Múzeum krt. 7.

Múzeum körút, „sárkányos ház”. Soha nem megyek el mellette, ha nyitva van, beviszem vendégeimet, vagy átballagok egyedül, kihagyhatatlan. A fa kockák. Minden második hiányzik, vagy mozog, a belső udvarban már egy sincs belőlük, a Magyar utcai szakasz is nehezen járható terep. A körúti utcafronton csiricsáré üzletsor, de ha felnéz az ember, na igen. Érdemes, kötelező. Középkori várra kevés balkon emlékeztet Pesten, itt egész sor. Párban néznek ránk a morcos sárkányok, legfelül pedig romantikus pártázat. Mindez a totális rohadás állapotában. A … Olvasd tovább →

Terézváros titkai – 1.

Az Oktogon felöl magas, barokkos oromzat. Közelebbről címerféle az oromzat közepén. Ez vonzotta a tekintetem minden alkalommal, amikor arra jártam. Aztán ma, a tavaszias, szikrázó napsütésben megnyílt a kapu. És én, szokás szerint, földbe gyökereztem. Mert az ember képzel ezt-azt, az igényes vakolatdíszekből, az épület méreteiből, kicsit német kisvárosi városházakra emlékeztető vonalaiból sejti, hogy igényes lesz (volt) ez a ház, anno, amikor épült, meg az első kb. ötven évben, mielőtt az ilyesféle minőség üldözendő nem lett. De a nagyvonalú elegancia … Olvasd tovább →

A turai kastély

Tura elkápráztat, meghódít, de legalábbis meglepi a pesti utazót. Budapesttől úgy félórányira kelet felé az utolsó, amit az ember a kietlen, szomorú Alföld közepére képzel, az egy francia reneszánsz kastély tökéletes, kicsinyített másolata.A tulajdonos A kastély építtetője Schossberger Zsigmond Hevesy György Nobel-díjas vegyészprofesszor nagypapája volt. Terménykereskedéssel alapozta meg tekintélyes vagyonát. Többek között az Országos Magyar KépzőművészetiTársaság igazgatósági tagjaként, elismert, bárói címet nyert üzletemberként vagyonához méltó nyári lakot tervezett építtetni az Esterházyaktól vásárolt turai uradalom központjában. Mintagazdasága fenntartásához bérmunkásokat alkalmazott, számukra … Olvasd tovább →