A Móricz Zsigmond körtér környékén járunk, pontosabban a Karinthy Frigyes út elején, épp, mint az a napi párszáz ember, akit erre sodor az élet munkába menet, lévén Buda egyik legforgalmasabb tömegközlekedési csomópontja van itt, lassan száz éve. A híres-neves pesti...
A Benczúr utca árnyas fái alatt minden évszakban érdemes sétálni. Az utca egyik oldalán bérházak sora, a másikon kertes villák állnak, nagy részük valami isteni szerencsével megúszta a világháború viharos, és az utána következő évtizedek módszeres, lassú, de kitartó...
Kis-Sváb-hegy, ismét. Szelíd dimbek-dombok, kertes házak, vegyesen a huszadik század helyenként tájidegen megoldásai állnak leginkább reménytelen versenyben a százéves, stílusban, hangulatban, arányosságban és barátságosságban felülmúlhatatlan, mindent túlélt...
Borongós őszi napon volt szerencsém benyitni a Szent István körút legelején, a Jászai Mari tér sarkán magasodó, szecessziós sarokházba. A lépcsőházba barátságos férfi engedett be, szokás szerint őszinte döbbenettel arcán, hogy a lépcsőházat miért szeretném...
Valahol láttam róla egy képet, tudtam, hogy belül szép, ezért akartam látni. Kívülről – sok más pesti házzal közös vonás – semmit nem nézne ki a belőle az ember. Esetünkben budai, a zöldebbik városrész legforgalmasabb, és felújítások ide, vagy oda, legrondább részén...
Kedvenc levéltáramból hazafele a forgalmas Váci út helyett a békésebb Visegrádi utcát szoktam választani, főleg, mert annyi szép kapu kíséri itt az embert egészen a Körútig. Az egyik a 29-es házhoz tartozik, régóta csodálom, milyen szép, milyen jó lenne egyszer tudni...
Véletlen került a kezembe a Rákóczi út 52 teljes, a Levéltárban őrzött dokumentációja. Tervek, engedélyek, cirkalmas betűk, gondos, művészi műszaki rajzok, majd a háború utáni idők kevésbé csodálatra méltó dokumentumai. Szép, régimódi homlokzat nézett vissza rám,...