Piros téglás, tornyos villa a Gellért-hegyen. Igen, az, amelyik mindenhonnan látszik. Olyan, mint egy pártázatos vár, ahogy a gyerekek rajzolják. Átlagosan napi két ember kérdezi meg tőlem, mi az. Csillagvizsgáló? Nem? És amikor mondom, egy sima budai villa, egy a sok, második világháború előtt épült családi fészek közül, eléggé el szoktak képedni messze földről érkezett vendégeim. Jó, azért ez egy „kirívó” eset, kicsit nagyra sikeredett.
 
Hegedűs-villa néven él a pesti köztudatban, tévesen. Dr. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter volt a Teleki- és Bethlen kormányokban, és amikor ezt megtudja a magyar ember, már legyint is. Ki más építene Budán kacsalábat, ha nem egy korrupt politikus? Pedig szegény Hegedűs nem szolgált rá a sanda gyanúra, és ráadásul, bár lakott benne, nem is ő építette a házat.
Az építkezés ideje a virágzó századforduló, 1902, a megrendelő bizonyos Schoch Frigyes úr. Aki ugyan építési vállalkozó volt, ami pont akkor Pesten nem számított rossz üzletnek, viszont a manapság régi budapesti képeket lelkesen lapozgató, pl. Fortepan-híveknek az amatőr fotós ugrik be, neki köszönhető sok szép, a rég elveszett, lebombázott Budapest azóta digitalizált fényképe.
 
 
A kép baloldalán ülő Schoch úr ikervillát álmodott ide, a Gellért-hegy oldalába, meg is vette a fél hegyoldalt, hogy egy genovai, márványborítású villát másolva megszülessen az eredetihez képest szolid, várkastély-szerű nyaraló.
Hegedűs Lóránt 1926-ban költözött be a meseszép kilátással büszkélkedő, elegáns budai házba. Anyja Jókai unokahúga, Jókai Jolán volt, apja Hegedűs Sándor politikus. Ő maga Londonban, Berlinben és Münchenben végezte az egyetemet. Tehetséges ember volt, 1896-1902-ig Amerikában tanulmányozta a kivándorlásügyet, 1904-1912-ig a Magyar Gyáriparosok Szövetségének igazgatója, 1920-ban Apponyi Albert mellett a magyar delegáció tagja a keserves emlékű párizsi béketárgyalásokon. Ugyanettől az évtől kezdve az első Teleki, majd az első Bethlen kormány pénzügyminisztere volt. De nemcsak közgazdasági, adó-és kivándorlásügyi munkái voltak, az irodalom is vonzotta. Írásai a Pesti Hírlap vasárnapi számában rendszeresen jelentek meg, Kossuth című színdarabját műsorára tűzte a Nemzeti Színház, sőt, Adyt is megvédte a harcias konzervatívok támadásaitól.
Közgazdászként, pénzügyminiszterként a forgalmi adó bevezetőjeként neki köszönhető, hogy a Trianon utáni Magyarország nem ment csődbe, a „vagyonválság” intézményét a korona értékének megőrzése érdekében kívánta bevezetni, valamint földbirtokreform is szerepelt tervei között. Az első újítása bevezetésre került szerencsére, a második az instabil magyar politikai állapotok következtében azonban megbukott, ezért is mondott le 1921 szeptemberében. Maga a vagyonválság gondolata akkora újdonság volt, hogy a Columbia Egyetem meghívta Amerikába, tartson előadást a témában, és a korabeli angol parlament is tárgyalta az elképzelést.
Hegedűs Lóránt ezen felül a Magyar Rotary Club alapítója, a Pesti Hírlap főmunkatársa volt, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatója, és 1937-ig felsőházi tag.
 

Ma a villa nagyrészt üresnek látszik, legfelső emeletét Andy Vajna bérli állítólag.

Ha nekem ilyen szép házam lenne, biztos nem műanyag rolókkal rondítanám el ablakait, és biztos nem tartanám a rolókat szorosan zárva bármely napszakban jár is arra az ember egyszerű fia. A ház mindenkori boldog lakói elé Budapest legszebb kilátása tárul, ha fel is zúg a város zaja, ez a csodás látvány nem sokat változott száz év alatt. Mégis, a villa nagyrész lakatlannak tűnik, sem kertje, sem ablakai nem árulkodnak nagy életről. Kár.

 
           www.urbface.hu
              www.wikipedia.hu

Hozzászólások

Egy lírai közgazdász otthona — 1 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

három × 4 =