Oázis a Kis-Sváb-hegyen

Kis-Sváb-hegy, déli lejtő. Jó sok kockaház van itt, amerre a szem ellát, társasházak az elmúlt három-négy évtized mérsékelten jóízlésű korszakából, de köztük megbújik még egy-két utolsó mohikán, régi idők őrzője, öreg fák, vadregényes kertek árnyékában, mindent túlélt, arányos, ízléses családi-és társasvillák, társasházak is páran. A megboldogult szocializmusban Martinovits-hegynek becézett budai domb csodával határos módon érintetlenül felejtett zöld csúcsára ha igyekszik az ember, előbb-utóbb a Határőr úton találja magát. És ha figyel, feltűnik a legszebb kerítés. Szürke, egyszerű, semmi stílzavar, semmi hivalkodás. … Olvasd tovább →

Erdőszéli otthon

  Szemben az eddig megosztott hűvösvölgyi történetekkel, ez a ház tökéletesen jó kezekben, és karban van. Gyönyörörű úgy, ahogy van. Talán a legszebb, amit az utóbbi időben láttam, és végre nincs semmi, amitől az embernek összeszorulna a szíve. Sehol sem rohad, nincs oda nem illő hozzáépítés, rombolás, elhanyagoltság. Túl első évszázadán olyan szép, amilyennek megépült, ami Budapesten maga a csoda. Szalonka utca – Páfrány utca sarok, ismét. Esős, koratavaszi napon sétáltam itt először, amikor egy elképesztően szépen faragott fakapura lettem … Olvasd tovább →

Árkay-villa parlagon

Gondoltam, megírom a történetét, mielőtt összedől. Lassan sorozat lesz az ilyen sorsú házakból. A Galántai utca csendes, keskeny mellékutca az Istenhegyi út és az Orbánhegyi út között, illetve folytatódik az Agárdi utcáig. A lejtősebbik részén, még az Orbánhegyivel való metszőpontja előtt, balkézre áll – már alig – a ház, amit már régóta nézegetek. Vajh’ mit vétett? Miért ennyire elhanyagolt, miért kell hagyni így lepusztulni? Élhető ház, sőt, romjaiban is gyönyörű villa. Ultramodern, a most hála Istennek ismét divatba jött Bauhaus … Olvasd tovább →

Bérház mese

20180224_102604

Rákóczi út. Sokat látott, lepusztult, forgalmas főútvonal. Gyalogosan közlekedni rajta nem egy élmény, inkább büntetés. Lehajtott fejjel, gyorsított léptekkel érdemes, így azonban végképp lemaradunk a fénykor itt felejtett tanúiról.  Vannak még mindig szép homlokzatok, a többség egységesen szürke, koszos, kopott, gondos, alapos felújítást rég nem remélő, szomorú bérház. Ilyen a 69-es számú is, amire egy kedves olvasóm, Ábrahám Zsuzsanna hívta fel a figyelmemet. A házzal való ismerkedést a Levéltárban kezdeni azért jó, mert előbb a hőskort látja az ember, ráadásul … Olvasd tovább →

A fény emléke – Gyulai Pál utca 16

20170803_104729

Egy nyári nap emléke. Forróságban reménykedtem, megnyílik a kiszemelt ház ajtaja. Csak mert az tervezte, akinek a házait keresem, kutatom, csodálom, lassan évek óta. Biztos szép, miért ne lenne az, még sosem ért csalódás. Ha mégis, nem az első rajzok, sokkal inkább az utókor trehánysága miatt. A Gyulai Pál utcában épp felújítás folyt, jó sok por, jó meleg, bár munkanap, sehol egy lélek. A félig üres városban még parkolóhely is akad, hihetetlen. És lőn, a kapu megnyílik, büszke, barátságos lakó … Olvasd tovább →

A titokzatos K.A. – Óra utca 14.

20170430_111412

  Eredetileg egy Diescher József tervezte házat próbáltam megtalálni a sokat csodált, kedves Istenhegyi út 88 mögött, az Adonis utca 4-es címen, de mert nem sikerült, gondoltam, elportyázom ismeretlenebb tájak felé. A Gyöngyvirág utcán is volt pár mesélőnek kinéző ház, de amin igazán megakadt a szemem, már lejjebb, az Óra utcában mosolygott rám. K.A. cirkalmas, tisztán olvasható monogram, régi, de stabilan álló kerítésen, amit egy fejetlen és egy ép angyalka őriz – látványosan nem tegnap óta. Kapu mögött kútféle dísz, … Olvasd tovább →

Villa kilátással

20170317_144645

Istenhegyi út. Széles, forgalmas meredély, az ember abban a reményben mássza meg – általában – hogy már mindjárt ott van az erdőben, már mindjárt madárdal, erdőszag, kutyák, futók veszik körül, és nem az autók, buszok, a város. Minél feljebb érünk, annál több a szép ház. A régi. Mindig eszembe jut, micsoda kaland lehetett itt építkezni mondjuk 1910-ben, vagy előbb. Utak alig, autók csak keveseknek, kellett hozzá némi megszállottság, de biztos kárpótolta őket a hely, a csend, a kilátás, az erdő. … Olvasd tovább →