Szűz utca, nyolcadik kerület. Jártam már itt, ebben a házban pár éve. Akkor azért akartam megnézni, mert tudtam, hogy egy szecessziós csoda, hogy hajdan csodás műtermei voltak a legfelső szinten tetőterasszal, és hogy ugyanaz tervezte, mint az általam már megcsodált Thököly úti szecessziós virágcsokrot, vagyis hasonlóan szív-és lélekmelengető szépség élvezetében lesz részem akkor is, ha a jelen állapotok nem optimálisak. Nem kellett csalódnom.

IMG_4598

A Szűz utca 5-7 alatt álló épület messziről kiragyog környezetéből. Mondjuk szegény Magdolna utca irányából ha érkezik az ember, mindez nem nehéz, ritka szomorú csücske a városnak. A Szűz utca itt zsákutca, szemben alacsony, óvoda áll, kertjében szép, nagy platán – oázis a városi dzsungelben. A szecessziós bérház magyaros hímzéses vakolatdíszeivel, hullámzó formáival, változatos keretezésű teraszaival még négyzetesre arctalanított tetőtéri ablakaival is kitűnik szomszédai közül, és hogy mindezt legutóbbi felújításakor halványszürke-fehérrel festette a kivitelező önkormányzat, igazi szín az éjszakában: tejeskávé habbal.

BeVV9jGyQI2iuZ9gmq3W4w

IMG_4587IMG_4584

Pár évvel ezelőtti látogatásomkor épp dolgoztak a kapuhoz vezető folyosó, és a lépcsőház felújításán. Az eredmény igényes, ízléses, halványsárga és fehér falaival fény költözött a kapualjba. Lefestették mindkét lépcsőház ablakait is, látszik, igyekszik a ház menteni, amit az elmúlt fél évszázad leginkább csak elhanyagolni tudott. Büszkék a lakók szép házukra, amire még bőven van mit költeni, de így is meseszép. A barátságos fiatal pár, aki beengedett, emlékeztetett: ne felejtsek el kilépni az udvarra, ha felnézek, ugye tudom, mit látok majd? Igen, a Kék Pillangót. Így, nagy betűvel, bőven megérdemli a szemfüles tervező, aki a pesti kőtengerbe úgy tervez házat, hogy annak egyébként szűk, kevés fényt befogadó belső udvarát ölelő falai fent egy hatalmas, tökéletes pillangót formáljanak. A lepke középvonala pedig egy lélekvesztő folyosó a fő-és melléklépcsők között. Napi használatban, városi kötéltáncosoknak. 🙂fullsizeoutput_c28-1040x780

A tervező ismét, a szintén gyönyörű Thököly út 46 után nem meglepő módon ifj. Nagy István építész. Aki Lechner mesternek volt lelkes hódolója, magyaros mintáit viszont nem a drága majolikából, hanem a kevésbé tehetős befektetőknek is elérhető vakolatból mintázta háza falaira. Hasonló munkája a Dob utca 53, az oda bemerészkedők a lépcsőház üvegajtajain is megcsodálhatják a hímzett tulipánokat. Ifjabbik Nagy István Pestre járt egyetemre, de valamiért nem fejezte be, nem kapott építészdiplomát, csak építőmesterit, 1899-ben. 1900-tól dolgozik önállóan, 1908-ig lechneri stílusban, 1909 után inkább a jugenstil felé fordul majd.

IMG_4585

De itt, a Szűz utcában még virágos korát éli. A bejárat nagyon hasonlít a Szenes házéra, felnézve – ezt úgy látszik, a ház minden pontján érdemes – legyező formában néz vissza ránk egy nagy csokor virág. A főlépcső csigaformában tekeredik a legfelső szintre. Középen szokásosan dermesztően ronda lift pöffeszkedik. Biztosan hasznos, de ha tudták volna egy fokkal szebbre tervezni anno, mennyivel jobb lenne! Az utcára, illetve az udvarra néző lakások előtt tágas előtér szép, kovácsoltvas korláttal. Emlékeztet ez is a Thököly útra, ott a pillangók kovácsoltvas formában kényeztetik a szerencsés látogatókat itt, a homlokzat mögötti gangokon szívformájú virágok koronázzák az indákat. Az ajtók eredeti rácsozata is megvan még, újabban szép, sötétzöld festéssel. Minden részlet igényes, a melléklépcső szűk tereit bevilágító ablakok, a korlát díszei is.

kvlKsDQZQRyrt8oGtZbMQQ

zoZxC3TPQC2PWdoTURLXgg

phxrne4YTVGdIB0xhS0ZaQ

Szinte minden, általam ismert és nagyra tartott, építészetben, szecesszióban olvasásra érdemes irodalom rendületlenül Rákosi Jenő színigazgató, újságíró, író, lapszerkesztő, főrendiházi tag, MTA levelező tagot említi, mint a Szűz utca 5-7 alatti bérház építtető tulajdonosát. Ennek ellentmond a kor legautentikusabb forrása, az Arcanum oldal Budapesti Lakcímjegyzéke. Eszerint a ház építésének évében a tulajdonos bizonyos Rákosi Jakab és felesége voltak. A Lakcímjegyzék szerint Jakab úr bádogos volt, ami így száz év távlatából nem tűnik olyan tőkeerős vállalkozásnak, amiből egy divatos építésszel könnyedén fel lehet húzatni egy szép, kényelmes, nagy bérházat. Lehet, hogy Jakabunk ismerte a híres Jenőt, az sem kizárt, hogy rokonok lehettek, de hogy két különböző befektetőről van szó, az biztos.

fullsizeoutput_c3b

IMG_4600

A ház régi lakói egészen színes képet mutatnak. És ugyan nem színigazgató építtette, azért még színészt is találunk a listán: Faludi Antalt például, a Nemzeti Színház büszke tagját, aki majd 1914-ben, 40 év színészkedés után nyugdíjba vonult, egyúttal – számomra meghökkentő fordulattal – elszegődött hivatalnoknak a posta takarék pénztárhoz. Egyéb művészből is akadt bőven: Itt lakott egy időben Bornai Viktor szobrász, Tábor János festőművész, grafikus, Az Est munkatársa, Aradi Miklós festő, M. Murányi Stefánia festő és szobrász, Borszéky Frigyes festő, keramikus, Pap Emil festőművész, Fay Dezső, Romek Árpád festők. A legfelső szinten az építész Lechner mai címen Bartók Béla út 40 alá, a testvére, Lechner Gyula számára tervezett házához hasonlóan úgy rajzolt, hogy a műtermek, szám szerint kettő a párkány fölé kerüljenek egy igen kellemes tetőterasz társaságában. Az itt tanyázó művész-kolónia híres baráti összejöveteleiről volt híres, ahol a közeli Rigó utcában lakó Gulácsy Lajos is szívesen fordult meg.

Az idők folyamán lakója volt még a háznak Stefánusz Gyula „czinkográfus”, vagyis nyomdász, Bagi Gyula építész. Itt lakott még dr. Vígh Viktor és dr. Reich Károly, valamint dr. Halmágyi Artúr ügyvédek, Bolgár Gyula mérnök, Bromberger Jakab rajzoló, Büky Aurél meteorológus asszisztens, Barla-Szabó Jenő dr., Almer Sándor dr. orvosok, Dankó Ödön iparművész, Klöckner Ede zeneműkereskedő, Mocsányi Károly alezredes, Cserny Győző királyi erdőfelügyelő és Firtkó István fakoporsógyáros.
dUZ4TZORTRuWhKazaohRkA

A Szűz utca 5-7 egy újabb példa arra, hogy emelt fejjel és nyitott szemmel érdemes közlekedni Pesten gyakorlatilag mindenütt. Minél kevésbé várná az ember, annál több rejtett csoda veszi körül azt, aki odafigyel. Az Arcanum oldalán gyönyörű fényképek láthatóak a fénykorról, azokat nézve kicsit szomorú a mai valóság, de a ház áll, és egyre szépül. Drukkolok, hogy legyen pénz a belső homlokzat, és a kovácsoltvas korlátok újjászületésére is.

Forrás:

Helyszínbejárás 2020 február

https://gallery.hungaricana.hu/hu/BudapestGyujtemeny/2766/?img=0

https://www.kieselbach.hu/muvesz/fay-dezso_472

https://www.kieselbach.hu/artist/romek_-arpad_954

https://hu.wikipedia.org/wiki/Nagy_István_(ép%C3%ADtész)

https://archives.hungaricana.hu/hu/budapest/HelyrajziSzam/35257/

https://epa.oszk.hu/00000/00003/00025/hadik.html

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0557.pdf

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_19_1907/?pg=223&layout=s&query=Rákosi%20Jakab

 


Hozzászólások

Ahol a Kék Pillangó lakik — Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

9 + tizennégy =