Fényterápia

20171006_110224

Már rég szerettem volna látni. Nálamnál aktívabb városjárókmár többször bemutatták ezt a századfordulós, rejtett, szecessziós csodát. Meg szerettem volna ajándékozni magam ezzel a nem mindennapi látvánnyal. Az ősszel aztán szerencsém volt. Isten áldja a felújítókat – több szempontból is – az ajtó hetekig tárva-nyitva állt, por, kosz, halkan és udvariasan sürgő-forgó munkások mindenütt. Beengedtek, besurrantam. Szűk, sötét előtér fogadott, a már utcáról megcsodálható, sárga virágos kőszőnyeget kerámiaképes, fehér csempés folyosó keretezi. Abszurd módon mindent túlélt, maratott üvegű, mintás fa ajtó nyílik … Olvasd tovább →

Pók és arany – Kazinczy utca 51

20171202_093313

Kazinczy utca. Idejártam iskolába hajdanán, akkor még jóval lepukkantabb volt a környék. Maradt mára is pár rozzant homlokzat, de sokasodnak az újjászülető házak, a jó példák. Az 51-es szám keskeny, magas, napsárga fala messziről látszik, ahogy gazdátlan földszintje is, pedig milyen klassz üzletet lehetne itt újra berendezni. Hogy a homlokzat átvakolása, vagyis az ahhoz használt anyag miért nem volt szerencsés választás, arról az örökségfigyelőn olvasható okos írás. A divatos, viszont előnytelen megoldáshoz valószínűleg a pénz, az akarat, és a kivitelező … Olvasd tovább →

Városszéli szecesszió – Fiumei út 12-14.

nő

Fiumei út. Széles, poros, hiába a  temető közelsége, városi főútvonal ez a javából. Régen a város széle volt, ma az egyik fő ütőér. Nem számít itt sok szépségre az ember, pedig a kórház, hivatalosan az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet épülete is gyönyörűnek épült anno 1939-ben a Csontváry-mentő Gerlóczy Gedeon jóvoltából. Mára lepusztult, ki itt belép, ha fel nem is hagy minden reménnyel, de a civilizált életfeltételek szokásosan hiányzó valóságával érdemes barátságot kötni. Az utca másik híres épülete Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, … Olvasd tovább →

Varázslatos Visegrádi utca 2 – Visegrádi utca 60

20171113_151642

Visegrádi utca. Mindig egy élmény végiggurulni rajta, sok a szép ház, és még szebb kapu. A 60-as szám magas, elegáns fakapuja már rég feltűnt, randa, őszi nap vitt erre dolgom, és lett szerencsém, hogy belülről is lássam a csodát. Az már elsőre gyanús, hogy ilyen szép kapuhoz eredetileg biztos nem ilyen kopár homlokzat, dísztelen ház tartozott, a mindennemű díszek leverésében jeleskedő utókor itt is alapos munkát végzett. Belépve geometrikus padlódísz vezet a virágos udvari kapuhoz. Ajtó felső részén virágos üveg … Olvasd tovább →

Szén és üveg – Arany János utca 25

20160419_110012

Arany János utca. Forgalmas, tágas, napfényes, huzatos, mégis elegáns. Kis ház egy sincs benne, ha mégis, ott felejtették valami nagyon régi korok. A Dunától fut a Bajcsy-Zsilinszky útra, vagyis a metrómegállóhoz. Aki erre jár, lohol, siet, szép számban cikáznak át az utca minden pontján a gyalogosok, az utolsó, amire az utca népe hajlamos, az az, hogy felnézzen. Jó magasra. Pedig érdemes. A Bankcenter otromba tömbje mögött egy másik, százéves óriás áll. Mint egy szürke medve állja a sarat már több … Olvasd tovább →

A fény emléke – Gyulai Pál utca 16

20170803_104729

Egy nyári nap emléke. Forróságban reménykedtem, megnyílik a kiszemelt ház ajtaja. Csak mert az tervezte, akinek a házait keresem, kutatom, csodálom, lassan évek óta. Biztos szép, miért ne lenne az, még sosem ért csalódás. Ha mégis, nem az első rajzok, sokkal inkább az utókor trehánysága miatt. A Gyulai Pál utcában épp felújítás folyt, jó sok por, jó meleg, bár munkanap, sehol egy lélek. A félig üres városban még parkolóhely is akad, hihetetlen. És lőn, a kapu megnyílik, büszke, barátságos lakó … Olvasd tovább →

„Szép, mint mindig énnekem” – A legszebb – Aradi utca 57.

20170803_113820

Évekkel ezelőtt találtam ezt a házat. Pest egyik kevéssé barátságos, szépnek sok jóindulattal sem nevezhető utcájában, csupán méterekkel a leghíresebbtől. Nem tudtam betelni vele már elsőre sem, írtam is róla akkor. Megígértem magamnak, időről-időre visszamegyek, hátha bejutok, hátha láthatom. Mert ide betoppanni ünnep, ajándék a szemnek, a léleknek. Idén az egyik legmelegebb napon akadt egy szabad órám Pesten. Kihalt ilyenkor a város, dacára a munkanapnak, aki teheti, szabadságon, kevesen lézengenek az Aradi utca kősivatagában is. Idén még szebb a ház, … Olvasd tovább →