Erdőszéli otthon

Szerző: | 2019. máj. 1. | Blog

 

Szemben az eddig megosztott hűvösvölgyi történetekkel, ez a ház tökéletesen jó kezekben és karban van. Gyönyörörű úgy, ahogy van. Talán a legszebb, amit az utóbbi időben láttam, és végre nincs semmi, amitől az embernek összeszorulna a szíve. Sehol sem rohad, nincs oda nem illő hozzáépítés, rombolás, elhanyagoltság. Túl első évszázadán olyan szép, amilyennek megépült, ami Budapesten maga a csoda.

Szalonka utca – Páfrány utca sarok, ismét. Esős, koratavaszi napon sétáltam itt először, amikor egy elképesztően szépen faragott fakapura lettem figyelmes. Nem új – ilyent már nem nagyon tudnak –  de áll, sőt, zárja is eredetinek tűnik. Kerítése is nagyrészt megvan, de a ház mögötte gyanúsan nem az, amit anno őrizhetett. És lőn, a régi ház feljebb, beljebb az erdő fele, a dombon áll, platánok őrzik, kovácsoltvas korlátos terasszal, gazdagon faragott verandával kényeszteti mindenkori boldog lakóit.

fullsizeoutput_7dcNGZ4UobHRn6FhIg6AKoAXA

A mai címén Szalonka utca 2a tervezője egy bizonyos Harminc M. Mihály, róla azt lehet tudni,hogy hosszú élete alatt (1869-1964) több, mint 300 épületet tervezett a Monarchia utódállamaiban és a szomszédos országokban Szerbiától Ukrajnáig. Jól alkalmazkodott a megrendelők és a helyi szokások elvárásaihoz, “eklektikusan alkotó, alkalmazkodni tudó művész volt, épületeiben ugyanúgy fellelhető a történelmi stílusok öröksége, mint a modern, funkcionális törekvések.” – olvasható egy, az építészre emlékező szakmai beszélgetés és könyvbemutató ismertetőjében az epiteszforum.hu oldalán. A sokoldalú és rendkívül sokat tervező építész mindennek ellenére nem egy ismert név, az utókor nem sokat tud az általa tervezett házakról.

A Párkány utcai villa építésének éve 1902, az építtető „Nagyságos Toldi Lajos úr és neje”. Az első terveken feljegyezték, hogy a különös nevű Hehurich János faragta a melléképületet, talán a kaput is? Nagy ház épült már első körben is, aztán többször, több későbbi tulajdonos növelte még az alapterületet. 1902-ben négy, egyenként 20-30 négyzetméteres szoba épült, fürdő, konyha, kamra plusz persze, a pincében mosókonyha, meg egy szoba-konyha a személyzetnek, a kertbe fáskamra és, ahogy az első terveken olvasható: „tyukoll”. 🙂 Mert 1902-ben igazi kalandtúra lehetett felköltözni a hegyre, az erdőbe. Piac, boltok messze, utak alig, autók keveseknek, és a villamospálya ugyan megépült 1900 januárjában, de a járat csak 1918-ban indult el. A Páfrány utcát térképen először 1908-ban jelölték.

cOX6PpzlT2yfRt0hSWA3rA

A kapu kovácsoltvasa a félkör terasz korlátján köszön vissza…..

dW4iK+hER3Oe%tEI2owGOA

Toldi Lajos úr egyébként könyvkereskedő volt, üzlete a Fő utca 2-ben volt, lakása pedig onnan pár méterre, a Vár aljában, az Albrecht főherceg út, vagyis a mai Hunyadi János út 7 alatt. Ezt a mézeskalácsházat nyaralónak szánta, ahogy a környék villáit általában.

fullsizeoutput_7dbZWfjICveStaLw1zJY7QTxw

1917-ben új tulajdonosa lesz a szép, erdei laknak. A Balassa testvérek, Ferenc, aki likőrgyáros, és Béla, aki orvos volt, és a Teréz körúton rendelt, 1921-ben némileg átalakítja az akkori Páfrány utca 19-et.

1736

12320

Ekkor „toldalékban az első emeleten egy toronyszoba és nyitott terasz, a földszinten üvegezett veranda, az alagsorban konyha, kamra. Különálló „üvegház” is épül ekkor, benne két „virágház”, egy munkaterem és kazánház. 1918-as a veranda toldalék és egy különálló növényház! 1923-ban még a Balassa testvérek emeletet húznak az eddig sem kicsi házra, amelyben egy képtárat rendeztek be.

KcTOm066RpGcbDeQn+Ougw

fullsizeoutput_741

M+S3GyU+RGuDsF7FErpG2Q

XUrqVuHtTn2+a6BqY9O28g

Az átalakítások során a ház közepén lévő 2 nagy szobát ebédlővé alakítják, az így közel 60 négyzetméteres teret a a loggiából átalakított terasz tette még nagyobbá. Az eddigi verandából előtér, a loggiából félkör alakú terasz lett.

Clwb7N65RjK+t2qAw6QNvg

1941-ben az új tolajdonos Hoffmann Ferenc képkereskedő 3 lakásossá alakítja a házat: a földszinten egy négy és egy kétszobás lakás születik, az emeleten egy külön kétszobás lakrész kialakításáról szólnak a tervek.

C5hBiPEDRgepACQXPQd32w

A háború utáni engedélyezési kérelmek és tervek belső átalakításokról szólnak, de egyik sem érintette a villa külső megjelenését. Sehol egy hullámpala, kutyaól tetőablak, igénytelen részlet. Üdítő kivétel, hogy még az öreg platánfák is megmaradhattak végig, a viharos huszadik században, sőt, a mai gyászos fakivágásos időket is túlélni látszanak. Úgy szép ez a ház ahogy van, minden részletében és egészében. Milyen jó, hogy ilyen is van.

Források:

Helyszínbejárás

Budapest Történeti Levéltár

https://epiteszforum.hu/harminc-m-mihaly-a-szlovak-epiteszet-atyja–kiallitas-es-konyvbemutato

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_14_1902-1903/?pg=740&layout=s&query=Toldi%20Lajos

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_27_1916/?pg=757&layout=s&query=Balassa%20Ferenc

https://hu.wikipedia.org/wiki/56-os_villamos_(Budapest)

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_13_1901-1902/?pg=1709&layout=s&query=Toldi%20Lajos

 

 

 

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Kategóriák