Az egyik legrégebbi ház a Sas-hegyen ma sem öregnek, sem mesélőnek nem tűnik. Jellegtelen, sárga kockaház piros sátortetővel, némi terméskő díszítéssel áll a dombtetőn, dacolva széllel, faggyal, idővel.

GXPHReMYTyaQES0%J2XvgA

Az 1939-es terveken sem volt díszesebb, arányos, praktikus, a napfény felé a déli oldalon nagy, emeleti teraszokkal, kettő, egyenként kétszintes nagy lakással, plusz a tetőtérben egy kellemes kicsivel épült meg. Lakóit a környéken mindenki ismerte, hatalmas kertjük sok cicáról, házuk gazdag könyvtáráról volt híres, családjuk a macskákhoz és a könyvekhez való legendás viszonyáról, valamint arról, hogy gyakorlatilag minden tagja tudós volt. Kosáry Domokost – aki túl azon, hogy történész volt, nem is akármilyen, gyönyörűen festett bal kézzel(!), és hegedült –  egyik kedvenc macskája anno a buszmegállóban szokta volt várni gazdáját, hogy aztán az íróasztalánál vállára ülve „felügyelje” a munkát.

A ház építettője dr. Huszti József klasszika-filológus, irodalomtörténész egyetemi tanár volt, Kosáry Domokos apósa. Felesége Révhegyi Rozália dr, aki esztétikából doktorált abban a korban, amikor az egyetemi végzettség még nagyon kevés nőnek adatott meg. A ház építésének évében, 1939-ben lett Huszti doktor az MTA rendes tagja, tanított Pesten a Pázmányon és az Eötvös Kollégiumban, Szegeden, Bécsben és Rómában is.

Szegeden Huszty József tanította Ortutayt, akinek a Piaristáknál volt osztálytársa Bibó, iskolatársa Sőtér István. A Szegedi Tudományegyetemen 1930-ban csatlakozott a társasághoz Radnóti – micsoda évfolyam! – innen (is) származnak a későbbi családi kapcsolatok. Szegedi történet, hogy mikor Huszti József Ortutaynak római ösztöndíjat ajánlott, és helyette Ortutay az alföldi tanyavilág néprajzi kutatását választotta, Huszti József ezt válaszolta: „Hja fiam, ha maga a gatyológiát választja, akkor legyen úgy”.

Az új ház tervein szerepel mindhárom Huszti testvér neve: Huszti Dénes dr történész, Kosáry Domokosné Huszti Klára zenetanár és a legfiatalabb, már 1941-ben meghalt Huszti Judit.

fullsizeoutput_7aa

A terveket Máté Rezső műépítész írta alá, aki leginkább Berlinben dolgozott, az 1909-ben újjáépülő Charlottenburg negyed újszerű bérházainak általa tervezett, legsikeresebb példányait a színházi rendező és író Bárdos Artúr a Művészet című folyóiratban dícsérte: „Máté házainak az a szeretet adja a művészi alkotás melegségét, mellyel a végére járt minden gyakorlati kényszerűségnek, a legapróbbaknak is, hogy minél jobban, minél gyakorlatibban építhessen.”

Ez a ház is mindenekelőtt praktikusnak épült. Eredetileg egy-egy kétszintes, egyenként 4 szoba – cselédszoba – hall, plusz a manzárdban egy gazronlakás szolgálta boldog tulajdonosait a gondosan, külön megtervezett kert közepén, aminek legvédettebb, dél-nyugati csücskében lugas is épült, oda vezetett minden kerti ösvény.

9tfF8cWHQ+CspaGsaJ1qRg

fullsizeoutput_7a0

fullsizeoutput_7ab

Huszti Dénes, aki szintén irodalomtörténész volt és történész, műfordító, kisgazda képviselő, remekül zongorázott, valamint kártyázott, az ostromig volt lakója a tetőtéri, napfényes kis lakásnak.

fullsizeoutput_7ae fullsizeoutput_7af

Amely bohémtanya a vészkorszakban volt, hogy egyszerre több, mint 30 üldözött ember menedékéül szolgált. Egy szekrény mögé rejtették a lakás egy részét és a padlásteret, amit így, csodával határos módon titokban tudtak tartani a kegyetlen, ámde kitartó nyilas házkutatások elől. Három házkutatást jegyez a családi emlékezet: Kun páter hírhedt „kollégái”, a XII. kerület nyilas vezérei, a Bokor testvérek vezetésével háromszor kutatták át a gyanús tudósok otthonát, szerencsére eredménytelenül.

Itt rejtőztek többek között a bizonyos Holitscherék lányai. Övék volt a most is szép Hegyalja út 59 alatti villa, régen hatalmas, a Hegyalja út kanyarjával kerített kerttel, továbbá egy habselyemgyár valahol a Váci úton. A lányok édesanyja, Nelli néni, aki ragyogó varrónő és tervező volt, és nagybácsijuk, Pali bácsi túlélték Auschwitzot, a háború után Londonba kerültek, de a kapcsolat a Fátra térrel még évtizedekig megmaradt.

Itt bujkált továbbá Kosáry Domokos egykori egyetemi professzora, Szekfű Gyula és osztrák származású, idős, magyarul alig beszélő felesége, Amtmann Antónia a háziak egyik nagymamájának papírjaival, és Ortutay Gyula felesége, aki gyereke születése után a kórházból már nem tudott hazamenni. Kislánya kedvéért az akkor kétéves Kosáry Judit előzékenyen kiköltözött kiságyából, hogy helyet szorítson az üldözött kisbabának. Kosáry Domokos ekkor a Nemzeti Múzeum pincéjében bújkált éppen, majd már az ostrom után, útban hazafelé az utcáról vitték el az oroszok ’45 márciusában. Szekfű Gyula később, amikor miniszteri rangban moszkvai követté nevezték ki, azt azzal a feltétellel fogadta el, ha Kosáry Domokost hazaengedik, aki így, ekkor szabadult.

A Farkasréten, és így a Sas-hegyen a pokol 1944 karácsonya után szabadult el, december 25-től február 13-ig folyamatosan tűz alatt volt a terület. Ekkor a család a Sas-hegy bunkereibe menekült, a laktanya mögötti domboldalra. Valahogy odakeveredett Fekete István író is, akinek társaságában nem volt sok köszönet. Az emlékezők szerint a sebfertőtlenítésre használandó alkoholt is megitta, mivel nem emelte kimondottan az amúgy sem rózsás hangulatot.

Közben a gyakorlatilag vadonatúj, még csak hatéves ház telitalálatot kapott, alig maradt belőle valami a bombázás után. 1946-ban kért és kapott engedélyt Huszti József az újjáépítésre. Ekkor már középen „felezve” épült meg a ház két, teljesen szeparált lakrésszel. A tervező neve érdekes: Vidor Pál, aki az egyik legnagyobb magyar, a szecesszió jegyében tervező építész, Vidor Emil fia volt. Vidor Pál tervezte például a nemrég felújított, elegáns Fény utca 2 alatti sarok bérházat.

l7MbgwlzRbisyJvecZ0YhA

Az immáron másodszorra felépült Fátra tér 5 ha kicsit szegényesebb is, de pontos mása az eredetinek. A család visszaköltözhetett otthonába, a ház egyik fele végig megmaradhatott tulajdonukban.A háború után a családra még jó pár nehéz év várt börtönnel, meghurcoltatással, mellőzéssel, mielőtt eljöttek a nyugodt, alkotásra való idők. Az embermentésekről soha szó nem esett, a világ legtermészetesebb dolga volt, hogy akit üldöznek, az itt menedéket lel. Akkor is, ha az komoly veszélyt jelentett a háziakra.

A Fátra téri villa áll, a Kosáryék sokáig, még évtizedekig benne éltek. Mára a házat ugyan a felismerhetetlenségig újították fel, de egy emlékoszlop megmaradt, és néhány időtálló barátság, meg egy öreg, mesélő ház a domb tetején….

Forrás:

  1. Kosáry Judit visszaemlékezései, amiért külön hálás köszönet

Budapest Történeti Levéltár

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/MuMaTu-a-mult-magyar-tudosai-1/ortutay-gyula-4A64/szegedi-ifjusag-tanarok-baratok-4A67/

http://www.mke.hu/lyka/08/359-367-berlin.htm

http://habitation.archivportal.hu/feny-utca-2

https://books.google.hu/books?id=tOSfCwAAQBAJ&pg=PA254&lpg=PA254&dq=Vidor+Emil+fia+Vidor+Pál&source=bl&ots=cXSk6ryTn9&sig=ACfU3U1-_EhzOhp2MMPjHBKZZsMNqsWsaQ&hl=en&sa=X&ved=2ahUKEwjh0f-2yd_hAhUnlYsKHcvLC4QQ6AEwDHoECAgQAQ#v=onepage&q=Vidor%20Emil%20fia%20Vidor%20Pál&f=false

https://hungaricana.hu/hu/budapest-idogep/terkep/

https://cultura.hu/kultura/ki-volt-ortutay-gyula/

https://www.origo.hu/tudomany/20180213-politikai-presztizs-nem-pedig-hadaszati-celszeruseg-allt-az-ostrom-hattereben.html

http://www.hetek.hu/hatter/201604/kun_pater_es_a_testverek

http://urbface.com/budapest/a-kps-szit-berhaz

http://habitation.archivportal.hu/feny-utca-2

http://urbface.com/budapest/a-mendl-palota

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szekfű_Gyula

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kosáry_Domokos

http://real.mtak.hu/35537/1/2013_Glatz_Kosary_Domokos_a_tortenesz_eletutja_u.pdf

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Hozzászólások

Hegyi menedék — Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

2 + öt =