Kincses Nagykörút

Írtam már erről a házról. Bejáratos vagyok ide egy kedves, jó barát jóvoltából, és minden alkalommal, ha megyek, elámulok. Kívülről ugye a szegény, sokat látott, szürke, arctalan, forgalmas Nagykörút, pontosabban József körút. Kínai üzletek, betonjárdák, emberi és állati piszok, üres és/vagy jellegtelen portálok mindenütt. A Kissalétrom és a Körút sarkán terpeszkedő óriás bérház kapuja mögött egész más világ fogad. Pontosabban egy más világ romjai. Finoman metszett ablakok helyenként színes berakásokkal, kovácsoltvas korlátok, szépen ívelt lépcsők  szolgáltak eklektikus, de barátságos díszletként … Olvasd tovább →

Rákóczi út 54

Rákóczi út. Aminél rondább, kiábrándítóbb, elhanyagoltabb, arctalanabb, mocskosabb útja tán nincs is Pestnek. Kivéve, ha az ember felfelé néz. Mindig érdemes, buszon zötyögtünkben, dugóban araszolva a magasban, a felső emeletek közt megfigyelni a házakat. Egy rég letűnt, majdnem nyomtalanul kiveszett, igényes, elegáns város halvány emlékeit csodálhatja meg a felfelé kereső, szépre nyitott utazó. Még hideg koratavasz volt, a reménytelenül esős fajtából, amikor utoljára ott volt dolgom a kívülről szépen, belülről lélektelenre felújított Palace Hotel Novotelben. Korán érkeztem, és ahogy a … Olvasd tovább →