Moszkva tér. Azaz Széll Kálmán tér már majdnem egy éve, de a lírai nevű, száz éve élt politikus neve túl szép, megszokhatatlan Buda legrondább, leglepusztultabb teréhez. Moszkva városa is jobb sorsra érdemes, de Pesten neve hozzáragadt a sötét, bár szeles, megbízhatóan koszos, rossz arcú tömegközlekedési központhoz.

Pedig nem volt ez mindig rossz hely.

A kora középkortól kezdve fontos, a dombok és a völgy, a legfontosabb, a folyó irányába menő utak találkozása. Logod falu kapuja állt itt, majd a török uralom után agyagbánya nyit, ami téglagyárral még a 19.században is üzemel. A bánya helyén fokozatosan bányató keletkezett, melyet telente korcsolyapályaként használtak a budaiak. Nyáron a tó köré teniszpályák épültek, és szépen, lassan a XX. század első felére szabályos sportpálya épül ki a mai Moszkva tér területén. Nehéz elképzelni, ugye?

Pedig már 1892-ben feltöltötték a régi, az agyagbánya idejéből származó gödröket, és a Budapest-Budai Torna Egyesület (BBTE) sportpályáját költözött ide. 1897-ben ideszállították és felállították az Millenniumi KiállításSörkóstoló Pavilonját a Városligetből, az lett az első klubház, amellé pedig 9000(!) négyzetméteres úszómedencét építettek. Idővel leginkább “szabadban való tornaversenyekre, labdázó és tennis mulatságokra” specializálódtak a filmhíradók tanúsága szerint. 

1914-ben a klub csarnokot is épített, majd kétszintes klubházat, amelynek tervezője ugyanaz a Sándy Gyula, aki 1921-ben a Postapalotát tervezte.

Ahogy az ember ma elnézegeti a régi képeket a pihenő, mosolygó, elegáns ruhás teniszezőkről, nehéz, majdnem lehetetlen ezt odaképzelni a mostani koszfészek Moszkva/Széll Kálmán térre. (Szegény Széll Kálmán). A képek alapján sejthető, hogy a tér sarkán álló, kis felújítás esetén akár szépnek is nézhető, jobb sorsra érdemes kiszolgáló épület lehetett „lánykorában” a sportklub épülete.





1941-ben, amikor Magyarország áttért a jobbkéz-szabályos közlekedésre, alakult át a békés sportpálya közlekedési csomóponttá. Akkor épült a ma már lélekvesztővé kopott lépcső, a régi képeken könnyed eleganciával. A sporttelep ekkor kiköltözött a Pasarétre, ahol aztán Vasas Pályaként élte le a XX. század második felét.


1929-51 volt már Széll Kálmánról elnevezve a tér. Előtte még neve sem volt…utána viszont Széll Kálmán beceneve után SzéllKalef néven is becézték. 1972-ben épültek azok a kezdet kezdetétől irgalmatlan ronda építmények, amik ma is garantálják a nyomasztó hangulatot. 

Sok terv született a közelmúltban a Moszkva/SzéllKálmán tér átalakításáról, emberibb arcot ígér mind, de tán ezért (?) egyiknek se maradt esélye a megvalósulásra. Pedig minta akad elég.

Hozzászólások

Széll Kálmán tér — Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

négy + 19 =