Az Akácfa utca titka

Akácfa utca. Annak is a leglepusztultabb része a Dob utca és a Király utca között van. Tengelytörő macskakő, intenzíven rohadó homlokzatok. Kivéve az angyalt. Nagyon magasan áll széttárt karral egy szép, nagy ablak fölött. Ami méretéből adódóan csak műterem lehetett. Fényárban úszva. És lőn.   Amikor az ember belép az Akácfa utca 59-be, az első, ami szembetűnő, az a kontraszt. Itt nincs szegénység. Itt elegancia van, tér és fény. Jó, kukaszag azért van, de ha felnéz az ember, vagy egészen … Olvasd tovább →

Ékszerdoboz Pozsonyban

Ronda, őszi nap, Pozsony, zuhogó eső. Minimál szabadidő, metsző szél, amíg vendégeim ebédelnek,  mosolygós szlovák kollégám felajánlja, mutat valami érdekeset. Útfelbontáson, sártengeren, forgalmas utakon vágunk át, az eső kitartóan ömlik, amikor, némi gyorsgyaloglás után megállunk. Csak ámulok és bámulok. Erre járt Lechner Mester.   Árpádházy Szent Erzsébet emlékére szentelt nagyobbacska, tengerkék kápolna áll ragyogóan felújítva, pepec gyönyörű díszkert közepén. Csakúgy világít az élénkzöld, mérnöki gondossággal, kaviccsal keretezett füves sziget, mindez hatalmas, sárga, nagy ablakos, hullámzó gimnázium mellett. Ékszerdoboz. Így is nevezte … Olvasd tovább →

Anglia – Budán

Egy csipetnyi Anglia. Ez az első gondolata annak, aki nyitott szemmel jár, és így nem téveszti szem elöl a 41/b. jelzésű házat a Városmajor utcában. Szomszédja balról egy nemrégi rettenet, jobbról egy, a Barabás-villánál kevésbé híres, de szintén Hild-tervezte, 1841 és 1843 közt nyaralónak épült, ma szürkén szomorkodó, szebb jövőre érdemes épület. Közéjük ékelődött ez a kis szecessziós ékszerdoboz. Érdekes, kerítése öregebb, mint a gazdája, nem is kicsit: a Hild-villa tartozéka eredetileg. Felújítva, megbecsülve védi barátságos, relatív új gazdáját.Még a … Olvasd tovább →