20170518_132016

Akinek van szeme a régi pesti házakhoz, annak biztosan feltűnt már az a hatalmas bérpalota, ami Pest egyik, ha nem a legforgalmasabb csomópontjában terpeszkedik bő 110 éve. Napi szinten loholunk el mellette, bambulunk fáradtan a szemközti buszmegállóban állva, nézzük gondolatainkba merülve. És látjuk is? Nem biztos, pedig pár éve a szomorkás feketéből ünnepi vajszínre váltott a homlokzat, kívülről sem csúnya, de az igazi szépség bent várja az embert.

F2 ma

A Ferenciek tere 2-Veres Pálné utca 2- Curia utca 2-4 számok alatt jegyzett, tekintélyt parancsoló méretű bérház 1901 és 1902 közt épült Giergl Kálmán és Korb Flóris építészpáros tervei szerint. A megrendelő pedig maga a Habsburg család volt, természetesen nem saját, hanem a kacifántosan hangzó „Császári és Királyi Magán Családi Alapok Igazgatósága” álnéven, amely társulat felügyelte a Habsburg család magánvagyonát. A XX. század elején kevés jövedelmezőbb üzletág létezett a virágzó, és rohamtempóban épülő Budapest ingatlan befektetéseinél, ebben látott fantáziát az uralkodócsalád is. A kiválasztott építészek már bizonyítottak: első híresebb épületüket, a New York palotát még mesterükkel, Hauszmann Alajossal jegyezték, a szomszédos Klotild és Matild ikerpalotákat azonban már önállóan tervezték meg a Királyi Bérpalota előtt nem sokkal. Stílusuk ott még „angol neobarokk”, itt, a Ferenciek (anno Kígyó) terén már beköszön a szecesszió, ami majd a Zeneakadémia terveiben teljesedik ki. A kivitelezés nem egyszerű feladatát a szintén már bőven befutott, sikeres, profi mester, Hável Lipót nyerte meg, akinek 1886–as önállósodása  és 1933-as halála között közel 500(!)  budapesti épület születését köszönhetjük. Az ablaktáblákat anno Róth Miksa készítette, ezekből mára kevés maradt. Az építkezésen, annak mindkét évében maga az uralkodó, Ferenc József is tiszteletét tette, mivel feltételezhetően nem kis nyomást gyakorolt a minőségi mestermunka és a határidők betartására.

A két lépcsőházas, négyemeletes bérpalotában anno csupán 24, ma 66 lakás van. A szárnyakat üvegfedésű udvar köti, de természetes fényben úszik mindkét, üvegtetős lépcsőház is, szauna meleget biztosítva a legfelső szinten – amely hőséget egy ragyogó májusi délutánon a növények látványosan jobban élveztek, mint a nap elől már fedezéket kereső lakók, és belopakodó házcsodálók. A két lépcsőházat lengőajtó választja el a földszinti, üvegtetős passzázstól, érdekes és érdemes onnan felnézni az oázis-szerű belső udvarra, ahol kivételes mikroklímát élveznek a belső teraszok boldog virágai, és meglepő csöndet szerencsés tulajdonosai.

A két lépcsőház egymás tükörképe. Mindkét lépcsőkar egy hatalmas, kovácsoltvas napraforgó-csokor, az egyik oldalon hófehéren, a másikon feketére festve. Alul, és az emeletek többségén megmaradt az eredeti, virágmintás padlódísz, amihez hasonlót a Vágó-testvérek házain látni, a legfelső szinten, és lent, a főbejárat felett magasan pedig koronás stukkó emlékeztet diszkréten az első tulajdonosokra.

Az 1911-es pillanatkép sok érdekes nevet sorol fel itt, az akkori Kígyó tér 1-ben – a teljesség igénye nélkül: Itt székelt többek között a Belvárosi Takarékpénztár Részvénytársaság, melynek egyik alelnöke zólyomi dr. Wágner Géza volt, a Svábhegy szép, ma már rogyadozó villáinak  építtetője, itt lakott Hirschler Mór, a “Ferenc József” keserűvíz forrásának, és vízeladási jogának tulajdonosa, Agobian Hadji Kazer úr, a “keleti szőnyegek és hímzések behozatalával és azoknak nagybani, és kicsinyben(!) való kereskedésével foglalkozó üzlet tulajdonosa”, továbbá a Schmied nővérek, akik gramofon-kereskedők voltak, Hradzsy Olga festőművész, Margittay Szaniszló dr, aki a “Házi fogorvos’ című szaklap lelkes szerkesztője, továbbá Panama konzulja is volt egyben. Lakott itt egy csomó orvos: Dr. Basch Imre bőrgyógyász, Dirner Gusztáv egyetemi tanár, nőgyógyász, Gerlóczy Zsigmond és Merelli Károly, Wein Dezső doktorok, Siklóssy Gyula sebész, egyetemi tanár. Ide jegyezte be Sieburger és Társa “Császári és királyi udvari szállító, kárpitos, és az első magyar “papírkárpitgyár” vagyis tapéta készítő irodáját. Itt lakott Pulszky Ferenc fia Pulszky Garibaldi, ki nevével ellentétben kevésbé forradalmi pályát választott: vasútépítő mérnökként élt és halt meg, vasúton. A szintén itt lakó Rohonczy Gedeon földbirtokos, országgyűlési képviselő cirkalmas beszédeit Mikszáth is kifigurázta írásaiban.

Az alábbi listáról a ház földszintjén sorakozó üzletek színes kínálatáról lehet képet kapni: Kálózy nővérek művirág és dísztoll kereskedők, Freund Béla nyereggyáros, Weszely és Társa orvosi műszer gyáros, Kuncz Gusztáv és Lenz Ferenc fehérnemű kereskedők, valamint Klein Katicza kesztyűs és German Gyula órás, és Tokody Lajos cipész.

De  meséljenek a képek erről a kivételes házról, az ízléses és igényes felújításról, és arról a különös hangulatról, ami az itt lakók ajándéka, és a betévedők meglepetése.

20170518_130753

20170518_130758

20170518_131849

20170518_131854

20170518_130831

20170518_130958

20170518_130918

20170518_131010

20170518_131640

20170518_131611

20170518_131324

20170518_131351

20170518_131442

20170518_131429

20170518_131624

20170518_131016

20170518_131028

20170518_132009

20170518_132016

20170518_132106

20170518_132159

20170518_132905

20170518_132725

20170518_132239

20170518_132348

20170518_132615

20170518_132629

20170518_133036

Forrás:

Helyszínbejárás

www.urbface.com

http://www.berpalota.hu/EpitesTortenet.html

http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/eletrajz/html/ABC07165/08377.htm

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_23_1911/?pg=585&layout=s&query=K%C3%ADgy%C3%B3%20t%C3%A9r%201

www.welovebudapest.com

www.wikipedia.org


Hozzászólások

Virágtenger a Ferenciek terén – Királyi Bérház — 1 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

1 + 6 =