Práter utca. Klasszikus nyolcadik kerület. A Pál utcai fiúk környéke, bár azóta változott némileg. A Corvin, és a Corvin-negyed közvetlen szomszédsága, új, színvonalas, fákkal körülvett házak sokasága új színt vitt a környék hangulatába. Forró, nyári napon vitt erre az utam. Ahogy a körút felöl bekanyarodtam, rögtön feltűnt egy homlokzat. Hullámos, halvány rózsaszín óriás, legfelül ígéretes műteremablakkal.

pM+d1HUKQrCAAQm0kiasaQ

fullsizeoutput_11fd

A Práter utca 9 a magyar szecessziós építészet egyik legnagyobb mesterének, Körössy Albert Kálmánnak munkája, ahogy az az épületen olvasható. Körössy Neumann Albert néven született Szegeden, 1891-ben változtatott nevet. Lechner követőjeként a virágos, magyaros szecesszió stílusában tervezett leginkább, egészen az első világháború kitöréséig. 1895 és 1899 között Sebestyén Artúrral, 1909-től az első világégésig Kiss Gézával dolgozott együtt. 1914 után nem tervezett semmit, törvényhatósági tisztviselőként dolgozott 1955-ös haláláig.

icZ30zZQSSKMT9FjFthg1g

Házai közül a mára megmaradt legszebb a sajátja, a Városligeti fasor 47 alatti Kőrössy-villa, ahova 1902-ben feleségével költözött, és aminek kertjében anno a műterme állt. Gyönyörűen felújítva várja mai csodálóit a Dózsa György út közelében.

A Práter utcai bérház 1904 és 1905 között épült bizonyos dr. Gonda Dezső ügyvéd megbízásából, ő a közeli József körút 23 alól költözött át ide.

ruok2L5dS+qTRwQfUsf5Jw

A Budapesti Lakczímjegyzékból kiderül, hogy a fénykorban évtizedekig itt üzemelt a házban lakó Nadler Adolf műszerészmester tulajdonában lévő Nádler és dr. Schönfeld toronyóragyára, valamint a kacifántos nevű Cracuin – Reute – Enoch Immunitas Állategészségügyi Védőoltóanyag Termelő Intézet. Itt lakott továbbá többek között Porgesz József értékpapírtulajdonos, Szentgyörgyi Zoltán fűszerkereskedő, Thén Jakab kárpitos, Friebert J. papírkereskedő, Cracuin Gyula gyógyszerész, Csaul Károly tanár és Fandrich Hugó dr. királyi járásbíró, és természetesen dr. Gonda Dezső ügyvéd, háztulajdonos, királyi tanácsos.

g7XfTm38Tl+2rkWYp1Ir2Q

De a legregényesebb lakó mégiscsak az élete utolsó három évében itt műtermet fent tartó báró Mednyánszky László festőművész volt. 1916-ban jelent meg a neve a lakcímjegyzékben, előtte pesti lakása a Vasváry Pál utca 9-ben volt.

fullsizeoutput_1209

Sok időt nem tölthetett Mednyánszky, vagy ahogy barátai nevezték „Medi” a Práter utcában, lévén a Nagy Háború kitörésekor Tisza István miniszterelnök külön engedélyével, 63(!) évesen a frontra indult, annak is lehetőség szerint a legveszélyesebb pontjaira, hogy kora haditudósítójaként Az Est számára készítsen megrendítő rajzokat a katonák szenvedéseiről, a háború pusztításairól. Megszakításokkal két évet töltött  el így a szerb, galíciai és dél-tiroli harcok helyszínein. Nagybetegen, sebesülten került Bécsbe, ott is halt meg, magányosan, barátai otthonában.

fullsizeoutput_120b

A különös báró a festői Beckó vára alatti Mednyánszky-kúriában született 1852-ben, és Bécsben halt meg 1919-ben 66 évesen. Ahogy magát nevezte, az „Öreg Kutya” megmaradt képein hosszú, fehér szakállal, szakadt ruhában látható. Így járta végig Európát, és rajzolt, festett megszállottan. De nem a divatos és rentábilis arisztokrata portrékat, hanem mindig az elesetteket, a szegényeket, koldusokat, csavargókat, az egyszerű parasztemberek közt érezte magát a legjobban. Csak férfiakat festett, nyílt titok volt, hogy a férfiakat szerette, párjaitól is elvileg egy világ választotta el. Krúdy írta valahol, hogy Mednyánszky csak azokat festette „akiknek közeledtére kórusban kezdenek ugatni a kutyák a faluban.”

A nagy műveltségű mester 1881-1906-ig naplót vezetett, amit megfejteni nem kis feladat volt, lévén magyarul, franciául és németül írta de görög betűkkel! Már fiatal korától kezdve minden pénzét mások megsegítésére költötte. Egyszerűen élt, arisztokrata létére közfelháborodásra lukas cipőkben és madzaggal kötött nadrágokban járt. Halála után a családja rá akarta bizonyítani, hogy öregkori demenciában szenvedett, ezért adományozta el vagyonát, évekig pereskedtek az örökségért…

Közel háromezer munkájából csupán ötszáz maradt meg, legtöbb rajza már életében, vagy közvetlenül a halála után veszett el. 2003-ban a Magyar Nemzeti Galériában 469 művét állították ki, százezres nagyságrendű látogatót vonzott a tárlat, ami azután Pozsonyban és Bécsben is látható volt, mint a valaha látott legnagyobb Mednyánszky-gyűjtemény.

Még néha előkerül egy-egy festménye, rajza. Bécsben halt meg, és az épp tomboló tanácsköztársaság miatt nem lehetett itthon eltemetni. Bécsi temetésére ketten kísérték csak el. Először 1936-ban merült fel hamvai hazahozatala, amire aztán harminc évvel később, 1966-ban került sor. 1906-ban, szerelme, egy váci parasztember halálakor sírhelyet vett magának a váci temetőben, ennek ellenére sírja a Fiumei úton van.

A szép, szecessziós ház dísze a Práter utcának, de a szomorú báróra, Mednyánszky Lászlóra semmi nem emlékeztet.

Forrás:

Helyszínbejárás 2020 július

http://www.szecessziosmagazin.com/budapesthely.php?kerulet=08&cim=prater-u-9&cimtxt=Práter%20utca%209

Az Est 1935. Jubileumi kiadás, Atheneum

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_27_1916/?pg=0&layout=s

https://hu.wikipedia.org/wiki/Mednyánszky_László_(festő)

https://www.kieselbach.hu/alkotas/kastely-becko-1591

http://pestbuda.hu/cikk/20190418_millisits_mate_mednyanszky_laszlo_festeszetenek_kulonos_vilaga

http://www.gyomroi-hirhatar.hu/index_cikk.php?hh=muzsak-es-szerelmek-mednyanszky-laszlo

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BME_EpitoIpar_1903/?pg=0&layout=s

https://gallery.hungaricana.hu/hu/BudapestGyujtemeny/1045868/?img=0

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kőrössy_Albert_Kálmán

http://lathatatlan.ovas.hu/index.htm?node=48764&f=1

http://www.magyarszemle.hu/cikk/20040301_a_mednyanszky-regeny

 


Hozzászólások

Szecessziós Práter utca — Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

tizenkettő + tizenkettő =