Varázslatos Visegrádi utca 2 – Visegrádi utca 60

20171113_151642

Visegrádi utca. Mindig egy élmény végiggurulni rajta, sok a szép ház, és még szebb kapu. A 60-as szám magas, elegáns fakapuja már rég feltűnt, randa, őszi nap vitt erre dolgom, és lett szerencsém, hogy belülről is lássam a csodát.20171113_150725

20171113_150732

20171113_150725

Az már elsőre gyanús, hogy ilyen szép kapuhoz eredetileg biztos nem ilyen kopár homlokzat, dísztelen ház tartozott, a mindennemű díszek leverésében jeleskedő utókor itt is alapos munkát végzett.

20171113_152640

Belépve geometrikus padlódísz vezet a virágos udvari kapuhoz. Ajtó felső részén virágos üveg – az udvaron városi kopárság.

20171113_151341

Az előtér is ígéretes, de az igazi szépség a lépcsőházban várja az erre nyitott szemeket. Először is: a földszinti vaksötét teret, és így liftbejáratot megvilágítani hivatott lámpát végre a helyén találom. Ritka kincs! Az ilyesmi hűlt helye a megszokott Pesten, sajnos.

20171113_152528

Az első lépcsőforduló őrzi az eredeti virágtenger emlékét: az ablak csupa girland, virág, napfénysárga színei feltételzhetően ismétlődtek a régen sem fényesebb lépcsőház minden emeletén. Ma már nincs több színes ablak, ez itt kincs, egyetlen.

20171113_151459

20171113_151612

20171113_151642

20171113_151612

20171113_151555

A lépcsőház korlátja gyönyörű, a lift rácsozata szintén.

20171113_151844

20171113_152005

20171113_152318

20171113_151710

20171113_152123

..ha az a láda mesélni tudna….

20171113_152301

A ház külső falán, a bejárat mellett felirat: „Védett épület, tervezte Wellisch Alfréd, 1912”. A szerteágazó Wellisch család nevével több helyen találkozhat a lelkes városkutató. John Fowler és Tsa budaörsi úti háza tervein Wellisch Sándor és Gyula pecsétjét látható 1892-ből, Wellisch Alfréd munkáját és irodáját fia, Andor folytatta. Az iroda átadás/átvételének éve 1914 volt, helyszíne, egészen 1948-ig az anno Országház, ma Kossuth tér 4, nemrég felújított tömbje szintén Wellisch Alfréd munkája.

Wellisch Andor épp Berlinből tért haza, hogy folytassa a már sikeres, virágzó építésziroda irányítását. Ekkor már az irodát gyakorlatilag teljesen a fotóművész és építész Vydareny Iván vezette, a kezdetektől bő 36 éven át. Sok terv valójában az ő munkája, nem a híres irodatulajdonosoké, ahogy – mint azt először a Miénk a ház oldalán olvastam – ez a ház is. Vydareny a szemközti házban élt, és családja emlékei szerint elégedetten szemlélte jól sikerült művét egy életen át.

Érdekes élet Vydareny Iváné. Ragyogóan fotózott egy életen át – mindig csak kedvtelésből. És rajzolt, az első világháború idején egy műszaki alakulatként szolgált és „tudósított” végig éveket, részben Mednyánszky László mellett, vele hónapokig lakott egy barakkban, tőle, és akadémiai mesterétől, Rauscher Lajostól tanult festészetet.

Kár, hogy, bár rendezett a ház, nincsenek meg a régen biztos létező vakolatdíszek, a belsőből gazdagabb, fantáziadúsabb külső falakat várna az ember. A lépcsőház nemes részleteit talán megcsodálják néha a fel-alá rohanó lakók, ritka szép otthonuk van, figyelemre, megbecsülésre érdemes.

Forrás:

Helyszínbejárás 2017 november

http://mienkahaz.blog.hu/2012/04/13/visegradi_utca_60_egy_100_eves_haz_ujlipotvarosban

http://www.szecessziosmagazin.com/budapesthely.php?kerulet=13&cim=visegradi-u-60&cimtxt=Visegr%C3%A1di+utca+60

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_28_1922-1923/?pg=262&layout=s&query=Wellisch%20%20Alfr%C3%A9d

https://hu.wikipedia.org/wiki/Wellisch_Andor

http://nol.hu/archivum/archiv-40628-29045

https://artportal.hu/lexikon-muvesz/vydareny-ivan-6893/

https://moly.hu/konyvek/kincses-karoly-a-fotografus-epitesz-festo-vydareny-ivan

 

 

Szén és üveg – Arany János utca 25

20160419_110012

Arany János utca. Forgalmas, tágas, napfényes, huzatos, mégis elegáns. Kis ház egy sincs benne, ha mégis, ott felejtették valami nagyon régi korok. A Dunától fut a Bajcsy-Zsilinszky útra, vagyis a metrómegállóhoz. Aki erre jár, lohol, siet, szép számban cikáznak át az utca minden pontján a gyalogosok, az utolsó, amire az utca népe hajlamos, az az, hogy felnézzen. Jó magasra. Pedig érdemes.

A Bankcenter otromba tömbje mögött egy másik, százéves óriás áll. Mint egy szürke medve állja a sarat már több is, pontosan 110 éve. Kora divatos építőművésze, Wellisch Alfréd jegyezte a terveket, ezen a környéken nem először. A stílus a szecesszió, a feladat a reprezentáció, hiszen a megrendelő a Salgótarjáni Kőszénbányák Részvénytársaság. Ami esetünkben nem egyszerű, mert ha az ember jobban megnézi a házat, magasságához, az utcafront szélességéhez képest mélysége alig, vagyis a telek feladta a leckét a tervezőnek.

20160419_110248

Érdekesen csillan a szemközti üvegépületen visszavert fény…

Székháznak épült a ház, de végül kizárólag a társaság vezérkarának helyiségei kaptak benne helyet, reprezentációnak egy szem ülésterem épült csak. A homlokzat díszítésekor sem szárnyalhatott a művész, kezét megkötötte a tér és az anyagiak szűkös kerete. Hogy feldobja mégis a zordon látványt, Róth Miksa kapott megrendelést üvegmozaik kép megalkotására. Mai szemmel el nem tudtam képzelni, hol lehetett anno ez a – minden bizonnyal meseszép – kép, ezért (is) voltam igen boldog, mikor megleltem az Arcanum csodás felületét, és ott, a Magyar Építőművészet 1907-es számában egy képet, és ezzel megoldódott a rejtély:a Bazilika felé eső saroknál, a ma sima, szürke, kopár falszakaszon pompázott anno az üvegmozaik.

A házon mindenütt a bányászat jelképei és a munkafolyamatokat megjelenítő alakok.

20160419_105724 20160419_110302

20160419_110223

20160419_105755

És bent….

Bár ma kormányhivatal az épület, az azt őrizni hivatott, hivatalosan zordon őrök barátságosak voltak a ház előterét megcsodálni szándékozó, fura látogatóval, így beléphettem a még földi halandóknak is bejárható részekre. Mint a képeken látható, nem nagyon bírtam elszakadni a Zeneakadémiára emlékeztető színes ablaktól, de a liftajtótól sem nagyon.

20160419_110012

20160419_110113

20160419_105950

20160419_110153

20160419_11000020160419_110048

20160419_110024

Az Arcanum által megőrzött 1907-es cikk gondosan felsorolja az épület munkálataiban résztvevő iparosokat is. Így az asztalos munkák Thék Endre műhelyét dicsérik, a lakatosmunka Lepter Jánosét, a festő-mázoló-aranyozó munkák Reitzer Ferencét, a padlózat az Egyesült Parkettgyárak Rt., a csillárok Kiessling Rezső munkái, az üvegmozaik Róth Miksa, a szobrászat Rákos Manó, a falkárpitozó munka Sielburger S. ér Társa cég jó hírét vitte tovább.

Szép a ház, amennyit én láthattam belőle, jó kezekben van, bár, hogy mennyi csillárt, famunkát, régi tapétát kímélt meg a háború, és az ilyesmiben csekély eredményeket felmutató elmúlt pár évtized, kérdés marad.

Remélem, a gondos belső karbantartás hamarosan eléri a külső homlokzat méltó, az eredeti kivitelezéshez igazított felújítását.

 

Forrás:

Helyszínbejárás 2016 április

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1907_07-12/?query=Arany%20J%C3%A1nos%20utca%2025&pg=260&layout=s

A fény emléke – Gyulai Pál utca 16

20170803_104729

Egy nyári nap emléke. Forróságban reménykedtem, megnyílik a kiszemelt ház ajtaja. Csak mert az tervezte, akinek a házait keresem, kutatom, csodálom, lassan évek óta. Biztos szép, miért ne lenne az, még sosem ért csalódás. Ha mégis, nem az első rajzok, sokkal inkább az utókor trehánysága miatt.

A Gyulai Pál utcában épp felújítás folyt, jó sok por, jó meleg, bár munkanap, sehol egy lélek. A félig üres városban még parkolóhely is akad, hihetetlen.

És lőn, a kapu megnyílik, büszke, barátságos lakó fogadja a ház régi részleteit csodáló idegent.

Sötétzöld majolika arany szalaggal fogad, sose lehet megszokni a finom részletek százévesen is megrendítő eleganciáját.

20170803_105805

20170803_105758

Kis kő mellvéd, mint az Alsó-erdősor utcában. És persze képek, táncoló alakok a bejáratnál, mint annyi más, Fodor Gyula tervezte pesti bérházban.

20170803_104558

20170803_104535

20170803_104510

20170803_104500

20170803_104450

20170803_104445

A Gyulai Pál utca 16 tervei 1907-ben születtek Haller Náthán és felesége megbízásából, Fodor Gyula rajzai alapján. Vagyis akkor még Gyöngytyúk utcában, hiszen a bölcs irodalmár nevét csak 1912-ben adta a város, feledve a gyöngytyúkok nyolckeres jelenlétét. Gyulai Pál uram 1862-től bő 40 évig élt a környéken, leginkább a mai Bródy Sándor utcában. Felesége Szendrey Júlia húga, Szendrey Mária volt, apósa, Szendrey Ignác vett nekik házat 1860-ban a mai Bródy Sándor utca 13 alatt.

Az eredeti tervek sajnos elvesztek, így csak sejteni véljük a fénykor lakásainak minőségét. A ház szép ma is, külső-belső gondos felújításnak hála jó kezekben vannak a régi csodák.

20170803_105449

20170803_105310

20170803_105145

20170803_105104

20170803_105000

20170803_104954

20170803_104729

20170803_105350

20170803_105238

20170803_104418

20170803_104923

20170803_104637

20170803_104741

20170803_105440

20170803_104625

20170803_104618

20170803_104651

Az 1923-as lakcímjegyzék szerint  a mai kellemes könyvesbolt helyén Tehel és Tuschák Budapesti Paplankészítő gyára létezett.

20171103_164731

A pesti polgárság színes palettája képviseltette magát a lakók között. Itt lakott többek között Bergl Géza bérkocsis, Czeisler Szilárd gépészmérnök, Gergely Giza színművésznő, Groda Sándorné özvegy tőzsdetulajdonos, Haller Ernő mérnök, és Haller Nándor háztulajdonos és Ödön „sebész-műtő” orvos – Náthán leszármazottjai lehettek – Hirsch Artur dr. orvos, Kőváry M. János szakíró, Rampacher Irma magánhivatalnok és Pál, törvényszéki titkár, valamint Takács Jenő betűszedő.

Árad a fény a házon, még a pókhálók is életre kelnek a kovácsoltvason. Csend van és fény, őrzi a ház szépségét. Jó lehet itt lakni.

20170803_105845

20170803_105933

20170803_105922

Források:

Helyszínbejárás 2017 augusztus

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_22_1910/?pg=816&layout=s&query=Gy%C3%B6ngyty%C3%BAk-u.%2014

http://5mp.eu/web.php?a=gyulai6&o=TEjPNbvNQV

http://www.jozsefvaros.hu/dokumentumok/foepitesz/4.pdf

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_22_1910/?pg=393&layout=s&query=Haller%20N%C3%A1th%C3%A1n

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_29_1928/?pg=681&layout=s&query=Haller%20N%C3%A1th%C3%A1n

https://hu.wikipedia.org/wiki/Gyulai_P%C3%A1l_(irodalomt%C3%B6rt%C3%A9n%C3%A9sz)

„Szép, mint mindig énnekem” – A legszebb – Aradi utca 57.

20170803_113820

Évekkel ezelőtt találtam ezt a házat. Pest egyik kevéssé barátságos, szépnek sok jóindulattal sem nevezhető utcájában, csupán méterekkel a leghíresebbtől. Nem tudtam betelni vele már elsőre sem, írtam is róla akkor. Megígértem magamnak, időről-időre visszamegyek, hátha bejutok, hátha láthatom. Mert ide betoppanni ünnep, ajándék a szemnek, a léleknek.

20170803_112554

Idén az egyik legmelegebb napon akadt egy szabad órám Pesten. Kihalt ilyenkor a város, dacára a munkanapnak, aki teheti, szabadságon, kevesen lézengenek az Aradi utca kősivatagában is.

Idén még szebb a ház, mint eddig bármikor. Először is, ismét szembetűnő a ragyogó tisztaság. És hogy felújították a lépcsőházat. Szépen ki van festve, minden ajtó ragyog, soknak megvan az eredeti rácsozata is. Minden ablak tárva-nyitva, árad a fény és dől be a hőség – de nem baj, így még szebbek lesznek a képek.

20170803_113727 20170803_114150

Platschek (helyenként Piaschek) Vilmos kereskedő, és felesége, Platschek Vilmosné Grünwald Cecília rendelte meg az igényes, termetes bérház építését az akkor még fiatal, a divatos szecesszió jegyében tervező építész párostól, a Löffler testvérektől. Löffler Béla és Sándor Samu 1906-tól dolgozott együtt nagyjából az első világháborúig. Löffler Béla 1925-ben Palesztinába utazott, ahol felépítette a tel-avivi kiállítási pavilont, majd – jó eséllyel minden idők egyetlen magyarjaként – építész irodát nyitott Alexandriában.

A testvérek közös, pesti munkáik közül a leghíresebb a Kazinczy utcai ortodox zsinagóga formabontóan modern, gyönyörű épülete, bérháza és az azokat körülvevő közösségi házak együttese, de itt, az Aradi utca közelében, az Andrássy úton is terveztek. Irodájuk a szintén saját építésű Síp utca 17-ben volt, lakásuk a Lajos utca 33-ban, mindkét ház szépen felújítva várja mai csodálóit.

Az Aradi utca 57 tervei 1907-ben születtek, a ház 1908-ra épült fel szintenként 1-1 4, illetve 5 szobás lakással, melyeknek konyhái a kívülről mesebeli várak bástyáira emlékeztető, belülről embert próbáló cselédlépcsőről külön is megközelíthetőek voltak.  Az 1910-es lakcímjegyzék nem sorol gazdagnak tűnő lakókat. Platschek Vilmos ruhakereskedőn kívül itt lakott még Nánay József raktárnok, Kozma Sándor szabómester, Holczweber Miksa gyári írnok, Grünwald József magánzó, Grossmann Dávid mészáros mester és Glauber Miksa magánzó.

A ház kivitelezése, a felhasznált anyagok és azok megmunkálása bő száz év után is káprázatos. Már a kapu is olyan szép, részleteiben és egészében, hogy az ember nem hisz a szemének, erősen elüt a látvány szegény Aradi utca átlagától. Migray József műlakatos mester munkája, kinek specialitása a szecesszióval divatba jött, az ötvösmunkához hasonlító domborítás technikája, ezzel készült meseszép pávái már itt, a kapun ránk köszönnek, és majd kísérnek fel  egészen a legfelső szintig. A kapuban benne foglaltatik az építés dátuma és a ház címe, és ezzel a hit, hogy az Aradi utca neve örökre megmarad.

20170803_112306 20170803_112322 20170803_112335 20170803_112345 20170803_112355 20170803_112418Aradi kapu anno

Belépve a falak kőborítása, az udvarról özönlő fényben a kettő, csodával határos módon megmaradt savmaratott üvegablak fogadja az elképedt bámészkodót. Az előtérből indul a lépcsőház. Egyértelműen hiányzik valami a műkő mellvédekről, a régi képeken látszik: modern vonalú lámpák világítottak innen a fénykorban.

20170803_114400

20170803_114411

20170803_114433 Itt is érdemes az embernek a lába elé nézni. A kőszőnyeg kék virágai minden lépcsőfordulón megvannak még. Ezek Ifjabb Walla József munkái, vélhetően az utolsók közül, 1910-ben visszavonult a mester, hogy átadja sikeres, 300 embert foglalkoztató gyárát a még ifjabbiknak. Szépséges kövei szerte Budapesten megcsodálhatóak, egyik híresebb a Guttenberg-otthonban, másik a Vas utcai volt Pajor-szanatóriumban. Érdekes vonal Walla úr életében, hogy örökbefogadott lánykáját Róth Miksa vette feleségül. Így könnyedén lehet, hogy a kevés megmaradt itteni színes, rózsás fenyők abszurd képét mutató lépcsőházi ablak a híres vő műhelyéből került ki.

20170803_113657

20170803_113706

20170803_114124

20170803_114129

20170803_114306

Hangulatos, legújabban napfény sárga falak kísérik a döbbent látogatót a szokásosan legfényesebb legfelső szintre, ahol a ház stílusától kicsit elütő, barokkos festmény díszíti a plafont: virágkoszorús angyalka őrzi a házat majdnem 110 éve rendületlenül.

20170803_113519 20170803_113605
20170803_113829

20170803_113820

20170803_114028

20170803_113753

20170803_113846 20170803_113854 20170803_113914

20170803_113927

20170803_113954

20170803_114037

A belső udvart fura építmény vágja ketté: anno kocsiszín volt az alsó részén, felül terasz, kővázákban ma is gyönyörű zöld növények. Várfalra emlékeztet a falazat, a melléklépcső meg mint egy ittfelejtett bástya áll a sarokban.20170803_114215

20170803_114137

Két éve még állt a szomszédban egy fa. Kár, hogy kivágták, szép árnyat adott, nem tűnt betegnek…..

20170803_114201

Egyedül a homlokzatok vannak siralmas állapotban. Az udvaron makacsul tartja magát az első szinti gangot tartó fa állványzat, és az utcai homlokzat sem lesz már soha olyan szép, mint volt. Pedig sokat költenek rá. Kipótolták a  két éve még hiányzó, fa táblákat a felső eresz vonalában. Biztos egy vagyon volt, de az eredeti képeken látszó festett-faragott verzióhoz képest siralmas az új, lambéria-szerű pótlás. Régen leverhették már az anno teljes homlokzatot fedő vakolatdíszeket, ezek nélkül viszont hiába a mai jó szándék, olyan a ház, mint egy „bepucolt”, félkész épület. Nem rendezetlen, csak szomorú, látva az eredeti képeket meg pláne.

20170803_112508

20170803_112501

20170803_112425

20170803_112622

20170803_112519
20170803_112651 20170803_114649 20170803_114654 Aradi anno3 Aradi front anno

A gyönyörű, első emeleti férfialakok szobrai körüli rohadások, a bejárat fölötti fém tető – anno lámpa – tartó részek állapota meg önmagáért beszél. A szentlélek tartja össze, sok pénzért kiállt, sürgős beavatkozásért. Olyan jó lenne, ha az lenne a természetes, hogy ezek a házak állami(?) támogatással újulhatnának meg, anélkül, hogy belerokkannának a lakók, akik látványosan óvják, szeretik, becsülik szépséges házukat, és mindezzel nem kéne megvárni, míg a házat, és/vagy szép díszeik maradékát is végképp megeszi az enyészet.

Forrás:

Helyszínbejárás 2017 augusztus

http://24.hu/belfold/2016/06/29/ismeretlen-budapest-roskadozo-szecesszio-nehany-lepesnyire-az-andrassy-uttol/

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_21_1909/?pg=1782&layout=s&query=Aradi-u.57

http://www.huszadikszazad.hu/gazdasag/a-cementipar-modern-gyara

http://lathatatlan.ovas.hu/index.htm?node=48370

http://vpublic.omikk.bme.hu/epmuv/index.php?page=article&id=15377

http://vpublic.omikk.bme.hu/epmuv/index.php?page=cut&id=9386

http://mek-oszk.uz.ua/04000/04093/html/szocikk/13008.htm

http://www.diszmukovacs.hu/szecesszio-vasmuvessege

http://www.diszmukovacs.hu/kovacsmesterek-jegyzeke

https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_KOZL_OntMuzFuz_06/?pg=49&layout=s&query=migray

http://index.hu/urbanista/2016/10/15/mindennapi_muveszet_a_talpunk_alatt/

http://budapestcity.org/03-muemlekek/11/Budai-Fonogyar/index-hu.htm

 

Hattyúk háza

20170717_082002

Valahol láttam róla egy képet, tudtam, hogy belül szép, ezért akartam látni. Kívülről – sok más pesti házzal közös vonás – semmit nem nézne ki a belőle az ember. Esetünkben budai, a zöldebbik városrész legforgalmasabb, és felújítások ide, vagy oda, legrondább részén áll ez a hatalmas bérház. Sarokház, kívül fehéres, gondosan felújított, és még egy régebbi meggondolásból alaposan arctalanított homlokzat fürdik a nyári napfényben.

20170717_084443

20170717_084414

Forgalmas nyári hétköznap reggel nyílt ki a ház ajtaja. Zavarban van ilyenkor az ember, szinte fél, mikor dobják ki, mikor jön az első bizalmatlan pillantás, kérdés, ugyan ki vagyok és miért fotózom a fal csempéjét, a lépcsőház ablakait, a gang korlátját. Itt hárman szólítottak meg, mindannyian barátságosan és büszkén: ki ne hagyjam a lenti ajtót, mert az olyan szép! A belső udvart láttam-e már? Olyan jó volt érezni, az itt lakók értékelik az őket körülvevő szépséget, és örülnek, ha ezt egy vadidegen is megcsodálja.

Szóval gyöngyszem áll már száz éve a Hattyú és a Fiáth János utca sarkán.

Az ajtaja pont olyan, mint a Belgrád rakpart és az Irányi utca sarkán, meg gondolom, még ezer másik helyen a városban. A belső ajtón túl azonban már egészen más világ fogad. Mindenekelőtt csend. Valamit tudnak ezek a régi házak. A Széna térről nyíló kaputól 10 lépésre mintha elvágták volna a dübörgő forgalom zaját, hihetetlen.

20170717_084313

20170717_081817

20170717_082316

Tintakék csempe fedi a földszinti falakat, fehér díszcsíkkal, ez az első meglepetés. A másik az udvarra vezető ajtó. Két hattyú őrzi bő száz éve, ami azért nem kis teljesítmény. A ház felújított, minden részletén látszik, szeretik, óvják, vigyáznak rá. Minden, ami szép, és megúszta – ki tudja hogyan – a huszadik századot, arra gondos kezek vigyáznak.

20170717_082328

20170717_082010

20170717_082002

20170717_081952

 

1912-ben Grünwald Samu vette meg a már itt álló házat, ezt alakíttatta át Schwarcz Jenő (kinek neve máshol Schwartz, vagy Svarcz) és Horváth Antal építészekkel 1913-ban. Eklektikusnak írja a szakirodalom, nekem inkább szecessziósnak tűnik. Mindegy is, úgy szép a ház, ahogy van.

Grünwald Samu, a ház terveit megrendelő tulajdonos kereskedő volt, szép, nagy boltja a Krisztina térre nyílt, ahogy egy régi képeslap mutatja 1909-ből.

Grünwald üzlet Krisztinaváros

Az 1916-os lakcímjegyzék szerint a Csalogány utca 50-ben lakott, ami pont a Hattyú utca 16-al szemben állt.

20170717_083812

20170717_083739

20170717_083136

20170717_083258

……és azok az ablakok……

20170717_083453

20170717_08350920170717_083012

20170717_083007

20170717_083101

20170717_082635

A gondozott, barátságos belső udvar közepén kút áll. Víz rég nincs benne, de a kis nő még őrzi a békét….

20170717_082104

…és ugye a kő, a sose megunható….

20170717_083325

20170717_083602

…és a gangok, mint tökéletes szalagok…

20170717_082029

20170717_08212120170717_082039

20170717_083618

Barátságos, szép ház, ahol szeretnek lakni. Jó, hogy ilyen is van.

 

Forrás:

Helyszínbejárás 2017 július 17

http://urbface.com/index.html

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_19_1907/?pg=622&layout=s

http://www.lathatatlan.ovas.hu/index.htm?node=48952&f=1

http://www.szecessziosmagazin.com/budapestmap.php

https://darabanth.com/hu/nagyarveres/26/kategoriak~Kepeslapok/Magyarorszag~10158/Budapest-I-Krisztina-ter-lovasut-omnibusz-Grunwald-Samu-uzlete~II1349639/

Somlai Tibor: Fent és Lent Corvina kiadó 2014

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_19_1907/?pg=622&layout=s&query=Gr%C3%BCnwald%20Samu

Tengeri gyöngyszem – Falk Miksa utca 18-20

20170708_122851

Egy lépcsőház fala vonzott be. Nem akartam hinni a szememnek. Mély rózsaszín csempe, fekete-fehér csíkkal, habos fehér vakolatdíszekkel, halványkék, csipkézett kőlapok a földön. Mindez egy kapu rácsain át, rekkenő hőségben, kis, kitárt ablak résén keresztül, egy szép, nyári délutánon a Falk Miksa utcában.

20170705_184018

Legközelebb szerencsém volt. Feltűnt a falakat bámuló idegen, megszánt egy kedves lakó. Annyira szép házat láttam már megint, Fodor Gyula munkáját már megint. Az ablakok az Ernst-múzeum bérházára emlékeztettek, de ezek szebbek, fényárban fürösztik a tágas lépcsőházat. A csíkban körbefutó vakolatdísz a lépcsők alatt, a bejárat gyönyörű kovácsoltvas kapuja, a főbejáratot keretező domborművek, a gang korlátai, mind-mind ismerős részlet. De a megrendelő igényessége és gazdagsága is kellett a hatalmas, belvárosi luxusbérház megépültéhez.

A Falk Miksa utca 18-20 az Atlantica Tengerhajózási Rt. székházának épült 1911-ben.

20133722_1387850577997160_894271234_o

Ma, szűk 100 évvel a magyar tengerpartok elvesztése után nehéz elképzelni, mi potenciált jelentett a tengeri kereskedelem szabadsága. Civilként az ember a nyaralások lehetőségére gondol, a tenger nélküli ország polgárának távolságtartásával, a tengertől mindig fél kicsit, aki nem a partján nő fel. De hogy a tenger igazán micsoda gazdagságot, elvesztése mekkora érvágást jelentett, azt a magyar tengerhajózás zászlóshajóinak megismerésével kezdi sejteni az ember. Az Adria palota megcsodálásakor már elért az első döbbenet, most ugye a második. Megint egy káprázatosan szép ház, egy igencsak virágzó business székháza, bérháza emlékeztet egy rég letűnt világra. Mára csak a szép falak maradtak, nemes anyagok, egy kivételes díszlet.

20170705_184124

20170708_12275120170708_12282820170708_122851

20170708_122902

20170708_124326

20170708_124500

20170708_122838

Az Atlantica Tengerhajózási Rt. a XX. század első felének egyik kiemelkedő magyar tengeri kereskedelmi vállalata volt. 1907-ben alakult Budapesten azzal a céllal, hogy Fiumét és az Al-Dunát összekösse Dél-Amerika, Európa és a Távol-Kelet kikötőivel. Saját és bérelt gőzöseivel a magyar hajózási támogatások igénybevételével folyamatosan törekedett a magyar gazdaság érdekeinek megfelelő járatokat fenntartani.  A céget politikusok, bankárok, kereskedelmi szakemberek és tehetős budapesti polgárok alapították az új szabadhajózási törvény elfogadásának évében. Legnagyobb részvényese az Angol-Osztrák Bank volt, de tulajdoni hányada volt Morawitz Károly politikusnak, dr Petschek Izidornak, Pollacsek János Jenő fakereskedőnek, tulajdonos volt gróf Serényi Béla politikus, algyői Kotányi Zsigmond, államvasúti igazgató, és gróf Batthyány István nyugalmazott pénzügyminiszter. A vállalat születését támogatta Kossuth Ferencz kereskedelmi miniszter, és Szterényi államtitkár is. A társaság székhelye Budapesten volt, ahol 25 főt foglalkoztató központot tartottak fenn, de Fiuméban, Odesszában, Nyikolajeffben, Brailában, Sulinában és Londonban is voltak kirendeltségeik.

 20170708_123511

20170708_122949

20170708_123212

20170708_123324

20170708_123129

20170708_123548

1907-ben 6 darab modern óceánjárót építtetett a vállalat, ezek nevüket az alapító atyákról kapták, 1911-ben még 5 új gőzösük épült. A virágkor az első világháborúig tartott, amikor a hajókat eladták, de leginkább a sorsuk hadizsákmányként elkobzás lett, vagy, a hazajutottak esetén, a Hadügyminisztérium parancsára hadi célokra alkalmazták őket. 1918-ban Atlantica Trust lett a név, amely alatt a cég még 1930ig létezett.

20170708_123635

20170708_12364920170708_123352

20170708_123521

20170708_12370320170708_123929

20170708_123954

Az Atlantica vezérigazgatója, az eredetileg fakereskedő Pollacsek Jenő – neve akár egy Rejtő-regény – is érdekes figura. 1907 előtt több brit hajózási társaságnál dolgozott, és szerzett így szakmai tapasztalatot, és hasznos ismeretségi hálózatot, az Atlantica megalakulása előtt pedig az Adria Tengerhajózási Rt. igazgatója is volt.1911-ben, az Atlantica élén végzett munkájáért Ferenc Józseftől nemesi rangot kapott Polnay névvel, ezen a néven közélelmezési miniszter lett a háború után a Friedrich-kormányban. Ugyanő 1944-ben a budapesti „Gyermekkert Egylet” vezetőjeként 400 elhagyott, üldözött kisgyereket mentett meg, ami azért is csoda, hiszen ő maga is zsidó származású, így üldözött volt.

Érdekesség, hogy 1920-ban az Atlantica hajósinasként foglalkoztatta a fiatal József Attilát a Vihar, a Török és a Tatár nevű vonatóin.

20170708_124423 20170708_124544

Az Atlantica székház-bérház méreteivel, gyönyörű belsejével 100 év után is méltán képvisel egy fénykort, amiről mi már csak történelemkönyvekben olvashatunk. Leesett állal csodáljuk a díszleteket, az ízlés, az elegancia és a vagyon ritka összhangját. Köszönet a régi építőknek, a mai őrzőknek és felújítóknak, és külön a szépséges házak hódolójának ajtót nyitó lakóknak.

Forrás: Helyszínbejárás

http://portfiume.gportal.hu/gindex.php?pg=16093626&nid=2686702http://www.kriegsmarine.hu

hk/zsg00603.html

https://www.researchgate.net/ publication/317095639_Az_Atlantica_Tengerhajozasi_Rt_szerepe_a_magyar_kulkereskedelemben_1907-1914

http://lathatatlan.ovas.hu/index.htm?node=49987

Nyócker anno – Csokonai utca 8

20170707_102648

A nyolcadik kerület ez is. Cseppet sem barátságos. Amikor a minap arra jártam, fényes nappal a gyakorlatilag kihalt Népszínház utca irányából érkeztem. Két ember jött szembe, egyik sem volt józan… Az innen nyíló Csokonai utca rövidke, kevés lakóházzal, egyik kopottabb, mint a másik. A 8-as szám a legszomorúbb látvány. Nagyjából 2 éve próbálok bejutni, most végre szerencsém volt.

20170707_101739

A Csokonai utca 8-as szám is az általam csodált építész, Fodor Gyula munkája a XX. század legelejéről. Az szecessziós magazin csodás honlapja is hoz képeket a házról, így mindenképpen szerettem volna egyszer a romos homlokzat mögé nézni. Színes üvegdísz kívülről is látszik a bejárat fölött, reményt keltő részlet.  Aztán találtam egy képet a fszek gyűjteményében, a száz éve vadonatúj házról. Gyönyörű volt, elegáns, felismerhető részleteiben, mégis annyira más. Minden, ami ma a környék nyomokban sem.

Homlokzat, földszinten borozó

Homlokzat, földszinten borozó

1906 az építés éve, a megrendelő ismét Jelinek Frigyes, mint annyi más pesti bérház esetén. Családjával a veje tulajdonát képző Kertész utca 29-ben lakott. Fodor Gyulával személyes kapcsolatban lehetett, majdnem minden házát ő tervezte. Jel(l)inek eredetileg bútor-kép-és tükörkereskedő volt, és mint a századfordulón oly sokan, ő is virágzó üzlete profitját a kor legrentábilisabb üzletébe, a bérházépítésébe fektette. Itt, a Csokonai utca közvetlen szomszédságában a Stahly utca 15, a Somogyi Béla utca 7, és a Csokonai utca 8-al egy tömbben álló Bezerédi utca 4 volt az övé, mindet Fodor Gyula tervezte.20170411_105034

1906-ban minden emeletre 4db, egyenként 2 szobás, fürdőszobás lakás épült. Vagyis nem nagy, de kényelmes, belvárosi lakások. Egy nagyobb terasz az első szinten, kettő kicsi a legfelső szinten volt.

20170411_10543320170411_110119 20170411_110038 20170411_110032

Az 1910-es lakcímjegyzék szerint a Csokonai utca 8 alatt volt található Klein Samu és társa kézimunka és előnyomda üzlete, valamint Győri Sándor “korcsmáros”. Itt lakott ebben az évben – többek között – Pulitzer Simon kalapkereskedő, Zimmermann Salamon papírkereskedő, Sachs Gusztáv nyugdíjas detektív, Csoma Zsigmond tanító, Markovits Ignácz utazó, Szilasi Oszkár kereskedő, Ostrom Ilona színésznő, és egy híresség, Pethes Imre, a Nemzeti Színház művésze, a legendás Shakespeare-színész, a két világháború közti magyar filmgyártás népszerű szénészének, Pethes Sándornak az apja.

Pethes_Imre

1939-ben a Magyar Országos Méhészeti Egyesület Székháza lett, ekkor átalakították az épületet. Alul 3 üzlet nyílt, kettő márvány mozaik padlóval, egy hajópadlóval. Az első emeletre tanácsterem került, de nem csak reprezentációra kellett a ház. Az alagsorba kannás mézraktárak költöztek, viaszraktárak, méztartályok és még műlép üzem is.

1961-ben az Autó Közlekedési Tudományos Kutató Intézet irodái költöztek a méhészek helyére. Ránézésre megépülte óta, de legalábbis a háború óta tart az épület lassú, de megbízható mélyrepülése, zavaróan sok pénzt biztos nem költött rá senki az elmúlt 70 évben, de lehet, hogy van az több is. A régi, magas tető sehol, a hajdan kőkorlátos terasz helyén egy vas traverz lóg ki a falból. A hozzátartozó ablakokat nemrég cserélték műanyagra, ezek erősen elütnek a ház stílusától, bár ez ugye senkit nem zavar, sajnos.

A bejárat, az előtér egyszerű, de romjaiban is nagyon szép. Ütött-kopott, de nyoma sincs a Csaba utcában tapasztalt elhanyagoltságnak, bár biztos emelték a látványt a világos színek, a szikrázó napsütés és a ragyogó tisztaság, épp takarítottak. Az apró belső udvart cingár ecetfa uralja – hála Istennek. A felső emeleten olyan, mintha egy erdőben lennénk.

20170707_102613

20170707_102658

20170707_10192820170707_101936

20170707_101902

20170707_101822

20170707_10190820170707_101920

20170707_101858

20170707_101848

20170707_102618

20170707_102516

20170707_102019

20170707_10205320170707_102104

20170707_102124

20170707_102309

20170707_102226

20170707_10234220170707_102739

20170707_102809

Szép ház ez, romjaiban is. Sokat zuhant állapota a fénykor óta, de hála az anno beletett kiváló minőségnek, és tőkeszegény, de gondos mai gazdáinak, így, kopottan is szépséges. Jó lenne újra eredeti pompájában látni.

Forrás:

Helyszínbejárás

http://lathatatlan.ovas.hu/index.htm?node=48699

http://www.szecessziosmagazin.com/budapesthely.php?kerulet=08&cim=csokonai-u-8&cimtxt=%20CIM

http://foto.fszek.hu/WebPac_kep/CorvinaWeb?action=onelong&recnum=761120&pos=1

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_28_1922-1923/?pg=176&layout=s&query=Pethes%20Imre