Múzeum körút, „sárkányos ház”.


Soha nem megyek el mellette, ha nyitva van, beviszem vendégeimet, vagy átballagok egyedül, kihagyhatatlan. A fa kockák. Minden második hiányzik, vagy mozog, a belső udvarban már egy sincs belőlük, a Magyar utcai szakasz is nehezen járható terep. A körúti utcafronton csiricsáré üzletsor, de ha felnéz az ember, na igen. Érdemes, kötelező. Középkori várra kevés balkon emlékeztet Pesten, itt egész sor. Párban néznek ránk a morcos sárkányok, legfelül pedig romantikus pártázat. Mindez a totális rohadás állapotában.


A XIX. század magyar építőművészetének legünnepeltebb mestere, Ybl Miklós rajzolta a ház terveit. Nem tegnap, 1852-ben elsőként számos bérház megrendeléseinek sorában. Mindez köztudott, érthetetlen, miért van mégis méltánytalanul leromlott, és egyre rogyadozó állapotban. A belső udvarról felnézve engem egy opera díszletére emlékeztet, jó lenne egyszer, csak egyszer az ablakokban gyertyafénnyel látni.


Az 1852-ben Ybl Miklóstól házat rendelő család regényes, máig folytatódó története is lebilincselő.
Az első Unger, Benedek kovácsmester volt és telektulajdonos. Több más, pesti ingatlanon kívül volt egy telke itt, a városfalon kívül, és egy belül is. Úgyhogy amikor 1808-ban lebontották a falat, hirtelen duplatelke lett, erre született később a szép, kétfrontos, két bejáratú, igaz kocsival sosem, ám gyalog átjárásra alkalmas bérház. A közeli Astoria szálloda is ennek a tehetséges, dolgos, ügyes családnak köszönhető a kezdetektől a fénykoron át a háború utáni újrakezdésig. El is nyerték mindezért méltó büntetésüket, az utolsó tulajdonost, dr. Unger Ödönt szabályosan kidobták saját szállodájából. De új hazájában, Angliában is megtalálta a helyét. Ahogy később nyilatkozta, büszke volt rá, hogy 1944-ben ő volt Magyarországon a legfiatalabb ügyvéd, és később Angliában is tudott praktizálni. Oxfordban végzett jogot, de hírnévre új hazájában kb. 2000 darabból álló, kivételes értékű iszlám tárgyak alkotta magánkollekciójával vált. Halála után e gyűjtemény számos darabja került Berlinbe a Pergamon Múzeumba.

De kanyarodjunk vissza az 1850-es évekbe. 1852-ben, amikor Ybl szignálja a Múzeum utca 7. szám alatti bérház terveit, még él, bár már nagyon öreg Pollack Mihály. Akinek az Ungerek egyenes ágú leszármazottjai, közeli rokonai. Talán ő javasolhatta a fiatal, tehetséges, de még nem annyira ismert Ybl-t a tehetős befektető figyelmébe? Hiszen Ybl 1832 óta Pollack irodájában dolgozott, 1841-ben Pollack Mihály fiával, Pollack Ágostonnal nyitott közös irodát. 1851-ben költözött végleg Pestre, az ajánlás jól jöhetett a Károlyi család uradalmi építészi megrendelései mellé.
Az építkezés egyszerre zajlott a fóti templom kivitelezésével. Amatőr szemmel is felismerhető némi hasonlóság a Múzeum körúti díszítések, és a templomon végigfutó, románkort idéző vonalvezetés között.

 


Vajh’ mit vétett ez a szép, mesélő ház Budapest belvárosában, hogy ilyen „pedigrével”, kecses vonalakkal, tökéletes arányokkal, agg korral áll hősiesen, már több, mint 160 éve, és a város hagyja lerohadni, lassan összedőlni? Ránézésre úgy 70 éve nem volt felújítva, a kutya sem költött rá egy huncut petákot sem. Szerencsére jól megépült a lovas kocsis, kézimunkás építkezések korában, sárkányai harciasan küzdenek az idő, és a hálátlan utókor vas fogával, de ki tudja meddig, mikor ér meg végre némi pénzt fővárosunknak, hogy ezt az ékszerdobozt kifényesítse? Jó lenne hamarosan, mielőtt összedől.

Források:
nol.hu/kultura/20110128-szemes_ember-961451

tdk.bme.hu/EPK/DownloadPaper/Megerkezes-Ybl-pesti-berhazaiba1

www.yblarchiv.hu
wwww..pic-4-you.net
CheckMyBudapest.blogspot.hu
www.bebudapest.hu

 


Hozzászólások

Múzeum krt. 7. — Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

6 + kilenc =