Síp utca, Zsidónegyed. Keskeny, árnyékos, viszonylag forgalmas utca, átjáró a Rákóczi út és a Dob utca között. Az első szakasz közepe tájt háló mögé rejtett, romos, öreg ház, a néhány felújítás lehet bármilyen szép, az összkép szürke és szomorú. 1891 óta itt áll a zsidó közösség adminisztrációs központja, benne gazdag levéltára. Érdemes alaposan megnézni minden házat, mesélni mind tudna. A Wesselényi utca sarkához közel éri a kevés, emelt fejjel közlekedő idegent az igazi meglepetés: égszínkék eozin kerámia fedi az egyik jobboldali ház homlokzatát. Kapuja is gyönyörűen felújítva, rajta indák, madarak, feljebb a keskeny teraszok korlátjain menóra dísz. Ez a legszebb ház az utcában.

vH7zBHB8TC6BQr2DBW2izA

A mai Síp utca 17 keskenyke telkére először a híres építészekben bővelkedő Hild család Károly nevű fia tervezett földszintes házat 1861-ben. Hild Károly 1812 és 1899 közt élt, kőfaragó volt és építész. Ő tervezte a Bródy Sándor utcai „kéményseprős házat” a szintén 17 alatt, és a mai X. kerületben álló szép, klasszicista Dreher-villát. Az ő házát bonttatta le az új tulajdonos, bizonyos Burger János. Burger uram szálloda tulajdonos volt, a közeli Nyár utca 30 alatt üzemelt 1901 óta Imperial nevű, nevénél jóval egyszerűbb műintézménye. Amely nem volt különösebben virágzó vállalkozás – 1918-as kimúlásáig több tulajdonos váltotta egymást – de azért hozott annyit a konyhára, amiből vidáman meg lehetett bízni egy menő építészt, sőt építész párost, hogy ugyan tervezzen már meg egy jóképű, szecessziós bérházat a Dohány utcai nagy Zsinagóga szomszédságában.

7TAGaKM+SwmTeCMrPZXJEQdD251KYcQ++aC33Pa5w60Q

A tervezés éve 1907, az építkezésé 1908, a tervező páros a Löffler testvérek. Löffler Béla és Löffler S. Sándor karrierjüket Spiegel Frigyes, majd Lajta Béla irodáiban kezdték. Sok, főleg szecessziós szépséget terveztek a fénykor Budapestjén, leghíresebb épületük a meseszép Kazinczy utcai ortodox zsinagóga. Valamivel annak megépülte előtt születnek a Síp utcai tervek, és valószínűleg az elhatározás is: az eredetileg fotós műteremnek szánt legfelső emeletre a Löffler építész iroda költözik majd. 1906-1918-ig dolgozott együtt a két testvér, azután Béla hagyta el a közös irodát, és hamarosan az országot is. Kalandos élete során eséllyel minden idők egyetlen magyarjaként nyitott építészirodát Alexandriában 1925-ben. Valamikor a harmincas években halt meg valószínűleg Jeruzsálemben. Testvére túlélte Pesten a Holocaustot, előbb Bécsbe, majd Melbourne-be költözött, ott is halt meg 1962-ben.

A Síp utca 17 legkülönlegesebb része az eozinmázas kerámiából formált türkizes kék pajzs-szerű dísz, egészen abszurd, ahogy ragyog a szürke utca felett. Alatta a kapu önmagában egy műalkotás, ahogy egyébként a mestere, Migray József minden egyes munkája. Együtt dolgozott a Löfflerekkel az Aradi utcában és a Zichy Jenő utcában is. A kaput díszítő madár belül is megjelenik: a kapualj domborzatain, a lépcsőkorláton, a gang korlátjain kíséri végig az elképedt látogatót.

lgp6sbj2QUemrVZcMA1INgsM1QcoSbRhu0uIAaP40LVw

e1%nvAkNQ4WWKxEeiO6s9A

A kapu mögötti mélyvörös majolika burkolat és a szintén eredeti, mindent túlélt, kék-fehér padlóburkolat fogadja a szerencsés keveseket, akik ide beléphetnek, feljebb a fehér falon fiókáit etető galambok díszítik az előteret.

IZjyIswqTlObaGeaZ9rJwA1faKWTM6RdOv2xOjezfauw

De a legnagyobb csoda a lépcsőházban várja az ilyesmit értékelő látogatót. Soha nem értettem, a törékeny, finoman munkált metszett ablakok mégis hogyan képesek túlélni mindent? Pláne itt, Budapesten, pláne a legutóbbi, a sokévszázados átlagnál is viharosabb, kegyetlenebb, legutóbbi száz évet? Rejtély. Csoda. Csoda a megmunkálás igényessége, a kicsit magyaros-népművészetes életfa, a benne foglaltatott monogram: „BJ és F” lévén az építtető felesége Heinemann Franciska volt, ő lehet az „F”. Csak három ablakszárny maradt meg, kész csoda, hogy annyi, és egyáltalán.
FvGxyqvmQC+kb8rWEe1Nyg

A gangokat menórák díszítik, mint Löfflerék más házainál is. A tervezők, a megrendelő, és a lakók többsége itt istenhívő zsidó emberek lehettek nagyrészt. A zsidónegyed szíve közepén járunk, itt minden jelképnek jelentése, ereje van. Kicsit komor a ház belső homlokzata, az udvar szűk, a fény kevés. De a régi díszek megteszik lélekemelő hatásukat, nem a félhomály az ember első benyomása.

yRArTlOxROGDYSuArenrMg

OKR0XGaVSqWYLQ+Miqh+7w

MwzZxXikRXCTe8QCr+w4hw

Szép háznak épült a Síp utca 17, és az ma is. Anno is üzletek voltak az utca felé, műhelyek a hátsó, földszinti traktuson. Emeletenként 5-5, komfortos lakással épült forrásaim szerint, bár az eredeti tervek már sajnos nincsenek meg, legalábbis én nem leltem nyomukat. Nem épült gazdagnak, de kényelmesnek, szemet gyönyörködtetőnek. 1944-ben csillagos ház volt, tanúja minden borzalomnak. 2005-ös felújításkor született újjá az addigra végletekig lepukkant külső homlokzat, a belső részekre nem jutott annyi pénz. Régi fényében csillog a kék pajzs, mutatja szép gazdáját. Érdemes megcsodálni.

Forrás:

Helyszínbejárás 2019. december

www.lathatatlan.ovas.hu

www.24.hu

www.arcanum.hu

www.urbface.hu

Magyar Építőművészet folyóirat 1908/10

www.mierzsebetvarosunk.blog.hu

 


Hozzászólások

A Síp utca titkai — Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

tizenhat − 12 =