20180210_101031

A Thököly út és a Dózsa György út közötti kertváros egy oázis. Méterekre a város legreménytelenebb, legzajosabb forgalmától itt csönd van, fák, kertek, öreg házak őriznek valamit egy régi Budapestből. A régi Park Club, ma Stefánia Palota hátsó bejáratával szemben, a Zichy Géza utca 10 alatt egészen különleges hangulatú villa áll. Várkastélyt idéző tornyai vannak, hatalmas ablakai, ígéretes teraszai, mindezt, öreg platán őrzi, takarja az avatatlan szemektől. A falon kicsi tábla: „Ezt a házat építette, itt élt és alkotott László Fülöp világhírű festőművész.”

20180210_101031

20180210_101145

Ezen a ponton szégyelli el magát az ember. Bár érdekelt mindig is a festészet, és ugye kijártam iskoláim, bizony fogalmam nincs, ki volt, a ráadásul világhírű László Fülöp. Azaz nem volt, mindaddig, amíg a Múlt-Kor magazin 2013-as évjáratának téli számába meg nem írtam a Mesélő Házak sorozatban ennek az igazán mesélő villának a történetét. László Fülöp nevét sikeresen elhallgattatta a magyar oktatás és művészetpolitika (ha van ilyen nyakatekert abszurdum), bár briliáns tehetség volt, jó 50 évig a kutya se beszélt róla sehol Magyarországon.

 250px-László_Fülöp_Önarckép

László Fülöp Laub Fülöp Elek néven született 1869-ben született Budapesten és 1937-ben halt meg Londonban. Szegény, zsidó családban született Pesten, édesapja női szabó volt. A rajzban jeleskedő ifjú Laub előbb Székely Bertalan és Lotz Károly tanítványa lett, majd Münchenben tanult. 1890 és 1892 közt Pesten, 1901-1907közt Bécsben dolgozott, 1907-ben pedig Londonban telepedett le. 1914-től angol állampolgár. Nagy sikerű kiállításai voltak Berlinben 1897-ben és 1900-ban, 1907-ben Londonban és Budapesten, 1909-ben ismét Berlinben, 1925-ben New Yorkban, 1927-ben Londonban, 1931-ben Párizsban. A londoni Royal Art School tanára volt éveken át. Portréfestőként volt világhírű, állítólag 2-3 óra alatt készült el egy-egy arcképpel. Több, mint 3000 portrét festett meg pályafutása alatt. Modellt ült nála mindenki, aki számított, megfestette XIII. Leó pápát, és utána minden, magára valamennyire is adó főpapot, az amerikai elnököt és pénzarisztokráciát, a német császárt, Lord Rothemiere-t, Horthyt többször is, Erzsébet királynét, Ferenc Józsefet például 1912-ben. A kép jól sikerült, nemesi címet kapott érte, eztán Philip Alexius de László of Lombos néven szerepelt. V. György király lovaggá ütötte.

VI. György

VI. György angol király

laszlo_fulop_-_xiii_leo_papa_1900_mng

XIII. Leó pápa

E

Erzsébet királyné

FJóska

Ferenc József

Münchenben a festőakadémián ismerte meg, majd 1900-ban vette feleségül az ír sörgyáros lányát Lucy Madelain Guiness-t.

Lucy Madelain

A korabeli pletykákkal ellentétben ez szerelemházasság volt, az esküvő előtt a pár 10 évig levelezett, házasságukból öt fiú és egy lány született.

László Fülöp önarcképe ma az Uffiziben látható, de vannak képei a Louvre-ban, Rómában, Oxfordban, és a Nemzeti Galériában is.

László Fülöp romantikus villája tervezését 1898-ban Gyalus Lászlóra (1865-1941) bízta, aki mai szóval műemlékes építész volt, Pesten az ő munkája még a Szabadság tér 13, és a Mosonyi utca 5. Schulek Frigyes mellett dolgozott a Mátyás templom feltárásán, Pozsonyban a ferencesek és a klarisszák templomán, és a jáki nagytemplom restaurálásán is. A városligeti várkastély 350 négyzetmétere csak 9 évig volt László Fülöp otthona. 1907-től bérlők váltották egymást: itt lakott egy ideig Molnár Ferenc is, állítólag itt írta a Liliomot. 1912-ben Paupera Ferenc vette meg a házat, aki nevével ellentétben dúsgazdag volt, bankár. Az 1901-es Vasárnapi Újság írta róla: „kevés olyan ember van a pesti pénzoligarchiában, aki könnyebben, szívesebben, szebben tudna pénzt költeni, mint ő.” 1928 húsvétján mesebeli házába méltó menyasszonyt hozott: Bajor Gizit, minden idők egyik legnagyobb magyar színésznőjét vette feleségül.

20180210_100920 20180210_101001 20180210_101108 20180210_101116 20180210_101201 20180210_101324 20180210_101330 20180210_101335

A háború után is laktak még itt színészek: Berczy Géza, a Víg-és a Nemzeti Színház színésze jóvoltából kollégák, barátok leheltek életet a falakba. Somlai Artúr itt tanulta Lear király szerepét például.

A nagy lakást több kisebbre szabdalta a történelem, de ma is festők, művészek laknak itt. Nagy idők, nagy emberek, híres tehetségek tanúja ez a ház, ráférne most, így az első 100 év után végre egy gondos, alapos felújítás.

Forrás:

Helyszínbejárás 2018 február

http://www.kieselbach.hu/muvesz/laszlo-fulop_728

http://www.kortarsonline.hu/2004/03/laszlo-fulop-az-utolso-udvari-festo/7465

http://www.blikk.hu/aktualis/belfold/uralkodok-udvari-festoje-volt-a-nagyapam/m0sgvrp

https://hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%A1szl%C3%B3_F%C3%BCl%C3%B6p_Elek

http://www.mke.hu/lyka/11/171-175-laszlo.htm

https://budapestaukcio.hu/laszlo-fulop-elek/festo

http://egykor.hu/budapest-xiv–kerulet/laszlo-fulop-lovagvara/3774

http://lexikon.katolikus.hu/G/Gyalus.html

https://24.hu/kultura/2015/12/01/csodalatos-romantikus-varkastely-bujik-meg-a-a-varosliget-mellett/

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/b-74700/berczy-geza-74B28/

Búza Péter: Pest-Budai Történetek Idegenforgalmi és Prop. Kiadó Budapest, 1983


Hozzászólások

Várkastély a Városligetnél — Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

három + nyolc =