Egy klinika emlékére

J+de67fMRymFfH2TVhvvgg

 

Mágnesként vonzanak azok a házak, amik rejtélyes okokból meg tudták őrizni eredeti rendeltetésük feliratait. Mint például a Károlyi kertre néző „Molnár és Moser Laboratóriuma” békebeli felirata, vagy az Árkád Bazár díszei. Ugyanilyen ritka kincs a Kéthly Anna térre néző egyszerű, elegáns, Nyár utcai ház emlékeztetője is: „Dr. Kopits Jenő Orthopédiai Intézete.”

91ZNklvPRgqGoJV5CLSwgw

Kopits doktor 1869-ben született Kaposváron és ortopéd szakorvos volt, akkori szóval a ma viccesen hangzó „testegyenészettel” foglalkozott Budapesten 1946-ban bekövetkezett haláláig. Pályája kezdetén az I. számú Sebészeti Klinikán dolgozott Dollinger Gyula professzor mellett, akinek szintén szép háza volt Pesten. 1898-ban indította saját praxisát, 1905-től volt a Stefánia gyerekkórház főorvosa. A csípőficam nemzetközi hírű szakértője volt, sokat írt a témában főleg németül. 1908-tól egyetemi tanár, 1919-től rendkívüli tanár, 1922-től egészségégügyi főtanácsosi cím tulajdonosa. Köztiszteletben álló, sikeres, és megbecsült orvosként épp 40 évesen kérte fel kora egyik divatos építészét, Kopeczek Györgyöt otthona és rendelője megtervezésére 1909-ben.

fullsizeoutput_716

fullsizeoutput_713

A Máramarosszéken született Kopeczek keresett építész volt Pesten, ő tervezte a szomszédos Wesselényi utca 17 alatti Czipészek Ipartestületi Székházát, és Budán a Szilágyi Dezső tér 4 alatti, meseszép homlokzati díszéről híres házat, ahol Bartók is lakott. Ami Kopits Jenőnek fontosabb lehetett viszont, hogy Kopeczek tervezte Kopits doktor szülőhelye, Kaposvár új, szecessziós városházát 1902-ben, és kastélyszerű vízműtelepét 1906-ban. Ezért kérhette fel, pesti házát Kopeczek tervezze meg.

fullsizeoutput_71b

Amikor először vettem kezembe a ház terveit is leesett az állam. Nem a szokásosan a mainál díszesebb, magas tetővel koronázott békebeli homlokzat látványa volt itt a csodálat tárgya, de még a nagyvonalú, elképesztő kényelemmel és igényességgel felszerelt, és feltételezhetően berendezett belső elrendezés sem. Hanem a tornaterem.

Igen, ez a ház anno, a második világháború pusztítása előtt egy komplett tornatermet rejtett falai mögött. Adott ugye a pince, a földszint, a kettő lakószint és a padlás. A pincébe házmesterlakás, egy három ablakos műhely, raktárak, fáskamrák szerepeltek az első terveken. Aztán emeletenként 1-1 tágas, kényelmes, polgári lakás, a padláson mosókonyha és további raktárak. Aztán 1910-ben módosultak a tervek, lévén a megrendelő orvos, a földszintre rendelő épül. Az utcára nyíló nagy ablakok mögé kerül a váró, a rendelő, mellé dolgozószoba, ezeket folyosó választja el a „fiúk” és „lányok” feliratú öltözőktől, és hátul a meglepetés: egy 14 x 9 méteres tornaterem központi fűtéssel, hátra még a műszereknek külön, tágas szoba is jut. A tornaterem parkettás volt, kupolaszerű üvegtetejét az Oetl Antal vasöntödében öntötték, ahol a Gresham, a Keleti Pályaudvar, a Vasudvar, a Hold utcai piac, a Haris-bazár vasmunkái is készültek, többek között. Az emeleteken egy-egy, egyenként 9 szobás lakás épült, hatalmas ebédlővel, olvasószobával, olyan kényelemmel, tágas terekkel, amit ma itt, Erzsébetváros közepén elképzelni is nehéz. A pincébe Dobó Ede úr könyvkötő műhelye kerül, 1911-ben kapott engedélyt elektromotor beépítésére.

Aztán jó húsz év elteltével Kopits doktor átalakíttatja szép házát, ezúttal is híres építésszel dolgozik: Hoepfner Guidó írja alá az 1933-as rajzokat.fullsizeoutput_71c

Hoepfner Guidóról azt érdemes tudni, hogy felvidéki szász volt, Szepesváralján született. A papája volt alapító igazgatója a Szepesi Hitelbanknak, amely bank kezelésében álltak 1897-től a különösen Trianon után népszerű tátrai üdülőhelyek. Így tervezhette Hoepfner meg az összes, a XX. század elején épült meseszép szállodát például Csorbatón, Ótátrafüreden, Tátrafüreden, Tátralomnicon. A pesti egyetemet 1891-ben végezte el, először Hauszmann mellett dolgozott a Királyi Palota nagyszabású átépítésén. Ő tervezte a most épp újjászülető Lovardát, és a hozzá anno tartozó istállót, meg a Várkert dísze Pálmaházat, és “Magyar Parasztházat”, amiket aztán elsöpört az ostrom. Az 1920-as években minden szakmai szervezetnek tagja, vagy vezetője volt, sőt, 1932-ben felsőházi tag lett. Áll pár szép háza a városban: a Horánszky utca 12, a Krúdy utca 14, az Eisele-villa a Benczúr utca 46 latt, a csodás Bayer-villa a Gellérthegy oldalában a Minerva utca 3b-ben, saját háza is a pasaréti Csévi utca 14-ben volt.

1933-ban Hoepfner tervei alapján mindkét nagy lakást kettéválasztják, így is bőven kényelmes otthonokat hozva létre. Kisebb lett a tornaterem, hátul külön vizsgálókat választanak le belőle. Az eddigi öltözők helyére kerül a rendelő, az utcai ablakok mögé pedig egy másik, vélhetően szintén gyönyörű lakás születik.

A háború utáni engedélyek a szokásosan keserves társbérletekről, és az eddigieknél jóval drasztikusabb lakásleválasztásokról szólnak. Érdekes módon az ostrom utáni első lakásátalakítás a padlástérről szól, pedig a meredek, díszes tetőt elsodorta a háború. Ahogy a gyógyítást szolgáló, vélhetően különlegesen igényes tornaterem is szőrén-szálán eltűnt. Helyén ugyan zöld, de teljesen elhanyagolt bozót van, a szomszédból idenyíló, szívet melengető oázis, az „Anyám szerint” nevű hangulatos kis reggeliző használja és gondozza szívvel-lélekkel a  zöld sziget egy szegletét, vendégei nem kis örömére.

 

J+de67fMRymFfH2TVhvvgg

Kpm9zPXMStebaQCF%UpZ2Q9Ge0VTFeS0CBtnyfBG07%AA híres doktornak megadatott, hogy élete végéig lakhatta szép és kényelmes Nyár utca 22 alatti házát. Ugyan megérte szegény a világégést, az ostrom poklát, de a ház elvesztését legalább nem. Ma, a csengők számából ítélve 10 család lakja ezt az régen kivételesnek épült, elegáns szecessziós házat, belül ma dísztelen, hátul elvadult, különleges múltjára a homlokzat falába gondos kezek által, 110 éve beillesztett táblán kívül semmi nem emlékeztet.

Update: Most kaptam a hírt, hogy a hátsó udvart sok év után végre – az kis kávéház javaslatára – kipucolták, beültették, gondozott, szép kert lett a dzsungel helyén. Éljen-éljen! 🙂

Forrás:

Helyszínbejárás 2019 február

Budapest Történeti Levéltár

https://www.kozterkep.hu/~/21331/Kopits_Jeno_csaladi_sirboltja_Budapest_1927.

htmlhttp://intezet.nori.gov.hu/national-tombs/budapest/fiumei-uti-temeto/kopits-jeno/

Békebeli kassai építészet – Hadik András előadása

Neobarokk ikerpár

IMG_0025

IMG_0132Egész véletlenül keveredtem a Retek utcai ház szép kapuja elé. Az egész ház szép, napfény-sárga, nagy sarokház, és csodák csodája, még a kapuja is megúszta az elmúlt évszázadot, különösen annak hatvanas éveit, amikor az ilyes szépségeket arctalan rondákra volt divat cserélni. A kapu készítőjének nevét csodáltam épp, amikor egy kedves lakó beengedett. És akkor leesett az állam.

IMG_0114

IMG_0107

Mindig döbbenet a színes lépcsőházi üvegezés. Alapvetően is, mert kivitelezése mindig is drága volt, vagyis luxus, funkciója pedig a díszítés. Hogy jó legyen ide belépni, lakóként és látogatóként egyaránt. És főleg, hogy színt kapjon az egyébként félsötét lépcsőház, színt és színvonalat, itt igényes tervezéssel igényes otthonok épültek. A döbbenet másik oka, hogy megmaradt. Volt ugye egy rémes, hosszú, a kitörés folytán itt még az átlagosnál is véresebb világháborús ostrom, volt ’56, utána pénztelenség, oda nem figyelés, az ilyes értékekre érzéketlen jó pár évtized. És mégis, itt vannak a napsárga színben fürdő ablakok, gyönyörűen felújítva, általuk ünnep ide betérni. 1997-ben született a felújítás, mestermunka, Gonsales Gábor és Füri Anikó keze munkája. Nem sorolják Róth Miksa műhelyében készültek közé a Retek utca 33-35 ablakait, ami nem ront a szépségükön, de lehet, csalódást okoz pár lakónak. Elképesztő mennyiségű festett, ólombetétes ablakfelület maradt meg, még ajtókban is, ami tapasztalatom szerint elég ritka Pesten.

A kovácsoltvas a másik csoda a házban. Vélhetően a kapu és a belső korlátok ugyanazon mester munkái. Nincs jobb hirdetés egy utcai kapura helyezett táblánál:

fullsizeoutput_6b4

IMG_0003IMG_0121

„Teichner Ádám Budapest”. Teichner úr nemcsak lakatos volt, de iparművész. 1876-ban született, 10 évet élt és dolgozott Svájcban, Németországban és Franciaországban. 1904-től önálló mester Budapesten, de dolgozott Debrecenben is. 1925-ben lett ezüstkoszorús mester, a Retek utcai megrendelés a fénykorban érte.

IMG_0089IMG_0060

fullsizeoutput_6b2

IMG_0072
IMG_0088 IMG_0089 fullsizeoutput_6b1

Gót Jenő a tervező építész, az építés éve 1931, a megrendelő dr. Spitz Károly ügyvéd.  A Vállalkozók Lapjában cikk jelent meg „Egy békebeli építkezés a Retek uccában” címmel, amit aztán dr. Bierbauer Virgil http://www.meselohazak.hu/ a Tér és Formában éles kritikával támadott meg.

„A csendes Buda járókelői sokat beszélnek mostanában a Retek ucca 33—35. szám alatti úgy méreteire, mint kivitelére nézve impozáns bérpalotáról, amely a boldog békeidők szolid és szemre is tetszetős építkezéseinek emlékeit idézi vissza… Az építkezésnél mindvégig érvényre jutott a műépítésznek (Gót Jenő) az az állandóan hangoztatott elve, hogyha épít, akkor csak olyan munkába fog bele, amelynél az építtető is biztosítja, hogy békebeli szociális és higiénikus követelményeknek 100%-ig megfelelő építményt hoz létre.”

Gót építész úr utóbbi megjegyzésére válaszul Bierbauer hosszan sorolja a „békeidők”, vagyis az 1930as éveket megelőző évtized valóban lendületes budapesti építkezéseinek erősen támadható higiénikus színvonalát, a hatóságok e téren tanúsított engedékenységét, és így a megépült házak kényelmét, egészséges mivoltát.

Gót Jenő tervezte Pesten a Nagy Ignác utca 14-es számú, szintén 5 emeletes bérházát, a kettő között annyi a hasonlóság, gyakorlatilag ikrek. Ugyanaz a sárga, neobarokk homlokzat, és – isteni szerencsével – ugyanaz a gazdag lépcsőház márvány lépcsőkkel, színes ablakokkal, kovácsoltvas korlátokkal, gyönyörű, nagyrészt eredeti kövezettel.

UavODFQOR4uPswfdg40CkQ

HmW9nduiSKmmo191da5A2w

znOeS2gkRniDxSNQhKr3HA

miIhwsFqQSqiPXtobU+7Ow

8XYAlabCQD+L5qsD52JGAg

eF53898ARse2CmPwJcm%fQ

 

Az anno Koháry, ma Nagy Ignác utcai ingatlan építésének éve 1933, a megrendelő bizonyos Beck Miksáné és Beck Józsefné, kiknek férjei selyem, csipke és rövidárukereskedők voltak az Ügynök utcában. A budai bérház saroktelek, kicsi kertet zár, Pesten meglepően nagy, és (sajnos) nem meglepően teljesen elhanyagolt belső kertre néznek a lépcsőházi ablakok sokkal több fénnyel árasztva el a szőnyegétől ugyan már rég megfosztott, de így is szép, eséllyel Zsolnay csempével keretezett lépcsősorokat. Közös pont, hogy a legfelső emeleti ablakokat sodorta el a háború, és hogy a legtöbb lakásajtó eredeti rácsozattal büszkélkedhet. Pesten nincs „névjegy” Teichner mestertől, de mert a korlátok szinte egyformák, könnyen lehet, hogy ugyanaz kovácsolta őket.

oNN3WKXGQMmCIsXyxj5dLA

A padlózat érdemel még figyelmet, ez a legmodernebb részlet mindkét házon. A falakon füstös kék csempe, a helyenként hiányzó részeket ízlésesen pótolták mindkét háznál.

Ij4%cvp9SXuU0osJw%KFKA

YffrZp0pS%OXMDXFF2QXkQ
fFl92zBaSi+ots7MqAKKVg

 

A házak pincével alagsorral, és eredetileg 5 emelettel épültek, a padláson anno a mosókonyha-mángorló páros foglalt helyet. A Retek utcában 2 és 3 szoba-hall-cselédszoba elrendezésű lakások épültek emeletenként, a legszebbek a sarokra, 5×6.5méteres, félköríves sarokszobákkal. A háború utáni kérelmek és engedélyek szokásosan keserves lakás leválasztásokról, társbérletekről szólnak.

Öröm látni, hogy létezik olyan is Budapesten, hogy színvonalas felújítás.

Köszönet a barátságos lakóknak, akik ezekbe a házakba beengedtek, méltán büszkék szép otthonukra.

 

Forrás:

Helyszínbejárás 2019 február

Budapest Történeti Levéltár

https://artportal.hu/lexikon-muvesz/gonzales-gabor-4642/

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_29_1928/?pg=0&layout=s

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/TERESFORMA_1931/?pg=398&layout=s

 

Villa-sors az Istenhegyen

H2CQk0C3SDa4%apf2Vb4Hg

 

Istenhegyi út. Hegyi meredély, főútvonal, busszal, porral, zajjal. Áll még itt néhány utolsó mohikán, villák, mik őrzik a fénykor csöndjét, eleganciáját. A nyolcas szám úgy látszik, nem hoz szerencsét, kedvencem, a 88-as az összedőlés határán, a 78-as számból csak a gyönyörű kapu maradt. A 8-as szám még áll, de a kerítésén pompázó, e villa helyére pályázó egyen-luxus-kockalakótelep hirdetése szerint már nem sokáig. Évek óta látványosan gazdátlan, üres, ablakai bedeszkázva, vakolat nyomokban, kertje elvadulva, az utóbbi hónapokban pedig szép kovácsoltvassal díszített, főbejárat feletti ablaka tárva-nyitva áll esőt-havat-szelet. Ezzel kiválóan gyorsítva a teljes lerohadást. Mindez Budapest közepén, az ország leggazdagabb kerületében, egy 7000 négyzetméteres, budai telken a XXI. században. Agyrém.+zVi27dTTFym1MWeXSoWfg PVyq9TE6QzqIcwIEM5dklg

Sajnos a Budapest Történeti Levéltár sem őriz sokat a házról, a régi tervek elvesztek. Györgyi Dénes nevét a muemlekem.hu írja, és azt is, szembetűnő a hasonlóság a debreceni Déri Múzeum épületével, és tényleg, az Istenhegyi út 8 a debreceni múzeum kicsinyített mása. És egyúttal szomorúbb. A kevés levéltári anyag Pollacsek Bernát nevét említi megrendelőként, az évszám 1924. Pollacsek úr feleségével, és  bizonyos Neumann Bertával együtt „angol és franczia női szabó iparüzlettulajdonosok” az 1922-23-as lakcímjegyzék szerint, boltjuk először a Dorottya utca 3-ban, később, 1940-ben a Bimbó út 39-ben volt. Befektetésnek építhették az Istenhegyi út eleji villát, hamarosan helyettük Kerekes Izsó, majd Hrehuss Pál neve szerepel tulajdonosként a feljegyzésekben.

A szocializmusban és utána változatos, a köz számára mérsékelten átlátható funkciókat nyert az egyébként meglehetősen nagy villa, ránézésre a hetvenes évek táján épülhettek a dermesztően igénytelen melléképületek. 2002-ben felmerült, köztársasági elnöki, illetve miniszterelnöki rezidenciaként való hasznosítása, aztán ezeket a terveket valamiért elvetették, az ezzel járó felújítás esélye akkor veszett el véglegesen. Utolsó funkciója napköziotthonos óvoda volt, igazi szocialista hasznosítás, de persze lehetne rosszabb is, például a pusztulás biztos az. Mindenesetre a pénz és hozzáértés teljes hiányában született hullámpala toldások az óvoda idejét idézik, az már a mélyrepülés kora.

fullsizeoutput_6bcyXBA8UgESUCFz2yMfHvYGAA müemlekem.hu 2009-ből értékes, eredeti belső részletek meglétéről mesél: „kandalló, rokokó tükör, díszrácsok” léteztek akkor még. Vajh megvannak-e még? És ha nemsokára(?) a műemléki védettség dacára megérkeznek a buldózerek, lesz-e, aki kimenti őket? És hova viszi majd? Ha és egyáltalán…

Mindenesetre megint egy kincs vész el, mi meg nyerünk egy arctalan lakótelepet. Beköltözik egy-kettő helyett 30-50 család, lesz tömeg, por, és zaj. A csöndre, eleganciára meg sem villa, sem fák, pláne ember nem emlékszik már….

Forrás: Helyszínbejárás 2019 február

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_28_1922-1923/?pg=563&layout=s&query=Pollacsek%20Bernát

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_29_1928/?pg=57&layout=s&query=Hrehuss%20Pál

http://muemlekem.hu/muemlek/show/-14013

https://www.asz.hu/storage/files/files/Összes%20jelentés/2002/0235j000.pdf?ctid=755

https://hu.wikipedia.org/wiki/Györgyi_Dénes

 

Árkay-villa parlagon

Gondoltam, megírom a történetét, mielőtt összedől. Lassan sorozat lesz az ilyen sorsú házakból.

CC0nmK76QG2PnzN5UCfwBQ

A Galántai utca csendes, keskeny mellékutca az Istenhegyi út és az Orbánhegyi út között, illetve folytatódik az Agárdi utcáig.

A lejtősebbik részén, még az Orbánhegyivel való metszőpontja előtt, balkézre áll – már alig – a ház, amit már régóta nézegetek. Vajh’ mit vétett? Miért ennyire elhanyagolt, miért kell hagyni így lepusztulni?

AcpWh5raRQiOdxgoZygXqw

Élhető ház, sőt, romjaiban is gyönyörű villa. Ultramodern, a most hála Istennek ismét divatba jött Bauhaus tökéletes példája. Kertje se túl nagy, se túl kicsi, bár lehet, volt nagyobb is a fénykorban. A kertben hátul szocialista bódé rogyadoz, ha az összedől, nem lesz kár érte.

A Budapest Történeti Levéltár iratai szerint először 1923-ban épült ház erre a telekre, az akkor még Névtelen utcai címre. A megrendelő bizonyos Szabó Sándor, a gyöngybetűs terveket Török Ignácz tervező jegyezte, a ház klasszikus mézeskalács házikó volt meredek tetővel, terméskő lábazattal, hátra hatalmas verandával. Az alagsorban a szokásos mosókonyha-mángorló páros, fáskamra, a földszinten 2 nagy szoba, veranda szolgálta boldog tulajdonosait. De nem sokáig.

1931 októberében született a modern terv az eredeti ház átépítéséről. A megrendelő bizonyos dr. makai Makay Dezső és felesége, a terveken pedig a két világháború közti idők egyik sztárépítésze, Árkay Bertalan aláírása van. Ha másért nem, csak ezért nem szabadna hagyni lábon rohadni ezt az ékszerdobozt.

Budapest felvirágzásához hozzájáruló első Árkay, Bertalan nagypapája, Sándor kovácsmester volt. Vagyis műlakatos iparművész. 1869-ben érkezett Pest-Budára, munkái megtalálhatóak a New York palotán, a Nyugati Pályaudvar épületén, a Dísz téren a régi Honvéd Főparancsnokság palotáján és a régi Erzsébet hídon is dolgozott, amit mi már sajnos csak képekről ismerünk. Árkay Sándor fia, Árkay Aladár már építész volt, nem is akármilyen.

1868-1932-ig élt, és elképesztő mennyiségű házat tervezett meg csak Budapesten. Fiatalon az osztrák színházépítő építészirodában, a Fellner és Hellmernél, majd Hauszmann Alajos irodájában dolgozott, mellette részt vett a királyi palota átépítésének hatalmas munkájában is. Aztán társult későbbi apósával, Kallina Mórral, vele a Budai Vigadót, és Szent Gellért emlékművét húzta fel a Gellérthegyen. Saját munkája a híresen merész szecessziós Babocsay-villa az Aréna, ma Dózsa György út 92/a-ban, amit nagyon hamar átépítettek mai, visszafogott képére. Ő tervezte a Fasori Református templomot, a Győr Gyárvárosi katolikus templomot, és egy csomó, főleg budai családi ház mellett a Bírák és Ügyészek telepét a Ráth György utca, Tóth Lőrinc utca, Istenhegyi út, Határőrút határolta területen. Három év alatt, 1910 és 1913 közt 37, azaz harminchét darab családi ház épült meg. Nincs köztük két egyforma, ahogy egyetlen szedett-vedett ház sem, mindegyik igényes, hangulatos, gyönyörű ház. A Keleti Károly utcában a Rákócziánum kápolnája is Árkay Aladár munkája, ahogy a híres, Városmajori Jézus Szíve Plébániatemplom, az utolsó munkája, fiával együtt tervezte, már Árkay Bertalan fejezte be a kivitelezést.

Árkay Bertalan már a legmodernebb avantgard képviselője. 1901 és 1971 közt élt, és a két háború közti legszebb bauhaus házak tervezői közt ismerjük. 1925-ben végzett a pesti Műegyetemen, majd Párizsban és Bécsben hallgatott építészetet. Apja halála után ő fejezte be a Városmajori Jézus Szíve plébániatemplomot, aminek ablakait felesége, Árkayné  Sztehlo Lili, a gyermekmentő Sztehlo Gábor unokatestvére készítette. Ő volt a két világháború között a legtöbbet foglalkoztatott építész, elképesztő mennyiségű, magas színvonalon tervezett és kivitelezett családi ház épült meg a tervei alapján. Ezek közé tartozik a Galántai utcai, ami egyébként egyetlen, Árkay Bertalan terveit tartalmazó felsorolásban sem szerepel.

A ház két, egymáshoz épült szögletes hasábból áll. A hegy felé épült rész az eredeti ház alapjait felhasználva épült, téglafalait jelzik a tervek. Elé épült egy, az utcáról ablaktalannak látszó kocka, ami azonban nagyon okosan, a napfény és a kert felé néző ablakokkal, tökéletes térkihasználással épült meg, az utcáról benéző idegenek előtt elrejtve a boldog lakók életét.

Az „új rész” legalsó szintjén épült egy nagy konyha, mellé mosókonyha, szárító, a „régi ház” aljába kamra, cselédszoba. A következő szintre az új részt teljes egészében egy nagy szoba foglalja el, a „régi részben” nappali, ebédlő kapcsolódott az „új” nagy szobájához. A legfelső szinten 2 tágas hálóból üvegfal-ajtó nyílt a másik házrészt koronázó, hatalmas teraszra. Mindezt fedett, tölgyfa lépcső kötötte össze, mi karzattal épült a gondos tervek szerint. Gyönyörű lehetett.

A ház a nedvesség ellen szigetelést kapott, vasbeton födémet, aszfalt réteglemezes és kovaföld hőszigeteléssel, ha jól bogarásztam a terveket, a legmodernebb anyagokat használták.

A harmincas évek második felében még Makay doktor épített át valamit, ami számottevő változást nem hozott. Aztán túlélt a ház egy háborút, ötven év kommunizmust, és most várja sorsa jobbra fordulását.

A mostani állapotok keservesek. Kopasz téglafalak merednek, a falak repedeznek, vakolat már mutatóban sincs sehol, kis hullámpala imitt-amott, de hozzáépítés nem látszik rajta, vagyis simán lábon rohad, nem változtattak rajta látszólag. „Csak” semmit sem költöttek rá kb. 80 éve. Életnek kevés nyoma, lehet, évek óta lakatlan.

Nehéz elképzelni, hogy olyan befektető veszi majd meg, aki nem lakóparkot, vagy nyolcszor ekkora társasházat képzel a ház helyére, és inkább megmenti ezt az eredeti Bauhaus remekművet. Biztos istentelen mennyiségű pénzbe kerül majd, de az is, megérné.

Forrás:

Helyszínbejárás 2019 február.

Budapest Történeti Levéltár

https://hu.wikipedia.org/wiki/Árkay_Aladár#/media/File:Árkay_Bertalan5.jpg

Építő elmék, sötét sorsok – Apostol utca

47317609_394343127775302_5802327725419003904_n

A Vasárnapi Újság 1904-es, hatalmas, kopottan is tekintélyes példányának egyik oldala tett kíváncsivá, keltette fel érdeklődésemet ez iránt a villa iránt. Vajh’ megvan-e még? És ha igen, felismerhető-e egyáltalán? Igencsak meglepődtem, hogy nemhogy megvan, de ez az a ház, amit annyit bámultam a Margit-hídon ácsorogva. Ha az ember Buda felé araszol, a soha el nem készülő szálloda-torzó mellett masszív, fehér falat lát. Nagy fehér tömb. Ennyi maradt a romantikus toronyból, ami büszke romantikával uralta Rózsadomb keleti oldalát  a XX. század első, villatörténetek szempontjából mindenképpen boldogabbik felében.

47317609_394343127775302_5802327725419003904_n

A Vasárnapi Újság 51.évfolyamának 41.száma másfél oldalas cikket szánt, hogy a tehetséges, a Fővárost életében virágzó vállalkozásaival, halála után pedig bőkezű adományaival gazdagító, épp 1904-ben elhunyt polgárára emlékezzen.

47264879_355744841844303_4738115896977915904_n

Neuschloss Ödön – vagy ahogy 1904-ben írta: Neuschlosz – családja Morvaországból származott, és fakereskedelemmel, faiparral foglalkozott emberemlékezet óta. Pestre a Felvidékről jöttek, először Újpesten telepedtek meg, Károlyi István birtokára 1832-ben költöztek. Az 1810-es budai tűzvész, majd az egész várost sújtó, 1838-as nagy, pesti árvíz után nagy szükség volt rendes faanyagra, és az azt megbízható minőségben beépíteni képes szakemberekre. Újpesten a Neuschloss család építette az első zsinagógát. A forradalom után költöztek be a Lipótvárosba, a Duna partjára. Újpesttől sem szakadtak el, 1851-53-ig Neuschloss Bernát volt Újpest főbírája – és egyúttal Lukács György filozófus dédnagypapája.

Lipótvárosban parkettagyáruk épült, ennek helyén született meg 1931 és 1935 között Budapest egyik legszebb közparkja, az első szent királyunk születésének 900. évfordulója, azaz 1937 óta Szent István nevén ismert park. A Neuschloss-gyár hírnevét vitte az 1885-ben átadott Rudas-fürdő nyugati szárnyának díszes lépcsője, a Hauszmann-féle átalakításkor a Budai Várba beépült összes ácsmunka, az 1885-ös Országos Kiállítás 30 épületének kivitelezése. Építési Vállalkozásuk híres volt az egész Monarchia területén, részt vettek a magyar vasúthálózat kiépítésében is, de leghíresebb megbízatásuk talán az 1896-os Milleniumi Kiállításra, először leginkább fából épült, Alpár Ignác tervezte Vajdahunyadvár kivitelezése volt.

Itt ismerte meg Neuschloss Ödön Alpár Ignácot és kérte fel budai villája tervezésére. A telekvásárlás éve 1891, a telek eredeti mérete  a mai sokszorosa  volt, azt testvérével és üzlettársával, Neuschloss Marczellel osztotta meg. A hajdani Apostol utca 11-et is Alpár Ignác tervezte, neoreneszánsz és neobarokk jegyekkel, eklektikus stílusban. Nagyobb volt, mint a szintén nem kicsi 13-as szám, lévén, szemben a családot nem alapító Ödönnel Marczell 5 gyereket nevelt fel. Stein Aurél, a világhírű Kelet-kutató pesti tartózkodásaikor leginkább itt, az Apostol utca 11-ben szállt meg. A ház súlyosan sérült a második világháborúban, 1948-ban lebontották.

Ödön házának központi csarnokáról Klösz György képét közli a Vasárnapi Újság: a mennyezetig fedi nemes fa burkolat, felül körbefutó karzatról nyilnak a szobák. Az villa külsejét a fénykorban „prágai stílusú” torony uralta, amit aztán persze letarolt az ostrom, és csonkán hagyott a leginkább igénytelen utókor.

47228537_2344366955635192_3890004489041608704_n

Szegény Ödön nem sokáig élvezhette meseszép villáját: a ház 1898-ra lett kész, ő meg 1904-ben meghalt. Végrendeletében örököseitől a villa eladását kérte, a várhatóan befolyó 250 000 koronát a hagyatékból másik 100 000-el kéretett megtoldani, hogy abból tüdőbeteg munkásoknak tüdőszanatórium épüljön. „A szanatórium egyszerűen, a czélnak megfelelő módon épüljön, s tágas legyen, 50-60 beteg munkás befogadására. „ (Vasárnapi Újság 1904/51./45) Ez sejteti a faipari munka erős hátulütőit is…

A házat előbb Politzer tőzsdetanácsos, majd 1934-ben egy másik, Neuschlosshoz hasonló tehetségű vállalkozó, Aschner Lipót vette meg, aki a villát némileg átalakította és modernizálta. Épült pár új szoba, lett központi fűtés, központi porszívó és étellift, a kertbe virágzó gyümölcsöst ültetett. Ez a gyümölcsös később bestiális gyilkosságról lett híres: Adolf Eichmann 1944 őszén állítólag itt ölt meg egy munkaszolgálatos fiatal magyar zsidó fiút.

Aschner Lipót 14 évesen állt be dolgozni Egger Béla – szintén újpesti – elektrotechnikai cégéhez. (Ahol egy darabig bádogosként dolgozott Ferdinánd Porsche is!). Aschner 22 évesen már aligazgató, 46 évesen kereskedelmi igazgató, 49 évesen pedig első vezérigazgatója az akkor már Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt.-nek. Ebből alakult a Tungsram-gyár, aminek nevét Aschner a volfrám angol megfelelőjéből (tungsten) és a német Wolfram szóból kreálta. Cégét bevezette az 1924-ben, a világ vezető világítástechnikai vállalatait összefogó kartellbe, amit 1931-től ő elnökölt. Ennek tagjai voltak az amerikai General Electrics, a holland Philips, a német Osram, a francia Compagnie des Lampes és persze a magyar Tungsam.

Aschner_Lipót

Faragó,_Géza_-_Poster_for_Tungsram_Light_Bulbs_(ca_1910)

1901-től Újpesten, a külső Váci úton laboratóriumok sorát hozta létre. A Tungsram 1936-ban 20 millió izzót gyártott. Aschner 1935-ben 2500 pengőt ajánlott fel Hóman Bálintnak – szigorúan névtelenül – oktatási célokra. Ezen kívül alapítványt hozott létre a József Nádor Műegyetem Atomfizikai tanszékének részére 300 ezer pengő értékben. Ő hívta Hajós Alfrédot Újpestre, hogy tervezzen stadiont, nem is akármilyent, ez volt Magyarország első vasbeton stadionja, amiben 200 fedett páholy és 20.000 férőhely várta a szurkolókat. Épített Aschner csónakházat, uszodát, munkáslakásokat, kultúrházat, üdülőket is – egy igazi, bőkezűen adakozó, a munkásaira gondosan odafigyelő nagyvállalkozó volt.

A megszállás első napján, 1944 március 19-én  dobták ki otthonából, helyére a magyarországi zsidóüldözés legfőbb irányítója, a hírhedt Adolf Eichmann költözött. A 72 éves Aschnert a Tungsram tulajdonosai hosszas tárgyalások és 100 000 frank váltságdíj kifizetése árán szabadították ki a lágerből, s menekítették előbb Bécsbe, majd Genfbe. A gyáráért aggodó Aschner 1947 nyarán azonban hazajött. Megtűrték a gyárban, és ő hitt benne, hogy még megmentheti. Beteg öregemberként dolgozhatott  egy rövid ideig. 1952 januárjában halt meg. Halálának híre sehol nem jelent meg, vagyonából semmit nem kapott vissza.

Újpesten Aschner Lipótról a közelmúltban teret neveztek el, emlékét több emléktábla őrzi.

A villa ma is áll, nagyrészt lélektelenül és igénytelenül átalakítva. Megmaradt kertje részben lekövezve parkolóként használatos, a megmaradt zöld részek éppen hogy keretezik a házat. A szomszédos házak szorosan, szinte ráépültek az öreg villára, annak semmilyen teret nem hagyva. Kár.

IMG_3466

IMG_3463

47197947_198523741097742_7305294759776485376_n

A Margit-hídról. Legújabb, alsó szomszédja jóvoltából már tényleg alig látszik a fehér torony torzója.

 

Írásom első verziója a Múlt-Kor magazin 2014. évfolyam tavaszi számában jelent meg.

Források:

Helyszínbejárás 2014 január, 2018 december

http://doktori.btk.elte.hu/lit/huszaghne/disszertacio.pdf

https://www.or-zse.hu/hirdetes/neuslossz2007.htm

https://mult-kor.hu/20060411_az_eichmannper_tortenete

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BME_EpitoIpar_1906/?pg=260&layout=s&query=Bierbauer

http://www.budaipolgar.hu/helytortenet/villa_Neuschlosz.html

https://books.google.hu/books?id=BBmVCgAAQBAJ&pg=PT112&lpg=PT112&dq=Politzer+Sándor+1909&source=bl&ots=sdTIa38Pae&sig=hd_7k16FjBS6o0xJJSnSD0GgIaM&hl=hu&sa=X&ved=2ahUKEwjswP-arubeAhUEFSwKHVphCx8Q6AEwAnoECAkQAQ#v=onepage&q=Politzer%20Sándor%201909&f=false

http://nol.hu/archivum/archiv-118206-99554

http://rabbi.zsinagoga.net/2013/01/27/o-volt-ujpest-varos-keze-szive-lelke-es-eletben-tartoja-eletmesek-xxii/

https://2.kerulet.ittlakunk.hu/bunesetek/120604/adolf-eichmann-magyar-zsidosag-gettositoja-es-deportaloja

 

Egy igazi királyi látogató – ismét Bartók Béla út 35

DSCN1574
Nyirkos, félsötét ködben, álmosító időben jól esik feltöltekezni a napfény emlékével. Pláne néhány szépséges szép ház látványával, amiket a közelmúltban volt szerencsém meglátogatni.
A Bartók Béla út egyik kevésbé ismert, meseszép titka a 35-ös ház 1914-ben épült bizonyos „Tekintetes Kraemer Géza úr és érdektársai” részére Nagy Izsó tervei szerint. 
 
 
 
A párosnak nem ez volt az egyetlen közös munkája: párhuzamosan épült a Déri Miksa utca 15. és ez a ház, akkori címén Fehérvári út 33. A budai helyszín sokkal elegánsabbnak számított, de a szép, sötétkék, lépcsőházi csempeborítás (Zsolnay?) mindkét házon visszaköszön. A Déry utcai ingatlannál az építész felesége is megjelenik tulajdonosként, Kraemer úr, ki civilben bankár volt, „csendestársként” erősítette az ottani a beruházás sikerét.
De kerüljünk beljebb….
 
 
A melléklépcsőt anno nőalakok őrizhették, akik kicsit megkoptak időközben…
 
 
 
…mert 100 év az mégiscsak 100 év….
 
 
…a főlépcsőház bejárata…
 
 
…és akiket hiába vártak haza…
 
 

Pillanatkép 1928-ból: ebben az évben – és feltételezhetően évtizedig előtte és utána – drogéria nyílt a Fehérvári-, majd Horthy Miklós útra Klein Sándor és Ziltz Lajos jóvoltából. Itt lakott Edelmann és társa fuvarosok, Endrey Sarolta tanárnő, Fejes Jenő gépészmérnök, Horváth Sándor honvéd alezredes, Makoldy József fővárosi főmérnök, Márkos Mózes százados, Perger János kőműves mester, dr. Rosin Sándor orvos és Szentmarjay Szávoszt Kálmán nyugalmazott százados. 

Az eredetileg 3-4-5-6 szobás lakásokkal épült, két lépcsőházas bérház gyönyörűen felújított állapotban van. Legszebb részei mintaszerűen mutatják, hogyan nézhetne ki Budapest, ha minden, mi régi, és szépnek épült, meg lenne becsülve. Ezért szép ez a város, legnagyobb vonzereje eklektikus építészeti részletei, általuk a világháború(ka)t megelőző idők hangulata.
 
Kiegészítés:
 
Dr. Sziklai Jánostól, aki ebben a házban született és nőtt föl, kaptam néhány érdekes, a ház építését, és tulajdonosait érintő információt. Például hogy bár valóban megszülettek a tervek 1914-ben, a ház nem épült meg, csak valamikor az 1920-as évek második felében, és ekkor már új tulajdonosai, Fischer József és felesége, Ehrlick Emília megrendelésére. Ezen emlékeknek némileg ellentmondanak a Nagy Tamás úrtól kapott, családi legendáriumból származó információk.
 
A belső udvart díszítő szoborpár Krivácsi Szűts Miklós art deco műve, mi kissé elüt az eklektikus, helyenként neobarokk hangulattól. Krivácsi Szűts Miklós szoborta – többek között – a Királyhágó tér 3 homlokzatát őrző ferences szerzetes alakját is.
 

Az itteni szobrokat helyből absztraktnak szánta a művész, nem az első száz év után tűnnek kopottnak. A szobrász úr itt is lakott, ahogy azt a ház másik ismerője, Nagy Tamás úr mesélte.

Nagy Tamás dédnagymamája Vajai Istvánné, született Perger Mária Halimbáról került Pestre, hogy ott az akkor még Fehérvári úton, a 12-es szám alatt lakó dúsgazdag, losonci származású dr. Fischer József családjának cselédje legyen. Hosszú évek hűséges szolgálata után ajánlotta fel Fischer úr Máriának, hogy új, az akkori származás szerint Fehérvári út 33 alatt épült szép házába házmesterként költözzön, lakást is kap majd a fizetés mellé.

karinti002

Perger Mária és unokája Vajai Kornélia a mai Bartók Béla út 35 hátsó lépcsőjénél

1915-ben költöztek be a szép, új házba. „Az valóban úri ház volt, orvosok, professzorok, mérnökök, művészek, katonatisztek béreltek ott tágas lakásokat.” A Gellért szálló 1918-as megépültekor számozták át az utat, ekkortól lett 35 az addigi 33-as szám.

Nagy úr édesanyja, Vajai Kornélia besegített a házmesteri feladatokba, ő engedte be az késő este hazatérőket és a liftet is ő kezelte. A családi emlékezetben él V. Gusztáv svéd király látogatása, aki az itt lakó híres teniszező, Kehrling Béla meghívására érkezett. A kis Kornélia felajánlotta, hogy felkíséri liften, de „ő csak felszaladt a lépcsőn…”. Ugyanez a király pedig máskor egy hatalmas zongorával ajándékozta meg a Kehrling Béla barátját.

A magas, szikár, szemüveges, már idősebb, de rendkívül sportos svéd király Európa-szerte ismert figura volt a második világháború előtti években. Ő járt itt, egy békés budai bérházban, a szemfüles pesti újságírók elöl sikeresen rejtve barátja lakásán tett látogatását. De a házmester kisunokája sosem felejtette el barátságos, elegáns alakját, ahogy elutasította az udvarias ajánlatot, hogy lifttel mehessen az emeletre. Ehelyett ruganyos léptekkel a lécsőn szaladt fel Kehrling Bélához. Egy király a lépcsőn. Mint a mesében.

V. Gusztáv 1907-1950-ig uralkodott. Koronát soha nem viselt, helyette fehér kalapjáról, szálfa termetéről és szemüvegéről volt megismerhető, valamint arról, hogy Mr. G. néven bárki ember fiával szívesen teniszezett. Számtalan versenyen vett részt, legszívesebben párosban, így játszott Kehrlinggel is, mint azt Kehrling Béla szerkesztésében 1929 és 1937 közt megjelenő Tennis. és Golf című magazin is megírta.

” (…) Gusztáv királyt beválasztják Svédország Davis-cup csapatába, ha biztosnak látszik, hogy a svéd csapatnak csak hazai pályán kell játszania. Mert a svéd király jóI tenniszezik. Gyakorlott, biztos ütései vannak. Termetre hatalmas férfi s így már csak ezért is szeret — a páros játékban — a háló mellett dolgozni. Az előbb említett négy koronás férfi közül azonban ő az egyetlen, aki szemén szemüveggel játszik s nekem mindig az volt a benyomásom, hogy a szemüveg minden játékost a játékban bizonyos fokig hátrányosan befolyásol. Gusztáv királyt a nemzetközi versenyek és a stockholmi tenniszsport közönsége igen szereti. Nem csak azért, mert nem mindennapi jelenség egy aktív uralkodót a közönség szemeláttára versenyben látni, de mert a svéd király önmagában véve is érdekes jelenség a versenypályán. Legszívesebben párost játszik. Ilyenkor partnerével szemben is rendkívül előzékeny, kora dacára is igen fürge és teljes odaadással küzd. (…) Gusztáv svéd király mindig csukott gallérú tenniszingben játszik!). Többet Kehrling Béla persze mondhatna el Gusztáv király játékáról a felpenderített bajuszocskájáról is, mert ő nemcsak látta öt játszani, közelmúltban partnere és ellenfele is volt már Svédország királyának. (…) de a jól hat, általában elegáns ember, azt mondhatnám szép férfi, akkor is, ha feltűnően divatos ruháit leveti s az egyszerű, fehér tenniszkosztümöt húzza magára. ” (Tennisz és Golf 1931.)

De megjelenik a híres páros Karinthy  Láncszemek című novellájában is.

” (….) Márpedig Gusztáv svéd király szenvedélyes teniszjátékos, részt vesz a nemzetközi nagyversenyeken is, játszott Kehrlinggel, akit kétségkívül kegyed is jól ismer – Kehrlinget pedig én magam (barátunk szintén erős teniszjátékos) nagyon jól ismerem. Íme a lánc – csak két láncszem kellett hozzá a maximális öt pontból,… Tessék nehezebb feladatot adni.”

Karinthy Frigyes: Láncszemek 1929 (részlet)

Kehrling Béla apjának kelmefestő, vegytisztító és gőzmosó gyára volt Óbudán, egy csomó üzlete Pesten és Budán, Bélának pedig sportüzlete a Krisztina körúton, és lakása is volt jó pár helyen, többek között, pl. 1936-ban a Horthy Miklós út 35-ben, az első emeleten.

Bela_von_Kehrling

Kehrling Béla, aki 1911 és 1933 közt egyszerre volt válogatott teniszező, labdarúgó és asztaliteniszező, teniszezőként részt vett az 1912-es stockholmi olimpián, a koronás teniszpartnerrel azonban nem itt, hanem a Rivierán ismerkedett meg, ott játszottak először együtt, majd, még éveken át több ízben.

Ismét Nagy Tamás emlékezik:

„Ott lakott Strausz Adolf is, a Kelet Akadémia világhírű professzora, aki sok könyvet irt a Balkánrol, es a zsidóság rabszolga múltú történetét is a Romai Ghetto cimű könyvében. A Rosin doktor pedig megmentette anyukám életét amikor egy cukorka akadt a torkan kislány korában. Fölszaladtak hozza nagy pánikban, es ő pedig csipesszel kioperálta a cukorkát.

Meg leírok néhány akkori lakót, akik eszembe jutnak:
Gurtner Felix, tánctanár a Gellért szallóban.
Perger Janos, dédnagymamám öccse, halimbai születesű kőműves.
Fischer Lenke, Fischer József háztulajdonos leánya, az egyik Sziklai fiú (nem tudom, melyik) felesége.
Wanner Henrik, építőmester, többek között a pozsonyi úti református templom építője. Némethy Ella és Littassy György operaénekesek.

Ahogy nem is tudja azt mindenki, (…) hogy ott az udvaron el van temetve egy ló. Az ostrom alatt nagy éhinség volt es a lakók az óvópincében jó, ha fél bögre száraz kukoricát ehettek. Es lelőttek ott egy gebe lovat es megették, es ott eltemették, es annak a csontjai meg ott lehetnek.”

Még filmhíradót is találtam a svéd király teniszjátékáról. Micsoda izgalom lehetett egy csendes budai délelőttön a híres, koronás sportember villámlátogatása. Később, amikor a zongorát adta tehetséges magyar barátjának is felbolydult a ház, a nagy hangszert az udvar felöl csigával kellett felhúzni.

A házak történetének megírásában az a legnagyobb adomány, ha a régen ott éltek jóvoltából életre kel a fénykor. Köszönet a kiegészítésekért, a képekért, a felújítóknak a gondos, szép munkáért, az ottlakóknak a szép, régi  részletek megbecsüléséért.

Köszönöm szépen az értékes adalékokat. 
 
Források:
Helyszínbejárás 2016 február
Budapest Történeti Levéltár
dr. Sziklai János és Nagy Tamás emlékezése
 
https://library.hungaricana.hu/en/view/PragaiMagyarHirlap_1937_04/?pg=276&layout=s&query=Mr%20G
 
http://www.irodalmijelen.hu/2012-jun-25-1119/karinthy-frigyes-lancszemek
 
http://www.wikiwand.com/hu/1912._évi_nyári_olimpiai_játékok
 
https://www.youtube.com/watch?v=8noWp0nqD8c
 
https://www.gettyimages.com/detail/video/king-gustav-v-of-sweden-walks-off-tennis-court-in-nice-news-footage/518195666ąhttps://books.google.hu/books?id=YauKCgAAQBAJ&pg=PT553&lpg=PT553&dq=tensiz+gusztáv+svéd+kriály+Kehrling&source=bl&ots=X2UtxwMWgb&sig=L2eRCjKkwhNXzRkf-94tlQFXYms&hl=hu&sa=X&ved=2ahUKEwidxOK4x-_eAhWDgZAKHSU4BPIQ6AEwDHoECAMQAQ#v=onepage&q=tensiz%20gusztáv%20svéd%20kriály%20Kehrling&f=false
 
https://port.hu/adatlap/film/tv/nexus-nexus/movie-100021
https://library.hungaricana.hu/hu/collection/fszek_budapesti_czim_es_lakasjegyzek/
 

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/k-760F2/kehrling-bela-762A4/

http://www.huszadikszazad.hu/1924-majus/sport/kehrling-bela-nyerte-budapest-lawn-tenisz-bajnoksagat

https://hu.wikipedia.org/wiki/VI._Gusztáv_Adolf_svéd_király

 
 

 

 

A Kossuth kifli, a pozsonyi pezsgő és a vörös ruhás tündér története – Vámház körút 15

Vámház körút.

A középkori városfal helyén ma forgalom, zaj, por, gyakorlatilag folyamatosan dübörög egy túlterhelt nagyváros élete. Kevesen néznek körül, csodálkoznak rá szép, régi épületeire. Öreg házak sorakoznak mindkét oldalán, közel kétszáz éve tanúi a főváros zajos-zavaros történelmének, mindennapjainak. A 15-ös ház kapuja mellett kicsi, elegáns márványtábla hirdeti: a XIX. századi építész óriás, maga a híres-neves Ybl Miklós tervezte, az építés évei 1863-1864.

IMG_3195
A Vámház körút 15, anno Mészáros utca 23 megrendelője egy lakatosmester volt, bizonyos Dlauchy Károly. Dlauchy uram szintén díszlakatos apja Ferenc a messzi Csehországban született 1786-ban, Benatky városából került Pestre. 1814-ben lett itt céhes mester, 1825-ben kapott Pesten polgárjogot. Többek között a régi Pesti Vigadó, a Redout lakatosmunkái dicsérték műhelyét, Ybl szeretett mesterével, Pollack Mihállyal sokat dolgozott Tolna megyében és Pest városában is. Király utcában hatalmas bérházát is Pollack Mihály tervezte 1833-ban.

A Vámház körúti ingatlan már a második generáció befektetése. Pollack tanítványa, Ybl Miklós a választott tervező, a két mester évekig dolgozott együtt a Károlyi család megbízásából Fóton, a templom építésén.
Ybl 1851-ben költözött fel Fótról Pestre, de még 1861-ig a Károlyiak szolgálatában állt évi 800 forint fizetésért. Pesti irodája a Vámház körúthoz közeli Üllői út 17-ben volt, gróf Károlyi György palotájában. 1863-ban Ybl Miklóst végre, többszöri kérelemre felveszi a pesti építőmesteri céh, 1864-ben megszületik egyetlen gyermeke, Félix. Ekkor épül megy Vámház körút 15 is.

A Vámház körúton a 15-ös és a 13-as házak telke is a Dlauchy család birtokában volt eredetileg. A telek megosztására 1863-ban került sor, ekkor épült be a saroktelek, a Duna felöli házhely 1867-ben, más források szerint csak 1870-ben. Azt a házat is Ybl rajzolta meg, saját magának, befektetésnek. Sosem lakott itt, a közeli Kálvin tér 11-ben említi Ybl lakhelyét a szakirodalom. Mindkét telek nagyon keskeny, kihívás volt jól kihasználni, mint minden bérháznak, itt is megfelelő számú és méretű lakás kellett épüljön, hogy a tulajdonosoknak rentábilis legyen az befektetés. A 13-as szám lépcsőháza is szűk, csigalépcső szerű, a 15-ös szám alatt meglepően keskeny az előtér, dísztelen folyosó vezet a ház fénypontjához, a gyönyörű ívű, a Dlauchy-műhelyben készült, míves kovácsoltvas korláttal díszített lépcsőházhoz. Az egyetlenhez, a telek szűkössége miatt, szokatlan módon akkoriban, nem épült melléklépcső egyáltalán.

45722433_718330638524213_4780936716624068608_n

45862149_2200977813555142_9220397359685435392_n

45884703_1853419591435775_5055920876764004352_n

IMG_3170Az emeleten pedig következik az abszolút meglepetés, a freskó. Ovális, barna keretben állítólag Lotz Károly festett ma már alig kivehető képet. Erősen ráférne a restaurálás, halaványan mélyvörös ruhájú nő képe rémlik. Az ő története még rejtély, majd ha megszabadul kétszáz év koszától, kiderül, kit is ábrázol….

IMG_3144

IMG_3155

A lépcsőfordulókban mélyen ülő ablakokban napsárga spaletta nyílik a gangra, a felső szinten színesüveg keretezi a napfényben fürdő verandát, aminek csodák csodája, még eredetinek tűnő, gyönyörű kövezése is megvan. Kalapom emelem a 200 éve itt dolgozó mesterek előtt, dacára két viharos évszázadnak, és az efféle csodákra érzéketlen, rombolásban jeleskedő elmúlt évtizedeknek, még mindig kitart az ide beépített járólap, falfestés, színesüveg (ha hiányosan is), freskó, ablakkilincs, spaletta.

IMG_3146

IMG_3147

IMG_3149

IMG_3148

A Budapesti Lakcímjegyzék sokáig jegyzi a Dlauchy családot e címen, aztán a huszadik században már másoké a ház. Az 1938-as jegyzék dr. Palugyay Móricnét említi a ház tulajdonosaként. Érdekes, felvidéki család voltak ők, Paludzka település, amiről nevüket származtatják, ma Liptószentmiklós része. Pozsony városában két palota, a Kossuth kifli receptje és pozsonyi pezsgő emléke őrzi nevüket. A XIX. század leghíresebb pozsonyi vendéglőse ugyanis bizonyos Palugyay Jakab volt, ki sikeresen üzemeltette Vaskutacska nevű vendéglőjét. Itt a mákosnak, illetve diósnak ismert pozsonyi kifli receptjét mandulakrémesre változtatva árulták, mit a legenda szerint Kossuth nagyon szeretett, így született meg a pozsonyi polgárok és boldog utódaik örömére a Kossuth kifli. 1842-ben Palugyay Jakab alapította a család pezsgőgyárát, amit majd Jakab fia Ferenc virágoztatott fel. 1870-ben már napi kettőezer üveget palackoztak a habzó finomságból, amely 1900-ban Párizsban a világkiállításon nagydíjat kapott. Ausztriába, Németországba, Svájcba és a tengeren túlra szállítottak saját pezsgőjükön kívül tokaji, és villányi borokat. 1873 és 1879 között épült fel Chateau Palugyay Pozsonyban a Prágai út 1 alatt. A kastély lakóhely és borüzem volt egyben, ifj. Feigler Ignác tervezte. A közeli vasútállomással föld alatti borvezeték kötötte össze! Ma az épület szépen felújítva szolgálja a szlovák külügyminisztériumot.
A Palugyayak másik háza a pozsonyi Fő téren áll. Ezt is Jakab fia, Ferenc építette 1880-ban. A kék sarokház a Városházával szemben szép dísze a felújított belvárosnak.
A Palugyay pezsgőgyár 1912-ben Budafokra költözött, ami okos döntésnek bizonyult: az első világháború után volt hova menekíteni az egész vállalkozást.

A Vámház körúti 15 homlokzata szépen megújult pár évvel ezelőtt. A lépcsőház is rendezett, csak a mennyezeti freskó vár még gondos, hozzáértő restaurátorokra, kétszáz év pora fedi Lotz szép rajzát. A kicsi kertet elegáns női szobor őrzi rendületlenül, mögötte romos fal a romantika korát idézi. Egy is egy szép ház, sok mesével, gazdag történelemmel, mesteri kivitelezésben. Barátságos lakói joggal büszkék szép otthonukra.

Forrás:
Helyszínbejárás 2018 november
http://urbface.com/budapest/a-dlauchy-berhaz
www.ferenvaros.hu
www.ybl.bparchiv.hu
www.diszmukovacs.hu

Budapest, IX. Vámház körút 15. Dlauchy – ház 1863-64


http://erdokerulok.blogspot.com/2018/08/egy-lakatosmesternek-epult-haz-amelyet.html
www.pozsonyikifli.sk
www.library.hungaricana.hu
www.emlékhelyek.csemadok.sk
http://www.muemlekem.hu/muemlek/show/19644