Sok szép ház van a Benczúr utcában, de ez a leghíresebb. A 47-es szám. Már majdnem a Dózsa György, anno Aréna út sarkán áll, közel a dübörgő forgalom, de még tart a fák lombja alá szorult csönd, árnyas fák békéje. Kicsit nehéz elképzelni a fénykort, amikor a szomszédos, ultramodernnek szánt, de leginkább túlméretes sarokház nem állt itt, tér, és főleg vidéki csend vette körül a százáve szanatóriumnak épült, szecessziós épületet.

A Városliget és környéke volt a pesti szanatóriumok paradicsoma a virágos századelőn, egyik intézet nyílt meg a másik után. Tiszta, pormentes levegő és a környék vasas bórvizei tették lehetővé a „vízgyógyintézetek”, és kórházak létrejöttét és sikerét. A Liget Szanatórium mai szóval élve beruházója dr. Jakab László volt, aki egy Bihar megyei kicsi faluban született. Apja volt a falu kocsmárosa, hét gyerekéből kettő tanult tovább: Lászlóból neves orvos lett, Dezső, a nála 11 évvel idősebb testvér brilliáns építész, Komor Marcell szerzőtársa évtizedeken át. Jakab László 1898-ban végzett Pesten, utána Korányi Frigyes mellé került, majd 1903-tól a szomszédos Városligeti fasorban a szintén mára nyomtalanul eltűnt, hajdan jó hírű Herczel-féle szanatóriumban vezette a vízgyógyászati részleget. (Herczel doktor kórházának vége államosítás, belügyi kórházi lét lett átalakítva, átépítve, majd 2007-ben végleg bezárt, azóta szomorú, szürke falakkal várja sorsa jobbra fordulását.)

De vissza Jakab doktorhoz. Nem vacakolt sokat, mintegy 11 évvel a diplomája megszerzése után, 1909 augusztusában nyitotta meg saját kórházát az anno Nagy János, ma Benczúr utca 47 alatt. Az épület terveit – természetesen – testvére, Jakab Dezső és társa Komor Marcell jegyezte, a stílus a divatos szecesszió. A hatszintes házban minden betegszoba erkélyes, mind az utcára néz.

NHRyzDJuRL+111VJlHoATQ

fullsizeoutput_11f5

ev1aIskiSOS3HfdbRZPc4Q

Szállodai kényelem járt a legmodernebb orvosi ellátás mellé. Negyven ágy szolgálta a bennfekvő betegek kényelmét, az első, 1909-es év végére 124 beteg gyógyult itt, két év múlva ez a szám ötszörös, 699. A kórház profilja az ideggyógyászat, sebészet, vízgyógyászat, a belgyógyászaton belül az emésztőrendszerek zavara, és az anyagcserezavarok. Ilyen betegségeket eddig csak Bécsben gyógyítottak. Volt röntgen, oxigén-szénsavas-és villamosfürdők, 1910-től inhalatórium.

A Liget presztizsét mutatja, hogy 1919 januárjában ide szállították be Adyt, szegény itt is halt meg január 27-én, emlékét ma kis emlékszoba és tábla őrzi. Itt volt Csáth Géza morfium elvonó-kúrán 1913-ban igaz, a kúra nem járt sikerrel, és itt kezelték a már nagybeteg Krúdyt 1927-ben.

Jakab László dr. 1904-ben feleségül vette a szintén orvos Rácz Hannát, ők alkották az első magyar orvos házaspárt. Nem csak állandó orvosgárdával üzemelt a Liget, a kedves beteg hozhatta orvosát, ami csak növelte az intézet népszerűségét. Dolgozott itt például Arányi Zsigmond, aki többek között Kossuth Ferenc kezelőorvosa volt.

A nagy sikerre tekintettel a Liget nyitása után kettő azaz 2 évvel megnyílt a szintén dr. Jakab László vezette, a Liget szomszédságában álló, hatalmas, vadonatúj, sarki épületben a Park Szanatórium, amit ugyanaz az építészpáros tervezett. A kivitelezés pazar részleteiről itt olvashatnak. Pár híresebb, a fénykorban itt megfordult név: Léda itt halt meg 1934-ben, itt műtötték és kezelték Babits Mihályt 1938-ban, és, ami még egy érdekesség, 1919-ben a Tanácsköztársaság borzalmait a Ligetben vészelte át Wekerle Sándor.

A Liget Szanatórium nemcsak kórház volt, hanem üzleti vállalkozás, nem is akármilyen. A fő részvényese a főorvosa volt és testvére, az építész Jakab Dezső. Részvényesek voltak még az itt fixen dolgozó orvosok, és Bayer Antal gyógyszerész, az orvosságok állandó beszállítója. A főorvos úr ragyogó üzletember volt, mert kockáztatni. A Nagy Háborút követő gazdasági válság ellenére képes volt minden, a Liget és a Park Szanatóriumok építésével járó kölcsönt visszafizetni, sőt, 1920-ban továbblépett, és létrehozta legmerészebb üzleti vállalkozását, amibe aztán bele is bukott anyagilag.

Ekkor született meg a Budapest-Svábhegy Szanatórium Rt-t, 1922-ben indult hegyi szanatóriumának építése. A tervező természetesen ismét Jakab Dezső volt, ezúttal nem Komor Marcell, hanem a veje, Sós Aladár a terveken szereplő másik név. Azonban a svábhegyi beruházás egyik részvényesének kitáncolásával dollár alapú kölcsönt volt kénytelen Jakab doktor felvenni, ami megroppantotta az egyébként tőkeerős vállalkozást. Még megtörténhetett az ünnepélyes átadás 1927 júniusában, de a csődöt nem lehetett elkerülni 1931-re.

Az svábhegyi földi paradicsom fénykoráról érdemes a filmhiradót megnézni, a város legszebb fekvésű medencéjét Hajós Alfréd tervezte ide. A keserves mai állapotokat bemutató videó itt elérhető.

Jakab doktor a nagy csőd után sem adta fel kórházvezetői ambícióit. 1931-ben kicsi, 10 majd 14 ágyas magánkórházat nyitott Jakab Szanatórium néven a Szondi utca 102-ben, és vezetett 1940-es haláláig. Szívproblémákra és anyagcserezavarokra specializálódott intézete nagy népszerűségnek örvendett.

De térjünk vissza a Benczúr utcába. Dr. Jakab vállalkozásának 1931-es csődjével bezárt a Liget Szanatórium, az új tulajdonos panziót nyitott helyén. A Park Szanatórium, bár új tulajdonosokkal, de eredeti profillal üzemelhetett 1944-ig, utána a város egyik, ha nem a legszínvonalasabb kórházát csontra kifosztották, majd háborús sérülésekre hivatkozva lebontották az épületet.

1997-re teljesen leromlott az évek óta nem használt hajdani Liget Szanatórium épületének állaga, mire megérkezett a hőn várt befektető, aki felújította a házat. Engem már a műanyag (hatású?) utcai bejárat is szíven ütött, de legelszomorítóbb az egyedüliként megmaradt bejárati részektől keservesen elütő, „Bricostore akciós” jellegű recepciós fülke ócskasága. A főlépcsőn ugyan megmaradt a kovácsoltvas korlát, éles kontrasztban a gipszkarton falakkal, amik úgy tűnik, félbevágják a régen tágasabb tereket.

Ymv%QI5dRB+fG22wcoXcWg

zIOdIbW3R4ac5LOjN0yrDg

Vg20wybKQN+Id1roGLCxPg

De az előtér meseszép. Pávák, szívek, virágok mindenütt, Zsolnay eozinból, kerámiából és kovácsoltvasból. Még az ajtókban is szivecskék vannak faragva, a keretük meg egyenesen mesés. Sejtet valamit a fénykorból, ami oly régen volt, tán igaz sem volt.

Vx0J%bpPSpSzWJu8xg72kQ

qDM3AILjTVobm2OyGGw

fullsizeoutput_120dx4MAjsWnQbaavUVdaR+1Fw

+mgno%BiQkeb5eN2Yr1eEw

HrCjhMIKQoeGiKXBEzEAnQ

fullsizeoutput_120c

jtA31QtpQ1pvv+0n3qA

6xzUrIgQS8GmrltWnZSGOw

VgqunSUqSjWm%BYq6kVIoQ

KrvqnQtiRIe9cbkqV4EreQ

 

Forrás:

Helyszínbejárás 2020 július.

http://nol.hu/archivum/archiv-339654-157101

www.menyhertanna.hu

https://adoc.tips/egy-vallalkozo-orvos-tndklese-es-bukasa.html

http://lathatatlan.ovas.hu/index.htm?node=48074

http://lindenfeldpartners.com/2012/11/19/park-szanatorium/

https://gallery.hungaricana.hu/hu/BudapestGyujtemeny/1053942/?img=0

http://www.szecessziosmagazin.com/magazina/ligetszanatoriumzsolnaydiszei.php

https://www.youtube.com/watch?v=xUyMCH6pn-s

https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=1065

http://egykor.hu/budapest-vi–kerulet/liget-szanatorium/2990

http://lathatatlan.ovas.hu/index.htm?node=49983


Hozzászólások

Pávák, virágok – kórház a Liget szélén — Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

kettő × 4 =