Budapest századfordulós házait csodálni még fénykorukon bőven túl is örök örömforrás, ezzel a hasonszőr érdeklődéssel megáldott bloggerek sora, a városi sétákat meghonosító, és azokra örömmel járó, érdeklődő tömegek is (hogy az jó Isten áldja meg őket mind a két kezével) egyet tudnak velem érteni.
A Vágó testvérek neve hamar feltűnik az ember lányának, ha a huszadik század legelején épült bérházak terveibe botlik a levéltárban, a házak látványa, részletgazdagsága még a gyakran méltatlan mai állapotok dacára is lenyűgöző. Az első ilyen élményem talán az Árkád Bazár épülete volt épp egy évtizede, a legutolsó pedig a sokáig bakancslistás, végre megcsodálhatott Gutenberg-otthon. Ez utóbbi volt az első, komoly fővárosi megbízása az akkor ismeretlen, nem sokkal előtte diplomázott és közös irodájukat épp csak megnyitó 28 és 30 éves testvérpárnak. Vágó László és Vágó József építészirodája 1902-től 1911-ig virágzott, mielőtt külön utakon kezdtek volna járni, megtartva a régi minőséget és ízlést, amit ma nem győzünk csodálni.
A már önállóan dolgozó Vágó László keze alatt 1911-ben születtek meg annak a bérház párnak a tervei is, amelyből ugyan mindkettő áll még Budán, mégis hiába keressük a régi képek alapján. A nagyobbik épülettömb szépen ívelt falait, hatemeletes, három utcára néző, sok terasszal, sgraffito technikával készített homlokzati frízekkel, több, vélhetően gyönyörű és kényelmes, tetőtéri műteremlakással is büszkélkedő, óriási épületét sikerült a háborús sérülések után úgy felújítani, és egyúttal arctalanítani, hogy teljesen eltűnt, gyakorlatilag egy kockaház lett belőle. És akkor még nem beszéltünk a tetőteraszokról, amelyek már a leírások, pláne a korabeli képek alapján a műfaj legklasszabbjai lehettek a városban.
…anno…(Forrás: Fortepán)
…és ma (saját kép)
Bevett szokás volt a virágzó szecesszió korában, hogy mindenféle vállalkozás, így az építőiparban pláne otthonosan mozgó építészek befektetés céljából vettek telket Pesten és Budán, arra saját tervezésű házat építettek egy remek kollégákból álló, magas minőségben dolgozó csapattal, abban maguknak kényelmes műteremlakást rendeztek be, a többi lakást meg természetesen kiadták.
Ez történt itt is. Vágó László itt két háznyi telket vett meg özvegy gróf Pálffy Andorné született gróf Almásy Melanietól 1910-ben 120 810 koronáért. A tervek 1911-ben születtek, a két, egymás mellett álló, eredetileg Attila körút 2a és 2b, címen jegyzett, mai címükön Attila út 35 és 37-es ház 1912-ben, más források szerint 1914-ben készült el.
Az eredeti tervek fent vannak az Arcanum aranyat érő oldalán, ott könnyedén kibogarászhatóak az eredeti lakásméretek. A régi arculatot ma is, legalább nyomokban őrző 37-es számú ház volt a kisebbik, itt a kettő, illetve három szobás lakások voltak többségben, szintenként összesen 7, a nagyobbikba emeletenként hat lakás épült. A mai Dózsa György tér felé eső, sarokra épült blokkban is ezek a lakásméretek domináltak, de a sarkokra épültek nagyobb, 5 szoba-hall-cselédszoba felosztású, magasabb presztízsű lakások is.
Attila út 37 ma
Előtér
…és részletei
Lépcsőforduló a 37-ben
Lépcsőházi részletek
Attila út 35 ma
A tetőtér
A régi tervek azt is megmutatják, hogy használta ki az ügyes tervező a hatalmas tetőtér lehetőségeit. 1926-ban módosított tervek születtek, és ezáltal nem csak egy, hanem három műteremlakás épült ide: két kisebb, 2-2 szobával és 1-1, egyenként 36nm-es műteremmel a főhomlokzat felé, és egy nagyobb, a hátsó, Vár felé néző sarokra két, egyenként 57, és 66 nm-es műteremmel, és egy 25 négyzetméteres, sarok tetőterasszal. És ez még nem a leírás vége. A tetőteraszon rengeteg növény volt, és gipsz és bronz szobrok Stróbl Alajos, Istók János, Markup Béla ás Radnai Béla műhelyeibő. Volt a teraszon úszómedence is, és persze szédítő kilátás.
A Magyar Iparművészet 1926-ban így ír Vágó László tetőtéri oázisáról:
„Vágó László építész tervei alapján még a háború előtt épült Attilakörúti hatemeletes bérházában egyéni és hivatásbeli szükségleteinek teljesen megfelelő otthont és irodát rendezett be magának. Minthogy hivatása a nyári hónapokban is a fővároshoz köti, úgy oldotta meg házának legmagasabban fekvő emeletét, hogy ott tágas irodájából terrasza legyen, melyre közvetlenül léphet dolgozószobájából, illetve irodájából, amely dús növényzetével, pormentes levegőjével, nagy fürdőmedencéjével és messzenyíló kilátásával teljesen pótolja a kertet. Megszívlelni való példaként mutatjuk be a háztető egy részének ilyetén megoldását, mely nemcsak egészségügyi szempontból figyelemreméltó, hanem esztétikai élvezetet is nyújt. (..)”
Híres lakók
Mindez fényképeken túl festményeken is megcsodálható. Vaszary János képén például, aki élete utolsó évtizedében élt itt, ha nem Tatán tartózkodott, és úgy tűnik, itt is halt meg 1939-ben. A leírások szerint nem műteremlakása volt, de feljárhatott festeni a teraszra, hála Istennek.
Forrás: https://www.facebook.com/kieselbach/posts/
Ha már érdekes lakókról beszélünk: Itt élt Ady Endre testvére is a harmincas években, dr. Ady Lajos, „tanügyi főtanácsadó, a debreceni tankerület volt királyi főigazgatója”, ahogy az 1939-es budapesti telefonkönyvben olvasható. A cím ugyan meglepő, Szent János tér 1, de a Fortepán egyik, egyébként a Vörös Hadsereg által készített, rendkívül megrázó, ostrom utáni képe, amin a mai 37-es szám látható, megerősíti a tényt, hogy ezen a címen is jegyezték ezt az épületet. 1937-ben itt látogatta meg őt az édesanyjuk, aki itt is halt meg.
De a legérdekesebb lakó az anno Attila körút 2b, ma 37-ben, akire tábla is emlékeztet, Bajcsy-Zsilinszky Endre volt.
„Március 19-én reggel 9 óra tájban egy „Pol” jelzésű sárga színű német Gestapo-kocsi érkezett Zsilinszky Szent János téri lakása elé. Felfegyverzett SS-legények ültek benne. Egyenesen Bajcsy- Zsilinszky lakása felé tartottak és viharos erővel nyomták meg az ajtó csengőjét. Bajcsy-Zsilinszkyné kérdésére nem tagadták, hogy a német rendőrségtől jöttek. Azt mondták, a „képviselő urat keresik”. Bajcsy-Zsilinszkykéső este jött haza, néhány barátjával tanácskozott arról, hogy miként kellene az ellenállást megszervezni. Még aludt, de amikor felesége felköltötte, természetesen nyomban tisztában volt a helyzettel. Telefonon kért a főkapitányságtól védelmet, itt azonban közölték, hogy ez nincs módjukban, mert ők is meg vannak szállva. A képviselő ekkor elővette a pisztolyát és kilőtt az ajtón, megsebesítve egy SS-legényt. A nácik nem voltak felkészülve a fegyveres ellenállásra és erősítésért küldtek. Amikor ez megjött, sorozatot lőttek be a zárt ajtón keresztül. Bajcsy-Zsilinszky addig lőtt, amíg töltény volt a zárban. Közben ő maga is megsebesült, has- és vállövést kapott. A betört ajtón berontottak a nácik. Bajcsy-Zsilinszky, amikor már nem volt több tölténye, odavágta pisztolyát a nácik lábai elé. Ezek megbilincselték a sebesült és vérző embert és a ház előtt várakozó gépkocsiba tuszkolták. A lövöldözés zajára az utcán összegyűlt tömeg néma megdöbbenéssel szemlélte a történteket. Március 19-én ő voltaz egyetlen ember, aki kezében fegyverrel állt ellen a náci megszállóknak.” írta 1975-ben a Kanadai Magyar Munkás Újszó.
Az itt leírt letartóztatása után még elengedték a németek Bajcsy-Zsilinszkyt a magyar kormány kérésére nem sokkal a kiugrási kísérlet előtt, október 11-én. Másodszorra az Andrássy út 29-ből vitték el, Tartsay Vilmos anyósának lakásából a híres és szomorúan végződött Tartsay-féle összeesküvés lebukásakor 1944 november 22-én. Minden résztvevőt a Margit körúti fogházban kínoztak és vertek, majd végeztek ki. Csak Bajcsy-Zsilinszkyt vitték Sopronkőhidára, hogy 1944 december 24-én kivégezzék. A „budai terror házát” 1971-ben bontották le, helyén a Mammut 2 áll ma…
Több forrás szerint itt bérelt lakást egy rövid ideig Babits Mihály is, de én nem találtam erről sehol adatot.
A kevésbé, legalábbis számomra kevésbé ismert nevek listája a fénykorból felsorolja Gara Arnold és Lakatos Arthúr festőművészeket, a Bíró Sándor sonka nagykereskedőt, akinek sonkaraktára és kereskedése is volt a házban évtizedekig, dr. Ligeti Ármin orvost, Pollák Ernesztin „Pálma” virágkereskedését, a „Honvéd drogériát”, Csóry Nándor cipészt, Goldberger Izsák kereskedőt, és a mesebeli nevű hölgyeket: Fantó Fanny és Fántó Manóné dohánytőzsdést.
A házba fúródó repülőgép
1945-ös képek mindannyiunk retinájába beleégtek, bárhol is láttuk őket. Halványuló emlékeim szerint a szocializmusban kurrens történelemkönyvekben is látható volt: egy szögegyenes géptest, aminek eleje egy szép, budai bérház legfelső szintjében állt meg, orra beszorulva, mint mementó volt látható hónapokig, és képen millió helyen az elmúlt 80 évben.
Forrás: Fortepán, Vörös Hadsereg archívum
1945 februárjára a főváros légterébe berepülő német gépek többségét a Német Nemzetiszocialista Szövetség 16-18 éves önkéntesei vezették, hatalmas vérveszteségek árán. 73 gépből 32 el sem jutott Budapestre. A maradék 41 gép landoláskor összetört a Vérmezőn, ahol széttolták a géproncsokat az újak landolásakor, ilyenkor 14-16 éves gyerekkatonák sorfalat állva világították a Vérmező szélét folyamatos életveszélyben.
Az állandó orosz tűzben szűkülő ostromgyűrűben érkező német gépek egy idő után az 1936-ban lebontott városrész helyén kizöldült tabáni domboldalon nyitott szükségrepülőtéren próbáltak leszállni. Ez a gép is épp lisztet próbált eljuttatni a német és magyar, ostromgyűrűbe szorult bajtársaknak. A DFS-230-s típusú vitorlázógépet a 19 éves Georg Filius vezette. A folyamatos orosz tűzben megpördülhetett a gépe, és így fúródhatott az Attila krt. 2a hatodik emeleti lakásába. A becsapódás lefejezte a kamasz pilótát, esélye sem volt a túlélésre. A gép februártól augusztusig a ház hatodik emeletéből, lehetőséget adva rengeteg amatőr kép elkészültének.
A házba fúródott géproncsról készült képek akaratlanul az épület szépséges díszeinek utolsó pillanatait is megőrizték. És ezzel bizonyítékul szolgálnak arra, hogy a régi Tabán táncoló, szőlőt szüretelő polgárait ábrázoló, a Kőrösfői-Kriesch Aladár és Dudits Andor tervezte sgrafitto frízt, de a szépen ívelt zárt erkélyek sorát, a teraszkorlátokat és minden díszítőelemet meg lehetett volna menteni, nagy részük a becsapódás után is megmaradt, legalábbis javítható állapotban volt a háborús sérülések után is. Ehhez képest az épület teljes bontása is szóba került. A szomszédos, anno 2b, ma 37-es ház is komoly sérüléseket szenvedett, mégis sikerült úgy felújítani, hogy még a vakolatdíszek is visszakerülhettek.
Fortepán kép az Anno Attila körút 2b, ma Attila út 37 ostrom utáni állapotáról a Vörös Hadsereg archívumából
A lépcsőház korlátja, padlója, szép ívei, a bejárat kövezete és fala, a gang korlátai őrzik a fénykor nyomait, szépségét és nyomokban a hangulatát is. Az anno 2a, ma 35-ös ház teljes arctalanságra ítéltetett háború utáni felújításakor.
A nagyobbik háztömb art deco-s díszítései, eredeti arányai nyomtalanul tűntek el, jellegtelen kockaház lett, bár egy keskeny tetőterasza ma is néz a Várra.
Az eredeti tervek megvannak, egyszer talán a szándék is megszületik az egyszer volt csoda újra alkotásához. A 37-es ház lakói tisztában vannak mesélő házuk történetével és jelentőségével, a kukákat rejtő raktár utcára nyíló ajtaján építészet-és várostörténeti írás olvasható.
Forrás:
Helyszínbejárás 2026 március
https://adt.arcanum.com/hu/view/JelenkorPecs_1969_2/?query=Vágó+Pál+építész&pg=415&layout=s
https://adt.arcanum.com/hu/view/KanadaiMagyarMunkasUjszo_1975/?query=Bajcsy+Zsilinszky+Endre+lakása+1944&pg=35&layout=s
https://fortepan.hu/hu/photos/?q=Szent%20János%20tér%201
https://library.hungaricana.hu/hu/view/FszekCimNevTarak_20_019_03/?pg=33&layout=s&query=Ady%20Lajos
https://fortepan.hu/hu/photos/?id=52006https://maps.hungaricana.hu/hu/BFLTervtar/28163/view/?pg=2&bbox=-700%2C-7546%2C9776%2C-294
https://lechnerkozpont.hu/cikk/az-epitesz-tetoterasza
https://adt.arcanum.com/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_27_1916/?query=Attila+körút+2&pg=930&layout=s
https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarIparmuveszet_1926/?pg=188&layout=s&query=Vágó+László
https://hu.wikipedia.org/wiki/Vágó_László
Forrás: https://www.facebook.com/kieselbach/posts/69-t%C3%A9tel-vaszary-j%C3%A1nosm%C5%B1v%C3%A9szt%C3%A1rsas%C3%A1g-kil%C3%A1t%C3%A1s-a-m%C5%B1v%C3%A9sz-budai-m%C5%B1teremh%C3%A1z%C3%A1nak-tet%C5%91k/990265123143217/
https://zsido.com/vago-epiteszek-hagyateka-berhazakon-villakon-hosok-templomaig/
https://opac-nevter.pim.hu/record/-/record/PIM67760
https://fortepan.hu/hu/photos/?id=52006
https://kitores45.hu/historiak/attila-uti-hazba-csapodott-vitorlazogep/
https://www.facebook.com/groups/352180262650605/posts/1544519290083357/
https://hetifortepan.capacenter.hu/budapest-ostroma-80/ !!
https://adt.arcanum.com/hu/view/PestiNaplo_1939_04/?query=Vaszary+J%C3%A1nos+Attila+k%C3%B6r%C3%BAt+2&pg=369&layout=s
0 hozzászólás