Budai Vár. Hajdan uralkodók székhelye, ma legalábbis csupa történelem, a város többi részéhez képest régimódi, ódon, valahogy nem evilági, kirakatnegyed. Turista rezervátum, az itt lakók megszenvedik a híresség minden hátrányát, látogatók özöne lepi el nap, mint nap, zajjal, tömeggel szállják meg az egyébként csöndes, kisvárosi hangulatú utcákat. Pedig minden ház mesélni tudna….

Mai mesélőnk régi kedvenc. A Dísz téren áll, jelen formájában ugyan „csak” nagyjából kilencven éve, de a középkor óta lakóház állt itt mindig.  A XIV. században már biztosan, 1391 előtti tulajdonosa bizonyos Hengmannus de Sebenicio körmöcbányai kamaraispán volt. 1391 január 15-én a nemes úr elajándékozta házát, méghozzá az „Újbányái (königsbergi) kórháznak. Ettől kezdve egészen a török idők végéig nincs adat a ház lakóiról. Az 1686-os ostrom után barokkos stílusban felújított ház először Bössinger Ignác Ferenc patikusé lett, aki 1693-ban budai polgármester lett. 1696-ban itt nyitotta meg patikáját a „Zum goldenen Eichhorn” néven. 1699-ben eladta a házat patikástul, előbb János Bálint, majd Sey Ferenc lettek tulajdonosai. Őket követte a Seil család, ők sokáig, 1771-1869-ig, majdnem száz évig laktak itt. A XIX. század érdekes lakója Arányi Lajos aki sebész, orvosprofesszor, továbbá hobbi műemlékes volt, neki köszönhetően indult meg a várbéli házak történetének feltérképezése.

Az épület homlokzatát 1845 körül neoklasszikus stílusban, négyablakossá alakították át Hild tervei szerint, de a legnagyobb változás 1930-ban történt. Akkor, az új tulajdonos Miklós Andor kérésére lebontották a középkori alapokra épült barokk házat, és helyére a ma is látható neobarokk villa született Pogány Móric tervei alapján. Aki 1934-35-ben további átalakításokat tesz, hogy a ház elnyerje ma ismert formáját.

Ahogy ma ismerjük a Dísz tér 6-os házat: Először is a ma is csodás kapu. Még a sokévtizedes gazdátlanságtól szemmel láthatóan megrogyott állapotában is gyönyörű a kovácsoltvas kacifántos kidolgozottsága, a virágos girlandok, a rég nem világító lámpa, a virágkosár. Mindez Sima Sándor aranykoszorús budapesti műlakatos munkája, aki pl. a ciszterci Szent Imre Gimnázium ajtajának kovácsoltvas díszeit is készítette.

fullsizeoutput_a80

A halványzöld falak, élettelen ablakok, gondosan megmunkált, de évtizedek elhanyagoltsága miatt koszló, rozsdásodó kovácsoltvas ajtódíszek, kopott fakapu felett néznek a Dísz tér felé. Az egyik földszinti ablakon át benézve felsejlik a ház túloldalán lévő, igazi város kincs: a kert. A Hunyadi János út oldalán várfal védi a csöpp kis saját, zöld oázist, és fölötte a szédítő kilátást, ami mindkét szintről, és koronaként, a tetőteraszról tárul a boldog, ide bejáratos kevesek elé.

fullsizeoutput_a82

A merész újító, a középkori nyomokat elbontó új tulajdonos, Miklós Andor igazi self-made ember volt, briliáns tehetségű üzletember, aki a semmiből épített fel egy hatalmas, fénykorában 6000 embert foglalkoztató média-birodalmat, és egyúttal a két világháború közti Magyarország egyik legnagyobb vagyonát is.

fullsizeoutput_a7f

Az Est haditudósítója a Nagy Háborúban: Molnár Ferenc

1880-ban született Pesten egy szegény, hatgyerekes zsidó családba. 15 évesen már kifutófiúként dolgozott, elindult a ranglétrán, 23 évesen a Pesti Naplónál kezd, 2 év múlva Klein Árminról Miklós Andorrá változtatja nevét. 30 évesen, 1910-ben alapította meg saját lapját Az Estet, ami az elkövetkező 25 év legsikeresebb, legnagyobb példányszámú napilapja lesz. 1917-ben megvette az Athaeneum Rt-t és ezzel médiabirodalmat alkotott. Lapja, Az Est új stílust képvisel, bulvárlap, kimagaslóan színvonalas külpolitikai,  és 1923-tól kiváló irodalmi rovattal Mikes Lajos szerkesztésében. Állandó szerzője volt Bródy Sándor, Molnár Ferenc, Herczeg Ferenc, Heltai Jenő, Móricz Zsigmond, Illés Endre, Erdélyi József, Sárközi György, Szabó Lőrinc.

A grafikákat Falus Elek készítette, a fényképeket többek között Escher Károly, Révész és Bíró, a Szántó fotóiroda, Világ Miklós, Zubor István.

A címlapokat a legdivatosabb festőktől rendelte: Vaszary János munkája az 1935 áprilisában megjelent 25. évet ünneplő jubileumi szám címlapja pl. Ekkor, már az alapító halála után ünnepelték Az Est létezésének 25. évfordulóját. Ekkor a lap napi 150000(!) példányban jelent meg, 365-en dolgoztak csak a szerkesztőségben(!), a terjesztéssel összesen 6100-an.

fullsizeoutput_a81

Miklós Andor, mint a tehetséges, törtető üzletemberek általában, nem volt feltétlenül kellemes ember. Közeli munkatársa, Móricz Zsigmond írt róla beszédes jellemzést, amit aztán a „főnök” halálakor kicsit szelídített:

Különös ellentmondás volt ebben az emberben. A felszínen közönséges szatócs, petróleumszagú s képes volt az ország egyik legnagyobb vagyonát megteremteni s ami még nehezebb, megtartani. Kellett tehát benne képességeknek lenni, de ezek el voltak rejtve… Folyton borotvaélen járt a lapja, a szatócs megérezte, mi kell a tömegnek (…) Egyetlen könyvet el nem olvas. Sejtelme sincs róla, ki volt Arany János ha néha egy íróról beszél, az embernek megáll az esze”  Majd 1933-ban:  „Miklós Andor tanította meg olvasni a magyar népet.” Ami kétségtelenül igaz is a népszerű sorozatok, és a teljes kortárs irodalom megjelentetésével.

Miklós Andor 1930-ban vette meg az akkor itt álló, utoljára az 1800-as évek közepén Hild tervei szerint átszabott házat, amit teljesen lebontatott, és új, tetőteraszos, modern, minden igényt – ideértve színésznő feleségének kényelmét is  – szolgáló, extravagáns házat építtetett Pogány Móric rajzai alapján.

Az eredeti terveket bogarászva kiderül, a Dísz tér felé csak a kiszolgáló helységek néztek. A főbejárat egy kerek előtérbe, onnan meg a garázsba (!) vezetett – itt állhatott Miklós Andor Rolls-Royce-a, vagy feleségének Minervája. A garázs mögött ebédlő és hall, majd egy hatalmas, ellipszis alakú, kupolával fedett szalonba érkezett a szerencsés, korabeli látogató, innen „fogadó” szoba nyílt, egyenesen az apró, de annál értékesebb kertbe.

Az emeleten a Dísz tér felé a cselédszoba, a sofőr szobája, és a legnagyobb, az úgy nevezett „szerep-szoba” nyílt, onnan egy előtér, inasfülke, cseléd-fürdőszoba, tágas konyha, kamra, a szakácsnő szobája, onnan egy óriási konyha, tálaló, varró-szoba, és a komorna szobája. Újabb előtér az ellipszis alakú szalon légterében, innen indult a lépcső a tetőteraszra, továbbá nyíltak a fürdőszobák, amik a ház legszebb, városi kilátású szobáihoz vezettek: a férfi hálóhoz és a budoárhoz, amihez öltöző és fürdőszoba is tartozott, természetesen. A szédítő kilátás kényelmes teraszról volt élvezendő, a kertbe a földszinten a madár se látott be, a tágas tetőterasz meg olyan extravagancia, ami itt, a Várnegyedben párját ritkítja bő 90 évvel megépülte után is.

5r77GiLcRNi%Bp8bPL6KzA

Miklós Andor nem élvezhette sokáig kényelmes, vári villáját. 1933 decemberében érte végzetes szívroham, hatalmas vagyonát, cége vezetését felesége, Gombaszögi Frida örökölte. Frida Grün Frederika néven született Budapesten 1890-ben öt gyerekes, szegény zsidó családban. Az öt lányból négy lett színésznő, abból ketten, Ella és Frida lettek igazán híresek. Ahogy Pesten mondták: „Margit volt a legszebb, Frida a legelőkelőbb, Ella a legmulatságosabb és Irén élt a legtovább.” Tizenkilenc évesen végezte el a színiakadémiát, 1916-tól visszavonulásáig, 1933-ig a Vígszínház művésze volt. Első férje Rajnai Gábor volt, tőle 1918-ban vált el, de barátok maradtak, és amikor Fridának a háború alatt bujkálnia kellett, Rajnaira is számíthatott. Miklós halála után pedig Heltai Jenővel is élt házasságban – nem vetette meg a tehetséges férfiakat. És a híreseket sem, még házasságai előtt jóval hozta hírbe a pesti pletyka az 1906-ban Pestre látogató Puccinivel, sőt, a későbbi IV. Károly királlyal is annak főhercegi korában. 1922-ben ment hozzá Miklós Andorhoz, és amikor a médiamogul 53 évesen meghalt, Frida megörökölte és átvette az Athenaeum Rt. és az Est-konszern vezetését, amiért visszavonult a színpadról. Miklós Andor szerencséjére nem érte meg média-birodalma mélyrepülését, szándékos kivéreztetését, majd megszűntetését. 1939-ban államosították a céget, Az Est utoljára 1939 november 17-én jelent meg.

Gombaszögi Frida, bár járt Amerikában többek között Molnár Ferenc vendégeként, hazajött, és megkísérelte visszaszerezni a háború után az elveszett vagyont. Cserébe 1951-ben mindenét, így házát is elvették tőle, elszegényedve halt meg.

A Dísz tér 6 az 1970-es években a Külügyminisztérium vendégháza volt, majd az 1990-es években Algéria nagykövetsége. Mostanában pedig üres, évek óta, ránézésre teljesen gazdátlan, hajdan meseszép teraszaiból bokrok nőnek ki, kertje gaztenger. De zöld, és ahogy a földszinti ablakon benéz az ember, kovácsoltvas korlátot lát, messze derengő kertet… ígéretes, értékes, csöndes, mesélő ház. Üresen hagyni, az enyészetnek átengedni vétek.

Forrás:

Helyszínbejárás 2019 szeptember

Az Est 1935 április 14-i jubileumi száma (saját tulajdon)

https://hu.wikipedia.org/wiki/Gombaszögi_Frida

https://hu.wikipedia.org/wiki/Miklós_Andor

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/PestiNaplo_1936_08/?query=%20D%C3%ADsz%20tér%206&pg=517&layout=s

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BME_Technika_1940/?query=%20D%C3%ADsz%20tér%206&pg=178&layout=s

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Muemlekvedelem_1986/?query=%20D%C3%ADsz%20tér%206&pg=66&layout=s

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Muemlekvedelem_1986/?query=%20D%C3%ADsz%20tér%206&pg=69&layout=s

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/EPKOZLEK_12/?query=%20D%C3%ADsz%20tér%206&pg=144&layout=s

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/EPKOZLEK_12/?query=%20D%C3%ADsz%20tér%206&pg=95&layout=s!!!

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MagyarHirlap1891_1933_12/?query=%20D%C3%ADsz%20tér%206&pg=111&layout=s!

https://maps.hungaricana.hu/hu/BFLTervtar/25603/?list=eyJxdWVyeSI6ICJIUlNaPSg2NTIwKSJ9

https://hu.wikipedia.org/wiki/Pogány_Móric

https://epa.oszk.hu/00000/00022/00568/17731.htm

http://intezet.nori.gov.hu/national-tombs/budapest/fiumei-uti-temeto/miklos-andor-klein-armin/

https://totalcar.hu/magazin/kozelet/2017/11/19/a_magyar_elit_es_az_autozas_a_masodik_vilaghaboru_elotti_magyarorszagon/

https://bpromantikaja.blog.hu/2018/07/16/az_aranykor_magnasai

http://www.multunk.hu/wp-content/uploads/2017/05/zalaik_16_3.pdf

https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/historia/99-04/ch07.html

http://urbface.com/budapest/a-miklos-villa

Móricz Virág: Apám regénye


Hozzászólások

Villa a Várban — Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

11 − kettő =