Hattyúk háza

20170717_082002

Valahol láttam róla egy képet, tudtam, hogy belül szép, ezért akartam látni. Kívülről – sok más pesti házzal közös vonás – semmit nem nézne ki a belőle az ember. Esetünkben budai, a zöldebbik városrész legforgalmasabb, és felújítások ide, vagy oda, legrondább részén áll ez a hatalmas bérház. Sarokház, kívül fehéres, gondosan felújított, és még egy régebbi meggondolásból alaposan arctalanított homlokzat fürdik a nyári napfényben.

20170717_084443

20170717_084414

Forgalmas nyári hétköznap reggel nyílt ki a ház ajtaja. Zavarban van ilyenkor az ember, szinte fél, mikor dobják ki, mikor jön az első bizalmatlan pillantás, kérdés, ugyan ki vagyok és miért fotózom a fal csempéjét, a lépcsőház ablakait, a gang korlátját. Itt hárman szólítottak meg, mindannyian barátságosan és büszkén: ki ne hagyjam a lenti ajtót, mert az olyan szép! A belső udvart láttam-e már? Olyan jó volt érezni, az itt lakók értékelik az őket körülvevő szépséget, és örülnek, ha ezt egy vadidegen is megcsodálja.

Szóval gyöngyszem áll már száz éve a Hattyú és a Fiáth János utca sarkán.

Az ajtaja pont olyan, mint a Belgrád rakpart és az Irányi utca sarkán, meg gondolom, még ezer másik helyen a városban. A belső ajtón túl azonban már egészen más világ fogad. Mindenekelőtt csend. Valamit tudnak ezek a régi házak. A Széna térről nyíló kaputól 10 lépésre mintha elvágták volna a dübörgő forgalom zaját, hihetetlen.

20170717_084313

20170717_081817

20170717_082316

Tintakék csempe fedi a földszinti falakat, fehér díszcsíkkal, ez az első meglepetés. A másik az udvarra vezető ajtó. Két hattyú őrzi bő száz éve, ami azért nem kis teljesítmény. A ház felújított, minden részletén látszik, szeretik, óvják, vigyáznak rá. Minden, ami szép, és megúszta – ki tudja hogyan – a huszadik századot, arra gondos kezek vigyáznak.

20170717_082328

20170717_082010

20170717_082002

20170717_081952

 

1912-ben Grünwald Samu vette meg a már itt álló házat, ezt alakíttatta át Schwarcz Jenő (kinek neve máshol Schwartz, vagy Svarcz) és Horváth Antal építészekkel 1913-ban. Eklektikusnak írja a szakirodalom, nekem inkább szecessziósnak tűnik. Mindegy is, úgy szép a ház, ahogy van.

Grünwald Samu, a ház terveit megrendelő tulajdonos kereskedő volt, szép, nagy boltja a Krisztina térre nyílt, ahogy egy régi képeslap mutatja 1909-ből.

Grünwald üzlet Krisztinaváros

Az 1916-os lakcímjegyzék szerint a Csalogány utca 50-ben lakott, ami pont a Hattyú utca 16-al szemben állt.

20170717_083812

20170717_083739

20170717_083136

20170717_083258

……és azok az ablakok……

20170717_083453

20170717_08350920170717_083012

20170717_083007

20170717_083101

20170717_082635

A gondozott, barátságos belső udvar közepén kút áll. Víz rég nincs benne, de a kis nő még őrzi a békét….

20170717_082104

…és ugye a kő, a sose megunható….

20170717_083325

20170717_083602

…és a gangok, mint tökéletes szalagok…

20170717_082029

20170717_08212120170717_082039

20170717_083618

Barátságos, szép ház, ahol szeretnek lakni. Jó, hogy ilyen is van.

 

Forrás:

Helyszínbejárás 2017 július 17

http://urbface.com/index.html

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_19_1907/?pg=622&layout=s

http://www.lathatatlan.ovas.hu/index.htm?node=48952&f=1

http://www.szecessziosmagazin.com/budapestmap.php

https://darabanth.com/hu/nagyarveres/26/kategoriak~Kepeslapok/Magyarorszag~10158/Budapest-I-Krisztina-ter-lovasut-omnibusz-Grunwald-Samu-uzlete~II1349639/

Somlai Tibor: Fent és Lent Corvina kiadó 2014

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_19_1907/?pg=622&layout=s&query=Gr%C3%BCnwald%20Samu

Tengeri gyöngyszem – Falk Miksa utca 18-20

20170708_122851

Egy lépcsőház fala vonzott be. Nem akartam hinni a szememnek. Mély rózsaszín csempe, fekete-fehér csíkkal, habos fehér vakolatdíszekkel, halványkék, csipkézett kőlapok a földön. Mindez egy kapu rácsain át, rekkenő hőségben, kis, kitárt ablak résén keresztül, egy szép, nyári délutánon a Falk Miksa utcában.

20170705_184018

Legközelebb szerencsém volt. Feltűnt a falakat bámuló idegen, megszánt egy kedves lakó. Annyira szép házat láttam már megint, Fodor Gyula munkáját már megint. Az ablakok az Ernst-múzeum bérházára emlékeztettek, de ezek szebbek, fényárban fürösztik a tágas lépcsőházat. A csíkban körbefutó vakolatdísz a lépcsők alatt, a bejárat gyönyörű kovácsoltvas kapuja, a főbejáratot keretező domborművek, a gang korlátai, mind-mind ismerős részlet. De a megrendelő igényessége és gazdagsága is kellett a hatalmas, belvárosi luxusbérház megépültéhez.

A Falk Miksa utca 18-20 az Atlantica Tengerhajózási Rt. székházának épült 1911-ben.

20133722_1387850577997160_894271234_o

Ma, szűk 100 évvel a magyar tengerpartok elvesztése után nehéz elképzelni, mi potenciált jelentett a tengeri kereskedelem szabadsága. Civilként az ember a nyaralások lehetőségére gondol, a tenger nélküli ország polgárának távolságtartásával, a tengertől mindig fél kicsit, aki nem a partján nő fel. De hogy a tenger igazán micsoda gazdagságot, elvesztése mekkora érvágást jelentett, azt a magyar tengerhajózás zászlóshajóinak megismerésével kezdi sejteni az ember. Az Adria palota megcsodálásakor már elért az első döbbenet, most ugye a második. Megint egy káprázatosan szép ház, egy igencsak virágzó business székháza, bérháza emlékeztet egy rég letűnt világra. Mára csak a szép falak maradtak, nemes anyagok, egy kivételes díszlet.

20170705_184124

20170708_12275120170708_12282820170708_122851

20170708_122902

20170708_124326

20170708_124500

20170708_122838

Az Atlantica Tengerhajózási Rt. a XX. század első felének egyik kiemelkedő magyar tengeri kereskedelmi vállalata volt. 1907-ben alakult Budapesten azzal a céllal, hogy Fiumét és az Al-Dunát összekösse Dél-Amerika, Európa és a Távol-Kelet kikötőivel. Saját és bérelt gőzöseivel a magyar hajózási támogatások igénybevételével folyamatosan törekedett a magyar gazdaság érdekeinek megfelelő járatokat fenntartani.  A céget politikusok, bankárok, kereskedelmi szakemberek és tehetős budapesti polgárok alapították az új szabadhajózási törvény elfogadásának évében. Legnagyobb részvényese az Angol-Osztrák Bank volt, de tulajdoni hányada volt Morawitz Károly politikusnak, dr Petschek Izidornak, Pollacsek János Jenő fakereskedőnek, tulajdonos volt gróf Serényi Béla politikus, algyői Kotányi Zsigmond, államvasúti igazgató, és gróf Batthyány István nyugalmazott pénzügyminiszter. A vállalat születését támogatta Kossuth Ferencz kereskedelmi miniszter, és Szterényi államtitkár is. A társaság székhelye Budapesten volt, ahol 25 főt foglalkoztató központot tartottak fenn, de Fiuméban, Odesszában, Nyikolajeffben, Brailában, Sulinában és Londonban is voltak kirendeltségeik.

 20170708_123511

20170708_122949

20170708_123212

20170708_123324

20170708_123129

20170708_123548

1907-ben 6 darab modern óceánjárót építtetett a vállalat, ezek nevüket az alapító atyákról kapták, 1911-ben még 5 új gőzösük épült. A virágkor az első világháborúig tartott, amikor a hajókat eladták, de leginkább a sorsuk hadizsákmányként elkobzás lett, vagy, a hazajutottak esetén, a Hadügyminisztérium parancsára hadi célokra alkalmazták őket. 1918-ban Atlantica Trust lett a név, amely alatt a cég még 1930ig létezett.

20170708_123635

20170708_12364920170708_123352

20170708_123521

20170708_12370320170708_123929

20170708_123954

Az Atlantica vezérigazgatója, az eredetileg fakereskedő Pollacsek Jenő – neve akár egy Rejtő-regény – is érdekes figura. 1907 előtt több brit hajózási társaságnál dolgozott, és szerzett így szakmai tapasztalatot, és hasznos ismeretségi hálózatot, az Atlantica megalakulása előtt pedig az Adria Tengerhajózási Rt. igazgatója is volt.1911-ben, az Atlantica élén végzett munkájáért Ferenc Józseftől nemesi rangot kapott Polnay névvel, ezen a néven közélelmezési miniszter lett a háború után a Friedrich-kormányban. Ugyanő 1944-ben a budapesti „Gyermekkert Egylet” vezetőjeként 400 elhagyott, üldözött kisgyereket mentett meg, ami azért is csoda, hiszen ő maga is zsidó származású, így üldözött volt.

Érdekesség, hogy 1920-ban az Atlantica hajósinasként foglalkoztatta a fiatal József Attilát a Vihar, a Török és a Tatár nevű vonatóin.

20170708_124423 20170708_124544

Az Atlantica székház-bérház méreteivel, gyönyörű belsejével 100 év után is méltán képvisel egy fénykort, amiről mi már csak történelemkönyvekben olvashatunk. Leesett állal csodáljuk a díszleteket, az ízlés, az elegancia és a vagyon ritka összhangját. Köszönet a régi építőknek, a mai őrzőknek és felújítóknak, és külön a szépséges házak hódolójának ajtót nyitó lakóknak.

Forrás: Helyszínbejárás

http://portfiume.gportal.hu/gindex.php?pg=16093626&nid=2686702http://www.kriegsmarine.hu

hk/zsg00603.html

https://www.researchgate.net/ publication/317095639_Az_Atlantica_Tengerhajozasi_Rt_szerepe_a_magyar_kulkereskedelemben_1907-1914

http://lathatatlan.ovas.hu/index.htm?node=49987

Nyócker anno – Csokonai utca 8

20170707_102648

A nyolcadik kerület ez is. Cseppet sem barátságos. Amikor a minap arra jártam, fényes nappal a gyakorlatilag kihalt Népszínház utca irányából érkeztem. Két ember jött szembe, egyik sem volt józan… Az innen nyíló Csokonai utca rövidke, kevés lakóházzal, egyik kopottabb, mint a másik. A 8-as szám a legszomorúbb látvány. Nagyjából 2 éve próbálok bejutni, most végre szerencsém volt.

20170707_101739

A Csokonai utca 8-as szám is az általam csodált építész, Fodor Gyula munkája a XX. század legelejéről. Az szecessziós magazin csodás honlapja is hoz képeket a házról, így mindenképpen szerettem volna egyszer a romos homlokzat mögé nézni. Színes üvegdísz kívülről is látszik a bejárat fölött, reményt keltő részlet.  Aztán találtam egy képet a fszek gyűjteményében, a száz éve vadonatúj házról. Gyönyörű volt, elegáns, felismerhető részleteiben, mégis annyira más. Minden, ami ma a környék nyomokban sem.

Homlokzat, földszinten borozó

Homlokzat, földszinten borozó

1906 az építés éve, a megrendelő ismét Jelinek Frigyes, mint annyi más pesti bérház esetén. Családjával a veje tulajdonát képző Kertész utca 29-ben lakott. Fodor Gyulával személyes kapcsolatban lehetett, majdnem minden házát ő tervezte. Jel(l)inek eredetileg bútor-kép-és tükörkereskedő volt, és mint a századfordulón oly sokan, ő is virágzó üzlete profitját a kor legrentábilisabb üzletébe, a bérházépítésébe fektette. Itt, a Csokonai utca közvetlen szomszédságában a Stahly utca 15, a Somogyi Béla utca 7, és a Csokonai utca 8-al egy tömbben álló Bezerédi utca 4 volt az övé, mindet Fodor Gyula tervezte.20170411_105034

1906-ban minden emeletre 4db, egyenként 2 szobás, fürdőszobás lakás épült. Vagyis nem nagy, de kényelmes, belvárosi lakások. Egy nagyobb terasz az első szinten, kettő kicsi a legfelső szinten volt.

20170411_10543320170411_110119 20170411_110038 20170411_110032

Az 1910-es lakcímjegyzék szerint a Csokonai utca 8 alatt volt található Klein Samu és társa kézimunka és előnyomda üzlete, valamint Győri Sándor “korcsmáros”. Itt lakott ebben az évben – többek között – Pulitzer Simon kalapkereskedő, Zimmermann Salamon papírkereskedő, Sachs Gusztáv nyugdíjas detektív, Csoma Zsigmond tanító, Markovits Ignácz utazó, Szilasi Oszkár kereskedő, Ostrom Ilona színésznő, és egy híresség, Pethes Imre, a Nemzeti Színház művésze, a legendás Shakespeare-színész, a két világháború közti magyar filmgyártás népszerű szénészének, Pethes Sándornak az apja.

Pethes_Imre

1939-ben a Magyar Országos Méhészeti Egyesület Székháza lett, ekkor átalakították az épületet. Alul 3 üzlet nyílt, kettő márvány mozaik padlóval, egy hajópadlóval. Az első emeletre tanácsterem került, de nem csak reprezentációra kellett a ház. Az alagsorba kannás mézraktárak költöztek, viaszraktárak, méztartályok és még műlép üzem is.

1961-ben az Autó Közlekedési Tudományos Kutató Intézet irodái költöztek a méhészek helyére. Ránézésre megépülte óta, de legalábbis a háború óta tart az épület lassú, de megbízható mélyrepülése, zavaróan sok pénzt biztos nem költött rá senki az elmúlt 70 évben, de lehet, hogy van az több is. A régi, magas tető sehol, a hajdan kőkorlátos terasz helyén egy vas traverz lóg ki a falból. A hozzátartozó ablakokat nemrég cserélték műanyagra, ezek erősen elütnek a ház stílusától, bár ez ugye senkit nem zavar, sajnos.

A bejárat, az előtér egyszerű, de romjaiban is nagyon szép. Ütött-kopott, de nyoma sincs a Csaba utcában tapasztalt elhanyagoltságnak, bár biztos emelték a látványt a világos színek, a szikrázó napsütés és a ragyogó tisztaság, épp takarítottak. Az apró belső udvart cingár ecetfa uralja – hála Istennek. A felső emeleten olyan, mintha egy erdőben lennénk.

20170707_102613

20170707_102658

20170707_10192820170707_101936

20170707_101902

20170707_101822

20170707_10190820170707_101920

20170707_101858

20170707_101848

20170707_102618

20170707_102516

20170707_102019

20170707_10205320170707_102104

20170707_102124

20170707_102309

20170707_102226

20170707_10234220170707_102739

20170707_102809

Szép ház ez, romjaiban is. Sokat zuhant állapota a fénykor óta, de hála az anno beletett kiváló minőségnek, és tőkeszegény, de gondos mai gazdáinak, így, kopottan is szépséges. Jó lenne újra eredeti pompájában látni.

Forrás:

Helyszínbejárás

http://lathatatlan.ovas.hu/index.htm?node=48699

http://www.szecessziosmagazin.com/budapesthely.php?kerulet=08&cim=csokonai-u-8&cimtxt=%20CIM

http://foto.fszek.hu/WebPac_kep/CorvinaWeb?action=onelong&recnum=761120&pos=1

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_28_1922-1923/?pg=176&layout=s&query=Pethes%20Imre

 

Tejeskávé habbal – Szűz utca 5-7

19359045_1360132974102254_1388634349_o

Mindig is vonzottak a műtermek, a műtermek világa, pláne, ha rejtve, a város fölé, öreg házak legfelső emeletén vannak, mindig izgatott. Voltak leginkább, az elmúlt bő 70 év nem tett jót az efféle polgári csökevények fennmaradásának. A minap olvastam egy érdekes tanulmányt a témakörben, ott akadt meg a szemem a Szűz utcai címen. Igaz, rögtön megtudtam, az anno megépült kettő darab, fényárban úszó műteremnek rég híre-hamva sincs, a ház viszont áll, és mert tervezőjét ismerem, elhatároztam, megkeresem. Érdemes volt.

20170617_152414

Nem túl barátságos környék a nyolcadik kerületnek ez a része sem. Bár a homlokzatokból ítélve messze nem lepukkant városrésznek számíthatott anno – de az már nagyon régen volt. A Szűz utca különös kis oázis. Zsákutca, ami a „nyóckerben” ritka, mint a fehér holló, ezért csendes is, az itt lévő ovi udvara zöld, szélén szép, nagy platán őrzi az öreg házakat.

Az 5-7-es telken messziről világít az egyetlen felújított, magyaros szecessziós, virágmintás, hullámos homlokzat, szürke-fehérben, mint tejeskávé habbal.

20170618_150428

20170618_150439 20170618_150418

20170618_150336

Minden ablak virágos keretben, vakolat-virágosban, az ifj. Nagy István építész specialitása. Lechner tanítványa volt, ez messziről látszik, de ő nem Zsolnayban utazott, hanem a vélhetően jóval olcsóbb, vakolatos hímzésben. A bejárat felett kalocsai mintás legyező – teljesen Szenes-ház-feeling. Ami bent, a lépcsőházban is végig elkísér. Barátságos, szép házukra büszke lakók engednek be, egyikük, mint kiderül, azért költözött ide, mert szívügye a szecesszió. Jó tudni, hogy ilyen is van. Exkuzálják magukat, még nem szép a ház, még nincs kész a felújítás.

Dehogynem, szép az, de milyen szép. A folyamatban lévő építkezés látszik, csak a hétvége tiszteletére némult el, biztos meseszép lesz, ha majd elkészül. Addig fájdalmas kontraszt a belső és a külső homlokzat között. Bent sötét van, lövésnyomok, a kovácsoltvas rozsdaette állapotában is szívszorítóan gyönyörű. A főlépcső csigavonalban tekeredik a sokadikra, a fény felé. Legfelül lélekvesztő folyosó vezet a hátsó lépcsőhöz, az ajtó, mint egy mézeskalácsházé.

20170617_15370420170617_152541

A Szűz utca 5-7 alatt 1906 óta álló bérházat a szakirodalom Rákosi Jenő házaként jegyzi. Mindszenti Rákosi Jenő író volt, újságíró, színigazgató, lapszerkesztő, főrendiházi tag, a MTA levelező, a Kisfaludy Társaság rendes, és a Petőfi Társaság tiszteletbeli tagja 1842-1929-ig élt. Testvére a Nemzeti Színház örökös tagja, a népszerű színésznő Rákosi Szidi, de az ő „népszerűsége Kossuthéval vetekszik, írása a közérzés egyetemének kifejezője” – mint írta róla Schöpflin Aladár.  1930-ban Lord Rothermere közbenjárására szobrot kapott Budapesten a Dohány utca és Erzsébet-körút találkozásánál, Kisfaludy Stróbl Zsigmond szobra 1948-ig állt.

1896-ban kapta családja a nemesi címet Ferenc Józseftől, innen a „mindszenti” előnév, a főrendiházi tagság pedig 1903. január 1-től az övé. Ifj. Nagy István műépítész szépséges házát 1906-ban rajzolta, ahogy azt a házon kis tábla ma is jelzi.

20170618_150501

1910-ben a legfelső szinteken ma éktelenkedő, a háztól erősen elütő, szögletes ablakok helyén létező műtermekben vélhetően Aradi Viktor festőművész dolgozott, de a Lakczímjegyzék itt jegyzi Czigány Dezső festőművészt, és M. Muray Stefánia szobrász nevét is. Sose értettem, hogy tudtak szobrászok padlásterekben dolgozni, ez már az Akácfa utcában is meglepett, vagyis ott pláne, lévén ott nyomokban sincs lift.

20170618_150341

Czigány Dezső

Czigány Dezső

1910-ből álljon itt pár név az akkori lakók névsorából: Itt lakott dr. Reichl Károly és dr. Vígh Viktor ügyvédek, Stefanusz Gyula „czímirodája”, Rónai Ignác „Gummikerék készítő és javító”, özv. Vanek Károlyné mázoló és Sárkány Béla hírlapíró akár Rejtő regényhősök lehetnének, Bertuts Ingyaló (!) consulátusi titkár, Klöckner Ede zeneműkiadó, Kurián Károly honvéd százados. 1928-ban már lakik és rendel itt két orvos: dr. Almer Sándor főorvos és Barla-Szabó Jenő dr., továbbá itt működik Firtkó István fakoporsó gyáros műintézménye is.

19359214_1359854044130147_1540574450_o 19400714_1359854037463481_1789340441_o

De meséljenek leginkább a képek a nyolcadik kerület rejtőzködő kincséről. Egy romjaiban is szépséges, éppen újjászülető, lakói által szeretett, megbecsült, gondos felújítás alatt álló, első száz évét hősiesen túlélő, magyaros szecessziós, szép, pesti házról.

20170617_153741

20170617_153451

20170617_152838

20170617_153053

20170617_152957

19359045_1360132974102254_1388634349_o

20170617_152647

20170617_153600

20170617_15360820170617_153122

20170617_153529

20170617_153334

20170617_15332320170617_15261920170618_150838

Forrás:

Helyszínbejárás

http://epa.oszk.hu/00000/00003/00025/hadik.html

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_29_1928/?pg=0&layout=s

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_29_1928/?pg=0&layout=shttps://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_29_1928/?pg=0&layout=s

http://gyujtemeny.imm.hu/virtualis-kiallitas/rakosi-jeno-haza-budapest-szuz-utca/647

https://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A1kosi_Jen%C5%91

https://www.kozterkep.hu/~/4596/rakosi_jeno_szobor_budapest_kisfaludi_strobl_zsigmond_1930.html

http://www.szecessziosmagazin.com/budapesthely.php?kerulet=08&cim=szuz-u-5-7&cimtxt=Sz%C5%B1z+utca+5-7

 

Varázslat a Visegrádi utcában

20170525_112446

Kedvenc levéltáramból hazafele a forgalmas Váci út helyett a békésebb Visegrádi utcát szoktam választani, főleg, mert annyi szép kapu kíséri itt az embert egészen a Körútig. Az egyik a 29-es házhoz tartozik, régóta csodálom, milyen szép, milyen jó lenne egyszer tudni mögé lesni.

20170525_111600

20170525_111503

20170525_111508

20170525_111532

Aztán rám köszöntött a szerencse, és egy napsütéses kora nyári napon beléphettem a barlangszerűen szűk, és elképesztően gyönyörű lépcsőházi előtérbe.

20170525_111921 20170525_112224 20170525_112243 20170525_112255

Fodor Gyula házaira hajaz kicsit a felülről belógó kőcsipkével, amilyent az Alsó erdősor utcában, de még inkább a Stahly utcában láttam, meg az oldalsó képekkel, de az összhatás egész más, ünnepélyes, a szűk tér ellenére gyönyörű.

20170525_112351

20170525_112344

A kovácsoltvas külső, és a metszett üvegű, barna faajtón túl, a falon mintha harangöntésről mesélne a dombormű, szemben meg izmos alakok kőtömböket hurcolnak, középen egy hajó érkezik, jobb szélen meg könyvet tartó alak pénzérmét tartó férfivel – kicsit nehezen követem, mit szeretett volna üzenni a művész.

20170525_112155

20170525_112146

A fekete-vajszín mintájú lépcső szépséges, márvány hölgyekhez vezet, akik bő száz éve várják az – esetünkben elképedt – betévedőt. Némelyik mintha énekelne, könyvféle lehetett a kezükben, körülöttük mozaik, köztük pad, az egy fürdőszobalámpa józanítóan mai, az, és a sötét garantálja, hiába a szép díszlet, leülni biztosan nem fogok.

20170525_112119

20170525_112048

20170525_11205720170525_11195220170525_111926

Az építés éve 1913, a tervező Klinger József, a megrendelő bizonyos Spitzer Sámuel volt. Az 1928-as telefonkönyvben úgy féloldalnyi Spitzer lelhető, a mindenféle bizniszben jeleskedő család Sámuelje „légszesz-bádogos-és vízvezeték berendezési üzlettulajdonos” volt. Övé volt a legfelső szint, mi anno egy lakás volt, vélhetően meseszép.

19340060_1359441467504738_1639434789_o

20170525_112817

A titokzatos légszesz egyébként a gáz volt, mi a városi világítást szolgálta, gyárainak tulajdonosait pedig megbízható jövedelemmel látta el.

A méla hölgyek és dolgos urak faragóját homály övezi, sajnos, pedig díszbe öltöztetik ezt a szép, Lipócia-béli polgárházat, mi túl az első évszázadán is kiváló karban, rendületlen, főleg belső szépségekben gazdagon várja szerencsés lakóit és látogatóit.

20170525_112451

20170525_112446

20170525_112433

20170525_111957

Forrás: Helyszínbejárás

http://menolakasom.blog.hu/2016/06/08/budapest_legszebb_lepcsohazai_visegradi_u#

Somlai Tibor: Fent és Lent

Pest-Budai lépcsőházak 1835-1945

Corvina kiadó 2014

http://www.szecessziosmagazin.com/budapesthely.php?kerulet=13&cim=visegradi-u-29&cimtxt=%20CIM
https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_27_1916/?pg=893&layout=s&query=Spitzer%20Salamon

https://vs.hu/magazin/osszes/legszeszt-a-legszeszgyarbol-1107

A színfalak mögött – Váci utca 7

20170529_162304

Szegény Váci utca már nagyon régóta nem az, aminek sokan hiszik. Rég nem elegáns sétálóutca, szép, színvonalas, barátságos üzletekkel, kávéházakkal, éttermekkel. Pedig híre még mindig jó, dacára a sok, külföldi vendégek átverésére specializáló étteremnek, gagyiárusok tengerének. Az utca északi fele nagy, nemzetközi márkák lerakata, a déli – és ez a mostohább – inkább az éttermeké. A régi kis üzletek, bélyegárusok rég eltűntek, helyüket kétes minőségű ajándékokat ránk tukmáló árusok vették át. Ha vendégeimmel mindenképpen kereszteznem kell, az üzletek helyett a házak homlokzataira hívom fel a figyelmet, egyik szebb, mint a másik.

Legutóbb a Vörösmarty tér felöl vitt utam, amikor nyitott kapura lettem figyelmes. A 7-es számú ház portálját amerikai gyorsétterem foglalja el, bejáratát kismillió csiricsáré reklámtábla csúfítja, ha felnéz az ember, átlagos pesti ház néz vissza. De bent igazi csoda várja a betévedőt.

20170529_162832

1870 és 1871 közt épült a ház Ybl Miklós, és a Pollack Mihály fiatalon, 34 évesen elhunyt tehetséges unokája, Unger Emil tervei alapján. A megrendelő a bizonyos Formágyi Ferencé Jüttner Eleonóra volt. A kivitelező pedig az, az egyébként szintén építész Wechselmann Ignác, akinek magánalapítványából megszületett a Vakok Intézete.

Egész kivételes kovácsoltvas lépcsőkar visz fel az ellipszis alakú lépcsőház legfelső szintjére, ahol – a napsütésen túl – meglepő fordulat a körbefutó falfestmény, méghozzá kiváló állapotban. Anno műteremlakás nyílt innen, ahogy azt a Levéltárban őrzött tus/akvarell tervrajzokon ma is meg lehet csodálni. Az ide vezető lépcsőházi szakaszon láthatóak a falfestmények, amelyeket az a Heinrich Ede rajzolt, aki  a Pollack Mihály téri Festetics palota falfestményeit is festette.

20170529_162230

20170529_162332

20170529_162405

20170529_162501

20170529_162426

20170529_16250720170529_162517

20170529_162434

A belső udvar is gyönyörű, felújított, sőt, még a hátsó lépcső is. Ritka.

20170529_162613

20170529_162304

20170529_162537

20170529_162549

20170529_162642

20170529_162734

Szép ház ez is, szolid, elegáns. Őriz valamit a régi időkből, amikor gyorsétterem helyett finom cukrászda, a „Háen” várta itt vendégeit, és ügyes cukrászát, Rákóczi Jánost, aki 1926-ban itt alkotta meg a Rákóczi túróst, hogy az Isten áldja meg érte.

Háen

Jó lenne, ha ma lenne, aki nem engedélyezi a háztól és városképtől reménytelenül elütő, ízlés-és igénytelen reklámtáblákat, sőt, a legszebb lenne, ha szana-széjjel büntetné a város azokat, akik ezeket a rettenet portálokat, hirdetéseket mégis felszerelik.

Forrás: Helyszínbejárás

http://yblegyesulet.hu/unger-emil/http://urbface.com/index

lhttp://www.kieselbach.hu/muvesz/heinrich-ede_580

http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/wp-content/uploads/2014/08/anna2.jpg

https://maps.hungaricana.hu/hu/BFLTervtar/20067/

http://jozsefvarosanno.ucoz.com/index/wesselmann_ignac/0-63

Virágtenger a Ferenciek terén – Királyi Bérház

20170518_132016

Akinek van szeme a régi pesti házakhoz, annak biztosan feltűnt már az a hatalmas bérpalota, ami Pest egyik, ha nem a legforgalmasabb csomópontjában terpeszkedik bő 110 éve. Napi szinten loholunk el mellette, bambulunk fáradtan a szemközti buszmegállóban állva, nézzük gondolatainkba merülve. És látjuk is? Nem biztos, pedig pár éve a szomorkás feketéből ünnepi vajszínre váltott a homlokzat, kívülről sem csúnya, de az igazi szépség bent várja az embert.

F2 ma

A Ferenciek tere 2-Veres Pálné utca 2- Curia utca 2-4 számok alatt jegyzett, tekintélyt parancsoló méretű bérház 1901 és 1902 közt épült Giergl Kálmán és Korb Flóris építészpáros tervei szerint. A megrendelő pedig maga a Habsburg család volt, természetesen nem saját, hanem a kacifántosan hangzó „Császári és Királyi Magán Családi Alapok Igazgatósága” álnéven, amely társulat felügyelte a Habsburg család magánvagyonát. A XX. század elején kevés jövedelmezőbb üzletág létezett a virágzó, és rohamtempóban épülő Budapest ingatlan befektetéseinél, ebben látott fantáziát az uralkodócsalád is. A kiválasztott építészek már bizonyítottak: első híresebb épületüket, a New York palotát még mesterükkel, Hauszmann Alajossal jegyezték, a szomszédos Klotild és Matild ikerpalotákat azonban már önállóan tervezték meg a Királyi Bérpalota előtt nem sokkal. Stílusuk ott még „angol neobarokk”, itt, a Ferenciek (anno Kígyó) terén már beköszön a szecesszió, ami majd a Zeneakadémia terveiben teljesedik ki. A kivitelezés nem egyszerű feladatát a szintén már bőven befutott, sikeres, profi mester, Hável Lipót nyerte meg, akinek 1886–as önállósodása  és 1933-as halála között közel 500(!)  budapesti épület születését köszönhetjük. Az ablaktáblákat anno Róth Miksa készítette, ezekből mára kevés maradt. Az építkezésen, annak mindkét évében maga az uralkodó, Ferenc József is tiszteletét tette, mivel feltételezhetően nem kis nyomást gyakorolt a minőségi mestermunka és a határidők betartására.

A két lépcsőházas, négyemeletes bérpalotában anno csupán 24, ma 66 lakás van. A szárnyakat üvegfedésű udvar köti, de természetes fényben úszik mindkét, üvegtetős lépcsőház is, szauna meleget biztosítva a legfelső szinten – amely hőséget egy ragyogó májusi délutánon a növények látványosan jobban élveztek, mint a nap elől már fedezéket kereső lakók, és belopakodó házcsodálók. A két lépcsőházat lengőajtó választja el a földszinti, üvegtetős passzázstól, érdekes és érdemes onnan felnézni az oázis-szerű belső udvarra, ahol kivételes mikroklímát élveznek a belső teraszok boldog virágai, és meglepő csöndet szerencsés tulajdonosai.

A két lépcsőház egymás tükörképe. Mindkét lépcsőkar egy hatalmas, kovácsoltvas napraforgó-csokor, az egyik oldalon hófehéren, a másikon feketére festve. Alul, és az emeletek többségén megmaradt az eredeti, virágmintás padlódísz, amihez hasonlót a Vágó-testvérek házain látni, a legfelső szinten, és lent, a főbejárat felett magasan pedig koronás stukkó emlékeztet diszkréten az első tulajdonosokra.

Az 1911-es pillanatkép sok érdekes nevet sorol fel itt, az akkori Kígyó tér 1-ben – a teljesség igénye nélkül: Itt székelt többek között a Belvárosi Takarékpénztár Részvénytársaság, melynek egyik alelnöke zólyomi dr. Wágner Géza volt, a Svábhegy szép, ma már rogyadozó villáinak  építtetője, itt lakott Hirschler Mór, a “Ferenc József” keserűvíz forrásának, és vízeladási jogának tulajdonosa, Agobian Hadji Kazer úr, a “keleti szőnyegek és hímzések behozatalával és azoknak nagybani, és kicsinyben(!) való kereskedésével foglalkozó üzlet tulajdonosa”, továbbá a Schmied nővérek, akik gramofon-kereskedők voltak, Hradzsy Olga festőművész, Margittay Szaniszló dr, aki a “Házi fogorvos’ című szaklap lelkes szerkesztője, továbbá Panama konzulja is volt egyben. Lakott itt egy csomó orvos: Dr. Basch Imre bőrgyógyász, Dirner Gusztáv egyetemi tanár, nőgyógyász, Gerlóczy Zsigmond és Merelli Károly, Wein Dezső doktorok, Siklóssy Gyula sebész, egyetemi tanár. Ide jegyezte be Sieburger és Társa “Császári és királyi udvari szállító, kárpitos, és az első magyar “papírkárpitgyár” vagyis tapéta készítő irodáját. Itt lakott Pulszky Ferenc fia Pulszky Garibaldi, ki nevével ellentétben kevésbé forradalmi pályát választott: vasútépítő mérnökként élt és halt meg, vasúton. A szintén itt lakó Rohonczy Gedeon földbirtokos, országgyűlési képviselő cirkalmas beszédeit Mikszáth is kifigurázta írásaiban.

Az alábbi listáról a ház földszintjén sorakozó üzletek színes kínálatáról lehet képet kapni: Kálózy nővérek művirág és dísztoll kereskedők, Freund Béla nyereggyáros, Weszely és Társa orvosi műszer gyáros, Kuncz Gusztáv és Lenz Ferenc fehérnemű kereskedők, valamint Klein Katicza kesztyűs és German Gyula órás, és Tokody Lajos cipész.

De  meséljenek a képek erről a kivételes házról, az ízléses és igényes felújításról, és arról a különös hangulatról, ami az itt lakók ajándéka, és a betévedők meglepetése.

20170518_130753

20170518_130758

20170518_131849

20170518_131854

20170518_130831

20170518_130958

20170518_130918

20170518_131010

20170518_131640

20170518_131611

20170518_131324

20170518_131351

20170518_131442

20170518_131429

20170518_131624

20170518_131016

20170518_131028

20170518_132009

20170518_132016

20170518_132106

20170518_132159

20170518_132905

20170518_132725

20170518_132239

20170518_132348

20170518_132615

20170518_132629

20170518_133036

Forrás:

Helyszínbejárás

www.urbface.com

http://www.berpalota.hu/EpitesTortenet.html

http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/eletrajz/html/ABC07165/08377.htm

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_23_1911/?pg=585&layout=s&query=K%C3%ADgy%C3%B3%20t%C3%A9r%201

www.welovebudapest.com

www.wikipedia.org