Ahol a Kék Pillangó lakik

Szűz utca, nyolcadik kerület. Jártam már itt, ebben a házban pár éve. Akkor azért akartam megnézni, mert tudtam, hogy egy szecessziós csoda, hogy hajdan csodás műtermei voltak a legfelső szinten tetőterasszal, és hogy ugyanaz tervezte, mint az általam már megcsodált Thököly úti szecessziós virágcsokrot, vagyis hasonlóan szív-és lélekmelengető szépség élvezetében lesz részem akkor is, ha a jelen állapotok nem optimálisak. Nem kellett csalódnom.

IMG_4598

A Szűz utca 5-7 alatt álló épület messziről kiragyog környezetéből. Mondjuk szegény Magdolna utca irányából ha érkezik az ember, mindez nem nehéz, ritka szomorú csücske a városnak. A Szűz utca itt zsákutca, szemben alacsony, óvoda áll, kertjében szép, nagy platán – oázis a városi dzsungelben. A szecessziós bérház magyaros hímzéses vakolatdíszeivel, hullámzó formáival, változatos keretezésű teraszaival még négyzetesre arctalanított tetőtéri ablakaival is kitűnik szomszédai közül, és hogy mindezt legutóbbi felújításakor halványszürke-fehérrel festette a kivitelező önkormányzat, igazi szín az éjszakában: tejeskávé habbal.

BeVV9jGyQI2iuZ9gmq3W4w

IMG_4587IMG_4584

Pár évvel ezelőtti látogatásomkor épp dolgoztak a kapuhoz vezető folyosó, és a lépcsőház felújításán. Az eredmény igényes, ízléses, halványsárga és fehér falaival fény költözött a kapualjba. Lefestették mindkét lépcsőház ablakait is, látszik, igyekszik a ház menteni, amit az elmúlt fél évszázad leginkább csak elhanyagolni tudott. Büszkék a lakók szép házukra, amire még bőven van mit költeni, de így is meseszép. A barátságos fiatal pár, aki beengedett, emlékeztetett: ne felejtsek el kilépni az udvarra, ha felnézek, ugye tudom, mit látok majd? Igen, a Kék Pillangót. Így, nagy betűvel, bőven megérdemli a szemfüles tervező, aki a pesti kőtengerbe úgy tervez házat, hogy annak egyébként szűk, kevés fényt befogadó belső udvarát ölelő falai fent egy hatalmas, tökéletes pillangót formáljanak. A lepke középvonala pedig egy lélekvesztő folyosó a fő-és melléklépcsők között. Napi használatban, városi kötéltáncosoknak. 🙂fullsizeoutput_c28-1040x780

A tervező ismét, a szintén gyönyörű Thököly út 46 után nem meglepő módon ifj. Nagy István építész. Aki Lechner mesternek volt lelkes hódolója, magyaros mintáit viszont nem a drága majolikából, hanem a kevésbé tehetős befektetőknek is elérhető vakolatból mintázta háza falaira. Hasonló munkája a Dob utca 53, az oda bemerészkedők a lépcsőház üvegajtajain is megcsodálhatják a hímzett tulipánokat. Ifjabbik Nagy István Pestre járt egyetemre, de valamiért nem fejezte be, nem kapott építészdiplomát, csak építőmesterit, 1899-ben. 1900-tól dolgozik önállóan, 1908-ig lechneri stílusban, 1909 után inkább a jugenstil felé fordul majd.

IMG_4585

De itt, a Szűz utcában még virágos korát éli. A bejárat nagyon hasonlít a Szenes házéra, felnézve – ezt úgy látszik, a ház minden pontján érdemes – legyező formában néz vissza ránk egy nagy csokor virág. A főlépcső csigaformában tekeredik a legfelső szintre. Középen szokásosan dermesztően ronda lift pöffeszkedik. Biztosan hasznos, de ha tudták volna egy fokkal szebbre tervezni anno, mennyivel jobb lenne! Az utcára, illetve az udvarra néző lakások előtt tágas előtér szép, kovácsoltvas korláttal. Emlékeztet ez is a Thököly útra, ott a pillangók kovácsoltvas formában kényeztetik a szerencsés látogatókat itt, a homlokzat mögötti gangokon szívformájú virágok koronázzák az indákat. Az ajtók eredeti rácsozata is megvan még, újabban szép, sötétzöld festéssel. Minden részlet igényes, a melléklépcső szűk tereit bevilágító ablakok, a korlát díszei is.

kvlKsDQZQRyrt8oGtZbMQQ

zoZxC3TPQC2PWdoTURLXgg

phxrne4YTVGdIB0xhS0ZaQ

Szinte minden, általam ismert és nagyra tartott, építészetben, szecesszióban olvasásra érdemes irodalom rendületlenül Rákosi Jenő színigazgató, újságíró, író, lapszerkesztő, főrendiházi tag, MTA levelező tagot említi, mint a Szűz utca 5-7 alatti bérház építtető tulajdonosát. Ennek ellentmond a kor legautentikusabb forrása, az Arcanum oldal Budapesti Lakcímjegyzéke. Eszerint a ház építésének évében a tulajdonos bizonyos Rákosi Jakab és felesége voltak. A Lakcímjegyzék szerint Jakab úr bádogos volt, ami így száz év távlatából nem tűnik olyan tőkeerős vállalkozásnak, amiből egy divatos építésszel könnyedén fel lehet húzatni egy szép, kényelmes, nagy bérházat. Lehet, hogy Jakabunk ismerte a híres Jenőt, az sem kizárt, hogy rokonok lehettek, de hogy két különböző befektetőről van szó, az biztos.

fullsizeoutput_c3b

IMG_4600

A ház régi lakói egészen színes képet mutatnak. És ugyan nem színigazgató építtette, azért még színészt is találunk a listán: Faludi Antalt például, a Nemzeti Színház büszke tagját, aki majd 1914-ben, 40 év színészkedés után nyugdíjba vonult, egyúttal – számomra meghökkentő fordulattal – elszegődött hivatalnoknak a posta takarék pénztárhoz. Egyéb művészből is akadt bőven: Itt lakott egy időben Bornai Viktor szobrász, Tábor János festőművész, grafikus, Az Est munkatársa, Aradi Miklós festő, M. Murányi Stefánia festő és szobrász, Borszéky Frigyes festő, keramikus, Pap Emil festőművész, Fay Dezső, Romek Árpád festők. A legfelső szinten az építész Lechner mai címen Bartók Béla út 40 alá, a testvére, Lechner Gyula számára tervezett házához hasonlóan úgy rajzolt, hogy a műtermek, szám szerint kettő a párkány fölé kerüljenek egy igen kellemes tetőterasz társaságában. Az itt tanyázó művész-kolónia híres baráti összejöveteleiről volt híres, ahol a közeli Rigó utcában lakó Gulácsy Lajos is szívesen fordult meg.

Az idők folyamán lakója volt még a háznak Stefánusz Gyula „czinkográfus”, vagyis nyomdász, Bagi Gyula építész. Itt lakott még dr. Vígh Viktor és dr. Reich Károly, valamint dr. Halmágyi Artúr ügyvédek, Bolgár Gyula mérnök, Bromberger Jakab rajzoló, Büky Aurél meteorológus asszisztens, Barla-Szabó Jenő dr., Almer Sándor dr. orvosok, Dankó Ödön iparművész, Klöckner Ede zeneműkereskedő, Mocsányi Károly alezredes, Cserny Győző királyi erdőfelügyelő és Firtkó István fakoporsógyáros.
dUZ4TZORTRuWhKazaohRkA

A Szűz utca 5-7 egy újabb példa arra, hogy emelt fejjel és nyitott szemmel érdemes közlekedni Pesten gyakorlatilag mindenütt. Minél kevésbé várná az ember, annál több rejtett csoda veszi körül azt, aki odafigyel. Az Arcanum oldalán gyönyörű fényképek láthatóak a fénykorról, azokat nézve kicsit szomorú a mai valóság, de a ház áll, és egyre szépül. Drukkolok, hogy legyen pénz a belső homlokzat, és a kovácsoltvas korlátok újjászületésére is.

Forrás:

Helyszínbejárás 2020 február

https://gallery.hungaricana.hu/hu/BudapestGyujtemeny/2766/?img=0

https://www.kieselbach.hu/muvesz/fay-dezso_472

https://www.kieselbach.hu/artist/romek_-arpad_954

https://hu.wikipedia.org/wiki/Nagy_István_(ép%C3%ADtész)

https://archives.hungaricana.hu/hu/budapest/HelyrajziSzam/35257/

https://epa.oszk.hu/00000/00003/00025/hadik.html

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0557.pdf

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_19_1907/?pg=223&layout=s&query=Rákosi%20Jakab

 

Kapu, ház nélkül

Ismét Istenhegyi út, ezúttal a 78-as számnál járunk. Nem jó ómen a 8-as szám errefele, az Istenhegyi út 8 alatti villa is vészesen rogyadoz gondos gazda, pénz, szándék és odafigyelés hiányában, és ez a sorsa a számomra legkedvesebb, közeli 88-as szám alatti villának is. A 78-as számot neobarokk kapu őrzi, legutóbbi alkalommal a zúzmarás erdőben még meseszerűbb látványt nyújtott….mepróbáltam utánajárni, mit lehet tudni a fénykorról. Nem sokat találtam…..

82648310_2431868816922462_6427934298136903680_n

Mesébe illő, díszes, cirkalmas, neobarokk kapu bozótos, erdős telekkel. Ház sehol, legalábbis nem látszik se az útról, se a Google térkép műholdas verzióján.

A Budapesti Lakczímjegyzék szerint 1916-tól nagyjából a harmincas évek végéig a Tschögl család birtokolta. Német eredetű család, kereskedők, Pesten jókora bérházuk állt az országház közelében a Báthory utca 8-ban, benne üzlettel persze, a ház megvan ma is. Ott, és a Városmajor utca 50-ben lakott a család, amikor épp nem itt, a hegyen. Övék volt a fél domboldal, a szomszédos Istenhegyi út 76 és 80 is, továbbá a hátsó szomszéd Lóránt utca 6, ami eséllyel ugyanez a telek, egy másik bejárattal. Siklósi Tschögl Henrik és Gusztáv tehetős gabona, gyarmatáru, déli gyümülcs és dohány nagykereskedőként voltak ismertek a huszadik század első felének Budapestjén. Tschögl Gusztáv kormányfőtanácsos 1853-1935-ig élt, testvére, Henrik a Védjegy Tanács tagja volt és a Budapesti Áru és Értéktőzsde miniszteri biztosa többek között.

Tschögl Gusztáv Lilla nevű lánya Tormay Cecile testvérének volt a felesége.

fullsizeoutput_c14

1938-ban már bizonyos Balázs Farkasé a vélhetően igényes kivitelű, a kapuból ítélve nem csúnya, akkor még biztos létező ház. De a telek önmagában is nagyon értékes lehetett mindig, így most is. Budapest egyik legdrágább környékén járunk, aranyárban mérnek itt mindent. Az utcáról látható háztól kerítés választja el, gazdátlannak tűnik, rozsda eszi, a rajta csüngő nejlonzacskó nem emeli kimondottan a látványt. Rejtélyes, szomorú.

Forrás:

Helyszínbejárás 2020 január

https://www.google.com/maps/place/Budapest,+Istenhegyi+út+78,+1125/@47.5048439,18.9946222,613m/data=!3m2!1e3!4b1!4m5!3m4!1s0x4741de94c8e5b2c7:0xec3897be2150a074!8m2!3d47.5048439!4d18.9968109

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_27_1916/?pg=77&layout=s&query=Istenhegyi-út%2078

www.urbface.com

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Kempelen-kempelen-bela-magyar-nemes-csaladok-1/10-kotet-12A65/tschogl-siklosi-14E23/

http://szegedem.hu/wp-content/uploads/2012/04/Tormay_Cecile_Bujdoso_konyv.pdf

www.városigorillak.hu

A dunaparti tanoda háza

Borongós őszi napon volt szerencsém benyitni a Szent István körút legelején, a Jászai Mari tér sarkán magasodó, szecessziós sarokházba. A lépcsőházba barátságos férfi engedett be, szokás szerint őszinte döbbenettel arcán, hogy a lépcsőházat miért szeretném megcsodálni. Nem bántam meg.

AbwpyFmUQQGgiAzFX%jn+Q

A bejárat sokkal díszesebb, mint a homlokzat, napraforgók, indák, virágok, madarak, antik hangulatú, komoly urak képei díszítik a falakat, a kapu felett írás: ”Edificavit Gaál Bertalan”, vagyis építtette Gaál Bertalan. A bejárattól jobbra mélybarna fából faragott, trónszerű ülőhely „Salve” felirattal várja a megfáradt betévedőt. Vagyis „Isten hozott”, ami azért mégiscsak jó érzés, akkor is, ha a feliratot kutya sem olvassa el, pláne nem ül le a barátságos régiek által épített padra.

fullsizeoutput_c11

1b3q5JQYR7C66J+IuLyPmQ
kVYY6hl3Ta6uzKBwy1O%%g

Gaál úr építész volt, esetünkben egyszemélyben megrendelő, a tervező és a kivitelező is. Kassán született 1860-ban és Pesten halt meg 1915-ben, közben tisztességgel megtervezett egy csomó bérházat, egy sörgyárat, és néhány kellemes villát az őrült tempóban épülő és szépülő századfordulós Budapesten. Itt, a szomszédban például ő rajzolta az akkori Lipót, ma Szent István körút 13 és 15-ös, azóta is a környéket domináló, óriás bérházakat, vélhetően tisztes megélhetést biztosítva ezzel családjának. Az 1899 és 1903 közt felhúzott Lipót körút 1-ben ő, majd özvegye volt a tulajdonos, itt is lakott haláláig, és építészirodája is ezen a címen található a Lakczímjegyzékben.

Ahogy az ember belép a kívülről semmi különöset nem ígérő házba, az első benyomás a fény, dacára a bánatos időnek. A falak sárgák, a díszek habfehérek, a korlát fekete kontrasztja ellenére vidám, barátságos a hangulat. Csak amikor a legfelső, szépen díszített mennyezethez ér az ember, derül ki, hogy mállik a vakolat, ez a felújítás sem sikerült igazán, hiába a rászánt sok pénz.

vyhyQGglRIWFngX44SZ1Gg

Gk8q6Kp0RNq%LCvmQT2YHA

PqWofD0+TJyTplpbYVCU4Q

A régi tervek megvannak hála Istennek, tágas, kényelmes lakásokról mesélnek mind a négy emeleten. Két udvaros, több lépcsőházas, hatalmas ház hátsó traktusában a legkisebb lakások is kétszobások voltak, a fénykorban legnagyobb, saroklakások hat szobával kényesztették boldog tulajdonosaikat.

Akik közt találjuk például Schmidt Miksát, aki lakberendező volt és bútorgyáros. Schmidt úr papájának lakberendezési boltja volt Bécsben, ő maga a császárvárosban és Párizsban tanulta szép szakmáját. Kastélyok, nagykövetségek, híres éttermek és cukrászdák berendezését tervezte, többek között például a Gerbaud-ét. Tisztes vagyonát ingatlanba fektette, megvette például a Kiscelli zárdát, ahol ma a Kiscelli Múzeum van. Gazdag festmény-bútor és szőnyeggyűjteményét 1935-ös halálakor Budapest és Bécs városaira hagyta.

Itt üzemelt továbbá az 1911-ben Révész Béla és Zigány Árpád által alapított Renaissance című folyóirat, amely irodalmi, politikai és társadalomtudományos cikkekkel látta el olvasóit. Itt jelentek meg Ady és Kassák azon írásai, amik valamiért nem jelenhettek meg a Nyugatban. Publikált benne Karinthy Frigyes, Bölöni György, Balázs Béla, Jászi Oszkár.

Ezen a címen volt található a Lipótvárosi Társaskör, amely nem összekeverendő a Lipótvárosi Casinoval. Sőt. Tagjai azon lipótvárosi illetőségű üzletemberek voltak, aki valamiért nem akartak, vagy nem tudtak felvételt nyerni a patinás Casino közösségébe. Elnökük az ifjabbik dr. Chorin Ferenc volt, szép, szecessziós „Ex libris” képüket Faragó Géza tervezte.

A második emelet 2 alatt létezett a legérdekesebb műintézmény. 1903-tól egészen az államosításig itt működött az Országos Színész Egyesület Színésziskolája, ami gyakorlatilag a Vígszínház színészképzője volt. A képzés 1924-ig kétéves volt, onnantól kezdve hároméves. Egyenértékű diplomát adott a Nemzeti Színház Akadémiájával. A diplomaelőadások a Vígszínházban, a Magyar Színházban, a Belvárosi Színházban, A Fővárosi Operettszínházban és a Royal Színházban voltak, aminek épületét szintén Gaál Bertalan tervezte. Itt végzett többek között Somogyvári Rudolf, Jávor Pál és Bilicsi Tivadar.

A földszinten üzletek voltak, és persze kávéház, vagyis cukrászda. A híres Ilkovits család Jenő nevű fia volt az üzletvezető, innen látták el süteményekkel a legendás Berlini, ma Nyugati téri „Nagy Ilkovics”-ot. Az Ilkovits Cukrászda mignonja volt kedvence a közelben lakó Radnótinak, állítólag szívesen, órákig üldögélt itt amíg lehetett, annak idején….

Régi lakóinak listája most is regénybe illő. 1913-ban itt lakott Kondor Izor papírkereskedő, Magaziner Lajos ablakredőny gyáros, Vámbéri Sándor czukor-ügynök, Adler Andor arany-ezüst ékszeráru kereskedő, Bándics Eszter bába és Balz János mérnök, Kutasi Elemér és Lévai József ügyvéd urak, Schmidt Miksa lakberendező és díszítési iparüzlettulajdonos, továbbá Gaál Bertalan építész.

A cukrászda helyén ma bankfiók van, a legendákat nevelő színitanodára semmi sem emlékeztet. Szép, egyszerű, fényben fürdő ház ma is, kilátása a Dunára, a budai dombokra örök, falai mesélnek….

Forrás:

Helyszínbejárás 2019 október

https://hu.wikipedia.org/wiki/Gaál_Bertalan

http://budapest100.hu/en/house/szent-istvan-korut-1/

https://archives.hungaricana.hu/hu/budapest/HelyrajziSzam/25013/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Országos_Sz%C3%ADnészegyesület

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Muveszet_1915/?query=%22Gaál%20bertalan%22&pg=147&layout=s

https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/historia/93-02/ch08.html

https://mandadb.hu/tetel/441057/Lipotvarosi_Tarsaskor_Ex_libris

https://welovebudapest.com/2016/04/12/a-szent-istvan-korut-1-is-latogathato-lesz-a-budapest100-on/

https://library.hungaricana.hu/en/view/EgyetemiKonyvtarEvkonyvei_05/?pg=222&layout=s

https://mek.oszk.hu/02100/02185/html/1245.html

http://real.mtak.hu/101964/1/EPA00861_aetas_2012_02_029_048.pdf

http://valasz.hu/kultura/jo-par-lelkes-reszlet-117578

https://www.origo.hu/tudomany/20160415-szent-istvan-korut-1-budapest100-ady-endre-radnoti-miklos-gaal-bertalan-kis-ilkovics.html

https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/ebben-a-hazban-dolgozott-magnas-elza-kitartoja/

 

 

A hiányzó őr háza – Király utca 78

Király utca, a Körúton túl. Januári jeges ködben a szürkénél is szürkébb. Megbízhatóan forgalmas, járdán, úttesten egyaránt. A szembejövő gyalogos részegen ordít velem és a világgal, kisodródom a járda szélére, felnézek, és ott áll. Vagyis állt. Klasszicista ház emeletén, fegyelmezett sorban, antik angyalok feszítenek. Egy férfi, egy nő, egy férfi – és egynek hűlt helye. A ház szimmetrikus, egyszerű, szürke-fehér volt egyszer, régen. Lengén öltözött őre vajh’ hova lett? Mióta hiányzik? És vajon feltűnt valakinek?

refbJcnDS32o8rTVH80LyA

A Király utca 78 terveit a sok tehetséges mestert kinevelő Hild család Károlya rajzolta 1869-ben bizonyos Fuchs Ignácz megbízásából. A gondos tervek ma is megvannak, a homlokzat – kész csoda – nem sokat változott az elmúlt röpke 150 év alatt. Ha jól bogarászom az cirkalmas írást a digitalizált levéltári anyagon, tavaly júniusban ülte a ház 150.születésnapját.

A neten lelhető anyagban az áll, hogy 1891-ben a ház Fuchs Nándor és Etelka öröksége lesz „egyenlő arányban”, majd 1894-ben Etelka férje Havel Lipót kivásárolta Nándort. 1922-ben pedig Harmatta Andor földbirtokos, homonnai lakos vette meg a ingatlant, és úgy tűnik, övé és a családjáé volt a ház végig, amíg csak lehetett.

Hild Károly nevével leginkább úgy találkozik az ember, hogy az ő rajzolta ház helyére épült fel a most Pest arcát meghatározó, sok-sok századfordulós bérház. Ritka, mindent túlélt munkája például a Bródy Sándor utca „kéményseprős ház”, és a Dreherek gyönyörű, de rogyadozó, klasszicista villája a X. kerületben. És ezek szerint a 78-as szám itt, a Király utcában.

A megrendelő Fuchs úr különös figura volt. Fuchsloch Mihály „kapás” fiaként kezdte és királyi udvari pénztárnokként, dúsgazdagon, divatosra rövidített névvel fejezte be hosszú, szorgalmas életét. Lánykájának adott mesés hozományt szigorú szerződésben lánya magánvagyonaként engedte csak ki a kezéből. Szerencséjére az ifjú férj szekere is pont az esküvő ideje tájt lódult meg, így nem jelenthetett gondot a fukar após undok húzása.

Hável Lipót is igazi „self made man” volt. Csehországból származó összes felmenője kőműves volt, így ő is így kezdte Pesten jó mélyről, szegény családból, hogy aztán a virágos századfordulóra a város egyik legjobban menő, legkeresettebb kivitelezőjévé nője ki magát.

Wechselmann Ignácz építőmester irodájában kezdett inasként 1861-ben. Aki szintén nem egy érdektelen arc, Alpár Ignác az Anker-köz házainak bejáratát az ő síremlékéről mintázta. Wechselmann sziléziai-porosz származású mester volt, Berlinben és Bécsben tanult, Pesten első munkája a Dohány utcai zsinagóga építésének vezetése volt 1854-től. 1859-ben feleségül vette Neuschloss Kornél lányát, akinek szép hozományával kezdett igazán szárnyalni a családi vállalkozás. Wechselmann vezette az Ybl tervezte Vámház, a Várkert építkezéseit, de a Festetich és Batthyany családok palotái építését is ő felügyelte. Zsidó vallásához végig hű maradt. Halálakor 1903-ban 10 millió(!) koronás vagyonából 3,4milliót adományozott közcélokra végrendeletében. A cégét gyakorlatilag kedvenc segédjére, a szorgalmas és tehetséges Hável Lipótra hagyta. Ő mutatta be Hávelt a Fuchs családnak is.

Havel Lipót önállósodásától, 1886-tól 1933-as haláláig összesen körülbelül 500 budapesti építkezést bonyolított le. Ugyan a Nagy Háború után az ő cége is megrogyott kissé, azért az Izabella utca 40 alatti otthonukon kívül 4 másik ingatlant hagyott családjára halálakor.

A Király utca 78 1933-ban már nem volt az eredeti tulajdonosok birtoka. Harmatta úr biztos jó gazdája volt a háznak, ha 1922-től legalább 1942-ig megtartotta az ingatlant. A Budapesti Lakczímjegyzék mindenféle érdekes, időnként vicces, rég nem létező foglalkozásokat űző, helyenként Rejtő regényeit idéző neveket sorol hosszan, egy élmény lapozni, ajánlom mindenkinek szeretettel az Arcanum oldalán. Továbbá a Király utca rejtőzködő részleteit, érdemes emelt fővel, és nyitott szemmel sétálni, a házak mesélni tudnak….

Forrás:

Helyszínbejárás 2020. 01. 03.

https://maps.hungaricana.hu/hu/BFLTervtar/10878/view/?pg=2&bbox=9329%2C-14710%2C19037%2C-7713

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_28_1922-1923/?pg=322&layout=s&query=Harmatta%20Andor

http://acta.bibl.u-szeged.hu/41022/1/aetas_2001_003_004_159-181.pdf

http://www.kitervezte.hu/epuletek/csaladihaz/havas-villa-dreher-villa-budapest

A Síp utca titkai

Síp utca, Zsidónegyed. Keskeny, árnyékos, viszonylag forgalmas utca, átjáró a Rákóczi út és a Dob utca között. Az első szakasz közepe tájt háló mögé rejtett, romos, öreg ház, a néhány felújítás lehet bármilyen szép, az összkép szürke és szomorú. 1891 óta itt áll a zsidó közösség adminisztrációs központja, benne gazdag levéltára. Érdemes alaposan megnézni minden házat, mesélni mind tudna. A Wesselényi utca sarkához közel éri a kevés, emelt fejjel közlekedő idegent az igazi meglepetés: égszínkék eozin kerámia fedi az egyik jobboldali ház homlokzatát. Kapuja is gyönyörűen felújítva, rajta indák, madarak, feljebb a keskeny teraszok korlátjain menóra dísz. Ez a legszebb ház az utcában.

vH7zBHB8TC6BQr2DBW2izA

A mai Síp utca 17 keskenyke telkére először a híres építészekben bővelkedő Hild család Károly nevű fia tervezett földszintes házat 1861-ben. Hild Károly 1812 és 1899 közt élt, kőfaragó volt és építész. Ő tervezte a Bródy Sándor utcai „kéményseprős házat” a szintén 17 alatt, és a mai X. kerületben álló szép, klasszicista Dreher-villát. Az ő házát bonttatta le az új tulajdonos, bizonyos Burger János. Burger uram szálloda tulajdonos volt, a közeli Nyár utca 30 alatt üzemelt 1901 óta Imperial nevű, nevénél jóval egyszerűbb műintézménye. Amely nem volt különösebben virágzó vállalkozás – 1918-as kimúlásáig több tulajdonos váltotta egymást – de azért hozott annyit a konyhára, amiből vidáman meg lehetett bízni egy menő építészt, sőt építész párost, hogy ugyan tervezzen már meg egy jóképű, szecessziós bérházat a Dohány utcai nagy Zsinagóga szomszédságában.

7TAGaKM+SwmTeCMrPZXJEQdD251KYcQ++aC33Pa5w60Q

A tervezés éve 1907, az építkezésé 1908, a tervező páros a Löffler testvérek. Löffler Béla és Löffler S. Sándor karrierjüket Spiegel Frigyes, majd Lajta Béla irodáiban kezdték. Sok, főleg szecessziós szépséget terveztek a fénykor Budapestjén, leghíresebb épületük a meseszép Kazinczy utcai ortodox zsinagóga. Valamivel annak megépülte előtt születnek a Síp utcai tervek, és valószínűleg az elhatározás is: az eredetileg fotós műteremnek szánt legfelső emeletre a Löffler építész iroda költözik majd. 1906-1918-ig dolgozott együtt a két testvér, azután Béla hagyta el a közös irodát, és hamarosan az országot is. Kalandos élete során eséllyel minden idők egyetlen magyarjaként nyitott építészirodát Alexandriában 1925-ben. Valamikor a harmincas években halt meg valószínűleg Jeruzsálemben. Testvére túlélte Pesten a Holocaustot, előbb Bécsbe, majd Melbourne-be költözött, ott is halt meg 1962-ben.

A Síp utca 17 legkülönlegesebb része az eozinmázas kerámiából formált türkizes kék pajzs-szerű dísz, egészen abszurd, ahogy ragyog a szürke utca felett. Alatta a kapu önmagában egy műalkotás, ahogy egyébként a mestere, Migray József minden egyes munkája. Együtt dolgozott a Löfflerekkel az Aradi utcában és a Zichy Jenő utcában is. A kaput díszítő madár belül is megjelenik: a kapualj domborzatain, a lépcsőkorláton, a gang korlátjain kíséri végig az elképedt látogatót.

lgp6sbj2QUemrVZcMA1INgsM1QcoSbRhu0uIAaP40LVw

e1%nvAkNQ4WWKxEeiO6s9A

A kapu mögötti mélyvörös majolika burkolat és a szintén eredeti, mindent túlélt, kék-fehér padlóburkolat fogadja a szerencsés keveseket, akik ide beléphetnek, feljebb a fehér falon fiókáit etető galambok díszítik az előteret.

IZjyIswqTlObaGeaZ9rJwA1faKWTM6RdOv2xOjezfauw

De a legnagyobb csoda a lépcsőházban várja az ilyesmit értékelő látogatót. Soha nem értettem, a törékeny, finoman munkált metszett ablakok mégis hogyan képesek túlélni mindent? Pláne itt, Budapesten, pláne a legutóbbi, a sokévszázados átlagnál is viharosabb, kegyetlenebb, legutóbbi száz évet? Rejtély. Csoda. Csoda a megmunkálás igényessége, a kicsit magyaros-népművészetes életfa, a benne foglaltatott monogram: „BJ és F” lévén az építtető felesége Heinemann Franciska volt, ő lehet az „F”. Csak három ablakszárny maradt meg, kész csoda, hogy annyi, és egyáltalán.
FvGxyqvmQC+kb8rWEe1Nyg

A gangokat menórák díszítik, mint Löfflerék más házainál is. A tervezők, a megrendelő, és a lakók többsége itt istenhívő zsidó emberek lehettek nagyrészt. A zsidónegyed szíve közepén járunk, itt minden jelképnek jelentése, ereje van. Kicsit komor a ház belső homlokzata, az udvar szűk, a fény kevés. De a régi díszek megteszik lélekemelő hatásukat, nem a félhomály az ember első benyomása.

yRArTlOxROGDYSuArenrMg

OKR0XGaVSqWYLQ+Miqh+7w

MwzZxXikRXCTe8QCr+w4hw

Szép háznak épült a Síp utca 17, és az ma is. Anno is üzletek voltak az utca felé, műhelyek a hátsó, földszinti traktuson. Emeletenként 5-5, komfortos lakással épült forrásaim szerint, bár az eredeti tervek már sajnos nincsenek meg, legalábbis én nem leltem nyomukat. Nem épült gazdagnak, de kényelmesnek, szemet gyönyörködtetőnek. 1944-ben csillagos ház volt, tanúja minden borzalomnak. 2005-ös felújításkor született újjá az addigra végletekig lepukkant külső homlokzat, a belső részekre nem jutott annyi pénz. Régi fényében csillog a kék pajzs, mutatja szép gazdáját. Érdemes megcsodálni.

Forrás:

Helyszínbejárás 2019. december

www.lathatatlan.ovas.hu

www.24.hu

www.arcanum.hu

www.urbface.hu

Magyar Építőművészet folyóirat 1908/10

www.mierzsebetvarosunk.blog.hu

 

Kincses Nyíregyháza

A minap egy nagyon érdekes munka kapcsán Nyíregyházára vitt az utam. A számomra eddig ismeretlen vidéken szakavatott házigazdám vezetett körbe. Volt szerencsém néhány kivételesen gyönyörű szecessziós házat megcsodálni, sőt, az egyikbe bejutni is. Egy rég letűnt fénykor szemtanúja ez az igényesen, gondosan épült városközponti tornyos, teraszos ház, aminek terveit Szuchy József rajzolta 1911-ben. Nem fényűzően, de a célnak, egy virágzó vállalkozásnak, és az azt üzemeltető család barátságos otthonának épült úgy száz évvel ezelőtt. És dacára a viharos évszázadnak, és a különösen hálátlan utódok igénytelen, időnként szándékos hanyagságának, a ház áll, és nyomokban őrzi a virágkor emlékét.
y3erYxVLSbSwDrY1WNL2iQHázigazdám szerint borkereskedés volt hajdan itt, a közeli Tokaj szőke borait tárolták a gondosan alápincézett ház csak bennfentesek számára használatos, ősrégi pincéiben. Az építtető emlékét a falon tábla, az interneten egy alapos helytörténész blogja őrzi.

De meséljenek a képek egy hajdan szép otthonról. Minden részletében igényes, szép házról, ami, dacára annak, hogy az építő közismert, és az is, mi mindent köszönhet neki a város, a ház méltatlanul keserves állapotban van. Még nem menthetetlen, kis odafigyeléssel, és nem kevés pénz ráfordításával újra régi fényében pompázhatna. Emberléptékű, nem belakhatatlan terek, de az idő múlásával egyre többe fog kerülni a felújítás. Amire úgy tíz éve volt valami halavány akarat, de az aztán elmúlt a rászánt pénzzel együtt.

y3erYxVLSbSwDrY1WNL2iQ

pu3GhPajSoemfU9rG0issQ

v2PqsdNaR4ufYb+vrwFaBQ

ee0liH+pSoucrxVT9t69Rw

uVaBGBNDQfaAMve4onm0Jg

YLhQMVfeRn2TiVTYAMjqTg

2myw7e8kQBeyUZ1yv4f3sg

DX9O3otUQDmMT+JSFgAucQ

Kár érte.

Forrás:
Helyszínbejárás 2019.november
http://emlekjelek.hu/index.php/252-liptay-jeno

Könyvkiadók otthona

Amikor a Wenckheim kiskatélyról írtam a Mányoki úton szúrt szemet a szomszéd ház. A kör alakú terasz, a szép kapu, és a viharvert, de még álló kerítés. A kert, a lombos fák, a nagy ablakok. Aztán az Athaeneum székházának történetekor megnéztem, a cég fénykorában azt vezető főnök vajh hol lakott, állt össze a kép. Ez is egy mesélő ház, nem csak szép.

3dhLlSm0QHKNi4Gw2epYoQ

Miklós Andor, akiről legutóbb a Dísz tér kapcsán olvastam, innen költözött a Várba. De mi érhet többet, mint a Gellérthegy csöndje, erdei levegője, békéje, miközben percek alatt elérhető a város? A cím, ahol Gombaszögi Frida és férje Miklós Andor élt az 1928-as lakcímjegyzék szerint, így valószínűleg 1930-ig, a Mányoki út 5. Az utcáról nem látszik sok, ami igen, épp a legszebb részek: egy félkor terasz tetővel, oszlopokkal, alatta félkör szoba, felül nyílt erkély. Bármilyen lakás tartozhat ehhez a kombinációhoz, nagyjából soha az életben el nem költöznék innen. Miklós Andor Dísz téri háza ennél sokkal kisebb, még akkor is, ha „csak” egy részét lakták a  anno a gellérthegyi villának. A vári a telek keskeny, bár remekül kihasználták az ottani tereket, és a kert, a terasz, pláne a tetőterasz egy saját ház tetején, lábuk előtt gyakorlatilag az egész város látványával – na igen, elgondolkodtató.

lnyfLGFiRH+2BG8OmtacyQdbz0SWwtQ6CggEscdoiCIg

De lépjünk vissza a Gellérthegy oldalába. A Mányoki út nem egy országút, sem szélességre, sem forgalom tekintetében. 1911-ben pláne csöndes lehetett. A közvetlen szomszédok közül még csak a Műteremház állt, az éppen vadonatúj volt, 1902-es, jóvoltából sok híres festő élvezte a friss levegőjű domboldalt. Már majdnem kész a Gellért Fürdő, az majd sokat lendít a környék presztízsén, sorra épülnek az akkor még Fehérvári, ma Bartók Béla út szecessziós bérházai. Itt, a hegyoldalban villanegyed születik a tehetős pesti polgárság, arisztokrácia, illetve helyenként a Főváros jóvoltából.

A Mányoki út 5 bizonyos Strasser Bertalan és felesége megbízásából építtetik 1911-ben, a tervező Darmstadler Gyula, aki az ugyanebben a az évben, Mai Manó fényképész megbízásából épülő Közraktár utca 10 tervein mint a Kemény és Tisza Magyar Vasbeton Építési Vállalat építőmestere szerepel. Itt is a Kemény és Tisza a kivitelező, nekik a leghíresebb munkájuk a Párizsi Nagy Áruház az Andrássy úton.

1911-ben Strasser úr emeletes nyaralója szintenként 9-10 szobával épült meg. Az 1913-as lakcímjegyzék szerint a tulajdonoson és feleségén kívül Balázs Adolfné született Strasser Laura lakja a szintenként nagyjából 300 négyzetméteres ingatlant. Ő tán nagynénje lehetett Strasser Bertalannak és egyúttal üzlettársa is.

Virágzó vállalkozásuk pedig a könyvkiadás volt, amely 1868-tól 1950-ig Pesten létezett Grill Károly Könyvkiadó Vállalat néven. Strasser Bertalan úr Lipót nevű rokonával 1893-ban vásárolt tulajdonjogot Grill Károly örököseitől, és üzemeltette ezentúl ugyanezen név alatt igen sikeresen a cég kiadó részét, a kereskedés más vezetésével futott tovább. A kiadó székhelye a Veres Pálné utca 16 alatt volt,. A Veres Pálné utca 3 alatt működött pedig a Pannónia Magyar Irodalmi Intézet, Strasser és Tsa. vagyis Strasser Bertalan és Kamer Mór urak könyvkereskedése. Az üzlet jogi kiadványairól volt híres, a Grill-féle Jogi Könyvtár, a Magyar Törvények Grill-féle kiadása, a „Döntvénytár” kiadásán kívül 1908-ban megjelent a Magyar Írók Aranykönyvtára, aminek tiszta jövedelméből a Budapesti Újságírók Egyesületének özvegyei és árvái alapját támogatták. A nemes ügyből aztán per lett a konkurens Révai-Franklin kiadóval, de a versennyel nem járt rosszul a nagyérdemű, hiszen elérhető áron sorozatok jelentek meg a magyar irodalom nagyjaitól mindkét kiadó jóvoltából.

Hogy a könyvkiadás és kereskedés rentábilis vállalkozás volt a XX. század elején, azt már más, a viharos évszázadot túlélő villák történeténél is megfigyelhettük. A vállalkozás itt is a Nagy Háború alatt és főleg után rogyott meg kissé, ekkor születhetett a döntés: az addig a kizárólag a Strasser család által használt Mányoki úti nyaralót bérvillává alakították át, és tágas lakásait bérbe adták az ilyes luxust maguknak megengedő pesti polgároknak.

Ma a Mányoki út 5 csak egy villa a sok közül. Kicsit megviselte a XX. század és annak ízlése, vagyis inkább hiánya: az eredeti terveken látható ház sokkal szebb, mint ami ma néz le a völgybe. Hiába a tágas szobák sora, a nagyvonalú tervezés, csak sikerült még egy szintet rányomorítani az eredendő háromra, ezzel megbontani a kezdeti harmóniát. De a ház áll, felismerhető, és ma is igen szerencsés az, aki otthonának tudhatja ezt a szép, mesélő házat.

Forrás:

Helyszínbejárás 2019 október

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_29_1928/?pg=1484&layout=s&query=Mányoki%20út%205https://archives.hungaricana.hu/hu/budapest/HelyrajziSzam/5060/!https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_24_1912/?pg=747&layout=s&query=Strasser%20Bertalan

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_24_1912/?pg=804&layout=s&query=Strasser%20Bertalan

https://maps.hungaricana.hu/hu/BFLTervtar/26809/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Grill_Károly_Könyvkiadóvállalata

http://genealogyindexer.org/view/1940H/1940H%20-%200339.pdf