A Gschwindt család házai Budapesten – és azon kívül

Az Andrássy úton ha járok, mindig reménykedem, nyitva találom a 28-as ház ajtaját. S ha így van, vendégeimet is kapacitálom, menjenek be. Győzzék le averziójukat, esetleges félelmüket, amiért a környék egyik legfeketébb, legbarátságtalanabb, leglepusztultabb kapuján bemenjenek, mert érdemes. A fekete angyalkák kincset őriznek.   Amint bent van az ember, mindjárt a kukáknál fel kell nézni. 75 év mocskának és elhanyagoltságának köszönhetően villanyvezetékek, vésésnyomok, ázásfoltok alatt, egy szem villanykörte fényénél Lotz Károly meseszép falfestésének nyomokban is gyönyörű képei láthatóak. Az Opera szomszédságában, világörökségi környezetben, … Olvasd tovább →

Terézváros titkai – 2. A szecesszió ünnepe az Aradi utcában

Szépséget találtam megint, öreg, régen épült csodát, minden részletében és egészében szivettépő igényességgel, finom ízléssel, alapos, gondos munkával összerakott, megalkotott otthont  Pest egyik lepusztult, elszegényedett, elfelejtett utcájában, egy sarokra a világhírű, naponta ezrek által látogatott Andrássy úttól. És mindezt a szörnyeteg utókor megszokásból, szegénységből, oda nem figyelésből használja, de nem óvja, védi, csinosítja, felújításnak nyoma sincs, sőt. Az Aradi utcában nem sok szépség van. Még az erre szakosodott városjáró rejtett részletekre vadászó szemének sem adatik sok öröm. Kettő műemléket sorol a … Olvasd tovább →

Verona Pesten

Amikor megmutattam ezeket a képeket a barátaimnak, kollégáimnak, akik munkájukból adódóan az átlagnál jobban ismerik Pestet, egyrészt elképedtek, milyen szép a hely, ahol készültek, másrészt – és az, ami meglepett – egyikük sem ismerte fel a helyszínt. Egy iskola, vagyis Akadémia, egy klasszikus, tizenkilencedik század végi épület, Budapest dísze, egyik büszkesége. Mintája a veronai Palazzo Bevilaqua volt, meseszép, neoreneszánsz lépcsőházát és emeleti előcsarnokát Lotz Károly festette. Ma a Képzőművészeti Egyetem egyik épülete.Az Adolf Lang tervezte Műcsarnok – ahogy a ma feketén álló … Olvasd tovább →

Király kilenc

Barokk elegancia, tökéletes arányok, osztott ablakok, íves díszek sora. Csipetnyi XVIII. század a rohanó, szűk Király utcában. A fogadó, amiről az utca hajdan a nevét kapta „Az angol királyhoz” réges rég sehol. Ahogy a „Három Rózsa” is, amely néven ez a ház volt ismert a kiegyezés táján. Akkoriban több ember lakta a Király utcát, mint Lőcse vagy Kaposvár városát. A Király utca mindenkori feladata az volt, hogy kivezessen a Belvárosból a Városerdőbe, azaz a Városligetbe. A tömegközlekedés legfőbb eszköze a … Olvasd tovább →

Palotasors a Belvárosban

Budapest, József Nádor tér. Ennél frekventáltabb hely nem sok van a magyar fővárosban. Két lépés a Széchenyi tér luxus szálloda triója: a Four Season, a Sofitel és az Intercontinental vendégei itt vágnak át a Vörösmarty térhez, a Bazilikához, vagy az Operaházhoz menet. Félúton vagyunk a Lánchíd és az Andrássy út torkolata közt. Ahogy elhagyjuk a Világörökség része Duna-partot, árnyékos – télvíz idején szeles – eredetileg elegánsnak épült árkádsoron haladunk egészen az Erzsébet tér vonaláig. Boltívek ódon sora, ránézésre XIX. századi, … Olvasd tovább →

A turai kastély

Tura elkápráztat, meghódít, de legalábbis meglepi a pesti utazót. Budapesttől úgy félórányira kelet felé az utolsó, amit az ember a kietlen, szomorú Alföld közepére képzel, az egy francia reneszánsz kastély tökéletes, kicsinyített másolata.A tulajdonos A kastély építtetője Schossberger Zsigmond Hevesy György Nobel-díjas vegyészprofesszor nagypapája volt. Terménykereskedéssel alapozta meg tekintélyes vagyonát. Többek között az Országos Magyar KépzőművészetiTársaság igazgatósági tagjaként, elismert, bárói címet nyert üzletemberként vagyonához méltó nyári lakot tervezett építtetni az Esterházyaktól vásárolt turai uradalom központjában. Mintagazdasága fenntartásához bérmunkásokat alkalmazott, számukra … Olvasd tovább →