J+de67fMRymFfH2TVhvvgg

 

Mágnesként vonzanak azok a házak, amik rejtélyes okokból meg tudták őrizni eredeti rendeltetésük feliratait. Mint például a Károlyi kertre néző „Molnár és Moser Laboratóriuma” békebeli felirata, vagy az Árkád Bazár díszei. Ugyanilyen ritka kincs a Kéthly Anna térre néző egyszerű, elegáns, Nyár utcai ház emlékeztetője is: „Dr. Kopits Jenő Orthopédiai Intézete.”

91ZNklvPRgqGoJV5CLSwgw

Kopits doktor 1869-ben született Kaposváron és ortopéd szakorvos volt, akkori szóval a ma viccesen hangzó „testegyenészettel” foglalkozott Budapesten 1946-ban bekövetkezett haláláig. Pályája kezdetén az I. számú Sebészeti Klinikán dolgozott Dollinger Gyula professzor mellett, akinek szintén szép háza volt Pesten. 1898-ban indította saját praxisát, 1905-től volt a Stefánia gyerekkórház főorvosa. A csípőficam nemzetközi hírű szakértője volt, sokat írt a témában főleg németül. 1908-tól egyetemi tanár, 1919-től rendkívüli tanár, 1922-től egészségégügyi főtanácsosi cím tulajdonosa. Köztiszteletben álló, sikeres, és megbecsült orvosként épp 40 évesen kérte fel kora egyik divatos építészét, Kopeczek Györgyöt otthona és rendelője megtervezésére 1909-ben.

fullsizeoutput_716

fullsizeoutput_713

A Máramarosszéken született Kopeczek keresett építész volt Pesten, ő tervezte a szomszédos Wesselényi utca 17 alatti Czipészek Ipartestületi Székházát, és Budán a Szilágyi Dezső tér 4 alatti, meseszép homlokzati díszéről híres házat, ahol Bartók is lakott. Ami Kopits Jenőnek fontosabb lehetett viszont, hogy Kopeczek tervezte Kopits doktor szülőhelye, Kaposvár új, szecessziós városházát 1902-ben, és kastélyszerű vízműtelepét 1906-ban. Ezért kérhette fel, pesti házát Kopeczek tervezze meg.

fullsizeoutput_71b

Amikor először vettem kezembe a ház terveit is leesett az állam. Nem a szokásosan a mainál díszesebb, magas tetővel koronázott békebeli homlokzat látványa volt itt a csodálat tárgya, de még a nagyvonalú, elképesztő kényelemmel és igényességgel felszerelt, és feltételezhetően berendezett belső elrendezés sem. Hanem a tornaterem.

Igen, ez a ház anno, a második világháború pusztítása előtt egy komplett tornatermet rejtett falai mögött. Adott ugye a pince, a földszint, a kettő lakószint és a padlás. A pincébe házmesterlakás, egy három ablakos műhely, raktárak, fáskamrák szerepeltek az első terveken. Aztán emeletenként 1-1 tágas, kényelmes, polgári lakás, a padláson mosókonyha és további raktárak. Aztán 1910-ben módosultak a tervek, lévén a megrendelő orvos, a földszintre rendelő épül. Az utcára nyíló nagy ablakok mögé kerül a váró, a rendelő, mellé dolgozószoba, ezeket folyosó választja el a „fiúk” és „lányok” feliratú öltözőktől, és hátul a meglepetés: egy 14 x 9 méteres tornaterem központi fűtéssel, hátra még a műszereknek külön, tágas szoba is jut. A tornaterem parkettás volt, kupolaszerű üvegtetejét az Oetl Antal vasöntödében öntötték, ahol a Gresham, a Keleti Pályaudvar, a Vasudvar, a Hold utcai piac, a Haris-bazár vasmunkái is készültek, többek között. Az emeleteken egy-egy, egyenként 9 szobás lakás épült, hatalmas ebédlővel, olvasószobával, olyan kényelemmel, tágas terekkel, amit ma itt, Erzsébetváros közepén elképzelni is nehéz. A pincébe Dobó Ede úr könyvkötő műhelye kerül, 1911-ben kapott engedélyt elektromotor beépítésére.

Aztán jó húsz év elteltével Kopits doktor átalakíttatja szép házát, ezúttal is híres építésszel dolgozik: Hoepfner Guidó írja alá az 1933-as rajzokat.fullsizeoutput_71c

Hoepfner Guidóról azt érdemes tudni, hogy felvidéki szász volt, Szepesváralján született. A papája volt alapító igazgatója a Szepesi Hitelbanknak, amely bank kezelésében álltak 1897-től a különösen Trianon után népszerű tátrai üdülőhelyek. Így tervezhette Hoepfner meg az összes, a XX. század elején épült meseszép szállodát például Csorbatón, Ótátrafüreden, Tátrafüreden, Tátralomnicon. A pesti egyetemet 1891-ben végezte el, először Hauszmann mellett dolgozott a Királyi Palota nagyszabású átépítésén. Ő tervezte a most épp újjászülető Lovardát, és a hozzá anno tartozó istállót, meg a Várkert dísze Pálmaházat, és “Magyar Parasztházat”, amiket aztán elsöpört az ostrom. Az 1920-as években minden szakmai szervezetnek tagja, vagy vezetője volt, sőt, 1932-ben felsőházi tag lett. Áll pár szép háza a városban: a Horánszky utca 12, a Krúdy utca 14, az Eisele-villa a Benczúr utca 46 latt, a csodás Bayer-villa a Gellérthegy oldalában a Minerva utca 3b-ben, saját háza is a pasaréti Csévi utca 14-ben volt.

1933-ban Hoepfner tervei alapján mindkét nagy lakást kettéválasztják, így is bőven kényelmes otthonokat hozva létre. Kisebb lett a tornaterem, hátul külön vizsgálókat választanak le belőle. Az eddigi öltözők helyére kerül a rendelő, az utcai ablakok mögé pedig egy másik, vélhetően szintén gyönyörű lakás születik.

A háború utáni engedélyek a szokásosan keserves társbérletekről, és az eddigieknél jóval drasztikusabb lakásleválasztásokról szólnak. Érdekes módon az ostrom utáni első lakásátalakítás a padlástérről szól, pedig a meredek, díszes tetőt elsodorta a háború. Ahogy a gyógyítást szolgáló, vélhetően különlegesen igényes tornaterem is szőrén-szálán eltűnt. Helyén ugyan zöld, de teljesen elhanyagolt bozót van, a szomszédból idenyíló, szívet melengető oázis, az „Anyám szerint” nevű hangulatos kis reggeliző használja és gondozza szívvel-lélekkel a  zöld sziget egy szegletét, vendégei nem kis örömére.

 

J+de67fMRymFfH2TVhvvgg

Kpm9zPXMStebaQCF%UpZ2Q9Ge0VTFeS0CBtnyfBG07%AA híres doktornak megadatott, hogy élete végéig lakhatta szép és kényelmes Nyár utca 22 alatti házát. Ugyan megérte szegény a világégést, az ostrom poklát, de a ház elvesztését legalább nem. Ma, a csengők számából ítélve 10 család lakja ezt az régen kivételesnek épült, elegáns szecessziós házat, belül ma dísztelen, hátul elvadult, különleges múltjára a homlokzat falába gondos kezek által, 110 éve beillesztett táblán kívül semmi nem emlékeztet.

Update: Most kaptam a hírt, hogy a hátsó udvart sok év után végre – az kis kávéház javaslatára – kipucolták, beültették, gondozott, szép kert lett a dzsungel helyén. Éljen-éljen! 🙂

Forrás:

Helyszínbejárás 2019 február

Budapest Történeti Levéltár

https://www.kozterkep.hu/~/21331/Kopits_Jeno_csaladi_sirboltja_Budapest_1927.

htmlhttp://intezet.nori.gov.hu/national-tombs/budapest/fiumei-uti-temeto/kopits-jeno/

Békebeli kassai építészet – Hadik András előadása


Hozzászólások

Egy klinika emlékére — 2 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

4 × 2 =