már jóval Andrássy Manó feltűnte előtt elromlott.
Az 1845-ben lezárult pozsonyi törvényszéki vizsgálat következményeként az épp elkészült vadonatúj oroszvári kastélyt birtokaival együtt Zichy Manó testvére, Zichy Bódog előbb kibérelte 15 évre, majd 1850-ben meg is vette Manótól, úgy, hogy előbb a bérleti díjból, majd a vételárból Charlotte évi 24000 forint járadékban részesülhessen. Vagyis Zichy Manó nem bánatában adta el az oroszvári kastélyt a felesége halála után, hanem már azt megelőzően, válásukat előkészítendő adta el úgy, hogy a hölgy hozományát, amit, ahogy Charlotte fogalmazott
„Manó elherdálta tetemes beruházásokra, különösen az általam már tervben is rosszallott költséges vár építésére”
visszaszolgáltathassa. 1851 októberében az akkor 36 éves Charlotte végrendeletet írt (meglepő módon németül) Oláhpusztán, ami Betlér mellett van és Andrássy birtok volt, majd rá egy hónapra, 1851 november 12-én öngyilkos lett. Rendelkezése szerint Pesten, a Kálvin téri református templomban temették. A romantikus legendával ellentétben nem Zichy Manó temette el papíron még mindig a felesége Charlotte-ot, hanem a gondosan részletezett végrendelet értelmében a szerető, gróf Andrássy Manó járt el.
Zichy Manó új kastélya pedig már egy évvel felesége halála előtt, 1850-ben megépült a Veszprém megyei Nagyszőllősön, a mai Somlószőlősön szintén angolos stílusban. Vagyis Oroszvár nem az angol feleség kedvéért épült windsori mintára, hanem mert Manónak az tetszett. Somlószőlős is szép volt és most reménytelen rom, sokkal rosszabb állapotban, és esélyekkel, mint Oroszvár.
1872-ben új tulajdonos tűnik fel Oroszváron: a német Henckel von Donnersmarck grófok birtoka lesz a kastély egészen 1906-ig. A Henckel grófok arról híresek, hogy egyik rokonuk Goethe fiához ment feleségül, és hogy „Oroszvár híres volt angol lótenyésztésről és lóidomító telepéről” – írta a Révai Nagylexikon 1916-ban. Az általuk szervezett versenyeken és vadászatokon Ferenc Ferdinánd is feltűnt, aki majd rendszeres vendég lesz Lónyay Elemér és Stefánia otthonában is.
Egy másik különös házasság
Stefánia királyi hercegnő és gróf Lónyay Elemér
Oroszvár utolsó magyar arisztokrata tulajdonosa egy, a maga korában szintén nagyon híres házaspár volt. Itt is a hölgy volt az érdekesebb: a tragikus sorsú Rudolf trónörökös Mayerlingben megözvegyült felesége ment 1900-ban hozzá a sem királyi felmenőkkel, sem különösebb vagyonnal nem rendelkező, ráadásul református bodrogolaszi földbirtokos gróf Lónyay Elemérhez és élt vele valóban boldogan, míg meg nem halt, 45 hosszú éven át. Lónyay Elemér Bodrogolasziban született 1864-ben, gyakorlatilag egyidősek voltak Stefániával. A sárospataki Református Kollégiumba járt, majd Grazban és Pesten hallgatott jogot. Követségi attasé volt előbb Bukarestben, majd Szentpéterváron, Brüsszelben és Londonban, később követségi titkári pozícióban töltött éveket Szentpéterváron és újra Londonban. A Vasárnapi Újság 1900.03.25-i cikke írta:
gróf Lónyay Elemér
„Londonban tartózkodása alatt úgy rendkívül előkelő és megnyerő külső megjelenése, mint szellemessége által kiváló kedveltségnek örvendett a londoni arisztokrácia köreiben. Némelyek szerint itt, mások szerint Abbáziában ismerte meg Stefánia főherczegasszonyt”. Grófi címet testvérével, Gáborral együtt 1896-ban kapott, majd hercegit a frissen koronázott IV. Károlytól 1917-ben.
Az esküvőre 1900 március 22-én került sor Triesztben a Miramare kastélyban. Lónyay átalakíttatta az Ybl tervezte bodrogolaszi kastélyt, hogy az elég kényelmes lehessen Stefániának. A legenda szerint 40 vagon bútort vittek a bécsi Laxemburg palotából Bodrogolasziba, de csak a bútorok negyede fér el. Ezért kellett nagyobb ház, ez lett Oroszvár.
Bodrogolaszi anno
…..és ma….
Az adásvételre 1906-ban került sor, a vételár 4 millió korona volt, az oroszvári kastélyhoz kerek 8000 katasztrális hold birtok járt.
A fénykor
1906 és 1914 közt egymást érték a vendégségek és a vadászatok. Főleg nyúlban és fogolyban voltak gazdagok a környékbeli erdők, illusztris vendégek sora élvezte a híresen jó vendéglátást. Mayerling óta szándéka és reményei ellenére a Monarchia trónörököseként ismert, az udvartól és a politikától Rudolf haláláig távol, visszavonultan élő herceg, Ferenc Ferdinánd és az udvar által soha be nem fogadott, Ferdinánddal boldog házasságban élő, elszegényedett cseh nemesi családból származó felesége, Chotek Zsófia rendszeres vendég volt Oroszváron, minden évben látogatta egymást a sok közös vonással rendelkező házaspár. A szimpátia egyértelmű a két „rangon aluli”, saját akaratból született házasságban, boldogan élő pár közt. (II. Lipót belga király, Stefánia apja sem volt elragadtatva Stefánia választásától) A szarajevói merénylet után Stefánia és Lónyay Elemér azon kevesek közé tartozott, akik tartották a kapcsolatot Ferdinánd és Zsófia gyerekeivel, Ernő fiúk esküvőjén is ott voltak 1936-ban.
(érdemes a lenti linkre kattintani)
Érdekesség, hogy egy 1902-es hadgyakorlaton a trónörökös vadonatúj, Mixtwagen típusú autóját annak konstruktőre, Ferdinánd Porsche vezette.
Egy másik Ferdinánd, a bolgár cár is rendszeres látogató volt Oroszváron. Ferdinánd és Stefánia rokonok voltak, mindketten a Szász-Coburg-Gotha család tagjai. Ennek a családnak az angol ágát nevezték át 1917-ben Windsornak. A portugál királyi család tagjai ugyanígy voltak rokonok, vagyis ők is járhattak itt… És tényleg. A Pesti Hírlap 1912 szeptember 27-i száma adta hírül, hogy Manuel, a trónfosztott portugál király inkognitóban Bécsben járt, és, ahogy azt „Oroszvárról jelentik, vizitben érkezett Lónyay grófhoz, és néhány napig Oroszváron marad vendégségben.”
A svéd király, V. Gusztáv meg többször járt Pesten, könnyen lehet, hogy tényleg járt Oroszváron is, bár erre utaló forrást nem találtam.
A szemtanú
1947 októberében a Hírlap című újság jelentetett meg egy nagyon érdekes beszélgetést. A riport alanya bizonyos Bartolits József volt, aki a hercegi pár főkomornyikjaként mutatkozott be. Bartolits úr egy életen át szolgált a Lónyayaknál, bejárta velük a világot, 4 nyelven beszélt, a kastély urainak utolsó, Oroszváron töltött éveiben Elemér gróf titkáraként dolgozott. Szerinte a kastély 62 szobából állt, (máshol olvastam 200 szobáról is, az szerintem túlzás) körülötte 70 holdas „mű rét” volt és 129 holdas park. A falu főutcájára 1km hosszan nézett a kastély és a park várfala. Lónyayék birtokai négy országban voltak: Belgiumban, a Csehszlovákiához került (ma szintén Pozsony részét képező) Pozsonypüspöki mellett volt 4200 hold, Oroszváron és Dunacsúnyban 3200 hold, Magyarországon Szolnok mellett 68 hold, egy kisebb birtoktest Bodrogolasziban, és 1200 hold Ausztriában, a Lajta mentén.
Stefániának és Rudolf trónörökösnek volt egy szem lánya, Erzsébet, akinek első férje Windischgratz Ottó volt, 4 gyerekük született, mielőtt 1924ben elváltak. A második férj egy osztrák tanító volt, amely házasság annyira volt rangon alul, hogy Stefánia kidobta Oroszvárról, és kitagadta lányát emiatt…
A vég
Az első világháborút lezáró békeszerződésekkel a 8000 holdból 800 került Ausztriához, a maradékból az 1920-as földosztás vitt el nagyobb területeket. Megszűnt a Ferenc József és végrendelete szerint addig járó rendszeres, bécsi támogatás, majd 1940-ben a belga apanázs is. 1944 április elején Winkelmann SS altábornagy költözött a kastélyba főhadiszállásával, majd ugyanez év szilveszterén katonai kórház részére rekvirálták el a németek a kastély szobáinak 90%-át. Még ugyanebben az évben, 1944-ben megírta végrendeletét a hercegi pár dr. Hanny Tódor győri közjegyzőnél. Eszerint a belga birtokokat Stefánia lányának Windischgratz Ottótól született gyerekei örökölték, a birtok összes többi részét viszont a pannonhalmi bencések, illetve amennyiben ők valamiért nem tudnák átvenni, akkor a birtok a Szent Benedek Rend római anyaegyháza kezelésébe kerüljön. A komornyik/titkár örökölte a Szolnok melletti fegyverneki tanyát 68 holdjával – ami azonban felosztásra került, mielőtt Bartolits József tulajdonba vehette volna. Erre az esetre szabadon választhatott bármi más birtokrészt a titkár úr – ezt a záradékot Stefánia lánya támadta meg. Bartolits úrra rájárt a rúd. 1947-ben a budapesti gazdasági rendőrség tartott nála házkutatást, és be is vitték, és fogva is tartották egy darabig a Markó utcában. Bellini Madonnáját keresték rajta, ami a kastélyból tűnt el. Szerencsére a titkár úr hitelesen tudta igazolni minden hozzá került, a hercegi pártól származó tételt, és hogy a Bellini XV. századi reneszánsz festménye sincs nála, ezért elengedték. Ez a történet is mutatja, micsoda értékek létezhettek anno az oroszvári kastély falai között.
A park (érdemes a linkre kattintani)
VasarnapiUjsag_1913-1700455922__pages799-799
A park méretét több forrás eltérő adatokkal írja. Lónyay titkára 129 katasztrális holdat említ, a Budapesti Hírlap 1914-es cikke 300 holdasnak írja le. Mára biztosan sokkal kisebb az anno parkként használt terület, így nehéz megállapítani a valós méretet. Az 1914-es cikk hosszasan ír egy hét csarnokból álló növényházról, ahol főleg virágokat, és „pálmanövényeket” tartottak, és amely növények bőséges jövedelemmel szolgáltak a ház gondos gazdáinak.
A menekülés
A németek már 1944-ben ki akarták költöztetni és nyugatra küldeni az akkor már súlyos beteg, ágyhoz kötött hercegnőt és férjét, ezt akkor dr. Szennay András káplán, később Pannonhalmán teológus professzor, bencés szerzetes akadályozta meg, és érte el, hogy az ismeretlen nyugat helyett Pannonhalmán kaphasson menedéket az idős pár. 1945 áprilisában rontottak be a házba az oroszok, ekkor Bartolits József a pozsonyi orosz városparancsnokhoz fordult segítségért, hogy idős, beteg gazdáit Pannonhalmára szállíthassa. Ezt a segítséget meglepő módon meg is kapta, így tudtak Pannonhalmára menekülni, ahol Stefánia nem sokkal később újabb agyvérzést kapott, és augusztus 23-án meg is halt. Lónyay Elemér még egyszer haza tudott menni Oroszvárra, hogy pár dolgot még elhozhasson, mielőtt végképp lezárták a határt. 1946 július 29-én ő is Pannonhalmán halt meg, mindketten az altemplomban vannak eltemetve. 1947. október 15-én csatolták Oroszvárt Csehszlovákiához.
Végjáték és jelen
A csehszlovák hatóságok 1950-ben a komáromi bencéseket szólította fel, hogy nyilatkozzanak Oroszvár sorsáról. De mielőtt bármilyen választ küldhettek volna, ugyanezen hatóságok internálták az összes komáromi bencés szerzetest. És mert nem jött válasz, „saját belátásuk szerint döntöttek”, vagyis a Benes-dekrétumra hivatkozva elkobozták a kastélyt, mondván az a „magyar nemzetiségű belga királyi hercegnő” tulajdona volt. Agyrém.
A birtok területe ma 1200 hektár a Duna bal, és egy másik 1200 hektár a Duna jobb partján erdők és termőterületek formájában. Ez lenne most bencés tulajdon a kastély és környéke mellett, amennyiben a végrendelet szerint járna el a szlovák állam.
Helyett, jó negyven évre a SLUK, vagyis a Szlovák Népművészeti Együttes nevű szervezet kezébe adta a kastélyt, ahonnan aztán átkerült a témában kicsit kevésbé reménytelen Szlovák Nemzeti Galéria kezelésébe. 1987-ben kezdték meg – 1909 után először(!) – a most is elvileg zajló felújításokat. Az 38 éve volt. A kápolnát egy, szakmai körökben elég jó hírű, lengyel műemlékfelújító vállalkozás hozta rendbe valamikor a nyolcvanas évek végén, annak az épületrésznek a nagyjából 80%-át temperálják. Ennek, és a területet őrző kutyák etetésének költsége volt évtizedekig a szlovák kormányhivatal egyetlen, az oroszvári kastélyra költött kiadása.
Közben, 2002 és 2013 közt lezajlott a per a szlovák állam és a Szent Benedek Rend között, az eredmény ismert. A szlovákok nem ismerik el a végrendelet legalitását, a Benes-dekrétumra, és az abban megfogalmazott abszurdumra hivatkozva szlovák vagyonként tekintenek Oroszvárra, és a végrendeletben megnevezett, hozzá tartozó birtokrészekre. 2020 körül mintha lendületet vett volna a felújítás: lezajlott a közbeszerzés, elkészültek a helyenként dermesztően ízléstelen, tervezett belső kialakításokat bemutató computer animációk, történtek hangzatos sajtótájékoztatók, születtek új számítások, és persze új, sorrendben vagy huszadik határidő, amikorra elkészül majd a soha el nem kezdett felújítás. Annyi történt, hogy kiirtottak évszázados fákat, felszántották a kastély közvetlen környezetét, teleszórták a parkot munkagépekkel és szeméttel, de munkavégzés az nem látszik, pedig megint eltelt 5 év. A tervekben mindenütt szerepel a cselédházak felújítása, amik helyén most egy termetes kráter tátong. Van fent a világhálón néhány drónnal készült, kiváló film a közelmúltból, szegény cselédházak eséllyel összedőltek maguktól. Kész csoda, hogy a kastély még áll.
A mostani elképzelések szerint a kastély a szlovák kormány kizárólagos használatú, reprezentációs célokat szolgáló épülete lesz, jelen tervek szerint 2029-ben, ha és amennyiben nem csak imitálják a felújítást, ahogy azt teszik 38 éve. Múzeumi használat fel sem merül, vagyis soha az életben nem lesz látogatható. A park elvileg igen, de vannak kétségeim. Pedig szívesen sétálnék a platánok alatt, minden évszakban gyönyörűek. Megnézném a hajdan víztoronyként épült és használt, a mai térképeken érthetetlen okokból minaretként jelzett, szintén windsori hangulatú tornyot is, ami szintén a parkban áll valahol. Kipucolhatnák a Duna kis holtágát is, ránézésre 80 éve nem történt ilyesmi.
Szép, szomorú hely Oroszvár, meseszép kincs, ami elveszett ugyan, de mesél, ha az ember figyel…
Forrás:
Helyszínbejárás 2015, 2025
https://adt.arcanum.com/hu/view/Honismeret_2008/?query=Oroszvár&pg=309&layout=s
https://adt.arcanum.com/hu/view/EPTUD_07/?query=Oroszvár&pg=438&layout=s
https://adt.arcanum.com/hu/view/PestiHirlap_1912_09/?query=portugál+király+Oroszváron&pg=1120&layout=s
https://adt.arcanum.com/hu/view/UjSzo_2014_01/?query=Oroszvár+kastély+park&pg=101&layout=s
https://adt.arcanum.com/hu/view/Hirlap_1947-4/?query=Oroszvár+kastély+park&pg=128&layout=s
https://adt.arcanum.com/hu/view/OrszagVilag_1905_1/?query=Oroszvár+kastély+park&pg=357&layout=s
https://adt.arcanum.com/hu/view/BudapestiHirlap_1914_06/?query=Oroszvár+kastély+park&pg=363&layout=s
https://adt.arcanum.com/hu/view/RevaiLexikon_14/?query=Oroszvár+kastély+park&pg=825&layout=s
https://adt.arcanum.com/hu/view/VasarnapiUjsag_1913/?query=Oroszvár+kastély+park&pg=798&layout=s
https://adt.arcanum.com/hu/view/Honismeret_2008/?query=Oroszvár+kastély+park&pg=309&layout=s
https://ma7.sk/tajaink/okokozpont-lesz-a-dunacsuni-kastelybol
https://adt.arcanum.com/hu/view/UjSzo_1996_07/?query=Oroszvár+kastély+park&pg=16&layout=s
https://adt.arcanum.com/hu/view/BudapestiHirlap_1912_10/?query=Oroszvár+kastély+park&pg=439&layout=s
https://adt.arcanum.com/hu/view/VasarnapiUjsag_1873/?query=Oroszvár+kastély+park&pg=611&layout=s
https://ma7.sk/aktualis/lehet-e-precedens-oroszvar-esete
https://zamek-hluboka.cz/en/photogalleries
https://real.mtak.hu/19814/1/ars2_sisa.pdf
https://en.wikipedia.org/wiki/Sir_Richard_Strachan,_6th_Baronet
https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Sir_Richard_Strachan,_6th_Baronet
https://www.geni.com/people/Louisa-Dillon-marchesa-della-Salza/6000000033246645827
https://en.wikipedia.org/wiki/Johann_Adolf_II_of_Schwarzenberg
https://habsburgottoalapitvany.hu/wp-content/uploads/2023/11/Lonyayak_vilaga_webre_FG.pdf
0 hozzászólás