Kelenföldi kiskastély

A fővárosból kifelé igyekvő autósként az ember a túlélésre hajt, az Osztyapenkó helyén tátongó luk és virágzó útépítős kupleráj tájékán pláne. Pedig van itt ám egy szépség, figyelemre érdemes, öreg ház, régi idők itt felejtett tanúja. Szimmetrikus, zömök, piszkos sárga épület, oldalán kopott felirat, félköríves sarkokkal, osztott középső ablaksorával kicsit angolos összképet mutat.   Az építés éve tekintélyt parancsoló, különösen a ezen környéken páratlan: 1894, az építtető bizonyos „Tekintetes Fowler és társa”, rendeltetése szerint gőzekeraktár, háromemeletes lakóház hajdan melléképületekkel. A … Olvasd tovább →

Kovácsoltvas meglepetés

Ezerszer mentem el mellette. Ahogy mindenki, aki a Ferenciek terét metszi napi szinten. A kapu mindig gyanús volt. Gyanúsan gyönyörű. A színe, a faragása, olyan gazdag, nagyvonalú, a köré erőltetett doboz kirakatokkal olyan kontrasztosan elegáns. Mit rejthet? Aztán a minap – hála egy kedves lakónak – bemerészkedtem. Csak ámultam és bámultam….kovácsoltvas, minden mennyiségben, cirkalmas, buja díszek kavalkádja a félsötét lépcsőházban is döbbenetesen szép. A csodálat kettős: egyrészt, hogy mennyire igényesen dolgoztak ki egy látszólag „szimpla” belvárosi bérház lépcsőházát, másrészt, és … Olvasd tovább →

Wagner-ház

Kossuth Lajos utca. Kosz, forgalom, és irgalmatlan zaj. Főleg zaj. Pedig ha például jó lassan araszol a dugó, érdemes körbenézni. Jól megnézni minden egyes házat. Ablakokat, díszeket, balkonokat. Amikor épültek, még érdemes volt kiülni rájuk, onnan csodálni a várost. Vagy napozni, virágokat ápolni, mint rendes helyeken, ahova balkont tervez és épít az ember fia. Majdnem minden ház meghálálja az odafigyelést, itt is, mint bárhol Pesten.A 14-16-os ház kívülről semmi különös.  De aki a nyitott kapun át besétál a belső udvarra, … Olvasd tovább →